A konténeres akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS - Battery Energy Storage System) gyorsan elterjedtek Magyarországon, mivel a közüzemi szolgáltatók, a vállalkozások és a közösségek az akkumulátorokat a hálózat stabilitásának biztosítására, tartalék áramellátásként, a megújuló energia integrálására, a mikrohálózatok támogatására és hibrid energiarendszerekhez alkalmazzák.

Ez a széles körű elterjedés az egyik oka annak, hogy a biztonsági iránymutatások és szabványok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, mivel a szabályozó hatóságok és az iparági érdekelt felek egységes megközelítéseket keresnek az egyre növekvő számú akkumulátoros energiatároló rendszer biztonságos telepítéséhez és üzemeltetéséhez.
A nagy akkumulátor-telepítések egyedi veszélyeket hordoznak magukban, különösen a lítium-ion akkumulátorok esetében, ideértve a termikus elszabadulást, a gyúlékony gázok képződését és a tűz esetleges terjedését az akkumulátor modulok vagy konténerek között. Ezen kockázatok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonságos tervezés, telepítés, üzemeltetés és védelem a lakossági, kereskedelmi és közüzemi környezetben.
A modern BESS-biztonsági megközelítések a veszélyek csökkentésén, és a tűzvédelemre irányuló „többrétegű védelem” elvén keresztül kezelik ezeket a veszélyeket. Ahelyett, hogy egyetlen biztonsági intézkedésre támaszkodnának, a rendszerektől elvárják, hogy több független védelmi intézkedést is magukban foglaljanak, amelyek együttesen csökkentik a meghibásodások valószínűségét és súlyosságát.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a telepítések általában a felügyeleti, észlelési, visszatartási és tűzoltási intézkedések kombinációját tartalmazzák. Ezek közé tartozhat a korai tűzészlelés, a gázérzékelés, a gyúlékony gázok felhalmozódásának kezelésére szolgáló szellőzés, a tűzoltó rendszerek, a robbanás megelőzés és -ellenőrzés, valamint az akkumulátorcellák, modulok közötti hőfutás terjedésének megakadályozására vagy korlátozására szolgáló tervezési jellemzők.

Konténeres BESS

A nagy léptékű akkumulátoros energiatárolás kapcsán a szabványosított konténerformátumok alkalmazása vált dominánssá, mivel ez egyszerűsíti a gyártást, a szállítást és a telepítést. Emellett lehetővé teszi a rendszerek egyszerű méretezhetőségét is, mivel a kívánt energiaigény kielégítése érdekében további konténerek hozzáadásával bővíthetők.
Ez a megközelítés lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az akkumulátorokat, a hűtőrendszereket, a teljesítményelektronikát és a biztonsági berendezéseket egy moduláris egységbe csomagolják, amelyet közúton, vasúton vagy hajóval szállíthatnak, és gyorsan telepíthetnek a helyszínen. A legtöbb közüzemi méretű akkumulátoros projekt azonban nem csupán egy konténerből áll. Ehelyett számos konténeres egységet sorokban helyeznek el a telephelyen, amelyeket áramátalakító rendszerek és transzformátorok kötnek össze, így egy sokkal nagyobb energiatároló létesítményt alkotva.
Egy-egy projekt tucatnyi, sőt akár több száz, sorokba rendezett konténert is magában foglalhat. Ezeknek a létesítményeknek az összkapacitása a kis hálózati támogató projektek esetében tíz megawattórától a legnagyobb létesítményeknél több száz, sőt akár több ezer megawattóráig terjedhet. 

Hidrogén-tárolás

Geof Brazier, a BS&B Safety Systems robbanásvédelmi részlegének ügyvezető igazgatója szerint az akkumulátoros rendszerekkel kapcsolatos veszélyek és védelmi stratégiák magukban foglalják a kockázatcsökkentési elemzéseket, a tesztelési elvárásokat, valamint a nagy akkumulátoros létesítményekben a tűz- és robbanásveszély-kezelésre fordított figyelmet. „Az egyik elismert biztonsági aggály a konténeres BESS-ek esetében a kialakuló hidrogén és egyéb éghető gázok felhalmozódása, mivel a hidrogén rendkívül gyúlékony, és zárt térben éghető koncentráció halmozódhat fel, ha a szellőzés nem megfelelő, illetve a felügyelet és szabályozás hiányzik” – mondja Brazier.
Egyes akkumulátor-meghibásodási módok vagy rendellenes üzemi körülmények között hidrogénben gazdag gáz keletkezhet. Bizonyos akkumulátor-kémiai összetételeknél – akár a hagyományos ólom-savas akkumulátorok esetében is – a hidrogén a töltés során az elektrolitban lévő víz elektrolízisének eredményeként normális melléktermékként keletkezik, jellemzően kis, könnyen szellőztethető mennyiségben.
A lítium-ion akkumulátorokat használó BESS-berendezésekben hőfutás vagy az akkumulátor belső károsodása során hidrogén és más gyúlékony gázok keletkezhetnek. Amikor a lítium-ion cellák túlmelegednek vagy meghibásodnak, az elektrolit és más cellakomponensek kémiai bomlása olyan gázkeveréket eredményezhet, amely hidrogént, szén-monoxidot, metánt és más gyúlékony vegyületeket tartalmazhat.
A veszély akkor áll fenn, amikor a hidrogén vagy más gyúlékony gázok zárt térben felhalmozódnak, majd elektromos berendezések, statikus kisülés vagy más gyújtóforrások hatására meggyulladnak.

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2026/4. számában jelent meg.
A teljes cikket Archívumunkban megtalálja – ahol a szerzőtől több cikk is olvasható okosotthon, automatizálás témakörben.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

▪ Murvai István: Ipari méretű szélerőművek a villamosenergia-termelésben
A villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelését, teljesítve az ellátásbiztonság követelményeit a villamos energia iránti növekvő felhasználói igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek primer energia szerinti optimális összetételű létesítése biztosíthatja.
A magyar kormány 4000 MW-os szélerőmű kapacitás létesítését rendelte el. Kormány- és miniszteri rendeletek szabják meg a pályáztatás jogi kereteit, és kijelöltek 25 könnyített térséget az országban, ahol egyszerűsített eljárással épülhetnek meg a szélerőművek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban MEKH) iparági konzultációt indított, hogy felmérje a magyarországi villamosenergia-rendszer (a továbbiakban VER) forrásoldali bővítése céljából a megújuló ipari méretű szélerőművi villamosenergia-termelőkapacitás bővítésének műszaki és gazdasági lehetőségeit. A konzultáció alapján a MEKH kiírta a pályázatot 702 MW-os új szélerőmű termelőkapacitás létesítésére, valamint megszervezi és lebonyolítja a betáplálásra szolgáló szabad hálózati kapacitások kiosztásának pályáztatását.
A 2026/11–12. számunkban megjelenő cikkben az ipari méretű szélerőművek villamosenergia-termelésbe való beillesztésével foglalkozunk.

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás-fejlesztés – Bécs Hauptbahnhof
Bécs új főpályaudvarát 2015. december 13-án avatták fel, több mint egy évtizedes építkezést követően. Egy főpályaudvar létesítésének gondolata már 1870-ben felmerült, majd az 1960-as és 90-es években konkrét tervjavaslatok is születtek, de csak az évezredfordulón kezdődhettek meg a kivitelezési munkák.
A több mint 300 milliárd Ft-os beruházás során a hajdani Déli Pályaudvar helyén egy 16 vágányos (ebből 12 vasúti – 10 felszíni és 2 földalatti vágány, továbbá 2–2 föld alatti S-Bahn és U-Bahn sínpár) átmenő pályaudvar létesült, amelyen valamennyi Bécsbe érkező, onnan induló vagy áthaladó nemzetközi és távolsági vonat áthalad. A forgalom nagyságát jelzi a 150 000 fős napi forgalom, amelyet 1100 szerelvénnyel bonyolítanak le.
A főpályaudvar egy 50 hektáros területen létesült. A nagyszabású építkezések – amelyek nem csak az új pályaudvar építményeit, hanem a felszabaduló vasúti területeken megvalósított létesítményeket is magukban foglalják – közel egymillió négyzetmétert tesznek ki. Ebből több mint félmillió négyzetméter irodaépület és 5000 lakás épült 13 000 ember részére. Mindemellett egy 8 hektáros területen park is létesült.
A 2026/11–12. számunkba megjelenő cikk Bécs főpályaudvarának világítási megoldásaival foglalkozik, sok-sok felvétellel illusztrálva.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hibavédelem TT-rendszerben túláramvédelmi készülékkel
A TT-rendszer hibavédelmével egy nagyobb épületegyüttes kapcsán olvasói kérdésekre válaszolva foglalkozunk.

Kérdés: Egy európai város nagy épületegyüttesében építjük ki a villamos rendszert. A hálózat kialakítása TT-rendszer. Az épületben nagy klímaberendezést kell elhelyezni, amelyhez a gyártó 50 A-es olvadóbiztosító beépítését írta elő. A hibavédelemre 300 mA-es „B” típusú ÁVK beépítését tervezzük. A csatlakozási ponton mért hurokimpedancia 40 mΩ a fázis és a nullavezeték között, míg 180 mΩ a fázis és a védővezető között. Az utóbbi adat a TT-rendszerben szokatlanul kicsi, de ez annak tudható be, hogy a transzformátor az épület közelében van, valamint igen jó az épület földelése – alapozásföldelő, gyűrűföldelő együttesével rendelkezik. Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 411.5.2 szakaszában az áll, hogy A Z_S földhurok-impedancia mellett hibavédelmi célra túlfeszültség-védelmi készülékek is használhatók, feltéve, hogy az áramkör földhurok impedanciája Z_s (lásd 411.5.4) tartósan és megbízhatóan elég kis értékű. Különösen a „tartósan és megbízhatóan” követelés foglalkoztat már egy ideje. Az említett alkalmazási esethez valóban ÁVK-t fogunk használni, de alapvetően felmerül bennünk a kérdés, hogy ezt a követelményt hogyan lehet normatív és gyakorlati szempontból teljesíteni. A számunkra ismert szakirodalomban és szakcikkekben ezt a témát általában csak a lakóépületek kapcsán tárgyalják, ahol jóval nagyobb földelési ellenállások vannak. Nagyobb épületekre vonatkozóan – amelyeket TT-rendszerként üzemeltetnek nagyon jó földelési ellenállási értékekkel – eddig alig találtunk információt. Ezért örülnénk egy részletesebb magyarázatnak erről az ügyről, lehetőleg gyakorlati példákkal szemléltetve. Különösen az alábbi pontok érdekelnek minket: Milyen technikai és szervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy tartósan és megbízhatóan kis földhurok-impedanciát biztosítsunk? Milyen mérésekre és igazolásokra van ehhez szükség? Hogy nézzen ki egy megfelelő dokumentáció? Vannak jól bevált vagy normatív módon elfogadott megoldások a földhurok-impedancia folyamatos ellenőrzésére, például állandóan telepített felügyeleti eszközök a villamos rendszerben?
Mindezekre a kérdésekre ad választ a 2026/11–12. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LXI.) – Erőműveink a jelenben és a jövőben – grid, mikrogrid, DER 4
Úgy tűnik a napenergia használata mára világszerte elfogadottá vált. Egyes helyek és területek kivételével – ugyan nem is teljes körűen és maradéktalanul, de azért – mára a jelenléte az energetikában megkerülhetetlen és visszavonhatatlan.
A villamos energia használata világszerte dominánsá vált. A világ energia igénye jelentős ütemben növekszik, a termelést növelni kell – ugyanakkor egyre fontosabb a környezetvédelmi szempontok megfontolása és figyelembe vétele. A napenergiát és több más forrást is – nem kérdés – be kell illeszteni az energiaellátó-rendszerekbe (VER), de hogyan (?), ez most a legégetőbb és legalapvetőbb kérdés a világon.
A mikrohálózatok (smart grid), valamint általánosságban az elosztott energiaforrások (DER-ek) integrálása számos működési kihívást jelent, amelyeket a szabályozási és védelmi rendszerek tervezése során kezelni kell, annak érdekében, hogy a jelenlegi megbízhatósági szint ne romoljon jelentősen, és az elosztott energiatermelő egységek (DG-k) potenciális előnyei teljes mértékben kihasználhatók legyenek.
E kihívások egy része olyan feltételezésekből ered, amelyeket hagyományosan az elosztóhálózatokra alkalmaztak, de a mikrohálózatokra már nem érvényesek, míg mások olyan stabilitási problémákból adódnak, amelyeket korábban csak az átviteli rendszerek szintjén figyeltek meg.
2026/11–12. számunkban végére érünk cikksorozatunk erőművek jelenével és jövőjével foglalkozó négyrészes alsorozatának.

Novemberben ünnepli alapításának 30. évfordulóját a Hofeka Kft.
Az elmúlt három évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a vállalat. Amikor a cég 1996-ban, az EKA Rt. jogutódjaként megkezdte önálló működését, elhagyta az akkori Füzér utcai telephelyet, és a X. kerületi Ihász utcába költözött. Ezzel párhuzamosan megörökölte az EKA dióskáli gyártóbázisát is.

A Hofeka történetének fontos mérföldköve volt a generációváltás: 2010-ben Hoffman Péter vette át a vállalat vezetését édesapjától, Hoffman Ivántól. A növekedés újabb és újabb beruházásokat tett szükségessé, így a Gyömrői út után 2020-ban zöldmezős beruházás keretében elkészült a vállalat nagytarcsai központja. Dióskálon eközben jelentős gyártásfejlesztések valósultak meg, 2025-ben pedig új, korszerű gyártóbázissal bővült a vállalat.
A 30 éves jubileum kapcsán a Hofeka fejlődéséről, a hazai gyártás szerepéről, az intelligens közvilágításról, a nagyfeszültségű távvezetéki szerelvényekről és a következő évek terveiről beszélgettünk Hoffman Péter ügyvezetővel. A 2026/10. lapszámunkban megjelent interjú honlapunkon is elérhető (előfizetőinknek az Archívumban is) a lenti linkre kattintva.

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Október 12-én jelent meg lapunk 2026/10. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Murvai István: A közép és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezés első ellenőrzésének műszaki segédlete, valamint a minősítések megalapozása (I.)
Az első ellenőrzés célja a létesítmény villamos berendezése biztonságos használati követelményei teljesítésének vizsgálata és igazolása, vagy azzal legalább egyenértékű műszaki biztonságot biztosító villamos berendezés létestés megfelelőségének vizsgálatokon alapuló igazolása.
A villamos berendezésnek a biztonságos használat műszaki feltételeit biztosító szabványossági követelmények teljesítését, vagy azzal tervezői nyilatkozattal igazolt, legalább egyenértékű meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát a berendezés létesítésekor, kisfeszültségű villamos berendezés esetén az első üzembe helyezés előtt az első ellenőrzés MSZ HD 60364-6:2017 ellenőrzés tárgyú szabvány alapján, és a többször módosított, az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017.(XII. 4.) NGM-rendelet előírásai szerint kell elvégezni és dokumentálni.
A 2026/10. lapszámunkban induló cikksorozatunkban az első ellenőrzéshez és a minősítésekhez nyújt segítséget.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hibavédelem TT-rendszerben túláramvédelmi készülékkel
A TT-rendszer hibavédelmével egy nagyobb épületegyüttes kapcsán olvasói kérdésekre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy európai város nagy épületegyüttesében építjük ki a villamos rendszert. A hálózat kialakítása TT-rendszer. Az épületben nagy klímaberendezést kell elhelyezni, amelyhez a gyártó 50 A-es olvadóbiztosító beépítését írta elő. A hibavédelemre 300 mA-es „B” típusú ÁVK beépítését tervezzük. A csatlakozási ponton mért hurokimpedancia 40 mΩ a fázis és a nullavezeték között, míg 180 mΩ a fázis és a védővezető között. Az utóbbi adat a TT-rendszerben szokatlanul kicsi, de ez annak tudható be, hogy a transzformátor az épület közelében van, valamint igen jó az épület földelése – alapozásföldelő, gyűrűföldelő együttesével rendelkezik. Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 411.5.2 szakaszában az áll, hogy A Z_S földhurok-impedancia mellett hibavédelmi célra túlfeszültség-védelmi készülékek is használhatók, feltéve, hogy az áramkör földhurok impedanciája Z_s (lásd 411.5.4) tartósan és megbízhatóan elég kis értékű. Különösen a „tartósan és megbízhatóan” követelés foglalkoztat már egy ideje. Az említett alkalmazási esethez valóban ÁVK-t fogunk használni, de alapvetően felmerül bennünk a kérdés, hogy ezt a követelményt hogyan lehet normatív és gyakorlati szempontból teljesíteni. A számunkra ismert szakirodalomban és szakcikkekben ezt a témát általában csak a lakóépületek kapcsán tárgyalják, ahol jóval nagyobb földelési ellenállások vannak. Nagyobb épületekre vonatkozóan – amelyeket TT-rendszerként üzemeltetnek nagyon jó földelési ellenállási értékekkel – eddig alig találtunk információt. Ezért örülnénk egy részletesebb magyarázatnak erről az ügyről, lehetőleg gyakorlati példákkal szemléltetve. Különösen az alábbi pontok érdekelnek minket: Milyen technikai és szervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy tartósan és megbízhatóan kis földhurok-impedanciát biztosítsunk? Milyen mérésekre és igazolásokra van ehhez szükség? Hogy nézzen ki egy megfelelő dokumentáció? Vannak jól bevált vagy normatív módon elfogadott megoldások a földhurok-impedancia folyamatos ellenőrzésére, például állandóan telepített felügyeleti eszközök a villamos rendszerben?
A feltett kérdésekre részletes választ ad a 2026/10. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LX.) – Erőműveink a jelenben és a jövőben – grid, mikrogrid, DER 3
Úgy tűnik a napenergia használata mára világszerte elfogadottá vált. Egyes helyek és területek kivételével – ugyan nem is teljes körűen és maradéktalanul, de azért – mára a jelenléte az energetikában megkerülhetetlen és visszavonhatatlan.
A villamos energia használata világszerte dominánsá vált. A világ energia igénye jelentős ütemben növekszik, a termelést növelni kell – ugyanakkor egyre fontosabb a környezetvédelmi szempontok megfontolása és figyelembe vétele. A napenergiát és több más forrást is – nem kérdés – be kell illeszteni az energiaellátó-rendszerekbe (VER), de hogyan (?), ez most a legégetőbb és legalapvetőbb kérdés a világon.

A napelemek és napelemes rendszerek beillesztése a meglévő rendszereinkbe
Nos amint eddig – igen vázlatosan (!) – láttuk, ez a rendszer viszonylagosan jól, kiegyensúlyozottan, de korántsem „olajozottan” működik. Bárhova is nyúlunk bele, problémát okozunk, zavart keltünk. Itt vannak azonban a napelemek és az egyéb megújuló források, a rendszernek saját belső problémái is keletkeznek folyamatosan, a rendszer önmagától öregszik, elavul. A társadalmi sürgetések (népességnövekedés) egyre inkább kényszerítően hatnak, megoldást kell találnunk.
Kis (HMKE), közepes (közösségi), nagy, nagyobb, még nagyobb, hatalmas, óriási, mega, giga, terra napelemes rendszerek jönnek létre, veszedelmes gyorsasággal.
Cikksorozatunk erőművek jelenével és jövőjével foglalkozó négyrészes alsorozata a 2026/10. számunkban a harmadik résszel folytatódik.

▪ Balogh Zoltán: Több mint kapcsolás: mit tud ma egy KNX-kapcsolóaktor?
Az épületautomatizálás egyik legalapvetőbb feladata a villamos fogyasztók kapcsolása. Első pillantásra ez egyszerűnek tűnik: egy parancs hatására egy relé meghúz, a világítás, ventilátor, szivattyú vagy más fogyasztó bekapcsol. Egy korszerű KNX-kapcsolóaktor azonban ennél jóval többet jelent. Nem egyszerűen távolról vezérelhető relékből álló készülék, hanem önálló, paraméterezhető automatizálási funkciókat tartalmazó KNX-eszköz.
Éppen ezért a kapcsolóaktor jó kiindulópont annak megértéséhez, miben különbözik egy professzionális KNX-rendszer a hagyományos villamos vezérléstől. Egyetlen készüléken keresztül megjelenik a decentralizált működés, a csoportcím-alapú kommunikáció, az állapot-visszajelzés, az időzítés, a prioritások és a jelenetek.
A 2026/10. lapszámunkban megjelenő cikk a korszerű KNX-kapcsolóaktor működését, funkcióit részletezi.

▪ Fodor István: Változó követelmények a sportvilágításban
A sportvilágítástól sok villamos tervező óvakodik, pedig a tervezés logikája ugyanaz, mint egy általános beltéri munkahelynél. Elsőként a látási feladatot határozzuk meg (ez persze jelentősen különbözhet egy beltéri munkahelytől) majd az ezt biztosító világítási rendszert.
Sajátos követelmények fogalmazódnak meg azonban magasabb szinten a sportági szövetségektől, illetve a tv-közvetítésből adódóan. Talán ezek ismeretének hiánya riaszt vissza sokakat. A követelmények azonban jól dokumentáltak és publikusak (pl. UEFA/FIFA Infrastruktúraszabályzatok), de biztos, hogy pl. a tv-közvetítés logikáját (mind az egyes kamerák funkcióját mind a rendezés, tehát a képek/vágások dinamikáját) érteni szükséges ahhoz, hogy jó világítás készüljön.
Az alábbi tagolást javasolt alkalmazni: iskolai, szabadidősport, nézők nélkül; sportesemény nézőkkel; tv-közvetítés. Ezt a látási feladat mentén értjük meg: szabadidősportban csak a játékos részéről vannak látási feladatok, ha nézők is vannak, akkor már nekik is jól kell látniuk, és egy nagy ugrás a tévéközvetítés.
A 2026/10. számunkban megjelenő cikk a korszerű sportvilágítás szempontjaival, kialakításával foglalkozik.

▪ Nagy Gábor: A geotermikus energia növekvő szerepe az energiatermelésben (II.)
A technológiai fejlődés, az olaj- és földgázellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmak, valamint az adatközpontok rohamosan növekvő energiaigénye egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a geotermikus energia egyre nagyobb szerepet kapjon az energiatermelésben.
A geotermikus energia hasznosítására szolgáló technológiák az elmúlt évek jelentős fejlődésének köszönhetően fokozatosan leküzdik azokat a műszaki és gazdasági korlátokat, amelyek korábban visszafogták e megújuló energiaforrás szélesebb körű alkalmazását. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2026 fordulópontot jelent az ágazat számára: csökkennek a beruházási költségek, sorra kötik a nagyszabású villamosenergia-vásárlási szerződéseket (Power Purchase Agreement – PPA), és üzembe állnak a következő generációs geotermikus technológiák első nagyléptékű projektjei.
A 2026/10. számunkban befejeződő kétrészes cikk a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket elemzi. 

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Szeptember 8-án jelent meg lapunk 2026/8-9. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ A szelet nem lehet befolyásolni, de jó legénységgel, megfelelő vitorlázattal és beállításokkal jó irányba lehet tartani a hajót

Interjú Kroó Péterrel, a Finder Hungary ügyvezető igazgatójával.

Jáni Katalin: Az elmúlt hónapok alatt megismerted a cég működését, az eddigi stratégiát. Milyen irányban látod a Finder-Hungary útját, fejlődését?

Kroó Péter: Mindig dimenzióváltást jelent egy új iparágba átlépni, megismerni a termékeket, a piaci környezetet, a versenytársakat, és építeni azokra a kollégákra, akik nagy tudással, „helyismerettel” rendelkeznek az adott szakterületen.
Galavics Ferenc 2003-ban, amikor felépítette a Finder-Hungary Kft.-t, gyakorlatilag annyi idős volt, mint most én. Jól szervezett vállalati struktúrát hozott létre, és nyugdíjba vonulásáig 22 éven keresztül vezette sikeresen. Ő is részt vett az új ügyvezető kiválasztásában. Végül több körös kiválasztás és több jelölt közül én lettem a kiválasztott.
2026 januárjától a három hónapos próbaidőm alatt Ferenc nagyon sok segítséget adott nekem. Szerencsés vagyok ebben a tekintetben, hogy egy jól működő cég vezetését vehettem át, és nem egy válságkezelési helyzetbe léptem be. Sokat segített nekem az átadás-átvételkor, sokat tanultam tőle, szakmai tudása felbecsülhetetlen kincs volt a vállalat számára, nagyon hálás vagyok neki a támogatásért.
Az első hónapok alatt megismerkedve a folyamatokkal, a stratégiával már láttam dolgokat, amit én másképp csinálnék, ami természetes, hiszen máshol vannak az én erősségeim, mások a dinamikák. Ferenc olyan szaktudással rendelkezik a relék, a Finder termékek ismerete, műszaki felépítése terén, amit egyetemen kellene oktatnia a hallgatóknak, és ez a tudás az ügyfelek, kollégák körében is ismert és elismert.
A feladatom tovább vinni, megőrizni az értékeket és növelni a piaci részesedésünket. Arra nincs befolyásunk, hogy a piac méretét növeljük, de arra igen, hogy mekkora szeletet tudunk abból megszerezni.
Az interjú – amelyből részleteket közöltünk – teljes egészében olvasható 2026/8–9. lapszámunkban. 

▪ Murvai István: A magyarországi villamos energia rendszer a (továbbiakban VER) forrásoldalának elemzése és a rendelkezésre nem álló termelőkapacitás pótlásának folyamata
A Paksi atomerőmű 2021-től változatlanul 2026,6 MW teljesítményű. Részaránya a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 16%.
A szén-lignit tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 1166,3 MW-ról 2026-ra 684 MW-ra csökkent. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 5,4%.
A földgáz tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 4166,4 MW-ról 2026-ra 3089,2 MW-ra csökkent. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 24%.
A földgáz tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 4166,4 MW-ról 2026-ra 3089,2 MW-ra csökkent. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 24,%.
Az olaj tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 410 MW-ról 2026-ra 438,3 MW-ra emelkedett. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 3,5%.
Az ipari méretű naperőművek 2016 évi 55,3 MW kapacitása 2026 évre 4921,1 MW-ra nőtt. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 24,%.
A szélerőművek teljesítménye a 2016 évi 328,9 MW-ról 2026-ra 325,1 MW-ra csökkenve alig változott. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 32,6%.
A biomassza biogáz erőművek teljesítménye a 2016 évi 365 MW-ról 2026-ra 489,2 MW-ra változott. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 3,9%.
A Paksi Atomerőmű az éves bruttó villamosenergia-termelésének közel a felét megtermeli, és ezzel Magyarország évi villamos energia felhasználása harmadrészének megtermelője, annak ellenére, hogy részaránya a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 16%.
A Duna alacsony vízállása miatt nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű hűtővíz, ezért a Paksi Atomerőmű 1, 3, 4 blokkjait szakaszosan és részlegesen le kellett állítani. A Paksi Atomerőmű villamos teljesítmény termelési adatai 2026. 08. 04.-én, 18:19-kor: 1. blokk 0 MW, 2. blokk 225 MW, 3. blokk 0 MW, 4. blokk 0 MW. A mért teljesítményadatok alapján látható, hogy a 2. blokk egyik generátora üzemelt. A bekövetkezett környezeti hatás nélkül is teljesítményhiányos magyarországi VER ellátásbiztonságát a kiesett 1775 MW teljesítmény súlyosan veszélyeztette.
A magyarországi villamosenergia-renszer forrásoldalát elemzi a 2026/8–9. számunkban megjelenő írás, különös tekintettel a nyáron történtekre vonatkozóan.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló (RCD) mérésmódjának megválasztása
Az áram-védőkapcsolókra vonatkozó, megfelelő mérések elvégzésének módjával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Az áram-védőkapcsolókra vonatkozó, megfelelő mérések elvégzésének módjával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A következő problémával szembesültem. Amennyiben az épület villamos hálózatába áram-védőkapcsoló van beépítve, azt a villamos biztonsági felülvizsgálat során műszeresen ellenőrizni kell. Köztudott, hogy az „AC” típus csak tiszta váltakozó áram esetében működik helyesen, az „A” típusú áram-védőkapcsoló (továbbiakban ÁVK) váltakozó áram és „pulzáló” egyenáram esetében is helyesen működik. A „B” típusú meg sima egyenáramra is kiold. Eddig mindegyik típust a megfelelő vizsgálóárammal ellenőriztem. Azaz az „AC” típust tisztán szinuszos váltakozó árammal, az „A” típust pulzáló vizsgáló egyenárammal, a „B” és „B+” típusokat pedig egyenárammal vizsgáltam. A mérőeszköz azonban nemcsak a vizsgálóáram típusát, hanem a kezdő fázishelyzet meghatározását is lehetővé teszi. Továbbá a jelenlegi mérési módszerem a gyakorlatban gazdaságosan nem megvalósítható, különösen nagyméretű, például 200 ÁVK-t tartalmazó üzemek esetében. A rendelkezésemre álló szabványok nem voltak igazán informatívak. Kaphatnék választ arra esetleg, hogy mely méréseket kell valójában a szabvány követelményeinek minimális teljesítéseként elvégezni?
Válasz: Az ÁVK gyűjtőfogalom, olyan kapcsoló berendezések csoportját jelöli, amelyek többek között az MSZ HD 60364-4-41 „Áramütés elleni védelem" szabvány 411. „Védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása” szakasza szerinti védelmi intézkedésben a hibavédelem megvalósítására használható. Az erre a célra használt ÁVK tehát a fent említett védelmi intézkedés alkotóeleme. Hasonlóképpen, az ÁVK-k az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 415. szakasza szerinti kiegészítő védelemre is használhatók.
Az áram-védőkapcsolók mérési eljárásával foglalkozik részletesen a 2026/8–9. számunkban megjelenő cikk.

▪ Fodor István: Világítástervezés BIM környezetben
A világítás tervezésének alapvető célja, hogy a szükséges (szabványos) megvilágítást biztosítsuk az adott látási feladathoz. A világítás tervezésének alapvető célja, hogy a szükséges (szabványos) megvilágítást biztosítsuk az adott látási feladathoz. Ez persze erős leegyszerűsítés, hiszen számos egyéb követelményt kell még teljesíteni. De ez az érték a legfontosabb.
Az, hogy egy adott síkon milyen megvilágítás érhető el, hamar számítógéppel tervezhető lett, mert a kézzel, papíron is elvégezhető hatásfokmódszert felváltotta a pontmódszer, amely ugyan csak a világítótest közvetlen sugárzását veszi figyelembe, de adott sík tetszőleges pontjában, az akár több irányból beeső fényt tudja összegezni. Az így készült rácsozat már a térbeli egyenletességet is megmutatja. Ez meghaladja a „kockáspapír” energiaigényét. A pontmódszer kiegészítése a térhatárolók reflexiójával és így a közvetett sugárzás „hozzászámolásával” megteremtette az alapot az első, még DOS-alapú, tervezőprogramok kifejlesztésére. A Siemens Silicht programja például hamar közkedvelt lett itthon az épületvillamossági tervezők körében, mert a pontosság tekintetében az előbb említett, „javított pontmódszert” alkalmazva, lényegében 100%-os, és magyar nyelven is elérhető volt.
A számítógépes világítástervezésről szól a 2026/8–9. számunkban megjelenő írás.

2026. január 1-jével több ponton is frissült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az alkalmazási környezete. Bár az alap jogszabály – 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet – csak kis mértékben változott, a villamos szakemberek számára a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) újabb kiadása és a digitalizációs kötelezettségek jelentik az igazi vízválasztót.

A Katasztrófavédelem és a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság célja egyértelmű: a technológiai fejlődés – különösen az energiatárolók és az elektromos autók térnyerése – miatt elkerülhetetlenné vált a szabályozás finomhangolása. 2026. január 1-jén hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) módosítása. Az idén hatályba lépett 16/2025. (V. 29.) BM-rendelet (amely többek között az OTSZ-t is módosította) kimondja:
„Alapvető jogalkotói cél, hogy a jogrendszer csak a legszükségesebb mértékben szabályozza az egyes élethelyzeteket, és a normák világosan állapítsák meg a jogalanyok kötelezettségeit és jogait.
A jogalkalmazók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a szabályozás hatályon kívül helyezéssel és módosítással egyszerűsíti a tűzvédelmi joganyagot, és az ágazati szakképzési előírásokat.”
A rendelet által bevezetett változások is érintik a villamos szakemberek – tervezők, kivitelezők és felülvizsgálók – mindennapi gyakorlatát. Ez a reform nem csupán technikai pontosítások sorozata, hanem egy szemléletváltás eredménye, amely a digitalizációt, az energetikai modernizációt és a bürokráciacsökkentést tűzte ki célul. Szakértők szerint a módosítások választ adnak a technológiai fejlődés, különösen a lakossági energiatárolás és a napelemes rendszerek elterjedése által támasztott új kockázati tényezők kezelésére.

A szabályozási környezet átalakulása
54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet (OTSZ 5.2) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot többször módosították, 2026. februárjában az OTSZ 5.2 jelű változata hatályos, amelyet 2022. 06. 13-án léptettek hatályba. A mostani változásait a 16/2025. (V. 29.) BM-rendelet adja közre. A jogalkotó egyik deklarált célja a feleslegesen bonyolult vagy elavult szabályok kivezetése volt, életszerűbb előírások megalkotásával segítve a jogalkalmazást.
A 2025. májusában kiadott módosító rendelet mintegy 15 belügyi tárgyú miniszteri rendeletet érintett, biztosítva a szektorok közötti koherenciát. A villamos szakemberek számára különösen fontos a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok beszerzésének egyszerűsítése és az adminisztratív terhek mérséklése. Ugyanakkor a könnyítések mellett megjelentek az új technológiákhoz kapcsolódó szigorúbb ellenőrzési szempontok is, különös tekintettel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális tartalmának bővítésére, amely a munkavállalók egészségügyi alkalmassági adatait 2026-tól digitálisan követhetővé teszi.
A 16/2025. BM-rendelet módosította többek között az OTSZ értelmező rendelkezéseit, a tűzjelző berendezések előírásait és az OTSZ 18. mellékletét. Ez utóbbi módosítás több tűzvédelmi berendezés esetében ritkította az időszakos felülvizsgálatok szükségességét, ami jelentős költségmegtakarítást jelenthet az üzemeltetőknek, ugyanakkor a villamos szakemberektől alaposabb munkavégzést követel a ritkább felülvizsgálatok miatt. Így pl. a beépített tűzjelző berendezések, a tűzoltó felvonók, az evakuációs hangrendszerek és a hő- és füst elleni védelem eszközeinek korábbi, sok esetben 6 hónapos ciklusideje egységesen 12 hónapra nőtt. A 16/2025. BM-rendelet már hatályát vesztette, a rendelet összes módosítása legkésőbb 2026. január 2-án beépült az általa hivatkozott BM-rendeletekbe. Ezek mindenkori hatályos és hiteles változatát naprakészen tartalmazza a Nemzeti Jogszabálytár.

A kétrészes cikk, amelynek első részéből közöltünk részletet, az Elektroinstallateur 2026/4. számában jelent meg.

A teljes cikk mindkét részét Archívumunkban megtalálja, ahol a szerzőtől sok-sok éve olvashatóak szabványelőírások, jogszabályok értelmezéséről, alkalmazásáról szóló írások.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni

A villamosenergia-felhasználók megfelelő minőségű, zavarmentes folyamatos villamosenergia-ellátása közérdek, a közjó része.

A bevezetőben meghatározott célkitűzések teljesítése szükséges a villamosenergia-felhasználók részére miden évszakban és napszakban a zavartalan mindennapi munkához és szabadidős tevékenységekhez.
Az első részben megkezdett elemzést folytassuk az 1., 2. és 3. ábra alapján, amelyeken a hazai VER erőművek összesített bruttó teljesítményét, a szükséges importteljesítményt, és a VER teljesítményigény összesítését elemezhetjük, egy hónapos időszakokra vonatkozóan, havi és napi csúcsidei adatokkal, termelési százalékokkal.

1. ábra, 2025. 02. hónap:
A VER bruttó havi csúcsterhelés 2025. 02. 13-án 7474 MW, a hazai termelés 4624 MW, az import 2850 MW, a hazai VER termelés 61%, az import 38%. A VER bruttó havi legkisebb csúcsterhelése 2025. 02. 01.-én 6114 MW, a hazai termelés 3710 MW, az import 2404 MW, a hazai VER termelés 60,6%, az import 39,4%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 02. 15-én 6644 MW, a hazai termelés 3561 MW, az import 3013 MW, a hazai VER termelés 53%, az import 45,3%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 02. 17-én 7308 MW, a hazai termelés 3726 MW, az import 3582 MW, a hazai VER termelés 51%, az import 49%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 02. 28-án 6642 MW, a hazai termelés 3470 MW, az import 3172 MW, a hazai VER termelés 52%, az import 47%.

2. ábra, 2025. 04. hónap:
A VER bruttó havi csúcsterhelés 2025. 04. 07.-én 6541 MW, a hazai termelés 3927 MW, az import 2614 MW, a hazai VER termelés 70.3%, az import 40 %. A VER bruttó havi legkisebb csúcsterhelés 2025. 04. 20.-án 4726 MW, a hazai termelés 3327 MW, az import 1399 MW, a hazai VER termelés 53,5%, az import 29,7%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 04. 26.-án 5232 MW, a hazai termelés 2904 MW, az import 2328 MW, a hazai VER termelés 51%, az import 49%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 04. 27.-én 5274 MW, a hazai termelés 2838 MW, az import 2436 MW, a hazai VER termelés 53,8%, az import 46,1 %.

3. ábra, 2025. 06. hónap:
A VER bruttó havi csúcsterhelés 2025. 06.26.-án 6766 MW, a hazai termelés 3313 MW, az import 3453 MW, a hazai VER termelés 48,9%, az import 51,1 %. A VER bruttó havi legkisebb csúcsterhelés 2025. 06. 06.-án 5922 MW, a hazai termelés 2432 MW, az import 2900 MW, a hazai VER termelés 48,4%, az import 51,5%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 06. 15.-én 5242 MW, a hazai termelés 2342 MW, az import 2900 MW, a hazai VER termelés 44,6%, az import 55,3 %. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 06. 22.-én 5203 MW, a hazai termelés 2525 MW, az import 2678 MW, a hazai VER termelés 48,5%, az import 51,4%. A VER bruttó napi csúcsterhelés 2025. 06. 29.-én 5632 MW, a hazai termelés 2638 MW, az import 2994 MW, a hazai VER termelés 46.8%, az import 53,1%.
Az igen magas 38–53% között változó villamos energia importot:
– a Paksi Atomerőmű 1-es és 2-es blokkjainak tervszerű ütemezett főjavítása és karbantartási munkái miatt bekövetkező teljesítmény csökkenés
– a naperőművek villamosenergia-termelésének azon sajátossága, hogy termelésük független a villamosenergia-fogyasztástól
– a naperőművi villamosenergia-termelés csak le irányban szabályozható, napszak, évszak és időjárásfüggő
– a naperőművek rendelkezésre álló teljesítményének a Nap sugárzási szög szerint változó teljesítménye
– a Mátrai Erőmű egy blokkal történő üzemvitele; a hazai jól szabályozható menetrendtartó erőműves kapacitás hiánya
okozzák.
Az ellátásbiztonságot veszélyeztető, igen magas százalékú villamosenergia-importot az ellátásbiztonságuk növelése céljából a tervezési, engedélyezési fázisban levő Mátrai, Tiszai erőművekben tervezett új energiatermelő blokkokon felül további kombinált ciklusú erőművek tervezésével és építésével szükséges csökkenteni. Tekintettel kell lenni az elöregedett erőművi kapacitásainkra és a határt keresztező átviteli hálózat és erőművi üzemzavarok bekövetkezésének valós veszélyhelyzeteire.

A Paksi Atomerőmű 1-es és 2-es blokkjának fő javítása
A jelenleg használt fűtőelemek hasadóanyag tartalma a használat következtében lecsökken, és felszaporodnak bennük a különböző magreakciók során keletkező hasadási termékek és az uránnál nehezebb atomok. Ezért meghatározott időnként ki kell venni a kiégett üzemanyagot, és friss fűtőelemmel kell feltölteni a reaktort.
A fűtőelem–átrakás a reaktor szétszerelésével jár. Bár az elsődleges cél a friss kazetták berakása, valamint a kiégett üzemanyag kirakása a reaktorból, ilyenkor nyílik lehetőség az ellenőrző vizsgálatok végrehajtására és a berendezések karbantartására is. A jelenlegi üzemelés 12 hónapos ciklusokban történik, azaz nagyjából 11 hónapnyi üzem után szétszerelik a reaktort és a primer berendezések egy részét.

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2025/10. számában jelent meg.

A teljes cikket Archívumunkban megtalálja, ahol a szerzőtől sok-sok éve olvashatóak írások a Villamosenergia-rendszer (VER) működésének elemzéséről, a villamosenergia-ellátás biztonságáról – ami a mostani, sajnálatos, bizonytalan helyzetben különös aktualitást nyer.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni

Európa rohamosan öregszik. Az Eurostat előrejelzései szerint 2050-re az uniós lakosság közel 30 százaléka 65 év feletti lesz. Magyarországon ez az arány már ma is meghaladja a 20 százalékot, és a tendencia egyértelmű: Az idősek többsége a saját otthonában szeretne megöregedni.

Ez nem csupán érzelmi ragaszkodás, hanem elemi emberi igény: a megszokott környezet, a saját ritmus és az önrendelkezés megtartása. Az intézményi ellátásnak megvan a maga helye, de ahol van választás, ott a saját lakás győz. A gondoskodó okosotthon éppen ezt a választási lehetőséget adja meg: nem váltja ki a gondozót, nem hoz döntéseket a lakó helyett, de jelentősen kitolja az önálló életvitel határait. Ez nemcsak az idős ember méltóságát őrzi meg, hanem a hozzátartozó válláról is leveszi a mázsás súlyt: azt az állandó gyomorgörcsöt, hogy vajon minden rendben van-e otthon?

Mi az a gondoskodó okosotthon?
A szakirodalom AAL (Ambient vagy Active Assisted Living) néven hivatkozik arra a szemléletre, amely technológiai eszközökkel támogatja az idősek vagy korlátozott mozgásképességűek biztonságos, otthoni életvitelét. Magyarul ezt leginkább „támogatott életvitelnek” nevezhetjük, de a lényeg a technikai elnevezésnél sokkal egyszerűbb: a rendszer a háttérben, láthatatlanul dolgozik, és csak akkor kér figyelmet, ha valóban beavatkozásra van szükség.
Fontos leszögezni: ez nem egy klasszikus okosotthon. A gondoskodó rendszer egy biztonsági infrastruktúra, amelynek elsődleges küldetése a kockázatok minimalizálása és a segítségnyújtás felgyorsítása.
Minden projektben négy szereplő igényeit kell összehangolni. A gondozott a függetlenségét és a méltóságát félti – senki sem akar „megfigyelési alany” lenni a saját nappalijában. A hozzátartozó megnyugvást keres: tudni akarja, hogy szerette biztonságban van, akkor is, ha ő éppen a munkahelyén vagy egy másik városban tartózkodik. A támogató, aki az egészségügyi-szociális hátteret biztosítja és szabályoknak, standardoknak kell megfelelnie. A telepítő feladata pedig az, hogy ezt a három – sokszor ellentétes – igényt áthidalja egy olyan rendszerrel, amely diszkrét, mégis megbízható.
A hagyományos automatizálással szemben itt nem a kényelem, hanem a megelőzés az elsődleges cél. Nem az a kérdés, hogy hogyan kapcsoljon le magától a lámpa, hanem az: ha valaki húsz perce mozdulatlanul fekszik a fürdőszobában, arról azonnal értesüljön a segítség.

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2026/4. számában jelent meg.
A teljes cikket Archívumunkban megtalálja – ahol a szerzőtől több cikk is olvasható okosotthon, automatizálás témakörben.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni

Sokan azt hiszik, hogy az a helyes stratégia, ha „egyidejűleg, azonos helyen, és minél többféle forrásból származó” energiát alkalmazva tudják a folyamatosság és az energiamennyiség ellátási biztonságát legjobban fenntartani. Ez általában igaz, sok esetben ökölszabályként is működhet, de nem minden esetben lehet problémamentesen megvalósítani.

A mi értelmezésünkben, a megújuló energiák csoportosításában, a szél a Nap gyermeke. A Föld nagy részét alkotó vizek felszínét a Nap felmelegíti, és a meleg felszálló levegő megmozdítja a körülötte lévő légtömegeket, amelyek aztán mozgásba lendülnek. Így alakul ki a nagy földi légkörzés, amely alapvetően meghatározza a globális klimatikus jellemzőket.

A Föld keringésének és forgásának ténye, valamint a forgástengely erős kibillentettsége miatt a „levegő tömegre” többféle erő is hat, többek között a Coriolis erő (1. ábra).

A szél nem ismer határokat, ezért most már környezetvédelmi szempontból is fontos a mozgások erősségének, irányának és ciklikusságának ismerete. Hogy jobban megérthessük a nap- és szélenergia együttes alkalmazását, kissé jobban (de nem túl részletesen) ismerkedjünk meg a széllel és hatásaival.

A nagy földi légkörzés

A földi Légkörzés
A széllel, általánosságban, mint energiaforrással, illetve a belőle kinyerhető energia mennyiségekkel és az erre alkalmas technikai eszközökkel, most nem áll módunkban foglalkozni, a cikk korlátozott terjedelme miatt. A tapasztalati források miatt annyit érdemes megjegyezni, hogy a Nap és a szél ellenütemben dolgoznak. Napközben a legtöbb helyen a napsugárzás dominál, este, amikor lemegy a Nap, feltámad a szél. A szél egyben hűti is a napelemeket – amelyek így hatékonyabban termelnek –, így a számításoknál is figyelembe kel venni (STC, NOCT besorolások).

Hadley-cellák
A Hadley-cellák övezete a trópusi övezet, itt a legerősebb a feláramlás (2. ábra). A Hadley-cella egy légköri áramlás elnevezése, amiben az Egyenlítőnél 10–15 km magasságba felszálló meleg légtömegek a sarkok felé áramlanak, majd a szubtropikus, nagynyomású 30° N és 30º S környékén leszállnak a felszín felé. A felszínen az áramlás következtében passzátszelek alakulnak ki, amik mindkét féltekén nyugat felé fújnak. Következményei a trópusi esők és hurrikánok, valamint a szubtropikus övben kialakuló sivatagok és a magas légkörben lévő futóáramlatok. Az áramlást elsőként George Hadley (1685–1768) fedezte fel 1735-ben, amit később kiegészítettek a tőle a pólusok felé lévők, a Ferrel-cella és a Poláris-cella.

A Hadley-cellák feláramlása nem egyenesen a szélességi körök mentén közvetlenül a sarkok irányába mutat, mert a Föld forgása miatt a Coriolis erők módosítják az irányát, az irányok kissé megcsavarodnak (3. ábra). Az északi és a déli féltekén a feláramlás megcsavarodása ellentétes!

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2026/4. számában jelent meg.
A teljes cikket Archívumunkban megtalálja – ahol az immár 58. részénél tartó megújuló energiával, napenergiával, napelemekkel foglalkozó cikksorozat összes része elolvasható.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni

Napjainkban a technológiai paradigmaváltás, a klímaváltozás elleni küzdelem és az európai kontinens technológiai szuverenitásának megőrzése nagy szerepet ró a magasan képzett mérnöktársadalomra is. Kiemelt fontosságú a villamosenergetikai és informatikai mérnökök utánpótlása, a fiatal szakemberek felkészítése. A Villamosmérnökök Európai Nemzeti Egyesületeinek Szövetsége (EUREL – European Convention of National Associations of Electrical, Electronic and Information Technology Engineers of Europe), amelynek Magyarország képviseletében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) is tagja, erre a komplex feladatra célzott mobilitási és edukációs programokat hozott létre.

Ezen átfogó stratégia egyik legfontosabb és legnagyobb hagyománnyal rendelkező pillére az évente megrendezésre kerülő EUREL Field Trip (azaz tanulmányút), amelyet a szervezet Fiatal Mérnökök Panelje (Young Engineers Panel – YEP) koordinál. A program alapvető célkitűzése, hogy a tagországok hallgatói és fiatal szakemberei (Young Professionals) testközelből ismerhessék meg egymás országainak energetikai infrastruktúráját, ipari innovációit, kutatási központjait, és mindeközben kulturális és szakmai hidakat építsenek.
A tanulmányút nem csupán szakmai kirándulás a résztvevők számára, hanem egy gondosan strukturált tudástranszfer-platform.
Az eseményen kizárólag az EUREL tagszervezeteinek diákjai (alap-, mester- és doktori képzésben résztvevők) és a pályakezdő, fiatal szakemberek (Young Professionals) vehetnek részt. A résztvevők korlátozott létszáma (jellemzően 20-40 fő országonkénti eloszlásban) biztosítja az intenzív, interaktív tudásmegosztást és a személyes szakmai kapcsolatok kialakulását.

A 2026-os év kiemelkedő mérföldkő a magyarországi elektrotechnikai és energetikai szakmai közösség számára, ugyanis az idei évben a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) vállalta magára a megtisztelő házigazdai szerepet. Az esemény, amely 2026. július 12. és 16. között budapesti, paksi és balatonfüredi helyszíneken zajlott, nemcsak a magyar villamosipari infrastruktúrába adott betekintést, hanem jelentősen hozzájárult a hazai fiatal szakemberek európai vérkeringésbe történő szerves bekapcsolódásához is.
A 2026-os esemény hivatalos mottója és hívószava: "Explore Budapest and Balatonfüred through Engineering!" (Fedezd fel Budapestet és Balatonfüredet a mérnöki tudományokon keresztül!). A rendezvény földrajzilag és strukturálisan három jól elkülöníthető központra épült: a fővárosra, Paksra és a Balaton-felvidékre.
A nemzetközi delegáció fogadása július 12-én a fővárosban zajlott.

Paksi és balatonfüredi események (július 13–14.): Július 13-án a résztvevők az MVM Paksi Atomerőműbe látogattak. Az időjárási viszonyoktól függetlenül, folyamatosan termelő alaperőmű a hazai villamosenergia-ellátás és az ellátásbiztonság meghatározó pillére. Az éves bruttó magyarországi villamosenergia-termelés közel felét biztosítja, emisszió nélkül a fenntartható ellátásbiztonságot szolgálva.
Az üzemlátogatást követően a csoport egy neves balatonfüredi borászat szálláshelyére utazott, ahol hajókirándulás, vacsora és kötetlen közösségi program várta a résztvevőket. Július 14-én a delegáció megtekintette az E.ON zánkai akkumulátoros energiatárolóját. A hálózathoz kapcsolódó tárolórendszer az időjárásfüggő – elsősorban napelemes – termelés ingadozásainak helyi kiegyenlítését, a hálózati feszültség szabályozását és az elosztóhálózat rugalmasságának növelését szolgálja. A szakmai látogatást Balatonfüred környékén vezetett kerékpártúra követte. A napot pedig a borászatnál megrendezett vacsora és borkóstoló, valamint szabadidős program – többek között fakultatív strandlátogatás – zárta.

Budapesti események (július 15–16.): A delegáció július 15-én tért vissza a fővárosba, ahol szakmai látogatást tett a MAVIR Országos Diszpécser Szolgálatánál (ODSZ). A központ a teljes magyar villamosenergia-rendszer biztonságos és megbízható üzemirányításának egyik legfontosabb helyszíne. Feladatai közé tartozik a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyának fenntartása, a szükséges rendszerszintű tartalékok koordinálása, valamint a hazai rendszer működésének összehangolása a szomszédos országok hálózataival és a nemzetközi távvezetéki kapcsolatokkal.
A program ezt követően a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumában folytatódott, amely Magyarországon egyedülálló, regionális szinten is kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési és ipari vizsgálati műhely. A szakmai programot budapesti városnézés és közös vacsora egészítette ki. Az eseménysorozat július 16-án a Magyar Elektrotechnikai Egyesület irodájában megrendezett összegző workshoppal, majd közös búcsúebéddel zárult.

A villamos tervezők, a technológus tervezők a villamos kivitelezők, a műszaki vezetők, a műszaki ellenőrök, a villamos berendezés felülvizsgálók munkájukkal a biztonságosan használható villamos berendezés létesítését biztosítják. 

Cikkünkben a közép/kisfeszültségű villamos berendezések létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervek fel nem tárt hibáinak, a villamos berendezés létesítése során bekövetkezett előregyártási és helyszíni szerelési hibák, a hiányos adatszolgáltatás dokumentált üzemviteli következményeivel foglalkozunk.

Az ellenőrzés a villamos berendezés állapota megfelelőségének vizsgálatára irányuló műszaki biztonsági tevékenység, ami lehet és kell, hogy önellenőrzéssé is váljon. Ezen hivatkozott vizsgálatot a berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok, jogszabályok műszaki irányelvek részletezése szerint munkájuk műszaki határai szerint a villamos kivitelezőknek, a műszaki vezetőknek, a műszaki ellenőröknek, a villamos berendezés felülvizsgálóinak kell elvégezniük.

A villamos generál tervező, az installációs tervező, a gépészeti villamos tervező, a technológus tervező munkáját a tervellenőrök, a kivitelezők felülvizsgálják, észrevételezik. A műszaki vezetők irányítják a villamos berendezés kivitelezési munkáit, a beruházó műszaki ellenőre pedig felügyeli a kivitelezést. A villamos berendezés felülvizsgáló pedig munkaközi és befejező szemrevételező, műszaki dokumentáció vizsgáló tanúsítás felülvizsgálataival, munkaközi biztonságtechnikai észrevételeivel, figyelemfelhívásaival, műszeres mérésekkel, számításokkal és minősítésekkel biztosítja a létesítmények villamos berendezésének biztonságos használatát.

A felsorolt villamosan szakképzett szakemberek mindennapi munkájának fontos minőségi meghatározója az önellenőrzés. Elemezzük az önellenőrzés hatékonyságának teljesülését különböző létesítményekben, különböző időpontokban készült villamos műszaki állapotot bemutató felvételek alapján.

Egy villamos berendezés létesítését megalapozó tervezési feladatot egy meglévő gyártócsarnok bővítése során az építészeti és a villamos berendezés kivitelezési tervdokumentáció elkészítése képezte. A technológus tervező adatszolgáltatásában nem adta meg, hogy az üzemszerű használat esetén bekövetkező elszívó berendezés meghibásodásánál a csarnok légterébe maró hatású gázok kerülnek. A villamos berendezés tervezője az elosztó berendezés réz gyűjtősínek elektrolitikus ónozással történő felületvédelmét nem írta elő.

Az 1. ábra műszaki felvétele az alábbiakról tanúskodik:
– A munkaközi állapotban készült műszaki felvételen a védőföldelő-vezetőn és N gyűjtősínen kezdődő korrózió nyomai jelentkeznek.
– A felelős felülvizsgáló védőföldelő-vezető és N gyűjtősínen kezdődő korrózió nyomait nem tárta fel.
– A védőföldelő-vezető be nem kötése ellenére az első ellenőrzés szabványossági minősítő irata, szemrevételezéses vizsgálata és mérési jegyzőkönyvének összeállításánál villamos kivitelező műszaki vezetőjének figyelmét a hiányosságra nem hívta fel, az fel sem tárta. A minősítő irat hibátlan villamos berendezés létesítést tanúsított.

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2026/1–2. számában jelent meg.
A teljes cikket Archívumunkban megtalálja – ahol minden lapszámunkban sok-sok további cikk olvasható a szerzőtől villanyszerelés; villamos tervezés, kivitelezés; tervezési és kivitelezési hibák, hiányosságok; megújuló energia; és más épületvillamossági témákban.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni

A megfelelő megszakítók kiválasztásának és helyes beállításának témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk. 

Kérdés: Felülvizsgálatkor mindig azzal a kérdéssel szembesülök, hogy vajon a megszakítón a kioldási és zárlati kioldási értékek helyesen vannak-e beállítva? Meg tudná ezt a témát a szerkesztőség részletesebben világítani? Szerintem sok villamos szakember ugyanilyen tudatlan abban, hogyan kell helyesen beállítani a kioldási értékeket a villamos szekrényekben a transzformátor előtt, illetve mögött. 

Válasz: Először is tisztázzuk a fogalmakat, azaz, hogy mit értünk megszakítók alatt.

Melyek is azok a megszakítók?
A megszakítókat az MSZ EN 60947-2 szabvány tárgyalja. Nagyjából kétféle megszakítót különböztethetünk meg. A kisebb megszakító típusok általában csak néhány beállítási lehetőséggel (vagy még azzal sem, lásd kismegszakítók) rendelkeznek. A túlterhelésvédelem kioldásához fontos a még biztosan nem kioldó áram (I_t) értékének ismerete, ezen értéknél nagyobb áramra – a túlterhelés elkerülésére – a kioldás (hőkioldási tartomány) létrejöhet, és amely áramot a megszakító még károsodás és kioldás nélkül folyamatosan el tud viselni.
a) Kisebb megszakítók esetén ez az érték rögzített, és megfelel a kapcsoló gyártó által megadott névleges áramának (I_n): I_t=I_n. A gyorskioldás (ún. pillanatkioldó) kioldási értéke (I_m) azonban általában beállítható. A gyakori beállítási értékek a következők 3 x I_n … 10 x I_n. Ha zárlati túláram lép fel, és eléri ezt az értéket, a kapcsoló rövid időn belül (általában kevesebb, mint 0,1 másodperc) kiold.
b) A kereskedelmi vagy ipari alkalmazásokhoz használt nagyobb megszakítók további beállítási lehetőséggel is rendelkeznek. Számos típusnál a túlterhelésvédelemhez az ún. beállítási érték (I_r) külön megválasztható, pl. I_r = 0,7I_n … 1I_n. Az a) pontban említett azonnali kioldás (pillanatkioldás) árambeállítási lehetőségén túlmenően lehetőség van a kioldás késleltetési idejének beállítására is, ha egy úgynevezett független késleltetésű túláramvédelmi funkciót kívánunk kialakítani. Ez rövidzárlat esetén lehetővé teszi a kioldás időzítését a sorba kapcsolt védőeszközök szelektivitásának biztosítására, vagy nagy indítási áramok nem kívánt kioldásának elkerülésére. 

Megszakítók kiválasztása és beállítása
A kiválasztással vagy beállítással kapcsolatban egyértelműen le kell rögzítenünk, hogy a megszakító beállítási áramának (I_r) vagy névleges áramának (I_n) nagyobbnak kell lennie a várható (I_B) üzemi áramnál, és kisebbnek kell lennie a védendő kábelek és vezetékek maximális áramterhelhetőségénél (I_z). Egy megszakító akkor működik megfelelően, ha:
– a névleges vagy a beállított áram I_n vagy I_r nagyobb, mint a maximális üzemi áram I_B, és ugyanakkor kisebb, mint a védendő kábelek vagy vezetékek maximális áramterhelhetősége (I_z). Azaz az MSZ HD 60364-4-43 „Kisfeszültségű villamos berendezések 4-43. rész: Biztonság. Túláramvédelem” szabvány szerint:

I_b ≤ I_n ≤I_z.

– A gyártó által hagyományosan megadott I₂ értékre, amely a szabvány definíciója szerint:
„I₂ hatékony működést biztosító áram a védelmi eszközök egyezményes megszakítási időtartama alatt.”
amely a biztosítók nagy vizsgálóáramának felel meg, az MSZ HD 60364-4-43 szabvány a következő követelményt írja elő, legyen kisebb, mint 1,45 I_z, azaz:

I₂ ≤1,45∙I_z.

Ezt az I₂ értéket a gyártónak kell megadnia.
– A névleges üzemi rövidzárlati megszakítóképesség (I_cs) – amely definíció szerint:
Ezen értéket a névleges zárlati határ megszakítóképesség százalékában szokás megadni. Az alábbi értékek lehetnek: 25% (csak A kategóriás megszakító esetén) 50%, 75% vagy 100%. Azon zárlati értéket fejezi ki, amelyet a megszakító ismételten képes megszakítani – nagyobb, mint a várható rövidzárlati áram (I_kmax):

I_cs > I_kmax.

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2026/1–2. számában jelent meg.
A teljes cikket Archívumunkban megtalálja – ahol minden lapszámunkban sok-sok további cikk olvasható a szerzőtől villanyszerelés; hálózatvédelem; megújuló energia; szabványok; előírások; és más épületvillamossági témákban.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés 

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni

2025 májusában tartotta az akkor 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület jubileumi és egyben tisztújító küldöttgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Az elnöki posztra a küldöttek nagy többséggel dr. Molnár Ferencet választották meg.

Egy év elteltével készítettünk interjút dr. Molnár Ferenccel arról, hogy mi történt az elmúlt esztendőben, mik a tapasztalatai, milyen nehézségek és eredmények jellemezték az eltelt időszakot. A 2026/5. lapszámunkban megjelent interjú honlapunkon is elérhető (előfizetőinknek az Archívumban is) a lenti linkre kattintva.

Ma (2026.06.23.) nyitja kapuit Münchenben a The smarter E Europe szakvásár és benne az intersolar kiállítás. Sok itthon is jól ismert cég vesz részt kiállítóként az eseményen, amely a megújuló energiák, tárolás, energiamenedzsment legjelentősebb európai seregszemléje.

A SIEL cég, amely mögött több mint 40 év tapasztalata áll teljesítményelektronikai és energiaátalakítási megoldások, fotovoltaikus inverterek, UPS rendszerek és kritikus energia-alkalmazások terén, fejlett energiaátalakítási megoldásokat mutat be energiaátalakítás, nagy teljesítményű töltés és kritikus energiafelhasználási alkalmazásokhoz.
Ezen hosszú távú tapasztalatra építve a vállalat tovább bővíti technológiai portfólióját új energiakihívások felé, beleértve a nagy teljesítményű töltőinfrastruktúrát, a BESS alkalmazásokhoz szükséges energiaátalakítási megoldásokat és a fejlett DC energiaarchitektúrákat, amelyeket az intersolar Europe B4-es csarnok, 139-es standján mutatnak be, kiemelve rugalmasabb, hatékonyabb és megbízhatóbb energiarendszerekhez való hozzáállását.
A nagy teljesítményű töltési és energiatárolási fejlesztések mellett a SIEL a fotovoltaikus inverter és UPS portfóliójából kiválasztott technológiákat is bemutatja, megerősítve a vállalat jelenlétét a megújuló energia, ipari energia és kritikus infrastruktúra területén.

A Világítástechnikai Társaság (VTT) szakmai programjai között mindig nagy érdeklődésre tartanak számot a VTT Séták, amelyek szakmai bejárásra adnak lehetőséget olyan létesítményekbe, ahova nem mindig juthat el az ember.

2026. 06. 08-án a Bazilika kulisszái mögé nézhettek be az érdeklődő szakemberek és a visszajelzések is megerősítették, hogy talán az eddigi legérdekesebb séta zajlott le.

A Bazilika bejárásában Haász Ferenc – tervező, Baktai Gábor – kivitelező és a Bazilika részéről Ernyey Áron volt az idegenvezető a kétórás séta során. 

A séták helyszínei mindig kivételes lehetőséget nyújtanak a betekintésre és nem csak világítástechnikai szakemberek részére.

Érdemes tehát figyelni a VTT honlapját.

Néhány kép ízelítőül és kedvcsinálóként a következő programokhoz.

Június-júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Június 9-én jelent meg lapunk 2026/6-7. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Háromfázisú áramkört lehet-e két vezetéken keresztül vezetni?
A gyakorlati kérdések között felmerült probléma, hogy három fázisvezetővel ellátott áramkört hogyan lehet tovább osztani.
Olvasói kérdésre válaszolva most egy ilyen helyzettel foglalkozunk, amelyben:
– eredetileg két háromeres szigetelt vezetéket közvetlenül két szomszédos dugaszolóaljzatba vezettek (további elágazások nélkül), vakolat alatt, védőcső nélkül,
– ezen a ponton most új háromfázisú ellátásra van szükség,
– egy új vezeték elhelyezése jelentős erőfeszítést igényelne.
Az MSZ HD 60364-5-52: szabvány 521.8.1 pontja szerint a továbbiakban nem megengedett egy áramkör két vezetékre osztása.
521.8. Áramköri elrendezések
521.8.1. Az áramkör vezetőit nem szabad megosztani különböző többerű kábelek vagy vezetékek, védőcsövek, vezetékcsatorna- vagy alagútcsatorna-rendszerek között. Párhuzamosan kötött több, egy áramkört alkotó többerű kábel vagy vezeték esetében ez nem kötelező. Párhuzamosan kötött többerű kábelek vagy vezetékek esetén minden kábel vagy vezeték tartalmazza minden fázis egy vezetőjét, és ha van a nullavezetőt.
A 2026/6–7. számunkban megjelenő cikkben a címben szereplő kérdésre adjuk meg a választ.

▪ Nagy Gábor: A napelemek jövője
A napelemes energiatermelés mára olyan érettségi szintet ért el, hogy nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságilag is versenyképes megoldást kínál a hagyományos energiaforrásokkal szemben. A globális piacon egyre több ország és vállalat ismeri fel a megújuló energia potenciálját, és nagy léptékben integrálja a napelemes rendszereket az energiaellátásba.
A következő években várhatóan tovább gyorsul a fejlődés: a hatékonyság növekedése, az előállítási költségek csökkenése és az innovatív tárolási megoldások terjedése segíti majd a napenergia még szélesebb körű elterjedését. Emellett a szabályozási környezet is formálódik: új szabványok, valamint a hálózatba történő integrációt segítő iránymutatások megjelenése várható, hogy támogassák a fenntartható energiaátmenetet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a napenergia-termelés a világ megújuló energiakapacitásának bővülésében majdnem 80%-os részesedést képvisel, alacsony költségei és széles körű társadalmi elfogadottsága pedig hozzájárul ahhoz, hogy a kapacitás az elkövetkező öt évben megduplázódjon. 2025-re az új globális napenergia-telepítések elérték a 606 gigawattot (GW), és a napenergia önmagában meghaladta a 2020-as teljes megújulóenergia-telepítések több mint kétszeresét.
A 2026/6–7. számunkban megjelenő írás a napelemek jövőjével foglalkozik, kitérve a szabványosítási, szabályozási és tanúsítási kérdésekre.

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás-fejlesztés – Antwerpen Central Station 3
A félköríves ablakokat és a homlokzat felső felét kitöltő hatalmas, ívelt üveg-acél szerkezetet fémhalogén lámpás fényvetőkkel világították meg, amelyek teljes pompájában láthatóvá teszik a szecessziós építészeti elemeket.
A második szintről a mélybe tekintve teljes egészében szemünk elé tárul és megcsodálható a grandiózus létesítmény a legalsó szint átmenő vágányaitól a legfelső szint csarnokának tetőjéig. Ez a pályaudvari kialakítás egyedülálló Európában, és talán az egész világon. A látvány hatását csak fokozza az a szellemes építészeti-világítástechnikai ötlet, amellyel a szinteket tartó, téglalap keresztmetszetű tartóoszlopok hossztengelyből szemlélhető oldalait teljes egészében LED-es fénypanelekkel fedték le.
A 2026/6–7. számunkban folytatjuk Antwerpen központi pályaudvara világításának bemutatását, szokás szerint sok-sok felvétellel illusztrálva.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hőszivattyú hibavédelme
A fenntartható energiatermelés és -felhasználás technológiái jövőbiztos stratégiát igényelnek a hibavédelem terén is. A megújuló energiaforrások térnyerésével megnőtt az igény a hőszivattyúkra és a napelemes rendszerekre, de nagy a bizonytalanság az ilyen rendszerek telepítői között a hibavédelemmel kapcsolatban.
A különféle normatív követelmények és azok alóli kivételek, valamint a gyártók eltérő előírásai hozzájárulnak a bizonytalansághoz. A gondolatmenetünk kezdetén először felmerül a kérdés, hogy egyáltalán minden esetben szükséges-e áram-védőkapcsoló (továbbiakban ÁVK) a hőszivattyúkhoz. Először is különböztessük meg a helyhez kötött, rögzített csatlakozású hőszivattyúkat, azoktól, amelyek stekkerrel vagy dugós csatlakozóaljzattal vannak felszerelve.
A 2026/6–7. számunkban megjelenő cikk felvázolja a hőszivattyú telepítésekor szükséges hibavédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, és azt, hogy a hőszivattyúkra vonatkozó követelmények miben különböznek a napelemes rendszerek követelményeitől.

▪ Murvai István: Közép/kisfeszültségű, felhasználói tulajdonú villamos berendezések használatbavételi eljárásokban és műszaki bejárásokon feltárt hiányosságai
A villamos berendezés létesítés során a tervutasítások, jogszabályok betartatása, a szabványelőírások vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldások megvalósítása a kivitelező részéről a műszaki vezető, a beruházó részéről a műszaki ellenőr feladata. Munkájukat segíti a szakvizsgázott villamos berendezés felülvizsgáló.
Mindezek ellenére sok esetben a szakhatósági hozzájárulások kiadását megalapozó szakhatósági szemlék során az eljáró villamos felügyelők tárnak fel jegyzőkönyvük készítésekor villamos műszaki biztonsági hiányosságokat, amiket a villamos kivitelezők javítási munkájukkal megszüntetnek. Az ismétlődések megelőzése céljából indokolt a bekövetkezett hibák okainak elemzése, ezt teszi meg a 2026/6–7. számunkban megjelenő írás, számos műszaki felvétellel is, amelyek a feltárt hiányosságokat dokumentálják.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (LX.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk hatvanadik része a Múzeum jelenének és jövőjének kérdéseiről szól.
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk LVI., LVII. és LVIII. részében a cikksorozat szerzőjével készített interjút közöltük. Ennek a Múzeumról szóló részében főként terjedelmi, de egy kicsit tartalmi okok miatt is kimaradt a Múzeum jelenének és jövőjének kérdése. A mostani, hatvanadik rész erről szól, annál is inkább, mert már régen írtunk részletesebben magáról a Múzeumról – a cikksorozat kezdetekor jó néhány részben részletesen bemutattuk a termeket, az ott látható érdekességeket –, pedig a fiatalabb generációknak időről-időre fel kell hívni a figyelmét erre az egyedülálló szakmai gyűjteményre, és az annak otthont adó műszaki műemléképületre.
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum hazánk egyik olyan tudományos, kulturális és oktatási intézménye, amelyre méltó módon illik a „nemzeti örökség, mint az innováció forrása” tulajdonság. A 2009-ig önállóan működő Múzeum igazgatói és munkatársai olyan nagyszerű, a szakma iránt elkötelezett szakemberek voltak, akik kiemelkedő szerepet játszottak a betérő érdeklődő látogatók, a szakmagyakorlók, a felnövekvő ifjúság (óvodások, köz- és felsőfokú oktatásban tanuló diákok) Elektrotechnika szakmaterület iránti érdeklődésének a felkeltésében, sőt a magyar identitástudat növelését is elősegítették. A Múzeum alapításától kezdve beteljesítette, és napjainkban – amikor szintén óriási szükség lenne rá – is beteljesítené a kitűzött feladatait hozzáértő, elkötelezett szakmai vezetés és nagy elektrotechnikai tapasztalattal rendelkező szakvezetők segítségével.
Cikksorozatunk 2026/6–7. számunkban megjelenő része tehát a múzeum jelenével és jövőjével foglalkozik.

Májusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Május 12-én jelent meg lapunk 2026/5. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Minden kinyomtatható ott, ahol szükség van rá! Az első hordozható nyomtató BradyPrinter i4511, amely 101,60 mm széles címkézést biztosít, vezetékek és korlátok nélkül. Az automatizált azonosításra és adatrögzítésre specializálódott Brady Corporation új típusú hibrid címkenyomtatót vezet be, amely vezeték nélküli, hordozható kivitelben kínál ipari címkenyomtatási teljesítményt.

Nagyobb címkék

A Brady új BradyPrinter i4311 készülékét úgy tervezték, hogy ötvözze a helyhez kötött asztali címkenyomtató teljesítményét és a mobil rugalmasságot. A legtöbb mobil címkenyomtató jól ismert korlátja a címke maximális szélessége. A Brady i4311 a maximális címkeszélességet 101,60 mm-re emeli a csatlakoztatott címkenyomtató rendszereknél, megtartva a valódi hordozhatóságot.

A nagyobb nyomtatási szélesség sokkal több alkalmazást tesz lehetővé a mobil címkenyomtatásban, beleértve a perforált munkafolyamat-címkéket, a szokásos méretű adattáblákat és a nagyobb kábelcímkéket, a körbetekerhető címkéket, a hőzsugorcsöveket, az eszközcímkéket, az alkatrészcímkéket és a GHS-kompatibilis vegyi címkéket. 

Szabaduljon meg a kábelektől

Az i4311 készülékkel nem kell dugaszolóaljzatot keresni. A nyomtató akkumulátorról működik, és egyetlen feltöltéssel 5000 nagyméretű címkét képes kezelni. Az akkumulátorok cseréje egyszerű, és 3,5 óra alatt feltölthetők.

Az új BradyPrinter i4311 képes címkéket nyomtatni telefonokról, táblagépekről és laptopokról, sőt, a Brady Software Development Kit és a ZPL-támogatás segítségével akár központi vállalati rendszerekből is. Az i4311 a Wi-Fi- és Bluetooth-kapcsolaton kívül Ethernet- és USB-C csatlakozókkal is rendelkezik.

A nyomtató saját 7'' (178 mm) érintőképernyője az eszközön belüli támogatást és a közvetlenül a nyomtatóról történő címkenyomtatás lehetőségét is biztosítja. A felhasználók átlagosan 85 000 különböző címkesablont tárolhatnak a nyomtatóban, amelyeket az érintőképernyőn a beépített „kitöltési” funkcióval tölthetnek ki.

Az új készüléket a felhasználók visszajelzéseinek, tapasztalatainak figyelembevételével fejlesztették. Ennek eredményeként a nyomtató helyigényét 23 x 23 x 33 cm-re, tömegét pedig 5,9 kg-ra csökkentették, és optimalizálták a készülék könnyen használható fogantyúját.

A nyomtatót akkumulátorkímélő funkcióval is ellátták arra az esetre, ha a nyomtató nincs használatban, és egyszerűbbé tették az akkumulátor cseréjét is.

Hordozható asztali nyomtató

A Brady mobil címkenyomtató és ipari asztali címkenyomtató termékcsaládjai közé pozícionált BradyPrinter i4311 egy hordozható nyomtató asztali ipari nyomtatási képességekkel.

Az i4311 több mint 1300 Brady címkealkatrésszel kompatibilis, így a megbízható, laboratóriumban tesztelt Brady-címkeanyagok többségére képes nyomtatni. A többi Brady-nyomtatóhoz hasonlóan az i4311 is rendelkezik LabelSense technológiával, amely automatikusan beállítja a címkeanyag-égetést, a méretet és a nyomtatás előtti beállításokat, amint betölti a címketekercset.

A vállalat legújabb címkenyomtatója számos ingyenes Brady Express Labels mobilalkalmazással is kompatibilis. Ezek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy például egy képfájlban kijelöljék a szöveget, és azt importálják a címkére történő nyomtatáshoz. Vagy a telefon segítségével beolvassák és elküldjék a nyomtatóra a vonalkódokat. A címkék akár hagutasítással is nyomtathatók a BradyVoice, egy okostelefon mikrofonja és a BradyPrinter i4311 használatával.

Nézze meg a videót, és tudjon meg többet a BradyPrinter i4311 nyomtatóról

BRADY Magyarország
hungary@bradycorp.com
www.brady.hu

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Április 13-án jelent meg lapunk 2026/4. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Előírások középfeszültségre
Cikkünkben olvasói kérdésre válaszolva a középfeszültségű hálózati csatlakozással rendelkező napelemes rendszerek ellenőrzésére vonatkozó szabványokkal, előírásokkal foglalkozunk.
Kérdés: Az MSZ EN 62446-1 „Fotovillamos (PV-) rendszerek. Vizsgálati, dokumentációs és karbantartási követelmények”, Az MSZ HD 60364-6 „Kisfeszültségű villamos berendezések 6. rész: Ellenőrzés” és az MSZ HD 60364-5-52 „A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek” szabványok a napelemes erőművek középfeszültségű részeire is vonatkoznak, vagy csak kisfeszültségre? Elfogadott, és a mérnöki gyakorlatnak megfelelően megengedett-e – az ellenőrzési vagy karbantartási eljárás során – a középfeszültségű kapcsoló berendezés kinyitása és ezzel a hőkamerával (thermografikus videokamerával) történő vizsgálata?
A 2026/5. számunkban megjelenő cikkben először kitérünk az említett szabványokra és azok alkalmazására egy középfeszültségű hálózati csatlakozással rendelkező napelemes rendszer esetében, majd a következő lépésben a hőkamerás (termográfiai) vizsgálatok témáját tárgyaljuk a villamos rendszerekben, kifejezetten a középfeszültségű rendszerekre is kitérve.

▪ Arató Csaba: A villamos tűzvédelem változásai (II.)
2026. január 1-jével több ponton is frissült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az alkalmazási környezete. Bár az alap jogszabály – 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet – csak kis mértékben változott, a villamos szakemberek számára a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) újabb kiadása és a digitalizációs kötelezettségek jelentik az igazi vízválasztót.
Előző számunkban már megkezdtük a változások ismertetését, most a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekkel folytatjuk.
Az OTSZ szerkesztői figyelembe vették a korszerű jogalkotási irányelveket, ezért részletes műszaki követelményeket, számításokat, tervezési segédleteket stb. nem tartalmaz az OTSZ. Ezeket szabvány jellegű, de gyakorlatilag jogszabályként funkcionáló dokumentumokban a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben (TvMI) teszik közzé. A TvMI-ket az 53/2014. (XII. 5.) BM-rendelet alapján a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság kidolgozza ki, felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A TvMI-k alkalmazása önkéntes, azonban fontos azt tudnunk, hogy a TvMI-k törzsdokumentumától eltérni csak hatósági engedéllyel szabad! A törzsdokumentum megjegyzéseinek és mellékleteinek alkalmazása nem kötelező. A TvMI-k a BM OKF honlapján hozzáférhetők és szabadon letölthetők. A TvMI-k alkalmazásakor, azok előírásainak teljesítése esetén az OTSZ vonatkozó követelményei is teljesülnek, így az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul!
A 2026/5. lapszámunkban jelenik meg a villamos tűzvédelmi előírások változásait ismertető cikk második, befejező része. 

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LVII.) – A Nap és a szél vajon összedolgoznak? 2
Sokan azt hiszik, hogy az a helyes stratégia, ha „egyidejűleg, azonos helyen, és minél többféle forrásból származó” energiát alkalmazva tudják a folyamatosság és az energiamennyiség ellátási biztonságát legjobban fenntartani. Ez általában igaz, sok esetben ökölszabályként is működhet, de nem minden esetben lehet problémamentesen megvalósítani.
Viszonylag hamar (mintegy 100 év alatt) felismertük, hogy energiaforrásaink végzetesen végesek, azt is, hogy érdemes a megújuló energiákkal is foglalkozni, és azt is, hogy nem érdemes az energiát hosszasan utaztatni…!
A DER (distributed energy, azaz elosztott energiaforrás) fogalma azt jelenti, hogy az energiaforrásokat helyi viszonylatokban kell megtalálni, alkalmazni. Ez akár a helyi szükségletek jelentősebb (10–35%-os) fedezését is jelentheti. A leghosszabban talán a villamos energia „utazik”, sokszor jelentős veszteségekkel. A gáz és egyéb források továbbítási vesztesége nem jelentős, de pénzbe kerül.
A napenergia a Földön szinte mindenhol elérhető, a szél is sok helyen elég gyakran fúj(dogál). Mivel közismert, hogy ellenütemben dolgoznak, célszerűnek látszik a telepítésük „ésszerűsítése”.
A cikksorozat előző része a nap- és a szélenergia együttes alkalmazásával foglalkozott, a 2026/5. számunkban megjelenő részben folytatjuk a témát és a végére érünk.

▪ Murvai István: A kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezés létesítése során ismétlődő hiányosságok műszaki biztonsági elemzése
A biztonságosan használható villamos berendezés létesítését a villamos kivitelezési tervdokumentáció megalapozza, és a leíró és rajzos tervutasítások betartásán kívül a villamos kivitelezők műszaki vezetésének villamos szerkezet, szabvány és jogszabály ismerete megvalósítja.
A bevezető alapján vélelmezhetjük, hogy minden új építésű létesítményben az új létesítésű villamos berendezés mindezek szerint maradéktalanul megfelel a biztonságos üzemeltetés minden műszaki biztonsági követelményének. Tovább elemezve tehát az új létesítésű villamos berendezések biztonságtechnikai követelményeinek teljesülését feltételezhető, hogy a tervezési szabványok, a villamos műszaki irányelvek, a jogszabályok, a tervezői számítások, a tervezői méretezési követelmények, a tervutasítások, a kivitelezés során tartott hiánytalan tervutasítások, valamint a létesítmény és villamos berendezése rendeltetésszerű használata követelményeinek betartása esetén a bekövetkezhető meghibásodás sem okoz a megfelelően tervezett és létesített villamos berendezés használata során villamos áramütést, villamos eredetű égést, személyi sérülést, és így maradéktalanul teljesíti a villamos műszaki biztonsági követelményeket.
A 2026/5. számunkban megjelenő cikkben ismétlődő villamos tervezési és berendezés létesítési hiányosságokra hívjuk fel a figyelmet, a gyakorlatból vett tervlapok és műszaki felvételek segítségével is bemutatva a hibákat.

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás fejlesztés – Antwerpen Central Station 2
A modern utascsarnokból a vágánycsarnokba földalatti folyosók és terek vezetnek át. A szintek közötti lépcsősor világítása telitalálat: a korlát alsó síkjába LED-es fénycsíkot süllyesztettek be.
A lépcsősor két szélén ennek megfelelően a hosszirányú egyenletesség maximális értékű, ami már nem mondható el a keresztirányú egyenletességről. Mindazonáltal az interreflexió következtében a lépcsőn való közlekedés balesetmentesen zajlik.
Elérve a középső szint központi terét, a beton födém áttörésével és üveglapokkal való helyettesítésével a nappali órákban természetes világítás van ebben a térben is. Továbbhaladva megszűnik a természetes világítás, és ismét mesterséges világítási megoldásokban gyönyörködhetünk: a mennyezetbe süllyesztett fémhalogén lámpás mélysugárzó lámpatestek fénypontokat hoznak létre.
A 2026/5. számunkban megjelenő írás folytatja az antwerpeni pályaudvar világításának bemutatását, szokás szerint sok-sok illusztrációval.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (LIX.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk LIX. részében dr. Krómer Istvánnak – okl. villamosmérnök, innovatív alkotó-kutató, vezető és ipari szakember, akadémikus, a villamosmérnök képzés kiváló fejlesztője és oktatója, a Múzeum szakmai támogatója, a Jedlik Ányos Társaság egyik alapító tagja – állítunk emléket.
A magyar villamosenergia‑rendszer az elmúlt ötven évben először nagyarányú fejlesztésen, azután jelentős szerkezeti és technológiai átalakuláson ment keresztül. A rendszerváltást követő gazdasági átrendeződés, az európai integráció, a környezetvédelmi követelmények erősödése és a technológiai fejlődés egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai energiamix folyamatosan változzon. A fosszilis energiahordozók visszaszorulása, a nukleáris energia stabil jelenléte és a megújuló energiaforrások gyors térnyerése mind olyan folyamatok, amelyek alapvetően formálták a hazai villamosenergia‑termelést.
E változások értelmezésében és szakmai kereteinek alakításában meghatározó szerepet játszott a magyar villamosmérnöki közösség kiemelkedő alakja, prof. dr. Krómer István, aki kutatóként, szakértőként, ipari szakemberként, oktatóként és szakmai közéleti vezetőként egyaránt jelentős hatást gyakorolt a hazai energetikai gondolkodásra.
Cikksorozatunk 2026/5. lapszámunkban megjelenő részében dr. Krómer István munkásságát mutatjuk be.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló (ÁVK) napelemes erőművekben
Az áram-védőkapcsoló szigetüzemben és hálózatra kapcsolt üzemmódban működő napelemes rendszerben való megfelelő alkalmazásával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Az egyik projektben egy akkumulátoros invertert szigetüzemben vagy hálózatra kapcsolt üzemmódban is kellene üzemeltetni. A gyártó tájékoztatása, hogy ilyen üzemmódban „B” típusú ÁVK szükséges, mivel a készülék egyenáramú összetevőt generálhat. Párhuzamos hálózati működéshez egy belső, „B” típusú ÁVK áll rendelkezésre. A gyártó dokumentációja azt mutatja, hogy magát az invertert nem védi közvetlenül ÁVK. Csak a fogyasztókhoz vezető vezetéken látható egy „B” típusú ÁVK. Szeretném tudni, hogy megfelelő-e a technika ma elismert szabályainak, ha egy „B” típusú ÁVK-t közvetlenül az inverterbe szerelnek, és egy „A” típusú ÁVK-t használnak a fogyasztók felé? A megfontolás háttere: A meglévő berendezésekben gyakran már több, többnyire „A” típusú áram-védőkapcsoló be van építve, mivel tervezéskor, telepítéskor nem számítottak egyenáramú maradékáramot generáló terhelésekre. Mindegyik cseréje nagy idő- és költségráfordítást jelentene. Véleményem szerint a javasolt megoldás elfogadható lenne, mivel az inverter keltette egyenáramok egyáltalán nem érhetnék el a fogyasztókat az előtte fekvő N-PE híd miatt. Még az olyan egyenáramú hibaáramok is, amelyek még nem okozzák a „B” típusú ÁVK kioldását, de egy „A” típusú ÁVK-t „vakká” tehetnének (például 15 mA DC), csak az inverter és az N-PE híd közötti vezetékeken fordulnának elő, és ott is maradnának. Már feltettem ezt a kérdést az inverter gyártójának is. Bár hangsúlyozták, hogy a villamos kapcsolásra vonatkozó tanácsot nem adhatnak, nem látnak problémát a javaslatommal kapcsolatban. Csak azt szeretném tudni, hogy a javaslatom technikai szempontból megfelelő-e?
A feltett kérdésekre ad részletes választ a 2026/4. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: A villamos tűzvédelem változásai (I.)
2026. január 1-jével több ponton is frissült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az alkalmazási környezete. Bár az alap jogszabály – 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet – csak kis mértékben változott, a villamos szakemberek számára a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) újabb kiadása és a digitalizációs kötelezettségek jelentik az igazi vízválasztót.
A Katasztrófavédelem és a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság célja egyértelmű: a technológiai fejlődés – különösen az energiatárolók és az elektromos autók térnyerése – miatt elkerülhetetlenné vált a szabályozás finomhangolása. 2026. január 1-jén hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) módosítása.
Az idén hatályba lépett 16/2025. (V. 29.) BM-rendelet (amely többek között az OTSZ-t is módosította) kimondja:
„Alapvető jogalkotói cél, hogy a jogrendszer csak a legszükségesebb mértékben szabályozza az egyes élethelyzeteket, és a normák világosan állapítsák meg a jogalanyok kötelezettségeit és jogait. A jogalkalmazók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a szabályozás hatályon kívül helyezéssel és módosítással egyszerűsíti a tűzvédelmi joganyagot, és az ágazati szakképzési előírásokat.”
A 2026/4. számban induló kétrészes cikkünkben a villamos tűzvédelmi előírások változásait ismertetjük.

▪ Zsák Péter, Zs. Szabó Kitti: Gondoskodó okosotthon: a villanyszerelő szerepe az idősgondozásban és a segítséggel élőknél
Európa rohamosan öregszik. Az Eurostat előrejelzései szerint 2050-re az uniós lakosság közel 30 százaléka 65 év feletti lesz. Magyarországon ez az arány már ma is meghaladja a 20 százalékot, és a tendencia egyértelmű: Az idősek többsége a saját otthonában szeretne megöregedni.
Ez nem csupán érzelmi ragaszkodás, hanem elemi emberi igény: a megszokott környezet, a saját ritmus és az önrendelkezés megtartása. Az intézményi ellátásnak megvan a maga helye, de ahol van választás, ott a saját lakás győz. A gondoskodó okosotthon éppen ezt a választási lehetőséget adja meg: nem váltja ki a gondozót, nem hoz döntéseket a lakó helyett, de jelentősen kitolja az önálló életvitel határait. Ez nemcsak az idős ember méltóságát őrzi meg, hanem a hozzátartozó válláról is leveszi a mázsás súlyt: azt az állandó gyomorgörcsöt, hogy vajon minden rendben van-e otthon?
A szakirodalom AAL (Ambient vagy Active Assisted Living) néven hivatkozik arra a szemléletre, amely technológiai eszközökkel támogatja az idősek vagy korlátozott mozgásképességűek biztonságos, otthoni életvitelét. Magyarul ezt leginkább „támogatott életvitelnek” nevezhetjük, de a lényeg a technikai elnevezésnél sokkal egyszerűbb: a rendszer a háttérben, láthatatlanul dolgozik, és csak akkor kér figyelmet, ha valóban beavatkozásra van szükség.
A 2026/4. számunkban megjelenő cikk a gondoskodó okosotthon részleteit mutatja be.

▪ Murvai István: A villamosenergia-rendszer (továbbiakban VER) termelői oldal különböző erőműveinek rendelkezésre állása és az ellátásbiztonság műszaki energetikai elemzése
A villamosenergia-ellátás biztonságot a különböző primerenergiát átalakító erőművek rendelkezésre állása – a változó terhelés és a különböző műszaki és sajátossági jellemzők miatt változó villamosenergia-termelés ellenére is – a termelés–fogyasztás egyensúlyának minden időpillanatban történő fenntartása biztosíthatja.
Az elemzést az azonos fogalomhasználat és az ismeretek frissítése céljából kezdjük a szükséges fogalmak felidézésével.
Erőmű: Az erőmű azon energiaátalakító-létesítmény, amely valamely energiahordozó – szén, gáz, olaj, hasadóanyag, vagy megújuló energia, azaz Nap, szél, víz, biogáz, geotermikus energia – felhasználásával villamos energiát termel.
Villamosmű: A villamosmű az erőmű, az átviteli, és az elosztóhálózat.
Erőművi névleges teljesítmény: Generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges hatásos teljesítményeinek összege.
A 2026/4. számunkban megjelenő cikk az erőműveinek rendelkezésre állását vizsgálja, az ellátásbiztonság műszaki energetikai elemzésével. 

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás-fejlesztés – Antwerpen Central Station 1
Antwerpen központi pályaudvara egyike Európa legkorszerűbb vasúti csomópontjainak. Az eredeti pályaudvar 1895 és 1905 között épült eklektikus stílusban a világ negyedik legnagyobb pályaudvaraként. Belgium legszebb állomása, de 2009-ben a Mashable magazin a világ legszebb vasútállomásaként jellemezte.
A pályaudvart 1998 és 2007 között több mint 500 milliárd Ft-os beruházási költségfelhasználással átépítették. Ennek keretében fejállomásból átmenő állomást létesítettek úgy, hogy az átmenő vágányok számára alagutat létesítettek. Ezen keresztül haladnak át – mozdonyvezető csere nélkül – az áthaladó, elsősorban a nagysebességű szerelvények. Ezen kívül még egy föld alatti szint szolgálja a helyi forgalmat, tehermentesítve ezzel a felszíni vonatfogadó csarnok forgalmát.
A Central Station-hoz közelítve az impozáns felvételi épületről nehéz lenne megállapítani, hogy mit rejt magában. A XIX. század végén épült palota lehetne bank, áruház, vagy akár egy hercegi palota is.
A 2026/4. számunkban induló új vasútvilágítási cikksorozat első részében – s majd még a folytatásban is – az Antwerpen Central Station világítását mutatjuk be.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LVI.) – A Nap és a szél vajon összedolgoznak?
Sokan azt hiszik, hogy az a helyes stratégia, ha „egyidejűleg, azonos helyen, és minél többféle forrásból származó” energiát alkalmazva tudják a folyamatosság és az energiamennyiség ellátási biztonságát legjobban fenntartani. Ez általában igaz, sok esetben ökölszabályként is működhet, de nem minden esetben lehet problémamentesen megvalósítani.
A mi értelmezésünkben, a megújuló energiák csoportosításában, a szél a Nap gyermeke. A Föld nagy részét alkotó vizek felszínét a Nap felmelegíti, és a meleg felszálló levegő megmozdítja a körülötte lévő légtömegeket, amelyek aztán mozgásba lendülnek. Így alakul ki a nagy földi légkörzés, amely alapvetően meghatározza a globális klimatikus jellemzőket.
A Föld keringésének és forgásának ténye, valamint a forgástengely erős kibillentettsége miatt a „levegő tömegre” többféle erő is hat, többek között a Coriolis erő.
A szél nem ismer határokat, ezért most már környezetvédelmi szempontból is fontos a mozgások erősségének, irányának és ciklikusságának ismerete. Hogy jobban megérthessük a nap- és szélenergia együttes alkalmazását, a cikksorozat 2026/4-es számunkban megjelenő része kissé jobban (de nem túl részletesen) ismerteti a szél tulajdonságait és hatásait.

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Március 10-én jelent meg lapunk 2026/3. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Előfordult már, hogy a szükséges felszerelés nélkül érkezett egy beavatkozásra? Volt már, hogy terepi beavatkozás közben elvesztek a szerszámok? Mennyi időt fordít annak biztosítására, hogy minden felszerelés megtalálható legyen a járműveiben?

Mostantól digitálisan és automatikusan ellenőrizheti a járműleltárakat, kiemelheti a hiányzó eszközöket, és az elkallódott tételek azonosításával gyorsan pótolhatja azokat a járműveken. Mennyi időt takaríthat meg?

Azonnal látható, hogy mely szerszámok vannak jelen egy járműben, és mi hiányzik. Jelentős időt takaríthat meg járművenként és beavatkozásonként a csak másodpercekig tartó automatizált eszközleltár-ellenőrzésekkel.

A berendezések passzív, elemmentes UHF RFID-címkékkel való ellátásával lehetővé tesszük, hogy a járműben lévő RFID-olvasó érzékelje, mely szerszámok és tárgyak vannak jelen. Az RFID-olvasó képes ellenőrizni az észlelt eszközöket, és azokat a várható tételek listájával összehasonlítva ellenőrizni a jármű teljes leltárát, vagy kiemelni a hiányzó felszereléseket a telefonján.

Legyen minden Önnél, mielőtt terepi beavatkozásra indul. Kerülje el a szerszámok elvesztését a beavatkozások után. Ne pazarolja az időt azzal, hogy vizuálisan ellenőrzi, hol vannak az egyes berendezések. Csak olvassa be, másodpercek alatt megkapja a visszaigazolást, és máris indulhat a következő úti célhoz.

Miből profitálhatsz? 

• Minden megvan: Valós idejű listát kaphat a járműben lévő felszerelésekről, és láthatja, hogy mi hiányzik a jármű felszereltségi listájához képest.
• Automatizált kiváltók: Listázhatja a meglevő tételeket, és hang- vagy fényjelzést aktiválhat a hiányos leltáraknál.
• Eszközök megkeresése: Válassza ki a hiányzó eszközöket a képernyőn. Gyorsan megtalálhatja az eszközöket a közelség függvényében erősödő hang- és vizuális jelzésekkel egy hordozható RFID-olvasón.

A megoldás összetevői
Megoldásunk minden egyes komponensét mi fejlesztjük és gyártjuk. A házon belüli laboratóriumokban tesztelt minden egyes alkatrészt úgy terveztünk, hogy ellenálljon a terepi beavatkozások során fellépő elhasználódásnak, beleértve az UV-sugárzásnak, pornak és nedvességnek való kitettséget.

RFID-címkék

• Ipari minőségű, fémre helyezhető és nem-fémes RFID-címkéket és jelölőket kínálunk, amelyek rögzítve és olvashatóak maradnak a berendezésen.
• Rögzített RFID-olvasók
  A szabadalmaztatott adatrögzítési technológiával felszerelt, rögzített RFID-olvasóink adatokat gyűjtenek az olvasási tartományukon áthaladó tárgyakról.
• Hordozható RFID-olvasók
  Intuitív kijelzőikkel hordozható RFID-olvasóink és SLED-jeink páratlan mobilitást, adatgyűjtést és interakciót tesznek lehetővé.

Nézze meg, ahogy >>

RFID-útmutató
Egyszerre több eszközt találhat meg, azonosíthat és követhet anélkül, hogy közvetlen rálátásra lenne szüksége. Kerülje el a hibákat, takarítson meg időt, és növelje a hatékonyságot pontos adatokkal, amelyek valós idejű digitális ikert hoznak létre a folyamatairól. Fedezze fel teljesen testreszabható RFID-megoldásainkat.

Töltse le az útmutatót >>

BRADY Magyarország
hungary@bradycorp.com
www.brady.hu

▪ Dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelmi törpefeszültség (SELV/PELV) biztonságos leválasztása
A címben szereplő témával olvasói kérdés kapcsán foglalkozunk részletesen, általános előzetes megfontolásokat téve, és a konrét kérdésekre válaszolva.
Kérdés: SELV/PELV áramkör biztonságos leválasztásához az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 413.3.1. bekezdése szerinti biztonsági transzformátor szükséges. A 414.4.1. szakasz szerint a SELV/PELV áramkör esetében is biztosítani kell a biztonságos (villamos) leválasztást az aktív, nem SELV/PELV áramköröktől, azok alkatrészeitől.
1) Nem minden transzformátor- vagy tápegységgyártó tünteti fel a műszaki adatokban, hogy az eszköz alkalmas SELV/PELV áramkör táplálására. Egyes gyártók például csak az IEC 60950-1 szabványra utalnak. A fent említett IEC szabványra való hivatkozás elegendő-e annak biztosítására, hogy a készülék alkalmas SELV/PELV áramkör biztonságos táplálására?
2) A következő kérdésem a relékapcsolókkal kapcsolatos. Vannak olyan termékek, amelyeknél a gyártó a műszaki adatokban kifejezetten csak német szabványra hivatkozik, pl. a VDE 0106 szabvány szerinti biztonságos elválasztásra. Azonban az is újra és újra előfordul, hogy az eszközök (pl. HVAC alkalmazások vezérlőegységei) csak úgynevezett potenciálmentes érintkezőkkel vannak felszerelve. A műszaki adatok azonban nem tartalmaznak utalást a biztonságos leválasztásra. Még a gyártó sem tud gyakran további információt adni, amikor megkérdezik. Biztonságosan integrálhatók ezek a „potenciálmentes érintkezők” egy PELV áramkörbe?
Válasz: A kérdések megválaszolása előtt érdemes általános előzetes megfontolásokat tenni. Az olvasó által idézett biztonsági transzformátor az MSZ EN 61558-2-6 szabványnak megfelelően, az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 414.3.1. szakaszában felsorolt lehetséges változatok közül csak egyet képvisel.
A 2026/3. számunkban megjelenő cikkben részletesen válaszolunk a feltett, konkrét kérdésekre.

▪ A MAUS Stixx Pro 5 jelentősége a lítiumion-akkumulátorok tűzvédelmében
Az energiatárolási rendszerek és a nagy energiasűrűségű lítiumion-akkumulátorok elterjedése új tűzvédelmi kihívásokat teremtett az ipari, kereskedelmi és lakossági alkalmazásokban egyaránt. A technológia normál üzemi körülmények között biztonságos, azonban belső zárlat, mechanikai sérülés vagy túlmelegedés esetén termikus elszabadulás (thermal runaway) következhet be.
Ez a folyamat rendkívül gyors hőfelszabadulással, éghető és robbanásveszélyes gázképződéssel, intenzív lánghatással és láncreakciós cella-eszkalációval jár.
A MAUS Laden 6 egy kifejezetten lítium-ion akkumulátorok (például fúrógépek, e-biciklik akkuinak) biztonságos töltésére és tárolására kifejlesztett acélszekrény, amely gyárilag a MAUS Stixx Pro 5 egységgel van felszerelve. Tűz estén a Laden 6 szekrény fizikai gátat szab a lángok terjedésének, a Stixx Pro 5 pedig a tényleges oltást végzi.

▪ Murvai István: A villamos kivitelezési terv összeállítása, jellemző tervezési-kivitelezési hibák
Cikkünkben a villamos kivitelezési tervdokumentáció összeállításának előzményeivel, folyamatával foglakozunk, kitérve a jellemző villamos tervezési-kivitelezési hibákra. Továbbá a közép/kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos használatát veszélyeztető hiányosságokat is elemzünk.
A különböző rendeltetésű ipari, vegyipari, kereskedelmi, mezőgazdasági szolgáltató, kommunális, közlekedési létesítmények közös jellemzője, hogy a szakági tervezésben több villamos tervező, a villamos berendezés létesítésében több kivitelező végez munkát. A villamos kivitelezési terveket a létesítők műszaki előkészítői felülvizsgálják. A helyszíni szakági villamos berendezés kivitelezését a fővállalkozó villamos műszaki ellenőre felügyeli, és a fővállalkozó, társvállalkozók, az alvállalkozók műszaki vezetői és munkavezetői irányítják.
Mindezek ellenére a 2026/3. számunkban megjelenő írásban bemutatott példák bizonyítják, hogy sajnos vannak esetek, amikor nem hiánytalanul biztosított a létesített villamos berendezés biztonságos használata. 

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LV.) – Az élettelentől az élőig – az élőtől az élettelenig 2
Az élő és élettelen természet mindig is rejtegette előttünk a „nagy titkot”, a végső lényeget. Számtalan rejtélyt és meglepetést tartogat még most is azok számára, akik bepillantást kívántak tenni.
A legkiválóbb emberi elmék – több ezer év óta – szorgosan próbálták megfejteni természeti titkainkat, de a körülvevő világ, csak méregdrágán és még így is csak morzsánként, piciny cseppenként – sok esetben életeket is követelve – adta át a titkokat számunkra, amelyeket könyveinkben „emberi tudásként” féltve őrzünk. Az egyik ilyen hatalmas titok az energia fogalmának, természetének megértése és kinyerése.
A bevezető gondolatok filozófiai mélységeit folytatva, de kissé a felszín felé emelkedve, cikksorozatunk előző részében már megkezdtük azon tudományos és ipari törekvések áttekintését, amelyek célja, hogy az élet egyik nélkülözhetetlen elemét, az energiát, hosszútávon biztosítsák számunkra, és most folytatjuk.
A cikksorozat 2026/3. számunkban megjelenő részében az emberiség energiahasznosításával folytatjuk a növényi és állati világgal megkezdett témát, s a végére is érünk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vezetékvédő kismegszakító szelektivitása
A sorba kapcsolt túláramvédelmi eszközök szelektivitásának témájával cikkünkben egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy családi házban van egy külső szivattyú a vízszolgáltatáshoz. A szivattyúhoz egy 3 x 1,5 mm²-es kábel vezet, amit sajnos csak nagy erőfeszítéssel tudtak kicserélni. A szivattyún kívül egy kis elosztóba három B típusú 10 A-es áramvédős kismegszakítót szereltek. Egyet a szivattyú számára, egyet az úszó/kürt számára, egyet pedig a WLAN képes riasztóberendezés kiszolgálására. A szivattyú üzembiztonságának természetesen nagynak kell lennie. Erre a célra az elosztóhoz vezető betápláló vezetéket – az alelosztóban – egy C 16 A-es kismegszakító védi (további áram-védőkapcsoló nélkül). A kivitelező villanyszerelő célja a szelektivitás megteremtése volt. Tehát, ha az úszó vagy a szivattyú rövidzárlatot okoz, csak a B 10 A-es kismegszakítónak kell leoldania, a 16 A-esnek nem. A többi áramkör ellátásának így továbbra is biztosítottnak kellene lennie. Nos, megnéztem a B10A/C16A kioldási görbéit, és azt tapasztaltam, hogy ez nem szelektív. Valószínűleg mindkettő kiold. A gond most súlyosbodik, mivel a külső elosztótáblára a külső világításhoz egy másik B karakterisztikájú 10 A-es áramvédős kismegszakítót is fel kell szerelni. Milyen megoldások lehetségesek a szelektivitás javítására? Megoldást jelentene, ha az alelosztóban lévő C 16 A-es kismegszakítót egy Neozed-D01-16 A-es olvadóbiztosítóra cserélném?
A 2026/3. számunkban megjelenő cikkben részletesen válaszolunk a feltett kérdésekre.

▪ Murvai István: A Villamos Energia Rendszer (VER) forrásoldali összetétele, üzemvitele, létesítési kérdések, valamint a különböző villamosenergia-termelő erőművek sajátosságai
A folyamatosan rendelkezésre álló és megfelelő minőségű villamosenergia-ellátás biztosítása kiemelt közérdek, a közjó része. A villamosenergia-termelés–felhasználás egyensúlyát minden időpillanatban termelői üzemzavar, meghibásodás, rendelkezésre álló teljesítményváltozás bekövetkezése miatt kieső termelő kapacitás esetén is fenn kell tartani.
A magyarországi villamos energia termelő erőművek primerenergia és beépített teljesítmény szerint, a 2024. évi adatok alapján az alábbiak.
Hagyományos erőművek: atomenergia 2026 MW; szén és széntermék 926,3 MW; földgáz 3214,8 MW; kőolajtermék 424,8 MW; egyéb hagyományos energiahordozók és energia tárolók 38,3 MW. Megújuló erőművek: napenergia 4030,2 MW; szélenergia 325,1 MW; biomassza, biogáz 444,8 MW; vízenergia 61,2 MW; hulladék 49,4 MW; geotermikus energia 2,7 MW. A rendelkezésre álló 2024. évi adatok szerint a hagyományos és megújuló erőművek összesített beépített termelő kapacitása 11541,1 MW.
A 2026/3. számunkban megjelenő írásban részletesen elemezzük a villamosenergia-termelés részleteit, grafikonok segítségével.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás-fejlesztés – Színdinamika és műalkotások a peronokon
A stockholmi metróállomásokon számos nagyméretű kerámia műalkotás is található. Ilyen például egy, az egész oldalfalat betöltő, különböző internetes játékfigurákat ábrázoló képsorozat, vagy az kerámia alkotás, amely az 1912-es stockholmi olimpiai játékoknak állít maradandó emléket. Különleges kialakítású, kerámia dombormű sorozat díszíti az egyik metróállomás oldalfalát. Az iparművészek természetesen a lejtaknák világításáról sem felejtkeztek el. Egy nagyméretű térplasztika is megjelenik az egyik mozgólépcső mellett, amelynek az oldalait különböző színű geometriai alakzatok díszítik. Meglepő látványt nyújt egy metrófolyosón elhelyezett vitrinben látható viking hajómodell is.
A 2026/3. számunkban megjelenő résszel – szokás szerint sok-sok illusztrációval mutatja be a témát – befejeződik az európai metróvilágításról szóló cikksorozat. A következő lapszámban egy újabb cikksorozat kezdődik, amelyik Európa metropolisainak a vasútvilágítását mutatja be.

Gyorsan címkézheti fel a kábeleket, alkatrészeket és eszközöket a Brady mobil nyomtatójával. Könnyen betölthetőek a tekercsek vagy festékkazetták, és másodpercek alatt készen áll a nyomtatásra. Esőben, hőségben vagy hidegben. Sötét, szűk terekben, aknákban vagy magasan az antennákon és oszlopokon.

Gyorsaság, pontosság és az első alkalommal helyes technológia révén nyomtatóinkat úgy terveztük, hogy kihívást jelentő körülmények között is helytálljanak. Ezenkívül olyan címkéket tudnak készíteni, amelyek tartósak – akár 20 évig is, laboratóriumi teszteléssel – bármilyen kábelen és alkatrészen, bármilyen környezetben, hőtől, hidegtől vagy nedvességtől függetlenül. 

A megoldás összetevői
Megoldásunk minden egyes komponensét mi fejlesztjük és gyártjuk. A házon belüli laboratóriumokban tesztelt minden egyes alkatrészt úgy terveztünk, hogy ellenálljon a terepi beavatkozások során fellépő elhasználódásnak, beleértve az UV-sugárzásnak, pornak és nedvességnek való kitettséget. 

• Megbízható címkék: Megbízható, tesztelt címkéket kínálunk, amelyek a kültéri kábeleken és alkatrészeken is tartósan rögzítve maradnak és jól olvashatóak.
• Intuitív alkalmazások: A telefonján. Laptopon, táblagépen vagy magán a nyomtatón. Alkalmazásaiba integrálva. A címkék nyomtatása soha nem volt ilyen egyszerű.
• Mobil nyomtatók: Kimagasló hordozhatóság, beavatkozásokra tervezve. Mobil nyomtatóink gyorsan és nagy pontossággal nyomtatnak megbízható címkéket.

Bármilyen címke
Fedezze fel a megbízható címkéket minden kábelhez és alkatrészhez bármilyen környezetben. Tekintse át a laboratóriumi vizsgálati eredményeket tartalmazó műszaki adatlapokat minden címkeanyag esetében. Minden címkét kompatibilis festékkazettákban és tekercsekben kínálunk a könnyű nyomtatás érdekében. 

• Önlamináló címkék: Tekerje körbe a kábelt, és hagyja, hogy az opcionális beépített laminálás megvédje a címke adatainak olvashatóságát. Különböző méretekben elérhető.
• Kábeljelölő zászlók: A zászlócímkék másodpercek alatt felhelyezhetők bármilyen kábelre. Kerülje el a szabadon hagyott ragasztóanyagokat, és maximalizálja a nyomtatási felületet professzionális kábeljelölő zászlókkal.
• Kábeljelölők: A vastag kábelek és kábelkötegek azonosítására ideális, megbízható kábelcímkék könnyen felhelyezhetők szabványos kábelkötegelőkkel.
• Hőzsugorcsövek: Nyomtassa ki és csúsztassa a kábelekre a hüvelyeket a csatlakoztatás előtt. Opcionálisan hővel a helyükre zsugoríthatók. Ennél tartósabb azonosító nem létezik.
• Kapcsolószekrény: Gyorsan azonosíthat különféle megszakítókat egyetlen, pontos címkével, amelyet az ingyenes Express Labels alkalmazás segítségével terveztek.
• Sorkapocs: Rendeljen bármilyen sorkapocs címkét. Tekintse meg a megbízható sorkapocs címkéket is, amelyeket az ingyenes Express Labels alkalmazással könnyen kinyomtathat.
• Patch panel: Azonosítsa a csatlakozásokat megbízható, milliméterre pontosan illeszkedő patch panel címkékkel az ingyenes Express Labels alkalmazás segítségével.
• Gravírozott táblacímke: Fedezzen fel egy habosított poliészter hátlapú címkét, amely a nyomtatás után azonnal felveszi a fém minősítő tábla megjelenését.

Automatizált adatok
Gyorsan tervezzen új címkéket, érje el a meglévő címkesablonokat, és töltse ki azokat pontos adatokkal, amelyeket közvetlenül a vállalati rendszerekből szerez be. Használja laptopját, táblagépét vagy okostelefonját, vagy kérje, hogy adjunk hozzá egy nyomtatási gombot meglévő professzionális alkalmazásaihoz. 

Mobilitásra tervezve
Könnyedén, gyorsan és nagy pontossággal nyomtathatja a legmegbízhatóbb címkéket. Mobil címkenyomtatóinkat a mobilitásra terveztük, hogy támogassák a hatékony beavatkozásokat. Nyomtasson a telefonjáról vagy külön eszközzel. Bárhogy címkézhet.

Fedezze fel mobil nyomtatóinkat >>

Brady Magyarország
hungary@bradycorp.com
www.brady.hu

Január-februári lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Február 3-án jelent meg lapunk 2026/1-2. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Többlakásos lakóház tartalékellátása
A többlakásos lakóházak tartalékellátásának szükségességét egy olvasói kérdésre válaszolva járjuk körül. A téma aktualitását az energiaválság és a nagyobb területet érintő áramkimaradások is adják.
Kérdés: Egy épületvillamossági tervezőirodában dolgozunk. A következő gyakorlati kérdés vetődött fel: Az ún. energiaválság kezdete – de különösen a spanyol áramkimaradás legutóbbi esete – óta a tartalék áramellátás témája nálunk folyamatosan napirenden van. De egyes országokban már a 2011-es években megkezdődött annak vizsgálata, hogy szükséges-e lakóépületekben tartalékellátás biztosítása, indokolt-e hatósági előírás ez ügyben. Jelenleg kizárólag a tervező felelőssége, hogy megvizsgálja az esetleges tartalékellátás szükségességét, és azt meg is valósítsa. Sajnos nem találtunk semmilyen jogszabályt vagy más előírást, amely többlakásos házak mérő után csatlakoztatott aggregátoros ellátására vonatkozott volna.
A 2026/1–2. számunkban megjelenő írásban részletesen válaszolunk a kérdésre és egy ábrát is közlünk a lehetséges megoldásról.

▪ Molnár Balázs: Villamos biztonsági felülvizsgálatok utáni minősítés
Mi kerüljön a minősítő iratra? A felülvizsgálók között a minősítés vita tárgyát képezheti, ezért a cikkünk útmutatóként szolgál a vizsgálati dokumentációban szereplő minősítéshez. A megfelelő vagy nem megfelelő (nem felelt meg) minősítés a két végletet képviseli, azonban ez megtévesztő lehet, továbbá jogi vonatkozásban nem feltétlenül helytálló.
A villamos biztonsági felülvizsgálatról készült dokumentáció elmaradhatatlan, vagyis kötelező része a minősítés, amely a vizsgált villamos berendezés felmért állapota és a kockázatok rangsorolásának figyelembevételével történik. Fontos információként szolgál a megrendelő számára, de a részletes kiértékelés a jegyzőkönyv egyes pontjaiban történik meg. Lényegében a felülvizsgálatra vonatkozó pontok alapján kerül meghatározásra az összefoglaló minősítés.
A minősítés általánosságban valaminek az értékelését, besorolását vagy meghatározott szempontok alapján történő megítélését jelenti, és egy olyan eljárásnak az eredménye, amely megmutatja, hogy egy villamos berendezés milyen műszaki állapotban van, aminek az alapját a kockázati kategóriába való besorolás értékelés határozza meg.
A 2026/1–2. számunkba megjelenő cikkben tehát útmutatót adunk a vizsgálati dokumentáció elkészítéséhez. 

▪ Murvai István: Villamos kivitelezési tervdokumentáció alapján létesült villamos berendezések biztonságos használatát veszélyeztető hiányosságok
A létesítmények kivitelezési terveit felülvizsgálja a villamos kivitelező, a villamos berendezés létesítését a szakági műszaki vezető irányítja, és a műszaki ellenőr felügyeli, valamint a villamos berendezés felülvizsgálója szemrevételezés, mérések, számítások és minősítés alapján igazolja, hogy az elkészült villamos berendezés megfelel a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások követelményeinek.
A fentiek alapján vélelmezhető, hogy munkafeladatuk műszaki határai és egyeztetéseik eredményeként a villamos tervező, a szakági tervezők a villamos kivitelezők, műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, villamos berendezés felülvizsgáló együttműködő munkája biztosítja a különböző rendeltetésű és teljesítmény igényű létesítmények közép és kisfeszültségű villamos berendezésének biztonságos használhatóságát.
A jogosan elvárható célkitűzés teljesítése azonban sokszor hiányosan teljesül. Ennek igazolásaként a 2026/1–2. számunkban megjelenő cikkben különböző létesítmények tervezési, kivitelezési hiányosságait elemezzük, bizonyítva, hogy a működő villamos berendezés fogalma nem azonos a biztonságosan használható villamos berendezés fogalmával. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megszakítók kioldási áramának beállítása
A megfelelő megszakítók kiválasztásának és helyes beállításának témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Felülvizsgálatkor mindig azzal a kérdéssel szembesülök, hogy vajon a megszakítón a kioldási és zárlati kioldási értékek helyesen vannak-e beállítva? Meg tudná ezt a témát a szerkesztőség részletesebben világítani? Szerintem sok villamos szakember ugyanilyen tudatlan abban, hogyan kell helyesen beállítani a kioldási értékeket a villamos szekrényekben a transzformátor előtt, illetve mögött.
Válasz: Először is tisztázzuk a fogalmakat, azaz, hogy mit értünk megszakítók alatt. A megszakítókat az MSZ EN 60947-2 szabvány tárgyalja. Nagyjából kétféle megszakítót különböztethetünk meg. A kisebb megszakító típusok általában csak néhány beállítási lehetőséggel (vagy még azzal sem, lásd kismegszakítók) rendelkeznek. A túlterhelésvédelem kioldásához fontos a még biztosan nem kioldó áram (I_t) értékének ismerete, ezen értéknél nagyobb áramra – a túlterhelés elkerülésére – a kioldás (hőkioldási tartomány) létrejöhet, és amely áramot a megszakító még károsodás és kioldás nélkül folyamatosan el tud viselni.
A 2026/1–2. számunkban megjelenő írásban részletesen foglalkozunk a megszakítók kiválasztásával és beállításával.

▪ Murvai István: Villamos berendezések kivitelezési terveiben elkövetett hibák, előregyártási és szerelési hibák, a hiányos adatszolgáltatás következményei
A villamos tervezők, a technológus tervezők a villamos kivitelezők, a műszaki vezetők, a műszaki ellenőrök, a villamos berendezés felülvizsgálók munkájukkal a biztonságosan használható villamos berendezés létesítését biztosítják.
Az ellenőrzés a villamos berendezés állapota megfelelőségének vizsgálatára irányuló műszaki biztonsági tevékenység, ami lehet és kell, hogy önellenőrzéssé is váljon. Ezen hivatkozott vizsgálatot a berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok, jogszabályok műszaki irányelvek részletezése szerint munkájuk műszaki határai szerint a villamos kivitelezőknek, a műszaki vezetőknek, a műszaki ellenőröknek, a villamos berendezés felülvizsgálóinak kell elvégezniük.
A 2026/1–2. számunkban megjelenő cikkben a közép/kisfeszültségű villamos berendezések létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervek fel nem tárt hibáinak, a villamos berendezés létesítése során bekövetkezett előregyártási és helyszíni szerelési hibák, a hiányos adatszolgáltatás dokumentált üzemviteli következményeivel foglalkozunk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LIV.) – Az élettelentől az élőig – az élőtől az élettelenig 1
Az élő és élettelen természet mindig is rejtegette előttünk a „nagy titkot”, a végső lényeget. Számtalan rejtélyt és meglepetést tartogat még most is azok számára, akik bepillantást kívántak tenni.
A legkiválóbb emberi elmék – több ezer év óta - szorgosan próbálták megfejteni természeti titkainkat, de a körülvevő világ, csak méregdrágán és még így is csak morzsánként, piciny cseppenként – sok esetben életeket is követelve – adta át a titkokat számunkra, amelyeket könyveinkben „emberi tudásként” féltve őrzünk. Az egyik ilyen hatalmas titok az energia fogalmának, természetének megértése és kinyerése.
A bevezető gondolatok filozófiai mélységeit folytatva, de kissé a felszín felé emelkedve, cikksorozatunk mostani és következő részében megpróbáljuk áttekinteni azon tudományos és ipari törekvéseket, amelyek célja, hogy az élet egyik nélkülözhetetlen elemét, az energiát, hosszútávon biztosítsák számunkra.
A cikksorozat 2026/1–2. számunkban megjelenő részében az növényi és állati világ energiahasznosítását mutatjuk be, majd a 2026/3. számában az emberiséggel folytatva érünk a téma végére.

Kicsit nehéz visszarázódni a dolgos hétköznapokba az ünnepek és a hirtelen beköszöntő tél miatt, de a SZAKMAI RENDEZVÉNYEK már rajtra készen várják az érdeklődő szakembereket.

- Január 21-én Debrecen lesz az InfoShow idei első állomás.
- Január 23-án az EMOSZ Akadémia keretében Horogh Gyula ad elő a tőle megszokott lendülettel és utánozhatatlan stílusában.
-  Január 27-én a MÉGSZ Start 2026 rendezvénye hozza közelebb egymáshoz a gépész és villamos szakmát.

- Február 4-én Budapestre érkezik az InfoShow.
- Február 10-11-én pedig a LED Konferencia várja a világítástechnika szerelmeseit.

És ez még csak az első másfél hónap!!!

Érdemes időről időre felkeresni honlapunk SZAKMAI ESEMÉNYEK menüpontját, ahol mindig frissülő és bővülő tartalommal a linkeknek köszönhetően egyszerűen lehet tájékozódni a rendezvényekről és regisztrálni.

A MEE Világítástechnikai Társasága 2025-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, de ha a Magyar Elektrotechnikai Egyesületen belül alakult történelmi elődszervezeteket/szakosztályokat nézzük, a története már 80 évre vezethető vissza. Ennek a szép jubileumnak a méltó megünneplésére a VTT elnöke és elnöksége év végi ünnepi közgyűlésre hívta meg a társaság tagságát és számos partnerét, hogy együtt emlékezzenek meg az elmúlt 30 év történéseiről, eseményeiről.

A közgyűlésre 2025. december 9-én került sor az újpesti Polgár Centrum épületében. Az érkező vendégeket Schwarcz Péter, a VTT elnöke fogadta, majd megnyitotta az eseményt. Elsőként dr. Molnár Ferenc, a MEE elnöke tartotta meg elnöki köszöntőjét, amelyben a világítástechnika területének fontosságára és nélkülözhetetlenségére hívta fel a figyelmet, megköszönve azt a fontos munkát, amit a VTT a szakmáért tesz és egyben még sokszor 30 évet kívánva a társaságnak. Ezt követően Schwarcz Péter, a VTT elnöke tartott rövid beszédet, megemlékezve a múltról és felvázolva a jövő terveit és feladatait a gyorsan változó, digitális világban. A VTT feladata hogy szélesebb körben tudja a társaság megszólítani az embereket, felkelteni a figyelmet a világítástechnika fontosságára, ami óriási kihívás a mai, információkkal túlzsúfolt környezetünkben. Az elnöki köszöntőket Nagy János előadása követte a VTT 30 éves történetéről képekben és emlékek felidézésével. Jobb és hitelesebb előadót nem is lehetett volna elképzelni erre a visszatekintésre, hiszen Nagy János az idei évi leköszönését megelőzően 24 évig látta el a VTT elnöki feladatait, így szinte „saját gyermekeként” tudott mesélni a társaság múltjáról, arról az összetartó közösségről, ami a VTT-t élteti és a rengeteg közös rendezvényről, szakmai útról, ami mindig is összekovácsoló erőt jelentett.

A közgyűlés nemcsak szóbeli megemlékezésekről szólt. A szervezők olyan programmal készültek, amely látványosan idézte meg a világítástechnika történetét a kezdetektől a LED-ekig. Jeszenszky Sándor előadásában a gyakorlatban, működés közben mutatta be azokat a régi fényforrásokat, amelyek a gázlángtól kövezték ki az utat a modern világítástechnikai eszközökig. Jeszenszky Sándor magával ragadó bemutatóit mindig megbabonázva figyeli a közönség, legyen bár szakember vagy kisdiák. Most sem volt ez másképp. A bemutató mellett régi közvilágítási lámpatesteket is megtekinthettek a résztvevők, aminek kiállítása nem kis kihívás volt, és Csikász Levente kitartását és segítségét dicsérte. A múltat felelevenítő előadás után a jelen vette át a szót. Dr. Csuti Péter és dr. Szabó Ferenc „VTT és a LED” címmel tartott előadást a jelent meghatározó fényforrásáról és a VTT szerepéről abban a történetben, hogy miként hódította meg a világot a LED.

Az előadásokat követően egy kis szünet és állófogadás következett, amely alkalmat adott a baráti beszélgetésekre, a közös múltidézésre. A szünet után kezdődött a közgyűlés úgymond hivatalos része, ahol a VTT elnöke beszámolt a 2025-ös évben a társaságot érintő eseményekről, eredményekről, az elnökség munkájáról. Kiemelte azt a kemény munkát, amelynek eredményét minden vendég kézhez kapta: a Világítástechnikai évkönyv immár 15. kiadását. A 2024-2025-ös évkönyv két szerkesztője – dr. Urbin Ágnes és dr. Hegedüs János – áldozatos munkájának volt köszönhető, hogy a könyv idejében elkészült az ünnepi közgyűlésre. Munkájukat természetesen az elnökség több tagja is aktívan igyekezett támogatni. Schwarcz Péter megköszönte Kiss Éva irodavezető kiemelkedő munkáját, valamint köszönetet mondott az elnökségnek is.

A beszámoló után került sor a VTT díjainak átadására. A „Gergely – dr. Horváth díj a magyar világítástechnikáért” oklevelet a VTT olyan tagjainak adományozza, akiknek a VTT keretén belül kifejtett kiemelkedő szakmai munkájuk hozzájárul a világítási kultúra növeléséhez. Idén a díjat dr. Kránicz Balázs vehette át. A „Pollich János díj a Világítástechnikai Társaságért” kitüntetést olyan természetes személyek, szervezetek, csoportok kaphatják meg, akik/amelyek a VTT támogatásával jelentős mértékben öregbítik a társaság hírnevét. Idén a kitüntetést Nagy János vehette át azért az áldozatos munkáért, amit 24 éven át folytatott a VTT-ben, a VTT-ért.

A díjak átadása után a jubiláló egyesületi tagok köszöntésére került sor. A közgyűlés és a vendégek nagy örömmel köszöntötték az örökifjú Arató Andrást, aki idén ünnepelte 80. születésnapját és egyben 50 éves tagságát a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben. A közgyűlés bezárása előtt a VTT elnöke szavazást indítványozott arról a javaslatról, hogy Nagy Jánost a társaság örökös tiszteletbeli elnökének válasszák meg. A közgyűlés a javaslatot egy tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta. A rendezvény zárásaként pezsgővel és egy csodálatos csokoládétortával, amelyet az új évkönyv marcipánmása díszített, búcsúztatta a társaság az óévet.

November-decemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

December 2-án jelent meg lapunk 2025/11-12. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Molnár Balázs: Változások: Helyiségek fürdőkáddal és zuhannyal az MSZ HD 60364-7-701:2025 szabványban
A fürdőkáddal vagy zuhannyal felszerelt helyiségekre vonatkozó villamos biztonsági követelmények szabályozása alapvető fontosságú az áramütés elleni védelem és a biztonságos üzemeltetés szempontjából.
A vizes helyiségek különösen veszélyesnek számítanak a villamos berendezések szempontjából, mivel a nedvesség és a vizes felületek jelentősen megnövelhetik az áramütés kockázatát. Ezért az ilyen környezetekben alkalmazott villamos szerelések tervezése, kivitelezése és felülvizsgálata fokozott figyelmet igényel. A vonatkozó előírások célja, hogy a felhasználók biztonságát minden körülmények között garantálják, és megelőzzék a súlyos baleseteket.
A 2007-es magyar szabvány az IEC 60364-7-701:2006 (módosított) változatán alapult, míg a 2025-ös kiadás már az IEC 60364-7-701:2019 (3. kiadás, változtatás nélkül) átvétele.
A 2025/11–12. lapszámunkban megjelenő cikkben a szabvány változásait tekintjük át.

▪ MEE VB MuBi, Operatív Csoport: A kisfeszültségű elosztótáblák készítéséről és felszereléséről
A kisfeszültségű elosztótáblák jellemzően háztartási jellegűek, villamos energia elosztásra, különböző áramkörök kialakítására, illetve szétválasztására alkalmazzák.
Jellemző adottságuk: szakképzettség nélküli személyek (laikusok) is kezelhetik ezeket, pl. kapcsolhatják (kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat) olvadóbiztosító betétet cserélhetnek (a Diazed-típusúakat, késes betéteket NEM!!!), beállításokat végezhetnek egyes készülékeken, ha szerszám nélkül hozzáférnek. Általában az elmenő áramkörök védőeszközeit tartalmazzák, pl. olvadóbiztosítókat, kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat, az N- és PE-vezetők kapcsait, jelző- és vezérlőkészülékeket. A villamos energia elosztásával kapcsolatos vezérlő és/vagy jelző áramköröket is tartalmazhatnak. Burkolattal vannak ellátva, helyhez kötöttek, állandó üzeműek, beltéri vagy kültéri változatai lehetnek.
A 2025/11–12. számunkban megjelenő írás a kisfeszültségű elosztótáblák készítésével és felszerelésével foglalkozik, a vonatkozó szabvány és jogszabály előírások ismertetésével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Héteres NYM-vezeték ereinek színjelölése
A címben szereplő témával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk részletesen cikkünkben.

Kérdés: Egy épületvillamossági szerelésnél alkalmazhatom-e a héteres NYM-vezetéket a rendelkezésre álló színes szigetelt erekkel, vagy számozás jelölést kell feltüntetnem?

Válasz: A kérdés megválaszolását kezdjük a szabványkövetelmények megvizsgálásával.

Szabványkövetelmények
Az MSZ HD 60364 szabványsorozat egyetlen előírása sem tiltja épületvillamossági szerelés kialakításánál az öt érnél több eres kábelek, vagy szigetelt vezetékek elhelyezését. Feltételezzük, hogy ezek a kábelek vagy vezetékek megfelelnek a termékszabványoknak, ami általában igaz egy héteres NYM köpenyes vezetékre. Az MSZ HD 60364-5-51 szabvány 514.3.Z2. szakasza a vezetők jelölésére vonatkozóan a következőket határozza meg:
514.3.Z2. Többerű kábelek vagy vezetékek és zsinórvezetékek ereinek azonosítása
Az 5-nél többerű kábelek, vezetékek és zsinórvezetékek esetében minden vezetőt azonosítani kell színekkel vagy számokkal az EN 60446 szerint. A védővezetőként vagy nullavezetőként használt, számmal azonosított vezetőket megfelelően zöld/sárgával vagy kékkel kell jelölni minden csatlakozókapocsnál. A PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőként használt, számmal azonosított vezetőket zöld/sárgával és kékkel kell jelölni minden csatlakozókapocsnál.
Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az MSZ EN 60446 szabványt mostantól az MSZ EN IEC 60445 szabvány váltja fel, amely nagyjából azonos követelményeket tartalmaz.
A 2025/11–12. számunkban megjelenő cikk részletesen körüljárja a vezetékek színjelölésének témáját.

▪ Murvai István: Villamos berendezések használatba vételi eljárása – nem megfelelő felülvizsgálatok és minősítések (II.)
Az új létesítmények közép/kisfeszültségű villamos berendezésének sikeres használatbavételi eljárását a villamos tervezők, villamos kivitelezők, műszaki vezetők, műszaki ellenőrök felelősségteljes munkavégzése alapozza meg. A munkájuk eredményességét az első szabványossági ellenőrzés követelményei alapján a villamos biztonsági felülvizsgálók által hiánytalanul elvégzett komplex vizsgálat biztosítja.
Cikkünk előző részében már megkezdtük annak ismertetését, hogy milyen sajnálatosan bekövetkezett és elkerülhető következményei lehetnek annak, ha az eddig felsorolt műszaki feladatokat nem valósítják meg. 2025/11–12. számunkba folytatjuk a villamos tervezési hibák, villamos kivitelezési hibák, villamos berendezés előregyártási hibák és az első ellenőrzés követelményeinek hiányos teljesítése miatt bekövetkezett, fel nem tárt hiányosságok elemezését, amelyek miatt nem teljesülnek a villamos berendezés biztonságos használhatóságának műszaki követelményei. A hiányosságokat feltáró műszaki fotók különböző helyszíneken, különböző időpontokban készültek.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű villamos berendezések létesítése, karbantartása és javítása során bekövetkezett villamos balesetek
A villamos berendezésen végrehajtandó bármilyen művelet megkezdése előtt elemezni kell a villamos kockázatok mértékét. Az elemzés során meg kell határozni, hogy a műveletet hogyan kell végrehajtani, és milyen biztonsági előírásokat és óvintézkedéseket kell betartani a biztonság fenntartása érdekében.
A villamos balesetek bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges személyi feltételek: a villamosság veszélyeinek ismerete; az adott villamos munkával kapcsolatos gyakorlat; az adott villamos berendezés ismerete és az adott munkára vonatkozó gyakorlati tapasztalat; az adott munka során előfordulható veszélyek és a betartandó óvintézkedések ismerete; veszélyhelyzet felismerési képesség a villamos munka bármely szakaszában, megfelelő döntés, hogy biztonságos-e a munkavégzés folytatása.
A bevezetőben meghatározott, a biztonságos munkavégzésre vonatkozó általános követelmények be nem tartása villamos baleset okoz. Az ismétlődések megelőzése céljából a 2025/11-12. számunkban megjelenő írásban különböző létesítményekben megtörtént villamos baleseteket vizsgálunk.

▪ Simon Attila: Mozgás és jelenlét érzékelése, okosan
Az okosotthon technológiákról szóló cikkeink sorában most a mozgás- és jelenlét-érzékelőkkel foglalkozunk.
Az okos technológiák rohamosan terjednek, és egyre több megrendelő keres olyan megoldásokat, amelyekkel kényelmesebbé, biztonságosabbá vagy energiahatékonyabbá teheti otthonát vagy irodáját.
A mozgás- és jelenlét-érzékelők az okosotthonok alapelemei: működésük láthatatlan, mégis kulcsszerepet játszanak abban, hogy egy ingatlan számos funkciója automatizálható legyen. Biztonsági, kényelmi és energiatakarékossági funkciókat is támogathatnak az ilyen érzékelők, például vezérelhető jelenlét-szenzorokkal a világítás, vagy egy üres lakás esetén takarékra tehető a fűtés vagy a hűtés, és biztonsági riasztás is indítható, értesítés is küldhető, ha gyanús mozgás észlel egy érzékelő.
A 2025/11–12. számunkban megjelenő cikkben áttekintjük, hogy a piaci kínálatban az egyes modellek milyen érzékelővel, és milyen okos kommunikációs protokollal vannak felszerelve, és melyik típus használata milyen célra optimális.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LIII.) – Ahol a Nap a legjobban süt – a legnaposabb városaink 2
Sokszor felmerül a kérdés: Vajon hol süt a legjobban a nap, a mi környékünkön vagy egyáltalán a földön? Erre a kérdésre az interneten találunk nem is egy „jó–rossz” választ. Vajon melyik az igazi?
A válaszok bősége és változatossága – és sokszor (többnyire) ellentmondásos tartalma – bizony, hogy elbizonytalaníthatja még a kissé hozzáértőbb olvasót is. Az információk végtelen sokasága íme, a fordított hatást éri el: „információs bizonytalanságba” kergeti az olvasót.
Hova lenne a legérdemesebb napelemet telepíteni? Mennyi energiát tudnánk kinyerni, ha mindent „nagyon jól csinálunk”? Összeállítottunk egy hiteles szakmai anyagot, amelyet cikksorozatunk előző részében már elkezdtünk megosztani és most 2025/11–12, lapszámunkban folytatjuk, és a végére is érünk.

Német kutatók nemrég mutatták be új lítium-kén (Li-S) szilárd állapotú elektromos járművekhez fejlessztett akkumulátorukat, amely utat nyithat a könnyebb, biztonságosabb és sokkal energiahatékonyabb tárolórendszerek előtt.

A koncepció, amelyet a lítium-kén akkumulátorok kereskedelmi életképességét gátló kihívások leküzdésére terveztek, végre segíthet a technológiának versenyezni a hagyományos lítium-ion (Li-ion) akkumulátorokkal.
A projekt célja olyan szilárd állapotú lítium-kén cellák kifejlesztése, amelyek hasonló energiát biztosítanak, de súlyuk jelentősen kisebb, mint a jelenlegi akkumulátoroké.
A lítium-kén akkumulátorokat gyakran a hagyományos lítium-ion technológia potenciális utódjaként emlegetik. Akár kétszeres energiasűrűséget ígérnek, és mivel ként, egy bőségesen rendelkezésre álló, olcsó anyagot használnak katódként költséghatékonyabb is az előállítás.
Azonban a hagyományos, ezekben az akkumulátorokban használt folyékony elektrolitok hajlamosak oldható poliszulfidok nevű melléktermékeket képezni. Ezek anyagveszteséget és a ciklus stabilitásának gyorsabb romlását okozhatják.
A probléma megoldására a kutatók szilárd állapotú lítium-kén akkumulátort fejlesztett ki, amelyben a folyékony elektrolit nagy részét szilárd anyagok helyettesítik. Ezáltal az akkumulátorok biztonságosabbak, stabilabbak és nagyobb energiasűrűséggel rendelkeznek.
Fontos kiemelni: a mostani eredmények ígéretesek, de prototípus-/laboratóriumi fázisból indulnak — a gyakorlati sorozatgyártásig még meg kell oldani a hosszú távú ciklusstabilitást, költséghatékonyságot és ipari skálázást. Ha sikerül a célértékeket ipari körülmények között reprodukálni, a technológia különösen vonzó lehet olyan alkalmazásokhoz (repülés, drónok, tartalék energiatárolás), ahol a tömeg és energiasűrűség meghatározó követelmény.

/Forrás: https://www.iws.fraunhofer.de/en/newsandmedia/press_releases/2025/press-release_2025-13_Battery-Future.html?utm_source=chatgpt.com /

Svéd kutatók forradalmi kijelzőtechnológiát mutattak be: egy úgynevezett „retina e-papírt”, amelynek pixelei mindössze 560 nanométer átmérőjűek – megközelítve az emberi látás elméleti felbontáshatárát. A fejlesztés a wolfram-oxid (WO₃) nanolemezek elektromos vezérlésén alapul, amelyek a fényvisszaverés mértékét és színét dinamikusan képesek változtatni.

A kutatócsoport elérte, hogy a kijelző pixelsűrűsége meghaladja a 45 000 PPI-t, ami jóval túlszárnyalja a mai okostelefonok és VR-kijelzők felbontását. Az új technológia különlegessége, hogy reflektív működésű – azaz nem saját fényt bocsát ki, hanem a környezeti fényt használja a kép megjelenítéséhez. Ez nemcsak természetesebb látványt biztosít, hanem nagyságrendekkel alacsonyabb energiafogyasztást is eredményez (0,5–1,7 mW/cm²).
A prototípus képes színes, mozgóképes megjelenítésre is, jelenleg körülbelül 25 Hz-es frissítési frekvenciával, ami bizonyítja a technológia működőképességét. Tesztelésképpen a kutatók Gustav Klimt „A csók” című festményét jelenítették meg egy 1,4 × 1,9 milliméteres kijelzőn, a részletek megőrzésével – mindössze egy gombostűfejnyi felületen.

A wolfram-oxid e-papír új lehetőségeket nyithat a mikroméretű, szemhez illeszthető kijelzők, például AR/VR-eszközök vagy okoskontaktlencsék fejlesztésében. Bár a jelenlegi frissítési sebesség még nem elég gyors a valós idejű 3D-megjelenítéshez, az áttörés egyértelmű: a kutatók most először közelítették meg a kijelzőtechnológia és az emberi látás természetes korlátait.

/forrás: www.nature.com/articles/s41586-025-09642-3/

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Október 14-én jelent meg lapunk 2025/10. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Molnár Balázs: Áram-védőkapcsolók az MSZ IEC/TR 62350:2025 és MSZ IEC/TR 62710:2025 szabványok alapján
Alábbi cikkünk kizárólag a két szabvánnyal kapcsolatban ad áttekintést, a teljesség igénye nélkül, és nem tárgya az áram-védőkapcsolókra vonatkozó egyéb szabványok, jogszabályok ismertetése.
Magyarországon két, nemrégiben megjelent szabvány – az MSZ IEC/TR 62350:2025 (Útmutató a háztartási és hasonló használatra szánt áramvédőkapcsolók (RCD-k) helyes használatához) és az MSZ IEC/TR 62710:2025 (Útmutató a háztartási és hasonló használatra szánt áram-védőkapcsolók (RCD-k) helyes használatához) nyújt iránymutatást a szakembereknek (gyártóknak, szerelőknek) és a felhasználóknak. Előbbi az RCD-k helyes alkalmazásáról, utóbbi pedig a kiegészítő funkciókkal ellátott új generációs készülékekről ad útmutatást, például kommunikációs modulokkal, távjelző érintkezőkkel, illetve speciális kioldási karakterisztikákkal. A jövőben az RCD-k fejlesztése (pl. távfelügyelet, intelligens vezérlés) tovább növelhetik a villamos rendszerek biztonságát és hatékonyságát. Smart (okos) rendszerekben ajánlatos a kiegészítő funkciók használata: ezek többletinformációt adhatnak a hálózat állapotáról.
A működés megbízhatósága kritikus tényező, ezért a szabványok részletesen foglalkoznak a készülékek kiválasztásával, telepítésével, üzemeltetésével és tesztelésével. Az említett szabványok lényegében több évtized adatait, elemzéseit veszik alapul. A 2025/10. lapszámunkban megjelenő cikkben a két szabványt tekintjük át.

▪ Arató Csaba: Az ingatlan tulajdonosváltás előírásairól villamos szempontból
A közelmúltban hatályba lépett módosított Villamos Biztonsági Szabályzat előírja az ingatlan tulajdonosváltáskor, illetve bérbeadáskor a villamos biztonsági felülvizsgálat kötelező elvégzését.
Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet (legutolsó változata: 2024. 01. 29.) 1. melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot (VMBSZ), amely a következőket írja elő:
„1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell
e) bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az 1. pont 1.13.2. alpont f) alpontjában meghatározott esetekben.
1.7. Az 1.6. pont e) alpontja szerinti esetben az ellenőrzésnek a teljes villamos berendezésre ki kell terjednie, míg a többi esetben elegendő a berendezésnek arra a részére elvégezni, amelynek biztonságos voltát a meghibásodás vagy a javítás, bővítés, átalakítás érintette.
1.8. Az ellenőrzés elvégeztetése az 1.6. pont e) alpontjai szerinti esetben az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.”
„1.13.2. f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre;”
A 2025/10. számunkban megjelenő írás az ingatlan tulajdonosváltáskor, illetve bérbeadáskor kötelező villamos biztonsági felülvizsgálat részleteit ismerteti. 

▪ Murvai István: Villamos berendezések használatba vételi eljárása – nem megfelelő felülvizsgálatok és minősítések (I.)
Az új létesítmények közép/kisfeszültségű villamos berendezésének sikeres használatbavételi eljárását a villamos tervezők, villamos kivitelezők, műszaki vezetők, műszaki ellenőrök felelősségteljes munkavégzése alapozza meg. A munkájuk eredményességét az első szabványossági ellenőrzés követelményei alapján a villamos biztonsági felülvizsgálók által hiánytalanul elvégzett komplex vizsgálat biztosítja.
A létesítmények eredményes használatbavételi, vagy fennmaradási eljárásának szükséges feltétele a szabványelőírások teljesítése, vagy azokkal igazoltan egyenértékű műszaki biztonságú műszaki megoldások megvalósítása, és a jogszabály előírások betartása. A felsoroltak megvalósítását a villamos tervezők biztosítják.
A villamos kivitelezők munkájuk műszaki határai szerint elvégzik a kivitelezésre átadott tervdokumentáció felülvizsgálatát, hiányosság, vagy tervezési hiba feltárása esetén egyeztetnek a villamos tervezőkkel. Munkájukat legjobb tudásuk szerint a tervutasítások betartásával végzik. A létesítési munkák befejezését követi az átadási dokumentáció összeállítása, a kivitelező elkészíti a létesített villamos berendezés megvalósulási terveit, és a villamos műszaki biztonsági dokumentációt.
A 2025/10. számunkban megjelenő cikk a villamos felülvizsgálatok és minősítések gondos elvégzésére hívja fel a figyelmet, számos rossz példát bemutatva. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: A lítium-ion akkumulátorok öregedése
Az egyre növekvő globális energiaigény miatt fontos, hogy az energiatároló eszközök hosszabb ideig megbízhatóan működjenek anélkül, hogy az akkumulátor kapacitása jelentősen csökkenne. Mindezek ellenére minden akkumulátor elöregedő mechanizmusok során megy keresztül, amelyek korlátozzák élettartamát és ezáltal használatát.
Az öregedési mechanizmus többféle okra vezethető vissza, amelyek számos töltési/kisütési ciklus következtében a kapacitás folyamatos csökkenéséhez vezetnek. A 2025/10. számunkban megjelenő cikkben az öregedés különféle okait, mechanizmusait mutatjuk be és elemezzük.

▪ Murvai István: A villamosenergia-rendszer megvalósult forrásoldali bővítése, üzemvitele, az üzemzavarok hatásai az ellátásbiztonságra (II.)
A villamosenergia-felhasználók megfelelő minőségű, zavarmentes folyamatos villamosenergia-ellátása közérdek, a közjó része.
A bevezetőben meghatározott célkitűzések teljesítése szükséges a villamosenergia-felhasználók részére miden évszakban és napszakban a zavartalan mindennapi munkához és szabadidős tevékenységekhez. Az előző lapszámunkban megkezdett elemzést folytatja a 2025/10. számunkban megjelenő második, befejező rész újabb ábrák alapján, amelyeken a hazai VER erőművek összesített bruttó teljesítményét, a szükséges importteljesítményt, és a VER teljesítményigény összesítését elemezhetjük, egy hónapos időszakokra vonatkozóan, havi és napi csúcsidei adatokkal, termelési százalékokkal.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Héteres NYM-vezeték ereinek színjelölése
A címben szereplő témával egy olvasói kérdésre válaszolva foglakozunk részletesen cikkünkben.
Kérdés: Egy épületvillamossági szerelésnél alkalmazhatom-e a héteres NYM-vezetéket a rendelkezésre álló színes szigetelt erekkel, vagy számozás jelölést kell feltüntetnem?
Válasz: A kérdés megválaszolását kezdjük a szabványkövetelmények megvizsgálásával. Szabványkövetelmények: Az MSZ HD 60364 szabványsorozat egyetlen előírása sem tiltja épületvillamossági szerelés kialakításánál az öt érnél több eres kábelek, vagy szigetelt vezetékek elhelyezését. Feltételezzük, hogy ezek a kábelek vagy vezetékek megfelelnek a termékszabványoknak, ami általában igaz egy héteres NYM köpenyes vezetékre. Az MSZ HD 60364-5-51 szabvány 514.3.Z2. szakasza a vezetők jelölésére vonatkozóan a következőket határozza meg:
514.3.Z2. Többerű kábelek vagy vezetékek és zsinórvezetékek ereinek azonosítása
Az 5-nél többerű kábelek, vezetékek és zsinórvezetékek esetében minden vezetőt azonosítani kell színekkel vagy számokkal az EN 60446 szerint. A védővezetőként vagy nullavezetőként használt, számmal azonosított vezetőket megfelelően zöld/sárgával vagy kékkel kell jelölni minden csatlakozókapocsnál. A PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőként használt, számmal azonosított vezetőket zöld/sárgával és kékkel kell jelölni minden csatlakozókapocsnál.
Az öt érnél több eres kábelek vagy szigetelt vezetékek ereinek színjelölésével részletesen foglalkozik a 2025/10. számunkban megjelenő írás.

Lassan új fogalmat kell megtanulnunk a dolgok Internete (IoT) mintájára. Az Internet of Vehicles (röviden IoV, azaz a járművek internete) az IoT egyik speciális ága, amely a közlekedési eszközöket – főként járműveket – kapcsolja össze az internettel, egymással, az infrastruktúrával és a felhasználókkal. Célja, hogy a közlekedési rendszereket biztonságosabbá, hatékonyabbá, intelligensebbé és fenntarthatóbbá tegye.

Az IoV nem pusztán azt jelenti, hogy az autók online csatlakoznak, hanem egy olyan komplex ökoszisztémát takar, amely a járművek mellett a közlekedési infrastruktúrát, a forgalomirányító rendszereket, a felhőszolgáltatásokat és a vezetőket, utasokat is integrálja.

Fotó: ResearchGate

Az IoV fő összetevői
Az Internet of Vehicles működésének alapja a kommunikáció: Az IoV-ben különböző típusú adatkapcsolatok valósulnak meg:

– V2V – Vehicle-to-Vehicle (jármű–jármű közötti kommunikáció): Az autók közvetlenül osztanak meg egymással információkat, például sebességről, helyzetről vagy balesetveszélyről. Ez lehetővé teszi a karambolok megelőzését, a forgalom folyamatosságának fenntartását.

– V2I – Vehicle-to-Infrastructure (jármű–infrastruktúra közötti kommunikáció): A járművek az út menti érzékelőkkel, közlekedési lámpákkal, parkolórendszerekkel és egyéb infrastruktúrával kommunikálnak. Például egy autó információt kaphat a következő zöldhullámról vagy a szabad parkolóhelyekről.

– V2P – Vehicle-to-Pedestrian (jármű–gyalogos közötti kommunikáció): A járművek és a gyalogosok okoseszközei (pl. okostelefonok) közötti kapcsolat segíthet a balesetek megelőzésében, például, ha egy autó közeledik egy zebrához.

– V2N – Vehicle-to-Network (jármű–hálózat közötti kommunikáció): Az autók felhőszolgáltatásokhoz, navigációs rendszerekhez és más online adatbázisokhoz kapcsolódnak, amelyek valós idejű forgalmi információkat, térképeket és frissítéseket biztosítanak.

Az IoV fő előnyei
– Közlekedésbiztonság: Az IoV valós idejű adatmegosztással csökkenti a balesetek kockázatát. A járművek figyelmeztethetik egymást a veszélyes körülményekre, például jeges útra, hirtelen fékezésre vagy torlódásra.

– Hatékonyabb forgalomirányítás: Az okos közlekedési lámpák, intelligens parkolási rendszerek és forgalmi adatelemzések révén csökkenhetnek a dugók, optimalizálható az útvonaltervezés, és csökken a menetidő.

– Fenntarthatóság: A jobb útvonaltervezés és a torlódások mérséklése révén csökken az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás. Az IoV különösen fontos szerepet játszik az elektromos járművek (EV-k) töltőhálózatainak integrációjában.

– Felhasználói élmény: Az utasok számára az IoV kényelmesebb utazást biztosít, például valós idejű forgalmi információval, multimédiás szolgáltatásokkal és okos asszisztens funkciókkal.

– Autonóm járművek támogatása: Az önvezető autók működéséhez elengedhetetlen a folyamatos adatcsere. Az IoV adja az alapot a jövő közlekedési hálózatainak, ahol az autonóm járművek együttműködve közlekednek.

Kihívások és megoldások
Az IoV fejlődésével természetesen számos új kihívás is megjelenik:

– Kiberbiztonság: a járművek és hálózatok védelme kritikus, hiszen egy hacker támadás súlyos balesetekhez vezethet.

– Adatvédelem: az utazási adatok, helyadatok és személyes információk kezelése szigorú adatvédelmi szabályokat igényel.

– Interoperabilitás: mivel sok gyártó és szolgáltató vesz részt, szükség van szabványosításra.

– Infrastruktúra költségei: a teljesen intelligens közlekedési hálózat kiépítése nagy beruházást igényel.

Az IoV jövője
Az IoV kulcsszerepet játszik a smart city koncepcióban és a fenntartható mobilitásban. A következő években várható, hogy:
– egyre több város vezeti be – legalábbis részben – az intelligens közlekedési rendszereket,
– az elektromos és önvezető járművek integrációja felgyorsul,
– a mesterséges intelligencia és a big data elemzés révén előrejelző forgalomirányításra nyílik lehetőség,
– a közlekedésben részt vevők közötti valós idejű kommunikáció alapvető normává válik.

Az Internet of Vehicles a jövő közlekedésének egyik alappillére. Célja, hogy a járművek ne elszigetelt eszközként, hanem egy intelligens hálózat részeként működjenek. Ez a technológia egyszerre növeli a biztonságot, javítja a hatékonyságot, csökkenti a környezeti terhelést és támogatja az autonóm közlekedési rendszerek fejlődését. Bár az IoV előtt még állnak technológiai és szabályozási kihívások, kétségtelen, hogy kulcsszerepet játszik majd az intelligens városok és a fenntartható közlekedés jövőjében.

Köztudott, hogy a légiközlekedés, valamint a hatalmas teher- és személyszállító hajók környezetterhelése igen jelentős. Erre keres megoldást a DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt – Német Légügyi és Űrhajózási Központ).

A BALIS projekt keretében a német repüléstudományi központ egyedülálló, 1,5 megawattos kimenő teljesítményű hidrogén üzemanyagcellás meghajtás fejlesztését és tesztelését tűzte ki célul. A projekt több közlekedési szektor – például hajók vagy jövőbeni repülőgépek – számára alkalmas, szén-dioxid-kibocsátás mentes meghajtási rendszer megalkotását kívánja megvalósítani.
A DLR üzemanyagcellás nagy teljesítményű tesztközpontja a fenntartható mobilitásért Empfingenben, az E2U Innovációs Központ területén valósult meg. A létesítményt 2024. október 28-án adták át. Ezzel globálisan is kiemelkedő kutatási infrastruktúra jött létre, amely lehetővé teszi az üzemanyagcellás hajtásláncok megépítését, integrációját és tesztelését különböző működési terhelések mellett. A fejlesztés fontos mérföldkövét jelentette, hogy mostanra elérték az egy megawattos szintet: a hajtáslánc legfontosabb elemei – az üzemanyagcellák és az elektromotor – mindegyike már meghaladta az 1 MW-os biztonságos működést.
A BALIS 2.0 projekt (2024–2026) során a H2FLY vezetésével – a DLR és Diehl Aerospace támogatásával – egy 350 kW-os, repülésre alkalmas üzemanyagcellás modult fejlesztenek, amely későbbi építőkockaként szolgálhat a megawattos rendszerekhez.
A BALIS projekt a hidrogénalapú, üzemanyagcellás hajtásláncok léptéknövelésének (scaling-up) nemzetközi mércével is jelentős laboratóriumi bázisát hozza létre, ahol a cél megvalósítható, tiszta meghajtási technológiák fejlesztése regionális repülés és nehéz járművek számára, a repülés és közlekedés karbonsemleges jövőjéért.

(Forrás és fotó: dlr.de)

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Szeptember 9-én jelent meg lapunk 2025/8-9. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Színkódolás a külsőtéri UPS akkumulátoron
Az egyenáramú vezetők színjelölésével egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk részletesen.
Kérdés: Kollégáinknak eltérő véleménye van a kábelszínek jelentéséről, értelmezéséről, valamint a pólus és középső vezetők színezésének egyenáramú területen való alkalmazásáról. Most pedig egy rövid áttekintés az alkalmazásunkról: Egy mobil, 6 m hosszú konténert üzemeltetünk háromfázisú váltakozó árammal. Rendszerünkön belül a fogyasztók egy részét AC/DC átalakítón keresztül egyenárammal (kétvezetékes) látjuk el. A negatív pólus földelt, és ez a testpotenciál is. Más berendezésben a 24 V-os egyenfeszültséget egy 2 x 12 V-os akkumulátorból álló akkumulátorrendszer biztosítja. Ebben az esetben a visszatérő vezető általában nincs földelve. Az MSZ EN IEC 60445:2022 szabvány a nulla- és pólusvezetőket a következőképpen írja le:
„3.15. nullavezető (neutral conductor) A nullaponthoz villamosan csatlakoztatott vezető, amely a villamos energia elosztására szolgál.
3.11. fázisvezető (váltakozó áramú rendszerben) (line conductor) pólusvezető (egyenáramú rendszerben) (line conductor)
Az a villamos energia szállítására vagy elosztására szolgáló feszültség alatt álló vezető, amely nem nullavezető vagy középponti vezető.”
A szabványban az “A” melléklet A1. táblázatában 1. ábra: A vezetők és csatlakozókapcsok azonosítására használt színek, alfanumerikus megjelölések és grafikus jelképek között találjuk az egyenáramú jelöléseket.
Itt is fontos megjegyezni, hogy az egyenáramú nullavezető / egyenáramú középvezető kék színű (ahogy az AC területen is). A pozitív pólusvezető piros, míg a negatív pólusvezető fehér.
Kezünkbe került a szabvány újabb tervezete (2. ábra), amellyel kapcsolatban a következő kérdéseink vannak:
Függetlenül attól, hogy az egyenáramú visszatérő vezető földelt vagy szigetelt, fázisvezetőnek tekintendő, vagy ha földelt, akkor nullavezetőnek?
A tervezetben szereplő ábrák szerint egy egyenáramú rendszerben csak akkor létezik nullavezető, ha két feszültségforrás (pl. akkumulátorok vagy AC/DC átalakítók) közötti összekötő vezető. Ez így van?
A feltett kérdésre ad részletes választ a 2025/8–9. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: Robbanás-biztonságtechnikai megfelelés (II.)
Robbanásveszélyes térségekben robbanásbiztos berendezéseket kell alkalmazni. Kétrészes cikkünk előző részében már elkezdtük a vonatkozó rendelkezések ismertetését, most folytatjuk, és a végére érünk.
2. Melléklet: a szükséges képzésekről az oktatás és a szakképzés jogszabályai
– Az erősáramú/villamosenergetikai szakképzettségről:
   -- Általában mindenféle erősáramú/villamosenergetikai tevékenységhez: szereléshez, felülvizsgálathoz, ellenőrzéshez gyakorlatilag minden esetben szükséges, alapvető követelmény az alap-, közép-, vagy felsőfokú erősáramú/energetikai villamos szakképzettség megléte. E szakképzettség megléte szükséges továbbá mindazon tevékenységek végzéséhez is, ahol ezt jogszabály, szabályzat, szabvány vagy más rendelkezés azt előírja, pl. villamos berendezések tervezése, szerelése, karbantartása és ellenőrzése.
- Mi fogadható el erősáramú/villamosenergetikai szakképzettségnek?
   -- a Villamos biztonsági felülvizsgáló képzéséről szóló, a Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott Tájékoztató III. mellékletének 1./3.3.1. pontja alatti felsorolás, vagy:
   -- a 07134008 Villámvédelmi felülvizsgáló képzését megalapozó, az Innovativ Képzés- támogató Központ Zrt. (IKK) által kiadott programkövetelmény 7.2. pontja szerinti felsorolás. Ez a kötelező alapképzettség, majd a különféle speciális tevékenységek gyakorlásához további kiegészítő szaktanfolyamok elvégzésével és levizsgázva a szükséges szakképesítések megszerzése után végezhetők e tevékenységek, pl. villamos biztonsági felülvizsgáló, villámvédelmi felülvizsgáló, robbanásbiztos berendezés szerelője, FAM-szerelő, kábelszerelő, villamos alállomás kezelő, villamos elosztóhálózat szerelő és üzemeltető, villamos hálózat kezelő.
A kétrészes cikk 2025/8–9. számunkban megjelenő befejező részében folytatjuk a vonatkozó rendelkezések ismertetését, és a végére is érünk.

▪ Murvai István: A felhasználói villamos berendezések tervezése és kivitelezése során bekövetkezett hibák elemzése
Minden villamos tervezőnek, villamos kivitelezőnek, építtetőnek műszaki célja a biztonságosan használható villamos berendezés megvalósítása. Cikkünkben azon eseteket vizsgáljuk mikor a kitűzött műszaki biztonsági cél nem teljesül. 

Általános műszaki akadályok
A beruházás előkészítése sok esetben annyira elhúzódik, hogy a megbízást elnyerő generál villamos tervezőnek nem áll rendelkezésére a kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges idő. A technológiai adatszolgáltatás többször módosul, sok esetben pedig hiányos és pontatlan. A mélyépítő, a statikus tervező, az építész tervező, az épületgépészeti tervező, az épületgépészeti villamos tervező, a tűzvédelmi tervező és a generál villamos tervező közötti egyeztetés hiányos. A tervmódosítások nem jutnak el minden érintett tervezőhöz, az is előfordul, hogy nem azonos, alaprajzok alapján dolgoznak villamos társ és altervezők.
A szakági tervezők hiányos egyeztetése miatt kivitelezés közben derül ki, hogy a tervezett villamos és gépészeti nyomvonalakat a helyszínen kell módosítani. Az építtető kénytelen elfogadni, hogy a generál villamos tervező a kivitelezési tervdokumentáció elkészítését szakaszos munkaközi tervszolgáltatással vállalta, és ezt tervezői szerződésében kikötötte. Sok esetben előfordul, hogy a villamos berendezés létesítését műszaki leírás, tervezői nyilatkozat nélkül kell megkezdenie a villamos kivitelezőnek és alvállalkozóinak. A villamos kivitelező a tervdokumentáció felülvizsgálatot részletekben kényszerül elvégezni. A generál villamos tervező által elkövetett és feltárt tervezési hiba esetén a tervmódosítás megtörténik ugyan, de az hiányosan dokumentált, ennek következtében a társ és altervezők részére kiadott érvénytelen tervek is használatban maradnak.
A 2025/8–9. számában megjelenő írás ismét tervezési és kivitelezési hibákat tár fel.

Az Egyesült Királyságban az Octopus Energy 2023 óta kínál egy „Zero Bills” nevű villamosenergia-tarifát azoknak az otthonoknak, amelyek napelemekkel, akkumulátoros tárolórendszerrel és hőszivattyúval vannak felszerelve. Az ügyfelek garantáltan nem fizetnek az energiafogyasztásukért – még alapdíjat sem.

A projekt Angliában indult, ahol az intelligens árammérők már sokkal elterjedtebbek, mint hazánkban, vagy akár Németországban.

Öt év ingyenes áram

Az Octopus Energy eseti alapon dönti el, hogy egy otthon jogosult-e a programra. Ha egy épület megkapja a „Zero Bills otthon” tanusítványt, a közüzemi vállalat garantálja, hogy legalább öt évig nem kell energiaszámlát fizetnie.
A háztartásoknak meg kell felelniük egy bizonyos energiahatékonysági szabványnak, amely megfelel a német KfW 55-ös vagy annál jobb hatékonysági osztálynak. Ezért a program különösen alkalmas új építésű házakra –  van ahol egész lakótelepek már megkapták a „Zero Bills otthonok” minősítést.
A házaknak jól szigetelteknek kell lenniük, és olyan napelemes rendszerrel kell rendelkezniük, amely annyi áramot termel, amennyit a háztartás – beleértve a hőszivattyút is – egy év alatt fogyaszt. Az akkumulátoros tárolórendszernek elegendő kapacitással kell rendelkeznie egy óra teljes terheléshez – ami például 10 kW-os napelemes rendszer esetén 10 kWh-t jelent. A háznak emellett fejlett mérési infrastruktúrával is rendelkeznie kell.
Ha mindezek a feltételek teljesülnek, az energiaszámla-mentes élet valósággá válhat. Az üzleti modell értelmében, a napelemes rendszer által termelt többletáramért az Octopus Energy díjazást kap. Cserébe az energiaszolgáltató nem számlázza ki a háztartás áramfogyasztását, feltéve, hogy az nem haladja meg az energia termelését több, mint 2500 kWh-val évente. A szerződések legalább tizenkét hónapra szólnak, ezután az ügyfelek szabadon válthatnak másik szolgáltatóra, ha úgy kívánják.

A rugalmasság mint üzleti modell

Az Octopus a spot piaci specifikációknak megfelelően optimalizálja a terhelésáramlást, alacsony piaci árak mellett tárolja az áramot az akkumulátorban, majd később – akár a háztartásban, akár bizonyos esetekben a hálózatba visszatáplálva – biztosítja az energiát, amikor a piaci árak emelkednek.
Alacsony spot árak idején a hálózati áram felhasználható a tárolóeszközök feltöltésére. Ilyen arbitrázs tranzakciókkal az Octopus kihasználja az áringadozásokat. A villamosenergia-társaság optimalizálja a hőszivattyúk üzemidejét is, megakadályozva, hogy azok a különösen magas nagykereskedelmi árak idején a hálózatból származó villamos energiát vegyenek fel.

Az ingadozó energiapiacok növekvő potenciált teremtenek

A „Zero Bills otthonok” támogatják a hálózat stabilitását és az ellátás biztonságát, mert piaci jelzésekre reagálva megváltoztathatják terhelésüket, és mert támogatják az elosztórendszer-üzemeltetőket. Ez segít megelőzni a hálózat túlterheltségét.
Eddig már több mint 1000 otthon kapott „Zero Bills” státuszt. A cég becslése szerint ez a szám 2030-ra 100 000 otthonra fog emelkedni. A fotovoltaikus és szélenergia folyamatos terjedése, amely erős áringadozásokat okoz a rövid távú villamosenergia-piacon, a jövőben még vonzóbbá teheti ezt a modellt.

Forrás: https://www.thesmartere.de/news/learning-from-europe-zero-bills-home?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=2026_brand_empeu&utm_term=article_zerobillshome&utm_content=besuchernl_juli_en

Június–júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Június 11-én jelent meg lapunk 2025/6-7. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Örömmel osztjuk meg hivatalosan is a hírt, hogy a Wiha-t ismételten elismerte az EMOSZ – az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete –, és megújította ajánló tanúsítványát. Ez az oklevél, amely mostantól öt évig érvényes, erős megerősítése annak a minőségnek, megbízhatóságnak és bizalomnak, amit a Wiha szerszámok a magyar piacon dolgozó szakemberek körében kivívtak.

Mi az EMOSZ?
Az EMOSZ (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) az egyik legelismertebb szakmai szervezet Magyarországon. Kis- és középvállalkozásokat, valamint elektromosipari szakembereket tömörít, képviseli érdekeiket, oktatási fórumokat biztosít számukra, és előmozdítja a szakmai fejlődésüket. A hazai piacon betöltött szerepe nem csupán tanácsadói jellegű, hanem irányadó is a minőség és megbízhatóság terén.

Ezért is olyan fontos az ajánlásuk – nem puszta formalitás, hanem valódi szakmai pecsét azok részéről, akik nap mint nap használják ezeket a szerszámokat. Ennek az elismerésnek az újbóli elnyerése nem csupán megtiszteltetés számunkra – hanem felelősség is, amit komolyan veszünk.

Ez az együttműködés valóban számít
A Wiha és az EMOSZ évek óta sikeres kapcsolatot ápol, amely közös értékeken alapszik: elkötelezettség a biztonság, az innováció és a felhasználóközpontú szerszámtervezés iránt. A megújított tanúsítvány nemcsak az EMOSZ folyamatos bizalmát tükrözi márkánk iránt, hanem visszaigazolja a villanyszerelők igényeit kielégítő, kiváló minőségű szerszámok előállítására tett folyamatos törekvéseinket is.

Ahogy Mayer Gergely, az EMOSZ elnöke is kiemelte:
„Több akkori tesztelő kolléga is bővítette szerszámparkját azóta Wiha eszközökkel, és mindegyikük nagy megelégedéssel használja azokat.”
Ez a gyakorlati tapasztalat megerősíti, hogy a Wiha valóban azt nyújtja, amit ígér – megbízhatóságot, tartósságot és professzionális élményt a mindennapi munkában.

Gergely személyes tapasztalatát is megosztja:
„A személyes kedvencem tényleg a LiftUp csavarhúzó és annak rendszere. Kényelmes, jó fogása van, ha kell, akkor bele lehet kapaszkodni – nem csak ajánlanám, többet ajándékoztam is már ismerősöknek.”
Ezek az élmények azt mutatják, hogy a Wiha szerszámok nemcsak megbízhatóak, hanem a szakemberek mindennapjainak szerves részévé is válnak.

Számunkra ez az együttműködés hosszú távú magyarországi stratégiánk része
Erős kapcsolatokat építünk a szakemberekkel, ösztönözzük a márkahűséget, és megerősítjük pozíciónkat a villamosipari kéziszerszámok megbízható márkájaként.

Mely szerszámokat ajánlja az EMOSZ?
A megújított tanúsítvány kifejezetten az alábbi szerszámkategóriákat ismeri el, amelyeket a magyar villanyszerelők széles körben használnak és értékelnek:

• SoftFinish® csavarhúzók 1000 V AC szigeteléssel
• Nyomaték-csavarhúzók 1000 V AC szigeteléssel
• Fogók 1000 V AC szigeteléssel
• Wiha speedE® elektromos csavarhúzó
• Blankoló és krimpelő fogók
• Szerszámkészletek 1000 V AC szigeteléssel

Ezek a termékcsoportok sikeresen teljesítették az EMOSZ belső értékelését és gyakorlati tesztelési folyamatait, ami még értékesebbé teszi az ajánlást.

Támogató kampány – elérni a piacot
Ennek a jelentős együttműködésnek a megünneplésére Magyarországon egy kisebb, de annál hatékonyabb médiakampányt indítunk. Célunk, hogy mind a meglévő, mind az új vásárlók értesüljenek erről az elismerésről.

A promóciós anyagok hamarosan megjelennek a viszonteladóknál országszerte – figyelemfelkeltő polcra helyezhető wobblerek, valamint a Wiha szerszámcsomagolásokra kerülő különleges matricák formájában. Ezek a jelölések gyorsan és egyértelműen kommunikálják a villanyszerelők felé, hogy a Wiha megbízható, EMOSZ által ajánlott márka.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Színkódolás a külsőtéri UPS akkumulátoron
A külsőtéri UPS akkumulátorok kábeleinek színkódolásával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Állandó vita tárgya a három kábel színkódolása a terhelt középponti vezetővel rendelkező UPS akkumulátorok csatlakoztatásakor. UPS rendszereket értékesítünk és telepítünk. Egyes rendszerek akkumulátorszerkezete például két 20-as akkumulátorblokkból áll (azaz egy ún. plusz akkumulátorblokkból és egy mínusz akkumulátorblokkból). Mindkét akkumulátorrész külső oldalán a normál plusz és mínusz csatlakozások mellett egy középső csatlakozó is található. Ez nem csak egy mérésre szolgáló csatlakozó, hanem egy normál terhelésű csatlakozó, amely ugyanolyan keresztmetszetű, mint a plusz és a mínusz. Az UPS rendszer kapcsolási rajza és műszaki leírása szerint ezt a központi csatlakozót a váltakozó áramú bemeneti táp nullavezetőjére kell kötni. A szünetmentes tápegység gyártója színkódolt akkumulátorterminálokat használ a következőképpen: plusz (piros), középső (kék) és mínusz (fekete). És ezzel el is kezdődik a bekötési probléma: mert egy általános akkumulátorban a mínuszhoz csatlakozó vezeték általában kék (a pluszhoz menő meg piros). Ezt azonban véleményem szerint a szóban forgó UPS rendszerekkel nem lehet megvalósítani. Először is a kék jelzésű kábelt az UPS fekete csatlakozójához kell csatlakoztatni, és fordítva a fekete kábelt meg a mínusz csatlakozóhoz. Másrészt ennél az UPS-nél a középpont egyben a nullavezető is, ezért véleményünk szerint kékkel meg kell jelölni. Az MSZ HD 60364-5-510 szabvány szerint a nullavezető jelölésénél a kék szín szükséges. Tudomásom szerint az akkumulátorokra nincs ismert szabvány, amely meghatározná a színeket. De a piros pluszként és a kék mínuszként jelölve – véleményem szerint – egy általánosan elfogadott szakmai eljárás. Kíváncsiak lennénk arra, hogy mi a vezetők helyes színkódolása egy ilyen UPS esetében?
A feltett kérdésre ad részletes választ a 2025/6–7. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: Robbanás vedelmi előírások (I.)
Robbanásveszélyes térségekben robbanásbiztos berendezéseket kell alkalmazni. A vonatkozó rendelkezések értelmében ez a következőket jelenti:
– az alkalmazásra kerülő villamos (vagy nem villamos) gép az ATEX Direktíva szerinti tanúsítással rendelkezik, [ATEX Direktíva: 2014/34/EU (2014. 02. 26.), azaz a 35/2016. (IX. 27.) NGM-rendelet szerint],
– az ATEX tanúsítvány független Tanúsító Intézet vagy a gyártó által került tanúsításra, lásd: Az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 492/2017. (XII. 29.) Kormányrendeletet!
– rendelkezik az aktuális EU-Megfelelőségi Nyilatkozattal,
– létezik hozzá a robbanás védelem témakörét leíró használati utasítás,
– az MSZ EN IEC 60079-14:2025, illetve az MSZ EN IEC 60079-17:2024 szabványok szerint a felülvizsgálata megtörtént, illetve megtörténik (a vonatkozó felülvizsgálatok megfelelő kompetenciával rendelkező szakember által kerültek elvégzésre), (Megjegyzés 1: MSZ EN 60079-14:2014 még 2027. 10. 04.-ig érvényes!), (Megjegyzés 2: MSZ EN 60079-17:2014 még 2027. 01. 05.-ig érvényes!),
– a felülvizsgálatokat 6–12–36 havonta kell elvégezni és megfelelően dokumentálni,
– a vonatkozó szabványok alkalmazása nem helyettesíti a többi, minimum szükséges felülvizsgálat elvégzését,
– a tárgyi eszköz, gép, berendezés karbantartása folyamatos, és a gyártói előírásoknak megfelelően történik,
– az élettartam-követés folyamatos és megfelelő módon vezetésre kerül,
– a készülékazonosítás megtörtént,
– a szükséges javítások, felújítások lehetőleg a gyártói előírásoknak, illetve az MSZ EN IEC 60079-19:2020 szabvány szerint tanúsított javítóműhelyben történnek (a javítások, felújítások megfelelő kompetenciával rendelkező szakember által kerültek elvégzésre, a javítóműhely megfelelő minőségbiztosítással rendelkezik),
– meg kell vizsgálni a 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet (azaz a mindenkor hatályos OTSZ) vonatkozását (ha szükséges, a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt be kell szerezni),
– az adott gép újratelepítésekor minden esetben meg kell vizsgálni az aktuális zónabesorolásnak való megfelelést,
– a zónabesorolást folyamatosan aktualizálni kell az MSZ EN IEC 60079-10-1:2021 és/vagy az MSZ EN 60079-10-2:2015 szabványok szerint,
– az újratelepítést a fentieknek megfelelően kell dokumentálni.
A 2025/6–7. számunkban induló kétrészes cikkünkben a vonatkozó rendelkezések ismertetetjük.

▪ Murvai István: Az új létesítmények felhasználói tulajdonú közép/kisfeszültségű villamos berendezésének létesítése, csapdahelyzetek elemzése
A villamosan szakképzett tervezők, kivitelezők, és műszaki ellenőrök mindennapi munkájuk során biztosítják a villamosan szakképzett üzemeltetők és a képzetlen személyek biztonságos munkavégzésének műszaki biztonsági feltételeit.
Az új létesítmények felhasználói tulajdonú közép/kisfeszültségű villamos berendezésének létesítésekor előfordulnak a villamos tervezők, ill. kivitelezők által okozott műszaki biztonsági csapdahelyzetek. A bevezetőben megadott műszaki biztonsági célkitűzés megvalósulását villamos műszaki tervek és villamos berendezés-létesítés helyszíni vizsgálata alapján elemezzük.
A 2025/6–7. számunkban megjelenő cikkben ismertetett, fel nem tárt hibák alapján vélelmezhető, hogy ezek megelőzésére még igencsak sok a szakmai teendő.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló napelemes erőmű inverteréhez
Az áram-védőkapcsolók (ÁVK) napelemes rendszerekhez való alkalmazásáról egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Invertert szerelünk be akkumulátortárolóval. A készülék egy családi ház pincéjében rögzítetten van felszerelve, és hárompólusú 20 A-es B típusú kismegszakító védi. Az üzembehelyező hiányolta az áram-védőkapcsolót. Egy 300 mA-es áram-védőkapcsoló beépítését várta el. Mivel a készüléket laikusok is üzemeltethetik, az a véleményem, hogy 30 mA-es RCD-nek kell lennie. Tévedek ebben?
Válasz: Mint a konkrét esetben is, a napelemes inverterek általában fixen csatlakoznak a villamos hálózathoz. Napelemes AC tápáramkör védelméhez nem feltétlenül kell áram-védőkapcsolót (ÁVK) felszerelni. Az MSZ HD 60364-7-712 szabvány „Kisfeszültségű villamos berendezések” vonatkozó aktuális számában a 7-712. rész: „Különleges berendezésekre és helyekre vonatkozó követelmények. A Napelemes (PV-) rendszerek” 712.530, valamint a 712.531 és 712.532 szakaszaiban találhatók az áram-védőkapcsolók AC feszültségoldali használatára vonatkozó információk.
A kérdésben felvetett problémát járja körül a 2025/6–7. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: A villamosenergia-rendszer üzemvitele, műszaki állapotai és a villamosenergia-termelés minőségi követelményei
A biztonságos villamosenergia-ellátás legfontosabb követelménye minden napszakban a villamos energia megfelelő minőségű, zavarmentes és folyamatos rendelkezésre állása. A villamos energia meghatározó minőségi jellemzői a frekvencia tűréshatáron belül tartása, a feszültség effektív értéke, a feszültség hullámalakja. További minőségi jellemzők: tápfeszültség nagysága; tápfeszültség változásai; gyors feszültségváltozások; tápfeszültség-letörések; tápfeszültség rövid idejű kimaradása; tápfeszültség tartós kimaradása; átmeneti, hálózati frekvenciájú túlfeszültségek az aktív vezetők és a föld között; tranziens túlfeszültségek az aktív vezetők és a föld között.
A különböző erőművekben megtermelt villamos energia a villamosenergia-rendszer, (a továbbiakban VER) villamos szerkezetein, az átviteli hálózat és az elosztó hálózat kapcsoló és elosztó berendezésein, transzformátorain átalakítva, vezetékein szállítva kerül a felhasználókhoz.
A 2025/6–7. számunkban megjelenő cikk a villamoseneregia-rendszer üzemvitelét, a villamosenergia-termelés minőségi követelményeit elemzi, kitérve – többek között – a szabályozásra és az üzemi követelményekre.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (L.) – Napenergia mindenképpen – napelem minden képen! 3
A magyar nyelv csodálatos szépsége és fogalmi, tartalmi mélységei nemcsak szépíróink nyelvezetében jelenhetnek meg, de arra buzdítunk mindenkit, hogy a műszaki nyelvezet, a műszaki tudományos élet is minél gyakrabban alkalmazza sikerrel. Legyen hát szabad most használnunk nekünk is e páratlan lehetőséget a címadásban is.
A cikksorozat eddigi részeiben igyekeztünk feltárni és érthetővé tenni a napenergia szakma és a szakma iránt általánosan érdeklődő olvasóink számára a napenergia-hasznosítás részleteit és rejtelmeit. Az előző két részben és a mostaniban – kicsit könnyedebb stílusban – leginkább képekben mutatjuk meg a napelem-alkalmazások mindennapi gyakorlatát, hibáit, szépségeit, „egy kép felér ezer szóval” – az ősi kínai mondást választva vezérgondolatunknak.
Ezt a részt úgy kellett volna kezdeni, hogy ma még meglepő… De talán nem meglepő, hogy a napelem alkalmazások területe egyre szélesedik, határait tekintve talán végtelen. A kutatók nap mint nap újabb és újabb gondolatokat ültetnek át a gyakorlatba.
2025/6–7. számunkban folytatjuk a képes beszámolót a napelemes érdekességekről, és a végére is érünk.

Májusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető↓

Május 13-án jelent meg lapunk 2025/5. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A komponensek egyértelmű és tartós jelölése a napenergia-farmokon nem csupán előírás szerinti kötelezettség; alapvető fontosságú a felülvizsgálatok során, a helyszíni biztonság elősegítésében és a hatékony karbantartásban.

A nem megfelelő vagy olvashatatlan címkék sikertelen ellenőrzésekhez, a kritikus javítások késedelméhez és a személyzet biztonságának fokozott kockáztatásához vezethetnek. Az olyan szabványok betartása, mint az IEC 62548-1:2023, az IEC 61730-1:2023 és az IEC 62109-1:2010, kulcsfontosságú a projektek gördülékeny átadása és a hosszú távú működési integritás szempontjából. A Brady olyan címkéket kínál, amelyek tesztelten és igazoltan nem csak megfelelnek a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak, hanem hosszú távon is ellenállnak azoknak a környezeti hatásoknak, amelyeknek a használat során ki vannak téve.

A megbízható azonosítási megoldások leegyszerűsítik a munkafolyamatot és biztosítják a szabályszerűséget. A megfelelően felcímkézett PV-modulok, inverterek, csatlakozódobozok és kábelezések lehetővé teszik a gyors azonosítást az ellenőrzések során, időt takarítanak meg és megakadályozzák az esetleges fennakadásokat. Az egyértelmű címkézés a biztonságot is növeli, mivel azonnali tájékoztatást nyújt a lockout/tagout (kizárás/kitáblázás) biztonsági eljárásokhoz és a hibaelhárításhoz. Ezenkívül a jól azonosított komponensek lehetővé teszik a karbantartó csapatok számára, hogy gyorsan megtalálják és megoldják a problémákat, minimalizálva az állásidőt és maximalizálva a rendszer teljesítményét.

Az azonosítási rendszer megbízhatóságát soha nem szabad veszélyeztetni. Az összes megfelelő napelemparkot azonosító címkéket a Brady tartós címkeanyagaira nyomtatják, amelyeket úgy terveztek, hogy éveken át a helyükön maradjanak és olvashatóak legyenek, különösen kültéri környezetben, ahol nagyobb az igénybevétel. Ezeket az anyagokat úgy tervezték, hogy ellenálljanak a fakulásnak és öregedésnek, így biztosítva a hosszú távú olvashatóságot. A Brady napelemparkokra szánt azonosító címkéit szigorú laboratóriumi tesztelésnek vetették alá, beleértve az IEC 61730-2:2023 tartóssági tesztet, amely megerősítette az ellenállóképességüket.

A megfelelő azonosító/címkekiválasztása megkönnyíti a napelempark fejlesztés ezen kritikus területét. A zord kültéri környezetre tervezett megoldások választása biztosítja a címkék hosszú élettartamát és olvashatóságát még szélsőséges körülmények között is. Egy átfogó kínálatnak tartós címkéket és hatékony nyomtatási lehetőségeket kell biztosítania a napelemes berendezések egyedi igényeihez igazodva. Az előírásoknak megfelelő és megbízható azonosítási módszer megvalósításával a villanyszerelők és a kivitelezők biztosíthatják a projektek sikeres befejezését, javíthatják a helyszín biztonságát, és elősegíthetik a napelemparkok hatékony, hosszú távú üzemeltetését. A befektetés tartós és az előírásoknak megfelelő címkézés közvetlen támogatást jelent a projekt sikerébe és működési hatékonyságába.

Töltse le ingyenes Útmutatónkat a napelemparkok megfelelő azonosításáról, hogy gyakorlati betekintést nyerjen a hatékony címkézésébe. Ez az útmutató bemutatja, hogy hol kell speciális azonosító címkéket alkalmazni, és megoldásokat mutat be a gyors és pontos címkézésre a terepen. Fedezze fel, hogyan adhatja meg egyszerűen a megfelelő információkat a felülvizsgálóknak, az elsősegélynyújtóknak és a karbantartó csapatoknak megfelelő és megbízható napelemparkokra specializáltazonosító címkékkel.

Tudjon meg többet a napelempark azonosítási megoldásainkról most.

Brady Magyarország
2040 Budaörs, Liget u. 3/2
hungary@bradycorp.com
www.brady.hu

▪ Dr. Novothny Ferenc: A túláramvédelem előírásainak változásai – MSZ HD 60364-4-43:2024
Az IEC 60364-4-43 szabvány negyedik kiadását, az IEC/TC 64 „Villamos berendezések és áramütés elleni védelem” műszaki bizottság dolgozta ki, IEC-CENELEC párhuzamos szavazásra bocsátották, és azt az Európai Szabványosítási Bizottság CENELEC HD 60364-4-43:2023-ként jóváhagyta.
A következő időpontokat rögzítették: a dokumentum nemzeti szintű bevezetésének legkésőbbi időpontja azonos a nemzeti szabvány kiadásával vagy jóváhagyó közleménnyel (dop) 2024. 05. 23.; a dokumentumnak ellentmondó nemzeti szabványok visszavonásának legkésőbbi időpontja (dow) 2026. 08. 23. Ez a dokumentum a HD 60364-4-43:2010 és annak összes módosítása és helyesbítése helyébe lép. A CENELEC az IEC 60364-4-43:2023 nemzetközi szabvány szövegét minden változtatás nélkül európai szabványként jóváhagyta! Ez a negyedik kiadás visszavonja és helyettesíti a 2008-ban kiadott harmadik kiadást.A májusi számunkban megjelenő írás részletesen ismerteti, hogy mik is a változások.

▪ Murvai István: Biztonságos és zavartalan, megfelelő minőségű villamosenergia-ellátás
Az energia felhasználók és az aktív villamos energia felhasználók biztonságos és zavartalan, megfelelő minőségű villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek. A villamos energia felhasználók és az aktív villamos energia felhasználók biztonságos és zavartalan, megfelelő minőségű villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.
Napjainkban a magyarországi villamosenergia-rendszerben (a továbbiakban VER) az ipari, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális, és lakossági felhasználókon kívül egyre nagyobb számban vannak jelen az aktív villamos energia felhasználók, együttesen tevékenykedő aktív felhasználók, termelő-fogyasztók, együttesen eljáró termelő-fogyasztók. Közös jellemzőjük, hogy felhasználói villamos berendezésük kettős célú – villamos energiát fogyasztanak, és villamos energiát termelnek.Az előző számunkból anyagtolódás miatt kimaradt, most a májusi számunkban megjelenő írás a biztonságos villamosenergia-ellátás feltételeivel, feladataival foglakozik.

▪ Fodor István Bálint: A menekülési útirányjelzők követelményei
Cikkünkben a menekülési útvonalakon alkalmazandó biztonsági jelek műszaki követelményeit szeretnénk rögzíteni, mert elnézést a kifejezésért, de elképesztő megoldásokkal lehet találkozni régebbi, de vadonatúj épületekben is. A 2008-ban létrejött új OTSZ nagy hangsúlyt fektet a kiürítést támogató ezen eszközök, rendszerek előírására, szabályozására, és részletes követelményeket tartalmaz.
Ennek az írásnak nem képezik témáját magának a Tartalékvilágítás elemeinek a tervezési elvei (ezek is hosszú és alapos bemutatást érdemelnének), itt most kifejezetten az alkalmazandó eszközökkel, termékekkel szembeni követelményeket kívánjuk bemutatni.
OTSZ (54/2014. BM rendelet) 58.§ (6) A menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni a XIII. fejezet szerint. További műszaki és világítástechnikai követelményeket találunk ezekhez a kifejezésekhez harmonizált európai szabványokban.
A májusi számunkban megjelenő írás a tartalékvilágítás kialakításához alkalmazandó eszközökkel, termékekkel szembeni követelményeket ismerteti.

Molnár Balázs: Nem csitulnak a hullámok…
Az Elektroinstallateur 2025/3. márciusi számának vezércikke arról szólt, hogy még mindig borzolja a kedélyeket a felelősségbiztosítás kérdése. Ezzel kapcsolatban olvasói kérdés/felvetés is érkezett: A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 12. § (1a) alapján a „vállalkozó kivitelező” csak vezetett E-naplós és építési engedélyes vagy egyszerű bejelentéses „építőipari kivitelezési tevékenységet" vállalhat. Ez csak arra enged következtetni, hogy az E-napló/építési engedély/bejelentés nélkül végzett – pl. villanyszerelő – tevékenységek vagy illegálisak, vagy nem számítanak „építőipari kivitelezési tevékenységnek”, és így a végzőjük sem „kivitelező vállalkozó”, tehát nem vonatkozik rá sem a rendelet, sem a kötelező biztosítás.
Válasz: Azt kell mondanunk, az olvasónak igaza van, de… A téma kifejtése májusi számunkban olvasható.

Napenergiával működő innovációk a jövő otthonaihoz
A megújuló energiaforrások iránti érdeklődés világszerte évről évre nő. Az elmúlt évek technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy egyre hatékonyabban alakítsuk át az energiát elektromos árammá. Míg 2008-ban a napelempanelek teljesítménye jellemzően 200–220 watt körül mozgott, 10–11%-os hatékonysággal, mára a szlovák székhelyű Logitex által használt panelek 450 wattosak és 20%-os hatékonyságot érnek el. A vállalat egyik legnagyobb újítása abban rejlik, hogy a napenergiát nem csupán akkumulátorokba, hanem vízmelegítő tartályokba is képes eltárolni. A rendszer előnye, hogy a felmelegített víz nemcsak fürdésre, hanem háztartási eszközökhöz – például mosógéphez vagy mosogatógéphez – is felhasználható egy keverőszelep segítségével.

Kültéri egység nélküli klímaberendezések
A kültéri egységek nélküli monoblokkos klímák teljesen zárt rendszerűek. A Zymbo Italia klímái a legmodernebb R32-es hűtőközeggel készülnek, egyszerűen felszerelhetőek és nagyon csendesek. Olyan helyeken, ahol nem helyezhető el kültéri egység vagy egyszerű és gyors beépítésre van szükség, ott a kültéri egységek nélküli monoblokkos klímák tökéletes választást jelentenek. A klímaberendezések teljesen zárt rendszerűek, így más hagyományos klímákkal ellentétben nem kell évente akár többször is karbantartani az esetleges gázszivárgás miatt, kizárólag elpiszkolódás esetén szükséges tisztítani, ezáltal jelentős megtakarítások érhetőek el az évek során. A telepítéshez nem szükséges F-gáz vizsga és klímatelepítési végzettség.

Duplán megújult az ügyvezetői pozíció a 101 éves német Phoenix Contactnál!

A csatlakozástechnika, az elektronika és az automatizálás területén működő, tavaly 7 milliárd forint árbevételű magyar Phoenix Contact Kft. élére – a céget indító ügyvezető nyugdíjba vonulása miatt – januárban új ügyvezető érkezett Duzs Tamás személyében.

Duzs Tamás több mint 20 éves B2B ipari termékek területén szerzett ügyvezetői, pénzügyi és értékesítési vezetői szakmai tapasztalattal érkezett a magyar ipari elektronika piacán már több mint harminc éve jól ismert piaci szereplőként jelenlévő Phoenix Contact élére.

Duzs Tamás: „Szerencsésnek érzem magam, mert egy olyan jövőbe mutató technológiákkal foglalkozó, innovatív cég vezetésével bíztak meg, amely márka ugyan világszerte több mint 60 országban van jelen – ezáltal egyszerre globális szereplő –, de a mai napig családi tulajdonú vállalatként cégkultúrájában fontos alapelvnek tekinti a családi értékek megőrzését dolgozói és partnerei felé is.”

A Phoenix Contact évek óta hitvallásként megfogalmazott „Empowering the All Electric Society” küldetése, hogy segítse az egész társadalom részéről jelentkező és dinamikusan növekvő energiaigény környezetkímélő és olcsó megoldásokkal történő kielégítését.

E cél érdeklében olyan megoldásokat fejleszt, gyárt és értékesít, amelyek segítségével hozzájárul a mindenki számára olcsón, korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, zöld forrásból származó és fentartható módon előállított villamos energia elve (AES) megvalósulásához.

A magyar ügyvezetőváltással szinte egyidőben a német anyavállalatnál is szintén nyugdíjazás miatt új CEO került kinevezésre Dirk Görlitzer személyében, aki a hagyományokat megtartva új, friss, dinamikus szemléletet hozott. Célja, hogy az eddig a termékekben megjelenő erős műszaki megkülönböztetés mellett egy még inkább ügyfélközpontú gondolkodásmódot és egy ehhez igazodó hatékony egységes szervezeti felépítést hozzon létre.

D.T.: „Célom, hogy az eddig is sikeresen fejlődő magyar csapatban a jelenleg frissülő központi vállalati kultúrát és gondolkodásmódot erősítsem. Vezetőként elsősorban az jelent inspirációt, ha a kollégáimmal sikereket, kimagasló eredményeket érünk el egy csapatként. Fantasztikus élmény látni, ahogy a közös munka során a csapattagok fejlődnek, bővülnek ismereteik, megvalósítják álmaikat, és elérik egyéni céljaikat. Szenvedélyem a győzelem, és örömmel tapasztalom, hogy kollégáim szintén sikerre éhesen járják az ügyfeleket, és viszik el számukra termékeinket, megoldásainkat, így lehet minden lehetőséget sikerre váltani, és ezáltal a vállalat eredményességét javítani.”

D.T.: „A jelenlegi piaci környezet elég bizonytalan, sok a változó tényező, és rövidtávon nem számíthatunk jelentős javulásra. Ebben a helyzetben elsődleges célunk a piaci részesedés növelése azáltal, hogy növeljük jelenlétünket a piacon, és azokra a piaci szegmensekre koncentrálunk, amelyek kevésbé kitettek a jelenleg zajló gazdasági kihívásoknak.”

A Phoenix Contact a piaci jelenlétének növelését a létszám bővítésével és a belső hatékonyság fokozott javításával kívánja elérni. Ezen belül jó lehetőségeket látnak az ügyfélkapcsolatok fejlesztésében, az ügyfélfelmérések alapján fontos tényezőként szereplő és évek óta fókuszban lévő ügyfélkiszolgálás színvonalának további emelésében, ügyfélre szabott megoldások kialakításában is.

D.T.: „Korábbi éveimben erős rutint szereztem a nehéz piaci körülmények között történő működésben, fő hangsúlyt helyezve a stratégiai tervezésre és az üzleti alapokon történő munkavégzésre. Így számomra a nehézségben a kihívás, az erősebb motiváció, hogy a céljaink megvalósításához a meglévő, jó képességű és elkötelezett csapattagok egyéni fejlesztése mellett, tenni akaró, dinamikus, friss gondolatokkal rendelkező, vállalkozó szellemű embereket vonzzunk a Phoenix Contact csapatába.”

Az éghajlat védelme napjaink egyik legnagyobb kihívása, és ebben az építőiparnak kulcsszerepe van. Európában az épületek az elfogyasztott energia mintegy 40%-ért és az energiával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 36%-ért felelősek. Ezért az innovatív technológiák, a megújuló energiák, a víz hatékony felhasználása és az intelligens vezérlőrendszerek elengedhetetlenek. A március 17-21. között megrendezésre kerülő ISH 2025 kiállításon Frankfurtban 54 nemzet 2183 kiállítója mutatja be az iparág legújabb megoldásait.

A „Megoldások a fenntartható jövőért” mottó alatt az ISH 2025 a szaniter- és HVAC-ágazat számára az éghajlatvédelem szempontjából kulcsfontosságú kérdésekre összpontosít, például a vízfogyasztás optimalizálását segítő modern szaniter-koncepciókra, a CO₂-kibocsátás csökkentését célzó energiahatékony hőtermelőkre, a beltéri levegő minőségének javítását szolgáló legújabb technológiákra és az energiafogyasztás tudatos szabályozását célzó intelligens épületautomatizálásra.

A digitális alkalmazások és a fenntartható gyártási folyamatok szintén hozzájárulnak az éghajlat-semleges építőiparhoz. Az innovációkat felsorakoztató kiállítók 72%-a Németországon kívülről érkezik, a legtöbben Olaszországból, Kínából, Törökországból, Lengyelországból, Spanyolországból, Hollandiából, Ausztriából, a Cseh Köztársaságból és Indiából ami nagyfokú nemzetköziséget jelent, és a szakmai látogatók átfogó betekintést nyerhetnek a globális piaci trendekbe és a legújabb technológiákba.

A szaniter- és HVAC-ágazat előtt álló fő kihívásokat tükrözi az ISH 2025 szakvásár felépítése is, amely idén új formátummal nyitja meg kapuit. Az átszervezés a látogatók igényeiről és érdeklődési köréről készített felméréseken, valamint a partnerekkel és a kiállítókkal folytatott megbeszéléseken alapul.

Ma az iparág portfóliója egyre inkább a komplett rendszerekre és az integrált megoldásokra összpontosít. A tervezők, a kereskedők és az üzemeltetők is egyre inkább az átfogó, integrált koncepciókat keresik, és az ISH új struktúrája figyelembe veszi ezt a fejlődést. Ennek középpontjában nyolc megoldási terület áll, amelyek gyors eligazodást biztosítanak: fürdőszobák, vízhordó rendszerek, telepítés, hőtermelés, beltéri levegő, intelligens épületmenedzsment, szoftverek, valamint szaniter- és HVAC-gyártás.

A kor kihívásainak megfelelően a fenntarthatóság és a digitalizáció minden szegmensben fontos szerepet játszik. A vásárt emellett a hagyományokhoz híven sokrétű rendezvényprogram kíséri, amely mélyreható betekintést nyújt az iparágat aktuálisan érdeklő témákba, és lehetőséget biztosít az eszmecserére és információcserére, valamint a kapcsolatépítésre.

Az ISH 2025-ön megrendezésre kerülő „Value of Water Conference” (A víz értéke konferencia) a víz mint létfontosságú erőforrás kulcsfontosságú szerepére összpontosít. Az új konferenciát a Messe Frankfurt az Euroforummal együttműködve szervezte, és az ENSZ 6. számú fenntartható fejlődési céljára összpontosít, amely a tiszta vízhez és a higiéniai létesítményekhez való globális hozzáférést célozza. Ennek érdekében a konferencia nemzetközi szakértőket hoz össze az üzleti élet, a tudomány és a politika világából, hogy megvitassák a fenntartható vízfelhasználást, az innovatív technológiákat és a jövőbe mutató stratégiákat.

A Frankfurti Vásár- és Kiállítási Központ Portalhausában március 17. és 20. között megrendezésre kerülő Building Future Conference azt a kérdést járja körül, hogyan lehet az épületeket fenntarthatóbbá tenni. A politika, az üzleti élet és a tudomány világából érkező szakértők vitatják meg az általános feltételeket és az innovációkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az építőipari energiaforradalom előre haladjon. A megvitatott témák között szerepelnek az éghajlatbarát épületkoncepciók, a hatékony energiaellátás és az iparág hozzájárulása az éghajlati célok eléréséhez. A konferencia szervezője a Messe Frankfurt olyan partnerekkel működik együtt, mint a Német Fűtésipari Szövetség (BDH), az Épületlégkondicionálás és -szellőztetés Szövetsége (FGK), a Német Épületgépészeti Energiahatékonysági Szövetség (VdZ), a Német Szaniter-, Fűtés- és Klímaszövetség (ZVSHK), valamint számos más nemzeti és nemzetközi szakmai szövetség.

Bővebb információ: https://www.bdexpo.hu/2024/11/12/ish/
https://ish.messefrankfurt.com/frankfurt/en.html

▪ Dr. Novothny Ferenc: Villamosenergia-termelés a természet erejével (I.) – Biomassza és biogáz, mint a megújuló energiatermelés nagy lehetősége
Ahogyan a szél és a nap természetesen hozzá tartozik a megújuló energiaforrások sorához, úgy a biogáz és a biomassza is ebbe a kategóriába tartozik. Kogenerációs erőművekben elégetve nem csak villamos energiát, hanem hőenergiát is biztosíthatnak. Ennek ellenére a közvélemény szemében a CHP (Combined Heat and Power), azaz kapcsolt hő- és villamos energia termelő erőműveket – teljesen méltatlanul – hosszú ideig háttérbe szorították a nap- és szélenergia-rendszerek. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés elve hatékony módszer villamos és hőenergia egyidejű, egyetlen forrásból történő előállítására. Ez az eljárás a villamosenergia-termelés során keletkező hulladékhőt – amely a hagyományos erőművekben gyakran felhasználatlan marad – épületek fűtésére vagy ipari folyamatok támogatására használja fel. Ez jelentősen növeli a rendszer általános hatékonyságát.
A lapunk 2025/4. számában induló kétrészes cikkünkben a biomasszával és biogázzal való villamosenergia- és hőtermeléssel foglalkozunk.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos üzemvitelt biztosító műszaki átadása (II.)
A biztonságosan használható villamos berendezés létesítését a villamos tervezők megalapozzák, a villamos kivitelezők megvalósítják, a villamos berendezés felülvizsgálók minősítik. A villamos műszaki ellenőr felügyeli a tervezők, a kivitelezők a felülvizsgálók munkáját. A felsorolt műszakiak eredményes együttműködése nélkül hiányosan teljesülnek a villamos biztonságtechnikai követelmények. A villamos műszaki ellenőröknek jogosultságuk megszerzését követően is folyamatosan bővíteniük kell ismereteiket a szabványok, a jogszabályok, a műszaki irányelvek terén, naprakészen követniük és alkalmazniuk kell módosításaikat. A Nemzeti Jogszabálytárban ingyenesen elérhető a Magyar Közlöny bármelyik száma, a hatályos műszaki törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, hatósági rendeletek. A Magyar Szabványügyi Testület honlapján a tájékozódás lehetősége ingyenesen elérhető. A szükséges szabványokat meg kell vásárolni, vagy elő lehet fizetni éves elérhetőséggel, bármelyik szabvány olvasási lehetőségére. A jogszabályok és szabványok ismerete és alkalmazása azonban tárgyi feltételeként nem nélkülözhető a felelősségteljes villamos műszaki ellenőri munkavégzéshez.
A 2025/4. lapszámunkban megjelenő írás a műszaki ellenőrök feladatait ismerteti, kihangsúlyozva a villamos kivitelezési tervek és a villamos berendezés létesítés ellenőrzésének fontosságát.

▪ Molnár Balázs: Első ellenőrzés vagy időszakos felülvizsgálat?
A kérdés az utóbbi időben egyre többször merül fel a felülvizsgálói szakmai körökben, mégpedig az ingatlanok eladása-vétele kapcsán. Kijelenthetjük, hogy az eladásra kerülő ingatlanok igen nagy százalékánál nincs 6 évnél nem régebbi felülvizsgálati jegyzőkönyv, így a felülvizsgálat első alkalommal készül el. De említhetnénk a munkahelynek minősülő létesítményeket is e kérdés kapcsán, mivel ezen esetekben is elmaradhat egy-egy felülvizsgálat.
Ha ebből a szemszögből nézzük, hogy üzembe helyezéskor elmaradt vagy nem található a minősítő irat, akkor fizikailag valóban az első jegyzőkönyvről beszélünk. Viszont jogi szempontból is beszélhetünk első ellenőrzésről egy üzemelő villamos berendezés esetében? A kérdésre a választ elsősorban jogszabályok és szabványok segítségével lehet eldönteni.
A 2025/4. számunkban megjelenő cikkben a villamos biztonsági felülvizsgálatok témakörével foglalkozunk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló napelemes erőmű inverteréhez
Az áram-védőkapcsolók (ÁVK) napelemes rendszerekhez való alkalmazásáról egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Invertert szerelünk be akkumulátortárolóval. A készülék egy családi ház pincéjében rögzítetten van felszerelve, és hárompólusú 20 A-es B típusú kismegszakító védi. Az üzembehelyező hiányolta az áram-védőkapcsolót. Egy 300 mA-es áram-védőkapcsoló beépítését várta el. Mivel a készüléket laikusok is üzemeltethetik, az a véleményem, hogy 30 mA-es RCD-nek kell lennie. Tévedek ebben?
Lapunk 2025/4. számában a kérdésre válaszolva foglalkozunk részletesen a témával.

▪ Peter Respondek: „Áramok háborúja” a békés együttélés ellen (II.) – Egyenáram a kisfeszültségű technikában – perspektívák
Az 1890 körül kialakult vita Thomas Alva Edison és George Westinghouse/Nikola Tesla között azon a kérdésen alapult, hogy az Edison által preferált egyenfeszültség vagy a Westinghouse/Tesla által kedvelt váltakozó feszültség a megfelelőbb az Amerikai Egyesült Államok villamosenergia-ellátásának nagyszabású technológiája, azaz az villamos hálózatok felépítése számára. Ez a vita „Az áramok háborújaként” vonult be a történelembe.
Cikkünk első részében az egyenáram használatának technikai kihívásait, feszültségszintjeit ismertettük, a 2025/4. lapszámunkban megjelenő második részben a hálózatok különösen fontos elemeivel –kábelek és vezetékek, dugaszolható csatlakozók DIN VDE 0620, 0623 (CEE17), biztosítók, megszakítók, áram-védőkapcsoló (RCD), hibridkapcsolók – folytatjuk.

A vezetékek, kábelek, alkatrészek egyértelmű és pontos azonosítása elengedhetetlen a villanyszerelők számára. A megfelelő és megbízható feliratokkal ellátott, jól felcímkézett kábelekkel gyorsan áttekinthető a rendszerkonfiguráció, ami csökkenti a hibaelhárítási időt, és minimálisra csökkenti a hibák kockázatát. Ez nemcsak a hatékonyságot javítja, hanem a biztonságot is.

A megbízható hordozható nyomtatási megoldások elengedhetetlenek a távoli területeken és ipari környezetben végzett terepmunkákhoz. Ezeknek a nyomtatóknak zord körülmények között is megbízhatóan kell működniük, gazdaságos címkeanyag felhasználást mellett. Biztosítják a hatékony működést, a pontos azonosítást és az ipari szabványoknak való megfelelést, még nehéz körülmények között is.

Gyakori problémák a hordozható nyomtatókkal

Különféle webhelyeken megnézve a villanyszerelői véleményeket, gyakran találni negatív megjegyzéseket a készülékek akkumulátor-élettartamával, a nyomtatási minőséggel, a tartóssággal és a rendelkezésre álló címkeanyagokkal kapcsolatban. Külső terepen vagy hálózati csatlakozás nélküli területeken végzett munka megnehezíti a töltési lehetőséget, ezért az akkumulátor korlátozott élettartama az egyik fő probléma.
Egy másik gond, amivel a felhasználók találkozhatnak, a hordozható printerek nyomtatási minősége, különösen a nagyobb, helyhez kötött nyomtatókhoz képest. A hordozható nyomtatók gyakran nehéz körülményeknek vannak kitéve az építkezéseken. Ha nem úgy tervezték a készülékeket, hogy ellenálljanak a nedvességnek, pornak vagy fizikai behatásoknak, idő előtt meghibásodhatnak. Egyes címkézők csak bizonyos címkeanyagokhoz alkalmasak. Ez problémát jelenthet, ha a villanyszerelőknek többféle speciális címkét kell használniuk a terepen végzett munkájuk elvégzéséhez.

Természetesen ezek általános észrevételek, és nem minden felhasználónak lesz ugyanaz a tapasztalata. A hordozható címkenyomtató kiválasztásakor fontos, hogy felhasználóként alaposan mérlegelje egyedi igényeit és követelményeit. Hogyan érdemes ezt megtenni? A megbízhatóság és a minőség biztosítása érdekében kutassa fel az azonosítási megoldások terén már bizonyított múlttal rendelkező gyártókat.
Böngésszen az online források között, olvassa el a termékismertetőket és nézzen videókat, hogy átfogó képet kapjon a nyomtató teljesítményéről, szolgáltatásairól és a felhasználói tapasztalatokról. Ezen lépések megtételével megalapozott döntést hozhat, és egy olyan hordozható címkenyomtatóba fektethet be, amely hatékonyan megfelel az Ön igényeinek, és javítja a munkafolyamatot.

Miért választja sok villanyszerelő a Bradyt?

A Brady elismert márka az iparágban, amely kiváló minőségű címkék és nyomtatási megoldások széles skáláját kínálja. Termékeit úgy tervezték, hogy ellenálljanak a zord körülményeknek, és egyértelmű, tartós azonosítást tegyenek lehetővé bármilyen környezetben.
Az ipari alkalmazásoktól a terepi munkákig, tartós feliratozási megoldásokat kínál, amelyeket úgy terveztek, hogy megfeleljenek a legszigorúbb kritériumoknak is. A Brady biztosítja a címkeanyagok széles választékát, beleértve a vezeték- és kábeljelölő címkéket, önlamináló címkéket, valamint az egyéb speciális címkéket, a szükséges eszközöket a műveletek egyszerűsítéséhez és a biztonság garantálásához.

A Brady hordozható címkenyomtatók kivételes teljesítményt és sokoldalúságot kínálnak, így bárhol és bármikor készen állnak a munkára. Az USB, Wi-Fi és Bluetooth csatlakozási lehetőségekkel ezek a nyomtatók megkönnyítik a címkék terepen történő nyomtatását, így nincs szükség helyhez kötött nyomtatóra.
A címkekészítő applikáció segítségével egyszerűen és gyorsan készíthető professzionális megjelenésű címke. Közvetlenül a nyomtatóról (bizonyos típusoknál) vagy a mobileszközön egy ingyenes tervezőalkalmazással - Brady Express Labels - megtervezhető a felirat, amit ezután egyszerűen el lehet menteni további szerkesztéshez vagy újra felhasználáshoz. Céges logót is hozzá lehet adni a feliratokhoz, amivel személyre szabható címkéket lehet előállítani. Ezek a funkciók leegyszerűsítik a címkézési folyamatot, időt és energiát takarítva meg.

Amikor a Brady hordozható címkenyomtatókat választja, akkor egy olyan hatékony és gazdaságos eszközbe fektet be, amely segíti címkézési feladatait és professzionális eredményeket biztosít.

A professzionális címkézés fontossága

Vesztegetett már el időt azzal, hogy kitalálja, melyik vezeték hová tartozik?
Az olvashatóságukat szélsőséges viszonyok mellett is megtartó és a rögzítés helyén maradó, tartós professzionális címkék segítenek átláthatóan rendben tartani és hatékonyan működtetni a tápkábeleket, hálózati, hang- és adatkommunikációs kábeleket, alkatrészeket.

Töltse le az ingyenes elektromos címkézési útmutatónkat >>


   Brady Magyarország
   hungary@bradycorp.com
   www.brady.hu

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Március 10-én jelent meg lapunk 2025/3. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Arató Csaba: A 280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet (TÉKA) kiadása (II.)
A Magyar Közlöny 2024. évi 98. (2024.09.30.) számában jelent meg az új Kormányrendelet, amely felváltja a korábbi „OTÉK” betűszóval jelzett „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet.
A kormány egyúttal áttekintette a teljes szakterületet és a témakörhöz kapcsolódó még további hét kormányrendeletet adott ki.
Kétrészes cikkünkben a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet – rövidített neve: TÉKA – ismertetjük, kiemelve a villamos szakmához kapcsolódó részeit. A rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
Az új kormányrendelet (hasonlóan az elődjéhez) terjedelmes, 75 oldalon 12 fejezetet, 89 alfejezetet, 138 §-t és 7 mellékletet tartalmaz. Érthető ez a terjedelem, hiszen nagyon sok részletes előírást és létfontosságú biztonsági követelményt tartalmaz, amelyek ismerete, betartása és megvalósítása mindannyiunk létérdeke, és szükséges ahhoz, hogy egészséges, biztonságos körülmények között éljünk. A rendelet elsősorban – a tárgyának megfelelően – általános területrendezési és építészeti jellegű szabályokat állapít meg, amelyekhez kapcsolódnak a villamos létesítési követelmények is. Egyes előírások igen részletesek pl. a konkrét méretadatok esetében. A 2025/3. lapszámunkban megjelenő írásban folytatjuk a kormányrendeletben előírt villamos létesítési követelmények ismertetését.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hálózatra kapcsolt, napelemes, tározós erőmű védelme
Egyre jobban elterjednek a tárolórendszerekkel összekötött napelemes erőművek. Ezek kialakításával kapcsolatban is sok kérdés felmerülhet. Cikkünkben egy olvasó kérdéseire válaszolva foglalkozunk a témával.
Kérdés: Egy napelemes erőmű inverterrel és akkumulátortároló rendszerrel kombinált MSZ HD 60364-4-43 szabvány szerinti túlterhelés- és rövidzárlatvédelméről, valamint az MSZ HD 60364-4-41 szabvány szerinti hibavédelméről van szó. Ebből a célból egy inverter akkumulátortároló rendszerrel van összekapcsolva:
1) Az inverter gyártója 25 A töltő- illetve kisütési áramot ad meg. Az MSZ HD 60364-4-43 szabvány szerint a túlterhelés elleni védelem mellőzhető, ha a berendezés tartósan csatlakoztatva van. Viszont, ha hiba van például az inverterben, akkor attól tartok, hogy 25 A-nél nagyobb áramok fognak folyni. Ez könnyen megtörténhet az áramköri nyáklapok károsodása miatt. Figyelembe kell ezt venni?
2) Ez az eset rövidzárlat elleni védelem esetére is vonatkozik. Hogyan érhető el ez az inverter és az akkumulátor között? Csak egy 63 A-es megszakító van beépítve a memóriába. Hogyan bizonyítható a védőintézkedés hatékonysága – beleértve a szükséges kioldóáramokra való hivatkozást?
3) Ez az eset a hibavédelemről is szól. Az akkumulátortárolónak van védővezető csatlakozása, de itt is gondok vannak az MSZ HD 60364-6 (Ellenőrzés) szabvány szerinti mérésekkel. Kell-e itt „B” típusú RCD-t alkalmazni, és ha igen, hova kell telepíteni? A szabványokban nem találtam erre választ!
4) A következő kérdésem a tartalék áramellátásra vonatkozik. Az inverternek van egy egyszerű kivezetése, az ún. PE-csatlakozási pont. Ennek TN vagy TT hálózatot kell alkotnia. Akkor a TN hálózati rendszerben földelni kellene a feszültségforrást. A háznak azonban nincs földelési rendszere. Az áramszolgáltató PEN-vezetéke használható erre a célra?
5) Ha most vészhelyzetben tartalékárammal látom el az épületet (egy- vagy háromfázisúan az inverterről), akkor ez tulajdonképpen felhasználóváltás is. Bár az összes végáramkört áram-védőkapcsoló védi, vannak régi alelosztók, kábelek stb. Ez megváltoztatja a meglévő védelmi funkciókat?
6) Nem találok valódi gyártói nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az inverter tartalék ellátási üzemmódban melyik hálózati rendszert alkotja. Hogyan tudnám ezt végre tisztázni? Egyfázisú működésnél egyszerűen földelhetek egy vezetőt és így „csillagpontot” alkothatok? Az inverter „Fronius SYM GEN 24” és a tároló egy „BYD HVM 11.0 kWh”.
Erre a sok-sok felmerült kérdésre igyekszik részletes választ adni a 2025/3. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLVII) – HMKE energiatárolással 2
A mindennapi hírek egyre inkább mind riasztóbb energiaválságokról szólnak, pedig a szerződés nélküli „gratisz” energia adagunk naponta érkezik hozzánk (megtartó égitestünkről), pontosan 8,3 perc alatt itt van. És csak dől és dől ránk számolatlanul, méretlenül és fizetség nélkül...
Miért is vagyunk akkor most energiaválságban? Elherdáljuk az energiát? Vagy talán képtelenek vagyunk befogadni kellő feltételekkel? Egyáltalán tudjuk-e pontosan milyen feltételekről is beszélünk? Fel vagyunk készülve a „napkorszakra”? Ha tényleg kell ez az energia, akkor miért nem vagyunk képesek jól hasznosítani? Mind-mind megannyi érdekes (húsbavágó!) kérdés, és többségükre ma sincs kielégítő válaszunk.
Cikksorozatunk 2025/3. lapszámunkban megjelenő részében folytatjuk az energiatárolással kiegészített napelemes erőművek témáját, és a végére érve összefoglalást adunk.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos üzemvitelt biztosító műszaki átadása (I.)
Az építtető villamos műszaki ellenőrének műszaki biztonsági feladata a terv szerinti kivitelezés ellenőrzése, a tervutasítások betartatása, valamint a villamos berendezés jóváhagyott tervek szerinti kivitelezésének, átadási vizsgálatainak, méréseinek, minősítéseinek felülvizsgálata a közép/kisfeszültségű berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok alapján.
Az építtető, a villamos tervezők, a vállalkozó és alvállalkozó villamos kivitelezők, a felelős műszaki vezetők, a tervezői művezetők, a villamos műszaki ellenőr, a tervellenőrök, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok a szerződésükben megadott műszaki határoknak megfelelően kötelesek együttműködni, hogy a villamos berendezés tervezés, létesítés, üzembe helyezés műszaki biztonsági követelményei maradéktalanul megvalósuljanak. A 2025/3. számunkban induló cikksorozatban a közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos üzemvitelt biztosító műszaki átadásához adunk segédletet.

▪ Dr. Csanádi Károly: Kivitelezési jogszabályváltozás (I.)
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1. napján hatályba lépett rendelkezéseinek megfelelően a jogalkotó létrehozta a törvény hatálybalépésével összefüggő módosításokról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet, amely tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításait is. A hatályos jogszabály a módosításokkal egységes szerkezetben naprakész, frissített állapotban ingyenesen elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu).
Nagyon fontos változás a tervezői és a kivitelezői tevékenységre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítás, amelyet a lapunk 2025/1–2. száma tartalmazza.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (röviden: Épkiv.) alábbi módosított rendelkezései 2024. október 1. napján hatályba léptek. A változásokat kezdi el ismertetni a cikksorozat 2025/3. számunkban megjelenő első része.

▪ Peter Respondek: „Áramok háborúja” a békés együttélés ellen (I.) – Egyenáram a kisfeszültségű technikában – perspektívák
Az 1890 körül kialakult vita Thomas Alva Edison és George Westinghouse/Nikola Tesla között azon a kérdésen alapult, hogy az Edison által preferált egyenfeszültség vagy a Westinghouse/Tesla által kedvelt váltakozó feszültség a megfelelőbb az Amerikai Egyesült Államok villamosenergia-ellátásának nagyszabású technológiája, azaz az villamos hálózatok felépítése számára. Ez a vita „Az áramok háborújaként” vonult be a történelembe.
Mint ismeretes, ebben a rendszerversenyben – hosszú távon – a váltakozó áram került ki győztesen, mert könnyebben transzformálható, a nagyobb feszültség kisebb áramerősséget tesz lehetővé, kisebb keresztmetszet mellett pedig kisebb veszteség keletkezik, és hosszabb kábelek építhetők be. A dinamoelektromos elv 1866-ban Werner von Siemens által, valamint a transzformátor Gaulard és Gibbs által 1881-ben történő feltalálásával lehetővé vált nagyobb mennyiségű energia költséghatékony szállítása nagy távolságokra. Nikola Tesla 1887-ben a kétfázisú váltakozó áram és Mikhail Dobrowolski 1888-as háromfázisú váltakozó áramának feltalálásával lehetővé vált a váltakozó áramú hálózatok mai kialakítása, amelyek ma a villamosenergia-rendszer gerincét alkotják, mind az európai együttműködő hálózatokban, mind világszerte.
Ez ma fenntartható módon változik a megújuló energiaforrások fokozottabb használatának és a decentralizált energiatermelő rendszereknek köszönhetően. Kétrészes cikkünkben – amelynek első része 2025/3. számunkban jelenik meg – az egyenáramú hálózatok kialakításának műszaki lehetőségeivel, technikai kihívásaival foglalkozunk.

Január-Februári lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Február 4-én jelent meg lapunk 2025/1-2. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú térnyerésével egyidejűleg felerősödött az igény az időszakosan rendelkezésre álló többletenergia tárolására. A hidrogénné alakított energia tiszta és innovatív megoldást jelenthet többek között erre a problémára is. A zöld energiatermelés iránti igény és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak növekedése nyomán egyre nagyobb figyelmet kapnak a hidrogéntechnológiák, miközben valós kereslet alakul ki ezen új műszaki területen jártas szakemberek iránt, ezért a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara az országban elsőként indította el 2022-ben a Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzését.

A KÉPZÉS CÉLJA OLYAN MAGASAN KÉPZETT SZAKEMBEREK FELKÉSZÍTÉSE, AKIK KÉPESEK:

Tüzelőanyag-cellás berendezések és hidrogénalapú rendszerek tervezésére, fejlesztésére és üzemeltetésére.
Elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazásával hozzájárulni a fenntartható energiatermeléshez.
Innovációs megoldások kidolgozására a villamosenergia- termelés, energiatárolás és energiahatékonyság terén.

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK:
Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben), műszaki képzési területen szerzett, nem mérnök szakképzettséggel, vagy természettudományi képzési területen szerzett fizikus és vegyész végzettséggel, illetve fizikatanári vagy kémiatanári végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
Továbbá az agrár-, a gazdaságtudományok-, az informatika-, a pedagógusképzés-, a természettudományi képzési területen legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett végzettséggel rendelkezők vehetnek részt, amennyiben legalább kétéves, releváns szakmai gyakorlatot tudnak igazolni, vagy ennek hiányában szakmai önéletrajzzal igazolják kiemelkedő szakmai tevékenységüket.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2025. február 10.

Jelentkezés és további információ: Informatika és Villamos Intézet dr. KVASZNICZA Zoltán, szakfelelős LEHOCZKY Rózsa, intézeti koordinátor telefon: +36 72 503 650/23860 e-mail: lehoczky.rozsa@mik.pte.hu Részletekért kérjük, látogasson el a weboldalunkra: https://mik.pte.hu/tuzeloanyag-cella-es-hidrogentechnologia-szakmernok--szakember

A képzési idő: 2 félév | A képzés nyelve: magyar | A képzés tagozata: levelező

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzat meghosszabbítása klasszikus nullázással létesült öreg lakásokban
A régi lakások, épületek villamos hálózatának, rendszerének bővítésekor számos kérdés, probléma felvetődhet. A témával most egy olvasó levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A meglévő épületek bővítésének, védelmének ismétlődően előforduló témájával kapcsolatban lenne kérdésem, pontosabban a meglévő konnektorok klasszikus nullázással történő utólagos felszerelésének, áthelyezésének lehetőségével kapcsolatban. Eddig úgy tudtam, hogy ez mindenképpen lehetséges, amíg az utólag szerelt alkatrészt egy áram-védőkapcsoló védi, ami a hosszabbítóban van, vagy például a dugaszolóaljzatban. Ezt egy VBF képzés során is említették, és a téma megtalálható például a „Kéteres NYM kábel aljzatai” gyakorlati problémák publikáció alatt és más helyeken is. Nemrég megvásároltam Marc Fengel „Elektromos rendszerek tesztelése – 2. kötet” (Hüthig Verlag) című könyvét. A 82. oldalon található egy kijelentés, hogy egy meglévő áramkör klasszikus nullázással történő bővítése általában nem megengedett. Ennek oka az, hogy a PEN-vezeték keresztmetszete túl kicsi a csatlakozásoknál és a túláramvédelem, hibavédelem sem megfelelő az áramkör végi hibára. Most az a kérdés, hogy ezt bővíthetem-e vagy sem? Az ellentétes állítások közül melyik igaz? Személy szerint a rendszer jelentéktelen bővítésének tartom a további aljzatokat, és az ellátási biztonság javításának tekintem, különben a megrendelő azt mondaná: „Nem, ez maradjon úgy, ahogy van, továbbra is többszörös aljzatot fogok használni.” Azonban ez nem hoz előrelépést.
A feltett kérdésekre ad választ a 2025/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLVI) – HMKE energiatárolással 1
A mindennapi hírek egyre inkább mind riasztóbb energiaválságokról szólnak, pedig a szerződés nélküli „gratisz” energiaadagunk naponta érkezik hozzánk (megtartó égitestünkről), pontosan 8,3 perc alatt itt van. És csak dől és dől ránk számolatlanul, méretlenül és fizetség nélkül...
Miért is vagyunk akkor most energiaválságban? Elherdáljuk az energiát? Vagy talán képtelenek vagyunk befogadni kellő feltételekkel? Egyáltalán tudjuk-e pontosan milyen feltételekről is beszélünk? Fel vagyunk készülve a „napkorszakra”? Ha tényleg kell ez az energia, akkor miért nem vagyunk képesek jól hasznosítani? Mind-mind megannyi érdekes (húsbavágó!) kérdés, és többségükre ma sincs kielégítő válaszunk.
Cikksorozatunk mostani, 2025/1–2. számunkban megjelenő, ill. következő része az energiatárolással kiegészített háztartási méretű kiserőművekkel foglalkozik.

▪ Csanádi Károly: Tervező és kivitelező kötelező felelősségbiztosítása 2025-ben
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1. napján hatályba lépett rendelkezéseinek megfelelően a jogalkotó megalkotta az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet.
Ez a jogszabály a salátatörvényhez hasonló, de saláta-kormányrendeletnek tekinthető jogforrás. Az a jellemzője, hogy egy kormányrendelettel több kormányrendelet szakaszait módosítják, és új rendelkezéseket is létrehoznak. Sem a „salátatörvény”, sem a „saláta-kormányrendelet” elnevezés a magyar jogrendszerben nem található, mert nem hivatalos kifejezés, csak egy sajátos jogalkotási technika.
A 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az alábbi jogszabályokat módosította, illetőleg hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz (ez a jogszabály az átvezetések miatt 2025.01.03-tól hatálytalan!).
A 2025/1–2. lapszámunkban induló többrészes cikkben a fenti kormányrendelettel életbe lépő változásokkal foglalkozunk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemes erőmű: DC-ívérzékelő utólagos felszerelése
Kérdés: Egy ügyfél, aki szerelőcsarnokokra már több napelemes rendszert is telepíttetett most egy egyenáramú ívérzékelő utólagos felszerelését tartotta szükségesnek. Kifogásolja azt is, hogy a PV-kábelek egy része a tető felületén fekszik, ami jelentős tűzveszélyt jelent. A tetőburkolat hőszigetelt fém szendvicspanel. A biztosító indoklása: megnövelt kockázatot jelent a 20 000 m² feletti komplexumméret. A legnagyobb rész – mintegy 1,5 hektár – éghető szigeteléssel burkolt és láthatatlan tűzfalakkal valószínűleg tagolódik. De így is elég nagy kockázatnak van kitéve. A napelemes rendszer éghető szigetelésű fémlemeztetőre történő telepítése is jelentős kockázatnövekedést jelent. A „kemény tető” ív miatti tűzveszélyessége lényegesen nagyobb, mint a szabványos vizsgálati igénybevétel. A fém tetőburkolat nem védi meg az alatta lévő éghető szigetelést az égő ív hatásától. A tűz behatolása nagy területen terjedhet, és valószínűleg messzemenő következményekkel járhat az üzemeltetésre és a biztonságra nézve. Ezért utólag be kell szerelni egy automatikus biztonsági lekapcsolót. Ezzel a biztosító továbbra is egyértelművé teszi, hogy ez csak a biztosítási fedezet megadása és az ismert hiba közötti kapcsolatra vonatkozik. A biztosítási szerződéseknek semmiféle hivatalos vagy jogi ellenszolgáltatás szempontjából nincs jelentősége.
Nos, kutattam az interneten, hogy megtaláljam a megfelelő eszközöket. Az általam talált gyártók leállították a gyártást. Vannak jelenleg megfelelő gyártók? A biztosító fedezheti a meglévő rendszer utólagos felszerelését?
A feltett kérdésekre ad választ a 2025/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációinak fontossága
A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációi készítésének célja, hogy utasítást adjon a villamos kivitelezők részére, annak érdekében, hogy a biztonságosan használható villamos berendezés létesítés tárgyi feltételét megalapozhassák.
A villamos tervezőkön kívül a villamosan szakképzett műszaki vezetők munkavégzése is a villamos kivitelezőket segíti. A villamos berendezés létesítésben munkát végző minden egyes villamosan szakképzett személy feladata a villamos berendezést felhasználó, villamosan szakképzett és képzetlen személyek életének, testi épségének, egészségének védelmén kívül az üzembiztosan működő villamos berendezés létesítése.
A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezést úgy kell megtervezni, hogy az üzemviteli megállapodás rendelkezéseinek betartásával, a felhasználói belső szabályzat utasításainak betartásával feleljen meg
– a villamos berendezés műszaki leírásában,
– a villamos berendezés kezelési útmutatójában,
– a villamos szerkezetek termékismertetőjében
előírt követelményeknek. A berendezés kezelésének, használata javításának a tervezett rendeltetésének és az előírt üzemeltetési módjának megfelelő használat során bekövetkezhető meghibásodás esetén is veszélytelennek kell lennie. Mindezekkel együtt az elkészített villamos kivitelezési tervdokumentációban alkalmazott tervezői utasításoknak meg kell felelniük a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.
Az üzembiztosan, biztonságosan használható villamos berendezések létesíhéséhez ad útmutatókat a 2025/1–2. számunkban megjelenő cikk, jó néhány rossz példát bemutatva, elemezve.

Arató Csaba: A 280/2024. (IX.30.) Kormányrendelet (TÉKA) kiadása (I.)
A Magyar Közlöny 2024. évi 98. (2024.09.30.) számában jelent meg az új Kormányrendelet, amely felváltja a korábbi „OTÉK” betűszóval jelzett „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet.
A kormány egyúttal áttekintette a teljes szakterületet és a témakörhöz kapcsolódó még további hét kormányrendeletet adott ki. Kétrészes cikkünkben a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet – rövidített neve: TÉKA – ismertetjük, kiemelve a villamos szakmához kapcsolódó részeit. A rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
Az új kormányrendelet (hasonlóan az elődjéhez) terjedelmes, 75 oldalon 12 fejezetet, 89 alfejezetet, 138 §-t és 7 mellékletet tartalmaz. Érthető ez a terjedelem, hiszen nagyon sok részletes előírást és létfontosságú biztonsági követelményt tartalmaz, amelyek ismerete, betartása és megvalósítása mindannyiunk létérdeke, és szükséges ahhoz, hogy egészséges, biztonságos körülmények között éljünk. A rendelet elsősorban – a tárgyának megfelelően – általános területrendezési és építészeti jellegű szabályokat állapít meg, amelyekhez kapcsolódnak a villamos létesítési követelmények is. Egyes előírások igen részletesek pl. a konkrét méretadatok esetében. A 2025/1–2. számunkban induló írásban megkezdjük a kormányrendeletben előírt villamos létesítési követelmények ismertetését.

November-Decemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

December 3-án jelent meg lapunk 2024/11-12. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

2024 október végén megjelent a bővített, átdolgozott Elektromosipari szakemberek kézikönyve. A mintegy 700 oldalasra bővült kézikönyv összeállításában, lektorálásában neves szakemberek vettek részt.

Az átdolgozott fejezetek mellett új fejezetként szerepel a könyvben a „Háztartási méretű energiatárolás”, a „Kisfeszültségű Feszültség Alatti Munkavégzés (Kif FAM)” és az „Épület Információs Modellezés”, továbbá a „Tűzvédelem” fejezet az „Épületek Tűzvédelme” alfejezettel, ill. a „Villamos járművek biztonsága” fejezet az „Elektromos gépjármű töltőhelyek létesítése – tűzvédelmi szempontok” alfejezettel bővült.
Az épületvillamos szakma területén folyamatos a változás – nemcsak a technika fejlődése, hanem a jogszabályi környezet változása miatt is –, ami indokolttá tette szakkönyvünk aktualizálását, új témákkal való bővítését, a fejezetek átdolgozását. Célunk, hogy a könyv átfogó és jól felépített tartalmával nemcsak az ismeretek bővítését és a meglévő tudás korszerűsítését szolgálja, de a mindennapi munkavégzés során is hasznos segítőtársa legyen a villamosipari vállalkozóknak, villanyszerelőknek.

Szerzők:
Arató Csaba ▪ Boa András ▪ Furján Attila ▪ Garai Tamás ▪ ifj. Hunyadi Sándor ▪ Dr. Kemény József ▪ Dr. Kovács Károly ▪ Kovácsné Jáni Katalin ▪ Kóra István ▪ Kruppa Attila ▪ Molnár Balázs ▪ Nádas József ▪ Dr. Novothny Ferenc ▪ Opitzer Gábor ▪ Pásztohy Tamás ▪ Roderman József ▪ Schottner Károly

Tartalom:
Elméleti alapok ▪ Lakóépületek villamos berendezése ▪ Készülékek ▪ Vezetékek kötéstechnikája ▪ Világítástechnika ▪ Tartalék áramforrások ▪ Fázisjavítás ▪ Energiamenedzsment ▪ Automatizálás ▪ Napelemes rendszerek létesítése ▪ Villamos járművek biztonsága ▪ Háztartási méretű energiatárolás ▪ Túláramvédelem ▪ Áramütés elleni védelem ▪ Elektromágneses összeférhetőség (EMC) ▪ Villám- és túlfeszültség-védelem ▪ Tűzvédelem ▪ Kisfeszültségű Feszültség Alatti Munkavégzés (Kif FAM) ▪ Épület Információs Modellezés

A könyv megvásárolható:
● Személyesen, előre egyeztetett időpontban a szerkesztőségben – 1141 Budapest, Jeszenák János utca 20. (bejárat a Pitvar utca felől). A könyv bruttó ára: 8900 Ft.
● GLS szállítással, előre utalással. Ebben az esetben a könyv 8900 Ft-os ára mellett 2200 Ft csomagolási és szállítási költséget számítunk fel (ez a díj egy könyv feladására érvényes). A könyvet az utalás beérkezését követően GLS csomagküldeményként küldjük a számlával együtt.

További információk, időpont egyeztetés e-mailben és telefonon:

e-mail: info@elektroinstallateur.hu
tel.: +36 30 849 6960, + 36 30 849 6961

A könyv részletes tartalomjegyzéke itt megtekinthető

▪ Dr. Novothny Ferenc: Épületinstalláció röntgen, illetve fogorvosi helyiségben
A gyógyászati kezelőhelyiségek villamos rendszerének kialakításával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Nyugdíjas villanyszerelő mester vagyok, és egy új rendelőt építő fogorvos megkért, hogy nézzem meg a villanyszerelést. Két dolog jutott eszembe:
1. A röntgenszoba ólomfóliával van bevonva, de normál süllyesztett fali dobozok kerültek beépítésre. Azon a véleményen vagyok, hogy itt, az „árnyékolt szobában” vezetőképes dobozokat kell telepíteni. Ezt elmondtam a megrendelőnek, aki továbbította a tervezőnek. A válasz az volt, hogy minden rendben van, így is lehet hagyni.
2. A fogorvosi szobák további potenciálkiegyenlítése érdekében a földkábeleket egy süllyesztett fali dobozba helyezték. Azt javasoltam, hogy ehelyett válasszon egy csatlakozódobozt, amelybe egy potenciálkiegyenlítő sín vagy sorkapocs van beszerelve. Ekkor a földelővezetékek külön-külön is csatlakoztathatók. Így a mérések – pl. földelési ellenállás vagy folytonossági mérés – is könnyebben elvégezhetők. A tervező azt mondta, hogy a potenciálkiegyenlítő sínt a süllyesztett kötődoboz mögötti falba lehet beépíteni. Miután nincs biztosítva ellenőrzőnyílás, szerintem ilyen módon az már nem hozzáférhető.
Megtennék, hogy véleményezik a leírtakat?
Ezekre a kérdésekre válaszol a 2024/11–12. lapszámunkban megjelenő írás, kitérve a helyiségek besorolására és a potenciálkiegyenlítésre a gyógyászati kezelőhelyiségekben.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás-fejlesztés – Középperonok világítása
A középperonok világítását tanulmányozva sikerül rátalálni a vágánytengelyre merőlegesen, három sorban elhelyezett fénycsöves világítási megoldásra Prágában és Frankfurtban, ahol a két megoldás között csak a szerelés módja jelenti a különbséget.
Bár közvetlenül a peronok fölött mindkét esetben hosszanti fénycsősorokat is elhelyeztek, a közöttük létesített keresztirányú világítótestek ergonómiai szempontból káros hatásúak a metróvezetők számára. Az előzőkben vázolt problémakör megoldását jelentheti a peronközépen a mennyezetre szerelt hosszanti lámpatest sor. E megoldás előfeltétele a megfelelő belmagasság, és nem utolsósorban a tervező személyes bátorsága, hogy meg tudja védeni magát az ellen a vád ellen, amely szerint kőtáblába vésett előírás, hogy a világítótesteket kizárólag a peronszél fölött szabad elhelyezni.
A 2024/11-12. számunkban megjelenő cikk tovább folytatja az Európai metróvilágítási megoldások bemutatását, szokás szerint sok-sok felvétel segítségével.

▪ Murvai István: A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációinak fontossága
A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációi készítésének célja, hogy utasítást adjon a villamos kivitelezők részére, annak érdekében, hogy a biztonságosan használható villamos berendezés létesítés tárgyi feltételét megalapozhassák.
A villamos tervezőkön kívül a villamosan szakképzett műszaki vezetők munkavégzése is a villamos kivitelezőket segíti. A villamos berendezés létesítésben munkát végző minden egyes villamosan szakképzett személy feladata a villamos berendezést felhasználó, villamosan szakképzett és képzetlen személyek életének, testi épségének, egészségének védelmén kívül az üzembiztosan működő villamos berendezés létesítése.
A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezést úgy kell megtervezni, hogy az üzemviteli megállapodás rendelkezéseinek betartásával, a felhasználói belső szabályzat utasításainak betartásával feleljen meg a villamos berendezés műszaki leírásában, a villamos berendezés kezelési útmutatójában, a villamos szerkezetek termékismertetőjében előírt követelményeknek.
A 2024/11–12. számunkban megjelenő cikk a kivitelezési tervdokumentációk fontosságára hívja fel a figyelmet, részletezve annak követelményeit.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLV.)
Teljesítmény- és hozammutatók: Eff, PR, QF, FF, Sf, Cf és társaik, azaz mennyi az annyi… – avagy a napelem és napenergia erőművek hozamainak rejtélyes világa.
Egyre több szó esik a hosszabb távú energetikai lehetőségeinkről akár egyéni, akár közösségi vonatkozásban. Lassan ugyan, de egyre jobban körvonalazódik az az energiamodell is, amelyet érdemes lenne (lesz!) követnünk a jövőben (2030–2050).
Ez az energiamodell valószínűleg egy – a mostaninál sokkal (és okkal) – jobban átgondolt Energia MIX lesz, amelyben egyaránt helyet kapnak a globális és lokális energiaforrások – mégpedig a lehető legszélesebb skálán –, ideértve a nukleáris energiát és az ÖSSZES lehetséges megújuló forrást is.
Cikksorozatunk 2024/11–12. számában megjelenő részének alcíme is sok, rejtélyesnek tűnő fontos kifejezést tartalmaz, amelyeket sorra megmagyarázunk. A cikk kilencféle – a hatékonysággal kapcsolatos – mérőszámot mutat be, ismertetve a definíciós képleteket is (EQE, IQE, E_eff, FF, PR, SF, Cf, Yf, PI).

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló üzemi mérésének bizonytalansága
Napjainkban szinte minden szakember digitális műszereket használ a mérésekhez, s néha nem is figyelnek az adott műszerhez mellékelt használati utasításokra, csak egyszerűen leolvassák a kijelzett eredményeket. 2024/11–12. számunkban megjelenő cikkünkben egy olvasó levélre válaszolva foglalkozunk az áram-védőkapcsolók üzemi mérésének mérési tartományával és mérési bizonytalanságával. Egy külön boxban pedig részletesen kitérünk a digitális műszerek mérési hibájára.
Kérdés: A szabvány szerint áram védőkapcsolós mérés esetén a figyelembe veendő mérési bizonytalanságot, pontatlanságot ±10%-al vehetjük figyelembe. A készülékgyártók a használati utasításban – gyártmánytól függően – további +1 vagy +2 digit figyelembevételét nevezik meg. Azon kívül pl. a Fluke katalógus, használati utasítás 79. oldalán az 1664 FC készülékre vonatkozóan a 30 mA es készülékre 26,8 mA maximális megjelenítési értéket ad meg. Ez szerintem több mint 10%-os eltérés. Akkor most melyik adatot kell figyelembe venni a szabványosat, vagy a gyártóit?

▪ Fodor István Bálint: Pánik elleni világítás
A tartalékvilágítás létesítésére vonatkozik egyrészt több EU szabvány (MSZ EN 1838, 50172 stb.) és egy jogszabály, az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet). Ez a kettősség okozhat fejtörést.
Mindennek, amit a jogszabály előír (biztonsági világítás létesítése, biztonsági jelek alkalmazása), a „vonatkozó műszaki követelményben meghatározott” módon kell megvalósulnia. Ezt a kifejezést többször is használja a jogszabály, magyarázata a II. fejezet, 4.§ 199. pontjában olvasható: „nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”. Ezért a létesítendő tartalékvilágítás esetében a jogszabály teszi kötelezővé a szabvány(ok) alkalmazását.
Ez egy kis kitérő, arra a gyakori kérdésre, hogy kötelező-e a szabvány. Nem, a szabvány alkalmazása önmagában nem kötelező, de minden, az OTSZ által előírt létesítést csakis a vonatkozó szabványok alapján lehet tervezni és megvalósítani. Biztonsági világítás, a menekülési utak jelzései kötelezően létesítendőek (OTSZ 146. §-tól részletesen leírva).
A 2024/11–12. számunkban megjelenő írás a jogszabály által megkövetelt, és szabványok szerint létesített biztonsági világítással és biztonsági jelekkel kialakítandó pánik elleni világítást ismerteti.

▪ Simon Attila: Az okosotthonok története (II.)
Az okosotthonok fogalma az elmúlt években egyre inkább beépült a köztudatba, mint az egyik olyan új innováció, amellyel életünket könnyebbé tehetjük. Az okosotthon – ahol az eszközök és rendszerek összekapcsolódnak, távolról irányíthatóak, és automatizálhatóak – már nem csak álom többé, hanem széles kör számára elérhető valósággá vált.
Cikksorozatunk első részében a kezdeteket ismertettük, a 2024/11–12. számunkban megjelenő második részben a vezetékes, buszos rendszerekkel folytatjuk, és elérkezünk a vezeték nélküli rendszerekhez is. Ismertetjük az EIB-t, a KNX-et, a Lutron-t, a RadioRA rendszert, a Wi-Fi technológiát, a Zigbee és a Z-Wave kommunikációs protokollokat, IoT megjelenését, és bemutatjuk a Watford Smart Home projektet.

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Október 14-én jelent meg lapunk 2024/10. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A Wiha többfunkciós zseblámpája néhány évvel ezelőtti piaci bevezetése óta nagy sikernek örvend. Ezen felbuzdulva a Wiha négy további megoldást mutat be a munkahelyi világításhoz, amelyek megfelelnek a receptnek: a lehető legnagyobb előnyök kompakt méretbe rejtve.

Ha a sötét környezet megnehezíti a szakemberek munkáját, ezek az új termékek a jövőben világosságot és fényt biztosítanak – még akkor is, ha a munkaterületen nincs áram: egy akkumulátoros munkareflektor, két kézi lámpa és egy fejlámpa. Mindegyik megoldás lenyűgöző állítható fényáram-fokozataival vagy különböző világítási módjaival. Változattól függően praktikus rögzítési lehetőségek és okos funkcionális megoldások biztosítják az egyszerű és hatékony használatot. A munkareflektor mágneses tartója és 360 fokban elforgatható akasztókampója, fényáramszabályzó funkciói, a kézi lámpák vagy a fejlámpa érzékelővel vezérelt be- és kikapcsolása csak néhány példa a különleges tulajdonságokra. Az ütésnek és a fröccsenő víznek ellenállva, strapabíró és robusztus mindennapi társként használhatók az építkezéseken vagy más munkakörnyezetben.

A 3000 lumenes, kompakt Wiha akkus munkareflektort nagy felületek megvilágítására tervezték. Nagy teljesítményű COB LED-del rendelkezik, amely egy gombnyomással három különböző fényáramszintre kapcsolható. Az állítható lábon lévő erős mágneses tartó és a munkareflektor felakasztására szolgáló, 360 fokban elforgatható akasztókampó rugalmas rögzítési lehetőségeket biztosít. Világítási időtartama legfeljebb 13 óra. Az integrált töltésellenőrző és a maradékkapacitás-kijelző gondoskodik a váratlan leállások elkerüléséről, a hatékony világításvezérlés pedig az optimális akkumulátorhasználatot biztosítja. A töltési folyamat során a lámpa legalább 80%-os fényárammal tovább üzemeltethető.
Az 1200 lumenes kézi lámpa be/ki érzékelővel erős elülső megvilágítást biztosít. A COB LED és a felső részre szerelt SMD LED kombinációjával négy világítási mód közül egy gombnyomással lehet választani. Továbbá a praktikus fényáramszabályzó funkciónak köszönhetően a fényintenzitás hosszan nyomva a gombot folyamatosan a környezethez igazítható. A munka követelményeitől függően ez a világítási lehetőségek széles skáláját kínálja az egyéni igényeknek vagy érzéseknek megfelelően. A kézi lámpa különleges extra és innovatív tulajdonsága a beépített érzékelő, amely automatikusan vezérli a be- és kikapcsolást. Ha leteszik a lámpát, vagy letakarják az érzékelőt, akkor kikapcsol, majd felemeléskor automatikusan újra bekapcsol. Ez nem csak a hatékony munkavégzést teszi lehetővé, hanem az energiamegtakarítást is. A hátul és alul található két erős mágnesnek, valamint az övcsipesznek köszönhetően a kézi lámpa többféleképpen rögzíthető. A világítás időtartama akár 10 óra.
A 800 lumenes kézi lámpa praktikus mini formátumával meglepően nagy fényáramot rejt magában. A COB LED egy gombnyomással 60, 100, 500 vagy boost móddal 800 lumenre állítható. A felső részen egy 150 lumenes SMD LED is található. A beállítási lehetőségek széles skálájának köszönhetően nagyfokú rugalmasságot biztosít a felhasználók számára a legkülönbözőbb a munkakövetelmények esetén. Minimalista kialakításával könnyen és kompakt módon hordható bármilyen ing vagy nadrágzsebben, és ideális például szűk helyeken történő munkához. Ami a rögzítést illeti, két erős mágnes található hátul és alul, valamint egy övcsipesz biztosítja, hogy a két kéz szabadon maradjon. A világítás időtartama akár 11 óra.
A mozgásérzékelős, 500 lumenes fejlámpa megfelelő láthatóságot biztosít a szemek, a látás irányával szinkronban. Ez ugyancsak különböző módokat kínál két „világítási színhőmérséklettel”. A sötét munkakörnyezetek megvilágításához a 140 vagy 350 lumenre állítható 6500 K-es SMD LED nappali fehérfény biztosítja a legjobb láthatóságot. Ha azonban az egyes színeket különösen jól kell felismerni és megkülönböztetni, mint ahogyan ez gyakran előfordul a különböző színű vezetékerekkel ellátott kapcsolószekrényekben, a COB LED 4000 K-es semleges fehér üzemmódja ideális támogatást nyújt. Ez is 140 lumenre vagy 350 lumenre beállítható. A két LED együtt 500 lument tud biztosítani. A fényerőszabályzó funkció is maximális rugalmasságot és hatékonyságot nyújt, amellyel az összes fényforrás fényárama hosszan tartó nyomással folyamatosan a környezethez igazítható. Különleges funkcionális tulajdonság és érezhető előny az alkalmazás során a beépített mozgásérzékelő, amely lehetővé teszi a kézi lámpa érintés nélküli be- és kikapcsolását. Ha például munkakesztyűt visel, ez jelentősen megkönnyítheti a felhasználó dolgát. A világítás időtartama akár 10 óra.
Minden munkalámpa szabványos USB Type C kábellel van felszerelve, amellyel újratölthető. Az új Wiha munkalámpák már elérhetőek a boltokban.

https://www.wiha.com/hu/hu/

▪ Dr. Novothny Ferenc: Szigetelési ellenállás mérés
Egy villamos berendezés vagy gép szigetelési ellenállásának üzem közbeni megmérésének igénye gyakori probléma. A témával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Rendszeresen az a problémám, hogy a villamosenergia-ellátást általában nem lehet kikapcsolni, és szinte mindenhol frekvenciaváltóval felszerelt motorok vannak beépítve. Ez megnehezíti, sőt a legtöbbször lehetetlenné teszi a szigetelésmérés elvégzését. Külföldi szaklapban olvastam feszültségmérésen alapuló szigetelésvizsgálatról, azonban részleteket erről sem tudok. Rendszeres olvasója vagyok az Elektroinstallateur-nek és a mérésekről is már több cikket olvastam, de erről a problémáról nem találtam semmit. Van ehhez valami szabvány, vagy más információ? Belebotlottam a lakatfogós differenciáláram mérésbe (leakage current clamp), mint alternatív megoldás a szigetelés mérésére. Sajnos igen eltérő véleményekkel találkoztam ezzel kapcsolatban, nem tudom, hogy ez egyáltalán alternatív megoldást jelenthet-e?
A 2024/10. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre részletes választ ad.

▪ Déri Tamás: Belgium fényei – Nosztalgia- és díszvilágítás Antwerpenben
Antwerpen belvárosa bővelkedik rangos díszvilágítási megoldásokban, viszont a nosztalgiavilágítás céljára alkalmazott lámpatest, kandeláber és falikar választék meglehetősen szegényes, így ezek bemutatása ennek megfelelően rövid lesz.
A csonka gúla formájú lámpatesttípust egy egyszerű kivitelű fémsapka zárja le. Ennél díszesebb a városháza előtt álló, virágokkal díszített kandeláberen elhelyezett csonka kúp formájú lámpatest, amelynek a tetején egy stilizált korona díszeleg. A falikaros lámpatest szintén csonka kúp alakú, de ami ennél figyelemreméltóbb, az a finoman kimunkált öntöttvas tartószerkezet.
Belgiumban – más katolikus többségű országokhoz hasonlóan – a Mária tiszteletet az épületeken elhelyezett Mária szobrok jelenítik meg. Az egyik ilyen szobrot nem csak a közelében elhelyezett falikaros lámpatest, hanem két – a szoborra irányított – mini reflektor fénye világítja meg.
A 2024/10. számunkban megjelenő cikk tovább folytatja Belgium fényeinek bemutatását sok-sok gyönyörű felvétel segítségével.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (VI.)
Tervezési segédletünket a közép/kisfeszültségű villamos berendezések telepítési és egyvonalas kapcsolási tervei műszaki biztonsági követelményeinek elemzésével folytatjuk.
A létesítmények közép/kisfeszültségű villamos berendezéseinek tervezésében együttes feladatot vállaló minden egyes tervezőnek úgy kell teljesítenie tervezési feladatát, hogy tervutasításai az installációs kivitelezők és a kapcsoló és elosztó berendezés gyártók részére érthetőek, ellentmondás mentesek legyenek. Minden villamos tervezőnek megfelelő műszaki megoldással kell biztosítania, hogy a tervezett villamos berendezés feleljen meg a várható mechanikai és villamos igénybevételeknek, továbbá az esetleges nedvesítő, vegyi és egyéb helyi hatásoknak tartósan ellenálló legyen. A helyi igénybevételnek való megfelelésre példa, hogy a levegő maró hatású szennyeződése miatt szennyvízkezelő üzem villamos berendezésénél, galvanizáló üzem villamos berendezésénél, telefonközpontok akkumulátorhelyiségeinél a folyamatosan megbízható villamos vezetés biztosítására, a korrózió megelőzése céljából a réz gyűjtősínek és a réz kábelsaruk elektrolitikus felületkezelését elő kell írnia a villamos tervezőnek.
A cikksorozat 2024/10. számunkban megjelenő része részletezi közép/kisfeszültségű villamos berendezések telepítési és egyvonalas kapcsolási terveinek követelményeit.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló hőszivattyúhoz
Egyre inkább elterjednek a hőszivattyúk, így alkalmazásukkal kapcsolatban is egyre több kérdés merül fel. Egy ilyen, hogy milyen áram-védőkapcsolót kell beépíteni hőszivattyús fűtés esetében. A témakört egy olvasói kérdésre válaszolva járjuk körül.
Kérdés: Egy nyaraló hőszivattyúja kültéri és beltéri egységből áll. Mindkettő 230 V váltakozó feszültségről üzemel. A gyártó „B” típusú áram-védőkapcsolót (ÁVK) ajánlott, ez azonban szerintem nem előírás. A villamos berendezésbe jelenleg „A” típus van beépítve. Ezen keresztül van ellátva az egész villamosenergetikai hálózat és a fűtőköri elosztó. Üzembehelyezéskor csak az áram-védőkapcsolót hiányolták! Ezt én úgy értelmeztem, hogy a „B” típusú ÁVK csak a kültéri váltakozó áramú készülékhez kell, mert általánosan nincs előírva áram-védőkapcsoló kötelező beépítése. Jól gondolom?
A 2024/10. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad részletes választ.

▪ Murvai István: Villamos berendezések műszaki biztonsági állapota és a villamos tervezés, kivitelezés összefüggései (IV.)
Cikksorozatunkban tovább folytatjuk a meglévő, valamint az új létesítmények felhasználói tulajdonú kisfeszültségű villamos berendezések műszaki biztonsági állapota és a villamos tervezés, valamint kivitelezés összefüggéseinek vizsgálatát.
A meglévő létesítmények villamos berendezésének biztonságos használatát a karbantartás, a szakszerű javítás, az időszakos ellenőrzés, valamint a felújítás biztosítja Az új létesítmények villamos berendezésének biztonságos használatát a tervezők villamos műszaki biztonsági ismeretei alapján megadott rajzos és szöveges tervutasítások teljessége, a terv ellenőrzés és a kivitelezés műszaki vezetése biztosítja.
A bevezetőben megadottak megvalósulását gyakorlati példákon keresztül elemezzük 2024/10. lapszámunkban.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLIV.) – A kacsa, a fürdőkád, a törpesapka és a hokiütő
Kemény nyarunk volt, és megérkezett a nyár vége. „Uborkaszezon” volt a médiában is, de néha felröppent egy-egy „kacsa” hír. Legszívesebben a „fürdőkádban” töltöttük volna az egész napot a nagy melegre való tekintettel... Ismert fogalmak, amelyeknek látszólag nincs közük a napenergia hasznosításhoz, vagy mégis?
Megértésükre utólag is számítva, mostani számunkban még mi is kissé lazábbra vesszük a tudományos diszciplínát. Lássuk mit is jelentenek a felsorolt fogalmak a napelem iparban… Hokiütő, törpesapka, fürdőkád, kacsa – ezekkel a napelem-iparban másként ismert fogalmakkal (tulajdonképpen ezek nem is fogalmak, hanem a fogalomra hasonlító görbék) foglalkozik a cikksorozat 2024/10. számunkban megjelenő része.

Az Elektromosipari szakemberek kézikönyvének részletes tartalomjegyzéke itt olvasható:

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Szeptember 10-én jelent meg lapunk 2024/8–9. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Kapcsolókészülékek érintkezőinek távolsága
A kapcsolókkal szembeni követelményekkel és alkalmazásukkal egy olvasó levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A lámpákat „normál” villanykapcsolóval kapcsoljuk, érintkezőinek távolsága nyitott állapotban 3,0 mm. Használhatunk relé kapcsolót (pl. alkonykapcsolót, mozgásérzékelőt, KNX aktor kapcsolót) vagy kapcsolóval ellátott dimmert is. Ezek mikroérintkezővel rendelkeznek, amelynél az érintkezők távolsága ≤1,3 mm. Mi az oka ennek az eltérésnek? Egy „normál” kontaktus képes olyasmire, amire egy mikrokontaktus nem? Egy kapcsoló mikrokontaktussal „rosszabb” és ezért vannak alkalmazásának korlátai? Melyek a kapcsolókkal szembeni követelmények?
A 2024/8–9. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad részletes választ, az üzemi kapcsolás vagy leválasztás kérdésére is kitérve.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (V.)
Cikksorozatunkban biztonságtechnikai és energetikai segédletet adunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezéseinek létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez.
A 2024/6–7. lapszámban már megkezdett tervezési segédletet a villamos műszaki leírás összeállítás, munkaközi tervezői egyeztetések, villamos méretezések, munkavédelmi tervfejezet összeállításának elemzésével folytatjuk.
A villamos tervezők legfontosabb szakmai feladata a létesítmények villamos berendezéseinek tervezése során, hogy a legjobb tudásuk alapján végzett tervezői munkáival biztosítsák – az üzemszerű használat során bekövetkezhető esetleges meghibásodások esetén is – az üzemeltetők és a felhasználók számára a biztonságos munkavégzés műszaki feltételeit. A létesítmények közép/kisfeszültségű villamos berendezésének villamos kivitelezési terveit több tervező állítja össze, ennek részleteinek tárgyalását folytatja a 2024/8–9. megjelenő újabb cikksorozatrész.

▪ Déri Tamás: Belgium fényei – Templomvilágítás Antwerpenben
Antwerpen legnagyobb temploma és egyben legjelentősebb műemléke a katedrális, amelyet 1352-ben kezdtek építeni, és 1521-ben készült el. Valójában sohasem épült meg eredeti formájában, két egyforma toronnyal; az egyik 123 m magas (ez a BeNeLux legmagasabb templomtornya), a másik viszont csak ennek a fele, ahogy ez a katedrálisban kiállított maketten látható. Így is impozáns látvány a környező terekről szemlélve. A katedrális világítástechnikai megoldásait mutatatja be sok-sok gyönyörű felvételen a 2024/8–9. számunkban megjelenő cikk.

Mindig szem előtt, kézközelben!
Ha olyan megjelenési lehetőséget keres cége számára, amely évekig a szakemberek látóterébe kerül, akkor HIRDESSEN az Elektromosipari szakemberek kézikönyvében.

Az Elektromosipari szakemberek kézikönyve előző kiadása 2020 novemberében jelent meg 2500 példányban. Sikerét mi sem mutatta jobban, minthogy már az első hónapban közel 1000 példányt vásároltak belőle, majd egy év után mind a 2500 példány elfogyott és újabb 1000 db-os utánnyomásra került sor. Az érdeklődés a könyv iránt azóta is folyamatos.
Az épületvillamos szakma területén folyamatos a változás, nem csak a technika fejlődése, hanem a jogszabályi környezet változása miatt. Ez indokolttá teszi szakkönyvünk aktualizálását, bővítését. Célunk, hogy a könyv átfogó és jól felépített tartalmával nemcsak az ismeretek bővítését és a meglévő tudás korszerűsítését szolgálja, de a mindennapi munkavégzés során is hasznos segítőtársa legyen a villamosipari vállalkozóknak, villanyszerelőknek.
Az új Elektromosipari szakemberek kézikönyve 2024 októberében jelenik meg. Összeállításában, lektorálásában neves szakemberek vesznek részt.
A könyv A5-ös formátumban, több, mint 600 oldalon, 2500 példányban fog megjelenni.

A több mint 600 oldalas szakkönyv a cégek számára olyan hirdetési felületet kínál, amely sok éven át nap mint nap ott lesz a szakemberek kezében és látóterében.
Amennyiben cégüket érdekli a megjelenés lehetősége az Elektromosipari szakemberek kézikönyvében, szívesen állunk rendelkezésre bővebb információkkal: info@elektroinstallateur.hu, +36 30 8496960, +36 30 8496961
Jelentkezési határidő: 2024. augusztus 15.

Úgy tűnik a The smarter E Europe kiállításcsalád – Európa legnagyobb energiaipari platformja – teljes sikert aratott, és rekordszámokat hozott a múlt héten Münchenben, még a párhuzamosan folyó foci EB ellenére is, ami az utazást és a szállásfoglalást kicsit megnehezítette. Az energetikai átmenet, a megújuló energiaellátás 24/7 kérdésköre egyre inkább húsba vágó téma, ami mellett már nem lehet – struccpolitikát folytatva – elmenni. Lenyűgöző számok bizonyítják a The smarter E Europe-ot alkotó kiállítások, – az Intersolar, az ees, a Power2Drive és az EM-Power – sikerét: 55 országból 3 008 kiállító mutatta be innovatív termékeit, megoldásait és szolgáltatásait a 19 kiállító csarnolban és a szabadtéri területen.

A kiállításokra és a kísérő konferenciákra 176 országból mintegy 110 000 látogató érkezett, hogy megismerkedjen a napenergia, az energiatárolás, az e-mobilitás, az intelligens hálózatok és a prosuming (termelő fogyasztó) területén a technika állásával, a legújabb trendekkel és fejlesztésekkel, valamint az üzleti modellekkel. Az Elektroinstallateur szaklap következő számaiban igyekszünk majd bővebben hírt adni újdonságokról, trendekről, de addig is némi ízelítő a látottakból.

Nagy öröm volt, hogy magyar kiállító is részt vett az Intersolaron. Az ELECTRAPLAN Termelő Kft. napelemes tartószerkezeteket, carport megoldásokat kínált az érdeklődőknek. A napelemes tartószerkezetek méltatlanul kevés szót kapnak a megújuló energiákra történő átállás kapcsán, holott egy PV rendszer hatékony és hosszútávon megbízható, biztonságos működése nagyban függ a tartószerkezettől is (1. ábra).

A SIEL standon dedikált magyar napot is tartottak 2024.06.20-án tekintettel a sok hazai érdeklődőre, akik többek között olyan műszaki újdonságokkal ismerkedhettek meg,mint:
- a 350 kW-os, 1500 V-os  SIEL Soleil SPX sztring inverter
- a SIEL Soleil DSPX 1500 V-os tárolós centrál inverter család 550 – 6112 kW tartományban, vagy
- a virtuális inercia szimulálására képes SIEL Soleil tárolós inverter (2. ábra).

Máshol is várták magyar szakemberek az itthonról érkező látogatókat, hogy könnyebbé tegyék az információk gyors átadását. A SOLPLANET neve talán még kevésbé ismert itthon, de a cég célja olyan kiváló minőségű és hatékony napenergia-hasznosító termékek létrehozása, amelyeket könnyű telepíteni és használni. Az inverterek, hibrid inverterek, energiatárolók, EV töltők széles termékkínálatával élvezetes „tárlatvezetés” keretében ismerkedhetett meg, aki egy kis időt szánt rá (3. ábra).

Természetesen az olyan nagy cégek sem hiányozhattak a seregszemléről, mint az OBO Bettermann, amely a napelemes rendszerek villamossági szempontból szakszerű kialakításához kínál átfogó megoldásokat ProtectPlus rendszerével (többek között villám- és túlfeszültség védelem, mechanikai védelem stb.) Emellett a cég magyar fejlesztésű napelemes tartószerkezetét is bemutatták, valamint EV töltőjét is (4. ábra).

A FINDER hatékony, megbízható és kiváló minőségű megoldásokat hoz létre az elektromobilitás töltőrendszereinek gyártói számára, ezzel támogatva a zöld mobilitásra való átállást. A töltési folyamathoz szükséges termékek teljes skáláját kínálják, amelyek minden típusú töltőállomáshoz alkalmasak, a terheléskapcsolástól az energiamérésig. A speciálisan kifejlesztett kialakításnak és az NFC technológiának köszönhetően egyszerű telepítés, konfigurálás és karbantartás és egyedülálló műszaki tulajdonságok jellemzik a készülékeket (5. ábra).

A sort még sokáig lehetne folytatni, de érdemes személyesen megtapasztalni a rendezvény varázsát. Jövőre erre kicsit korábban lesz lehetőség, mivel a következő The smarter E Europe 2025. május 7-9. között kerül megrendezésre Münchenben.

“Bizalomépítés, felelősségvállalás, önismeret”
A nyugdíjba vonuló Pálos Gábor meghatározó örökséget hagy hátra. A német tulajdonú, multinacionális vállalat évtizedek óta a magyar elektronikai szektorban is meghatározó leányvállalatát szakmai és emberi kvalitásaiban is kiváló állapotban adja át.

Pálos Gábor szinte a kezdeteitől, 1998-tól vezette a 31 éves Phoenix Contact Kft.-t. Szakmai háttérét mérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, menedzserként az angliai Brunel University-n szerezte. Pályafutása mérnök-üzletkötőként indult, később értékesítési vezetőként szerzett széles piaci ismeretet műszaki területen. Rugalmas szervezetirányítási módszereivel vezette sikerről sikerre csapatát. Vezetői hitvallása a nyitottság, bizalomépítés és felelősségvállalás, és ezen alapértékek folyamatos megszilárdítása. Vallja, hogy vezetőként kötelessége ezeket az értékeket megtestesíteni, csapatát, partnereit a legjobb megoldások, a közösen véghez vitt változás érdekében ösztönözni.
„Gábor mindig a versenyszférában dolgozott. Az értékesítési területen sokat foglalkozott stratégiai tervezéssel, szervezetfejlesztéssel, a munkatársak elköteleződésének, eredményorientált motivációs rendszerének kialakításával” – mondja róla egy közvetlen kollégája. “Gábor az értékesítői csapatban azon értékeket képviseli, melyek elősegítik a partnerek inspirációját, a legtöbb ügyféllel évtizedes személyes kapcsolatot is ápol. Soha nem dől hátra, soha nem áll le a fejlesztésben. Személyes példamutatásként 2005 óta vesz részt önismereti, képességfejlesztő képzéseken, tréningeken”, mondja Hamza Attila értékesítési és sales igazgató.

Hogyan foglalná össze a Phoenix Contact történetét, tevékenységét? – kérdezzük Pálos Gábort.
PG: Az 1923-ban alapított, máig német családi tulajdonú Phoenix Contact 1993-ban nyitotta meg magyarországi leányvállalatát. Az érkezésemkor összesen hatan dolgoztunk a cégnél, 235 millió forint volt az éves árbevétel. 2003-ra jutottunk el az első nagyobb mérföldkőig, az egymilliárd forintos árbevételig, amit aztán egy évtized alatt megtripláztunk. A partnereinket gyorsan kellett kiszolgálnunk, ezért 2017-ben saját raktárunk nyílt Budaörsön. A raktár bővülése után 2021-ben Budapestre került át a székhely, ahol már a legmodernebb digitális technológiával felszerelt bemutatóteremben tudjuk fogadni partnereinket. Még abban az évben átléptük a 7 milliárdos árbevételt, több, mint 30%-os növekedést produkálva. A világjárvány után egy év alatt 2022 végére óriási kiugrással közel 9 milliárdos árbevétellel zártuk a növekedési görbét. 2023-ra a munkavállalóink száma már meghaladta a 30 főt, az intenzív növekedésnek köszönhetően jelenleg is több betöltetlen pozíciónk van.
Száz éve fejlesztjük az energia- és adatáramlás csatlakoztatását, elosztását és szabályozását lehetővé tevő termékeinket, Legyen szó ipari termelőüzemekről, megújuló energiákról, infrastruktúráról vagy komplex készülékcsatlakozásokról, megoldásainkat mindenhol alkalmazzák, ahol a folyamatoknak automatikusan kell működniük. Termékeink előnyei túlmutatnak funkciójukon: segítenek partnereinknek abban is, hogy fenntartható alkalmazásokat fejlesszenek ki, hatékony folyamatokkal és csökkentett költségekkel. A jelenleg is független családi vállalkozásként működő, de már több mint 60 országban jelen lévő német Phoenix Contact világszerte 21000 munkatárssal 2023-ban 3,4 milliárd euró forgalmat ért el.

Hogyan látja a szektor elmúlt éveit, és mit gondol, milyen trendek várhatók a jövőben?
PG: A piacon az igények növekedése folyamatos volt az elmúlt években, leszámítva a 2008-09-es válságot. Ez megmutatkozott a Phoenix Contact pénzügyi eredményeiben is. Az évezred első évtizedében a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó beruházások dömpingje húzta a piacot. Aztán változott a kép, érzékelhető volt az energiaforrások rohamos átalakulása, a piaci igényeket inkább a villamosrendszerek fejlesztése kezdte dominálni.
De bármi is az uralkodó trend, a megbízható minőség fundamentális szempont az elektromos iparban, így partnereinknek is. Ezért képvisel hatalmas értéket az általunk fejlesztett, gyártott és forgalmazott termékek prémium jellege.
A covid utáni 2021-22-es évek az elektronikai és automatizálási iparágban váratlan mértékű növekedést hoztak. Ebben közrejátszottak a megelőző időszak korlátai, és a kitörési vágy ezekből. Felgyorsultak amúgy is zajló változási folyamatok, amelyek miatt az emberi munkaerő pótlása, helyettesítése, illetve a fosszilis nyersanyagok kiváltása, a megújuló energiaforrások bővítése került a középpontba.
Kijelenthetjük, hogy az energetika és az automatizálás forradalma elkezdődött, és a következő évtizedek legnagyobb társadalmi és gazdasági kihívása a fenntarthatóság lesz. Erre a Phoenix Contact válasza az „All Electric Society”, vagyis a „teljesen elektromos társadalom”. Ennek alapja a gazdaságosan és korlátok nélkül mindenki számára megújuló forrásokból rendelkezésre álló tiszta elektromos energia. Ez az egyetlen módja az emberiség előtt álló két legnagyobb kihívás egyszerre történő megoldásának, azaz az energiaéhség és a klímaválság összehangolásának.
A szennyező és nem megújuló, fosszilis energiaforrásokat teljes mértékben kiválthatja a megújuló forrásokból előállított tiszta villamos energia. Az így megtermelt zöld energiát pedig a különböző ágazatok összekapcsolásával, a fogyasztási terhelések kiegyensúlyozásával a lehető leghatékonyabban használhatjuk fel.
A digitalizáció, a különböző szektorok, az ipar, az energetika, a mobilizáció és az infrastruktúra okosítása megváltoztatja mindannyiunk életét. A Phoenix Contact évek óta úttörő ebben.

Melyek voltak a stabilan növekvő cég vezetésének kihívásai?
PG: A Phoenix Contact DNS-ében szerepel a családi kultúra, aminek szellemében partnereinkkel és kollégáinkkal bizalmi együttműködés kiépítésére és erősítésére törekszünk. A német tulajdonosaink a mai napig családi vállalkozásként aktívan részt vesznek a cég életében, így dolgozóként mi is egy családnak érezzük magunkat velük. Ahogy kapcsolataink szélesednek, egyre hatékonyabban tudunk partnereink fejlődéséhez hozzájárulni, és így fejlődünk mi is velük együtt.

Minden jó vezető mögött van egy egy sikeres csapat. Mi ennek a titka?
PG: Mint coach és coach szemléletű vezető, a bizalmi környezetet biztosítva, önismeretre építő, a személyes belső fejlődést segítő, támogató-konfrontatív módszeren alapuló egyéni és csapat fejlesztéseken dolgozom. A legizgalmasabb kihívás az én felfogásom szerint egy vezető számára az, hogy hogyan tud olyan csapatot építeni, amiben az egyének önmagukhoz képest is jó teljesítményt produkálnak, de az egész csapatot is a lehető leghatékonyabban viszik előre. Kollégáim harmada több mint 10 éve dolgozik a csapatunkban, de vannak közel 20 éve megbecsülten velünk lévő kollégák is. Ez a céghűség jellemzi a német központunkat is.

Az új ügyvezetésnek milyen folytatólagos értékekre kell koncentrálnia?
PG: Minden bizonnyal az új ügyvezetés is építeni fog a cég évszázados hagyományaira, és családi értékeinket ötvözni fogja egy multinacionális cégkultúrával. Kitartóan követni fogja vállalati kultúránk jelmondatát: a bizalmon és a személyes kapcsolatokon nyugvó inspiratív együttműködést partnereinkkel. Tudatában vagyunk annak, hogy a kihívások mellett is hatalmas üzleti lehetőség rejlik az All Electric Society megvalósításában, ami közös társadalmi felelősségünk is. Magyarország nyersanyagokban szegény, miközben jelentős megújulóenergia-potenciállal rendelkezik, ilyen például a napenergia és a hőforrások. De az energiaellátó rendszer elavult, 40 százaléka közel 40 éves. A digitalizáció felmérhetetlen lehetőséget kínál cégünk és partnereink számára. Célunk tehát változatlan: közösen teremteni egy fenntartható világot a technológia és az innováció iránti szenvedélyünkkel.

Phoenix Contact Magyarország

Októberben jelenik meg az új ELEKTROMOSIPARI SZAKEMBEREK KÉZIKÖNYVE. A több, mint 600 oldalas könyv a cégek számára olyan hirdetési felületet kínál, amely sok éven át nap, mint nap ott lesz a szakemberek kezében és látóterében.

Az épületvillamos szakma területén folyamatos a változás, nem csak a technika fejlődése, hanem a jogszabályi környezet változása miatt. Ez indokolttá teszi szakkönyvünk aktualizálását, bővítését. Célunk, hogy a könyv átfogó és jól felépített tartalmával nemcsak az ismeretek bővítését és a meglévő tudás korszerűsítését szolgálja, de a mindennapi munkavégzés során is hasznos segítőtársa legyen a villamosipari vállalkozóknak, villanyszerelőknek.

Amennyiben cégüket érdekli a megjelenés lehetősége az Elektromosipari szakemberek kézikönyvében, szívesen állunk rendelkezésre: info@elektroinstallateur.hu, +36 30 8496960, +36 30 8496961

Jelentkezési határidő: 2024. augusztus 15.

A Stocklytics.com felmérése szerint a Bitcoin bányászat energiafogyasztása több mint 150%-kal nőtt az elmúlt 18 hónapban. Az energiaigény megugrása mutatja a Bitcoin-bányászat növekvő felhasználói bázisát és egyben a digitális fizetőeszközre való áttéréssel járó magas költségeket is.

Az energiaigény növekedése tükrözi a bitcoin árának a 2023. január 1-jei 16 611 dolláros mélypontról a mai 69 117 dolláros csúcsra való emelkedését. Az árak és az áramfogyasztás között egyértelmű korreláció áll fenn. Ahogy az erőforrás értéke emelkedik, több bányász kap magasabb jutalékot, ami megnövekedett bányászati aktivitáshoz és ezáltal magasabb energiafogyasztáshoz vezet.

A Bitcoin-bányászat hozzájárul az amúgy is jelentős ipari energiaigényhez. Sokan nem gondolnak bele, de ehhez a tevékenységhez olyan számítógépekre, és azon belül olyan videókártyákra van szükség, amelyek energiaigénye jóval meghaladja egy átlagos gép energiaszükségletét, és mindez gyakorlatilag 24/7-ben, tehát megállás nélkül.
Elképesztő, de a becslések szerint a Bitcoin-bányászat energiafogyasztása meghaladja Finnország energiaigényét.
2023-ban egyetlen BTC-tranzakció során felhasznált energia több százezer Visa-kártya tranzakció energiájának felel meg. Az előrejelzések szerint a globális Bitcoin-bányászat 2024-re több mint egyharmadával fog növekedni, ami tovább fokozódó energiafelhasználásra és -igényre utal. A teljes hír és a statisztikák itt olvashatók: Bitcoin Energy Consumption Soars by 152% Over the Past 18 Months

Június-júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Június 11-én jelent meg lapunk 2024/6–7. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A fűtés szén-dioxid-mentessé tétele világszerte felismert kihívás, amelyet gyorsan meg kell oldani, ha 2050-re el akarjuk érni a nettó nulla CO₂-kibocsátás ambiciózus célját. A 2021-ben Németországban alapított HYTING technológiai vállalat kifejlesztett egy biztonságos, nagy hatékonyságú, CO₂-mentes, keringetett levegővel működő fűtési rendszert (szabadalmaztatás alatt), amely egy egyedülálló katalitikus folyamat segítségével a levegőből hidrogént és oxigént alakít át hővé.

A hidrogén elégetésére épülő rendszerekkel ellentétben a HYTING technológiája nem termel CO₂-, NOx- vagy egyéb részecske-kibocsátást – az egyetlen melléktermék a víz.
Az eljárás emellett természeténél fogva biztonságos, mivel egyetlen működési ponton sem használ gyúlékony koncentrációjú hidrogént. A hidrogént a földgázellátásra jellemző alacsony nyomáson – körülbelül 1,5 bar – szolgáltatják, így nincs szükség költséges és energiaigényes sűrítésre és tárolásra. Ellentétben más, hidrogénre épülő technológiákkal – mint például az üzemanyagcellák – a HYTING fűtőrendszere általánosan elérhető hidrogénforrásokkal működik, nincs szükség nagy tisztaságú hidrogénre.
A HYTING technológiája éppoly tartós és költséghatékony, mint amennyire innovatív, mivel számos, a fűtési és az autóiparban már meglévő, bevált alkatrészt alkalmaz. Emellett moduláris és nagymértékben skálázható felépítésű, 10–300 kW teljesítményű, így a legkülönbözőbb fűtési alkalmazások széles spektrumához konfigurálható, beleértve az ipari, kereskedelmi és lakóépületeket – újonnan épített és utólagosan átalakított épületeket, mezőgazdasági üvegházakat, hordozható fűtőegységeket és haszongépjárművek (pl. autóbuszok és nehéz teherautók) fűtési rendszereit. Még pizza-sütőkhöz is alkalmas. A prototípusok jelenleg tesztelés alatt állnak, és az első felhasználói próbaüzemelési kísérletek ez év végére várhatóak Németországban.
Tim Hannig, a HYTING alapítója elmondta: „Ahogy a hidrogén ideális eszköznek számít a nehezen CO₂-mentesíthető közlekedési ágazatok, például a légi közlekedés, a hajózás és a tehergépkocsik esetében, úgy hozzájárulhat az építőipar szén-dioxid-mentesítéséhez is. Technológiánkat most készítjük elő az első ügyfélkísérletekhez, azzal a céllal, hogy a következő két évben gyorsan sorozatgyártásra váltsunk. Szeretnénk kivenni a részünket a fosszilis tüzelőanyagokról a fenntarthatóbb jövő felé való átmenet felgyorsításában azáltal, hogy a tiszta hidrogéngazdaság középpontjába helyezzük nulla kibocsátású fűtőrendszereinket.”
A fűtés a világ széndioxid-kibocsátásának 15%-áért felelős, és a lakások 42%-a használ földgázt fűtésre. A gáz- és olajtüzelésű fűtés lassan kivonul a levegő- és talajhőszivattyúk terjedésével, amelyek bár ígéretes alternatívát jelentenek, nagyon alacsony környezeti hőmérsékleten vagy nagy igénybevétel esetén nem hatékonyak.
A HYTING technológiája a hőszivattyúkkal együtt hibrid és teljesen CO₂-mentes fűtési rendszert alkothat, amely képes kiküszöbölni ezeket a hiányosságokat, és minden körülmények között hatékony fűtést biztosít. Ez a telepítési és üzemeltetési költségeket is optimalizálja, mivel a hőszivattyú a leghatékonyabb teljesítményre méretezhető, a HYTING technológia pedig a hideg napokon kiegészíti a teljes fűtési teljesítményt, és gondoskodik a csúcsterhelésről. A technológiába az első naptól kezdve beépített méretezhetőség és rugalmasság azt is jelenti, hogy szükség esetén tartalék fűtési forrásként vagy önálló rendszerként is működhet.
Az előrejelzések szerint a hidrogén ára a földgázhoz képest a következő három évtizedben csökkenni fog. A fűtés globális energiaigénye is hozzájárulhat a hidrogéngazdaság fejlesztéséhez és bővítéséhez, mivel a zöldhidrogén ideális módszer a megújuló energiaforrások, köztük a nap-, szél- és vízenergia által termelt többletenergia tárolására. Ennek a hidrogénnek a közvetlen átalakítása a fűtéshez szükséges hővé hatékonyabb és egyszerűbb, mint az elektromos fűtéssel összekapcsolt átalakítás. A zöldhidrogén piacában óriási lehetőségek rejlenek, az előrejelzések szerint 2030-ra 642 milliárd USD értékű lesz, ami 2050-re 1,4 billió USD-re emelkedik.
Bár a hidrogén alkalmazásának világméretű elterjedése előtt jelentős kihívások állnak, a piac beindítását segítheti, ha meglévő infrastruktúrákra lehet építeni, mint például a már meglévő több millió kilométernyi földgázvezeték, amely egyébként a jövőben feleslegessé válna. Ha a tiszta hidrogénnel a világ földgázellátásának mindössze 5%-át lehetne helyettesíteni, már az is jelentősen növelné a tiszta hidrogén iránti keresletet, és csökkentené a költségeket, ami még vonzóbbá és fenntarthatóbbá tenné a fűtés ezen formáját világszerte.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Tervezői, kivitelezői nyilatkozatok
Szakmai megbeszéléseken gyakran esik szó a villamosenergetikai kivitelezések anomáliáiról. Hol arról, hogy a villanyszerelő tervez, ha van egyáltalán terv, hol arról, hogy a kivitelezés során elmaradnak egyes kiviteli megoldások, pl. a pilonok egy részébe nem kerül horganyzott villámvédelmi levezető. A tervezők ráadásul legtöbbször nem találkoznak a kivitelezés során, vagy után az általuk tervezett installáció elkészült, megvalósult formájával, és csak problémák keletkezése után szembesülnek a tervtől eltérésekkel.
Utána kívántunk járni, mi lehet ennek a gyakorlatnak az oka, és azt vélelmezzük, hogy a jogszabályok félreértelmezése adhat alapot ennek a kivitelezői magatartásnak. A 2024/6–7. lapszámunkban megjelenő írásban a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével tisztázzuk, hogy kinek mi a feladata, kötelezettsége, felelőssége a villamos munkák során.

▪ Murvai István: Villamos berendezések műszaki biztonsági állapota és a villamos tervezés, kivitelezés összefüggései (II.)
Cikksorozatunkban tovább folytatjuk a meglévő, valamint az új létesítmények felhasználói tulajdonú kisfeszültségű villamos berendezések műszaki biztonsági állapota és a villamos tervezés, valamint kivitelezés összefüggéseinek vizsgálatát.
A meglévő létesítmények villamos berendezését az üzemviteli szakemberek szükség szerint javítják, elvégzik a szükséges karbantartási feladatokat, a kötelező időszakos felülvizsgálatokat. Az új létesítmények villamos műszaki átadást követő eredményesen lezárt használatbavételi eljárása látszólag biztosítja a villamos berendezés biztonságos használatát.
A bevezető ideális, igaznak látszó állításai azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján csak elviekben teljesülnek, a villamos biztonságtechnikai követelmények megvalósítása látszólagos, az elemzés alapján kétségeket kell, hogy ébresszen.
Cikksorozatunk 2024/6–7. lapszámunkban megjelenő második részében gyakran előforduló tervezési és kivitelezési hibákra hívjuk fel a figyelmet, a gyakorlatból vett példákkal.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (II.)
Hazánkban a korábbi években működő és közismert szakképzési rendszert (lásd: OKJ) a közelmúltban teljesen átszervezték. Új jogszabályok tartalmazzák a szakmai listát, és a szükséges szakmai képesítéseket.
Módosították az OTSZ-t és a VMBSZ-t; összevonásra kerültek az EBF és az ÉVF felülvizsgálatok. Az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet szétválasztották. Megjelentek a szakmai képzések alapját szolgáló „programkövetelmények”, és kialakították a hatósági hatáskörbe tartozó jogszabály alapján szervezett képesítő képzések rendszerét. Az újonnan kialakított szakképzési rendszer 2024. áprilisi állapotának megfelelően adunk egy kétrészes, összefoglaló ismertetést – elsősorban az erősáramú/energetikai szakma és a biztonsági felülvizsgálatok és felülvizsgálók szempontjából –, amelyet az előző lapszámunkban megkezdtünk, s most a 2024/6–7. lapszámunkban a végére érünk.

Egy hír és ami mögötte van
A német Kommunal weboldalon jelent meg egy hír 2024. április 15-én, hogy Oranienburg városa attól tart, elfogy az áram. Ezért jelenleg a város közműcége további értesítésig nem hagy jóvá semmilyen új csatlakozást például hőszivattyúkhoz, valamint a rendelet az elektromos járművek töltési infrastruktúráját is érinti.

A hírt magyar portálokon is olvasni lehet, mint a zöld átállás buktatóinak egy jelét. Mi történt? És valóban ilyen súlyos a helyzet, ami előre vetítheti, hogy ez a probléma általánossá válhat?

A régi viccre utalva: A hír igaz, csak…

A brandenburgi Oranienburg Berlintől északra egy gyors ütemben fejlődő város, növekvő lakossággal, és így a gazdaság is erőteljesen növekszik. Ennek megfelelően az energiaigény is „váratlanul” drasztikusan megemelkedett, amire a hálózat és a közműszolgáltatók nem készültek fel.
A hírmagyarázatok közt megjelent, hogy például a hőszivattyúk működtetéséhez nincs elég áram, mert az atomerőműveket bezárták, miközben a gázról, kőolajról és szénről való lemondás óriási mértékben megnövelte az áram iránti igényeket. Németország energiaexportőrből importőr lett. Oranienburg közműcége szerint a városnak új alállomásra volna szüksége, de az legkorábban négy-öt év múlva készülhet el… Olvasható, hogy a városban most óriási a pánik, nem lehet tudni, hogy hány cég jövőbeli terveit, beszállítóit, illetve hány jelenleg zajló beruházást érint ez a probléma. Sőt Berlinben is korlátozásoktól tartanak.
Eddig a hír pontosan alkalmas arra, hogy a tényszerűség mellett negatív hullámokat keltsen (tudjuk, hogy mai világunkban leginkább csak a negatív hír a hír), de minket érdekelt a dolog folytatása és a további tények.
A Német Szövetségi Hálózati Ügynökség kijelentette, hogy az áramhálózati problémákat a lehető leghamarabb orvosolni kell, elsősorban az ipar, az új vállalkozások és az új építési területek miatt. A négy-öt év nem opció.
A hangsúly a probléma megoldására került, és április 29-én bejelentették, hogy sikerült megoldást találni. Az Edis hálózatüzemeltető cég „belső intézkedéseknek, átalakításoknak” köszönhetően megnövelt teljesítményt tud biztosítani az alállomásán. Ez azt jelenti, hogy májustól új háztartások csatlakozhatnak az elektromos hálózatra, és az új hőszivattyúk és az elektromos autók töltőállomásai is újra áramot kapnak. Egy ideiglenes helyettesítő alállomás építését is elhatározták, hogy megelőzzék az újabb kapacitás hiányt, ami a tervek szerint 2026 végén állhat üzembe.

Tehát a hír igaz, vannak és lesznek is kihívások, gondok a zöldfordulat kapcsán, de ha a megoldás keresésére helyezzük a hangsúlyt, akkor talán működni fog.

Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Mikroelektronikai és Technológia Tanszéke Világítástechnikai szakmérnök képzést indít 2024. szeptembertől.

Magyarországon évtizedek óta folyik az Óbudai Egyetemen (és annak jogelődjein) célirányos posztgraduális világítástechnikai képzés.
A képzés résztvevői olyan korszerű világítástechnikai ismeretekhez jutnak, amelyekkel könnyen el tudnak helyezkedni a világítástechnikát érintő gyártói, tervezői, forgalmazói, kutatói, üzemeltetői és alkalmazástechnikai területeken, valamint mérnökkamarai jogosultság birtokában G-Vi tanúsítást kaphatnak.

A képzés kétféle kimenettel, de ugyanazon tanterv alapján vehető igénybe:

• Világítástechnikai szakmérnöki képzésre jelentkezhetnek a BSc, MSc, illetve főiskolai vagy egyetemi szakon mérnöki végzettséget szerzettek, míg
• Világítástechnikai szakember képzésre jelentkezhetnek a legalább alapképzésben BA/BSc vagy MA/MSc (vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben) szerzett nem mérnöki oklevéllel rendelkezők, többek közt a következő területekről: műszaki, orvos- és egészségtudomány, társadalomtudomány, jogi és igazgatási, pedagógusképzés, informatika, természettudomány, gazdaságtudományok, bölcsészettudomány, nemzetvédelmi és katonai, agrár, sporttudomány, művészet.

A képzés szakdolgozat készítésével és záróvizsgával zárul, amelynek eredményes teljesítése esetén a hallgatók diplomát kapnak.
A képzés időtartama: 4 félév.
A képzés levelező rendszerű, kontaktórák: félévente 4x3 nap.
(A képzés csak kétévente indul, a mostani után legközelebb 2026 őszén indul!)

Érdeklődni és jelentkezni lehet:
a képzés honlapján keresztül
http://vilagitas-technika.hu vagy a
nadas.jozsef@kvk.uni-obuda.hu címen.

Májusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Május 14-én jelent meg lapunk 2024/5. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (I.)
Hazánkban a korábbi években működő és közismert szakképzési rendszert (lásd: OKJ) a közelmúltban teljesen átszervezték. Új jogszabályok tartalmazzák a szakmai listát, és a szükséges szakmai képesítéseket.
Módosították az OTSZ-t és a VMBSZ-t; összevonásra kerültek az EBF és az ÉVF felülvizsgálatok. Az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet szétválasztották. Megjelentek a szakmai képzések alapját szolgáló „programkövetelmények”, és kialakították a hatósági hatáskörbe tartozó jogszabály alapján szervezett képesítő képzések rendszerét. A kétrészes cikk májusi számunkban megjelenő első részében megkezdjük az újonnan kialakított szakképzési rendszer 2024. áprilisi állapotának megfelelő összefoglaló ismertetést – elsősorban az erősáramú/energetikai szakma és a biztonsági felülvizsgálatok és felülvizsgálók szempontjából.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (III.)
A létesítmények belsőtéri, valamint szabadtéri közép/kisfeszültségű villamos berendezésének nyomvonalterveit az építtetővel történő műszaki egyeztetés és a munkaközi tervek jóváhagyása, a villamos fővezetéktervek és az egyvonalas tervek szerint a generál villamos tervező készíti el.
Munkája során egyeztetnie kell az építéshatóságokkal, a közműszolgáltatókkal, az építésztervezővel, a statikustervezővel, a mélyépítő tervezővel, az épületgépészeti villamos berendezés tervezőkkel, a közműhálózati tervezőkkel. Az építéshatósági egyeztetési tervezői feladat kettős – az építéshatósági eljárásokban az építészeti műszaki tervező, a villamosenergia-ipari építési feladatokban a villamos tervező egyeztet.
Májusi számunkban tovább folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben biztonságtechnikai és energetikai segédletet nyújtunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezések létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez, ezúttal a villamos vezetékjogi eljárás, az építés engedélyezési eljárás és a felhasználói villamos berendezések tervezési feladatainak elemzésével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: A villamos szakma részvétele a jogalkotásban
A Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Szakbizottság hathatós közreműködésével megjelent a 78/2023. (XII. 29.) GFM-rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet módosításáról valamint annak mellékletében az 1. melléklet a 40/2017. (XII. 4. ) NGM-rendelethez: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: VMBSZ)
Ennek a rendeletalkotásnak a célja az egységes irányítás nyújtása a villamos szakma számára a villamos biztonság területén! Ez a rendeletmódosítás is beépül az eredeti rendeletbe, és eredeti címen a módosított változat olvasható a továbbiakban a kormányoldalon.
E rendelet hatálya alá tartoznak:
– az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kommunális, lakó- és egyéb épületek villamosenergia-ellátását biztosító,
– vagy közvilágítási célú, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó összekötő és felhasználói berendezések, valamint
– a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek.
A májusi számunkban megjelenő írás részletesen ismerteti az új rendeletet és a változásokat.

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Április 16-án jelent meg lapunk 2024/4. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Fogyasztás meghatározása teljesítménymérés alapján
A mai energiaárak mellett még gyakrabban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne meghatározni egy-egy fogyasztó fogyasztását kWh-ban. Cikkünkben egy olvasói kérdésre válaszolva foglakozunk a témával.
Kérdés: Egy fogyasztó villamosenergia-fogyasztását több napon keresztül mértük. Óránként hat mérési adatot rögzítettünk wattban [W]. Ha például egy mérési intervallumra vonatkozólag 1000 W teljesítményadatunk van, hogyan számíthatom ki a fogyasztást kWh-ban? Szabad a 6 mérési adatot összegeznem és átlagolnom az egy órás mérési adathoz? Vagy a hat teljesítményadatot összeadva megkapom az órás fogyasztást?
Válasz: A kérdés megválaszolásához tisztázni kell néhány fogalmat és azok kapcsolatát, ill. elő kell venni néhány képletet. Így a fogyasztás (energia) és a teljesítmény kapcsolatát, a villamos teljesítmény fogalmát, a teljesítmény átlagértékeit.
Az áprilisi számunkban megjelenő írás képleteket felsorakoztatva ad választ a feltett kérdésekre.

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (III.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM számú rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól. E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, mely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
Cikksorozatunk áprilisi számunkban megjelenő befejező részében végére érünk az új rendelet 2. melléklete szerinti szabályzat és annak változásai ismertetésének.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (II.)

Cikksorozatunkban biztonságtechnikai és energetikai segédletet nyújtunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezéseinek létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez.A villamos tervezők mindenkori legfontosabb feladata a hiánytalan, áttekinthető ellentmondás mentes tervek összeállításával a kivitelezők részére mindazon tervutasítások biztosítása, amelyek betartásával biztonságosan használható villamos berendezés létesíthető. A villamos kivitelezési tervdokumentációk tartalmi követelményeit az építőipari kivitelezésről szóló, többször módosított 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet szabályozza.Áprilisi számunkban folytatjuk tehát a cikksorozatot, a generál villamos tervező, a társ- és altervezők egyeztetési és a villamos műszaki leírásuk összeállításának műszaki biztonsági feladatainak elemzésével.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLI)
Hetven telt el azóta, mikor is 1954-ben bejelentették a szilícium alapú napelem feltalálását. Az egyik neves amerikai kutatólaboratórium három tudósa, ekkor már több éves munkával kutatott egy új, nagy jelentőségű, szilárdtest energia átalakító után, és munkájukat végre siker koronázta.
Ez az év a napelem iparban azonban többszörösen is nevezetes dátum. Az első használható napelem megszületéséig hosszú út vezetett. Itt most nem térhetünk ki minden részletre, csupán a főbb állomásokat emeljük ki. Haladjunk tehát időrendi sorrendben.
Cikksorozatunk áprilisi számunkba megjelenő részében feltárjuk, hogy milyen egyéb fontos események történtek akkoriban, és miként járultak hozzá magyar tudósok az amerikai napelemipar beindításához. Végezetül röviden, tőszavakban summázzuk a technikai fejlődés lényegesebb állomásait.

▪ Dr. Csanádi Károly: Rendes szabadság, apasági és szülői szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság 2024-ben
Munkavállalót foglalkoztató cégek vezetői és az egyéni vállalkozók minden évben, az év elején foglalkoznak a szabadság kiadásának ütemezésével. A munkáltatók a szabadságolások időszakában is a munkavégzés folyamatosságát és a vállalkozások működőképességét tartják szem előtt, míg a munkavállalók legalább az év egy részét szeretnék pihenéssel, kikapcsolódással, nyaralással esetleg – nem is ritkán – munkahelyüktől függetlenül munkavégzéssel tölteni. E látszólagos ellentmondásnak a legtöbb munkáltatónál a felek számára az időben történő egyeztetéssel lehet elfogadható megoldást találni.
Aki az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit a jogszabályban is megtekintené, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény „59. A szabadság” című fejezete ingyenesen elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu). Évközi, esetleges jogszabályváltozások a Magyar Közlönyben jelennek meg. A Magyar Közlöny is ingyenesen megtekinthető a https://magyarkozlony.hu weboldalon. Javasolt, hogy a vállalkozások vezetői, tagjai és munkavállalói is használják az elektronikus felületeket!
Az előző évekhez hasonlóan áprilisi számunkban a különféle jogcímeken igénybe vehető szabadság és a távollét szabályairól, valamint a szabadság kiadásának rendjéről tájékoztatunk.

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Március 12-én jelent meg lapunk 2024/3. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mikor éri meg akkumulátort beépíteni a napelemes rendszerbe?
A címben feltett kérdés megválaszolásához példaként egy olyan családi házat tekintsünk, amelynek tetején keleti fekvésű, 6 kW névleges teljesítményű napelemes-rendszer van telepítve.
Amikor süt a nap, a napelemek egyedül is ténylegesen fedezik a ház villamosenergia-szükségletét. Másrészt, természetesen vannak olyan napszakok, amikor kevés vagy egyszerűen nincs napsütés így nincs napenergia sem, nem termel az „erőmű”. Milyen előnyökkel járhat ebben az esetben az akkumulátor beépítése és üzemeltetése?
A vizsgált példában az átfolyós vízmelegítő biztosítja a meleg vizet, míg a gázkazán a helyiségek fűtését. Így a kazán nyáron teljesen leállítható, ahelyett, hogy alacsony terhelésű üzemmódban kelljen működnie a meleg víz miatt.
Részletesebben kitérünk majd az átfolyós vízmelegítőre is (lásd alább), de először a napelemes tárolórendszer általános gazdasági életképességét vizsgáljuk meg.
A 2024/3. számunkban megjelenő írás a napelemes rendszer saját villamosenergia-tárolóval, egy akkumulátor rendszerrel való kiegészítésével foglalkozik.

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (III.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM számú rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól.
E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, mely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
Cikksorozatunk 2024/3. számunkban megjelenő III. részében megkezdjük az új rendelet 2. melléklete szerinti szabályzatnak és annak változásainak ismertetését.

▪ Dr. Csanádi Károly: Az építésügyi ágazatot érintő jogszabályok léptek hatályba 2024-ben
A jogalkotó a 2023. év negyedik negyedévében több olyan jogszabályt alkotott, amelyek a 2024. évtől léptek hatályba, illetve fejtik ki hatásukat. Terjedelmes jogszabályokról van szó, ezért cikkünkben csak figyelemfelhívó jellegű, kivonatos tájékoztatást adunk.
Akinek a vállalkozását a vállalt munka megvalósítása, kivitelezése során érintheti az újonnan alkotott jogi szabályozás, érdemes a vonatkozó részletek megismerése céljából elektronikus felületen tájékozódnia. Bonyolultabb esetekben ajánlott a vállalkozás jogi képviselőjétől tanácsot kérni. A jogszabályok hatályos szövege ingyenesen megtalálható a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu). Az új jogszabályok közlönyállapotban a https://magyarkozlony.hu oldalon szintén ingyenesen elérhetőek. A villanyszereléssel, épületvillamossággal foglalkozó kivitelezőknek is érdemes időnként megtekinteniük ezeket az elektronikus felületeket.
A 2024/3. számunkban megjelenő cikkben az építésügyi ágazatot érintő, 2024-ben hatályba lépett jogszabályokat – az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény, a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény – ismertetjük.

▪ A szilárdtest-világítás helyzete
A szilárdtest-világításról (Solid-State Lighting – SSL) szóló legújabb ISA (International SSL Alliance) jelentés összefoglalója átfogó elemzést tartalmaz az SSL-ipar fejlődéséről, globális energiafelhasználásra gyakorolt hatásáról és a jövőbeli kilátásokról. A jelentés részletezi az SSL által elért jelentős előrelépéseket, hangsúlyozva a világítás forradalmasításában rejlő lehetőségeit, miközben energiahatékony megoldást kínál.
A jelentés részletesen elemzi a szilárdtest-világítás (SSL) fejlődésének sajátosságait, energiafelhasználásra gyakorolt hatását és a technológiai fejlesztéseket.

▪ Kovács Ádám: Sololdalú termosztát kompromisszumok nélkül
Az utóbbi időkben az energiaárak változása miatt sokunkban felmerült annak gondolata, hogy fűtési rendszerünket korszerűsítsük vagy új beruházás esetén olyan rendszert alakítsunk ki, amely – hozzon bármit is – a jövő elvárásaihoz igazítható. Ki ne szeretné, hogy fűtési rendszere fejleszthető, módosítható legyen? A változtatásra való igény felmerülhet, akár azért mert jelenleg túl nagy beruházás lenne egy minden vágyunkat kielégítő rendszer, vagy akár azért mert szem előtt tartjuk, hogy a jövőben olyan átalakításokat szeretnénk végezni, amelyek a fűtést is érinthetik.
Természetesen egy termosztát legfontosabb feladata, hogy az adott helyiség hőmérsékletét mérje, és ennek alapján a lehető legjobban tudja vezérelni fűtésünket. Azonban már évtizedek óta a hőmérséklet mellett az emberek kíváncsiak a helyiség páratartalmára is, hiszen nem csak hőérzetünket befolyásolhatja a páratartalom, de egészségügyi hatása is lehet. Gondolok itt akár a túl száraz levegőre vagy éppen a penész megjelenésére. Emiatt a háztartásokban, ha van is egy esztétikus fali termosztát, a falon ott van mellette valamilyen páratartalom mérő is, miközben ez lehetne egy készüléken belül is.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (I.)
Cikksorozatunkban biztonságtechnikai és energetikai segédletet nyújtunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezéseinek létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez.
Az Építésügyi hatósági engedélyhez kötött szakági építési tevékenység kivitelezési dokumentáció hiányában nem kezdhető meg. A biztonságosan használható épületvillamossági és épületgépészeti villamos berendezés létesítését mindenkor a villamos kivitelezési tervdokumentáció műszaki megoldásai és teljessége alapozza meg.
Általános műszaki követelmény, hogy a kivitelezési dokumentáció villamossági munkarészeit olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és a villamos berendezés kivitelezésének ellenőrzéséhez szükséges. A segédlettel a biztonságosan használható villamos berendezés létesítését megalapozó tervezői munkát szolgálnánk, a műszaki biztonsági ajánlások összeállításánál felhasználtuk megvalósult létesítmények villamos tervezési hiányosságokból/ellentmondásokból bekövetkezett kivitelezési hibáinak tapasztalatait.

Január-februári lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Február 6-án jelent meg lapunk 2024/1-2. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Murvai István: Villamos biztonságtechnikai hiányosságok megszüntetése, a villamos balesetek bekövetkezésének megakadályozása
Az üzemelő villamos berendezés karbantartásának sorozatos elmaradása, és a nem megfelelő létesítés, valamint a házilagos villamos berendezés bővítések súlyos következményekkel járnak.
A súlyos villamos biztonságtechnikai hiányosságok megszüntetése, a villamos balesetek bekövetkezésének megakadályozása a meglévő villamos berendezés felújításához szükséges gondos villamos tervezői munkával érhető el. A 2024/1–2. számunkban megjelenő cikkünkben ezt egy gyakorlatból vett példával ismertetjük, egy üzemelő létesítmény villamos berendezése felújításának menetével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Víz egy elárasztott elosztószekrényben! – Ki kell-e cserélni az összes készüléket?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha egy villamos berendezésbe valami miatt víz kerül, vízzel árasztódik el. A problémával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy új épületben, nem sokkal annak befejezése előtt, a fölötte lévő szinti csőtörés miatt a víz elárasztotta a villamos elosztószekrényt. Az elosztóban lévő kb. félméteres víz a rézsíneken rövidzárlatot okozott, és megsemmisült néhány készülék. Sajnos ezt csak két nappal később fedezték fel. Valószínűleg azokat az alkatrészeket, amelyeket átjárt a víz, cserélnünk kell. A biztosító azonban nem fizet olyan alkatrészekért, amelyek nyilvánvalóan nem érintkeztek vízzel. A nem cserélhető alkatrészekkel kapcsolatos a kérdésem. A magunk részéről már nem adnánk rá többé garanciát! Ez így helyes? Mi a szakértői vélemény azokról az alkatrészekről, amelyek két napig nedvesség hatásának voltak kitéve? Szerintem ezeket is cserélni kellene.
Ezekre a kérdésekre is válaszolva foglalkozik a témával a 2024/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Okosvillamossági technológiák (IX.) – Okos redőnyvezérlések
Egy gyakori automatizálási igényről: a motoros redőnyök okosításáról, okos vezérléseiről lesz szó a cikksorozat mostani részében. Erre a célra számos egyszerűen beüzemelhető és egyben kedvező árú megoldás érhető el a piacon.
A motoros redőnyökből sok gyártó sokféle típusa kapható Magyarországon. Ha az ügyfél motoros redőny távvezérlését, automatizálását és okosotthon rendszerbe illesztését tervezi, már a motor kiválasztásakor érdemes erre való tekintettel típust választani, mivel nem minden redőnymotor alkalmas az utólagos okosításra.
A legfontosabb követelmény, hogy a redőnymotor a FEL és LE irány vezérléséhez rendelkezzen külön L1 és L2 fázisbemenetekkel, ezeket vezérli majd az okos redőnyvezérlő modul.
Az ilyen redőnymotorok jellemzően 4 vagy 5 vezetékesek, hiszen a nullavezető és a védőföld mellett a „FEL” és „LE” irány fázisához is kell bemenettel rendelkezniük. Néhány kompatibilis típusnak van egy ötödik, állandó fázis bemenete is.
Cikksorozatunk 2024/1–2. számunkban megjelenő része tehát az okos redőnyvezérlésekkel foglalkozik, bemutatva a belépő szintűtől a számos okos funkciót támogató megoldásokig.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemek az úszómedence 2-es sávjában
Napjainkban a családi házaknál is egyre több napelemet telepítenek, sokszor minden lehetséges helyet kihasználva. Cikkünkben az úszómedencéhez közel elhelyezendő napelemekkel kapcsolatos problémákkal, előírásokkal foglalkozunk egy olvasói levélre válaszolva.
Kérdés: Megbízónk garázsának homlokzatára öt vagy hat napelemmodult kíván felszereltetni. Az invertert a garázsban helyezné el. A földben, 2,5 m-re a garázs homlokzatától van az úszómedence. Az MSZ HD 60364-7-702 szabvány szerint az 1-es sáv határa a medence szélétől 2 m-re van. Engedélyezett-e napelemmodult a medence 2-es sávjában elhelyezni, amikor a modulok egyenfeszültsége életveszélyes nagyságú, több mint 120 V?
Válasz: Először is érdemes a normatív követelményeket megvizsgálni. Igen, a 2-es sáv az úszómedence belső élétől számított 2 méteres távolságtól kezdődik, az úszómedencékre és szökőkutakra vonatkozó MSZ HD 60364-7-702 szabvány szerint. A sáv kiterjedése 1,5 m, így a 2-es sáv a medence belső szélétől számított 2 m-től 3,5 m-ig tart. A 2-es sáv függőleges kiterjedése a hozzáférési szinttől (talajszinttől) 2,5 m magasság. Így a megrendelő által tervezett napelemmodulok tényleg az úszómedence 2-es sávjába esnek.
A 2024/1-2. számunkban megjelenő írás részletes választ, megoldást ad a problémára.

▪ Garai Tamás: Elektromobilitás és tűzvédelem
Február 1-től új tűzvédelmi műszaki irányelv került kiadásra az elektromos autók töltőhelyeinek kialakításához. Az elektromos járművek száma rohamosan nőtt az elmúlt években és további növekedés várható a jövőben is.
A Li-ion akkumulátorok technológiája lehetővé tette, hogy egyre kisebb méretben egyre nagyobb teljesítményű energiatárolókat lehet gyártani, de a hagyományos ólom-, Ni-MH-, AGM, vagy a Ni-Cd stb. akkumulátorokhoz képest a Li-ion akkumulátor egy lényegesen veszélyesebb technológia. A lítium elemi formában erősen reaktív és gyúlékony, ezért az akkumulátorokhoz ionos vegyületként használják por formájában, amelyet fokozottan tűz- és robbanásveszélyes éghető folyadékokkal kevernek össze.
A Li-ion akkumulátorok csoportján belül is többféle létezik, mind anyagában, mind kialakításában, de ami közös, hogy az anódot és a katódot egy vékony szeparátor fólia választja el egymástól, amelynek sérülése esetén cellazárlat alakulhat ki, és az akkumulátor kigyulladhat. Nemcsak egy mechanikai sérülés lehet veszélyes, mert ha a belső hőmérséklet más okból eléri a 116–131 ^oC-ot, akkor az akkumulátor belsejében megindul a szakirodalomban „thermal runaway”-nek nevezett „hőmegfutás” folyamat, amely következtében az akkumulátor biztosan ki fog gyulladni.
A 2024/1–2. számunkban megjelenő írás a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság által kidolgozott, az elektromos autók töltésére és a töltőhelyek kialakítására vonatkozó követelményeket – amelyek a 2024. február 1-től hatályos tűzvédelmi műszaki irányelvekbe (továbbiakban TvMI) kerültek – ismerteti. 

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (II.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól. E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire. A rendeletben meghatározott feltételek szerint a villamosműre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nukleáris létesítményekre, a bányafelügyelet hatáskörébe utalt tevékenységek során használt villamos berendezésekre és a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésekre.
Cikksorozatunk I. részében megkezdtük az új rendelet 1. melléklete szerinti szabályzatnak és változásainak ismertetését, amelyet 2024/1-2. számunkban folytatunk.

▪ Murvai István: Kisfeszültségű villamos berendezések létesítése – villamos biztonságtechnikai követelmények, a hiányosságok okai és következményei
Cikkünkben a kisfeszültségű felhasználói áramellátó villamos berendezések létesítésének villamos biztonságtechnikai követelményeivel, valamint a létesítési és üzemviteli műszaki feladat teljesítése során bekövetkezett hiányosságokkal, azok okaival és következményeivel foglalkozunk.
A kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések tervezési, kivitelezési, átalakítási, üzemeltetési munkáiban irányító vezetői, vagy beosztotti műszaki feladatot végzők villamosan szakképzettek. Rendelkeznek a mindennapi munkavégzésükhöz szükséges szakirányú alap és kiegészítő képzettségekkel, szakvizsgákkal, a szükséges szakmai gyakorlati idővel, ismerik a villamos energia veszélyforrásait, helyismeretük, munkavédelmi ismereteik biztosítják a létesített vagy üzemeltetett villamos berendezés biztonságos használhatóságát.
Ismert és meghatározó villamos biztonságtechnikai követelmény, hogy a villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy megfeleljen az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló, többször módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. számú melléklete szerinti Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (továbbiakban VMBSZ) követelményeinek.
A 2024/1–2. számunkban megjelenő írás a villamos berendezések létesítésének biztonságtechnikai követelményeit ismerteti, a gyakorlatból vett példákkal felhívva a figyelmet a tervezési hiányosságokra.

Ismert veszélyforrás az elektromos és kommunikációs rendszerekben előforduló páralecsapódás. Jellemzően a kültéri berendezések hideg felületén a levegőben lévő pára kondenzvízzé alakulhat. A berendezés belső fedeléről cseppekben aláhulló vagy a felületen lefolyó csapadék eljuthat a feszültség alatti részekre, amely zárlathoz vezethet. Ez nem csak üzembiztonsági kérdéseket vet fel, de fokozottabb korróziós folyamattal is kell számolni.

A jelenség elleni védekezés elterjedt módszere az érintett terek felfűtése. Ez meggátolja a hideg felületek, s ezáltal a kondenzációs folyamat kialakulását. Viszont az ehhez szükséges energiafelhasználás mértéke rendkívüli, rengeteg energia megy veszendőbe. Erre jó példa a MAVIR ócsai pilot projektje, aminek keretein belül intelligens páramentesítő berendezéssel látta el az egyik alállomásához tartozó szekrényeket. Az alállomáshoz tartozó szekrények fűtésére negyedéves szinten közel 22 MW teljesítményt fogyasztott el, amely az alállomás teljes energiafogyasztásának 41%-át teszi ki. Az intelligens vezérlésnek köszönhetően téli időszakban a szekrények, október 8 – március 23 között, 38 kWh fogyasztást produkáltak, amely a hagyományos szabályozásnál mutatott 276 kWh-nál 238 kWh-val kevesebb. Ezzel az innovációval átlagban heti 900 kWh megtakarítást értek el a korábbi évhez képest, amely éves szinten 46,8 MWh-val kevesebb villamosenergia-felhasználást jelent. A pilot projekt sikerességét követően a MAVIR további szekrényeket látott el intelligens páramentesítő rendszerekkel.

Társaságunk, a JET-VILL Kft. megoldást keresett a helyzet kezelésére. A Műszaki Egyetem segítségével kifejlesztett egy kis költségvetésű, de annál hatékonyabb eszközt.
Az eszközt elhelyezzük a védendő térben. A vezérlő hőmérséklet érzékelők és páraérzékelő segítségével folyamatosan keresi azt a kritikus pontot, ahol kialakulhat a páralecsapódás. A kellő pillanatban beavatkozás történik, ami egy minimális, de elégséges konvekció a belső légtérben, ami addig tart, amig az üzembiztos állapot vissza nem áll. Ez csak egyes napszakokban, illetve párás légköri viszonyok mellett szakaszosan működik. A felhasznált energia mennyisége össze sem vethető a fenti példában magadott jelentős energiafelhasználással. A működés nyomon követhető, adatok nyerhetőek ki az eszközből, bizonyos esetekben még azt is meg lehet visszamenőleg mondani, mikor nyitották ki a berendezés ajtaját.

A gyakorlat megmutatta, hogy vannak esetek, amelyek tovább gondolást igényelnek. Magas IP védettség esetén ugyan nehezen kerül pára a rendszerbe, a berendezésbe, de ha már egyszer bejutott nehezen lehet eltávolítani. Ilyen esetben a fűtés sem segít, hiszen a párát legfeljebb gőzzé alakítjuk, tovább rontva a helyzeten. A legjobb, amit tehetünk, hogy eltávolítjuk a párát a kritikus térből.

El kell érnünk, hogy a pára az általunk elvárt módon és helyen csapódjon ki a levegőből, aminek meghatározott módon kell távoznia a szabadba. Ehhez, egy olyan eszközt választottunk, melynek egyik oldala hűthető szabályozható módon, mégpedig a körülmények által meghatározott kellő pillanatban és ideig. Ezeket a fizikai jellemzőket a peltier elem mutatja. Olyan helyeken találkozunk vele, amire nem is számítanánk: hűtőtáska, ülésfűtés, éjjellátó szemüvegek, lézerfegyverek, vadászgépek stb.

Működése a következő: A peltier elem két kerámia lap közé beépített apró félvezető kockák (P és N cellák felváltva) sorozata, melyeket a kerámia lapkákra kialakított vezető csíkokkal kötnek össze. Ha egyenáramot vezetünk keresztül a peltier elemen, akkor az elektronok az alacsony energiaszintű vezetési sávú, P típusú cellából csak akkor tudnak átlépni a magas energiaszintű vezetési sávval ellátott, N típusú cellába, ha közben energiát vonnak el a környezetüktől, tehát hűtik a csatlakozási pontot. A másik irányú átmenetnél fordítva működik a folyamat.A pára eltávolítására a berendezésekből egy páracsapda került kifejlesztésre. Működése a következő: a peltier elem meleg oldaláról el kell vezetni a keletkező hőt, különben tönkremegy. Ezt egy meleg oldali hűtőbordával és egy ventilátorral lehet megoldani. A hideg oldalra is kell hűtőborda, különben a lapka felszíne igen gyorsan fagypont alá hűl. A hideg oldali hűtőborda felületén kicsapódik a pára, és kondenzvíz formájában lecsorog róla. Ezzel a levegőben lévő páratartalmat csökkentjük. Meg kellett oldani a hűtőbordáról lecsorgó kondenzvíz felfogását, a védett térből történő eltávolítását, hogy az újbóli elpárolgással ne álljon vissza egyhamar a kezdeti állapot.Számos kísérlet és teszt eredményeként egy finoman szabályozott, hatékony beavatkozó eszköz jött létre. Ez a páracsapda. Gondoskodni kellett a vezérlőeszközről is, ez lett a fent említett, már hatékonyan működő készülék. A páracsapda működése – azon belül a hőmérsékletek változása, a lecsapódási folyamat időben történő lefutása, az ehhez szükséges áramfelvételek és fordulatszámok önszabályozási igénye – a vezérlőeszköz tovább fejlesztését tette szükségessé. A páracsapda és az új vezérlő, együtt jelentős előrelépés az elektromos és távközlési berendezések klimatikus védelmében.

A páracsapda beépíthető fém és műanyag szekrényekbe. Az összeépített mezők száma és kivitele határozza meg, hogy elegendő e egy készülék beépítése, szükség van esetleg többre, vagy szükség van a terek további elválasztására a hatékonyság érdekében. A készülék elhelyezése után nincs további teendő, a lecsapódott víz gravitációsan távozik a szabadba. A legnagyobb kihívás és egyben a legérdekesebb beépítési mód a felszín alatti berendezés. A felszín alá rejtett berendezések jellemző alkalmazási példái: rendezvények energiaellátása, erősáramú és kommunikációs hálózati elemek beépítése. Itt minden esetben csak egy légtér van. Ami a kihívást jelenti, hogy a szekrényeket - amiben elhelyezzük a páracsapdát – mozgatjuk, sőt 90 fokban billentjük. A tartályt, a kondenzvíz kivezetését úgy kellett megoldani, hogy mindeközben ne öntsük vissza az elektromos berendezésbe a vizet. Azzal számolunk, hogy az új páracsapda, elődjéhez, a páramentesítő vezérlőhöz hasonlóan rövid idő alatt sikereket fog elérni. Ez nem csak a hazai felhasználásra, hanem az export területekre is érvényes. Belegondolva a világnak számos olyan szeglete van, ahol a magas páratartalom még nagyobb kihívás az elektromos rendszerek számára. Más megközelítésben sokkal biztonságosabb lehet az új, közterületi, felszín alá telepített technológiák alkalmazása. Ez közvetlenül hozzájárul a szebb és élhetőbb környezethez.

Web: www.jet-vill.hu     ▪    Email: info@jet-vill.hu

Egyre összetettebb világunkban a megatrendek szolgálhatnak támpontként a tájékozódáshoz. Itt olyan hosszú távú és korszakalkotó változásokról van szó, amelyeket nem csak egyetlen jellemzőben figyelhetünk meg.
A Light+Building szakvásár a Messe Frankfurt vásártársaságon belül az épülettechnológiák ágazati csoporthoz tartozik. A frankfurti Jövőkutató Intézettel közösen egyedi trendtérképet készítettek az ezen területen várt változások meghatározására.

Az épülettechnológiák ágazati csoportjába tartozik a Messe Frankfurt-nál többek között a kétévente és felváltva megrendezésre kerülő két vezető világvásár, a Light+Building elektrotechnikai és világítástechnikai valamint az ISH épületgépészeti szakvásár. Mindkét seregszemle az épületekhez kapcsolódó témaköröket és szakmákat mutatja be. „A nemzetközi seregszemlékkel az iparág részének tekintjük magunkat, ezért összefogtunk a frankfurti Jövőkutató Intézet szakértőivel a hosszú távú perspektívák felmérésére. A társadalom és a gazdaság egészét érintő változásokból az épülettechnológiák területére levezetett trendtérkép támpontként és útmutatásként hivatott szolgálni és arra használjuk, hogy meghatározzuk és adaptáljuk partnereinkkel és a gyártókkal közösen az egyes iparágakat meghatározó változásokat” – fejtette ki Iris Jeglitza-Moshage, a Messe Frankfurt technológiai vezérigazgató-helyettese.

A kifejezetten a Messe Frankfurt számára készített trendtérkép a belső és a külső perspektívából kiinduló többlépcsős folyamat eredménye és azokat a trendeket jeleníti meg, amelyek kiemelten jelentősek az épülettechnológiák területének jövőjét tekintve a Messe Frankfurt vásártársaságnál. 

A Jövőkutató Intézet átfogó, megatrendeket felvonultató térképének kidolgozásában figyelembe veszik a gazdaság és a társadalom minden területét jelentős mértékben érintő megfigyeléseket és hosszú távú változásokat. Olyan helyzetértékelésekről és leírásokról van szó, amelyek nagy valószínűséggel jelentős hatással járnak a jövőben. Ebből kiindulva az intézet a Messe Frankfurt számára elemezte, hogy a feltérképezett tizenkét megatrend közül melyek befolyásolják kifejezetten az épülettechnológiák területét. Az eredmény egy egyedi útmutató lett a jövő épített világához.

„A Messe Frankfurt rendkívül érdekes eset, ugyanis kétféle perspektívában jelenik meg: egyrészről rendezvényeket szervez, tehát a kiválasztott témáknak egyfajta tárolója. Másrészről a vásártársaság a tartalomhoz – tehát a saját vevőik sajátos kínálatához és témáihoz – kötődik, ezért kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy feltérképezze és megfigyelje a létező trendeket” – ismertette Raphael Shklarek, a jövőkutató Zukunftsinstitut GmbH módszertani és elemzési vezetője. Elmondta továbbá – „Egyrészről az volt a feladat, hogy megvizsgáljuk, miként készül a jövő változásaira az építési technológiák területe, másrészről elemeztük, hogy hosszú távon mi az, ami a kiállítók számára meghatározó.” Az egyedi trendtérkép az épülettechnológiák területére vetítve elemzi a vásártársaság számára, hogy a megatrendek térképének mely állomásai befolyásolják kiemelten az ágazat jövőjét. Ezen kívül felismerhetőek belőle az egyes trendek közötti kölcsönhatások. Ezzel a módszerrel négy konkrét cselekvési területet határoztak meg.
Kiemelt cselekvési terület: Az épülettechnológiák és az okos városok kapcsolata
Az intelligens városok az innovatív épülettechnológiákra alapoznak. A céljuk az, hogy megfeleljenek a lakótér és az infrastruktúra bővítési igényeinek, egyúttal pedig magas szintű életminőséget biztosítsanak. Erre a célra különböző technológiákat vehetnek igénybe: például az épületek intelligens vezérlését, a megújuló energiaforrásokat, a hálózatba kapcsolt mobilitást és a digitális igazgatási rendszereket. Emiatt az épülettechnológia is beágyazódik ezekbe a szélesebb körű összefüggésekbe. A technológiát előtérbe helyező városok nem csupán modern infrastruktúrát kínálnak, hanem munkahelyeket is az egyes ágazatokban.

Ezeknek a technológiának döntő szerepe van az okos városok fejlesztésében, de az infrastruktúra és az okos városhoz kapcsolódó környezet is lényeges. A meglévő helyiségek többcélú vagy csökkentett helyigényű, sűrített hasznosításával rugalmasabb és hatékonyabb a kihasználás. A lakásterület csökkentése és a moduláris életkörnyezet is olyan elképzelés, amivel mind a statikai adottságokat, mind a belső tereket jobban lehet adaptálni a mindenkori igényekhez. Az épületek és az eszközök az IoT („dolgok internete”) alapú összekapcsolással gyűjtik, és a mesterséges intelligencia alkalmazásával elemzik, összesítik az adatokat például a közlekedési „áramok” optimalizálására vagy az energia-felhasználás intelligens szabályozására. Valamennyi városlakó életminőségének emeléséhez egy holisztikus, a demográfiát meghaladó megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a kellemes életkörülményeket a technológia és a valódi digitalizáció közepette.

„Az ismertetett jövőkép mutatja be az épülettechnológia jövőbeni fejlődését, amire már ma készülünk. Minden vállalatnak meg kell vizsgálnia, hogy ma hol tart, és hogy a változások miben és mennyiben érintik. Ezt figyelembe véve a Light+Building szakvásár is ugyanígy jár el a partnerekkel és kiállítókkal karöltve. Véleményt cseréltünk arról, hogy mi foglalkoztatja az iparágat és ezt megfogalmaztuk a 2024-es év kiemelt témáiban” – ismertette Johannes Möller, a Light+Building igazgatója.

A Light+Building fókusztémái: Az iparágak legújabb fejleményei
Az iparág jövőjét új építésű és meglévő épületek digitalizációja, valamint az egyes rendszerek villamos működésre történő átállítása alapozza meg. Ezekkel az alapvetéssekkel foglalkozik 2024. március 3 -8. között a Light+Building szakvásár a „Connectivity” kiemelt témakörében, ahol az egyes szakágak sikeres összekapcsolása a lényeg, ami egyúttal biztosítja az alapokat az erőforrások kíméletes felhasználásához.

Az épület-állomány fenntarthatóságát elősegítő rendszereket és megközelítéseket helyezi előtérbe a második kiemelt téma, a „Sustainibility”. Ebbe a körbe tartozik a megújuló forrásból termelt energia tárolása és a hatékony energia-gazdálkodás. A fenntarthatóságnak emellett fontos szerepe van az anyagok, valamint a gyártástechnológiák körében is.

A harmadik kiemelt téma a „Work+Living” a közlekedéssel, a lakóterekkel és munkahelyekkel, az üzemekkel és kereskedelmi létesítményekkel szemben támasztott igények megváltozásával és ezek városépítési összefüggéseivel foglalkozik. A munkahelyektől – legyen szó akár az otthoni, irodai vagy ipari épületben történő munkavégzésről – az okos otthonokon át az okos épületekig mindent a rugalmas használat megvalósítása vezérel. Ez a fókusztéma mindenekelőtt a fénnyel és a világítással foglalkozik.
(Forrás: www.light-building.com/presse)

A Light+Building szakvásár 2024. március 3-8. között kerül megrendezésre Frankfurtban.

További információ a magyarországi képviselettől kapható:

BD-Expo Kft. - Seregi Katalin
Tel.: 1/346-0273
E-mail: seregi@bdexpo.hu

A MEE Világítástechnikai Társaság 2024. február 6-7. között az Óbudai Egyetemen (Budapest, Bécsi út 96.) rendezi meg a XV. LED Konferenciát.
Az energiamegtakarítás és a kisebb környezetterhelés még mindig a leghangosabb hívószavak, amikor modern világítási megoldásokról beszélünk. De a LED-es fényforrások nemcsak az egyszerű cserénél jöhetnek szóba, ugyanakkor itt is újabb kihívásokkal szembesülünk, elég csak a fénycsövek minden szempontból megfelelő helyettesítésére gondolni.

A LED-ek kiterjesztették az alkalmazás határait, szélesre tárták a kapukat az emberi látáson túlmutató alkalmazások felé. A kiterjesztett értelmezésben használt fény alkalmas az állat- és növénytermesztés, a fertőtlenítés, a díszítő és effekt világítások újragondolására, de megváltoztatta a vizuális megjelenítők határait is, elég a 1,2 millió színes LED fénypontból felépülő Las Vegas-i MSG Sphere látványos vizuális effektjei gondolni.
A mennyiségi paraméterek mellett egyre fontosabb a világítás minősége is. Előtérbe kerülnek a látást, a komfortot, a biztonságot, az életminőséget növelő tulajdonságok. Ezek szakszerű, tudományos alapokon történő tervezése, értékelése és mérése állandó kísérletezni és tanulnivalót ad a szakembereknek. Ilyen terület az integratív világítás, ami egyszerre veszi figyelembe a fény emberre gyakorolt vizuális és nem-vizuális hatásait, mint például a fény és a sötétség szerepe a cirkadián ritmus szabályozásában, beleértve a természetre gyakorolt hatásokat is.
Az autóiparban is forradalom zajlik. Az alternatív hajtásláncok mellett nőnek az elvárások a világítással szemben is. A közlekedési szituációra azonnal reagáló mátrixfényszórók, a különböző kiemelővilágítások, a belső terek egyre szofisztikáltabb megvilágítása sokszorosára emelte az autókban használatos fényforrások számát és féleségét.
A LED technológia által nyújtott nagyfokú rugalmasság egyszerre fokozta a komplexitást és szélesítette ki az alkalmazási területeket és értékelési módszereket. A világítás egyre mélyebben integrálódik az épületautomatizálási rendszerekbe, az okos városokba.

Ez a komplexitás jellemzi a 2024-es konferencia tematikáját is:

• a mesterséges intelligencia alapú digitális iker szerepéről a világítási infrastruktúra tervezésében
• energiahatékony, de szabványos megoldásokról a köz- és munkahelyi világításban
• termelékenységet és a termékminőséget növelő LED-es mezőgazdasági világításról
• a fénycsövek lehetséges LED-es helyettesítéséről
• a vonatkozó szabványok változásáról
• a világítási rendszerek vezérléséről, automatizálásáról
• új mérési megoldásokról
• határterületi alkalmazásokról

Még nem késő előadással is jelentkezni a vtt@vilagatas.org címre az előadó(k) nevével, az előadás címével és az tervezett előadás pár mondatos ismertetésével!

A világítástechnikával foglalkozó szakemberek a LED technológia kapcsán egyre gyakrabban szembesülnek olyan kihívásokkal, amelyeket eddig a szakma távoli határterületeinek gondoltak. Ugyanakkor olyan szakemberek találkoznak LED-ekkel, azok vezérlésével, akiknek teljesen idegen volt ez a terület. A LED Konferencia kiváló lehetőséget ad ezeknek a területeknek a megismerésére, tudás- és tapasztalatcserére. Az előadók között neves világítástechnikai tervezők, szakemberek, kutatók, vállalatvezetők és start-up cégek is szerepelnek. A konferencián bemutatásra kerülnek az elmúlt évben Magyarországon megvalósult világszínvonalú LED-es projektek is.

 Az esemény kiemelt támogatója az Óbudai Egyetem.

A feszültség alatt álló alkatrészekkel való munkavégzéshez biztos kézre és speciális szerszámokra van szükség. A villanyszerelőnek precíznek és összeszedettnek kell lennie, mert esetleges hibája szó szerint emberéletbe kerülhet.

A megfelelő felszerelésbe történő befektetés megvédheti a szakembert az olyan felesleges problémáktól, mint például a berendezések károsodása, a munkaleállások vagy az egészségügyi kockázatok. Elmondjuk, mire kell különösen figyelni a fogó kiválasztásakor.

Biztos eredmény a körülményektől függetlenül
Előfordul, hogy a villanyszerelők nem tudják, mire számíthatnak, mielőtt megérkeznek a munkavégzés helyszínére, ezért minden szerszámot magukkal visznek. A vezetékköpeny, a szigetelés eltávolítása vagy a csavarok lerövidítése nagy precizitást igénylő feladatok – mind a szakember keze, mind a kezének „meghosszabbítása”, azaz a szerszám is igénybe van véve. Ha a villanyszerelőnek különböző típusú fogókat kell használnia, akkor koncentrációra, sok helyre és gördülékeny szerszámcserére van szüksége az aktuális munkafázis függvényében. Ez hely- valamint időveszteséggel, és a szerszámokkal való folyamatos „zsonglőrködésből” fakadó frusztrációval jár.

Erre a problémára megoldás az univerzális 8 az 1-ben fogó Industrial electric változatban, amely nyolc funkciót is kombinál egyetlen szerszámban. Kialakítása lehetővé teszi olyan tevékenységek elvégzését, mint a szerelvénydoboz átlyukasztása és a sorja eltávolítása, a vezeték érvéghüvelyhez való hozzáigazítása, elemek megfogása és húzása, különféle formájú és átmérőjű elemek megfogása és csavarása (a kerek rúdtól a hatszögletű csavarig), érvéghüvelyek krimpelése, az egyes vezetékek szigetelésének csupaszítása, többeres vezetékek elvágása és a dugaszolóaljzatban használt csavarok lerövidítése. Ezek a legfontosabb munkalépések tehát egyetlen szerszámmal elvégezhetők.

Az új típusú fogó fejének végén a lekerekítések megmaradtak, hogy kisimítsák a „kilyukasztott” nyílás peremét, míg az éles él eltávolítja az egyenetlenségeket vagy a műanyag membrán maradványait. A fogó elvékonyuló csőre lehetővé teszi a mélyen beágyazott elemek megfogását is. A szerszám elülső sima fogófelülete lehetővé teszi a finom huzalok sérülésmentes megfogását vagy vezetését, míg a mögötte lévő fogazott felület biztonságos és erőteljes fogást tesz lehetővé.

A felső pofa félkör alakú, így drótból könnyedén hurok készíthető. A fogó lehetővé teszi többeres elektromos vezetékek (réz vagy alumínium) vágását 5 x 2,5 mm^² / Ø 15 átmérőig, valamint a szigetelés eltávolítását az egyes Ø 0,75, Ø 1,5 mm és Ø 2,5 mm-es vezetékekről. Az érvéghüvelyek krimpelése 0,5–2,5 mm-es tartományban, a csavar hosszának lerövidítése pedig Ø 3,3 mm-ig lehetséges. A csavarvágó nyílása a fogó forgócsapjához közel helyezkedik el, így a vágás nem igényel nagy erőt. A vágóelem éleinek kialakítása nem károsítja a meneteket a vágás során, és a vágás után nincs szükség új menetmetszésre. A sorozatos vágással járó munkát megkönnyíti az aktiválható nyitórugó, amelynek kiiktatása biztonságos, helytakarékos tárolást tesz lehetővé.

„Minden professzionális villanyszerelő munkájában számít a tapasztalat, a precizitás és a mobilitás, valamint a felhasznált eszköz multifunkcionalitása, amelynek köszönhetően könnyen tud alkalmazkodni az előre nem látható nehézségekhez. Az Industrial electric 8 az 1-ben többfeladatos fogó optimális teljesítményt és mobilitást garantál, egy könnyű és ergonómikus eszközben különféle szabványos fogókat kombinálva” – mondja Maja Sikorska, a Wiha marketingmenedzsere.

Reális előnyök
„Magasban vagy nehéz körülmények között végzett munka során különböző típusú fogókkal kell rendelkeznünk, amelyeket különféle feladatokra terveztek. Legjobb esetben is folyamatosan cserélnünk kell a szerszámokat a következő lépéshez. A legrosszabb esetben időt vesztegetünk a szerszámtáskáért való lemenetellel, ha elfelejtünk egy szükséges szerszámot, nem beszélve a biztonsági aggályokról és azokról a helyzetekről, amikor egy szerszám leesik a létráról vagy kicsúszik a zsebből. Lemegyünk. Fáj a térdünk, telik az idő. Egy adott szerszám elérhetősége ezért döntő fontosságú a munka gyorsasága szempontjából” – hangsúlyozza Wojciech Gradowski, a Wiha szakértője.

A szerszámok kiválasztását befolyásoló tényező, különösen a mobilszolgálattal kapcsolatos munkák esetében az univerzalitás. Olyanokat válasszunk tehát, amelyek a működési lehetőségek teljes skáláját egy szerszámban összpontosítják – ezzel is kímélve a gerincünket, köszönhetően a szerszámos táska alacsony súlyának, a munkaidő csökkentését – az egyetlen szerszám használatának köszönhetően, valamint a pénztárcát, mert egy szerszámba fektetünk be – nem többe. Az egészségvédelem is kulcsfontosságú. A nem megfelelő szerszámok kiválasztása a fájdalmas sérüléseken túl összefügg az alkalmazottak sérülés miatti hiányzásával, és ezáltal a munkavégzési idő meghosszabbodásával.

A Wiha komolyan veszi a párbeszédet azokkal a szakemberekkel, akik számára szerszámokat készít, ezért az ő biztonságuk elsődleges. A megbízható berendezések hosszú évekig garantálják a biztonságos, hatékony és kényelmes munkát.
Tehát, ha funkcionális fogót keres, akkor a 8 az 1-ben verzió a megoldás!

Decemberben megjelent összevont lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

December 5-én jelent meg lapunk 2023/11-12. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Egy érdekes felmérés adta az apropóját a 2023.november 21-én tartott sajtótájékoztatónak, amelyet a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) Női Vezetői Klubja rendezett. Az esemény témája: „Tenni vagy nem tenni, azaz kell-e változtatni a vezetőnői lét jellemzőin?” 

A 2023 októberében végzett hiánypótló, nem reprezentatív kutatás a Magyarországon működő kis- és középvállalatok női vezetőinek erősségeit, kihívásait, kompetenciáit, fejlesztendő területeit és a női vezetői léttel kapcsolatos sztereotípiákat mérte fel. A kutatásban az MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége) Női Vezetői Klubja tagvállalatainak vezetőit, és az adatbázisukban szereplő, minimum 100 millió forint éves árbevételű cégek vezetőinek véleményét kérdezték meg. A kérdésekre 221 szenior vezető válaszolt. Az online kérdőív és a két fókuszcsoportban zajló kutatás résztvevőinek 69%-a nő, 31%-a férfi volt, mintegy fele több mint 15 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik, átlagéletkoruk 49 év.
A teljes felmérés eredményei lentebb olvashatók.

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (I.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól. E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:

• 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
• 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.

A rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire. A rendeletben meghatározott feltételek szerint a villamosműre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nukleáris létesítményekre, a bányafelügyelet hatáskörébe utalt tevékenységek során használt villamos berendezésekre és a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésekre.
Ugyanakkor a rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, amely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
A rendelet a kihirdetését követő 90. napon, azaz 2023. november 28-án lépett hatályba. 2023/11–12. számunkban induló cikksorozatunkban az új rendelet 1. és 2. melléklete szerinti szabályzatot és annak változásait ismertetjük.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Helyhez kötött villamos berendezések vizsgálata
A felülvizsgálatok elvégzése során sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen előkészületeket, lépéseket, óvintézkedéseket kell tenni a vizsgálatok elvégzése előtt, az esetleges károkozás elkerülése érdekében. A témával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A biztosítótáblákon korábban B16-A biztosítóblokkok voltak szabványosak az áramkörökben ÁVK-val kiegészítve. Amikor az ÁVK-val leválasztottunk, nem kellett attól tartanunk, hogy szigetelésvizsgálatkor bármi megsérül vagy tönkremegy az ÁVK előtti áramkörrészben. Egyúttal elvégezhettük az adott ÁVK-k kioldási idejének és kioldási áramának mérését is. Most olyan biztosítószekrényekben végzünk méréseket, amelyekben az áramkörök csak részben vannak ÁVK-val szerelve. Biztosítókat és reteszelő reléket is tartalmaznak. A szigetelés és a hurokimpedancia mérésénél – amikor aktív feszültség kerül a mérőkészülékről a vezetékekre – felmerül a kérdés, hogy kizárható-e bárminek a tönkremenetele. A szigetelési ellenállás mérés kapcsán tudjuk, hogy az elosztódobozban lévő PEN-vezetéket le kell választani. Ha valaki tud gyakorlati bemutatóra hivatkozni, azaz egy szabadon elérhető videóanyagra, az is nagy segítség lenne, ahol pl. a biztosítószekrény és a ház hálózatra csatlakozásának komplett ellenőrzése látható, az összes említett alkatrész megjelölésével! Az a tájékoztatás is jó lenne, hogy mi az elkerülendő, ill. mely esetekben, mely vizsgálati vagy mérési módszer alkalmazása nem javasolt, vagy elhagyható? Azt sem tudjuk megbízhatóan, hogy a vizsgálati paraméterek károsíthatják-e a túlfeszültség-védelmi eszközöket vagy a biztosítókat?
A 2023/11–12. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

▪ Murvai István: Elkerülhető, mégis bekövetkezett villamos balesetek
Jól ismert előírás, hogy a biztonságos üzemeltetéshez a szabvány előírások betartásával, vagy legalább egyenértékű biztonsági megoldások alkalmazásával létesített és rendszeresen karbantartott, valamint időszakosan felülvizsgált villamos berendezés szükséges.
A biztonságos villamos munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges a villamos szakképzettség, vagy kioktatás. Ugyancsak fontos követelmény a villamos energia veszélyforrásainak ismerete, időszakos munkavédelmi oktatásokon történő részvétel, valamint a villamos munka során ellenőrzött és minősített villamos kéziszerszámok, gépek és műszerek használata, továbbá a felsorolt eszközöket a felhasználási célnak megfelelő állapotban kell tartani.
A villamos berendezés üzemeltetése során, a tervezési és kivitelezési hibák, a feszültség nélküli állapot ellenőrzésének elmulasztása, a kezelési utasításokban foglaltak be nem tartása, a nem kellő körültekintéssel végzett hibakeresés következtében a villamos energia jelenléte miatt a szakképzett, kioktatott, ill. a képzetlen személyekkel is megtörténhet áramütés, villamos égés, ívelés, illetve tűz vagy robbanás által okozott személyi sérülés vagy haláleset.
A 2023/11–12. számunkban megjelenő cikkünkben a tervezési és kivitelezési, berendezés-gyártási hibákkal létesített villamos berendezés üzemvitele, bővítése, javítása, és a villamos berendezés használata közben történt elkerülhető, mégis bekövetkezett villamos baleseteket elemzünk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXVII.) – A napenergia hasznosítás veszteségei 2
A Napból mintegy 1366 W/m² teljesítmény fluxus éri folyamatosan a Földünket. Ez a napenergia potenciál a legnagyobb – sajnos egyelőre csak elméleti jellegű – forrás számunkra.
A földi légkörön való áthaladás már jelentős veszteséget jelent, mintegy 49%-ot. A napelemes rendszerek építése és tartós működtetése során lépten-nyomon találkozhatunk további veszteségekkel, amelyeknek különféle okai vannak. Ennek következménye, hogy az elméletileg 100%-nak tekintett bejövő energiából, nem kapunk vissza csak 75–80%-ot. A veszteségek egy része „természetes” módon képződik, ide tartoznak az extrém időjárás által okozott károk, más részét a gyártásban, telepítés során mi magunk okozzuk. Cikksorozatunk előző részében már megkezdtük a veszteségek főbb forrásainak áttekintését, példákkal illusztrálva, 2023/11–12. lapszámunkban most folytatjuk, és a végére érünk.

▪ Arató Csaba: A szerelői ellenőrzésről, a villamos felülvizsgálatokról (III.)
Cikksoroztunkban a szerelői ellenőrzés, a villamos felülvizsgálatok témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk, a jogszabályi háttérre is részletesen kitérve. Mindezt annak érdekében, hogy tisztázzuk a problémákat, eloszlassuk a bizonytalanságokat, segítsük a villamos szakemberek munkáját.
Kérdés: A szerelői ellenőrzés megszűnt (kivéve az ÁVK és a kéziszerszám ellenőrzést). De nyilvánvalóan az a tevékenység, amit a szerelői munka befejező műveletének nevezünk (remélem, jól nevezem), az megmaradt. A „befejező művelet” pontos tartalmát nem sikerült felderítenem, és elég nagy a bizonytalanság ebben az ügyben (nálam). Többek között, hogy mit végez a VBF felülvizsgáló és mit a villanyszerelő? Másik kérdésem az lenne, hogy a szigetelési ellenállásmérést ki végzi? Végezheti a villanyszerelő, vagy esetleg kötelező neki is elvégezni? Azt tudom, hogy a hurokimpedancia mérés és annak dokumentálása a VBF hatáskörében van. Olyan apropóból jött ez elő nálam, hogy a középfokú villamos oktatásban a hurokimpedancia elmélete és gyakorlati mérése háttérbe szorult, amivel én nagyon nem értek egyet. A szigetelési ellenállás mérése változatlanul szerepel a gyakorlaton és a gyakorlati vizsgákon. Kérem, segítsenek kiigazodni ezen témakörökben, előre is köszönöm! (Tisztelettel, K. L. oktató)
A 2023/11–12. lapszámunkban befejeződő cikksorozatunk ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozott/foglalkozik a felülvizsgálatok témakörével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló utólagos beszerelése a TN-rendszer dugaszolóaljzataihoz
A régi villamos rendszerek karbantartása, felújítása során szinte mindig felmerül a kérdés, hogy azoknak a létesítésükkor érvényes szabványoknak kell-e megfelelniük, vagy a rendszert az új szabványokhoz kell igazítani. Cikkünkben egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk a témával, jelen esetben az áram-védőkapcsoló utólagos beszerelésének szükségességével.
Kérdés: A várossal kötött karbantartási szerződés keretében megbízást kaptunk a középületek épületvillamossági rendszereinek a felülvizsgálatára, a hibák felderítésére. Egyik ilyen eset például egy iskola volt. Ott a villanyszerelés az 1960-as években készült. A felülvizsgáló szakember erősen kritikusan bírálta a rendszert, és rámutatott, hogy azt így továbbra már nem lehet üzemeltetni. Az épületvillamossági rendszer teljes felújítását azonban nem lehet az oktatás megzavarása nélkül gyorsan elvégezni. Így a tervezőiroda erre két javaslatot nyújtott be. Az első javaslatban minden aljzatot fel kell szerelni áram-védőkapcsolóval. Véleményem szerint ez a létesítmény használatának megváltozását jelenti. A rendszert ezután az érvényben lévő szabványoknak megfelelően kell átalakítani. Ez ráadásul költségtényezőt jelent, az ÁVK-k későbbi karbantartási költségeivel kapcsolatban is. A második javaslatban az aljzatokat adaptergyűrűk segítségével úgy kell kialakítani, hogy csak II. ÉV-osztályú, azaz kettős szigetelésű eszközöket lehessen csak üzemeltetni. Ez is a villamosenergia-rendszer jelentős megváltoztatása számomra, azaz a rendszert ezután is az érvényben lévő szabványoknak megfelelően kell átalakítani. Az is kétséges, hogy egy süllyesztett védőérintkezős aljzat módosítható-e úgy, hogy csak II. ÉV-osztályú készülékeket lehessen üzemeltetni rajta. Nos, én sem látok más alternatívát a villamos rendszer új szabványokhoz igazítására. Hogyan látják ezt önök?
A 2023/11-12. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

▪ Murvai István: A kisfeszültségű felhasználói villamos berendezések létesítésének feladatai, az együttműködés csapdahelyzetei
A kisfeszültségű felhasználói villamos berendezés létesítésében a villamos tervezők, a villamos kivitelezők és a biztonságosan üzemeltethető létesítést segítő műszaki biztonsági háttérfeladatot végzők működnek közre. Feladataikban, együttműködésükben azonban több csapdahelyzet is előfordulhat. A villamosenergia-rendszerben létesített villamos berendezések együttesen a villamosenergia-termelésre, szállításra, átalakításra, elosztásra, valamint felhasználásra szolgálnak. Amennyiben azonban a cikkünkben ismertetett csapdahelyzeteket nem kerülik el a felhasználói villamos berendezés létesítése során, és a megfelelő műszaki intézkedések is elmaradnak, nem teljesülnek a biztonságosan üzemeltethető létesítés műszaki követelményei.
A 2023/11–12. számunkban megjelenő cikk a biztonságosan üzemeltetethető kisfeszültségű felhasználói villamos berendezések létesítésének feladataival foglalkozik, számos műszaki felvételt felsorakoztatva a csapdahelyzetek bemutatására. 

A 2023-as évben a Phoenix Contact alapításának 100. jubileumi évfordulóját ünnepli. Egy évszázad a technológia és innováció iránti szenvedély jegyében: Az elmúlt 100 év alatt a Phoenix Contact egy esseni, ipari termékek forgalmazásával foglalkozó, családi vállalkozásból globális gyártóvállalattá nőtte ki magát. A gazdaság és az infrastruktúra valamennyi ágazatának villamosításához, hálózatba kapcsolásához és automatizálásához szükséges termékekkel és megoldásaival, valamint az innováció és a technológia iránti szenvedélyével a Phoenix Contact tovább szárnyal – immár kiegészítve a célokat élőhelyünk fenntartható fejlődése iránti elkötelezettséggel.

„Az évek során sok mindent elértünk együtt, hűek maradtunk családi vállalkozásunk értékeihez és kultúrájához, miközben folyamatosan növekedtünk és fejlődtünk. Ez az évforduló különleges pillanat számunkra. Létrehoztuk azt az alapot, amelyre építve tovább haladhatunk a sikeres jövő felé. Ügyfeleinkkel és üzleti partnereinkkel együttműködésben az energiaforradalom olyan megoldásait fogjuk előmozdítani, amelyek alapot adnak egy fenntartható világ megteremtéséhez” – nyilatkozta Frank Stührenberg, a Phoenix Contact elnök-vezérigazgatója a 100. évforduló jelentőségét kiemelve.

Kapocs az ember és a technológia között
A jó kapcsolatok nem csupán a Phoenix Contact termékeinek elemi jellemzői. A kapcsolatok képezték az alapját annak is, hogy Hugo Knümann üzletember ötletéből egy globálisan aktív ipari vállalat jöhessen létre. A Phönix Elektro- und Industrie-Bedarfsgesellschaft 1923-as esseni alapításakor a vállalat kizárólag értékesítési vállalkozásként indult. 1928-ban az RWE-vel kötött üzleti kapcsolat vezetett az első DIN-sínre szerelt sorkapocs feltalálásához. Ez adta a Knümann-nak az ötletet, hogy a blokkokat szétválassza és külön-külön DIN-sínre helyezett sorkapcsokba rendezze. Egy másik jelentős személyes és üzleti kapcsolat 1949-ben köttetett. Knümann ekkor találkozott Josef Eiserttel, a Siemens fejlesztőmérnökével, aki 1953-ban, Knümann halála után átvette a vállalat vezetését.

Blombergből a nagyvilágba
Mr. Eisert érkezésével a vállalat alapvető változásokon ment keresztül. Az egyszerű kereskedelmi vállalkozásból saját termeléssel rendelkező vállalat lett. A blombergi telephelyen, ahová a vállalatot a háború alatt át kellett telepíteni, hamarosan több üzem és központ is létesült. Az átköltözés után számos új termék fejlesztésébe fogtak, és a portfólió egyre inkább az elektronika irányába bővült. Az innovatív Interbus terepibusz-rendszerrel 1987-ben megteremtették az ipari hálózatépítés alapjait. Ezzel megtörtént a döntő lépés az automatizálás felé. Az első külföldi leányvállalat 1981-es USA-beli megalapítását pedig további leányvállalatok követték. Ma már nemcsak Németországban zajlik értékesítés, hanem szerte a világban.

A magyarországi leányvállalat 1993 óta működik, idén ünnepli 30 éves évfordulóját. Jelenleg 32 alkalmazott dolgozik a vállalat budapesti székhelyén és raktárépületében. A magyarországi tevékenység fókuszában a készülék csatlakozástechnika (IE), az ipari komponensek és elektronika (ICE), az ipari automatizálás és megoldások (IMA) állnak. A cég árbevétele rohamos tempóban fejlődött, 2022-re elérte a közel 9 milliárdos eredményt.
„Nagyon fontos számunkra, hogy a Phoenix Contact Group tagjai lehetünk, és egy olyan megbízható partnerrel rendelkezünk, amely folyamatosan ösztönzi az új termékek és megoldások fejlesztését. Az értékesítési régiónkban szerzett tapasztalatainkkal és az itteni követelményekkel mi is hozzájárulunk a termékek műszaki továbbfejlesztéséhez. Termékeink és megoldásaink folyamatos innovációja lehetővé teszi számunkra, hogy kiemelkedő szerepet játszunk a hazai ipar, különösen a megújuló iparágak fejlesztésében és a fenntarthatósági követelmények mielőbbi teljesítésében” – nyilatkozta Pálos Gábor, a magyar leányvállalatot 25 éve vezető ügyvezető igazgató a jövőbeli tervekről.

Együtt a jövőért – Társadalmi felelősségvállalás
A Phoenix Contact elkötelezett az All Electric Society vízió (teljesen elektromos társadalom) megvalósítása mellett egy olyan jövő érdekében, amelyben a megújuló erőforrásokból származó energia kívánt mennyiségben és gazdaságilag fenntartható módon áll rendelkezésre az egész világon. A megújuló energia következetes termelése és felhasználása mellett a fenntartható jövő kulcsát jelenti a primer energiaszükséglet csökkentése hatékonysági intézkedésekkel, valamint intelligens és hálózatba kötött rendszerek létrehozásával.
Az ágazati összekapcsolás néven ismert megközelítés megköveteli az átfogó villamosítást, digitalizálást és automatizálást, például az energia, az infrastruktúra, az épületek és a mobilitás területén, így jönnek létre az „intelligens ágazatok”. Valamennyi terület integrációja biztosítja az alapot egy olyan rendszer megvalósításához, amely elvezet az All Electric Society-be, amelyen a Phoenix Contact aktívan tevékenykedik a termékeivel és megoldásaival évek óta.
Az All Electric Society tehát egy olyan társadalom, amelynek teljes energiaciklusa teljes egészében megújuló energiaforrásokból előállított villamos energián alapul. A fenntarthatóan termelt villamos energia gyakorlatilag az „elsődleges energiaforrás”. A felhasznált végső energia azonban nem mindig villamos energia. Az ellátás biztonsága és a villamos energia, az épületek, a közlekedés és az infrastruktúra összekapcsolása az ipari szektorral csak akkor válik valósággá, ha az elektromos energiát a szintetikus energia előállításának alapjául is felhasználják, pl. üzemanyagok (e-üzemanyagok) előállítására, vagy power-to-gas és power-to-liquid (energiából gázt és energiából folyadékot) technológiák révén.

A vízió valós gyakorlatbeli bemutatása érdekében Szeptember 1-én, a Phoenix Contact németországi központjában, Blombergben a nagyközönség számára is megnyílt az All Electric Society Park, ahol 7800 m² élményterületen élhetjük át, hogy hogyan állítják elő, tárolják és osztják el az energiát, hogyan optimalizálják az energiafogyasztást, a szektorok összehangolása, hogyan járul hozzá a megújuló energia optimális áramlásához és hogyan függenek össze ezek a területek egymással.

„Továbbra is az egyik legjelentősebb tendencia lesz a globális szintű, teljes körű villamosítás. Üzleti modellünk összhangban áll ezzel a trenddel. Ezért közép- és hosszú távú növekedésre számítunk, amelyre már most felkészülünk. Az elkövetkező öt évre 2 milliárd eurós beruházási programot irányoztunk elő” – fejtette ki Stührenberg.

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Október 17-én jelent meg lapunk 2023/10. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A Light+Building ismét a szokásos módon kora tavasszal, 2024. március 3–8. között kerül megrendezésre. A visszaszámlálás megkezdődött, és alig hat hónap van hátra a világ vezető világítástechnikai és épületvillamossági szakvásárának frankfurti megnyitójáig.

Eddig több mint 2000 kiállító regisztrált a szakvásárra, hogy bemutathassa innovációit. Ismét jelen lesznek a nagy világítástechnikai gyártók, és számos piacvezető cég mutatja be legújabb termékeit a világítás, az elektrotechnika, az otthon- és épületautomatizálás, valamint a hálózatba kapcsolt biztonságtechnika területén.
Az emberek életmódja, munkája és kapcsolata a városokban és az épületekben folyamatosan változik. Ezért a holnap épületszolgáltatási technológiájának alkalmazkodnia kell a vele szemben támasztott változó igényekhez. Az új energiaforrásokhoz interfészekre van szükség, a rendszereknek átjárhatónak kell lenniük, és a hatékony működésnek a károsanyag-kibocsátás és a gazdaságosság szempontjából is magától értetődőnek kell lennie. A villamosítás jelenti a nagyobb fenntarthatóság és a jövőbeli igényeknek megfelelni képes építőipar alapkövét. Ennek megfelelően a világ vezető szakkiállításának mottója 2024-ben a „Legyen villamosított!” (Be electrified!). E mottó alapján három kiemelt téma – Fenntarthatóság, Hálózatba kapcsolhatóság és Munka+Élet – határozza meg azokat a tényezőket, amelyek a holnap világában az élet, a munka és a mobilitás szempontjából alapvető fontosságúak lesznek. A Light+Building 2024-en ezek képezik az előadások, a vezetett túrák és a különleges bemutatók közös vezérfonalát.
A Light+Building szakvásáron az irodáktól az oktatási létesítményeken át, az ipari alkalmazásoktól a kiskereskedelmen át a szállodaiparig terjedő spektrumot lefedve az intelligens világítási megoldások mindig is kiemelt helyet kaptak. Összességében ez a témakör most is a teljes kiállítási terület mintegy 64%-át foglalja el.
Az elektrotechnikai infrastruktúrára alapozva a jövő fenntartható házai és épületei megújuló energiaforrásokat használnak a hatékony és gazdaságos üzemeltetés érdekében, ugyanakkor magas fokú kényelmet, biztonságot és védelmet nyújtanak. A megfelelő villamos infrastruktúra előfeltétele az otthon- és épületautomatizálásnak, az energiatárolásnak és annak kezelésének, a napelemes rendszerek és töltőállomások csatlakoztatásának, valamint a villamosenergia-alapú fűtési rendszereknek. Az ezekhez szükséges legújabb termékek, technológiák szintén bemutatkoznak az ágazat számos kulcsszereplőjének részvételével.
Egyre inkább digitalizálódó világunkban a biztonságtechnikai szegmens kiemelt fontosságú szerepet játszik. Az „Intersec Building” kiállítói a hálózatba kapcsolt biztonsági és biztonságtechnikai megoldásokat mutatják be.
Felsorolni is szinte lehetetlen azokat a területeket, amelyek érdeklődésre tartanak számot a szakemberek körében, és amelyek jelen lesznek Frankfurtban a Light+Building alkalmával, így csak azt tudjuk javasolni, hogy aki teheti, látogasson el a kiállításra.

Képek: © Messe Frankfurt GmbH

▪ Arató Csaba: A szerelői ellenőrzésről, a villamos felülvizsgálatokról (II.)
Cikksorozatunkban a szerelői ellenőrzés, a villamos felülvizsgálatok témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk, a jogszabályi háttérre is részletesen kitérve. Mindezt annak érdekében, hogy tisztázzuk a problémákat, eloszlassuk a bizonytalanságokat, segítsük a villamos szakemberek munkáját.
Kérdés: A szerelői ellenőrzés megszűnt (kivéve az ÁVK és a kéziszerszám ellenőrzést). De nyilvánvalóan az a tevékenység, amit a szerelői munka befejező műveletének nevezünk (remélem, jól nevezem), az megmaradt. A „befejező művelet” pontos tartalmát nem sikerült felderítenem, és elég nagy a bizonytalanság ebben az ügyben (nálam). Többek között, hogy mit végez a VBF felülvizsgáló és mit a villanyszerelő? Másik kérdésem az lenne, hogy a szigetelési ellenállásmérést ki végzi? Végezheti a villanyszerelő, vagy esetleg kötelező neki is elvégezni? Azt tudom, hogy a hurokimpedancia mérés és annak dokumentálása a VBF hatáskörében van. Olyan apropóból jött ez elő nálam, hogy a középfokú villamos oktatásban a hurokimpedancia elmélete és gyakorlati mérése háttérbe szorult, amivel én nagyon nem értek egyet. A szigetelési ellenállás mérése változatlanul szerepel a gyakorlaton és a gyakorlati vizsgákon. Kérem, segítsenek kiigazodni ezen témakörökben, előre is köszönöm! (Tisztelettel, K. L. oktató)
A 2023/10. lapszámunkban a második résszel folytatódó cikksorozatunk ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozik a felülvizsgálatok témakörével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazása okvetlen szükséges?
A címben szereplő kérdéssel – azaz, hogy minden esetben célszerű-e áram-védőkapcsolót beépíteni – egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Mindig problémáink vannak a frekvenciaváltós készülékek, a mosó- és centrifuga gépek, szárítógépek szivárgó áramainak kezelésével. Ezen gépek mind a normál kereskedelemi forgalomban vásárolhatóak, és helyhez kötötten fix bekötéssel, vagy dugaszolható csatlakozókon keresztül csatlakoznak a kisfeszültségű hálózathoz. Az ipari gépek esetében természetesen nem háztartási villásdugókkal. Minden egység szabványos, egy- vagy háromfázisú frekvenciaváltóval van ellátva.
Második probléma: Egy másik cégnél új áramkörben három géphez 32 A-es biztosítót alkalmazott a villanyszerelő. A gépek névleges csatlakozási értékei ezt a 32 A-t még együttes működés esetén sem érik el. Eddig minden rendben. Az elosztó kialakításánál a szerelő betartotta a gyártó szerelési utasítását, amely „A” típusú áram-védőkapcsoló beépítését írja elő a szóban forgó gépekre. Most mindhárom, erre az áramkörre kapcsolt gép összesen öt inverterrel van felszerelve, amelyekre az általam ismert előírások és szabályok, valamint az RCD gyártók kifejezetten „B” típust írnak elő. A magyar forgalmazó kifejezett kérésem ellenére sem volt hajlandó nyilatkozni.
1) Az általunk ebben az összefüggésben ismert MSZ EN 61140 szabvány 7.6.3.3. bekezdésben található táblázat adatai mértékadóak az 1 kHz-ig terjedő frekvencia tartományban (táblázat). Ez azt jelentené, hogy a különbözeti áram mérését aluláteresztő szűrő nélkül kell elvégezni?
2) Nincs információnk arról, hogy inverteres leágazásban a „B” típusú áram-védőkapcsoló használatát mellőzni lehet-e? Valóban lehetséges ez?
3) A konkrét 3 motoros frekvenciaváltós leágazásban milyen különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló lenne megfelelő?
4) Az MSZ EN 61800-5-1 valóban nem ír elő – nagyobb szivárgási áramok esetére – 10 mm² keresztmetszetű réz kiegészítő védővezetőt a 2,5 mm²-es védővezetővel ellátott ipari dugaszoló csatlakozás esetére?
A 2023/10. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

▪ Murvai István: A felhasználó tulajdonú villamos berendezések felújítási, átalakítási, tervezési munkáinak műszaki biztonsági irányelvei
Az ipari és a kommunális létesítmények közép- és kisfeszültségű villamos berendezéseinek közös jellemzője, hogy az elöregedés, a rendeltetés megváltozása, a teljesítményigény növekedése, a korábbi meg nem szüntetett tervezési és kivitelezési hibák miatt sokszor a rendszeres és körültekintő karbantartás mellett sem tudják biztosítani a folyamatosan megbízható és biztonságos villamosenergia-felhasználás követelményeit.
Ráadásul a rendszeres és körültekintő karbantartás a létesítmények többségében nem, vagy csak hiányosan történik meg. Az üzemeltetők műszaki vezetőit az sem sarkallja a hiánytalan munkavégzés megkövetelésére, hogy sok esetben a villamos berendezés létesítése terv nélkül, vagy hiányos tervek alapján történt, az üzemvitel során késedelmesen tártak fel villamos tervezési hibákat, a hiányos tervezői egyeztetések miatt villamos műszaki ellentmondások következtek be, az áramvezető képességet befolyásoló tervezői megoldások figyelmen kívül hagyása miatt tervezési hibák következtek be, a tervezői méretezési tervhibákból kivitelezési hibák adódtak, a hiányos villamos műszaki biztonsági ismeretek miatt a villamos berendezésnél létesítési hibák következtek be.
A 2023/10. számunkban megjelenő cikk a villamos berendezések felújításának, átalakításának műszaki feladataival foglalkozik.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXVII.) – A napenergia hasznosítás veszteségei 1
A Napból mintegy 1366 W/m² teljesítmény fluxus éri folyamatosan a Földünket. Ez a napenergia potenciál a legnagyobb – sajnos egyelőre csak elméleti jellegű – forrás számunkra.
A földi légkörön való áthaladás már jelentős veszteséget jelent, mintegy 49%-ot. A napelemes rendszerek építése és tartós működtetése során lépten-nyomon találkozhatunk további veszteségekkel, amelyeknek különféle okai vannak. Ennek következménye, hogy az elméletileg 100%-nak tekintett bejövő energiából, nem kapunk vissza csak 75–80%-ot. A veszteségek egy része „természetes” módon képződik, ide tartoznak az extrém időjárás által okozott károk, más részét a gyártásban, telepítés során mi magunk okozzuk. Cikksorozatunk 2023/10-es számában megjelenő, ill. következő része áttekinti a veszteségek főbb forrásait, példákkal illusztrálva.

▪ Czikó Zsolt: Megújuló energia – a természet erejének hatékony és biztonságos felhasználása (II.)
Kétrészes cikkünk előző részében azt néztük meg, hogy a napelemes berendezéseknél milyen különleges esetet és védelmi intézkedést kíván meg az elektromos biztonság, és vészhelyzet esetén miként kell ezeket alkalmazni, a folytatásban a szigetelési hibák feltárásáról, és ennek módjairól lesz szó. Ehhez a rendszer szigetelési ellenállásának felügyelete nem csak a folyamatos információt biztosítja, hanem az adott helyi viszonyokra jellemző ellenállás változás mértékéhez lehet a jelzési határértékeket beállítani. A fotovoltaikus berendezésekhez választott elosztórendszer típusa általában IT (földpotenciáltól elszigetelt, az összes aktív vezető el van szigetelve a földpotenciáltól). Előnye, hogy könnyebb a vezetékezés kialakítása és magasabb a rendszer rendelkezésre állása, mivel az IT-rendszerekben az első hiba nem kell, hogy leállást vagy megszakítást okozzon. A 2023/10. számunkban megjelenő írás részletezi a szigetelési hibák feltárásának módjait.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Az É.V. osztály jelölésének jelentése
Az érintésvédelmi osztályokkal, jelölésükkel és a jelölés jelentésével egy tápegységgel kapcsolatos olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk cikkünkben.
Kérdés: Egy hálózat felülvizsgálata során a helyi elektromos készülék tápegységének adattábláján a II. É.V. osztályú szerkezet szokatlan jelképét vettem észre (1. ábra). Lehet ez az érintésvédelmi törpefeszültség (SELV) szimbóluma? A tápegység primer oldali védővezetője – folytonossági mérés alapján – galvanikusan el van választva a szekunder oldaltól.
Válasz: Nagyon csodálatra méltó, hogy az IEC szabványalkotói mennyire kreatívok a szimbólumok meghatározásában. Mindazonáltal ez a szimbólum csak némi átgondolással értelmezhető.
A tápegység adattáblája szerint, annak meg kell felelnie az MSZ EN 60950-1 Informatikai berendezések. Biztonság. 1. rész: „Általános követelmények” szabványnak. A szabvány utolsó kiadása 2014-es. Azonban 2015. május elsején visszavonták, és helyette az MSZ EN IEC 62368-1:2016 Audio/video, információs és kommunikációs technológiai berendezések. 1. rész: „Biztonsági követelmények” jelzettel újra kibocsátották, amelynek jelenleg érvényes kiadása 2020-as.
Mind a visszavont MSZ EN 60950-1:2014 szabványban, mind a visszavont MSZ EN 62368-1: 2016 szabványban, mind a most érvényes MSZ EN 62368-1: 2020 szabványban volt és van egy ilyen szimbólum, mint amilyen a tápegységen látható.
A 2023/10. számunkban megjelenő írás választ ad a feltett kérdésre.

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Szeptember 12-én jelent meg lapunk 2023/8-9. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Az ívhiba-érzékelő készülék (AFDD) hatótávolsága
Cikkünkben az ívhiba-érzékelő készülékekkel és helyes alkalmazásukkal egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A kérdésem az AFDD-re vonatkozik. Van itt pár olyan, ahol a tápvezetéket felülről és alulról is be lehet kötni. Most azt kérdezem magamtól, ha ív keletkezik, hogyan tudja az AFDD megkülönböztetni, hogy az az AFDD mögötti biztosított áramkörben, vagy az előtte lévő tápvezetékben fordul elő. Az AFDD lekapcsol akkor is, ha az ívelési hiba a tápvezetékben történik? Ha ez így van, akkor ez szerintem a gyakorlat számára is érdekes lenne. Utólagos beszereléskor nem feltétlenül kell az AFDD-t a tápvezeték elejére helyezni, ahol ez helybeli okokból stb. problémás, hanem elhelyezhető a vezeték végére is, és így is megvédené a teljes tápvezetéket az ívhibától. Úgy látom, hogy erre a szabványok nem térnek ki. De az egyik-másik esetben még további biztonságot hozna.
Ezekre a kérdésekre ad részletes választ a 2023/8–9. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: A szerelői ellenőrzésről, a villamos felülvizsgálatokról (I.)
Cikksoroztunkban a szerelői ellenőrzés, a villamos felülvizsgálatok témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk, a jogszabályi háttérre is részletesen kitérve. Mindezt annak érdekében, hogy tisztázzuk a problémákat, eloszlassuk a bizonytalanságokat, segítsük a villamos szakemberek munkáját.
Kérdés: A szerelői ellenőrzés megszűnt (kivéve az ÁVK és a kéziszerszám ellenőrzést). De nyilvánvalóan az a tevékenység, amit a szerelői munka befejező műveletének nevezünk (remélem, jól nevezem), az megmaradt. A „befejező művelet” pontos tartalmát nem sikerült felderítenem, és elég nagy a bizonytalanság ebben az ügyben (nálam). Többek között, hogy mit végez a VBF felülvizsgáló és mit a villanyszerelő? Másik kérdésem az lenne, hogy a szigetelési ellenállásmérést ki végzi? Végezheti a villanyszerelő, vagy esetleg kötelező neki is elvégezni? Azt tudom, hogy a hurokimpedancia mérés és annak dokumentálása a VBF hatáskörében van. Olyan apropóból jött ez elő nálam, hogy a középfokú villamos oktatásban a hurokimpedancia elmélete és gyakorlati mérése háttérbe szorult, amivel én nagyon nem értek egyet. A szigetelési ellenállás mérése változatlanul szerepel a gyakorlaton és a gyakorlati vizsgákon. Kérem, segítsenek kiigazodni ezen témakörökben, előre is köszönöm! (Tisztelettel, K. L. oktató)
A 2023/8-9. lapszámunkban induló cikksorozatunk ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozik a felülvizsgálatot témakörével.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű villamos berendezések létesítési, üzemviteli munkái, biztonságos használatának feltételei
Rendeltetéstől függetlenül minden létesítmény villamos berendezését úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen az élet, az egészség védelem és a testi épség védelem, továbbá a vagyonvédelem követelményeinek. Cikkünkben a különböző rendeltetésű létesítményekben lévő közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések létesítési, üzemviteli munkáival, a biztonságos használat feltételei megteremtésének feladataival foglalkozunk. A bevezetőben előírt villamos műszaki követelmények azonban a létesítmények döntő többségében már a villamos berendezés létesítésének megalapozásánál, a villamos tervezési munkákban sem teljesülnek hiánytalanul. A 2023/8-9. lapszámunkban megjelenő cikkben gyakorlatban megtörtént hiányosságokat elemzünk, és kitérünk a villamos berendezések kivitelezése, valamint üzemeltetése során előforduló jellemző, ismétlődő hibákra, ill. szokás szerint néhány hiányosságot dokumentáló műszaki felvételt is bemutatunk.

Változások jönnek a szakirányú oktatás megszervezésére és a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó törvényben, de a saját munkavállaló szakirányú oktatására vonatkozó jogszabály is módosul – olvasható a BKIK honlapján. 2023. július 1-jétől módosulnak a szakirányú oktatás megszervezésének keretei.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény azon változásai, amelyek a szakirányú oktatásra és a szakképzési munkaszerződésre vonatkoznak, 2023. szeptember 1-től alkalmazandók, míg a saját munkavállaló szakirányú oktatására vonatkozó új szabályok 2024. január 1-jétől lépnek hatályba. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) „Könyvelőkkel a duális képzésért” címmel szervezett szakmai napot a budapesti vállalkozásoknak. A kétnapos eseményen a duális képzésen kívül kiemelt téma volt a saját munkavállalók képzése is.

A BKIK szakmai napjain részletesen körbejárták a tanulófoglalkoztatáshoz kapcsolódó adózási, pénzügyi és munkaügyi kérdéseket, illetve a NAV képviselője előadást tartott a tanulófoglalkoztatáshoz kapcsolódó NAV ellenőrzésekről is.

Az eseményen a szakértők a törvényváltozásokkal kapcsolatosan felhívták a résztvevők figyelmét arra, hogyan tudják a jogszabályi változásokat saját vállalkozásuk hasznára fordítani. Így többek között a saját munkavállalóval kötött szakképzési munkaszerződés esetén adókedvezménnyel élhet a vállalkozás, ami csökkenti a duális képzés költségeit.

A mostani rendelkezés lehetővé teszi a szakképzési munkaszerződés idényjelleggel történő megkötését, ám a korábbi, éves szinten 4–12 hetes egybefüggő időszak helyett a jövőben évente legfeljebb két alkalommal lehet idényjellegű szakképzési munkaszerződést kötni 2–12 hétre, de éves szinten legfeljebb 12 hét időtartamra. Így például lehetővé válik egy (naptári) évben két alkalommal 6–6 hetes határozott idejű szakképzési munkaszerződés megkötése, ami a mezőgazdaság, a turizmus és az élelmiszeripar ágazataihoz kapcsolódó szakmák számára jelent hatékony segítséget.

A szabályozás ugyancsak segíti a felnőttek szakirányú oktatásban való részvételét, ezen belül is különösen a saját foglalkoztatottak képzését. A törvénymódosítás a szakirányú oktatás két sajátos esetét emeli törvényi szintre. Ez alapján a szakirányú oktatásra sor kerülhet a saját foglalkoztatónál, ha annak tevékenysége az adott szakma ágazatához kapcsolódik, vagyis a foglalkoztató rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek átadására az adott szakma oktatásában a duális képzőhely részéről szükség van. Az oktatásra ugyancsak lehetőség van egyéb duális képzőhelynél a szakképzési munkaszerződés megkötésének időpontjában fennálló más jogviszony mellett.

/Forrás: BKIK/ 

A Nap energiájának hasznosítására új módszer született, amely forradalmasíthatja a napenergia megközelítésének módját. A fejlesztés az úgynevezett kvantumpontokon alapszik. A kvantumpontok mindössze néhány nanométeres apró félvezető részecskékből állnak.
A kvantumpontok egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek ideálissá teszik a napelemekben történő felhasználásra. Kis méretük lehetővé teszi számukra, hogy a hullámhosszok széles skáláján elnyeljék a fényt, beleértve azokat is, amelyeket a hagyományos napelemek nem képesek befogni. Ez azt jelenti, hogy a kvantumpont-alapú napelemek potenciálisan több napfényt alakíthatnak át elektromos árammá, jelentősen növelve hatékonyságukat.

Ráadásul a kvantumpontok úgy hangolhatók, hogy egyszerűen a méretük megváltoztatásával különböző hullámhosszú fényt nyeljenek el. Ez a hangolhatóság megváltoztatja a napenergia-ipart. Azt jelenti, hogy a napelemeket a telepítési helyszínük sajátos fényviszonyaihoz lehet igazítani, maximalizálva az energiatermelésüket. Például a kevesebb napfénnyel rendelkező régiókban a napelemeket úgy lehet beállítani, hogy a rendelkezésre álló fényből minél többet nyeljenek el, ezáltal növelve hatékonyságukat.
Ráadásul a kvantumpontok jelentősen csökkenthetik a napenergia termelés költségeit, mivel kiválthatják azokat a drága anyagokat,amelyek jelenleg a napelem gyártáshoz szükségesek, mivel a kvantumpontokat olcsóbb anyagokból lehet előállítani. Ennek eredményeként a napelemek megfizethetőbbé és elérhetőbbé válnának, ami felgyorsítaná az elterjedésüket világszerte.
Azt azért látni kell, hogy a kvantumpontok számos előnye ellenére a technológia napenergiában való alkalmazása még gyerekcipőben jár. Számos kihívást kell leküzdeni, mielőtt ez a technológia kereskedelmi forgalomba kerülhet, többek között a kvantumpontok stabilitásának problémája. Egyelőre ezek a részecskék továbbra is rendkívül reaktívak, és túl gyorsan lebomlanak ahhoz, hogy garantálni lehessen a napelemek élettartamát. A kutatók jelenleg ezen a problémán dolgoznak. Az is gondot jelent, hogy egyes kvantumpontok mérgező anyagokból készülnek, amelyek károsak lehetnek a környezetre. A tudósok most arra törekednek, hogy a részecskéket nem mérgező anyagokból fejlesszék ki.
Ez azt jelenti, hogy a kutatás és fejlesztés folytatásával és a technológia fejlődésével a kvantumpontok egyre jelentősebb szerepet fognak játszani a napenergia-iparban.

Összefoglalva, a kvantumpontok megjelenése új korszakot jelenthet a napenergia szektor számára, bár még mindig vannak leküzdendő akadályok, de ennek a technológiának a potenciális előnyei óriásiak. A kvantumpontok előnyeinek kiaknázásával jelentősen javítható a napenergia termelés hatékonysága és megfizethetősége, így ezzel egy lépéssel közelebb kerülhetünk a fenntartható energia jövőjéhez.

/Forrás: Interesting Engineering hírlevél 10.07.2023/

A Hold egyre szélesebb körű kutatása – beleértve a NASA Artemis küldetéseit is – az egész holdfelszínen lehetőségeket fog feltárni, és át kell gondolni, hogy egyes régiókban miként lehet akár élni és dolgozni. A felfedezendő helyek a Holdon távoliak, félreesők, hidegek és akár állandó árnyékban vannak. A Maxar cég robotikai mérnökei azon dolgoznak, hogy fényt hozzanak ezekre a helyekre.

A hegyek és kráterfalak által sötétben tartott területek olyan erőforrások tudományos felfedezéseit rejthetik, mint például a fagyott víz. A NASA már tervez legénység nélküli küldetéseket a Holdra, többek között a Hold déli pólusára, ahol a magasan fekvő területeket éri a napfény, de az alacsonyabban fekvő részek sötétben vannak. Az árnyékban működő missziók energiaellátását akkumulátorok és más energiarendszerek segítik majd, és a Maxar a NASA-val együttműködve egy fenntartható megoldáson dolgozik, amelyet Light Bender-nek hívnak.

„Amit tervezünk, az részben koncepcionálisan egyszerű: a napfényt egy sötétben elhelyezett napelemre tükrözzük.” – mondta Sean Dougherty, a Maxar vezető robotikai mérnöke és a Light Bender projekt vezetője. „A legbonyolultabb kihívás ebben, hogy mindezt ember nélkül építsük majd fel. Az autonóm működés fejlesztésébe történő befektetéseket kihasználva azt vizsgáljuk, hogy a NASA hogyan tud robotokat használni egy sor olyan fényvisszaverő panel összeszerelésére és telepítésére, amelyek a napfényt az árnyékban működő napelemre fókuszálják. Ilyenre még nem volt példa."

A rendszer egy teleszkópos árbocot, vagyis egy hosszú rudat foglal magában, amely körülbelül 20 méter magasra emelkedik. Az árboc különböző részein egy robotkar két 10 méteres fényvisszaverőt szerel össze. Az alsó reflektor fogja fel a napsugarakat, és visszaveri azokat a másodlagos tükörre, amely továbbítja a fényt a vevőhöz. Mindkét tükör önállóan mozog majd a Nap és a célfelhasználó eszköz követésére, mind pásztázás, mind dőlési szög állítása segítségével.

A teljesen összeszerelt és telepített rendszer a napfényt egy sötét zónában felállított napelemre sugározza. Az ábrán a háttérben egy második Light Bender rendszer is látható, hogy érzékeltesse, miként lehet több rendszert is felállítani a teljesebb lefedettség érdekében.

„A Light Bender reflektorok lesznek a legnagyobbak, amelyeket emberi erő nélkül állítanak majd össze az űrben. A tízméteres tükrök majdnem egy teniszpálya szélességűek lennének, és azt tanulmányozzuk, hogyan lehet autonóm módon felépíteni. Nem könnyű feladat, de megvan hozzá a szakértelmünk." – nyilatkozta Sean Dougherty

/forrás: Maxar Technologies| 06.19.2023 /

A mesterséges intelligencia (AI) a magánembereket éppúgy foglalkoztatja, mint a vállalatokat, főként amióta divat lett kipróbálni a „ChatGPT”-t, az állítólag mindentudó chatbotot. Az AI-megoldások áradatával egy időben felmerül a kérdés is, hogy milyen szerepet játszik az AI a biztonsági iparágban. Mit tehet az AI a mindennapi élet védelmében és a fizikai biztonsági megoldásokban? De azért felmerülhet az a kérdés is, hogy mennyire van értünk, vagy ellenünk a technológia...

Számos olyan alkalmazási terület van, ahol a mesterséges intelligencia hozzájárulhat a biztonsági iparághoz. Például az emberek felismerése; annak meghatározása, hogy belépnek-e bizonyos területekre; az emberek számlálása; vagy az arcfelismerés. A nagy feldolgozási sebességüknek köszönhetően az AI-alapú megoldások hatalmas mennyiségű adatot képesek átvizsgálni nagyon nagy pontossággal.

Meglévő problémák okos megoldása
A fizikai biztonságot segítő megoldásoknál alkalmazott mesterséges intelligencia megközelítését alapvetően annak a kérdésnek kell vezérelnie, hogy mi a feladat és az AI a megfelelő technológia-e a megoldásához? Nincs értelme a mesterséges intelligenciát önmagáért, úgymond divatból alkalmazni. Éppen ezért a mesterséges intelligencia alkalmazásakor az első kérdések, amelyeket fel kell tenni:
– Mi az, ami valóban üzleti értéket hoz?
– Hol van a hozzáadott érték az átfogó koncepcióban?
A mesterséges intelligencia alkalmazása csak egyik összetevője egy átfogó koncepciónak, például amikor a biztonság és az adatvédelem (GDPR) közötti kompromisszumról van szó.

Az AI csak egy általános kifejezés
De mit is jelentenek a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a mélytanulás kifejezések a biztonsági ipar számára? Az AI csak egy általános kifejezés, ami a biztonsági ipar számára a gépi tanulást jelenti. A gépi tanulás arra épül, hogy a rendszerek információt kapva tanulnak, például azt, hogy az autóknak gumiabroncsuk van. A gépi tanulás esetén a programozók beavatkoznak és kiigazításokat végeznek. A rendszer tanul, de önmaga nem változtatja meg az algoritmusokat.
A gépi tanulás izgalmas részterülete a mélytanulás. Ez a forradalmi megközelítés megnyitja annak lehetőségét, hogy a rendszerek automatikusan tanuljanak és fejlesszék magukat. Ehhez a Deep Learning (mély tanulás) nagy adathalmazokat elemez, és a rendszer maga találja ki, hogy miből áll például egy autó, ha több százezer képet dolgoz fel, és megállapítja, hogy mindegyikben vannak gumiabroncsok. A Deep Learning mesterségesen létrehozott neurális hálózatokat használ a minták felismerésére. Ez persze összetettebb, és hosszabb időt vesz igénybe a rendszerek betanítása. Másrészt viszont képes strukturálatlan adatok kezelésére.

A cél az intelligens automatizálás
Az AI a legnagyobb hozzáadott értéket az automatizálás révén adhatja a biztonsági ágazat számára. Ezért a biztonsági rendszerekkel kölcsönhatásban lévő mesterséges intelligenciára a megfelelőbb kifejezés az „intelligens automatizálás”.
Az intelligens automatizálás az ember-gép együttműködés új szintjét jelenti: az AI és a videóelemzés segítségével megváltoztatja és egyszerűsíti a szervezetek biztonsági folyamatait. A fizikai biztonsági megoldások területén a cél az intelligens automatizálási módok megtalálása, hogy bizonyos monoton feladatokat ne kelljen többé manuálisan elvégezni, mint például az emberek megszámlálása, vagy egy védett területre történő behatolás automatikus észlelése – anélkül, hogy valaki folyamatosan a képernyőre nézne.

Alkalmazási példák az intelligens automatizáláshoz
Különösen a biztonsági iparban nagyon sok lehetőség kínálkozik az automatizálásra, például a videóelemzésben. Például a tömegközlekedésben vagy sporteseményeken egy stadionban az egyének számlálására van szükség a tömegek intelligens irányítása és a veszélyes zsúfoltság elkerülése érdekében. Nem arról van szó, hogy a be- és kijáratnál meg kell számolni az embereket, hanem arról, hogy helyesen kell felmérni az aktuális helyzetet egyes helyszíneken.
Az ún. „tömegbecslés” mesterséges intelligenciával támogatott megoldása átveheti ezt a feladatot, és ma már legalább 90%-os pontosságot lehet így elérni. A tömegeket kamerával rögzítik. Az egyén pixeles és nem azonosítható – így ez a megoldás megfelel az általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR). Ezt követően a rendszer, amely több ezer, meghatározott számú embert tartalmazó kép kiértékelésével megtanulta, hogy hány ember alkot egy 500 vagy 1000 fős tömeget, Deep Learning segítségével elemzi ezeket a képeket. A megoldás képes megbízható információt adni arról, hogy hány ember csoportosul egy helyen. Ezután például riasztást lehet adni, ha a helyi közlekedés egyik peronja teljesen túlterhelt. Az automatizált bejelentések ezután segítenek az embereket más területekre irányítani.

Nagyobb biztonság a közterületeken
A közterületek és városok nagyobb biztonsága érdekében a mesterséges intelligenciával támogatott videóelemzés például képes intelligens és pontos osztályozásra különböző objektumok – például járókelők, lézengő emberek, tömegek vagy autók – esetében, beleértve a haladási irányt is. Az élő és a rögzített videókon egyaránt a gépek címkézik ezeket az adatokat. Ezután a mentőszolgálatok, vagy adott esetben a nyomozók gyorsabban és könnyebben azonosíthatják a releváns személyeket, tárgyakat vagy eseményeket. Így elkerülhető a megfigyelési felvételek több órás átfésülése. Vészhelyzetben ezek az új adatfelismerések a gyors segítségnyújtáshoz elengedhetetlen információkkal szolgálhatnak.
A mesterséges intelligencia alapú technológiák a biztonság veszélyeztetése nélkül segítik a polgárok magánéletének védelmét is. A közterületeken egyre elterjedtebbé váló videó-megfigyelés vitákhoz vezetett az emberek magánélethez való jogáról és a biztonság javításának módjáról. Megoldásként intelligens eszközök állnak rendelkezésre az emberek magánéletének védelmére azáltal, hogy automatikusan eltakarják az egyéneket, és csak meghatározott esetekben és az arra felhatalmazott személyek számára engedélyezik az eredeti felvételekhez való hozzáférést.
A biztonsággal kapcsolatos alkalmazásokon túl az AI-alapú videóelemzésben nagy lehetőségek rejlenek, például az épületek helykihasználásának megismerésében. Az ilyen térfoglaltsági mérésekből a szervezetek számos értékes üzleti betekintést nyerhetnek, és választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint például: Hogyan használják ki a tárgyalótermeket? Túl nagy tárgyalótermeket foglalnak-e le kis létszámú megbeszélésekre? Hány közös használatú íróasztal van szabadon emeletenként? Milyen folyamatokat lehet javítani, például a kantinban?

Következtetés
Az AI-technológiák növelik az elemzések pontosságát, és az automatizálás révén könnyítést és hozzáadott értéket teremtenek, így növelik az emberek biztonságát, és védik a környezetet. Azonban még nem képesek arra, hogy felügyelet nélküli tanulással új feladatokat tanítsanak maguknak, vagy automatikusan megértsék az adatokat.
A megoldások képesek előzetes döntéseket hozni és szűrni, de továbbra is az ember marad a kulcselem. Az emberek határozzák meg, hogy mi a fontos, validálják az adatokat, és döntenek arról, hogy mihez kezdjenek az információkkal.

(Forrás: de magazin elektro.net hírlevél.2023.06.21.)

Képek:
1. ábra Image by rowpixel.com on Freepick
2. ábra Image by Freepik

A 2022-2023-as Világítástechnikai Évkönyv szerkesztői idén is várják az érdekes szakmai cikkeket, beszámolókat az elmúlt két év világítástechnikai eseményeiről, eredményeiről, érdekességeiről.

Az Évkönyv vezérfonala: Változások fényében, apropója az elmúlt időszakban szinte mindenhol tapasztalható gyors átalakulás, technológiai fejlődés és változások.
Fő téma, hogy miként lehet (lehetett) alkalmazkodni a változásokhoz, milyen speciális problémák merültek fel az utóbbi időkben, és ezekre milyen megoldások születtek.
Tervek szerint az évkönyvet az év végi ünnepi Közgyűlésen fogják bemutatni.
Ennek érdekében a kéziratokat 2023.08.15-ig várják az evkonyv@vilagitas.org és a vtt@vilagitas.org címekre.

Az évkönyv szerkesztői kérik a szerzőket, hogy a tervezett cikkek témáját és címét mielőbb küldjék meg a fentebb megadott címekre.
A lentebbi MINTA DOKUMENTUM-ra kattintva letölthetik a formai követelményeket, és javasolt, hogy ebben a dokumentumban szerkesszék meg a kéziratot.
Kérdésekkel, ötletekkel az évkönyv szerkesztői (Hegedüs János és Urbin Ágnes) az evkonyv@vilagitas.org e-mail címen érhetők el

MINTA DOKUMENTUM

A vonósugarak régóta a sci-fi történetek alapelemét képezik, de a fizika és a technológia legújabb fejlődése révén a lézer- vagy hanghullámok segítségével már valósággá váltak. Bár ezek a vonósugarak még nem állnak készen űrhajónyi testek vontatásához, de számos potenciális alkalmazási lehetőségük van például a gyógyszerkutatásban és a precíziós gyártás területén. Ahogy az ez irányú kutatások folytatódnak, jelentős hatással lehetnek a fizika és a technológia jövőjére.

Mi az a vonósugár? Ezek a vontatónyalábok lézer- vagy hanghullámokat használnak részecskék, molekulák vagy nagyobb tárgyak távoli manipulálására. A „vonósugár” kifejezést először E. E. Smith sci-fi író alkotta meg 1931-ben, és azóta a sci-fi népszerű elemévé vált. A televízióban és a filmekben (mint például a Star Wars vagy a Star Trek) gyakran mutatják be olyan energiasugárként, amely képes megragadni és távolról mozgatni tárgyakat az űrben.
A tudomány és a technológia legújabb fejlődése azonban a sci-fi-ből a valóságba emelte az ötletet. A tudósok 2013-ban olyan vonósugarat hoztak létre, amely mikroszkopikus szinten képes tárgyakat húzni. Azóta több kutatás is sikeresen létrehozott ilyen kisméretű vontatónyalábokat. Például 2014-ben a tudósok olyan reverzibilis vontatónyalábot hoztak létre, amely több tíz centiméteren keresztül képes volt aranybevonatú üreges üveggömböket mozgatni egy lézer energiaáramával szemben. Egy 2016-os tanulmányban pedig baktériumsejtek mozgatására használtak vontatónyalábokat.

2019-ben egy másik tanulmány vontatónyalábokat használt nanoszintű anyagok összeszerelésére egy „fotonikus nanoforrasztásnak” nevezett folyamat során.
Bár ezek a fejlesztések apróságnak tűnhetnek, potenciálisan forradalmasíthatnak számos iparágat, például az egészségügyet, ahol precíz és nem invazív műtéteket lehetne velük végezni.
A vonósugarak vagy lézert, vagy hanghullámokat használnak a tárgyak mozgatására. Ez azt jelenti, hogy két lehetséges mechanizmus létezik, amellyel a vonósugár képes egy tárgyat manipulálni.
A fotonok impulzusa átvihető a foton útjába kerülő bármely tárgyra, ami azt jelenti, hogy a tárgyat „eltolja” a lézersugártól. Ez tehát megmagyarázza, hogyan lehet elvileg egy tárgyat sugarak segítségével eltolni, de mi a helyzet a vonósugár vonzásával?

Az alapozó munkát Lee és munkatársai végezték egy 2010-ben megjelent tanulmányban. Ebben a tanulmányban azt javasolták, hogy optikai szolenoidsugarakat használjanak, amelyeknek a többi fénysugárral ellentétben az az egyedülálló tulajdonságuk, hogy a megvilágított tárgyakra a fény terjedési irányával ellentétes irányú erőt, azaz vonzóerőt fejtenek ki.
Ezt a kutatást Chen és munkatársai 2011-ben a Nature Photonics című szaklapban megjelent tanulmányukban tovább erősítették. Matematikailag meghatározták az optikai húzóerő létezésének feltételét, amely a tárgyaknak a sugár felé történő elmozdulását okozza. Chen és csapata kimutatta, hogy a fotonok szóródásból eredő ereje és a beeső hullámra vonatkozó bizonyos feltételek felelősek az optikai vonzásért. A lézerrel elért lebegtetést optikai lebegtetésnek nevezik.

A vonósugárral történő optikai lebegtetés további kísérleti megerősítését három évvel később a Brzobohaty által vezetett csoport végezte el. Bemutattak egy olyan geometriát, amellyel vontatónyalábot lehetett előállítani, és különböző méretű mikrorészecskék manipulálására használni.

2023 januárjáig váratott magára, hogy bemutassák az optikai lézervontatást makroszkopikus tárgyon. Lei Wang, a kínai QingDao Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársa és csapata az optikai húzást a Knudsen-erőnek tulajdonította. Ez egy olyan erő, amely akkor keletkezik, amikor egy kis rés ellentétes oldalán nyomáskülönbség van. A nyomáskülönbség erőt gyakorolhat a rés közelében lévő tárgyra. A kutatók egy speciálisan tervezett grafén-SiO₂ kompozitot használtak. Amikor lézerrel besugározták, a kompozit hátsó oldalán lévő gázmolekulák több energiát kaptak, ami a tárgyat a lézer felé tolta. Ezt kombinálva a ritkás gázkörnyezet alacsony légnyomásával, a kutatók képesek voltak olyan méretű tárgyakat mozgatni, amelyek szabad szemmel is láthatóak voltak. Mindezek a vizsgálatok azonban fényt és nem hanghullámokat használtak.

Az akusztikus vagy hanghullámok használatát kis részecskék manipulálására már 1982-ben tanulmányozták. Azóta egyes hanghullámsugarakat vagy akusztikus tweezereket (csipeszek) használnak kis tárgyak, különösen biológiai tárgyak manipulálására. Ez a módszer általában biztonságos a biológiai alkalmazásokban, így kiválóan alkalmas az orvosbiológiai felhasználásra. A hanghullámok vontatónyalábként történő felhasználása nagyobb tárgyak manipulálására vagy más manipulációkra csak jóval később jelent meg.

2015-ben Asier Marzo, a spanyolországi Navarrai Állami Egyetem és a Bristoli Egyetem munkatársa és csapata kísérletileg bemutatta, hogy az ultrahangot használó vontatónyalábok segítségével részecskéket emelnek, forgatnak és manipulálnak. A hanghullámok, különösen az ultrahanghullámok nagy nyomást fejthetnek ki, és magas nyomású területeket, ún. akusztikus csapdákat hozhatnak létre. A részecskék és tárgyak csapdába eshetnek ezeken a területeken, ahol manipulálhatók. Ezt akusztikus lebegésnek nevezik.

A vonósugarak alkalmazásai
Mivel a vontatónyalábok még a kutatás korai szakaszában vannak, jelenleg nincsenek alkalmazási lehetőségeik. Mivel azonban a mögöttük álló tudomány viszonylag világos, számos lehetséges jövőbeli alkalmazásuk lehet.

• Precíziós gyártás: A vonósugarakat kivételes pontossággal lehetne használni a kis alkatrészek összeszerelésére és manipulálására, lehetővé téve az összetett termékek hatékony és pontos gyártását.
• Biomedikai alkalmazások: A vonósugarakat orvosi alkalmazásokban lehetne használni kis anyagok nem invazív mozgatására, ami pontosabb gyógyszeradagolást és célzott terápiákat tenne lehetővé.
• Anyagtudomány: A vonósugarak az anyagok tulajdonságainak nano- és mikroméretű manipulálására és tanulmányozására is felhasználhatók, ami új anyagok és alkalmazások kifejlesztéséhez vezethet.
• Űrkutatás: Ha nagyobb teljesítményű vonósugarakat fejlesztenének ki, akkor az olyan objektumokat, mint az aszteroidák vagy űrszemét, vonósugarakkal lehetne befogni és mozgatni, hogy elkerüljék a veszélyhelyzeteket, vagy hasznos nyersanyagokat fogjanak be lehetővé téve az űr biztonságosabb felfedezését.
• Robotika: A robotok a vontatónyalábok segítségével manipulálhatnák és irányíthatnák a nagyon kis tárgyakat, ami lehetővé tenné a robotok pontosabb és hatékonyabb mozgását és cselekvését.
• Környezetvédelmi tisztítás: A vonósugarak felhasználhatók a környezetből származó apró részecskék vagy szennyeződések, például az óceánban lévő mikroműanyagok vagy a levegőben lévő szennyező anyagok összegyűjtésére és eltávolítására.
• Biztonság és védelem: A vontatónyalábokat egy napon kis tárgyak manipulálására és irányítására lehetne használni biztonsági és védelmi alkalmazásokban, például robbanóanyagok hatástalanítására vagy drónok hatástalanítására.

Bár a vonósugarak jelentős ígéreteket hordoznak, számos kihívást és korlátozó tényezőt figyelembe kell venni. A lézereket használó vonósugarakkal összefüggésben a fényszórással kapcsolatban számos probléma merül fel. A fény minden irányban szóródik, ami azt jelenti, hogy a lézersugárnak nagyon irányítottnak kell lennie ahhoz, hogy fókuszált erőt tudjon kifejteni a tárgyra. Ezenkívül a tárgy jellemzőitől, például tömegétől vagy méretétől függően különböző típusú lézerre lehet szükség a különböző tárgyakhoz.

Az optikai húzóerő nagyságának jelentősen meg kell növekednie a makroszkopikus tárgyak esetében. Ez azt jelenti, hogy a sugár előállításához szükséges berendezés mérete és bonyolultsága (és költsége) is korlátozó tényezővé válhat.
A lézer vontatónyalábok használatának másik korlátja a túlmelegedés. Vannak tanulmányok, amelyek szerint az optikai csipeszek (tweezerek) által igényelt nagy fényintenzitás károsíthatja az élő biológiai mintákat.

A környezet, amelyben a vonósugarat használják, szintén kihívást jelenthet. Ha egy tárgy folyadékban vagy gázban van, a lézer szóródhat vagy elnyelődhet a közegben, ami csökkenti a hatékonyságát. Továbbá, ha a tárgy mozog, a sugárnyalábot valós időben kell beállítani, hogy lépést tartson a tárgy mozgásával.
E kihívások és akadályok ellenére a vonósugarak jelentős ígéretet hordoznak magukban a különböző alkalmazások számára. A kutatás és fejlesztés folytatásával lehetséges, hogy e korlátok közül sok leküzdhető lesz, megnyitva az utat e technológia új és izgalmas alkalmazásai előtt.

A vonósugarak fejlesztése hosszú utat tett meg azóta, hogy először a sci-fi koncepciójaként mutatták be azokat. A tudósok és a kutatók jelentős előrelépéseket tettek e technológia valósággá válása terén, és a lehetséges alkalmazások széleskörűek.

A vonósugarak jövője hihetetlenül ígéretesnek tűnik. Az orvosi alkalmazásoktól kezdve a gyártáson át egészen az űrkutatásig, ez a technológia magában hordozza annak lehetőségét, hogy forradalmasítsa a körülöttünk lévő világgal való interakcióinkat. Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol fizikai érintés nélkül mozgathatunk tárgyakat, lehetővé téve, hogy veszélyes vagy érzékeny anyagokkal dolgozzunk a sérülés veszélye nélkül. A technológiát övező kihívásokkal és korlátozásokkal foglalkozni kell, és le kell küzdeni azokat, beleértve az olyan kérdéseket, mint a fényszóródás és a lézer túlmelegedése, a sugár pontos vezérlése és a környezeti kihívások. A folyamatos kutatás és fejlesztés elengedhetetlen e kihívások leküzdéséhez, és a technológia új és izgalmas alkalmazásainak előkészítéséhez.

(Forrás: Interesting Engineering – Tractor beams: How scientists are turning science fiction into reality Tejasri Gururaj May 12, 2023)

Jövő héten június 14-16. között zajlik a müncheni The Smarter E kiállítás és konferencia, ahol az energiaváltás számos forradalmi újdonsága is bemutatásra kerül.
A szakvásár csokron belül az ees Europe ad otthont az energiatárolási szektornak. Az edinburghi Dukosi cég egy rendkívüli áttörést mutat be az energiatárolás területén.

A cég kifejlesztett egy új generációs akkumulátor-érzékelő technológiát, amely forradalmasítani fogja az iparágat. Az intelligens chip-on-cell akkumulátor-felügyeleti megoldás, amely vezeték nélküli NFC (Near Field Communication) kommunikációval működik, újszerű megközelítést vezet be az akkumulátorok tervezésében és felügyeletében.
Ami az innovációt igazán kivételessé teszi, az a rendkívül részletes elemzési szintje. A Dukosi rendszere képes korai szakaszban észlelni a problémákat, lehetővé téve a gyors riasztást és a sérült cellák időben történő cseréjét. A cellaszinten történő problémakezeléssel a Dukosi jelentősen javítja az akkumulátorok élettartamát, hatékonyságát és biztonságát anélkül, hogy az akkumulátorok teljes körű cseréjére lenne szükség, vagy az akkumulátorok általános teljesítménye csökkenne.
A cég küldetése a nagyméretű akkumulátorok teljesítményének, hatékonyságának és biztonságának növelése bármilyen környezetben. A vállalat részvétele az ees Europe kiállításon, amely a Smarter E kiemelkedő része, megerősíti a megújuló energiatárolás iránti elkötelezettségét.

(Intersolar Europe, ees Europe, Power2Drive Europe és EM-Power Europe)

„Egy új energiavilág megteremtése” – ez a célja a The smarter E Europe-nak, Európa legnagyobb energiaipari platformjának. A középpontban a megújuló energiák, a decentralizáció és az energiaipar digitalizálása, valamint a villamos energia, a hő és a közlekedési ágazat ágazatközi megoldásai állnak az intelligens és fenntartható energiaellátás érdekében.

Június 14–16. között három napon át, több mint 85 000 látogatót várnak a rendezők, 180 000 m² kiállítási területen a Müncheni Vásárközpontban.
A hagyományokhoz híven egyfajta szakmai bemelegítésként szakmai konferenciákkal már június 13-án indul a program (részletes program: https://www.intersolar.de/conference-program)
Az Intersolar Europe, a világ vezető napenergia-ipari kiállítása 108 000 m² kiállítási területtel fogja várni a látogatókat, ami majdnem 20%-kal több, mint korábban. Az ees Europe, Európa legnagyobb akkumulátorokkal és energiatároló rendszerekkel foglalkozó kiállítása 42 000 m²-nyi kiállítási területet foglal majd el. A The Smarter E Europe, amely az EM-Power és a Power2Drive kiállításokat is magába foglalja, így tovább erősíti pozícióját Európa legnagyobb energiaipari platformjaként. A The Smarter E Europe 2023-ban összesen 2400 kiállítóval 17 kiállítói csarnokban várja az érdeklődőket.

A napelemes ipar elérkezett a terawatt-korszakba: A globális napenergia-kapacitás 2022-ben elérte az egy terawattot, és ez a szám a következő három évben várhatóan több mint kétszeresére, 2,3 terawattra emelkedik – derül ki a SolarPower Europe által először az Intersolar Europe 2022. májusi rendezvényén bemutatott Global Market Outlook for Solar Power 2022–2026 című tanulmányból.
A napenergia-rendszerek erőteljes növekedése a lakossági tárolórendszerek piacát is ösztönzi: Az EUPD Research szerint Németországban a lakossági tárolórendszerek 87%-át új napelemes berendezéssel együtt telepítik. Az iparági és piackutató szervezet arra számít, hogy a lakossági tárolórendszerek száma 2024-re eléri az egymilliós határt. Ezzel Németország lesz a lakossági tárolórendszerek legnagyobb piaca Európában. De nem csak a lakossági tárolórendszerek piaca növekszik: A Wood Mackenzie elemzői azt jósolják, hogy a helyhez kötött akkumulátoros tárolórendszerek használata 2031-re elérheti az 500 gigawattos globális teljesítményt. Mivel az akkumulátorok a jövőben az autóipar kulcsfontosságú értékteremtő tényezői lesznek, a német autóipari vállalatok minden eddiginél erőteljesebben nyomulnak az energiatárolási iparágba.

Az ees Europe kiállítás a tárolóiparral együtt növekszik: idén 42 000 m²-en, három csarnokban rendezik meg Európa legnagyobb, akkumulátorokkal és energiatároló rendszerekkel foglalkozó kiállítását. Az ees Europe ideális platformot biztosít az akkumulátorcellák, napelemes tárolórendszerek, kereskedelmi tárolórendszerek és hálózati tárolórendszerek gyártóinak, beszállítóinak és forgalmazóinak, valamint a projektfejlesztőknek, rendszerintegrátoroknak, telepítőknek és professzionális felhasználóknak az energiaiparban és az autóiparban való összekapcsolódására.

Az e-mobilitásra és a töltőinfrastruktúrára nagyobb a kereslet, mint valaha. A Power2Drive Europeszakvásár ennek a szektornak a vezető európai platformja. A kiállítási csarnokokban és két tesztvezetéssel ellátott szabadtéri területen a töltőrendszerek, az elektromos járművek és a mobilitási szolgáltatások, valamint a zöld technológiákat alkalmazó innovatív mobilitási megoldások kerülnek a középpontba.

Az energetikai átállás óriási kihívásokkal jár a hálózatüzemeltetők számára: Miközben egyre több kisfogyasztó (prosumer) termel decentralizált villamos energiát például PV-rendszerek segítségével, amelyet részben helyben fogyasztanak el, részben pedig a hálózatba táplálnak, a közlekedés és a hőszektor villamosítása miatt folyamatosan nő az energiaigény.
Hogyan tudnak az üzemeltetők úrrá lenni ezen a problémán? Intelligens, digitalizált transzformátorok és szekunder alállomások alkalmazásával, amelyek átláthatóvá és rugalmassá teszik elosztóhálózataikat. Ezeket a megoldásokat és sok más, az elektromos hálózat modernizálását, digitalizálását és rugalmasabbá tételét célzó innovációt mutatnak be a kiállítók az EM-Power Europe 2023-on, az energiagazdálkodás és az integrált energetikai megoldások nemzetközi szakkiállításán. A látogatók betekintést nyerhetnek az olyan új fejlesztésekbe, mint az intelligens hálózatok, a prosumerek integrációja, az e-mobilitás és a holisztikus megújuló energiarendszerben történő energiahordozás.

A négy önálló kiállítást (Intersolar Europe, ees Europe, Power2Drive Europe és EM-Power Europe) magába foglaló The Smarter E Europe 2023. június 14–16. között várja az érdeklődőket a Messe Münchenben.

Június-júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Június 13-án jelent meg lapunk 2023/6-7. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Okosvillamossági technológiák (VI.)
Az okosvillamossági technológiák áttekintése után az okosotthon cikksorozat folytatásában a Shelly PLUS Wi-Fi-s okosotthon modulok gyakorlati felhasználásáról, bekötéséről, beüzemeléséről lesz szó. A Shelly az okosotthon/okosvillamossági szegmens egyik legnépszerűbb európai gyártója, nem csak a DIY belépő szegmensben, de a professzionális telepítők és a villanyszerelők között is. Kínálatában a kapcsolómodulok között a retrofit PLUS termékcsalád és a villamossági szekrény sínre szerelhető PRO termékcsalád is megtalálható. A mostani cikkben elsőként a Shelly retrofit okosmoduljait, azaz a már meglévő ingatlanokba utólag is telepíthető Shelly megoldásokat mutatjuk be. Ezek egyik fontos előnye, hogy Wi-Fi-s vezeték nélküli kapcsolatot használnak, és minden okosmodul közvetlenül a Wi-Fi router-hez kapcsolódik, így külön vezetékezés nem szükséges a telepítésükhöz, és helyi központi egységre sincs szükségük. Másik fontos előnyük, hogy a kis méretű Shelly PLUS modulokat a meglevő villamossági szerelvények (villanykapcsolók és dugaszolóaljzatok) mögé a fali aljzatba kell elhelyezni, így az ingatlan villamossági szerelvényeit nem kell cserélni, és a meglévő fali világításkapcsolók és aljzatok ugyanúgy használhatóak tovább. Cikksoorzatunk 2023/6-7. számunkban megjelenő részébő megismerhető az okosotthonmodulok gyakorlati felhasználása, bekötése, beüzmelése.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Keresztmetszet fokozatok elosztókban
Az elosztóban elhelyezett vezetékek keresztmetszetének méretezése külön mérlegelést igényel. A témát egy olvasói kérdésre válaszolva járjuk körül.
Kérdés: Tanulóink jogos kérdést tettek fel, amelyet megbeszéltünk mind a kapcsolóberendezés-gyártókkal, mind a tanulóink szakiskolai tanárával, de egyértelmű eredményre nem jutottunk. Tanulóink a következő feladatot kapták a szakiskolában: Egy 16 A CEE (háztartási) aljzatot hárompólusú B-16 A megszakítóval és négypólusú RCD 25 A / 0,03 A áram-védőkapcsolóval kell védeni (1. ábra). A meglévő betápláló vezeték keresztmetszete 5 x 10 mm². A kábelek a biztosítókat követő sorkapcsokról indulnak. Milyen sorrendben kell elhelyezni az áram-védőkapcsolót és a megszakítót? Milyen keresztmetszettel kell az új vezetéket a sorkapcsokba bekötni?
Ezekre a kérdésekre ad részletes választ a 2023/6–7. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (III.)
Hazánkban a korábbi években működő és közismert szakképzési rendszert (lásd: OKJ) a közelmúltban teljesen átszervezték. Új jogszabályok tartalmazzák a szakmák listáját és a szükséges szakmai képesítéseket. Módosították az OTSZ-t és a VMBSZ-t; összevonásra kerültek az EBF és az ÉVF felülvizsgálatok. Az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet szétválasztották.
Megjelentek a szakmai képzések alapját szolgáló „programkövetelmények”, és kialakították a hatósági hatáskörbe tartozó jogszabály alapján szervezett képesítő képzések rendszerét. Az áprilisi számunkban megjelent cikket folytatva az újonnan kialakított szakképzési rendszer 2023. áprilisi állapotának megfelelően adunk egy összefoglaló ismertetést, elsősorban az erősáramú/energetikai szakma és a biztonsági felülvizsgálatok és felülvizsgálók szempontjából.
Az előző két részben a felülvizsgálatok és ellenőrzések végzési rendjének és a szükséges szakképesítéseknek 1), 2), 3) és 4) pontját már ismertettük, 2023/6–7. számunkban az 5), 6) és 7) ponttal folytatjuk, a téma végére érve.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXV.) – Különleges napelemek 2
A különleges napelemek különleges igényeket testesítenek meg megjelenésük miatt, így még nehezebbé válik annak megjóslása, milyen(ek) is lesz(nek) a napelem(ek) 5–10 év elteltével. Sok minden kimaradt, az előző részben már megkezdtük ezek pótlását, most folytatjuk. Sorra kerülnek az extrém méretű napelemtáblák, a méretszabóság – azaz a napelemcellák lézeres vágása –, a flexibilis napelemek, napelemes járdák, utak, hajós alkalmazások, napelem-kollektorok, átlátszó napelemek, a katonai alkalmazások.
A cikksorozat 2023/6–7. számunkban megjelenő része tehát további különleges napelemeket, megoldásokat mutat be.

▪ Murvai István: Villamos berendezések tervezése, háttér feladatai, a tervezés és kivitelezés hiányosságai
Cikkünkben a középfeszültségű, valamint a kisfeszültségű felhasználói villamos berendezések tervezési folyamatával, háttér feladataival foglalkozunk, valamint ismertetjük a tervezés és kivitelezés hiányosságainak munkaközi tapasztalatait.
A villamos tervezői munka célja a beruházó, vagy megbízottja által meghatározott tervezési feladat teljesítésével a biztonságosan használható és üzemeltethető villamos berendezés létesítésének a megalapozása. A szükséges naprakész szabványok, jogszabályok, villamos szerkezetek hiányos tervezői ismeretében készített villamos kivitelezési tervdokumentációk alapján végzett kivitelezés magában hordozza a feltáratlan, vagy nem javítható létesítési hibák bekövetkezését.
A 2023/6–7. számunkban megjelenő írás a tervezési folyamat résztvevőinek feladatait ismerteti, kitérve a villamos kivitelezési tervdokumentáció általános követelményeire, a műszaki leírás szükséges részletességére, valamint tervezői egyeztetések hiányában bekövetkezett konkrét, hibás eseteket is bemutat.

Májusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Május 16-án jelent meg lapunk 2023/5. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (II.)
Cikksorozatunkban a felülvizsgálatok és ellenőrzések végzésének rendjét és az ehhez szükséges szakképesítéseket vettük górcső alá, hogy segítsük az eligazodást.
Hazánkban a korábbi években működő és közismert szakképzési rendszert (lásd: OKJ) a közelmúltban teljesen átszervezték. Új jogszabályok tartalmazzák a szakmák listáját és a szükséges szakmai képesítéseket. Módosították az OTSZ-t és a VMBSZ-t; összevonásra kerültek az EBF és az ÉVF felülvizsgálatok.
Az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet szétválasztották. Megjelentek a szakmai képzések alapját szolgáló „programkövetelmények”, és kialakították a hatósági hatáskörbe tartozó jogszabály alapján szervezett képesítő képzések rendszerét. Az áprilisi számunkban megjelent cikket folytatva az újonnan kialakított szakképzési rendszer 2023. áprilisi állapotának megfelelően adunk egy összefoglaló ismertetést, elsősorban az erősáramú/energetikai szakma és a biztonsági felülvizsgálatok és felülvizsgálók szempontjából.
A felülvizsgálatok és ellenőrzések végzési rendjének és a szükséges szakképesítéseknek az ismertetését az előző részben az 1) és a 2) ponttal már megkezdtük, májusi számunkban a 3) ponttal folytatjuk.

▪ Czikó Zsolt: Szigetelt csillagpontú energiaellátó rendszer technikai szempontból (III.)
Mindannyian tudjuk, hogy a mindennapi életünk villamos energia nélkül elképzelhetetlenné vált. A villamos energia folyamatos rendelkezésre állása számos területen alapvető a biztonságos és hatékony működéshez.
Az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány szerint a következő védelmi és felügyeleti készülékek használhatók az IT-rendszerben: szigetelési ellenállás felügyeleti készülékek (IMDs) – röviden Isometer, szigetelési ellenállás felügyeleti rendszerek (IMDs), szivárgóáram felügyeleti készülékek (RCMs), szigetelési hibahely meghatározó rendszerek (IFLS), túláramvédelmi készülék, hibaáram védőkapcsolók (szivárgóáram védőkészülék – RCDs).
Az MSZ HD 60364-4-41:2018 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem szabvány az IT-rendszerben az első hiba kialakulását jelezni kell egy szigetelési ellenállás felügyeleti készülékkel (IMD) vagy egy szivárgóáram felügyeleti készülékkel (RCM), amennyiben a rendszer lekapcsolása első hiba esetén nem történik meg. Továbbá szintén követelmény, hogy az első hiba kialakulását hang vagy fényjelzéssel is jelezni kell. Továbbá a tervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szigetelési hiba üzenet a megfelelő helyen legyen megjelenítve. RCDs vagy RCMs készülékek használata IT-rendszerben csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, mivel szimmetrikus szigetelési hibát nem tudnak érzékelni.
Az IT-rendszerről szól cikksorozatunk májusi számában megjelenő részében a védelmi és felügyeleti készülékekkel, a szórt kapacitásokkal és az első hiba megjelenésével foglalkozunk.

▪ Murvai István: Folyamatos villamosenergia-ellátás, termelő kapacitások növelése, energiaforrás szerinti összetétele
Az erőművi önfogyasztással és a hálózati veszteségekkel csökkentett villamosenergia-termelésnek és felhasználásnak valós időben egyensúlyban kell lennie a megfelelő minőségű és folyamatos villamosenergia-ellátáshoz. Vizsgáljuk meg a különböző primer energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelési, valamint a villamos- energia-átvitel sajátosságait!
A villamos energia a termelő, az átviteli hálózat, az elosztóhálózat és a felhasználói tulajdonú villamos berendezés rendszerén keresztül jut el a villamos energia használókhoz. A használók méretezési teljesítményigénye határozza meg a csatlakozási pont feszültségszintjét, amely lehet: kisfeszültségű, középfeszültségű, nagyfeszültségű.
A villamos energia fogyasztók helyett napjainkban a villamos energia használók megnevezés a helytálló, hiszen egyre több villamos energia fogyasztó villamos energia termelő is.
A májusi számunkban megjelenő írás a folyamatos villamosenergia-ellátáshoz szükséges termelő kapacitásokkal foglalkozik, és annak primer energiaforrás szerinti optimális összetételét elemzi.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló előtétbiztosítója
Az áram-védőkapcsolók túlterhelés és zárlatvédelmével kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések. Cikkünkben egy olvasói kérdésre válaszolva foglakozunk a témával.
Kérdés: Eddig az volt a szokás, hogy a csoportos ÁVK védelmére előtétbiztosítót szerelnek be, amely biztosítja, hogy ne legyen túlterhelve. Az szabványkövetelmény, hogy hárompólusú áram-védőkapcsolóra csak hat kismegszakító áramkör csatlakoztatható, és ma még mindig ez aktuális? A tartalék előtétbiztosítók az áramütés elleni védelemben jelentős helyet foglalnak el. Ha egy 40 A-es ÁVK minden aktív vezetéke maximum 2 x 16 = 32 A-rel terhelhető, akkor mi értelme van az előtétbiztosítónak, ha az ÁVK áramköre nem terhelhető túl? Még rövidzárlat esetén is kiold a 16 A-es kismegszakító. Kérdésem arra a helyzetre vonatkozik, amikor az ÁVK által táplált áramkörök nem haladhatják meg az ÁVK névleges áramát, és ugyanabban a szekrényben vannak (általában ugyanazon a kalapsínen), azaz nincs külső kábelvezeték az ÁVK és a megszakítók között.
Ezekre a felvetésekre reagálva és válaszolva foglalkozik a témával a májusi számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXIV.) – Különleges napelemek 1
Korábbi cikkeinkben áttekintettük a napelem féleségeket, elsősorban működési elvük és a gyártástechnológia alapján. Azon kívül, hogy a gyártási technológia a megismert sokféleséget mutatja, az is meglepő, hogy a konstrukciókban, felépítésükben (alkalmazástechnikában) is milyen nagy változatosság van. A különleges napelemek különleges igényeket testesítenek meg megjelenésük miatt, így még nehezebbé válik annak megjóslása, milyen(ek) is lesz(nek) a napelem(ek) 5–10 év elteltével. Sok minden kimaradt, és ezért ezek pótlásával kezdjük most. A cikksorozaton belüli újabb, a különleges napelemekről szóló minisorozat májusi számunkban megjelenő első része bemutatja – többek között – a 2T, 3T, 4T konstrukciókat, a kétoldalas napelemeket, a felezett cellákból készített napelemeket.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXXV.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk mostani és következő részében Kádár Abának – okleveles villamos-gépészmérnök, kiváló ipari szakértő és szakíró, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum elkötelezett szakmai támogatója, az erősáramú villamosipari oktatás és a hazai erősáramú villamos biztonságtechnika elméleti és gyakorlati megalapozója – állítunk emléket. Kádár Aba 1927-ben született Budapesten. Közvetlenül a budai Ciszterci Rend Szent Imre Gimnáziumban tett érettségi után, 1945 őszén beiratkozott a Műegyetemre, ahol 1949. szeptember 1-én villamos-gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ez volt a Műegyetemen az utolsó olyan évfolyam, amelyben a villamosmérnököket még nem külön karon, hanem a Gépészmérnöki Kar „B” tagozatán képezték. 1999-ben. Arany-, 2009-ben Gyémánt-, 2014-ben Vas-, 2019-ben Rubindiplomát kapott. Fő szakterületei az erősáramú villamos biztonságtechnika, az áramszolgáltatás, valamint a villamos hálózathoz való fogyasztói csatlakozás és a szabványosítás voltak. Kádár Aba szerteágazó szakmai tevékenységéről, életútjának fontosabb eseményeiről szól a májusi és a június-júliusi számunkban megjelenő cikk.

TALÁLKOZZUNK ÁPRILIS 18-ÁN A LURDYBAN!

A konferencia részletes programja:

• 8:00 Regisztráció
• 9:10 Köszöntő
• 9:20 A felülvizsgálatok rendje – Arató Csaba
• 9:45 Hibavédelem korszerű alkalmazásai - Frekvenciaváltók, Napelemek, E-Mobility - Dr. Novothny Ferenc
• 10:20 A földelések körüli anomáliák - Krivánszki Lajos
• 10:45 Változó világunkban ami örök - Avagy a Fizika törvényeiben kevés a kiskapu - Bánfi Krisztián
• Szünet
• 11:45 Elektromos autótöltök típusai - Kruppa Attila
• 12:10 Töltők közötti teljesítménymegosztás és napelemes összeköttetés - Vihari Réka
• 12:30 Színfalak előtt: a világítástervezés fontossága - Katona Sándor
• Ebédszünet
• 14:00 Világításvezérlés vevői igényekre szabva, hatékonyan - Ekler Attila
• 14:25 Gubancok a LED szalagok körül - Mertli Ferenc
• Szünet
• 15:15 LED-es trendek és csapdák - Schwarcz Péter
• 15:45 Mik azok a mérések, amelyeket nem csak a felülvizsgálóknak kell elvégezni, és ezek dokumentálása - Jogról, szabványokról lebilincselően - Horogh Gyula
• Tombola

Pártoló tagság keretében támogatni is lehet a rendezvényt, a szövetséget.
A tombola részvételi feltétele minimum 8000 Ft-os pártoló tagdíj vétele.

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Április 18-án jelent meg lapunk 2023/4. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Interjú: Most van itt az ideje a váltásnak
A Ledvance Kft. cégvezetőjével Szegszárdi Zoltánnal a világítástechnikai ipart újabb kihívás elé állító fénycsőkivonás kapcsán beszélgettünk, arról hogy ez miként érinti a végfelhasználókat, mennyire tájékozott a szakma, és várhatóan hogyan zajlik majd ez az átmenet.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (I.)
A gyorsan változó szabályozások közepette a szakemberek gyakran nehezen találják meg az aktuális információkat jogosultságokról, szükséges szakképesítésekről. Cikksorozatunkban a felülvizsgálatok és ellenőrzések végzésének rendjét és az ehhez szükséges szakképesítéseket vettük górcső alá, hogy segítsük az eligazodást. Felsorolásra és értelmezésre kerülnek a témát érintő rendeletek, szabványok, jogszabályok.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXIII.) – Napelemek típusai – Generációk 5.
A cikksorozat előző részében már megkezdtük a napelemek 4. generációjának bemutatását, amelyet most folytatunk, és – kitérve az 5. generációra, ill. összefoglalva a témát – be is fejeződik a cikksorozaton belüli, a napelemek típusaival foglalkozó minisorozat. Mint az előző rész végén is szerepelt, a napelem szerepe elsősorban a fény átalakítása elektromos árammá. Ezen folyamat legfőbb jellemzője a teljesítmény hatásfok (PCE, power conversion efficiency). A teljesítmény hatásfok definíciószerűen: a kimeneti oldal (napelem) teljesítmény (P_out), és a lumineszcens lapra eső teljesítmény (P_in) aránya. Szokás használni még az IPCE hatásfokot is. Az IPCE (incident photon-current conversion) a beeső fotonok által keltett áramsűrűség (J; mA/cm²) átalakítást jelenti. (Ez gyakorlatilag az ismert I_V jelleggörbe). A napelem hatásfok növelésére irányuló kutatások más, egyéb irányba is kiterjednek. A cikksorozat áprilisi lapszámunkban megjelenő része részletesen ismerteti a napelem-ipar legújabb kutatási eredményeit, fejlesztéseit. 

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXXIV.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk XXXIV. részében Sebestyén Jánosnak – okleveles villamosmérnök, ipari szakértő, zseniális vezető, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum szakmai támogatója, a MEE társelnöke, az OMFB alapító alelnöke, az erősáramú villamosipar-fejlesztés és a hazai információs infrastruktúra zászlóvivője – állítunk emléket. Sebestyén János 1911. május 7-én, Budapesten született. 1929-ben érettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A Budapesti József nádor Műegyetemet 1934-ben kitüntetéssel és önerőből, minden családi vagy más anyagi támogatás nélkül végezte el. Ez volt első próbája az elkövetkező nehézségekhez. Az egyetem elvégzése után nagyon nehezen és csak sokára kapott munkát, mivel a gazdasági világválság még nagyon erősen hatott. Ezért, és a fasizmus előretörésének hatására először gondolt a kivándorlásra, majd itthon maradva szimpatizált a kommunista mozgalommal, de tagja egy pártnak sem lett. 1935-ben végül elhelyezkedett a Budapesti Kismotor- és Gépgyár elődjénél egy kis cégnél, ahol ő volt az egyedüli – és mint kezdő, nagyon olcsó – mérnök. Itt dolgozott 1945 elejéig. Cikksorozatunk április számunkban megjelenő része Sebestyén János érdekes, izgalmas, eredményes, úttörő mérnöki életpályáját mutatja be.

▪ Czikó Zsolt: Szigetelt csillagpontú energiaellátó rendszer technikai szempontból (II.)
Mindannyian tudjuk, hogy a mindennapi életünk villamos energia nélkül elképzelhetetlenné vált. A villamos energia folyamatos rendelkezésre állása számos területen alapvető a biztonságos és hatékony működéshez. Cikksorozatunk első részében már megkezdtük az IT-rendszer (földeletlen energiaellátó rendszer) ismertetését, jelentőségét a biztonságos és megbízható energiaellátásban, illetve felvezettük, hogy a különböző típusú elosztórendszerek kiválasztásánál milyen szempontokat kell figyelembe venni. A második részben folytatjuk a téma áttekintését, először is összehasonlítva az egyes rendszertípusok működését. Április számunkban folytatódó cikksorozatunk az IT-rendszert, a 365/24 órás folyamatos energiaellátás tökéletes megoldását mutatja be részletesen.

▪ Murvai István: A villamosművek és a felhasználói villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációk nélkül történő létesítésének következményei
A villamos berendezés létesítési folyamata a tervezésből, a létesítésből, az átalakításból, a bővítésből és az ehhez kapcsolódó hatósági eljárások lefolytatásából áll. Ennek ellenére találkozunk kivitelezési tervdokumentációk nélkül, hiányos tervdokumentációk alapján végzett villamos berendezés létesítéssel. Cikkünkben ezek következményeit vizsgáljuk. A villamosművek és a felhasználói villamos berendezések tervdokumentációk nélkül való létesítésének következményeit néhány megtörtén eset kapcsán elemezzük. Az április számunkban megjelenő cikk tanulságos eseteket – egy naperőmű melléklétesítményének építése és bontása, villamos kivitelezési tervdokumentáció nélkül történő kábelvonal létesítés stb. – mutat be.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Átívelés-érzékelő eszköz (AFDD) alkalmazási követelménye
Mint az az egy olvasói kérdésből is kiderül, nem egyértelmű, hogy hol kell ténylegesen alkalmazni az átívelés-érzékelőket, az AFDD-ket. Erre válaszolva foglalkozunk részletesen a témával.
Kérdés: Úgy tűnik, nem egyértelmű, hogy hol kell ténylegesen használni az átívelés-érzékelőket az (AFDD-ket). Cégem bérházakat, idősek otthonát, szállodákat, óvodákat és ápolóintézeteket épít. Munkaterületemen kisebb-nagyobb tervezési és mérnöki szakirodák, valamint villamossági cégek egyaránt megtalálhatóak. A sok általam irányított projekt és a hatóságok elérhető felületei ellenére még nem sikerült megtalálni a cél eléréséhez, a megfelelő információ elnyeréséhez a megfelelő utat. Ez igényli az ismételt szakértői megbeszéléseket. Ha különböző szervek kockázatértékelési eljárásait alkalmazom, azok ugyanazon bemeneti feltételek mellett eltérő eredményeket adnak, az egyik szerint kell, a másik szerint nem kell AFDD-t beépíteni. Ismeretes, hogy a kockázat- és biztonsági értékelést mindig a legjobb tudás és meggyőződés szerint kell elvégezni. Ha azonban valóban vitatott esetekről van szó, úgy tűnik, hogy az értékelések nagymértékben eltérnek egymástól. Hogyan értékelik Önök ezt a helyzetet?
Az április számunkban megjelenő írás az AFDD-k alkalmazásának követelményeit járja körül.

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Március 14-én jelent meg lapunk 2023/3. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Czikó Zsolt: Szigetelt csillagpontú energiaellátó rendszer technikai szempontból (I.)
Mindannyian tudjuk, hogy a mindennapi életünk villamos energia nélkül elképzelhetetlenné vált. A villamos energia folyamatos rendelkezésre állása számos területen alapvető a biztonságos és hatékony működéshez.
A villamos energia magas elérhetősége alapvető a következő szegmensek biztonságos és hatékony működéséhez:
– ipari installációk: vegyipar, finomítók, gyártóüzemek fontos folyamatainak költséges leállásának elkerülése végett,
– infrastruktúra: ahol a villamos biztonság és tűzmegelőzés különösen fontos, például repterek, kikötők, alagutak, közúti és vasúti közlekedés,
– egészségügy: ahol a beteg, az orvos és a személyzet egészsége forog kockán, például műtők és intenzív ellátási egységek,
– tengeri – kikötői alkalmazások: termékek és utasok biztonságos és környezetbarát szállítása tengeren keresztül, megbízható katonai alkalmazások,
– energia-előállítás és -elosztás: nap-, szél- és vízenergia, nukleáris és egyéb erőművek problémamentes energiaellátásának biztosítása,
– nyersanyag kitermelés: olaj, gáz és egyéb energiaforrás kitermelése közbeni tűz és robbanás megelőzése, valamint felszíni és földalatti bányák villamos installációjának iztonságos működtetése végett.
A cél: a villamos energia rendelkezésre állása bármely nappali vagy éjszakai időszakban, bármely mennyiségben és megszakítás nélkül.
A márciusi számunkban induló cikksorozat az IT-rendszert – amely egy tökéletes megoldás a 365/24 órás folyamatos energiaellátáshoz – mutatja be részletesen. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mobil építészeti egységek csatlakoztatása
Mobil építészeti egységeket, konténereket számos területen – műsorszórás, gyógyászati szolgáltatások, hirdetések, tűzoltás, műhelyek stb. – használnak. Ezek villamos hálózathoz való csatlakozásával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Cégünkön belül mi vagyunk a felelősei a szállítható és mobil építési egységek „építési” szabványnak megfelelő vizsgálatáért/átvételéért. Ezek általában olyan kabinok vagy konténerek, amelyekben informatikai, felügyeleti és adatkommunikációs berendezések helyezhetők el. A legkülönbözőbb vállalkozásokhoz rendelnek ilyen egységeket. Rendeltetésszerű használatuk, működésük – egy telepítési helyen – néhány naptól több hónapig is tarthat. Mivel a táphálózat földelési rendszere előre nem ismert (TT-, IT- vagy TN-rendszer), így az egységen belüli hálózatnak a külső hálózattól függetlennek, azaz rugalmasnak kell lennie…
Az alábbi kérdések merülnek fel:
1) A hálózatalkotó, biztonságos leválasztó transzformátor szekunder oldala – olyan potenciálfüggetlen PE-vel rendelkező – berendezésnek, vagy betápláló hálózatnak tekinthető-e, amelyre az MSZ HD 60364-7-717 II. ÉV osztályt kell alkalmazni?
2) Ha a leválasztó transzformátort berendezésnek tekintjük, akkor szekunder oldali TN-S hálózat generálása esetén az MSZ HD 60364 szabvány előírásaihoz képest hogyan történik a védővezető (PE) csatlakoztatása a szükséges védőszigetelésű leválasztó transzformátor csillagpontjához, a PE bekötése az ÉV II berendezésnél hogyan értékelendő?
3) Meghibásodás esetén a leválasztó transzformátor szekunder oldalán – a szekunder oldali rendszer ÉV kialakítási típusától függetlenül – előfordulhat-e veszélyes érintési feszültség, olyan, amely szükségessé teszi valamelyik védelmi osztály kialakítását?
4) Az MSZ HD 60364-7-717 szabvány szerinti elvi kapcsolási rajzok, azaz a 717-4-től 717-8-ig valóban helyesen vannak ábrázolva?
Ezeket a kérdéseket megválaszolva foglalkozik a témával a márciusi számunkban megjelenő írás. 

▪ Peter Respondek: Az olvadóbiztosító (I.)
Az olvadóbiztosító villamosenergetikai-ellátásban betöltött szerepe több mint 140 éve nem változott. Ez a klasszikus elektrotechnikai alkatrész tartósságának és megbízhatóságának a jele. Éppen ezért az olvadóbiztosítók ma is nélkülözhetetlen részét képezik az villamos rendszertervezésnek. De nem csak ott telepítik és használják.
Az 1885-ben kiadott Zsebkönyv az elektromos világítás szerelői számára [1] már közli az olvasóval: „A biztosítók alkalmazásának célja, hogy ha túl nagy áram folyik a vezetékeken a beiktatott olvadószál kiolvadásával az áramkört megszakítsa, ezzel megakadályozza a vezetékek felizzítását, és így a tűzveszély elkerülhető.” Még az imént idézett szövegrész megjelenésének az évében Thomas Alva Edison szabadalmat kért egy „Fuse Block”-ra, amelyet 1890. október 14-én be is jegyeztek: „US438305A” szabadalom alatt. A szabadalom azonban nem tartalmazza az olvadóbiztosító működési elvét, csak egy speciális szerkezeti kialakítás.
A biztosítókat a kis- vagy nagyfeszültségű villamosenergetikai-rendszereken kívül a modern félvezető alkatrészek védelmére, valamint gépjárművekben is használják. A villamos energia előállításától a felhasználásáig a modern védelmi rendszer szerves részei. Márciusi számunkban induló cikksorozatunk ezért ennek a bevált alkatrésznek a történetével, funkciójával, típusaival, felhasználásával és jövőjével foglalkozik. 

Az okosvillamossági technológiák áttekintése (III.)
Az okosotthon cikksorozat előző részeiben érintettük a különböző (Wi-Fi, RF, Zigbee, Thread és Z-Wave) vezeték nélküli vezérlési technológiák jellemzőit, áttekintettük a beépített és felhős funkciókat, valamint a helyi hálózati üzemmód nyújtotta lehetőségeket. Szó esett arról, hogy a WiFi-s megoldások nagyobb része felhőalapú, amelynek előnye, hogy nincs szükség helyi központi egységre, mivel az eszközök közötti automatizációkat a felhő, azaz egy gyártói szerver vezérli. A WiFi router-re kapcsolt felhős eszközök így alapvetően csak a gyári felhőn át, a gyári telefonos applikációról vezérelhetőek, más gyártó felhőjéhez vagy helyi központjaihoz jellemzően nem kapcsolhatóak.
Előfordulhat azonban, hogy más-más platformot használó felhős Wi-Fi-s eszközöket szükséges egymással mégis összekapcsolni. Például, ha a Shelly felhős platformját használó Wi-Fi-s füstérzékelő riasztása alapján kellene egy eWeLink platformot használó Sonoff relét (és egy rákötött szirénát), vagy éppen egy Sonoff villanykapcsolót vezérelni, akkor két különböző felhős platform között kell kapcsolatot létrehozni. Bár a felhős eszközök csak a saját gyári platformjukhoz képesek kapcsolódni, szerencsére létezik néhány olyan köztes platform, amely mind az eWeLink, mind a Shelly Cloud platformhoz képesek kapcsolódni, így használható az eszközök egymással való integrálásához, azaz egy platformok közötti automatizáció létrehozásához.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megfelelő típusú áram-védőkapcsoló a háztartásokban
A megfelelő áram-védőkapcsoló kiválasztása sok esetben gondot okoz. A problémával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Mivel az elektronikus fogyasztók – például a LED-es világítás, a dugaszolható elektronikus tápegységek – egyre gyakrabban fordulnak elő és számuk is egyre nő az egyes fogyasztóknál, ill. a háztartásokban, kíváncsi vagyok rá, hogy az „A” típusú ÁVK mikor válik a nem megfelelő választássá, és helyette egy „B” vagy „B+” típusút kell utólag felszerelni. Létezik-e erre műszaki előírás, vagy szakmai javaslat? Mi történik, ha a napelemes rendszert utólag szerelik fel? Mennyire befolyásolja az ÁVK alkalmazást a PV inverter?
Ezekre a kérdésekre ad részletes választ, és segít a megfelelő ÁVK kiválasztásában a márciusi számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXII.) –Napelemek típusai – generációk 4.
Amióta a tudósok ráeszméltek arra, hogy a korábban megismert Shockley – Queisser felső határnál (SQ limit) is nagyobb hatásfokot lehet elérni bizonyos trükkökkel (koncentrátorok, többszörös napelem-rendszerek, hibridrendszerek, az élőlények és a technikai eszközök házasítása), azóta egyre nagyobb elvárások fogalmazódnak meg a napelemek energiahozamát illetően. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a Shockley – Queisser felső határ csak a hagyományos, szilárdtest, egy-átmenetű P-N (single PN junction) cellákra vonatkozik. Ez azt is jelenti, hogy több átmenetes (multijunction vagy más konstrukciójú) napelemcellák esetében ez a határ lényegesen meghaladható, és akár 80% feletti értékre is kitolható (a kvantumelméletben a 100%-nál nagyobb „hatásfokok” is ismertek, mert más az értelmezés). Cikksorozatunk márciusi számunkban megjelenő része a napelemek 4. és 5. generációjával foglalkozik.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (VIII.)
A fénytartomány másik oldala az infravörös (0,75…1000 mm) hullámhosszúságú sugárzás, az emberi szem számára láthatatlan. Cikksorozatunk előző részében már megkezdtük ezen sugárzás tulajdonságainak bemutatását néhány alkalmazáson keresztül, most a konferencia-hangosításban való alkalmazásával zárjuk a témát. A passzív infravörös térbesugárzást párosíthatjuk hasznos információátvitellel, amelynek talán leghasználatosabb módja a térhangosítás profi rendszerekben. Zenekari hangversenyeknél, koncerteknél még ma is a hagyományos módszer, a hangszórós térhangosítás a használatos, ahol az elsődleges cél a szórakoztatás. Csupán beszédátvitelnél (konferenciák, gyűlések) zavaró is lehet a puszta hangosítás, különösen akusztikára nem tervezett termekben. Kezdetben vezetékes hangosítást használtak (fülhallgatók), de különösen a többnyelvűség igénye ezt túlságosan bonyolította, kifejlesztették az infravörös konferencia-rendszereket, amelyek ma minden igényt kielégítenek, használatuk pedig nagyon egyszerű, szimpatikus. A hangátvitel speciális területe, ha egy embernek sok ember számára van közlendője. Cikksorozatunk márciusi számunkban megjelenő része az infravörös sugárzás konferenciahangosításban való alkalmazását ismerteti.

Január-februári lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Február 7-én jelent meg lapunk 2023/1-2. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzat bővítés fürdőszobában
A dugaszolóaljzatok fürdőszobában való elhelyezésével kapcsolatban számos kérdés felmerül a gyakorlatban. Cikkünkben egy ilyen kérdéssel foglakozunk egy olvasói levélre válaszolva.
Kérdés: A fürdőszobában a zuhanyzófülke mellett közvetlenül áll a mosógép . A zuhanyzót és a mosógépet a zuhany oldalfala választja el (a zuhany padlója felett 1,9 m magasságig üvegfal van). Nemrég szárítógépet tettünk a mosógépre. A szárítógép nem rendelkezik IPX4-es védettséggel. Megengedett-e a szárító elhelyezése, feszültség alá helyezése? A tervek szerint a mosógép meglévő dugaszolóaljzatát (a zuhany oldalfalától kb. 40 cm távolság) egy duplaaljzatra (szárítógéphez és mosógéphez) cseréljük, amelynek távolsága >60 cm a zuhany oldalfalától. A szárító és mosógép együttes teljesítménye 3300 W. A duplaaljzatot a meglévő aljzathoz kábellel kell csatlakoztatni (a csempére fektetve), és a meglévő aljzat dobozát burkolattal kell fedni. Megengedhető-e ez a kivitelezés?
Ezekre a kérdésekre ad részletes választ a 2023/1-2. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű villamos berendezések létesítése és üzemvitele
A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések létesítésekor és üzemvitele során számos műszaki biztonsági előírást kell teljesíteni. Amennyiben ezeket az előírásokat nem tartják be, annak komoly hatásai lehetnek a villamos berendezés biztonságos használhatóságára. Az építtető, a kivitelezési dokumentáció tervezői, a szakági tervezők, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor és a villamos berendezés felülvizsgálói kötelesek együttműködni a létesítmények biztonságos használhatósága céljából. Az építmények villamos berendezése létesítésének befejező művelete a szabványok és jogszabályok által szabályozott első ellenőrzés, a biztonságos üzemvitelt pedig időszakosan ismétlődő ellenőrzések és a jó karbantartás biztosítják. A 2022/1-2. számunkban megjelenő cikkben az új létesítmények és a korábbi létesítésű építmények villamos berendezéseinek műszaki biztonsági állapotát elemezzük.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXI.) ▪ Napelemek típusai – generációk 3.
A napelemek harmadik generációjában sok új elnevezéssel és fogalommal kell megismerkednünk. Mint említettük korábban, ezen változatok működése elsősorban a kvantummechanika, kvantumfizika, fotokémia szemléletével, fogalmaival magyarázhatók és érthetők meg. A kutatók szeretnék átlépni a szilárdtest félvezetőkre megismert Shockley-Qessier korlátot, ami hatalmas erőfeszítéseket kíván. Azonban a legutóbbi (2015–2020) fejlesztések is csak néhány tized, esetleg 1–2% hatásfok fejlődést hoztak. A dolgok dimenzióit illetően egyre kisebb hosszúságtartományban, a nanométer (10E-9 m,10^-9 m) tartományban járunk. Ez gyakorlatilag a látható fény hullámhosszának tartománya (380–890 nm). A harmadik generáció (G3) főbb csoportjai: QD (Quantum Dot, MEG napelemek), QD Intermediate band solar cell (QD IBSC), – CM (Carrier multiplication, MEG), SF (Singlet Fission) elven működő napelemek, Hot carrier, nanokristályok alkalmazása, grafén, fullerén alkalmazások, perovszkit alapú rendszerek. A napenergiával foglalkozó cikksorozatunk 2023/1-2. számunkban megjelenő része a napelemek 3. generációját mutatja be.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Elárasztott területek építményeinek villamos berendezései
Az árvizek, esőzések, villámárvizek következtében elárasztott területeken az épületek villamos berendezései is veszélyeknek vannak kitéve. A témával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Az utóbbi években bekövetkezett esőzési és árvízi katasztrófák következtében az érintett házak és létesítmények pince és földszinti része napokig víz alatt volt. A víz kifejezés némileg félrevezető, mivel valószínűleg minden elképzelhető vegyi komponenst tartalmazott, mint például savak, olajok, lakkok vagy más oldott vegyi anyagok. Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:
▪ A kapcsolók és aljzatok a vízzel történő öblítéses tisztítás után újrafelhasználhatóak-e?▪ Ki kell-e cserélni a berendezéseket és alkatrészeket teljes mértékben?
▪ Milyen hatással lesz közép- és hosszú távon a fent leírt igénybevétel a kábelek és vezetékek szigetelésére?
▪ A kábelek és vezetékek a csatlakozási helyeken (kábelvégelzáróknál) nedvességgel telítődhetnek (kapilláris hatás)?
▪ A kábeleket és vezetékeket kompletten ki kell-e cserélni?
Ezekre a kérdésekre ad választ – a szükséges alapvető intézkedésekre is kitérve – a 2023/1–2-es számunkban megjelenő írás.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (VII.)
A fénytartomány másik oldala az infravörös (0,75…1000 mm) hullámhosszúságú sugárzás, az emberi szem számára láthatatlan. A cikksorozat mostani és következő részében ezen sugárzás tulajdonságait mutatjuk be néhány alkalmazáson keresztül.
Az infravörös sugárzás különös fontossággal bír az emberi felhasználásban, mert esetleges melegítő hatásán kívül semmiféle egészségkárosító hatása nincs, annál több hasznos alkalmazási terület segíti az embert munkájában. A felhasználási területek jobb behatárolása miatt az infravörös sugárzást több részre osztották:
▪ A közeli infravörös sugárzás (NIR, IR-A) 0,75…1,4 µm hullámhosszú, amelyet az optikai kommunikációban használnak, mert üvegszálon keresztül haladva kis veszteséggel terjed. A képi intenzivitás erős ebben a tartományban, amit az éjjellátó szemüvegek hasznosítanak.
▪ A rövid hullámhosszú infravörös sugárzás (SWIR, IR-B) az 1,4…3 µm hullámhosszú fény. Gyengülése 1,45 µm-nél következik be. Az 1,53…1,56 µm-es hullámhosszú fényt a távközlésben hasznosítják.
▪ A közepes hullámhosszú infravörös sugárzás (MWIR, IR-C) 3…8 µm hullámhosszú. Fő alkalmazási területe a haditechnika, az infravörös önirányítású rakétáknál alkalmazzák.
▪ A hosszú hullámhosszú infravörös sugárzás (LWIR, IR-C) a 8…15 µm közé eső tartomány, amelyet gyakran hőérzékelőként emlegetnek, mert egy passzív hőképet alakít ki, amelyhez nem kell külső fényforrás vagy hő. Néha távoli infravörösnek is nevezik.
▪ A távoli infravörös sugárzás (FIR) a 15…1000 µm-es hullámhosszok közé eső tartomány.
Cikksorozatunk 2023/1–2-es számunkban megjelenő része az infravörös világítással, jelátvitellel foglalkozik.

▪ Déri Tamás: Európa karácsonyi fényei (II.)
Európa karácsonyi fényeinek bemutatása reménytelen és egyben könnyű feladat. Reménytelen, mert Európában több tízezer városban és faluban gyúlnak ki a karácsonyi fények, ugyanakkor könnyű is, hiszen november közepétől január közepéig bárhol lencsevégre kaphatóak az ünnepi fények. Terjedelmi okokból természetesen csak egy nagyon szűk körű bemutatóra van lehetőség, ám ez kellő ízelítőt nyújt az ünnepi hangulat fényeinek megismeréséhez. A 2023/1–2. számunkban megjelenő második részben ezúttal is néhány európai város – Salzburg, Rovaniemi, Dublin, Strasbourg, Lille, London – karácsonyi fényeiből adunk egy kis betekintést, szokás szerint gazdagon illusztrálva.

2023. január 31.- február 1. között az Óbudai Egyetemen (Bécsi út 96.) rendezi meg a XIV. LED Konferenciát a MEE Világítástechnikai Társaság.

Az integratív világítás egyszerre veszi figyelembe a fény emberre gyakorolt vizuális és nem-vizuális hatásait, mint például a fény és a sötétség szerepe a cirkadián ritmus szabályozásában. A világítástechnikával foglalkozó szakemberek egyre gyakrabban szembesülnek ezzel kapcsolatos kihívásokkal. A LED technológia új utakat nyitott az integratív világítás megvalósításához és elterjedéséhez, ami a 2023-as konferencia egyik központi témája lesz.

Emellett szó lesz többek között:

• a mesterséges intelligencia alapú digitális iker szerepéről a világítási infrastruktúra kialakításában
• energiahatékony, de szabványos megoldásokról a közvilágításban
• termelékenységet növelő LED-es növényvilágításról
• a fénycsövek kivonásának hatásairól.

A világítástechnikával foglalkozó szakemberek a LED technológia kapcsán egyre gyakrabban szembesülnek olyan kihívásokkal, amelyeket eddig a szakma távoli határterületeinek gondoltunk. A LED Konferencia kiváló lehetőséget ad ezeknek a területeknek a megismerésére. Az előadók között neves világítástechnikai tervezők, szakemberek, vállalatvezetők és start-up cégek is szerepelnek. A konferencián bemutatásra kerülnek az elmúlt évben Magyarországon megvalósult világszínvonalú LED-es projektek is.

Az esemény kiemelt támogatója az Óbudai Egyetem.

Részletes program

Regisztráció

Kövesse honlapunkat a  www.vilagitas.org oldalon.

November-decemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

December 6-án jelent meg lapunk 2022/11-12. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társasága szakmai rendezvényt szervez "Társasházak villamos tervezésének kérdései 2022-ben" címmel 2022. november 29-én a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban. 

A rendezvény részvételi díja: 20 000 Ft + ÁFA (bruttó 25 400 Ft), amelyet a MEE VET 11703006-20075347-es számlaszámára utalással lehet kiegyenlíteni.

A szakmai nap részletes programja:

08.00 –  Regisztráció

09.00 – 09.30  Társasházakkal kapcsolatos jogi és műszaki értelmezések és a több generációs házak problémái /dr. Dinya Alexandra ügyvéd/

09.30 – 10.15  Korábbi és jelenlegi létesítési előírások és szabványok, feladatok és kötelezettségek (felújítás és többlet igények kielégítése esetén) /Benyák László OPUS TITÁSZ/

10.15 – 10.45  Profilos mérőhelyek tervkövetelményei és méretezés, terv egyeztetés az elosztói engedélyessel /Imre László E.ON/

10.45 - 11.00   Újdonságok a Csatári Plastnál /Csatári László Csatári Plast/

11.00 – 11.30   Szünet

11.30 – 12.00   Társasházak elektromos rendszerének tűzvédelmi követelményei /Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előadása/

12.00 – 12.30   Társasházi tervezés gyakorlati kérdései /Gazdagh Péter tervező, MEE VET/

12.30 – 12.45   Társasházi méretlen csatlakozó főelosztók egyedi zárásának biztosítása /Pásztohy Tamás HENSEL/

12.45 – 13.15    Egyedi mérési megoldások kialakítása több generációs házak és teremgarázsok esetén /E.ON Hálózat/

13.15 – 13.30    Társasházak elektromos autótöltők megoldásai /Kruppa Attila OBO/

13.30 – 14.00    Szünet

14.00 – 14.45    Áramütés elleni védelemmel kapcsolatos előírások és követelmények a meglévő berendezések üzemeltetése, javítása, átalakítása, felújítása /Benyák László OPUS TITÁSZ/

14.45 – 15.00    Földelési megoldások /dr. Kovács Károly DEHN SE/

15.00 – 15.15    Társasházi tervezés, tervezői támogatás /Dukát Attila SCHRACK TECHNIK/

15.00 – 15.30    Új rendszerengedélyes mérőhelyek követelményei /Kovács László MEE VET/

15.30 – 16.00    Kérdések és válaszok

Jelentkezési határidő: 2022. november 26.
Jelentkezni a következő linken lehet: jelentkezési lap

▪ Garai Tamás: Villamos biztonsági felülvizsgálatok minősítése
Egy újra és úja visszatérő kérdés, az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatoknál, hogy milyen minősítést adjunk. Csak „megfelelő” és „nem megfelelő” minősítés adható? Mikor mondhatjuk azt, hogy megfelelő és mikor azt, hogy nem megfelelő? Egyszerűnek tűnő kérdés, de annál összetettebb a válasz. Van, aki egyetlen hiba esetén is nem megfelelő minősítést ad, ami azért kérdéseket vet fel. Használják még a „hibajavítás után megfelelő” szóösszetételt is, amivel gyakorlatilag ugyanazt mondjuk ki, hogy nem jó, csak annyival vagyunk előrébb, hogy ha már tudják igazolni a javítás tényét, akkor a minősítés megfelelőre változhat. Az is egy fontos kérdés, hogy ha nem megfelelőre minősítünk, akkor ki lesz jogosult a javítást követően azt mondani, hogy az épület elektromos hálózata a továbbiakban megfelelő? A villamos biztonsági felülvizsgálatok minősítésével kapcsolatosan felmerülő sok-sok kérdésre ad választ a 2022/11–12. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: A folyamatosan megbízható villamosenergia-ellátás forrásoldali feltételei és az erőművi üzemvitel összefüggései
A villamosenergia-termelő erőmű definíció szerint az egy telephelyen lévő, azon energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ide tartoznak az energia tározós erőművek is. Az erőművi névleges teljesítőképesség meghatározása generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege. Az invertert tartalmazó erőművi névleges teljesítmény az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe. A 2022/11–12. számunkban megjelenő cikkben a tervezett és nem tervezett üzemi események hatásait elemezzük a villamosenergia-rendszer – továbbiakban VER – mindenkori termelői-felhasználói egyensúlyára és a villamos energia átvitel megfelelő minőségének fenntartására.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló típusok e-autótöltőhöz
Cikkünkben az elektromos járművek 230 V-os dugaszolóaljzaton keresztüli töltéséhez szükséges áram-védőkapcsoló kiválasztásával egy olvasó levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A Legrand „Green'Up” típusú dugaszolóaljzata 230 V AC feszültségű villamos járművek töltésére szolgál. A gyártó előírása szerint az aljzat elé egy „F” vagy „A” típusú, 16 A-es, „C” karakterisztikájú áram-védőkapcsoló elhelyezése elegendő. Ha ez a jármű típusától vagy gyártójától függ, akkor milyen következményekkel jár, ha egy másik járműtípust töltenek vele? Legrand szerint a „B” típusú ÁVK a leguniverzálisabb, ámde ára az „A” vagy „F” típusúnak többszöröse. Tehát a kérdésem: Milyen típusú ÁVK szükséges az elektromos járművek 230 V-os dugaszolóaljzaton keresztüli töltéséhez?
Ezekre a kérdésekre ad részletes választ a 2022/11–12. számunkban megjelenő cikk. 

▪ Déri Tamás: Európa karácsonyi fényei
Európa karácsonyi fényeinek bemutatása reménytelen és egyben könnyű feladat. Reménytelen, mert Európában több tízezer városban és faluban gyúlnak ki a karácsonyi fények, ugyanakkor könnyű is, hiszen november közepétől január közepéig bárhol lencsevégre kaphatóak az ünnepi fények. Terjedelmi okokból természetesen csak egy nagyon szűk körű bemutatóra van lehetőség, ám ez kellő ízelítőt nyújt az ünnepi hangulat fényeinek megismeréséhez. A 2022/11–12. számunkban megjelenő cikkben néhány európai város – Zürich, Róma, Frankfurt, Berlin stb. – karácsonyi fényeiből adunk egy kis betekintést, szokás szerint gazdagon illusztrálva.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXX.)
A cikksorozat előző részében eljutottunk a második generációs napelemekig. Most folytatjuk a kereskedelmileg és iparilag is felhasználható napelemek működésének és konstrukcióinak áttekintését. A napelemek második generációjának kialakulása az 1990–2006-os évek közé tehető. Fokozódtak az állami támogatások – például Németországban és Amerikában a „100 000 háztető” programok –, amelyek aztán ösztönzőleg hatottak más országokra is. Szerte a világban napenergiás programok és napelemgyárak alakultak. Magyarországon is megkezdte működését az első gyár, a Dunasolar (amerikai-magyar részvénytársaság, 1997–2003). Az ipar fejlődése meglódult. Az éves fejlődés mértéke 15–30% körül mozgott (napelemcellák és napelemmodulok gyártási kapacitásainak fejlődése). Új fogalmak és elnevezések jelentek meg. A különféle iparágak is egyre intenzívebben érdeklődtek a napelemek és a megújuló energiák iránt. Az ipar nagy „boom”-nak nézett elébe. Az akkori jóslatok szerint: ez az iparág nagyobb lesz, mint a világ autóipara! (Tévedtek volna?) Cikksorozatunk 2022/11–12. számunkban megjelenő része a napelemek második generációjának típusait mutatja be.

▪ Murvai István: Régi és új közép- és kisfeszültségű villamos berendezések biztonságos üzemeltetése
Cikkünkben az egy létesítményben meglévő különböző időben létesített régi és az új építésű felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezések biztonságos üzemeltetésének műszaki biztonsági kérdéseivel és feladataival foglalkozunk. A bevezetőben körvonalazott villamos műszaki biztonsági feladattal látszólag kizárólag a XIX.–XX. században épült ipari létesítményekben találkozhatunk. Valójában azonban ez az állítás nem igaz, miután minden ipari, kereskedelmi, vegyipari, élelmiszeripari létesítményben a villamos berendezés létesítése az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárással és használatbavételi eljárással nem zárul le. A létesítményekben vagy azok egy részében új technológia bevezetése, új tulajdonos megjelenése, a rendeltetés megváltozása miatt történhet új villamos berendezés létesítés, a változatlan részeken pedig a meglévő villamos berendezés maradhat üzemben. A különböző korú, régi és új létesítésű villamos berendezés üzemeltetéséhez ad segítséget a 2022/11–12. számunkban megjelenő írás.

Az energiaárak elszabadulása miatt sok önkormányzat tervezi, hogy az éjszakai közvilágítás leszabályozásával (és remélhetőleg nem a kikapcsolásával) próbál az üzemeltetési költségeken spórolni. Mind a közlekedés-, mind a közbiztonság szempontjából ez a megoldás szakmailag több mint aggályos.

A tegnap kiadott kormányrendelet a (vészhelyzettel indokolva….) segítség és a valódi megoldás helyett csak ennek a lehetőségét erősíti meg. Fontos lenne, hogy az önkormányzatok kikérjék világítástechnikai szakemberek véleményét, vagy a Világítástechnikai Társaság segítségét, hogy a spórolás mellett a köz-és közlekedés biztonságnak is eleget tudjanak tenni.

A Kormány 449/2022. (XI. 9.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a közvilágítás üzemeltetésével kapcsolatos szabályokról így szól:
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§
(1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a települési önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a település közvilágításának időtartamával, illetve mértékével kapcsolatos kérdéseket rendeletben szabályozhatja.
(2) Budapest főváros és kerületei tekintetében az (1) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskört a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a fővárosi közgyűlés, egyéb fővárosi terület esetében a fővárosi kerület képviselő-testülete gyakorolhatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti önkormányzati rendeletben a közvilágításra vonatkozó helyi működési rendet közbiztonsági, vagyon- és személyvédelmi, valamint közútbiztonsági szempontokra figyelemmel kell megalkotni.
(4) Nem alkalmazható a közvilágítási üzemeltetési engedély, illetve semmis a villamosenergia-vásárlási vagy villamosenergia-vételezési szerződés mindazon rendelkezése, amely a közvilágítással kapcsolatos közbiztonsági kérdésben bármely szerv vagy hatóság jóváhagyását vagy véleményének beszerzését írja elő.

2.§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 99/A. § (1) bekezdésétől eltérően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a közbiztonság érdekében kiadott határozatokban foglalt, közvilágítással kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén a  közvilágítási berendezések üzemeltetésére más közvilágítási engedélyest vagy elosztót nem jelölhet ki, ha a határozatokban előírt közvilágítással kapcsolatos kötelezettség nemteljesítése az 1.§ szerinti önkormányzati rendelet végrehajtásából következik.

3.§
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

4.§
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, Budapest főváros és kerületei tekintetében, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a fővárosi közgyűlés, egyéb fővárosi terület esetében a fővárosi kerület képviselő-testülete, hogy a település közvilágításának időtartamával, illetve mértékével kapcsolatos kérdéseket rendeletben szabályozza.

A fénycsövek 2023-as uniós tilalma „fordulópontot” jelent a világítástechnikai iparág számára. Ez a szektor legnagyobb átalakulása a LED bevezetése után. Azonban a villamosipari vállalkozások, a tervezők és a felhasználók nem sokat hallanak a tervezett kivezetésről.

Mindennapi életünkben a fénycsővek mindenütt jelen van: vasútállomásokon, vonatokon, gyárépületben, iskolákban, aluljárókban. Most azonban a felhasználóknak meg kell érteniük és emészteniük, hogy a rossz hatékonyságú izzólámpa mellett már a jóval hatékonyabb, energiatakarékosabb fénycső sem felel meg a 2023-tól elvárt hatékonysági és környezetvédelmi követelményeknek. Ha valaki energiatakarékos termékeket szeretne, akkor jelenleg csak LED-alapú megoldások léteznek.
Megosztó persze, hogy jelen helyzetben szükség van-e erre a tilalomra, hiszen a fénycső ellátás megszűnése miatt rengeteg jó állapotban lévő T8/T5-ös lámpatestet kell majd kicserélni, ezzel együtt jelentős mennyiségű még jól működő fénycső is hulladékká válik, feleslegesen növelve a kezelendő veszélyes hulladékok mennyiségét. Emellett a teljes világítás cseréje komoly beruházást igényel; különösen most, hogy az új világítótestek, világítási rendszerek bekerülési költsége is egyre magasabb köszönhetően az alapanyaghiánynak, az energiaválságnak.

Fénycsövek kivonásának üteme
A néhány fényforrás fajta EU piacról történő kivonását is eredményező egységes ökotervezési rendeletet (2019/2020/EU) az EU 2019-ben tette közzé, amely több lépésben határozott meg új követelményeket. Az első lépésben az elektronikus kompakt fénycsöveket (CFLi), T2 és T12-es fénycsöveket, valamint néhány speciális halogénlámpa típust vezetett ki az EU piacról 2021 szeptember 1.-vel, míg a második fázisban a T8-as fénycsöveket és további speciális halogén típusokat érint a kivonás. Ugyanakkor az RoHS-irányelvben (veszélyes anyagok korlátozásáról szóló 2002/95/EK irányelv) meghatározott kivételek felülvizsgálata egy gyorsabb ütemű kivonást eredményezett a higanyt tartalmazó fényforrások esetében.  Ennek megfelelően, kevés kivételtől eltekintve nem lehet majd piacra helyezni a legtöbb fénycső fajtát. Első lépésben 2023. február 25-től a külső ballasztos (nem elektronikus) kompakt fénycsöveket (CFLni) és a hosszú élettartamú fénycsöveket, majd 2023 augusztus 25.től kezdődően a többi típust (T5, T8 és a hosszú élettartartamú CFL) is kivezetik az EU piacáról. A néhány kivétel között szerepelnek például az UV spektrum kibocsátásra tervezett egyvégén fejelt fénycsövek, amelyek kivezetésére 2025.február 24. a határidő, és vannak kétvégén fejelt UV és speciális vészvilágító fénycsövek, amelyek legkésőbb 2027. február 24.-ig kerülhetnek az EU piacára.
      /Ábra: licht.de/

Fényforrás vagy rendszer csere
A folyamat másik mozgatórugója az energiahatékonyság. A jelenlegi energiaválságban egy ilyen lépésnek egyfelől van értelme, másfelől viszont a lecserélés költségei jól működő eszközök tekintetében elgondolkodtatóak...
Természetesen a kiskereskedők egy ideig még forgalmazzák a „hagyományos lámpákat” a készlet erejéig, azonban a vonatkozó határnapok után már nem fognak ilyen fényforrásokat gyártani vagy forgalomba hozni az európai piacon.
A világítástechnikai ipar szempontjából nem lehet 100%-ban megjósolni, hogy inkább a LED-csövekre történő áttérés, vagy teljesen új rendszerek telepítése jellemzi majd a piac bizonyos szegmenseit. Cégek esetében ez már stratégiai kérdés. Az utólagos felszerelés az alkalmazás helyétől is függ, mivel egy irodában nagyobb valószínűséggel van szükség modern, hálózatba kapcsolt, nagyobb kényelemmel és intelligenciával rendelkező megoldásra, mint egy raktárhelyiségben.
Számítani lehet a fénycsövek „spájzolására” vagy tartalék felhalmozására is. A fénycsöves lámpatestek jellemzően közterületeken, közintézményekben fordulnak elő jelentős számban. Nagyon valószínű, hogy a létesítménygazdálkodás, ha teheti, a szokásosnál nagyobb mennyiségű tartalék fénycsövet fog beszerezni és raktározni. Ezek a fényforrások elvileg 10 000–20 000 óra élettartamúak, így akár még több évtizeden át is zavartalanul üzemeltethetőek a régi lámpatestek.

Fontos kérdés: Mi legyen a lecserélt fényforrásokkal?

Amire most is feltétlenül fel kell hívni a figyelmet, hogy a lecserélésre kerülő fényforrások nem háztartási hulladékok! Minden típusú fénycső, kompakt fénycső és kisülőlámpa (beleértve a nagy- és kisnyomású nátriumlámpákat és a fémhalogén lámpákat) újrahasznosítható. A kiskereskedőknél, a gyűjtőpontokon és a hulladékudvarokban lehet leadni a leselejtezett fényforrásokat, beleértve az elektronikus alkatrészeket tartalmazó LED-es fényforrásokat is.
A magyarországi visszagyűjtési és újrahasznosítási rendszer az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft.-nek köszönhetően jól kiépített. Jelenleg 14 200 helyszínen összesen 20 000 gyűjtőedénybe van lehetőség elkülönítetten gyűjteni ezeket a hulladékokat! Ahhoz, hogy mindenki a lehető leggyorsabban megtalálhassa a hozzá legközelebb lévő gyűjtőpontokat, célszerű a hulladékgyűjtő-keresőt használni, a www.electro-coord.hu oldalon. A keresőbe beírva az irányítószámot a program máris listázza a közelben elérhető hulladékgyűjtő pontokat! Ezek lehetnek barkácsáruházakban, világítástechnikai boltokban, villamossági kis vagy nagykereskedésben, szuper- vagy hipermarketekben, de a hulladékudvarok, a hulladékos vállalkozók is befogadják a lámpahulladékot, illetve az önkormányzat által rendezett e-hulladék begyűjtő vagy veszélyes hulladék begyűjtő akciók során is leadhatóak.

Újrahasználat, ha mód van rá!
Lapunkban már írtunk arról, hogy az újrahasználat fontos szerepet kap az egyre növekvő hulladékmennyiség csökkentésében. Mivel a jól működő fénycsövek továbbra is használatban maradhatnak, de bizonyára lesznek olyan létesítmények, ahol a felújítások során sok működőképes fénycső kerül leselejtezésre, így érdemes ezeknek lehetőség szerint új „otthont” biztosítani.
A MEE Világítástechnikai Társaság és az Electro-Coord Magyarország felismerte, hogy a tagjaik és a hulladék gazdálkodási tevékenységet végzők együttes munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulhatnak Magyarországon a világítástechnikai termékek hulladékainak újrahasználatba adásához. E munka ösztönzésére 2022-ben el is indították „Az újrahasználatért” elnevezésű programjukat.

A programról bővebb információt az info@electro-coord.hu címen lehet kérni.

Jáni Katalin

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Október 18-án jelent meg lapunk 2022/10. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Az épületek kulcsfontosságúak a nagyobb energiahatékonyság és a kevesebb CO₂-kibocsátás felé vezető úton. Az intelligens világítás- és épülettechnológia döntő szerepet játszik a klímacélok elérésében, és olyan nagy érdeklődésnek örvend, mint még soha. A Light+Building őszi kiadásán 46 ország több mint 1500 kiállítója mutatja be a fenntartható világítási megoldásokat, az elektrotechnika, az épületautomatizálás, valamint a hálózatba kapcsolt biztonságtechnika innovációit.

A 2022. október 2–6. között Frankfurt am Mainban megrendezésre kerülő vezető nemzetközi világítástechnikai és épületvillamossági szakvásáron az intelligens és összekapcsolt megoldások, az innovatív technológiák és az aktuális tervezési trendek kerülnek a középpontba. A világjárvány okozta hosszú szünet után az iparág most végre ismét élőben mutatja be megoldásait az épületek intelligens, hatékony tervezéséhez és kivitelezéséhez. A kivételes őszi különkiadáson a legtöbb nemzetközi kiállító Olaszországból, Törökországból, Spanyolországból, Lengyelországból, Hollandiából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Belgiumból és Görögországból érkezik.
Wolfgang Marzin, a Messe Frankfurt elnök-vezérigazgatója (CEO) nagy várakozással tekint a Light+Building Autumn Edition elé: „A legutóbbi Light+Building óta eltelt négy év alatt sok minden történt. Számos olyan újítás van készülőben, amely segít a jelenlegi kihívásokkal megbirkózni, így a mostani Light+Building a legjobb időben kínál nemzetközi iparági találkozóhelyet. Az építőipar különböző szakterületeinek összekapcsolódása egyre fontosabb, és ez a tendencia az elkövetkező években egyre erősebb lesz. A jövőbeli megoldásokhoz elengedhetetlen az átfogó tapasztalatcsere."
A Light+Building kiemelt témái is az ágazatok közötti eszmecserére épül. Ezek a „Green Deal & Sustainability”, „Electrification & Digitalisation” „Light & Design” azaz „Zöld megállapodás és fenntarthatóság”, „Villamosítás és digitalizáció”, valamint a „Fény és design” nevet viselik. Ezek tükrözik azokat a fejleményeket, irányokat, amelyek a jövőben meghatározóak lesznek az építőipar számára. Ide tartozik például az épületek független, éghajlatbarát energiaellátása, valamint a jövőorientált világítástervezés. A kiemelt témák a számos kísérőprogram tartalmának is a közös vezérfonalát adják. Két új terület kínál ismeretátadási és kapcsolatépítési lehetőséget a szakembereknek: a 3.1. csarnokban a Design Plaza, a 9.0. csarnokban pedig a Building Plaza.
Szokás szerint a szakmai szövetségek is támogatják és részt vesznek a kiállításon. A Német Villamosenergia- és Digitálisipari Szövetség (ZVEI) például a 12.1 csarnokban rendezi meg a Technológiai Fórumot, ahol többek között az éghajlati és fenntarthatósági politikáknak az építőiparra gyakorolt hatása kerül a középpontba. „A ZVEI és az építőipari ágazatban tevékenykedő tagvállalatai számára a Light+Building a megfelelő hely az innovatív, éghajlatbarát technológiák és megoldások bemutatására. Az energiahatékonyság témája még soha nem volt annyira jelen, mint idén ősszel. Ez rávilágít ezen iparágak eredményeinek politikai dimenziójára is: az építőipar átfogó villamosításával és digitalizálásával akár 65%-os primerenergia-megtakarítás is érhető lenne. Most kell cselekednünk!” – mondta Wolfgang Weber, a ZVEI vezérigazgatója. „A nagyrészt elavult épületállomány felújításakor az épületek műszaki felszereltségének nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Az épületek elektromos és digitális infrastruktúrájának hatékonynak, korszerűnek kell lennie. Emellett a villamos energia, különösen a zöldáram árát is jelentősen csökkenteni kell. Csak így lehet sikeres az energia, a közlekedés és az épületek átalakítása.”
A szakemberek már nagyon várják, hogy végre újra találkozhassanak a gyártói kapcsolataikkal. A személyes kapcsolat – amelyre a világjárvány idején túlságosan ritka alkalom kínálkozott – rendkívül fontos a cégek számára is. A Német Villamos- és Informatikai Szakmák Központi Szövetsége (ZVEH) szintén képviselteti magát a 11.0 csarnokban közös standon a „powerd by Light+Building” E-házzal. A 100 négyzetméteres modellház az intelligens hálózatba kapcsolt épülettechnika trendteremtő példáját mutatja be.
A világítás, az elektrotechnika és az épületautomatizálás összefüggésében egyre fontosabb szerepet játszik a hálózatba kapcsolt biztonságtechnika. Ennek eredményeképpen a Light+Building a 8.0 csarnokban található Intersec Building szekcióban foglalja össze az ezzel a témával kapcsolatos termékek és szolgáltatások kínálatát, ahol a videotechnika és a beléptetés-ellenőrzés témái éppúgy jelen vannak, mint az adat- és tűzvédelem. A közvetlen szomszédságban az Intersec Forum, a hálózatba kapcsolt biztonságtechnika szakkonferenciája 2022. október 3–6. között izgalmas programmal gazdagítja a termékpalettát.
A végre fizikailag megrendezésre kerülő szakvásár mellett kiegészítéseként a 2022. október 2–14. között megrendezésre kerülő Light+Building Digital Extension digitális platform új lehetőségeket kínál a hálózatépítésre, a tudáscserére és a találkozásokra. A kiegészítő lehetőség segít a saját kapcsolati kör célzott bővítésében, az AI által támogatott partnerkeresés révén. Emellett az élő eseményeket követő Light+Building kiegészítő program itt igény szerint elérhető.

Minden információ a Light+Buildingről a www.light-building.com oldalon elérhető.

▪ Lambert Miklós Félvezetős sugárzók nem világítási célra (V.)
Az első fényemittáló diódák az infravörös és a vörös hullámtartományban sugároztak. Az infravörös – azaz a „vörösön innen” – sugárzás a 780…100 000 nm-es hullámhossz tartományban (IR-A…C) található. Az emberi szem számára láthatatlan, de megfelelő fotódetektorok segítségével jól kiegészítheti a természetes fénnyel nem látható tárgyakat, eseményeket. Az első IR LED-ek tiszta GaAs-ből készültek és a 950 nm-es (közeli infravörös) tartományban sugároztak (IR-A). Ebben a hullámhossztartományban a szilícium fotódetektorok érzékenysége maximális, így ideális megvilágító eszköznek bizonyul az emberi szem számára láthatatlan spektrumban, amely elektronikai úton alkalmas megjelenítő eszközzel (fényérzékelő fotodiódával, vagy ezekből felépített integrált képérzékelő chippel, bár fekete-fehérben) a látható spektrumba konvertálja a képet. Cikksorozatunk októberi számunkban megjelenő újabb része az infravörös sugárzással foglalkozik.

▪ Peter Respondek: Buszrendszerek és elektromágneses összeférhetőség (EMC) az épületvillamosság területén (III.)
Az olyan, kifejezetten a villamos szerelési technológiára szabott buszrendszer, mint például a KNX, LCN vagy Enocean, számos előnnyel jár a modern épületek kialakításánál. A villanyszerelő által összeállított számos egyedi funkciót teljesítő hálózat egyetlen hálózatba – a buszhálózatba – integrálható. Egy jól átgondolt épületinstalláció-technológiával (Building System Technology BST) ugyanazon érzékelő több, különböző funkcióra való használata is megvalósítható. A különböző gyártóktól származó buszalkatrészek és megoldások kompatibilisek egymással, így például a KNX-szel is. Ezzel lehetővé válik a közös és az egyedi alkalmazások összehangolása programozással, és biztosítható a legújabb műszaki követelmények teljesíthetősége. Októberi számunkban tovább folytatjuk a buszrendszerek és az elektromos összeférhetőség témájának ismertetését.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXX.)
Geszti P. Ottó [Geszti Pál Ottó] 1922. november 19-én, Budapesten született. Édesapja Geszti József (1878–1944) gépészmérnök, geofizikus, édesanyja Breuer Margit. 1940–1941-ben Budapesten műszerész tanuló volt, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1946-ban kapta meg a „B” tagozatos villamos-gépészmérnöki diplomáját. 1946-tól 1949-ig a Magyar Állami Szénbányák Rt. Villamosenergiai Főosztályán dolgozott. 1949-től 1953-ig az Állami Villamosművek Rt. Villamosenergiai Iparigazgatóságának alkalmazásában állt, mint mérnök, majd, mint műszaki vezető-helyettes. 1953–1955-ben a Mátravidéki Erőmű főmérnökeként tevékenykedett. 1953-ban a műszaki tudomány kandidátusa lett, 1957-ben doktori címét is megszerezte. Cikksorozatunk októberi számunkban megjelenő részében Geszti P. Ottó munkásságát mutatjuk be.

▪ Murvai István: Kisfeszültségű villamos berendezések átadás-átvételi eljárása, dokumentációi, ismétlődő hiányosságok
A villamos berendezés tervezőknek, kivitelezőknek és a villamos berendezés gyártóknak a létesítmények biztonságos használhatóságát jogszabályok, műszaki irányelvek és szabványok ismeretével, a műszaki és jogszabályi változások naprakész követésével, alkalmazásával és előírásaik betartásával kell igazolniuk. A különböző rendeltetésű létesítmények kisfeszültségű villamos berendezéseinek műszaki átadás-átvételi eljárásánál sokszor azonos és ismétlődő hiányosságok tapasztalhatók a szükséges dokumentációk összeállításában. A bevezetőben megadott célkitűzések a gyakorlati tapasztalatok alapján sajnálatosan hiányosan teljesítettek. A villamos műszaki biztonság alapvető követelményeinek feladatteljesítése csak többszöri hiánypótlást követően válik megfelelővé a különböző rendeltetésű létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárásainál. Emlékeztetőként, a villamos műszaki átadás-átvételi eljárást mindenkor jogszabályok és szabványok szabályozták, a különbséget a kötelező és az önkéntes szabványalkalmazás különbsége jelenti. A 2020/10. számunkban megjelenő írás ismerteti a kisfeszültségű villamos berendezések átadás-átvételi eljárásának lépéseit, dokumentációit, kitérve az ismétlődő hiányosságokra.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vezetékes töltőkészülékek villamos közúti járművekhez (II.)
A villamos járművek 1000 V AC és 1500 V DC közötti töltésére vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 61851-21 (Villamos jármű vezetékes töltőrendszere 21. rész: Villamos járművek egyen- vagy váltakozó áramú töltőállomáshoz való vezetéses kapcsolásának követelményei) szabvány határozza meg. Cikkünk a villamos közúti járművek villamos energiával történő vezetékes ellátásában az áramütés elleni védelem szükséges óvintézkedéseivel foglalkozik. A cikksorozat első részében már foglalkoztunk a hibaáram-védelemmel kapcsolatos különféle rendelkezésekkel. A 2022/10. számunkban megjelenő újabb résszel folytatjuk a hibavédelem az e-mobilitásban témával részletesen foglalkozó cikksorozatunkat.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXIX.) – Napelemek típusai – generációk 1.
Kereskedelmileg és iparilag is felhasználható napelemekről, azaz napelem-iparról, az 1990-es évek óta beszélhetünk. Cikksorozatunkban egy gyors leltárt készítünk arról, hogyan is állunk most, mit tudunk használni, és egy kissé kitekintünk – már amennyire lehet előre tekinteni –, hogy mit is hozhat a jövő. Azért csak ilyen „gyors (és rövid) a leltár”, mert már „papíron is csak lihegve lehet követni” a gyors fejlődést, és a hirtelen kinyílt technológiai lehetőségeket. A cikksorozaton belül indított 2022/10. számunkban kezdődő minisorozat sorra veszi és bemutatja a napelemek generációit, fejlődését, fejlesztési irányait.

▪ Kisbér is csatlakozott az okos városok sorába
A Bakony kapujának is nevezett város, a magyar lótenyésztés fellegvára a XXI. Kisbéri Napokon, 2022. július 22-én „visszakapta” a városközpont megújult Fő terét. A revitalizációs projekt keretén belül helyreállították a település történelmi városközpontját, amelyet úgy alakítottak ki, hogy maximálisan igazodjon a XXI. század követelményeihez. A Fő tér villamosenergia-ellátását a légvezetékek helyett már a díszburkolat alatt húzódó földkábelek biztosítják, így semmi nem rontja el a sétány látképét. A munkálatok során kandeláberes közvilágítást építettek ki, amihez a HOFEKA Kft. 24 db Kilinda típusú egyedi smart oszlopot és világítótestet szállított. Az oszlopok mindegyike rendelkezik valamilyen okos kiegészítő funkcióval. A Kisbéren megvalósult okos város megoldásokat mutatja be az októberi számunkban megjelenő cikk.

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Szeptember 13-án jelent meg lapunk 2022/8-9. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Közel a Light+Building Autumn Edition kapunyitásához, a még mindig növekvő regisztrációk száma is alátámasztja a szektor rendkívül pozitív válaszát és nagy érdeklődését. Ugyan nem a megszokott tavaszi időpontban, hanem kivételesen 2022. október 2–6. között 46 ország több mint 1500 kiállítója fogja kihasználni annak az előnyeit a vezető nemzetközi szakvásáron Frankfurtban, hogy élőben mutathatja be innovációit a szakmai látogatók széles körének.

A koronavírus-járvány miatti hosszú szünetet követően a Light+Building „különkiadása” átfogó betekintést nyújt az ágazat trendjeiről, az új termékekről és az innovatív megoldásokról. A szakvásár célja, hogy a már nagyon hiányzó szakmai platformot biztosítsa az új termékek, trendek és a személyes eszme- és véleménycsere számára. „A Light + Building Autumn Edition-re adott rendkívül pozitív visszajelzés az ágazat részéről nem hagy kétséget afelől, mindenki alig várja, hogy októberben ismét személyesen találkozhasson” – nyilatkozta Johannes Möller, a Light+Building Brand Management igazgatója. A látogatók széleskörű nemzetközi áttekintésre számíthatnak: a kiállítók 46 országból érkeznek. Németország után a legnagyobb kiállító országok Olaszország, Törökország, Spanyolország, Lengyelország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium és Görögország.
A kiállítás egyik fókusztémáját adják az intelligens épületszolgáltatási technológiák. Az épületautomatizálástól az elektromos szerelési rendszereken át az intelligens energiagazdálkodásig és az elektromos töltőinfrastruktúráig számos kulcsfontosságú, neves ipari szereplő képviselteti magát, és mutatja be újdonságait. Emellett az épületautomatizálási szabványokkal foglalkozó szervezetek – mint például a LON, a BACnet, az Enocean, a Z-wave és a KNX – is bemutatják a jövő intelligens épületeinek fejlesztési trendjeit.
Az épületszolgáltatási technológiai iparág legfontosabb témái köré szerveződő események széleskörű programja első alkalommal a 9.0 csarnokban található „Building Plaza” rendezvénycsarnokban összpontosul. Ez a terület a vásár ideje alatt az intelligens alkalmazások, a hálózatépítés és az épületek éghajlatbarát használata terén elért legújabb fejlesztéseket bemutató előadások, panelbeszélgetések és szemináriumok központi helyszíne lesz.
Az összekapcsolt biztonsági és védelmi technológiák sem maradhatnak ki a kínálatból, immár hagyományosan az Intersec Building keretében. A beléptetési korlátozásoktól és a videófelügyelettől kezdve a tűz- és adatvédelemig a holnap épületeiben egyre magasabbak lesznek az integrált biztonsági és védelmi technológiával szemben támasztott követelmények. Ennek megfelelően a hálózatba kapcsolhatóság és a biztonság a Light+Building őszi kiadásának szintén egyik fő témája. A kiállítással párhuzamosan az Intersec Forum október 3–6. között színvonalas program keretében gondoskodik a szaktudás és a szakértelem cseréjéről.
Természetesen a világítás élménye sosem maradhat ki a Light+Building kínálatából. Így lesz ez most is, amikor a fény mindenféle aspektusát láthatják a látogatók.
A dizájnorientált, számtalan stílusú lámpatestektől kezdve a műszaki világításon, a kültéri és közvilágításon, a vészhelyzeti és biztonsági világításon át a világítástechnikai piac teljes szegmensét lefedő nemzetközi termékskála várja az érdeklődőket. A világítási ágazatot érdeklő legújabb témák a 3.1. csarnokban található „Design Plaza” téren kerülnek terítékre.
Minden regisztrált vállalat szerepel a Light+Building Contactor-ban, a világítási és épületvillamossági technológiák nemzetközi keresőmotorjában. A felhasználók érdeklődési körüknek megfelelően szűrhetik a kiállítói profilokat, amelyek a termékekről, videókról, bemutatókról szóló információkat tartalmaznak, és kompakt áttekintést kaphatnak.

További információ: www.light-building.com/contactor

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vezetékes töltőkészülékek villamos közúti járművekhez (I.)
A villamos járművek 1000 V AC és 1500 V DC közötti töltésére vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 61851-21 (Villamos jármű vezetéses töltőrendszere 21. rész: Villamos járművek egyen- vagy váltakozó áramú töltőállomáshoz való vezetékes kapcsolásának követelményei) szabvány határozza meg. Cikkünk a villamos közúti járművek villamos energiával történő vezetékes ellátásában az áramütés elleni védelem szükséges óvintézkedéseivel foglalkozik. MSZ EN IEC 61851-1:2020 szabvány négy töltési módot különböztet meg, amelyeket az alábbiakban részletesebben ismertetünk. Az AC módú töltési módok jelenleg a legelterjedtebbek. Ezért ebben a cikkben nem ismertetjük azokat az óvintézkedéseket és intézkedéseket, amelyek egyenáramú töltés esetén a hibavédelemre (áramütés elleni védelemre) vonatkoznak. A 2022/8-9. számunkban kezdődő cikksorozat részletesen foglalkozik a hibavédelem az e-mobilitásban témával.

▪ Murvai István: Elosztó és kapcsoló berendezések létesítése, jellemző zárlatvédelmi hiányosságok
Amint ismert, a szabvány előírások betartása önkéntes. A szabvány előírásoktól eltérő műszaki megoldások alkalmazásánál a legalább egyenértékű műszaki biztonságot a tervezőnek igazolnia kell. Az egyenértékűségi előírás be nem tartása pedig nem biztosítja az élet, a testi épség, az egészségvédelem, röviden a biztonságos használat követelményeit. A kisfeszültségű kapcsoló és elosztó berendezésekben minden villamos kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie szemle, vizsgálat és karbantartás céljából. A látszólag egyszerű követelmény teljesítése a berendezés gyártójának a feladata. Az eredeti gyártó utasításai alapján kell kialakítani az adott berendezés mezőit a villamos tervező egyvonalas kapcsolási és elhelyezési tervei alapján. Ennek az állításnak az igazsága azonban részleges. A részletek megtudhatóak a 2022/8-9. számunkban megjelenő írásból.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (V.)
Cikksorozatunk jelen részében a növénytermesztésben használt LED-es világítás üzemi felhasználását mutatjuk be. Ismertetjük, hogy hogyan folyhat a növénytermesztés a LED-ekkel megvilágított terekben és egy különleges alkalmazási területre, az akvarisztikára is kitérünk. Bár a kutatások folynak, a szakirodalom bőséges az egyes növények fejlődésére kedvezően ható LED-es színtartományok beszámolóiban. Tény, hogy egységes „recept” nincsen. Az adott növényhez kikísérletezett megvilágítással lehet jó eredményt elérni, a spektrumot, a fényerősséget és a sugárdózist rögzítve, és figyelmen kívül nem hagyva a járulékos körülményeket, mint a hőmérséklet, a páratartalom stb. Lényeges szempont a hőmérséklet, különösen akkor, ha télen kívánják a növényeket nevelni. A LED-es világítás többféle kialakításban használható a különböző növények neveléséhez, vagy akár az akvarisztikában is, ezt mutatja be a cikksorozat 2022/8-9. számunkban megjelenő része.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXVIII.) – Az árnyék és hatásai
A napelem ipar a fényt „dolgozza” fel. Ezért a napelemes rendszerekben a fény legkisebb hiánya is gondot okoz, és elégedetlenséget kelt a felhasználókban. Főként azok a szakemberek, akik hivatásszerűen foglalkoznak a napenergiával (telepítők, üzemeltetők, karbantartók) érzik ezt az ”elégedetlenséget”, sőt többet is, mivel a „fény hiánya” – értsd a besugárzás erősségének csökkenése – nemcsak bosszankodást okoz, hanem további súlyos hibák forrása lehet. Cikkünk a napelemes rendszerekben előforduló árnyékhatásokkal foglalkozik. Részletesen feltárja az árnyék okait és okozatait, amelyek rendszerműködési zavarokat és végső esetben tüzet is okozhatnak. (Kulcsszavak: napelemes rendszer, árnyék, félárnyék, helyi túlmelegedés, Hot-spot, bypass dióda.) A cikksorozat lapunk 2022/8-9. számában megjelenő része tehát az árnyékhatásokkal foglalkozik, részletesen taglalva a témát.

Ismét érdekes és hasznos programmal várja október 18-án a villamosipari szakembereket az EMOSZ rendezésében és az Elektroinstallateur szaklap támogatásával az immár 27. alkalommal megrendezésre kerülő Villanyszerelő Konferencia. A tervezett program mát itt olvasható: 

XXVII. Villanyszerelő konferencia tervezett programja
(2022. október 18. – Lurdy Rendezvény Központ)

A REGISZTRÁCIÓ hamarosan indul!

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás fontos technológia a nettó nulla kibocsátás elérésére irányuló törekvésben, de a meglévő technológiák drágák és energiaigényesek. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem vegyészmérnök csapata olyan, – elsősorban melaminból készült – rendszerrel állt elő, amely olcsó alternatíva, és amely képes magába szívni a szén-dioxidot a gyárak kéményeiből vagy az autók kipufogócsöveiből, és nem igényel magas hőmérsékletű (és ezért nagy energiájú) folyamatokat.

A melamin egy olyan olcsó anyag, amelyet például a műanyag edényeknél használnak. A kész melaminpor tonnánként mindössze 40 dollárba kerül. A kutatók formaldehiddel és cianursavval (a klórozott úszómedencéknél gyakran használt, hozzáadott vegyszer) keverve olyan porózus hálózatot hoztak létre, amely gyorsan és hatékonyan adszorbeálja a szén-dioxidot. (Adszorpciónak nevezzük azt, amikor egy gáz egy szilárd felülethez tapad.) Az anyag percek alatt képes megkötni az elhaladó szenet, és a víz forráspontja alatti hőmérsékleten leválasztani azt. "Reméljük, hogy a jövőben olyan szerkezetet tudunk létrehozni, amely az autók kipufogógázát fogja meg, vagy épületekhez kialakított alkalmazást, de akár egy bevonatot a bútorok felületére." – mondta Haiyan Mao, a kutatásról a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Forrás: https://www.ge.com/news/reports/the-5-coolest-things-on-earth-this-week-120

Újszerű „napelem” termel áramot az éjszakai sötétség ellenére is. Fordított folyamat, de működik. Az ACS Photonics folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint mérnökök egy csapata sikeresen termelt áramot olyan technológiával, amely általában az éjjellátó szemüvegekben található. Az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) tudósai „a hagyományos napelem inverzével" demonstrálták, hogy az ötlet működőképes, és az  áramtermelés elérheti egy napelem termelte energia tizedét azután is, hogy a nap lenyugodott.

A rendszer lényege az infravörös hősugárzásból történő villamosenergia-termelés. A Napunk szolgáltatta energiát vagy fotovoltaikus (PV) panelekkel, vagy a napsugárzás koncentrálásával alakítják át elektromos energiává, ami közvetlenül felhasználható vagy akkumulátorokban, illetve hőenergia-tárolókban tárolható, hogy később felhasználható legyen. Érdekes módon egyes anyagok fordítva is működhetnek, és energiát termelnek, miközben a hőt visszasugározzák az éjszakai levegőbe. Amikor egy anyagban egy atom felmelegszik, elektromágneses sugárzás keletkezik infravörös sugárzás formájában. Mivel a Föld úgy hűl le, hogy éjszaka energiát sugároz az űrbe, a kutatók éppen ebből tudtak áramot termelni.
A kutatók által létrehozott eszközt termoradiatív diódának nevezik. Most bebizonyosodott, hogy ezzel a folyamattal lehetséges áramot termelni: befogadja a Földről felfelé sugárzott hőt, és a hőmérséklet-különbség felhasználásával elektromos energiává alakítja át. Az éjjellátó szemüvegekben széles körben használt anyagok egy részét is felhasználták az eszköz létrehozásához.
A termoradiatív dióda a napelemek kevésbé ismert szimmetrikus megfelelője, amely az abszorpció helyett a sugárzás nettó emisszióját használja fel az energiatermeléshez. Bár vannak ígéretes elméleti előrejelzések az éjszakai energiatermelésben és a hulladékhő hasznosításában való alkalmazására, a jelenlegi technológiai korlátokat azért még nem térképezték fel.

Világszerte mintegy 30 millió középfeszültségű kapcsolóberendezés található, amelyekben kén-hexafluoridot (SF₆), az üvegházhatás szempontjából az egyik legkárosabb gázt használják. A Schneider Electric innovációja környezetbarát megoldást kínál: a tiszta levegőt.

A kapcsolóberendezésekben általános szigetelésre, valamint a kapcsolásoknál keletkező villamos ív oltására szolgál elsősorban az SF₆. Jelenleg globálisan mintegy 30 ezer tonna ilyen gáz van ezekben a készülékekben.
Ez azért probléma, mert az SF₆ egyike az üvegházhatás szempontjából legkárosabb vegyületeknek: az ezt kifejező GWP (global warming potential) értéke 23.500-szor (!) haladja meg a szén-dioxidét, vagyis egy kilogramm SF₆ gáz ugyanannyi kárt tud tenni a környezetben, mint 23,5 tonna szén-dioxid.

Az Európai Unió tervei szerint 2026-tól a 24 kV-os készülékekben már nem lehet alkalmazni az SF₆-ot, ezért is fontos, hogy az érintett szereplők mielőbb átálljanak alternatív megoldásra.
A Schneider Electric innovatív RM AirSeT termékcsaládjában SF₆ helyett nagynyomású, tisztított levegővel töltik fel a kapcsolóberendezéseket. Az RM AirSeT kialakításában azonos a hagyományos kompakt körhálózati kapcsolóberendezésekkel, és legtöbb tulajdonságában, valamint a működtetés módjában rendkívül hasonló az elosztóhálózati piacon már jól ismert RM6 berendezéshez, így az átállás gond nélkül megvalósítható minden felhasználó számára.
 A 21. század igényeinek megfelelően a kapcsolóberendezések beépített okosszenzorokkal is rendelkeznek, amelyek révén távolról is megoldható az állapotfelügyelet és lehetővé válik az okoshálózatok kiépítése.

(X)

Sok izgalmas dolog történt 1952-ben. Többek között megkoronázták II. Erzsébetet, az Egyesült Államokban beültették az első mesterséges szívbillentyűt, és a mozikban bemutatták a Singin´ in the rain musical. Ugyanakkor Németországban is történelmet írtak: 1952. október 11-19. között megrendezték az első K szakvásárt Düsseldorfban.

Akkoriban még senki sem sejtette, hogy ez lesz az akkoriban kialakuló műanyag- és a gumiipar vezető nemzetközi szakvására. Mára a düsseldorfi K-Messe 70 éves sikertörténetre tekinthet vissza. Ez a seregszemle a tájékozódás és az üzletkötés legfontosabb színtere, ahol kéz a kézben jár az innováció a szektort érintő legfontosabb témák felvonultatása. A jubileumi, 2022. október 19-26. között megrendezésre kerülő, a Düsseldorfi Vásárváros teljes területét elfoglaló K szakvásárra 61 országból mintegy 3000 kiállítót várnak.
A düsseldorfi K-Messe is kicsiben kezdte: „A műanyagok csodája” című premieren 1952-ben 270 kiállító vállalat vett részt, kizárólag Németországból, összesen mintegy 14 000 négyzetméternyi nettó kiállítási területen. A 165 000 látogató mindenekelőtt a műanyag-feldolgozók színpompás fogyasztási cikkeit csodálta meg, ugyanis 1952 és 1959 között a K-Düsseldorf kizárólag a német ipar bemutatására szolgált és minden érdeklődő látogathatta a vásárt a laikustól a szakemberig. Annak idején a háború után érthető módon a mindennapi életet megszépítő és a kényelmet szolgáló termékek vonzották a tömegeket.
Mai szemmel talán megmosolyogtatóak a korabeli reklámok, amelyek a „modern háziasszonyt” megszólítva a világháború utáni gazdasági csoda esztétikai jelképeit, például a divatos PVC esőkabátokat vagy a leheletvékony nejlonharisnyát hirdették.
A műanyagipar szakosodásával és a mindennapokban használt műanyagféleségek mellett megjelenő, a különleges elektronikai, gyógyászati, járműipari vagy repülőgép- és űripari követelményeknek megfelelő különleges és csúcstechnológiát képviselő műanyagok megjelenésével egyre csökkent a „nagyközönség” aránya a látogatók körében. Ennek a tendenciának köszönhetően 1963-tól a düsseldorfi K kiállítás nemzetközi szintű és kizárólag szakmai vásár lett. Ettől fogva őrzi a világviszonylatban is vezető szakmai szerepét a seregszemle. A legutóbbi 2019-es eseményre több mint
220 000 szakmai látogató érkezett közel 170 országból.

A K- szakvásár tehát 2022. október 19-26. között újra várja az érdeklődőket, de már a vásárkapuinak megnyitása előtt is érdemes ráhangolódni a jubileumi hangulatra. Egy saját, a jubileumnak dedikált weboldal várja a látogatókat, hogy elmerüljenek a K-Messe történelmének hét évtizedébe, megmosolyogják vagy megcsodálják egyik-másik történelmi felvételt és történetet.

Kerekedjünk hát fel egy időutazásra a https://70years.k-online.de/ oldalon.

A kiállításról bővebb információval a Messe Düsseldorf magyarországi képviselete, a BD-Expo áll az érdeklődők rendelkezésére.

A világ első működőképes homokakkumulátora hónapokig képes energiát tárolni. A megújuló energiaforrásokra való törekvés azt jelenti, hogy a kutatók új módszereket keresnek az energia hosszú távú tárolására. A lítium és más ásványok felhasználásával készült akkumulátorok alkalmazása fenntarthatatlanná válik, ha az egész világ áttér a megújuló energiaforrásokra.

Az energiatárolás kérdése kulcsfontosságú. Svájc például óriási természetes víztározóit igyekszik energiatárolóként hasznosítani. Bár ez a több évszázados koncepciót a magasabb szinten tárolt víz helyzeti energiáját csapolja meg, az ilyen létesítmények megépítése dollármilliókba kerülhet.
A finn megoldás sokkal olcsóbb alternatívát jelenthet. A hagyományos energiatároló rendszerekhez hasonlóan, amikor a megújuló források révén a szükségesnél több energiát termelnek, azt a homokakkumulátorba irányítják. Ez a megoldás ahelyett, hogy az elektronokat az egyik elektródáról a másikra mozgatná, vagy szivattyúkkal a vizet egy magasabb tározóba mozgatná, a homokakkumulátor ellenállás-fűtéssel növeli a levegő hőmérsékletét, amely aztán egy hőcserélőn keresztül silóban tárolt homokba kerül.
A homok ezt a hőenergiát elvileg több hónapig tudja tárolja, ami életképes hosszú távú tárolási megoldássá teszi.
Természetesen a következő kérdés az, hogy ez a technológia skálázható-e. A kutatók a Polar Night Energy nevű cégük megalapításával erre is megpróbáltak választ adni. A nyugat-finnországi Kankaanpää városában található kis erőművel együttműködve a Polar Night Energy felállította az első kereskedelmi méretű homokakkumulátort. A magas, szürke siló belsejébe mintegy 100 tonna, az építésekhez is használt homokot töltöttek, amely viszonylag olcsó alternatívája a más akkumulátorokhoz szükséges lítiumnak, kobaltnak és nikkelnek. Jelenleg az akkumulátor a kerület központi fűtési rendszerét látja el energiával.
Azonban egyelőre van néhány bökkenő, mivel a hő visszaalakítása elektromos árammá nem túl energiahatékony folyamat. Mindazonáltal az homokakkumulátor még a hő tárolására szolgáló mechanizmusként is rendkívül hasznos lenne számos iparág számára. Egy olyan homokakkumulátor, amely megújuló energiák felhasználásával szolgálhatná ki ipari igényeket, költséghatékony és könnyen megvalósítható rendszer lehetne. Ezek persze még csak az első lépések, de a finnek bíznak abban, hogy a módszer az elkövetkező években hatalmas sikert arathat.
Bövebben

/forrás: Interesting Engineering 2022.07.06./

A fotoszintézis évmilliók alatt fejlődött ki a növényekben, hogy azok a vizet, a szén-dioxidot és a napfény energiáját növényi biomasszává (és általunk fogyasztott élelmiszerré) alakítsák. Ez a folyamat azonban nagyon kevéssé hatékony, a napfényben található energiának csak körülbelül 1%-a hasznosul így a növényben.

Most úgy tűnik, hogy a Californiai Egyetem - Riverside és a Delaware-i Egyetem tudósai megtalálták a módját annak, hogy a biológiai fotoszintézist teljesen megkerülve, mesterséges fotoszintézis segítségével a napfénytől független élelmiszert hozzanak létre.
A Nature Food című szaklapban közzétett kutatás egy kétlépcsős elektrokatalitikus folyamatot alkalmaz, amely a szén-dioxidot, az elektromosságot és a vizet acetáttá, az ecet fő összetevőjének formájává alakítja. Az élelmiszertermelő szervezetek ezután az acetátot használják fel a növekedéshez a sötétben. Amennyiben az elektrokatalízishez szükséges villamos energiát napelemekkel állítják elő, ez a szerves-szervetlen hibrid rendszer növelheti a napfény élelmiszerré alakításának hatékonyságát. Egyes élelmiszerek esetében akár 18-szor hatékonyabbá.
A kísérletek azt mutatták, hogy az élelmiszertermelő szervezetek széles skálája termeszthető sötétben közvetlenül az elektrolízissel létrehozott acetátban gazdag közegben, beleértve a zöld algákat, élesztőket és gombákat termelő gombamicéliumot. Az algák előállítása ezzel a technológiával körülbelül négyszer energiatakarékosabb, mint a fotoszintetikus termesztés. Az élesztő előállítása pedig körülbelül 18-szor energiahatékonyabb, mint a kukoricából kivont cukor felhasználásával történő tipikus termesztése.
Azt is megvizsgálták, hogy ez a technológia milyen lehetőségeket rejt magában a haszonnövények termesztésére. A tehénborsó, a paradicsom, a dohány, a rizs, a repce és a zöldborsó mind képesek felhasználni az acetátot, és beépíteni azt azokba a fő molekuláris építőelemekbe, amelyekre a szervezetnek szüksége van a növekedéshez és a gyarapodáshoz.
„Némi nemesítéssel és mérnöki munkával, talán képesek leszünk olyan növényeket termeszteni, amelyekben az acetátot extra energiaforrásként használjuk, hogy növeljük a terméshozamot" – mondta Marcus Harland-Dunaway, a tanulmány társszerzője.
Azzal, hogy a mesterséges fotoszintézis felszabadítja a mezőgazdaságot a naptól való teljes függőség alól, számtalan lehetőség nyílik az élelmiszertermelésre az antropogén éghajlatváltozás által megszabott egyre nehezebb körülmények között. Az aszály, az árvizek és a csökkent földterületek kevésbé fenyegetnék a globális élelmezésbiztonságot, ha az embereknek és állatoknak szánt növények kevésbé erőforrás-igényes, ellenőrzött környezetben nőnének. A növényeket a városokban és más, jelenleg a mezőgazdaság számára alkalmatlan területeken is termeszteni lehetne, és még a jövő űrkutatói is élelemhez juthatnának.

A növények teljes sötétségben, a biológiai fotoszintézist helyettesítő acetátos közegben nőnek. (Foto: Marcus Harland-Dunaway/UCR)

/forrás: https://news.ucr.edu/articles/2022/06/23/artificial-photosynthesis-can-produce-food-without-sunshine /

A XXI. századi építészet egyik kiemelkedő tervezési trendje a zöld falak alkalmazása a városi környezetben. Az élő falak, biofalak vagy függőleges kertek néven is ismert irányzat mind belső, mind külső terekben elterjedt, lényegében olyan függőleges felületek, amelyek élő növényzetet tartanak fenn. A zöldfalak megvilágítása igen speciális követelményeket támaszt a tervezés és kivitelezés során.

A munkaterek, előcsarnokok, üzletek és éttermek belső tereiben széles körben alkalmazott zöld falak látványa kellemes benyomást tesz, és az emberek természet iránti veleszületett szeretetére (biofilia) hatnak. Szerepük azonban ennél jóval szélesebb körű. A biofília fogalmát egyre inkább fontos tervezési eszközként ismerik el. A természetes elemek bevezetése az alapvetően mesterséges környezetben bizonyítottan javítja az emberek hangulatát, növeli a termelékenységet és csökkenti a stresszt. Ezek a felületek a vizuális és közérzeti előnyökön túlmenően a támogató technológiával együtt környezetvédelmi szempontból is „zöldek”, mivel hozzájárulnak a természetes légtisztításhoz, hűtéshez és párásításhoz. Ezenkívül zajelnyelőként is működnek.
A víz és a tápanyag mellett a megfelelő megvilágítás is elengedhetetlen a növények túléléséhez és virágzásához. Mind a világítási koncepció – megvilágítás, fényeloszlás, fénykitettség, színhőmérséklet és színvisszaadás –, mind a lámpatestek kiválasztása döntő fontosságú a növények egészsége szempontjából. Ebben az összefüggésben fontos a tudomány és a művészet egyensúlya, figyelembevéve mind a növények igényeit, mind pedig az építészeti térben való vizuális megjelenésüket.
A növényeknek különösen a fényspektrum narancssárga és vörös tartományára, valamint a kék fényre van szükségük a fotoszintézishez, amelynek során a zöld növények a napfény segítségével szén-dioxidból és vízből tápanyagokat és oxigént állítanak elő. A zöld falak természetes és vonzó benyomásához az építészeti környezetben azonban olyan fényforrás szükséges, amely a spektrum zöld tartományát is magában foglalja, és jó színvisszaadással rendelkezik. Az egyenletes fényeloszlás is döntő fontosságú a függőleges felületen, hogy a növények fejlődéséhez a legjobb feltételeket teremtsük meg. Bár a hagyományos értelemben vett mélysugárzók és spotlámpák használhatók ezekben a helyiségekben, azonban ezek nem biztosítják a megfelelő fényeloszlást. A fali lámpatestek azonban ideálisak lehetnek erre a feladatra.
A legfrissebb eredmények és kutatások alapján az Erco cég összeállította „A zöldfalak tökéletes megvilágítása" című kiadványát, amely felvázolja a legfontosabb szempontokat, és választ ad a leggyakrabban feltett kérdésekre a zöldfalak kialakításával és megvilágításával kapcsolatban. Részletes útmutatót ad a zöldfalak megvilágításának szempontjairól látványképekkel és gyakorlati tippekkel.
Olyan területeket is megvizsgál, mint a lámpatestek elhelyezésének számítása, a fénynek való kitettség optimális időtartama, valamint azokat a technikai szempontokat, mint a fotoszintetikus fotonáram (PPF) mérése. Ez a fényforrás által kibocsátott, a fotoszintézis és a klorofilltermelés szempontjából releváns fotonok mennyiségét méri, ami a növénytermesztő lámpák hatékonyságát mutatja.

A kiadvány a cég honlapjáról letölthető.

/Forrás: Erco/

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társaság (MEE VET) 2020-21-ben valósította meg a GINOP-5.3.5-18-2019-00139 jelű pályázat keretében a regisztrált villanyszerelők kompetenciafejlesztését támogató projektjét.

A kompetenciafejlesztés különös tekintettel a technológiai fejlődésre, automatizációra, digitalizációra, a változó készségigényekre, az idősödő munkavállalókra, valamint a globális változásokra koncentrál, amely eddig több mint 200 villanyszerelő számára nyújtott szakmai-munkaerőpiaci szolgáltatást.
A rendelkezésre álló szakemberek hiánya országosan egyre súlyosabb gondot okoz a gazdaságnak, az építőiparnak és a lakosságnak is a villanyszerelési munkák ellátása területén is. A foglalkoztatók, a vállalkozások komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, így a meglévő, tapasztalt, regisztrált villanyszerelők szaktudásuk munkaidejük hatékony kihasználását egyes részfolyamatok - főleg az ügyviteli-adminisztrációs tevékenységek - elektronikus útra terelésével igyekeznek megoldani. Ehhez az érintett régiókban területileg illetékes elosztói engedélyes szolgáltatók on-line bejelentési, ügyintézési felületek fejlesztésével, és azok használhatóságának növelésével igyekeznek hozzájárulni.
Az elektronikus ügyviteli-adminisztrációs tevékenységek ellátásához azonban a regisztrált villanyszerelők jelentős része nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, digitális kompetenciákkal, készségekkel. A 2020-ban megjelenő COVID-19 pandémia a digitalizáció, az elektronikus ügyviteli folyamatok használatára vonatkozó igényeket felerősítette, amelyre válaszul a regisztrált villanyszerelők által végzett tevékenység ügyviteli-ügyintézési folyamatainak elektronikus útra terelése iránt jelentősen megnőtt az igény.
A GINOP-5.3.5 projekt keretében a 2020.03.01-i projektindítást követően megvalósult a 200 fős kérdőíves felmérés a kommunikációs, ügyviteli, bürokratikus, munkavégzési folyamatokról, a regisztrált villanyszerelők ügyintézési szokásairól, illetve ezzel párhuzamosan elvégezték az online kommunikáció előnyeinek iparág és szakma specifikus felmérését és kutatását, a legjobb gyakorlatok összegyűjtését. Erre építve a MEE VET elkezdte a szakmai módszertanok és megoldási javaslatok kidolgozását, a piaci és a digitális fejlődési irányoknak történő megfeleléshez a fejlesztési-képzési lehetőségek vizsgálatát.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a regisztrált villanyszerelők több mint 95%-a nyitott az elektronikus felületen történő kommunikációra, azonban a 45-50 év feletti korosztály – azon belül is elsősorban a szakmunkás végzettséggel rendelkező villanyszerelők – nem rendelkezik olyan szintű informatikai alaptudással és gyakorlattal, amire biztonságosan lehetne építeni az elektronikus ügyviteli folyamatokat. Emiatt a szakemberek jelentős része idegenkedik az elektronikus eszközök használatától, az ügyviteli-adminisztrációs folyamatok online felületen történő elvégzésétől, nem tapasztalták még meg az elektronikus ügyintézés előnyeit, így a regisztrált villanyszerelők döntő többsége még mindig papír alapon rögzíti a helyszíni igényfelmérést és a megfelelő igénybejelentések beküldését.
Nyitottak azonban a munkafolyamatot könnyitő, elsősorban az általuk is egyre szélesebb körben használt okostelefonokon futó applikációk használatára, a felület megismerésére, megtanulására.
Az elektronikus ügyviteli-adminisztrációs folyamatok használatát, az információ átadást ezért mind offline, mind online tananyagban szükséges volt elkészíteni, úgy, hogy a tananyagok rövidek, tömörek, célzottak, könnyen érthetőek legyenek, és a lehető legátláthatóbb, számítógépen és okostelefonon is könnyen feldolgozható módon kellett azokat elkészíteni, legyen szó akár az elektronikus ügyviteli folyamat oktatásáról vagy a műszaki ismeretek átadásáról. Szinte minden megkérdezett célcsoporttag tisztában volt az online kommunikáció előnyei közül a gyors, praktikus és kényelmes elérhetőségről, azonban nem ismertek olyan szakmai jellegű, magyar nyelvű weboldalt, amelyet munkájukhoz hatékonyan tudnának használni.
A kutatás alapján figyelembe véve a brainstorming során felvetett és kidolgozott javaslatokat és módosító indítványokat, a szakmai módszertani kiadványban kifejtett megoldási javaslatnak tartalmaznia kellett a tabletek helyett az újabb, nagyobb kijelzőjű okostelefonokra telepíthető alkalmazások, on-line felületek használatának bemutatását, és a kiemelten a 45-50 év feletti korosztály ill. a szakmunkások részére elkészítendő oktatási segédanyagok leírását ezen online felületek rutinszerű használatára.

A regisztrált villanyszerelők napi munkájuk során kapcsolatban állnak a közműszolgáltatók hálózati engedélyeseivel, akik fejlett ügyfélszolgálati és elektromos kommunikációs felületeket fejlesztettek a projekt megvalósításával párhuzamosan, az ügyintézés hatékonyságának és sebességének növelése érdekében. Ugyanakkor a fejlesztett ügyfélszolgálati, elektronikus ügyintézési megoldásokból fakadó előnyöket a projekt kezdetén sem a lakosság, sem a rendszerüzemeltetők nem élvezhették a villanyszerelők passzivitása, idegenkedése, tudás- és kompetenciahiánya miatt. A folyamat három szereplős: a lakosság, mint energiafelhasználó; a regisztrált villanyszerelő, mint munkavégző; és az energiaszolgáltatókon átívelő adminisztratív ügyintézési folyamatok kezelője, koordinátora a villanyszerelő. Ez a folyamat- és kompetenciafejlesztés a lakosság részére jelentős anyagi és időbeli nyereséget hoz a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézési eljárások miatt.
Szükségesé vált tehát a projekt keretében a regisztrált villanyszerelők munkájához szükséges naprakész információk (műszaki, technológiai és szabványismeretek) digitális formában történő újragondolása és a lehetséges elektronikus csatornák felmérése, újratervezése és kiépítése. A MEE VET GINOP-5.3.5 projektje célul tűzte ki, hogy a villanyszerelőket megtanítsa a korszerű elektronikus ügyintézési módszerek és eszközök használatára online oktatási módszertan alkalmazásával, mivel naprakész információt a leghatékonyabb digitális úton biztosítani a villanyszerelők részére.

További jellemző kockázat a villanyszerelői szakma művelőinek egyre növekvő átlagéletkora, egyre nehezebb megfelelő referenciákkal rendelkező, képzett villamos szakembert találni. Az idősebb villanyszerelők nehézkesen használják az internetet, okos eszközöket, inkább ragaszkodtak a papír alapú ügyintézéshez. Alig használják az elektronikus nyomtatványokat és az elektronikus folyamatokat. A közüzemi szolgáltatóknál fejlesztett korszerű, elektronikus ügyintézési módszereket szinte alig használják, ragaszkodtak a személyes ügyfélszolgálati, papír alapú rendszerhez, amellyel a produktív munkától vonják el az időt, és nem tudták az elvárásoknak megfelelően gyorsítani a munkafolyamatokat.
A projekt keretében ezen a szemléleten változtatni kellett, megmutatva és megtanítva a kiváló szakembereket a modern eszközök használatára, a produktív villanyszerelői kapacitás minél nagyobb arányú felszabadítása, az ügyintézési idő csökkentése és az ügyfélelégedettség növelése érdekében.

A GINOP-5.3.5 projekt keretében az alábbi szakmai tevékenység valósult meg:

2020. március folyamán kérdőíves kutatásra került sor a regisztrált szerelők körében. A kutatás célja a regisztrált villanyszerelők elektronikus ügyintézési szokásainak és az informatikai eszközök használatának felmérése volt. A kérdőívet 202 szerelő töltötte ki papír alapon és további 605 válaszolt online módon. Összeségében látható volt, hogy életkortól függetlenül a regisztrált villanyszerelők több mint 95%-a nyitott az elektronikus felületen történő kommunikációra.
Az alapadatokból kiderült, hogy elsősorban az 50 év feletti korosztály, illetve a szakmunkás végzettséggel rendelkezők nem rendelkeznek olyan szintű informatikai alap tudással amire biztonságosan lehetne építeni az elektronikus ügyviteli folyamatokat, ezért idegenkednek az elektronikus eszközök használatától és nem bíznak ezen folyamatok előnyeiben, a regisztrált villanyszerelők döntő többsége még mindig papír alapon rögzíti a helyszíni igényfelmérést. Nyitottak azonban a munkafolyamataikat könnyitő, egyszerűen és gyorsan átlátható applikációk használatára, és azok megtanulására, amennyiben középtávon ezzel munkájuk hatékonyságát, és ezzel bevételeik mértékét is növelni tudják. A kutatásból, és a kapcsolódó brainstorming során arra derült ki, hogy a pilot képzési tananyagot mind offline, mind online tananyag formájában el kell készíteni, és hozzáférhetővé kell tenni. A tananyagoknak rövidnek, érthetőnek és egyszerűnek kell lennie. Legyen szó akár az elektronikus ügyviteli folyamat oktatásáról vagy a műszaki ismeretek átadásáról.
A megoldási javaslatnak mindenképpen tartalmaznia kellett az újabb, nagyobb méretű okostelefonokra telepíthető alkalmazások használatát, és a kiemelten 45-50 év feletti korosztály ill. a szakmunkás végzettségűek képzését az online felületek rutinszerű használatára.

A fenti kutatás, brainstorming alapján a projekt keretében megtörtént:

•    on-line tananyag kifejlesztése, az oktatási módszertanok kidolgozása, pilot csoport oktatása
•    on-line oktatási felület kialakítása, oktatási anyagok elérhetővé tétele a célcsoport-tagok számára
•    a célcsoport felé az ismeretek átadása a stúdióban elkészített videófelvételeken keresztül
•    az oktatási anyagok kikerültek a projekt honlapjára: https://www.meevet.hu/tartalom/projektek
•    informatikai rendszer átalakítása, adatbázis megoszthatóvá tétele az engedélyesekkel (E.ON)
•    megújuló kommunikációs felület kialakítása az ügyvitel és műszaki ismeretek átadásához
•    120 fős kompetenciafelméréshez tartozó szakmai módszertani tanulmány elkészítése

Az elhúzódó járványügyi veszélyhelyzet miatt az oktatási módszertant úgy kellett kialakítani, hogy  a képzést minimális személyes érintkezéssel, tantermi, csoportos képzési alkalmak nélkül digitális-távoktatási képzéssel is meg lehessen valósítani, figyelembe véve az 50 év feletti célcsoporttagok veszélyeztetettségét. A pandémia kockázatainak csökkenésével újra a jelenléti képzési alkalmak, a személyes kapcsolatok és az azonnali visszajelzések lehetősége került előtérbe. A fenti célok megvalósítása érdekében megtörtént a tervezett okostelefonok és stúdióeszközök beszerzése, amely lehetőséget adott a digitális tananyag elkészítésére, és a célcsoporttal történő valós idejű digitális kapcsolattartásra is. Az online képzést sikeresen elvégző, és a digitális felületek használatának gyakorlati ismereteiről sikeresen számot adó regisztrált villanyszerelők digitális ügyintézői minősítést kaptak, amelyet követően a továbbfejlesztett online ügyviteli rendszerek használatával kapcsolatos ismeretekről a szokásos továbbképzési alkalmakhoz kapcsolódóan tudnak számot adni.

A projekt eredményeinek köszönhetően a regisztrált villanyszerelői létszám az EON bekapcsoljuk.hu rendszerében több, mint kétszeresére növekedett. Az eredményekről, a projekt keretében kifejlesztett online oktatási anyagok elérhetőségéről, az online ügyintézői minősítés előnyeiről és elérésének módjáról a projekt által érintett két régióban a regisztrált villanyszerelőket hírlevélben értesítették.
További feladat és célkitűzés, hogy a projekt által érintett két régión felül az ország egész területén elérhetővé tegyék a projekt során elért eredményeket, és az ott működő (egyébként átalakulás alatt álló) elosztói engedélyes szolgáltatókat is bevonják a digitális ügyintézési megoldások elterjesztésébe, további oktatási segédanyagok rendelkezésre bocsátásával a projekt eredményeinek országos szintre történő kiterjesztésével.

Június-júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt megtekinthető ↓

Június 8-án jelent meg lapunk 2022/6-7. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Májusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Május 10-én jelent meg lapunk 2022/5. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Gyorsan felismerheti a hardvert a gyors és hibamentes kábel-, lemez-, panel-, állvány-, router-, kapcsoló- és kiszolgáló-beavatkozásokhoz.

Felismerés. Helyreállítás. Megoldás.

Gyorsan felismerheti a megfelelő hardvert a gyors és hibamentes adatközpont-beavatkozásokhoz. Támaszkodjon ipari minőségű címkéinkre, amelyek jól olvashatók maradnak, és bármilyen kábelhez, lemezhez, panelhez, állványhoz, routerhez, kapcsolóhoz és kiszolgálóhoz odatapadnak.

• Mindig gyors újracsatlakozás: gyorsan csatlakoztathatja a kábeleket a megfelelő portokhoz megbízható címkékkel, amelyek jól tapadnak és jól olvashatók
• Teljes ellenőrzés: nyomtasson bármilyen címkét az adatközpontban vagy máshol, amikor szüksége van rá
• Gyors támogatás és minőségi szolgáltatás: szerezzen be globálisan elérhető terméket dedikált helyi szolgáltatással és műszaki támogatással

Fedezze fel dedikált adatközpont-azonosítási megoldásainkat!

Azonnal felismerhet minden kábelt, szervert és alkatrészt

A digitalizáció számos iparágban gyorsul, és ezzel az adatközpontok kapacitása is lépést tart. A biztonság, a sebesség és a kapacitás iránti egyre növekvő igények bővítést, modernizációt, áthelyezést, nagyobb kiszolgáló- és routerport-sűrűséget és változó paneleket eredményeznek.
Mindezekhez rugalmas azonosítási megoldások szükségesek, amelyek támogatják az adatközpontok rendkívül hatékony szakembereit munkájuk gyors elvégzésében.
Ez az útmutató átfogó áttekintést ad a Brady által az adatközpontok területén tevékenykedő ügyfeleknek kínált azonosító megoldásokról. Örömmel állunk az Önökkel való szoros együttműködés elé is.

Kérje ingyenes adatközpont-azonosító útmutatónkat!

BRADY Magyarország
central_europe@bradycorp.com
www.brady.hu

▪ Dr. Novothny Ferenc: Szigetelési ellenállás mérése
Cikkünkben a szigetelési ellenállás mérésével, a szigetelésvizsgálat – egyébként is vitatott – témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy gyártó cég szigetelési ellenállás mérőműszerének ismertetőjében azt állítja, hogy a műszer előteszt funkcióban el tudja végezni a szigetelési ellenállás előzetes vizsgálatát. A kérdés, hogy ezzel a növekvő feszültségű vizsgálattal pontosan mit és hogyan ellenőriz? Ha a mért érték például 250 V-nál a határérték alatt van, akkor a mérés megszakad? Pedig 500 V-nál sem lehet az érték jobb. A 250 V-nak ki is kell kapcsolnia az érzékeny eszközöket, vagy csak lekapcsolja az érzékeny berendezésről a feszültséget? Esetleg az érzékeny berendezések jelenlétét ismeri fel? E funkció nélküli egyszerű mérőeszközzel is elvégezhető lenne ugyanez a két mérés? Elképzelhető, hogy egyszer 250 V-tal, majd jó mért érték esetén 500 V-tal mérünk, hogy hasonló eredményt kapjunk? Mindig bizonytalan, hogy mely készülék, illetve villamos szerkezet bírja ki ténylegesen az 500 V-ot. Hogy néz ki ez a fűtésszabályozásnál, a szelektív megszakítónál és főleg az okos fogyasztásmérőnél? Ezt a berendezést 500 V-os mérésre tervezték? Jó lenne, ha önök létrehoznának egy kis listát a problémás villamos szerkezetekről. Az én szemszögemből például a “B” típusú áram-védőkapcsoló egy ilyen készülék. Mindezekre a kérdésekre ad választ a 2022/6-7. számunkban megjelenő írás. 

▪ Murvai István: Biztonságos villamos berendezések tervezése, létesítése és üzemeltetése
A villamos berendezések biztonságos használatának műszaki feltételeinek biztosításához a létesítésben és az üzemeltetésben a szakképzettségen kívül szakmai felelősségtudat és átfogó villamosipari műszaki ismeretek is szükségesek. A bevezetőben meghatározott alapvető célkitűzés szükségessé teszi a mindennapokban gyakorolt villamosipari műszaki területen felül az ezen tevékenységi körbe nem tartozó, kapcsolódó villamos tervezési, kivitelezési és üzemviteli munkák és ezek követelményeinek ismeretét is. Mindez kizárólag a szabványok, a szabványváltozások, a hatályos jogszabályok és a műszaki irányelvek, valamint a villamos szerkezetek és a gyártmányok széleskörű ismeretének birtokában valósulhat meg. A villamos berendezések biztonságos használatának műszaki feltételeinek biztosításához a létesítésben és az üzemeltetésben a szakképzettségen kívül szakmai felelősségtudat és átfogó villamosipari műszaki ismeretek is szükségesek. Ennek részleteit és az elvégzendő feladatokat ismerteti a 2022/6-7. számunkban megjelenő írás.

▪ Peter Respondek: Buszrendszerek és elektromágneses összeférhetőség (EMC) az épületvillamosság területén (I.)
Aligha van még egy olyan iparág, amely olyan változásoknak van kitéve, mint a villanyszerelés. A változások gyors üteme miatt a tervezőknek és a kivitelezőknek előrelátóan kell cselekedniük, akár olyan eszközök integrálására is gondolva, amelyek ma még nem is léteznek. Összehasonlítva a lakóépületek néhány évvel ezelőtti villanyszerelését a mai követelményekkel, jelentős változás tapasztalható. Míg korábban elég volt a fogyasztóknak egyszerűen be- vagy kikapcsolniuk a világítást (1. ábra), és megfelelő tápellátást biztosítani, ma már további funkciók, mint pl. kijelzés, jelentés, monitoring; üzemeltetés, ellenőrzés, szabályozás, biztonság; energia- és időgazdálkodás; kommunikáció az interneten keresztül az elvárások, és a szolgáltatók nyújtják is ezeket. A lakó- és ipari épületek üzemeltetésével szembeni egyre növekvő követelményekkel együtt a biztonsági követelmények is egyre növekedni fognak. Az építésre vonatkozó rendeletek, egyéb építési előírások (pl. szabályzatok,) szabványok mind a villámvédelemre, mind a túlfeszültség-védelemre és az elektromágneses összeférhetőségre is betartandó előírásokat írnak elő. Ezek tehát az épületelektrotechnika követelményei és feladatai annak érdekében, hogy az üzemek, rendszerek és eszközök interferencia nélkül működhessenek az adott környezetben. Ennek részleteit világítja meg a 2022/6-7. számunkban induló cikksorozat.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Egy felújítás utáni berendezés veszélyes hiányosságokkal
Egy lakás/épület villamos rendszerének felújítása során számos probléma, akár veszélyt okozó helyzet is előfordulhat. Cikkünkben egy olvasói levélre válaszolva egy konkrét esetet vizsgálunk meg.
Kérdés: Miután a hozzátartozók által bérelt lakásukban (lakóházban) a felújítási munkákat – beleértve az villamosenergia-elosztás felújítását – elvégezték, rokonunk kérésére a felújítást többek között az elosztószekrényt is megnéztem (ábra). Sajnos rá kellett jönnöm, hogy a kábelek egy része kötőelemekkel meg van hosszabbítva és az áram-védőkapcsoló (RCD) nincs bekötve, ami véleményem szerint komoly biztonsági problémát jelent a lakásban élők számára. Ráadásul a rendszer felújítása után nem végezték el az MSZ HD 60364-6 szabvány szerinti vizsgálatokat. A rendszer szakszerű vizsgálatára és a hibák feltárása és kijavítása irányuló, a kezelő szövetkezethez intézett kérések válasz nélkül maradtak. Most – egy megfelelő tesztkészülékkel – magam teszteltem a rendszert, hogy bizonyítékot tudjak szolgáltatni a rendszer hibás voltára. Sajnos a hiányosságok azonnali orvoslásának sürgőssége nem nyilvánvaló, és valószínűleg csak egy-két hónap múlva kerül sor a rendszer ellenőrzésére. A tulajdonos szerint nincs veszély, és a hibákról már értesítették. Én azonban másképp látom. Kérdés, hogy üzemeltethető-e egyáltalán így a rendszer? Nem kellene a rendszert a kivitelezés befejezése után ellenőrizni? Mit tehetek, ha a tulajdonos nem tesz eleget a hibák ellenőrzésére és kijavítására vonatkozó kéréseimnek?
Mindezekre a kérdésekre ad választ a 2022/6-7. számunkban megjelenő írás.

▪ Dr. Csanádi Károly: Szakmagyakorlási jogosultsági változások 2022-ben
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet módosításait tartalmazza a 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet, amelynek rendelkezései 2022. április hónap 1. napján hatályba léptek. A jogszabályban 16 helyen történt változás és megújított tartalommal jelent meg az 1. számú melléklet. A 2022/6-7. számunkban megjelenő cikk terjedelmi okokból csak az érdemi változásokat tartalmazza a vonatkozó jogszabályhelyre utalással – figyelemfelhívás céljából –, de segítségével azonosíthatók az ingyenesen elérhető Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu) már átvezetett módosítások. A több oldalnyi 1. számú melléklet sem szerepel a cikkben, csak a Jogszabálytár elektronikus felületén tekinthető meg, szintén terjedelmi okokból.

▪ Véghely Tamás Most már értem a napenergiát (XXVII.)
A fény–elektromos energia-átalakítás lehetőségét, 1837-ben, elsőként Edmond Becquerel tárta fel a tudomány számára. Akkor indult el az a folyamat, amely mára – a később bekapcsolódó kutatók tízezreinek munkája nyomán – világméretű napelem iparrá vált, és amely teljes kiteljesedését még korántsem érte el. A III. generációs napelemek csoportjába tartoznak a QD, nano-, a grafén, fullerén, perovskit szerkezetek. A II. csoport egyes elemeinek (főleg s DYE, DSC, DSSC stb.) ismertetése során is érződött, hogy bizonyos megnevezések, fogalmak erősen hasonlítanak, szinte „redundánsan” átfedik egymást. Az átfedéseket, netán téves értelmezéseket igyekszünk felfedni és tisztázni. Ha a „napelem mezőnyben” jobban kialakulnak a vezértípusok, akkor feltehetően ez a jelenség csökken, megszűnik. A cikksorozaton belüli mini sorozat 2022/6-7. számunkban megjelenő utolsó részében a III. generációs napelemek bemutatása és a téma összefoglalása következik.

A módosító rendeletet a Magyar Közlöny 2022. április 14-i 66. száma tartalmazza, és a kihirdetését követő 60. napon, azaz 2022. június 13-án lép hatályba. A honlapunkon olvasható cikkben az OTSZ eredeti fejezet és § számozása (tehát nem a módosító rendelet § számozása) alapján a villamos szakmához kapcsolódó részeket, valamint a villamos biztonsági felülvizsgálókat érintő változásokat vesszük sorra. 

A változásokat kék színnel írva adjuk meg.  Az általános tűzvédelmi jellegű változásoknak (pl. kiürítés, épületszerkezeti előírások stb.) csak a hivatkozását adjuk meg.

A cikk végén szereplő linken az anyag letölthető formában is megtalálható.

 LETÖLTÉS PDF-BEN

2021. június 1.-én indult az „AI powered Digital twin for lighting infrastructure in the context of front-end Industry 4.0” elnevezésű ECSEL projekt az EU Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből 8 európai ország részvételével.

A konzorcium 25 tagja között kiváló európai egyetemek és kutatóintézetek (BME, TU Darmstadt, TU Eindhoven, TU Delft, University of Padova) MCL), lámpatest és LED driver gyártó cégek (pl. Signify, Tridonic HungaroLux, Eccelectro), LED és félvezető gyártók (LumiLEDs, Infineon), autóipari szereplők (BMW, HELLA), tervezők és felhasználók (pl. IngeLux, PI-Lighting, MEDs, FAKT Hungária, Citeos), akkreditál vizsgálólaboratórium (LightingLab) és műszergyártó (GL Optics), valamint modellezésben is szimulációkban jártas cégek (pl. Simscale) szerepelnek.

A magyar résztvevők alkotta nemzeti konzorcium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésével, a FAKT Hungária Kft., a HUNGARO LUX LIGHT Kft. és a LightingLab Kalibrálólaboratórium Kft. részvételével az “ECSEL közös EU-s programba való bekapcsolódás támogatása (2019-2.1.3-NEMZ_ECSEL)” pályázati felhívás 3. körében összesen 344 846 683 Ft nemzeti támogatást nyert a projekt megvalósítására.

Az AI-TWILIGHT projekt (ai-twilight.eu) célja kettős. Egyrészt a korábbi Delphi4LED H2020 ECSEL projekt (2016-2019, www.delphiLED.org) eredményeinek a gyakorlatban való szélesebb elterjedését tűzte ki célul: azt, hogy a LED alapú világítótestek tervezésében terjedjen el a LED tokok ún. multi-domain kompakt modelljein alapuló, teljesen digitalizált (számítógépesített) termékfejlesztési munkafolyamat. Ehhez az szükséges, hogy ezen LED modellek - az Ipar 4.0 szóhasználatában: digitális ikrek - széles körben hozzáférhetőek legyenek, a LED gyártók e modelleket gyorsan végrehajtható LED mérések adatai alapján hatékonyan elő tudják állítani, az ilyen modellek, mint ún. elektronikus LED adatlapok, kiválthassák a hagyományos adatlapokat.
A projekt másik célkitűzése, hogy ezen LED modellek legyenek alkalmasak arra, hogy az aktuális működés mellett a LED-ek öregedését is leírják, segítségükkel akár üzem közben is előre lehessen jelezni egy világítótest még hátralévő várható élettartamát. A LED élettartam predikció számára szükséges hosszú drága tesztek kiváltása érdekében a projekt a mesterséges intelligencia (AI) módszereit tervezi alkalmazni a klasszikus élettartam testeknél rövidebb, részleges adatokat szolgáló, illetve terepi mérések adatsorai alapján. Ezen kiberfizikai elvek mentén is létrehozott, élettartam predikcióval kiegészített, a világítótestekbe ágyazott modellek fő alkalmazása a nagy, illetve biztonságkritikus világítási infrastruktúrák esetében az előrejelzésen alapuló karbantartás (predictive maintenance) támogatása, pl. autóipari, üvegházi, nagy irodai vagy közvilágítási alkalmazásokban. Az AI és a világítástechnika összefonódását tükrözi a projekt címe is (AI powered digital TWIn for LIGHTing infrastructure in the context of front-end Industry 4.0).
A magyar nemzeti konzorcium (ai-twilight.eu/consortium/consortium-hungary)  különlegessége abban rejlik, hogy az akadémiai szféra, a világítótest gyártó partner, az akkreditált laboratórium és a felhasználó is jelen van egy nemzeten belül, és szakmai egységet alkot.
A projekt első évében a modellezés és szimulációk, valamint a projekt során végrehajtandó mérési módszerek és sorozatok kidolgozása és realizálása volt a fő feladat.

A COVID világjárvány miatt a projekt első évében a 25 résztvevő szervezet még az online térben tartotta a kapcsolatot, 2022 nyarán azonban a brüsszeli beszámoló értekezlet mellett már személyes jelenléttel kerül megtartásra az őszre tervezett konzorciumi értekezlet is.
A magyar konzorcium szakmai sikerrel zárta a projekt első évét, és kezdte meg a második évre ütemezett feladatokat.

Az AI-TWILIGHT projekt Magyarországon az Európai Unió H2020-as keretprogramja ECSEL Közös Kezdeményezése és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Alap társfinanszírozásával valósul meg a H2020 ECSEL RIA 101007319 sz. és a 2019-2.1.3-NEMZ_ECSEL-2021-00008 sz. támogatási szerződések keretén belül.

A Brady Corporation új M211 címkenyomtatója egy könnyű, robusztus és hordozható készülék, amely kábelek és részegységek azonosításához előre méretezett és folytonos címkékre is képes nyomtatni. Akár komplex címkék is készíthetők vele, amelyek a telefonról megtervezhetők, megtekinthetők és kinyomtathatók.

Címkézzen a telefonjával
Az új M211 címkenyomtató bármilyen övre könnyedén felcsíptethető. Bluetooth segítségével zökkenőmentesen csatlakoztatható okostelefonhoz, amelyről a Brady Express Labels alkalmazással vezérelhető. Az alkalmazással gyorsan tervezhetők, megtekinthetők és nyomtathatók címkék, és akár táblázatokból is integrálhatók adatok. Ma egyetlen más telefonos címkenyomtató sem rendelkezik az M211 címketervezési képességeivel. A tervek elmenthetők és megoszthatók a kollégákkal, a helyszínen vagy az irodában is. 

Videó megtekintése >>

Tesztelt minőségi címkék
A belépőszintű hordozható címkenyomtatók között egyedinek tekinthető az M211 képessége, hogy folytonos és előre méretezett címkékre is képes nyomtatni. A Brady 90+ különböző címkekazettát kínál az M211 felhasználóinak. Ezek között általános és speciális, az adott alkalmazásban nagy megbízhatóságra tervezett címkék is vannak. A Brady műszaki adatlapjain megtalálhatók a címketesztek eredményei, amelyek során a különböző típusú sík és ívelt felületekhez való tapadást, valamint a nyomat párának, horzsolásnak, hőnek, hidegnek, időjárásnak és más hatásoknak való ellenállását értékelték. 

Ellenálló és könnyen használható
Az új M211 címkenyomtató akár 300 címkét is képes kinyomtatni egyetlen akkumulátortöltéssel. Mindezt úgy, hogy az extrém hordhatóság érdekében csak 0,5 kg súlyú és kompakt kialakítású. Ugyanakkor az M211 egy strapabíró készülék. A tesztek azt mutatják, hogy ez a kis nyomtató kibírja az 1,8 méterről való leesést, a 110 kg-os összezúzást és a katonai specifikációknak megfelelő ütéseket. Amellett, hogy szinte minden munkakörülményt túlél, az M211 a fogyóanyag gyors helyszíni cseréjét biztosító behelyez-rögzít-nyomtat címkekazettákkal működik. 

A M211 nyomtató megismerése >>

Címkekészítés egy koppintásnyira
Váltson mobil használatra, és érjen el több beállítást az Express Labels alkalmazással. Amikor az Express Labels mobilalkalmazást használja egy egyszerű, ugyanakkor intuitív szoftvert használ. Kézmozdulatokon alapuló érintőképernyős technológiája optimalizálja a címkekészítést, és gyorsabbá és pontosabbá teszi az objektumok átméretezését és beállítását. A natív billentyűzet természetessé teszi a gépelést, így a feladat gyorsan elvégezhető. Igény szerint és bárhol elérhető, a telephelyen vagy attól távol is.

Fedezze fel az Express Labels további lehetőségeit

W.H. Brady nv Mo-i KKK
2040 Budaörs, Magyarország
Liget u. 3/2
Tel: +36 23 500 275
E-mail: Central_Europe@bradycorp.com
www.brady.hu

▪ Murvai István: Bevásárolóközpontok jellemző villamos tervezési, létesítési hiányosságai
A bevásárlóközpontok, kereskedelmi létesítmények műszaki átadás-átvételi előkészítő eljárása és használatbavételi eljárásának megkezdése előtti önellenőrzéses vizsgálatok – a műszaki vezetés és ellenőrzés folyamatos munkája ellenére – gyakran tárnak fel műszaki biztonsági hiányosságokat. Ezeket az önellenőrzéseket az új létesítmények kivitelezése során általában nem a létesítés előkészítési munkáinak, majd a villamos és épületgépészeti rendszerek létesítésével egy időben végzett tevékenységek részeként, hanem a befejezéshez közeli műszaki állapotban kezdik meg. Ezért az előirányzott használatbavételi eljárás dátumának közelsége miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az alapos műszaki vizsgálathoz szükséges idő. Az önellenőrzés ugyan tár fel hiányosságokat, de sem a hibafeltárás, sem a hiányosságok megszüntetése nem teljes körű. A májusi számunkban megjelenő cikk a leggyakoribb tervezési és létesítési hibákra hívja fel a figyelmet.

▪ Dr. Novothny Ferenc: „Dirty Power”, avagy a LED hálózatszennyezése
A környezetvédelem szükségessége ma már széles körben elismert. Ennek megfelelően az energiatakarékosság és a légkörbe kerülő széndioxid (CO2) kibocsátás csökkentése kiemelt programmá vált mind a magán, mind a vállalati szféra számára. Az állami finanszírozási programok által támogatott környezetbarát magatartási mód hatására a fogyasztók egyre inkább hajlandóak befektetni energiatakarékos termékekbe. A világítástechnika az a szakterület, ahol az energiatakarékosság egyszerűen és olcsón megvalósítható. Végül is a LED-ek (Light Emitting Diode) körülbelül 80...85% energiát takarítanak meg a hagyományos izzólámpákhoz képest. Míg az izzólámpák tisztán ohmos fogyasztók, a LED-lámpák elektronikus kapcsolóüzemű tápegységeket tartalmaznak, nemlineáris fogyasztók! Ezért egy másik szempontra is figyelemmel kell lenni: a hálózatszennyezésre. A májusi számunkban megjelenő írás a LED-ek által keltett hálózatszennyezés létrejöttét, hatásait és elkerülésének lehetőségeit ismerteti. 

▪ Csanádi Károly: Építőipari jogszabályváltozások 2022-ben
Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a változásokat, amelyek 2022-ben fokozatosan – januárban és júniusban – lépnek hatályba. A módosítások, szövegpontosítások „salátarendelet”-ben jelentek meg, amelynek az a jellemzője, hogy az említett kormányrendelet – egy rendeletben – több olyan Korm. rendelet egy-egy pontját módosította, amely kapcsolatos az építésüggyel. A salátarendeletek – más esetben a salátatörvények – nehezebben áttekinthetők, mint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok. A salátatörvény és a salátarendelet nem hivatalos kifejezés, de már átment a köztudatba. A májusi számunkban megjelenő cikk csak az építő- és szerelőipart közvetlenül érintő változásokat tartalmazza, a vonatkozó jogszabály megnevezésével, de az interneten ingyenesen elérhető és beazonosítható a módosításra került korábbi rendelkezés.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Rágcsálók behatolása az IP44 szintű külső behatások elleni védelem ellenére
Kérdés: Egy mezőgazdasági üzemben – áramkimaradás esetére – a villamos rendszer vészhelyzeti áramellátására vagy szántóföldi üzemeltetéshez áramfejlesztőre van szükség. Az üzemeltető által választott eszköz egy teljesítményaggregátor, amely mindkét üzemmódra alkalmas, és a megfelelő tanúsítványokkal rendelkezik. A teljes készülék védettségi osztálya IP44-es. Ennek ellenére most külső egérbehatolás történt. Már a külső nyomok alapján is a készülék belsejébe rágcsáló behatolását feltételezték. A fedél kinyitásakor napvilágra került a sérülés mértéke: nedvesség, vizelet és széklet által szennyezett elektromos alkatrészek, korrodált fémrészek és a megrágott vezetékek. Nagy volt a méreg, hogy a rágcsálók az IP44 védettségi osztály és a minősítő vizsgálatok, tanúsítványok ellenére behatolhatnak egy villamos készülék belsejébe, és súlyos károkat okozhatnak. A védettség mértéke szerint 1 mm-nél nagyobb idegen testek nem tudnak áthatolni. Felfogható-e a védelmi osztály úgy, hogy az kizárólag a drót áthatolása és a veszélyes részek elérésére vonatkozik? De idegen test lehet egy olyan élőlény is, amelyet a dróttal ellentétben labirintustömítések nem akadályoznak?
A májusi számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre válaszolva is foglalkozik az IP védettséggel, amely a mezőgazdasági létesítményeknél kiemelt fontossággal bír.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXVI.)
A cikksorozat előző részének végén felsoroltuk a napelemek generációit, a folytatásban egy-egy illusztratív ábrával, jelképesen mutatunk be variánsokat anélkül, hogy részletesen ismertetnénk azokat. Egy-két technológiai típust, azonban részletesen is bemutatunk, mert a jövő szempontjából – a kutatók többsége szerint – jelentősek. A fény–elektromos energia-átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintéséről szóló alsorozat harmadik, májusi számunkban megjelenő része példákat felsorakoztatva megkezdi a napelemek egyes generációinak és előállítási technológiáinak bemutatását.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (III.)
A cikksorozat előző két része definiálta a félvezetős fénysugárzók azon tartományait, amelyek nem az emberi világítástechnikát szolgálják. A folytatás azokról a sugárzókról szól, amelyeket a földi élet alapjául szolgáló növényvilág nevelésében érdekelt technikáknál, a hortikultúrás növénytermesztésnél használnak. Ezek alapvető eszköze a LED, és ehhez a technológiához a gyártók speciális gyártmányok sorával állnak rendelkezésre. Áprilisi számunkban tehát a harmadik résszel, a kertészeti alkalmazásokkal tovább folytatódik a félvezetős sugárzók nem világítási célokra való felhasználásáról szóló cikksorozatunk.

A Gershoj Energia magyar napelem rendszer kivitelező cég elindítja légi hőkamerás és elemző szolgáltatását!

Ez a szolgáltatás napelem parkok működésének ellenőrzését és szakértői elemzését biztosítja drónos légi felvételek készítése által a napelem parkok tulajdonosainak, vagyonkezelőinek vagy üzemeltetőinek.
A problémák precíz detektálásában növekedő drónflottánk segít, a saját engedéllyel rendelkező pilóták által üzemeltetett hőkamerás DJI M300 drónnal.
Gyors támogatást tudunk nyújtani Bécs és Budapest közötti, központi elhelyezkedésünk miatt.
„Fizikailag közel vagyunk jelenlegi és potenciális ügyfeleinkhez” – mondta Jan Gershoj, a Gershoj Energia tulajdonosa. „Tudjuk, hogy az egyetlen valódi kincs az idő, ezért a közelség már önmagában is nagy tőke. A hőképalkotáshoz és az elemzéshez való könnyű hozzáférésnek köszönhetően az ügyfelek itt Magyarországon minden eddiginél gyorsabban kezelhetik és oldhatják meg problémáikat.”

Tudjon meg többet ide kattintva!

Rólunk
A dán Jan Gershoj által 2009-ben alapított Gershoj Energia Tatán, Magyarországon található. A cég nagy tapasztalattal rendelkező villanyszerelőkkel, gépész- és villamosmérnökökkel dolgozik. Mindannyian elkötelezettek amellett, hogy zöld energián alapuló, versenyképes árú megoldásokat kínáljanak vállalatok és magánszemélyek számára.

Kapcsolat

Gershoj Energia Kft.
www.GershojEnergia.com
info@GershojEnergia.com
HU - 2890, Tata, Ady Endre u.13.
+36 (30) 894 6152

(X)

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Április 12-én jelent meg lapunk 2022/4. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Megjelent az MSZ EN 62446-1:2022 Fotovillamos (PV-) rendszerek. Vizsgálati, dokumentációs és karbantartási követelmények. 1. rész magyar nyelvű egyesített változata. Azokat az információkat és dokumentációkat határozza meg, amelyeket át kell adni az ügyfélnek a hálózatra kapcsolt PV-rendszerek telepítését követően.

2022. március 1-jén megjelent magyar nyelvű szabvány leírja az elvárt üzembe helyezési vizsgálatokat, a szemrevételezési feltételeket és dokumentációkat, amelyekkel igazolható a rendszer biztonságos telepítése és helyes működése. Alkalmazható időszakos vizsgálatokhoz is.
Olyan, hálózatra kapcsolt PV-rendszerekre vonatkozik, amelyek nem alkalmaznak energiatárolást (pl. akkumulátorokat) vagy hibrid rendszereket.

További információ

▪ Murvai István: A villamos berendezések létesítésének tervezői műszaki feladatai, a biztonsági követelmények teljesítése
A műszaki átadás-átvételi/használatbavételi eljárások tapasztalatai szerint sokszor hiányosan teljesítik a villamos berendezések biztonságos használatának követelményeit, ezért a biztonságos használat műszaki feltételeit hiányosan valósították meg. A villamos berendezés létesítésének és üzemvitelének alapszabálya, hogy azt úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen a műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, a tűzvédelmi, a katasztrófavédelmi és a munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. Más megfogalmazásban a létesített villamos berendezés az üzemszerű használata során bekövetkező esetleges meghibásodásoknál is mindenkor maradéktalanul teljesítse az élet-, a tűzvédelemnek, a vagyonvédelemnek, a testi épség megőrzésének és az egészségvédelemnek a követelményeit. Az április számunkban megjelenő írás a gondos tervezés, a többszörös tervellenőrzés fontosságára, hívja fel a figyelmet.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék?
„A műveltség nem statikus állapot, amibe egyszer belekerül az ember és élete végéig abban leledzik. A műveltség folyamat, amelynek fenntartása állandó energiabefektetést igényel.” [Simonyi Károly]
Simonyi Károly 1916. október 18-án született Egyházasfaluban egy 10 gyermekes szegényparaszt, földműves család hetedik gyermekeként. 10 éves koráig a falusi gyermekek életét élte. A falu plébánosa, kántortanítója – Kapuy Elek – ismerte fel kiváló képességeit és mindent megtett azért, hogy a gyerek továbbtanulhasson. Levelet írt a család már korábban Budapestre költözött, és ott jómódban élő ágához tartozó tagjának, Simonyi-Semadam Sándornak, kérvén, hogy vállalja a tehetséges fiú iskoláztatását, aki szívesen el is vállalta. Simonyi Károly az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja lett. Másfél év elteltével Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz Gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához Simonyi Károlyt, majd Ernő bátyját is. Nekik nem volt gyermekük, így mindkettőjüket saját fiúkként nevelték, szeretettel vették körül. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az áprilisi számunkban megjelenő írás Simonyi Károlynak, a kiemelkedő „tudós–tanítónak”, iskolateremtőnek állít emléket, számos régi felvétellel illusztrálva.

▪ Nagy Gábor: Fenntartható, hálózatba kapcsolt lakások és épületek
A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság IEC/TC 23 Electrical accessories műszaki bizottságának feladata a villamos szerelési anyagokra és a kapcsolódó rendszerekre vonatkozó szabványok kidolgozása, váltakozó és egyenáramú, továbbá háztartási és hasonló célokra. (A „hasonló” kifejezés olyan helyeket foglal magában, mint az irodák, kereskedelmi és ipari létesítmények, kórházak, középületek stb.) Elsősorban a következő termékek és rendszerek tartoznak e bizottság és albizottságai alkalmazási területébe: adapterek, készülékcsatlakozók, önműködően visszakapcsoló készülékek, vezetékdobos hosszabbítók, vezetékcsatorna- és alagútcsatorna-rendszerek, túláramvédelmi megszakítók, csatlakozó eszközök, kontaktorok, kábelhosszabbító készletek, világítótestek csatlakoztatására szolgáló eszközök (DCL), áramütés elleni védőeszközök, villamos energiahatékonysági termékek, szerelési anyagok burkolatai, lakások és épületek elektronikai rendszerei (HBES – Home and Building Electronic Systems), épületautomatizálási és szabályozórendszerek (BACS), HBES-kapcsolók és kapcsolódó szerelési anyagok, csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok, mechanikus és elektronikus kapcsolók. Nadine Bravais az IEC/TC 23 elnöke egy interjúban mesélt ennek az alapvető fontosságú műszaki bizottságnak a munkájáról és azokról a kihívásokról, amelyekkel az éghajlatváltozás egyre érezhetőbbé válása és a digitalizáció felgyorsulása kapcsán szembesül. Azt az interjút közöljük áprilisi lapszámunkban.

▪ Dr. Novothny Ferenc: A védővezető kialakítása ipari termelő üzemekben
A védővezetők kialakításáról már többször esett szó. Ezúttal egy konkrét eset – egy ipari termelő üzem – kapcsán, olvasói levélre válaszolva foglalkozunk a témával.
Kérdés: Egy ipari termelő üzemről van szó, ahol esetenként számos elágazást indító helyszíni kapcsolószekrények, hajtásszekrények stb. vannak. Az ipari méreteket tekintve ez azt jelenti, hogy a központi kapcsolószekrénytől az egyes objektumokig terjedő olyan távolságokról és kábelhosszakról beszélünk, amelyek legalább 100 méteresek, vagy esetleg hosszabbak is lehetnek. Gyártóként számos kérdéssel szembesülünk a vizsgálatok során. Hogyan kell ilyen körülmények között helyesen elvégezni a védővezető mérését? A gyártó mérlegelési jogkörén belül és a független kockázatértékelés keretein belül a védővezető folytonossági mérés esetleg akár el is hagyható? Ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozunk áprilisi számunkban a védővezető kialakításának témájával.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (XI.)
A cikksorozat eddigi tíz része megpróbálta megvilágítani az elektromágneses összeférhetőség területét. Az EMC azon részére szorítkozott, amely elsősorban a villamos szerelési technológiát érinti.
Mivel azonban az elektromágneses összeférhetőség nagyon sokrétű, több területet érintő kérdés, nem lehet egyszerű feladat az elektromágneses kompatibilitás mélyreható kezelése. Inkább megpróbáltunk egy-egy rész szempontot ismertetni ennek a villamos jelenségnek széles spektrumából és a villamosan nem hozzáértők többségére vonatkozó következményeiből. A tény az, hogy az általános tájékozottság és a széleskörű ismeretek ezen a szakterületen még nem érhetők el. Ennek ellenére nem csak a gyártóknak kell megismerkedniük az EMC-vel, hanem a tervezőknek és a létesítőknek, a kivitelezőknek is foglalkozniuk kell az alkalmazott eszközök elektromágneses interferencia következményeivel, minden telepítéstípus esetén, beleértve az utólagos felszerelést és az átalakítást is. A cikksorozat áprilisi számunkban megjelenő befejező része rávilágít arra, hogy az EMC-vel jövőbe tekintően foglalkozni miért más, igényesebb, innovatívabb és szükségesebb.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXV.)
A cikksorozat előző részében már megkezdtük a fény–elektromos energia-átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintését. Most folytatjuk a cikksorozaton belüli „mini” sorozatot. Az excitonok alaptípusai: Az exciton igen sokféle lehet, attól függően, hogy milyenek a kristály jellemzői, amelyekben létrejön. Hatással van rá a közeg dielektromos állandója és egyéb anyagi jellemzői, illetve a kristályszerkezete. Egyes esetekben a szilárdtest sávszerkezete több olyan energiaszintet is tartalmaz, amely az excitont alkotó elektron és lyuk számára számításba jöhet. Így egy adott anyagban többféle energiájú exciton is kialakulhat attól függően, hogy az azt alkotó részecskék melyik sávokban találhatók. A közeg dielektrikus jellemzői alapján két jellemző határesete ismert: a Frenkel-exciton és a Wannier–Mott-exciton. Cikksorozatunk áprilisi számunkban megjelenő részében folytatjuk „A fény–elektromos energia átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintése” című alsorozatot.

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Március 8-án jelent meg lapunk 2022/3. száma.
Néhány cikk rövide előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Egyenpotenciálra-hozás (EPH)

Kérdések: Mindig egy pálcikaember két keze között nézzük az érinthető potenciált. De senki nem kérdezte még meg, hogy az emberke keze és lába között mekkora az érinthető potenciál? Én is sokat vagyok otthon mezítláb, már többször elképzeltem, mi lenne, ha a hűtő oldalán megjelenne a veszélyes potenciál, én meg a földön állok? Az ugye 115 V feszültség. Ezen nem segít a helyi kiegészítő védőösszekötés. Erre mi a megoldás? (Vegyek fel papucsot?)
Más oldalról nézve: az idegen fémszerkezet be van kötve az egyenpotenciálba, pl. nálunk az egyedileg állítható fűtésrendszer csövei. Zárlatkor az EPH biztosítja, hogy a hűtő és a fűtéscső közel azonos potenciálon legyen. De ki gondol arra, hogy a fűtéscsövön ki is viszem a 115 V-os potenciált a mellettem lévő szomszédok lakásának fűtéscsöveire. Mert Murphy törvénye alapján ilyenkor a gumitömítéses sajtolt csőkötések is összeérnek, tehát átvezetik a veszélyes potenciált. Így tehát a szomszédban én okozok veszélyes potenciálemelkedést (a cső és a betonpadló között)? Persze a 10 emeletes panelház betonvasalása valahol a földszinten be van kötve a fő földelőkapocsba, de ennek a hatásosságát tekintsük kétségesnek. Másrészt a panelépület szerelési technológiájától is függ, hogy a földszinti bekötés a 6. vagy a 10. emeleten mennyire érződik. Egy lakásban lévő zárlat az EPH-n át nyilván nem emeli meg az egész épület potenciálját 115 V-ra. Tehát marad a konyhai csempe földpotenciálon, közben a kéz és a láb között 115 V van...
Ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozunk márciusi számunkban az egyenpontanciálra-hozás témájával.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (I.)
A félvezető eszközök – az elektronika más területeihez hasonlóan – minden korábbi megoldásnál hatékonyabb sugárforrások alapelemeivé válnak. Anyagi világunkban az anyag részecskéi (atomjai, molekulái vagy ennél kisebb alkatelemei) fizikai hatásokra mozognak, energiájukat sok esetben sugárzás formájában adják le, vagy veszik fel. Az elektromágneses sugárzás egy szakasza a fénytartomány, amelyben fotonok szállítják az energiát. A fénytartománynak van egy látható része, a spektrum szélein emberi szem számára láthatatlan. A fény zömében a Nap sugárzásából származik, de művi úton is előállítható. Márciusi számunkban induló cikksorozatunk erről szól, amelyet félvezetős eszközökkel állítanak elő.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXIV.)
A fény–elektromos energia átalakítás lehetőségét, 1837-ben, elsőként Edmond Becquerel tárta fel a tudomány számára. Akkor indult el az a folyamat, amely mára – a később bekapcsolódó kutatók tízezreinek munkája nyomán – világméretű napelem iparrá vált, és amely teljes kiteljesedését még korántsem érte el. Amióta a tudósok rájöttek arra, hogy a korábban feltárt Shockley–Queisser felső határnál (SQ limit) is nagyobb hatásfokot lehet elérni bizonyos trükkökkel (koncentrátorok, többszörös naprendszerek, hibridrendszerek, az élőlények és a technikai eszközök házasítása), azóta egyre nagyobb elvárások fogalmazódnak meg a napelemek energiahozamát illetően. Fontos ismerni, hogy a Shockley – Queisser felső határ csak a hagyományos, szilárdtest, egy-átmenetű P-N (single PN junction) cellákra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy több átmenetes (multijunction vagy más konstrukciójú) napelemcellák esetében ez a határ lényegesen meghaladható, és akár 80% feletti érték is lehet. Ezt a – már-már irreális – elvárást nemcsak a tudományos versengés hajtja, de a világszerte egyre növekvő energiaigények is késztetést jelentenek. Cikksorozatunk márciusi számunkban megjelenő része „A fény–elektromos energia átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintése” címmel indít útjára egy cikksorozaton belüli alsorozatot.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Padlóösszefolyó-szivattyú zuhanytálca nélküli tusolóban

Kérdés: Egy építkezési felvonulási épületben, a fürdőhelyiségben az épített zuhanyba padlóösszefolyó-szivattyút kell beépítenünk, amelynek működtető motorja 230 V váltakozó feszültségről van megtáplálva (1. ábra). A gyártó szerint az összefolyó szabványos kivitelű, fedele rozsdamentes acél. A fedél alatt van a szivattyú a nyitott vezetéki csatlakozási lehetőséggel. Beépíthető-e egy ilyen villamos készülék a zuhanyba?Válasz:Vizsgáljuk meg először a zuhanytálca nélküli tusolókban elhelyezett villamos berendezésekre vonatkozó szabványelőírásokat. A fürdőhelyiségekre vonatkozó szabvány napjainkban érvényes kiadása az „MSZ HD 60364-7-701: 2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal” szerinti létesítés hova történik, ezt kell először meghatározni. A kérdésre a vonatkozó szabványelőírások segítségével válaszol a márciusi számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Különböző rendeltetésű létesítmények villamos berendezésének létesítése során feltárt hiányosságok okai, következményei és ismétlődésük megelőzésének műszaki lehetőségei
Minden létesítmény villamos berendezésének létesítése a villamos kivitelezési tervek készítésével veszi kezdetét. A villamos generáltervezőnek, a társ- és altervezőknek, az épületgépészeti villamos berendezéseket tervezőknek a kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteniük, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez az szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. A márciusi számunkban megjelenő cikk kitér – többek között – a jellemző tervezési hiányosságokra, azok következményeire, ismerteti a villamos műszaki vezetők feladatait, felsorolja a műszaki biztonsági dokumentációk jellemző hibáit, és tanácsot ad a feltárt hiányosságok ismétlődésének megelőzéséhez.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építő- és szerelőipari vállalkozások kivitelezési kockázatai vállalkozók tapasztalatai alapján és a kárenyhítési lehetőségek
A gazdasági és jogi tanácsadást igénybe vevő ügyfelek körében azonosítás nélkül a 2020/2021. években szóbeli tájékozódó felmérés során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a kivitelező vállalkozók mely okokat tartották kockázatosnak az általuk végzett építési-szerelési munkák kivitelezése során, nemcsak a járvány időszakában, hanem azt megelőzően is. Így a visszaemlékezések a világjárványt megelőző időszakra is vonatkoztak. A válaszadók tapasztalataikat nem kategorizálták külön-külön a megrendelői és vállalkozói oldalra. Véleményüket részben saját vállalkozásuk tekintetében mondták el, részben az építkezés vagy szerelés egészére vonatkozott az észrevétel, de néhányan a fogyasztók kockázataira is kitértek. A vállalkozók véleménye szerint is a kockázatok kezelése nagyobb figyelmet kíván. A márciusi számunkban megjelenő cikk egy gyűjteményt tartalmaz az építőipari kivitelező vállalkozásoktól származó összesített kockázatokról, illetve a kockázatok csökkentésére irányuló lehetőségeket ismerteti.

Január-februári lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Február 1-én jelent meg lapunk 2022/1-2. száma.
Néhány cikk rövide előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Potenciálkiegyenlítés számítása
Ma már egyre inkább műanyag csővezetékek hozzák be az építményekbe a vizet, a gázt, viszik el a szennyvizet. Sőt a korábbi fémcsöveket egyre többször szakítják meg műanyag csövek, bekötések stb. Ennek következtében a gyakorlatban egyre többször kérdőjelezik meg a védelmi célú egyenpotenciálra-hozás hatékonyságát. A vita egyre-másra fellángol. Szükségesnek látszik egy mértékadó, számszerű értékelés – különösen a nedves helyiségek, fürdőszobák, konyhák áramütés elleni védelme szempontjából – a védő egyenpotenciálra-hozás hatékonyságának értékelésére. A 2022/1-2. számunkban megjelenő cikkben ezt a problémát konkrét számszerű példák segítségével kívánjuk illusztrálni.

▪ Déri Tamás: Írország fényei – Fényjáték a dublini állatkertben
Ebben az évben a „Vad fények” kiállítás témája öt földrész legjellegzetesebb látnivalóinak a bemutatása, amelyre a dublini állatkert gyönyörű természeti környezetében került sor. Az eddigiektől eltérően a kiállított, selyembevonatú létesítmények, tárgyak és figurák (a továbbiakban ezeket összefoglaló néven lampionoknak nevezzük) kizárólag belső világítással rendelkeznek, a régebben használt fémhalogén és nátriumlámpás reflektorok teljesen kiszorultak a tervezői elképzelésekből. Az idei fényjátékot 60 kínai szakember készítette mintegy 80 000 munkaóra felhasználásával, Kínában. A munka a tervek elkészítésével kezdődött, amely alapján megtörtént az acélvázak hegesztése, amihez összesen 50 tonna acélt használtak fel. A kiállítás egyes részleteit mutatja be gazdagon illusztrálva a 2022/1-2. számunkban megjelenő írás.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (IX.)
Az iparban, a kereskedelemben, a kézműiparban és a háztartásokban egyre elterjedtebb a hálózati tápellátású villamos készülék mikroelektronikája és teljesítményelektronikája, alkalmazásuk fokozza a hálózati zavarokat. Milyen intézkedéseket tehet a szakember, és mely szabványok adnak irányértékeket? Az elosztóhálózatot üzemeltető szakemberek gyakran tapasztalják, hogy a mikroelektronika érzékeny a teljesítményelektronikai eszközök által kibocsátott zavaró hatásokra. Azonban éppen ezek a készülékek támasztanak lényegesen nagyobb követelményt a feszültségminőséggel szemben. A „CIGRE” (Conseil International des Grand Reseaux Electrices = Nemzetközi fórum a villamosenergia-termelés, -átvitel és -elosztás területén) jelentései évek óta csak megerősítik, hogy a jelenleg meglévő – és továbbra is növekedő – harmonikus feszültségtartalom már majdnem elérte a megengedhető tűréshatárt. Január-februári számunkban további részletekkel folytatódik az EMC-ről szóló cikksorozat. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hiányos termékek CE-jelöléssel
A közhiedelemmel ellentétben a CE-jelölés nem tanúsító jel, inkább termékútlevélként lehetne definiálni. A témával egy olvasói levél kapcsán foglalkozunk cikkünkben.
Kérdés: Vásároltam 13 db süllyeszthető lefelé sugárzó (Downlight) lámpát, amelyeken gravírozott CE-jel található. Ezek közül kettő komoly hiányosságokat, hibákat mutat (lásd ábra). Hogyan lehetséges az, hogy ilyen CE-jelöléssel ellátott, hibás termékek forgalomba kerülhetnek a német piacon?
Válasz: Természetesen sajnálatos, hogy hibás vagy nem biztonságos termékek kerülnek a piacra. Sajnos ezt a kereskedelmi rendszerben a jelenlegi szabályozással soha nem lehet teljesen kizárni. Kezdjük a CE-tanúsítással (CE – Conformité Européenne = európai megfelelőség). Ellentétben a közkeletű mítoszokkal, ez pontosan nem vizsgálati jel. A CE-jelölés elsősorban termékútlevél. Nem szabad összekeverni az olyan tanúsító jellel, mint például a minőségellenőrzés bevett jelölése, vagy például a VEIKI vizsgálóállomás védjegye. Ideális esetben ez a vizsgálati jel a CE-jelölés mellett található. A jel feltüntetése ekkor azt jelenti, hogy a termék sikeresen teljesítette az előírt vizsgálatokat, vagy hasonlókat, mindazokat, amelyek a minősítő jegy megszerzéséhez szükségesek. A tesztelt biztonsági jel odaítélésének követelményei előírásokban megtalálhatóak. A januári-februári lapszámunkban megjelenő cikk egy hibás termék kapcsán foglalkozik a CE-jelölés jelentésével, mögöttes tartalmával.

▪ Murvai István: Biztonságos villamos berendezések létesítése, a tervező, a műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladatai
Az ipari, kommunális, mezőgazdasági, szolgáltató létesítmények épületeinek villamos berendezés rendszerét a villamos kivitelezők felülvizsgált és jóváhagyott villamos kivitelezési tervdokumentációk alapján létesítik. A villamos berendezés létesítést a kivitelező részéről műszaki vezető irányítja, a beruházó részéről műszaki ellenőr betartatja a tervutasításokat, a hatósági, szakhatósági, valamint közműszolgáltatói előírásokat. Általános követelmény, hogy a létesítmények villamos berendezését úgy kell megtervezni, létesíteni, hogy az megfeleljen az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. melléklete szerinti Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. A január-februári számunkban megjelenő írás a tervező, a műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladatait ismerteti, annak érdekében is, hogy elkerülhetőek legyenek a mellékelt illusztrációkkal is bemutatott létesítési hiányosságok.

▪ Garai Tamás: Kazánházak robbanás elleni védelme
A tűzvédelmi jogszabályokban egyre nagyobb szerepet kap a robbanás elleni védelem, ami eddig méltatlanul háttérbe volt szorítva, pedig egy robbanást csak megelőzni lehet, eloltani már nem. Ez a bevezető is persze csak részben igaz, mert a robbanás megelőzésére eddig is számtalan szabvány és előírás vonatkozott és vonatkozik most is, azonban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM-rendelet (továbbiakban: OTSZ) 2020. január 22-vel bekövetkezett módosítását követően egy új külön fejezetet kapott a robbanás elleni védelem, és az alkalmazásához kiadásra került a „Robbanás elleni védelem”i című tűzvédelmi műszaki irányelv (TvMI) is. Az erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatánál már a korábbi OTSZ is tartalmazta, hogy a felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása, a hatályos előírások szerint pedig már megkezdeni sem lehet a felülvizsgálatot a dokumentációk nélkül. A január-februári számunkban megjelenő cikk a kazánházak robbanás elleni védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.

November-decemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

December 7-én jelent meg lapunk 2021/11-12. száma.
Néhány cikk rövide előzetese ITT olvasható.

▪ Zöld innováció a Schneider Electric-től a környezetbarát elosztóhálózatokért
A laikusok talán akkor sem veszik észre, amikor éppen látják, de a szakemberek ettől még tudják, milyen fontos szerepet töltenek be a villamos elosztóhálózatokban a középfeszültségű kapcsolóberendezések. És amennyire fontosak a kapcsolóberendezések a hálózat szempontjából, annyira fontos a kén-hexafluorid (SF₆) gáz ezeknek a berendezéseknek a működéséhez – de már éppen ideje volt megszabadulni tőle. Az SF₆ egyike az üvegházhatás szempontjából legkárosabb vegyületeknek: a gázok üvegházhatásának számszerűsítésére szolgáló GWP (global warming potential) értéke 23 500-szor (!) haladja meg a szén-dioxidét, vagyis egy kilogramm SF₆ gáz ugyanannyi kárt tud tenni a környezetben, mint 23,5 tonna szén-dioxid. Az iparágban érdekelt gyártók ezért már egy ideje keresték az SF₆ gáz környezetbarát alternatíváját, és a világ egyik élenjáró villamosenergia-berendezéseket gyártó vállalata, a Schneider Electric mérnökei rá is találtak a legkevésbé környezetszennyező gázra: a tiszta levegőre. A vállalat innovatív AirSeT termékcsaládja forradalmian új, saját fejlesztésű megoldást, az ún. Sönt Vákuum Megszakító (SVI™) technológiát alkalmazza, az SF₆ helyett pedig nagynyomású, tisztított levegővel töltik fel a kapcsolóberendezéseket. A Schneider Electric SF₆-mentes kapcsolóberendezéseit mutatja be a 2021/11-12. számunkban megjelenő cikk.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXIII.)
A Ganz gyár Mechwart András által létrehozott Villamos Osztályának gyors fejlődése, majd a Bláthy–Déri–Zipernowsky triumvirátus által feltalált transzformátoros áramelosztó rendszer világsikere Budapestre vonzotta a hazai és külföldi szakembereket. A városi villamos telepek építésére irányuló megrendelések folyamatos gyarapodása a gyár részéről is igényelte a műszaki személyzet növelését. A fiatal szakemberek számára kitűnő iskolának bizonyultak a Ganz próbatermében, szerkesztési részlegében vagy a helyszíni szerelésnél eltöltött évek. A pályakezdés során szerzett gyakorlati tapasztalatokat azután részben a hazai erősáramú iparban, részben pedig az elektrotechnikai tudományok oktatásában hasznosították. Az sem volt ritka, hogy kisebb magáncégek fejlődésének lettek meghatározó személyiségei. Azok közül, akik végül a budapesti műegyetemi katedrát választották, kiemelkedik Liska József, aki nélkül évtizedeken keresztül elképzelhetetlen volt a magyar villamosmérnök képzés. A professzor életművét foglalja össze a 2021/11-12. számunkban megjelenő írás.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (VIII.)
Egy olyan műszaki rendszer biztonsága, amely nemzetközileg is biztonságosnak tekinthető, és amelynek az a jellemzője, hogy a termelőlétesítmény és a gépek nem jelentenek veszélyt sem az emberre sem a környezetre, ez az ún. üzembiztonság. Az automatizált rendszerek és az ezeket összekötő buszrendszerek csak akkor működhetnek megbízhatóan és problémamentesen, ha minden építőelem, készülék és alkatrész – a felhasználás helyén – rendeltetésszerűen, hálózatba kötve együtt tud működni. Az üzembiztonságra különös veszélyt jelentenek a vezetett zavarok és az elektromágneses terek, csatolások, de veszélyt jelentenek magukra a folyamatokra és az egyes eszközökre is. Az elektromágneses összeférhetőségi jogszabályokkal és a megfelelő MSZ (DIN VDE) előírásokkal (lásd a VII. részben) egyrészt a jogalkotó, másrészt a szabványalkotó testületek igyekeztek már a korai szakaszban határértékeket meghatározni (lásd a IV. részben). Az eszközök, üzemek és rendszerek egymással és más összekapcsolt rendszerekkel való összeférhetősége átfogó kérdés, amellyel mind az energia-, mind az IT-, mind a kommunikációs és az MSR-világnak ((Motor Schlupfregelung – motor fékszabályozás) meg kell küzdenie. A cikksorozat 2021/11-12. számunkban megjelenő része a teljes rendszer működéséhez szükséges átfogó, EMC-kompatibilis tervezést és szakszerű telepítést ismerteti. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megszakítók helyes rajzjelölése
Egy olvasói levélben ezúttal a megszakítók rajzjelölésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket, ezekre válaszolva foglalkozunk a témával.
Kérdés: A megszakítók elektromágneses gyorskioldóinak általános jelölése egy nyíl, amely a nyitott érintkezőről indul, de ez nem utal a termikus kioldásra. Miért van ez így? Miért nem vonatkozik mindkét kioldásra, hiszen kétféle kioldás van?
Válasz: Sajnos csalódást kell okoznunk az olvasónak. A megszakító grafikus szimbólumát vagy áramköri szimbólumát egyetlen érvényben lévő szabvány sem tartalmazza. MSZ 9200-16:1988 „Villamos rajzjelek. Kapcsolók és érintkezők” visszavont szabvány, amelyet az MSZ IEC 617-7:1993 helyettesített. Az MSZ EN 60617-7: 2000 „Villamos rajzjelek 7. rész: Kapcsoló-, működtető- és védőkészülékek”, szintén visszavont szabvány a kapcsolási rajzokban használt grafikus szimbólumokra vonatkozik. Az európai szabvány azonos az IEC 60617-es szabvánnyal, ám az IEC szabványok nem minden országban kerültek elfogadásra, ami különösen igaz az USA vonatkozásában. Az MSZ EN 60617 a tisztán magyar MSZ 9200 szabványsorozat helyébe lép. A megszakítók helyes rajzjelölésével foglalkozik részletesen a 2021/11-12. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Új építmények villamos berendezésének létesítése – a tervellenőrzésnek, a kivitelezés gondos előkészítésének a fontossága

Általános szabályként az építtetők által ismert előírás, hogy az építés engedélyezési eljárásra kötelezett építési tevékenység kivitelezési tervdokumentáció és hatósági engedélyezési eljárás alapján végezhető. Ha az építtető nem kellően jártas az építésjogi eljárásokban és műszaki biztonsági előírásokban, sokszorosan megtérülő költség a beruházási tanácsadó vagy fővállalkozó megbízása. További szintén megtérülő ráfordítás a villamos tervellenőr megbízása is. A kivitelezési terveket a villamos kivitelezőnek is ellenőriznie kell, ez azonban nem mindig történik meg, és legtöbb esetben idő hiányára hivatkozva elmarad, vagy nem kellően alapos. Az építtető számára sovány vigasz, hogy a tervezési-kivitelezési hibák következményeit a tervező és a kivitelező egyetemlegesen viseli. A 2021/11-12. számunkban megjelenő írás részletesen ismerteti a kivitelezés előkészítésének lépéseit.

▪ Dr. Novothny Ferenc, Arató Csaba: Megint új előírások, vagy mégsem?! (III.)
Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően az iparügyekért felelős miniszter Szakági Műszaki Szakbizottságot hozott létre, hogy az NGM-rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedését elősegítse. Cikksorozatunk 2021/11-12. számunkban megjelenő része ezúttal a „Felhasználó berendezések”-re vonatkozó előírásokat ismerteti.

2022-ben két év kihagyás után tavasszal ismét fizikai valójában várja a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás a kiállítókat, látogatókat. Baranyai Gergő a HUNGEXPO Zrt. kiállításigazgatója beszélt arról, hogy az elmúlt időszak mennyire változtatta meg a kiállítások szerepét, és hogy milyen újdonságokkal készülnek.

Kihívásokkal teli időszak van mögöttünk, amely minden vállalkozás tevékenységére hatással volt valamilyen formában. Sok új dolgot vezettek be a cégek annak érdekében, hogy a járványhelyzet okozta nehézségek közepette is tudjanak dolgozni. Van ágazat – és ide tartozik az építőipar is – amely az átlaghoz képest jobban tudott teljesíteni, és voltak területek – így például a kiállításszervezési szakma –, amelyek pedig kifejezetten nehéz pályán mozogtak az elmúlt időszakban. Egy dolog azonban nem változott: az embereknek az üzleti világban továbbra is szükségük van (és lesz) a társas kapcsolatokra, rendezvényekre. Olyan szakmai konferenciákra és kiállításokra, ahol a szakma személyesen találkozik, eszmét cserél, trendeket mutat be, kapcsolatot épít, és ezáltal új lendületet generálnak az adott ágazatnak.

Ezek szerint a piaci szereplőknek van igénye továbbra is kiállításokra? És a látogatóknak?
Azt kell mondjam: mindenképpen. Nyilván van, aki még kicsit óvatosabb az idén, de ahogy haladunk előre az időben, úgy várják egyre inkább a rendezvényeket. Nemrég újra megnyitotta kapuit a teljesen megújult HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ, és az eddig lezajlott és zajló rendezvények azt bizonyítják, a látogatók számára is hiányoztak az ilyen típusú események. Így a jövő év tavaszára nagyon pozitív várakozással tekintünk előre.

Az utolsó nagy tavaszi CONSTRUMA csokor fizikai valójában 2019-ben került megrendezésre, nyilván azóta sok minden változott. Hogyan készülnek a jövő évi kiállításra?
Azt gondolom, új időszámítás indul a CONSTRUMA csokor életében is jövőre. A megújult terület, az új pavilonok, a rendkívül korszerű konferencia központ eleve egy teljesen új, magas színvonalú, minőségi környezetet terem a rendezvényeknek. A kiállítás elrendezése is változik, a korábban megszokott pavilonok helyett új pavilonkiosztás várja majd a kiállítókat, látogatókat.
Nemcsak a keret, de a tartalom is megújul. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a jövő évi rendezvény szakmaiságának erősítésére. A szakmai látogatók számának növelése érdekében még szorosabb együttműködést kezdeményezünk kiemelt szakmai partnereinkkel.
A megszokott szakmai programot is megújítjuk, nagyobb szabású, átfogóbb, színvonalas konferenciákat is tervezünk. E mellett pedig terveink szerint egy minőségi CONSTRUMA építőipari gála estet is rendezünk majd, amely összefogná a teljes szakmát.
Ennek kiváló terepet biztosít a megújult terület, és az a tény is, hogy a 2022-es év legjelentősebb építőipari szakkiállítási csokra kétszeres jubileumi évét ünnepelheti, hiszen a CONSTRUMA építőipari kiállítás 40. alkalommal kerül megrendezésre, és a csokor másik tagja az OTTHONDesign lakberendezési kiállítás pedig immár 10. alkalommal.

A kiállítás 2022-ben hibrid formában kerül megrendezésre, azaz a fizikai kiállítás mellett egy online felületen is találkozhatnak a kiállítók és látogatók, a virtuális térben. Az új technológia segítségével egy időben adhatnak információt és letölthető anyagokat termékeikről, szolgáltatásaikról az érdeklődőknek. Ráadásul a virtuális kiállítás a fizikai rendezvény zárása után további egy hétig látogatható. Ez a lehetőség tovább szélesíti az elérhető potenciális partnerek, vásárlók körét a részvevő cégek számára.

Látható már milyen a konkrét kiállítói érdeklődés jövő év tavaszára?
A jövő áprilisi CONSTRUMA kiállítási csokorra már közel 10 000 négyzetmétert foglaltak le a cégek. Október közepén zártuk le az első jelentkezési kört, addig jelentős kedvezménnyel lehetett jelentkezni. Úgyhogy napról-napra érezhető az élénkülő érdeklődés.
Az építőipar meghatározó gyártói és kereskedelmi képviselői kiemelt hozzáadott értéket generálnak a rendezvény számára. Azon dolgozunk, hogy a jövő évi kiállításon ezen cégek jelenlétükkel, újdonságaikkal, bemutatóikkal járuljanak hozzá az építőipar legrangosabb eseményének magas szakmai színvonalához. Olyan gyártók visszatéréséről is tárgyalunk, akik hosszú ideje nem vettek részt a rendezvényen.

A CONSTRUMA csokor 2022-es kiállítása újra lehetőséget teremt, hogy mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piac szereplői megosszák egymással tapasztalataikat és jó gyakorlataikat az újra indulásról. A résztvevőknek lehetőségük nyílik, hogy üzleti kapcsolatot építsenek új partnerekkel, a meglévő kapcsolatokat pedig tovább ápolják, erősítsék. Mi nagyon várjuk már a találkozást, reméljük partnereink is!

Bővebb információ: www.construma.hu

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Október 19-én jelent meg lapunk 2021/10. száma.
Néhány cikk rövide előzetese ITT olvasható.

Az Audi, az Opel, a Suzuki, a Visteon, a Denso és sokan mások hamarosan Budapesten találkoznak a 7. Közép- és Kelet-Európai Autóipari Fórumon, amelyre 2021. október 20–21-én kerül sor. Az iparág vezetői számos eszmecserét tartanak a legfontosabb témákról. A két napon át tartó személyes és online kapcsolatépítés mellett lehetőség lesz a ZalaZone tesztpálya meglátogatására, és élvezhetik a régóta várt személyes találkozásokat! Nézze meg, mit nem akar majd kihagyni!

B2B találkozók OEM-gyártókkal és Tier 1 beszállítókkal.

Az esemény házigazdái között lesz:

• Urbán László, ügyvezető igazgatóhelyettes, Magyar Suzuki Zrt.
• Juan Carlos Gonzalez, szenior beszerzési vezető (Spanyolország és a feltörekvő piacok) Ford Motor Company.
• Ivan Kebisek, mérnöki igazgató (Europa és Dél-Afrika, Yanfeng)
• Csanaki Jenő, termelési igazgató, ügyvezető igazgató, Opel

A házigazdák teljes listája itt olvasható.

FOKUSZ SZEKCIÓ: A közlekedés következő korszaka. Új lehetőségek Európa és Ázsia autópiacainak összekapcsolására. Új poszt-pandemikus egyensúly.

Az előadók között lesz:

• Simon Waechter szenior tanácsadó (vállalati stratégia és fejlesztés), Chervon Holdings Limited
• Szincsak Attila alelnök, DENSO Gyártó Magyarország Kft.
• Stephen Ma ügyvezető igazgató, Bumchun Precision Hungary Kft. 

SZEKCIÓ: JÖVŐNK ÚJRAÍRÁSA - Az autóipari piac a COVID-19 utáni új valóságban. Előrejelzések és stratégiák a közép- és kelet-közép-európai autóipar fellendüléséhez.

Az előadók között lesz:

• Arturo Achard, Kelet-Európai Regionális Iroda vezetője/ Projektek/ Folyamatok, Audi Hungaria
• Tatiana Hristova társigazgató, EMEA járműkereslet előrejelzés, IHS Markit
• György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Magyarország 

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy részese legyen a legjobban várt találkozónak, látogasson el velünk az egyedülálló ZalaZone tesztpályára, és találkozzon az iparág vezető szakértőivel számos kapcsolatépítési lehetőségen keresztül! 

CSATLAKOZZON A CEE AUTÓIPARI FÓRUMHOZ

http://www.ceeautomotive.com/

Nem tud személyesen részt venni? Nem probléma! 

A fórum hibrid formában zajlik majd, amely lehetővé teszi a személyes vagy ONLINE csatlakozást. Csatlakozzon hozzánk online minimális díj ellenében, és élvezze az élményt a speciálisan erre a célra kialakított virtuális platformunkon keresztül!

▪ Dr. Novothny Ferenc: Előírásváltozások a villamos biztonságtechnikában
2020 júliusában megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium 27/2020.(VII.16) ITM rendelete „egyes műszaki szabályozási tárgyú rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról”. Így lényegesen megváltozott a 40/2017.(XII.4.) NGM-rendelet is, amely „Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről” szól. A rendelet új összeszerkesztett változata 2020. július 31.-étől kizárólagossággal érvényben van! Nem szükséges a korábbi rendeletekre hivatkozás kiegészítése, átírása, mert a módosító rendelkezések a hatályba lépést követően beépülnek az alaprendeletbe, és a módosító rendelet azonnal hatályát veszti. Ezért citáláskor célszerű az eredeti rendelet megnevezése elé a „módosított” jelzőt alkalmazni! A rendelet által hozott változásokat ismerteti, foglalja össze az októberi számunkban megjelenő írás, amelynek még lesz folytatása is, a részletekre is kitérve.

▪ Murvai István: A villamos tervezés műszaki feladatai felhasználói tulajdonú közép/kisfeszültségű villamos berendezés létesítésekor, a villamos tervellenőrzések tapasztalatai
A jogerős építési engedély birtokában a beruházó, a technológustervező és a villamos generáltervező a villamos szerkezet beszállítóinak adatszolgáltatása alapján meghatározza az adott létesítmény villamos berendezésének üzemviteléhez szükséges beépített és az egyidejű teljesítményt, valamint a méretezési villamos teljesítményt, megfelelve az építési engedélyezési tervdokumentációban meghatározott műszaki célkitűzéseknek. A létesítménybe telepített technológiától függően indokolt lehet a közcélú villamos hálózatról üzemi és tartalék betáplálás, valamint a felhasználói tartalék áramforrás tervezése is. Mindezen villamos energetikai és ellátás-biztonsági műszaki igényeket az energiaigény-bejelentésben közölni kell a hálózati engedélyesnek. Emlékeztetőként – és az azonos fogalomhasználat céljából – tisztázandó, hogy a felhasználói villamos berendezés a felhasználó használatában levő villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezések, vezetékhálózatok és villamos energiát felhasználó berendezések a segédberendezésekkel és készülékeivel együtt. Az októberi számunkban megjelenő cikk ismerteti a villamos tervezési követelményeket, a tervezés folyamatát, és beszámol a tervellenőrzések néhány tapasztalatáról.

▪ Déri Tamás: Írország fényei – Galway köz- és nosztalgia világítása
Galway az Ír-sziget nyugati részén, az Atlanti óceán partján fekvő megyeszékhely, amely 2020-ban Európa kulturális fővárosa volt. Története a régmúltba nyúlik vissza, Írország egyik leggazdagabb városa volt a spanyolokkal és portugálokkal folytatott kereskedelem révén. Gazdagságának Cromwell ostroma vetett véget, de ma már a turizmus ismét felvirágoztatta. Ennek egyik eredményeként Írország fesztiválokban leggazdagabb városa évi 122 fesztivál megrendezésével. Egy kultúrtörténeti érdekesség: Cromwell hadai elől menekült el Galway-ből Walter Lynch püspök, aki hosszas hányódások után végül győri segédpüspök lett. Ő adományozta a győri székesegyházban elhelyezett Könnyező Madonna képet a győri püspökségnek, amely a legenda szerint minden alkalommal könnyezni kezd, amikor Írországot valamilyen veszély fenyegeti. Az ír város köz- és nosztalgia világítását mutatja be sok-sok felvétellel illusztrálva az októberi számunkban megjelenő világítástechnikai cikk.

Amikor egy mesterember megrendelést kap egy ügyféltől, nehéz meghatároznia, hogy pontosan milyen szerszámokra lesz szüksége a javítás elvégzéséhez, ezért a hiba diagnosztizálása alapos kivizsgálás nélkül enyhén szólva is problémás. Mindig teljes hagyományos szerszámkészletet magával hordania viszont nem túl praktikus. Erre kínál kényelmes megoldást a Wiha, amely piacra dobta a forradalmi 5 Stars System rendszert ؘ– a kiválasztott iparágaknak dedikált, kompatibilis megoldások termékcsaládját.

Ezek egyike egy forradalmi szerszámos táska, amelyet olyan szakemberekkel folytatott konzultációk alapján hoztak létre, akik számára a funkcionalitás, a mobilitás és a biztonság a legfontosabb. 

A gyakorlatban tesztelt innovációk!
Még a leginnovatívabb megoldás sem talál támogatókra, ha nem praktikus. Ezért a Wiha a legtapasztaltabb szakemberekhez fordult a legjobb, kompatibilis rendszerek létrehozása végett. Sokéves tapasztalatuknak köszönhetően lehetővé vált egy olyan szerszámkészlet összeállítása, amely tökéletesen megfelel egy-egy adott iparág igényeinek. A következő lépés a funkcionális „csomagolás” kiválasztása volt. Nem csoda, hogy a választás a Veto Pro Pac hátizsákra esett – ez a legergonomikusabb és legkényelmesebb szerszámos táska a világon.
Fokozott mobilitás, nagy kapacitás és szabad kéz a magasban való munkavégzés vagy a mozgás során – ezek a szakemberek szempontjából kulcsfontosságú elemek. A szerszámok egy helyen való összegyűjtése időt, pénzt és idegeskedést takarít meg, minden kéznél van, ami azt jelenti, hogy a munka még soha nem volt ilyen kényelmes. 

Tökéletes felépítés az építkezésekre
Ugyan termékeket nem szabad a csomagolásuk alapján megítélni, de a Veto Pro Pac esetében érdemes kivételt tenni. A szerszámrendszereknek minden körülmények között helyt kell állniuk, mind steril környezetben, mind a felújítási káosz közepén, mind az óriási építési területeken. A Veto hátizsákot úgy tervezték meg, hogy még a legszélsőségesebb helyzetekkel is megbirkózzon.
„Felső része nejlonnal megerősített anyagból készül, ami ellenállóvá teszi a kopással és a sérülésekkel szemben. Az alsó rész polipropilénből készül, ennek köszönhetően a hátizsák alapja vízálló. Hátulja EVA habból áll, amely miatt a hátizsák tökéletesen illeszkedik a gerincünkhöz, csillapítja a rezgéseket és védi nemcsak a hátunkat, hanem a benne lévő szerszámokat is. A terméket széles, tartós pántok teszik teljessé, amelyek garantálják a szerkezet stabilitását – mondta Maja Sikorska, a Wiha munkatársa.
A villanyszerelőknek szánt rendszer 26 elemből áll, amelyek közül mindnek megvan a maga szigorúan kijelölt helye. A hátizsák űrtartalma a méretéhez viszonyítva lenyűgöző, két fő zsebbel felszerelve gyors hozzáférést biztosít a szerszámokhoz. Zsebekből összesen 46 van! Kicsi, nagy, hálós, mágneses, átlátszó. Így helyet kapnak a ragasztószalagok, bitek, filctollak és egyéb alapvető dolgok. A Veto Pro Pac tehát a rendezettség, ill. a károk elleni maximális védelem garanciája.
Érdemes megjegyezni, hogy a hátizsák teljesen megpakolva is stabil marad. Egy tartós kampó is rendelkezésre áll, amelynek köszönhetően a „kis műhely” létrára vagy állványra is felakasztható. Az egészet a villanyszerelők tapasztalataira alapozott praktikusság jellemzi.

Mi is található a szerszámos hátizsákban?
A Veto Pro Pac fedélzetén egy teljesen professzionális szerszámkészlet található, amely nélkül egyetlen villanyszerelő sem képes boldogulni. Ez huszonhat szigetelt, tanúsított és minden ergonómiai szabványnak megfelelő szerszámot jelent.

A rendszer többek között az alábbiakból áll:
▪ különböző vágók,
▪ fogók,
▪ laposfogók,
▪ slim szigetelésű csavarhúzók,
▪ feszültségérzékelő (érintés nélküli),
▪ mérőszalag,
▪ kilenc darabos imbuszkulcs készlet,
▪ kábelcsupaszító,
▪ kapcsolószekrény kulcs,
▪ elemlámpa.

Természetesen ez csak egy része a teljes felszereltségnek, amelyet érdemes további elemekkel bővíteni. A rekeszek és zsebek sokasága lehetővé teszi, hogy a szakemberek igazán meglepő mennyiségű szerszámot vihessenek magukkal. Egy munkahelyen soha nem lehet tudni, hogy mivel kell szembenézni, vagy kivel lehet találkozni, ezért a gyártó még tablet- és névjegykártya-tartót is kialakított. 

5 csillagos hátizsák
A Veto Pro Pac a 5 Star Systems kampány képviselője, az XXL III bőrönddel együtt. Modernség, funkcionalitás, biztonság, kényelem és elégedettség – ez az öt érték vezérelte a Wihát, amelyeket sikerült is elérni, állítják az amerikai szakértők, akiknek lehetőségük volt akcióban is tesztelni a Veto Pro Pac-ot.
A szerszámos hátizsák minden bizonnyal a hazai piacon is beválik. Ilyen felszereltséggel minden bizonnyal bármilyen munka olyan egyszerű lesz, mint egy fénycsőcsere. Ideje tehát felvenni a hátizsákot, és küldetésre indulni, szabad kézzel és tiszta fejjel!

További információ: www.wiha.com/showtime

(X)

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Szeptember 14-én jelent meg lapunk 2021/8-9. száma.
Néhány cikk rövide előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc – Arató Csaba: Megint új előírások, vagy mégsem?! (I.) – Megjelent az SZME-VB 2021
Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően az iparügyekért felelős miniszter Szakági Műszaki Szakbizottságot hozott létre, hogy az NGM-rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedését elősegítse. A Szakbizottság az Innovációs és Technológiai Minisztérium Iparszabályozási Főosztályával együttműködve a szakági rendeletek és szabályzatok vonatkozásában véleményt nyilvánít. Az NGM-rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Műszaki Biztonsági Szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki, azokat rendszeresen felülvizsgálja, és az adott időszak technikai színvonalának megfelelően frissíti. A 2021/8-9-es lapszámunkban induló cikksorozat tisztába teszi a tudnivalókat az SZME-VB 2021-el kapcsolatban.

▪ Pásztohy Tamás: Egységesített rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrények (II.)
Az E.ON, ELMŰ, ÉMÁSZ, MVM és MEE VET együttműködésének köszönhetően a fogyasztásmérő szekrény rendszerengedélyek egységesen megújultak és szeptember 1-től bevezetésre kerültek az új egységesített, rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrények, megkönnyítve ezzel a regisztrált villanyszerelők és villamosipari vállalkozások munkáját. A munkába a Hensel Hungária Villamossági Kft. is aktívan bekapcsolódott. A cég gyártóként és forgalmazóként 1993 óta meghatározó szereplője a magyarországi fogyasztásmérő szekrény piacnak. Cikkünk előző részében a szekrényekre vonatkozó általános érvényű jellemzőket tekintettük át, valamint az egyedi direkt mérőhelyek kialakítására alkalmas szekrényeket vettük górcső alá. 2021/8-9-es számunkban a cikk második, befejező része olvasható, amely a csoportos mérések és az egyedi, indirekt mérések kialakítása során alkalmazható új rendszerengedélyes szekrényeket tekinti át.

▪ Murvai István: Közép/kisfeszültségű transzformátorállomások tervellenőrzése és létesítésének műszaki ellenőrzése
A villamos tervező által kivitelezésre átadott villamos terveket a villamos kivitelezőknek és a beruházó műszaki ellenőrének is felül kell vizsgálnia. Tartsuk szem előtt, hogy az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017.(XII.17.) keltű NGM-rendelet hatálya alá nem tartoznak a villamosművek és a villamosműhöz tartozó villamos berendezések, azonban a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V váltakozó feszültségnél vagy 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségen csatlakozó felhasználói berendezésre vonatkozik a hivatkozott rendelet. A 2021/8-9-es számunkban megjelenő cikk a beruházói műszaki ellenőrök mindennapi munkavégzését szeretné segíteni a műszaki átadás-átvételi eljárásokban. 

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (VI.)
A technológiai fejlődés újból és újból kihívást jelent az eszközök, a készülékek és a rendszerek elektromágneses kompatibilitásának biztosításában, legyen szó megújuló energiára való áttérésről, intelligens hálózatokról, e-mobilitásról vagy okos otthonokról. Ma a felhasználók természetesnek veszik, hogy az új technológia elvárt funkciói megbízhatóan működnek. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, az elektromágneses összeférhetőség figyelembevétele mind a tervezés, mind a telepítés során állandó feladat marad. 2021/8-9-es számunkban folytatódik az EMC-vel foglalkozó cikksorozatunk.

A túlszabályozás csökkentése érdekében az innovációért és technológiáért felelős miniszter kiadta az egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról szóló 27/2020. (VII. 16.) ITM-rendeletet, amelyben elrendelte hét különböző műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendelet jogharmonizációs és deregulációs célú módosítását.

A módosított rendeletek között van az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet is, amelynek 1. melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat-ot (VMBSZ).
Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően az iparügyekért felelős miniszter Szakági Műszaki Szakbizottságot hozott létre, hogy az NGM-rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedését elősegítse.
A Szakbizottság az Innovációs és Technológiai Minisztérium Iparszabályozási Főosztályával együttműködve a szakági rendeletek és szabályzatok vonatkozásában véleményt nyilvánít. Az NGM-rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Műszaki Biztonsági Szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki, azokat rendszeresen felülvizsgálja, és az adott időszak technikai színvonalának megfelelően frissíti.
Az NGM-rendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának. A szakági műszaki előírások alkalmazása önkéntes. A hivatkozott jogszabályokon túlmenően előírtakat ajánlásként kell értelmezni.

A 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet és a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) is több helyen jelentős mértékben módosult! Ezt járjuk körül az Elektroinstallateur szaklap 2021/8-9-es számában induló cikksorozatban.

A szakági oldal és maga az SZME-VB 2021 itt érhető el:
https://www.termekpont.hu/Termekpont/Szabalyzatok/villamos-muszaki-biztonsagi-szabalyzat

Folytatódhat a napelemes rendszerek térhódítása, miután júliustól is megmaradt a korábbi, úgynevezett szaldó elszámolás. Eszerint az ügyfelek a napelemes rendszerük által megtermelt energia mennyiségét levonhatják az elfogyasztott energia mennyiségéből és továbbra is a különbözet alapján számolják ki a villanyszámlájukat.

A döntés azokra az ügyfelekre is vonatkozik, akik szeretnék az akár 50 százalékos, vissza nem térítendő otthonfelújítási támogatást igénybe venni napelemes rendszer telepítéséhez, és így otthonuk korszerűsítéséhez. A változás értelmében a jelenleg folyamatban lévő napelemes rendszerek telepítése esetében sem szükséges a rendszereket június 30-ig hálózatra kapcsolni ahhoz, hogy szaldó elszámolásba kerüljenek.

Ezzel újabb lendületet kaphat a robbanásszerűen növekvő napelemes piac. Az átmenetileg megmaradó szaldó elszámolásnak köszönhetően sokan vághatnak bele mégis a korszerű, környezetbarát és gazdaságos beruházásba azok közül, akik attól tartottak, hogy az elszámolási rendszer június végére tervezett változása miatt esetleg rosszabbul járhatnak a jövőben, és emiatt korábban elbizonytalanodtak, hogy telepítsenek-e napelemes rendszert.

Az E.ON Hungária Csoport tapasztalata alapján az év első felében hatalmas roham indult a napelemekért – a vállalatcsoportnál tavalyhoz képest megduplázódott a megrendelések száma. Az energiacég arra számít, hogy a szaldó elszámolás maradásával az év második felében is kiemelkedő lesz az érdeklődés.

A vállalatcsoport tavasszal készített, nem reprezentatív felmérése szerint az 1500 válaszadó 58 százaléka mondta azt, hogy szeretne napelemes rendszert telepíteni. Döntésükben a legfőbb motiváció a környezettudatosság és a gazdasági megfontolás. Utóbbira jó példa, hogy egy 25-30 négyzetméteres, árnyékmentes tetőfelületre elhelyezett rendszer nagyjából képes fedezni egy átlagos magyar háztartás egész éves villamosenergia-fogyasztását. A beruházás átlagosan 7-10 év alatt térül meg, és még évtizedekig szolgálja a családot.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

Az International Women in Engineering Day, a műszaki területeken dolgozó nők eredményeire kívánja felhívni a figyelmet, és arra ösztönöz, hogy minél több nő válassza ezt a karrierutat.

A nők még mindig alulreprezentáltak a műszaki területeken, holott ezek számos lehetőséget kínálnak számukra mind a kutatás, mind a műszaki felsőoktatás, mind a mérnöki pálya területén. A statisztikák szerint a lányok az iskolai tanulmányaik során kisebb valószínűséggel gondolnak jövőbeli hivatásként a mérnöki pályára, pedig a műszaki tudományok iránti érdeklődés általában fiatalkorban kezdődik. Ennek még mindig társadalmi, kulturális, neveltetésbeli okai vannak.
A Society of Women Engineers (SWE) adatai szerint a női hallgatók érdeklődése a mérnöki szakok iránt világszinten nőtt, de még mindig elmarad a férfi hallgatók egyetemi felvételi arányától. Hasonlóképpen, az SWE adatai azt mutatják, hogy a mérnöki szakmában dolgozóknak csak 13%-a, és a műszaki karokon oktató tanároknak mindössze 17%-a nő.
A nők számára nagyobb önbizalom szükséges egy mérnöki karrier elkezdéshez, ehhez azonban egyrészt a nemekhez fűződő társadalmi előítéleteket kell leküzdeniük, másrészt a pályaválasztás előtt álló lányok és szüleik műszaki pályaválasztással kapcsolatos tévhiteit kell eloszlatni.
Engedtessék meg nekem, hogy kivételesen most nőként, mérnökként saját szubjektív gondolataimat is megosszam lapunk oldalán. Műszaki beállítottságú felmenőkkel, mérnökcsaládból származva nem volt kétséges, hogy műszaki páyára menjek. Már gyerekkoromban jobban érdekelt a barkácsolás és a szerszámok, mint a babák. Azonban később mind a BME-n, mind eleinte munkám során számtalanszor kellett bizonyítanom az előítéletekkel szemben. Édesanyám, aki szintén mérnök volt, azt vallotta, hogy a nőknek mindig valamivel többet kell tudniuk, tenniük azért, hogy „közel” azonos módon elismerjék őket, pláne egy ennyire férfias pályán.
Ki tudja, talán szép lassan ez is változni fog!
(Fotók: ABB)

Jáni Katalin

A szakvásárok kövezik ki a gazdasági fellendülés útját – hangsúlyozta Nicola Beer, az Európai Parlament alelnöke és Wolfgang Marzin, a Messe Frankfurt GmbH elnök-vezérigazgatója, amikor a legnagyobb német vásárszervező székhelyén találkoztak. A nemzetközi vásárok fontos szerepet játszanak az erős, stabil és egészséges gazdaságban.

A nemzetközi vásáripar 2020 eleje óta hatalmas kihívásokkal néz szembe, amelyeket a koronavírus világjárvány jelentett. A vásárok bezárásával szinte egyik napról a másikra eltűntek azok a marketing-, kommunikációs, rendelési és kapcsolatépítési platformok, amelyek minden iparág számára oly fontosak az ügyfélkapcsolatok kialakításához és fenntartásához, valamint az értékesítés generálásához.
„A kereskedelmi vásárok nemzetközi bemutatóterek és erős bástyák az iparágak számára, és nagyban hozzájárulnak a gazdasági prosperitáshoz. Ha a vásárok és konferenciák nem tudnak megrendezésre kerülni, az nemcsak a kiállító vállalatokra, hanem az egész gazdaságra nézve is jelentős mértékű következményekkel jár. A vásárok elengedhetetlenek egy egészséges és sikeres gazdasághoz." – mondta Nicola Beer.
Ezért van szüksége az európai vásáriparnak arra, hogy a döntéshozók egyértelmű állásfoglalást adjanak a rendezvények folytatásáról. Spanyolország, Nagy-Britannia és Hollandia már bebizonyította, hogy az olyan nagyszabású rendezvények, mint a vásárok és a konferenciák ismét lehetségesek. Németország különösen fontos a nemzetközi üzleti élet számára, és meg kell mutatnia, hogy a higiéniai és tesztelési koncepciókban szerzett tapasztalatok alapján Európa-szerte lehetséges a vásáripar teljes újranyitása.

A neves ifo Gazdaságkutató Intézet tanulmánya szerint a Messe Frankfurt rendezvényei a múltban országosan évente 3,6 milliárd eurónyi vásárlóerőt generáltak, nem is beszélve a 657 millió eurónyi adóbevételről. A vásárok elmaradása vagy elhalasztása másodlagosan is óriási hatással jár, nemcsak a szállodákra, éttermekre és bárokra, hanem a közlekedési és szolgáltató cégekre és a kiskereskedőkre is. A tanulmány szerint a Messe Frankfurt rendezvényei több mint 33 000 munkahelyet biztosítanak Németország-szerte.

"A gazdaság tükreiként a vásárok már többször is szembesültek válságokkal, és most újra a gazdaság stabilizátoraként fognak szerepelni. Ennek oka, hogy a vásárokon a legrégebbi és legértékesebb valutánkkal, a bizalommal kereskednek" - mondta Wolfgang Marzin. Megjegyezte, hogy „bár a digitális és a hibrid rendezvényformátumok a válság idején ismét bebizonyították a vásárok rugalmasságát és sokszínűségét, tartós bizalmat csak személyesen lehet teremteni. Szoros partnerségek nem tudnak kialakulni egy tisztán digitális színtéren".

Az AUMA – a Német Vásárszövetség által az ifo tanulmánya alapján végzett számítások szerint a koronavírus okozta intézkedések miatt lemondott vásárok csak Németországban már most is mintegy 40 milliárd euró negatív gazdasági hatást okoztak. És ez a szám még csak meg sem közelíti azokat a veszteségeket, amiket az elmaradt üzletkötések jelentenek, amelyek azért nem jöttek létre, mert a rendezvények nem kerültek megrendezésre.
A vásárok lehetővé teszik az újdonságok szemléletes bemutatását és nem csupán egy virtuális benyomás alapján. Megtapasztalható, körbejárható, minden érzékszervre ható módon – olyan lehetőség ez, amelyek máshol nem állnak rendelkezésre. Ezért a vásárszervezők, a kiállítók és szolgáltatóik most egyértelmű jelzést várnak a vásárok folytatásának engedélyezéséről. A lenyűgöző biztonsági és higiéniai koncepciók, a legmodernebb szellőzőrendszerek, a biztonságosan kialakított kiállítótermek és a látogatókezelés új formái maximális biztonságot garantálnak a vásárok és konferenciák számára.

Idén június 2-án immár hatodik alkalommal rendezték meg a Global Exhibitions Day-t,  a Globális Kiállítások Napját. A cél, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a kiállítások a gazdasági fellendülés leghatékonyabb gyorsító pályái. Másfél év óta ez a terület is nehéz időszakon és nagy változásokon megy keresztül.

Az UFI, a Kiállítási Ipar Világszövetség június 9-10 között megrendezésre kerülő konferenciája idén különös jelentőséggel bír, mivel a világgazdaság számára a vásárok döntő szerepet játszanak a gazdasági fellendülésben, újjáélesztik a vállalatokat és az ágazatokat, munkahelyeket teremtenek, és az üzleti turizmus egyik fő forrását jelentik.

Június-júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Június 8-án jelent meg lapunk 2021/6-7. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

Ezzel a mottóval tart online szakmai délutánt a MEE-VET 2021. május 19-én 17 órai kezdettel. Terítéken az új, 2021. szeptember 1-től bevezetendő rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyek kialakítása. 

Ez a szakosztály több elemből álló sorozatának harmadik állomása. A szakmai délután keretében a rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyek kialakítását és bevezetését járják körül az elosztói engedélyesek és a gyártók szempontjából.

 Házigazda: Kovács László (MEE VET elnök), Kovács Attila Zoltán (E.ON Méréstechnológiai Szakreferens) és Pásztohy Tamás (a Hensel Hungária Kft. munkatársa)

Időpont: 2021. május 19. 17:00 óra

Megrendezés: Microsoft Teams-en keresztül

A rendezvényre becsatlakozni az alábbi linken tudnak:

Kattintson ide a jelentkezéshez, és az értekezlethez való csatlakozáshoz!

Érdemes elmenteni az időpontot a naptárunkba!

Növelje meg a kábelazonosítás sebességét a körbetekerhető címkékhez való új Wraptor A6200 nyomtató-felhelyezővel. Nagyobb rugalmasság, könnyebb és kompaktabb kialakítás.

A Brady új automatizált címkéző eszköze a hatékonyság növelését szem előtt tartva lett kifejlesztve. Ismerje meg a körbetekerhető címkékhez való Wraptor A6200 nyomtató-felhelyezőt.

A cellarendszerű gyártás és a folyamatvezérelt összeszerelés során a munkahelyek rugalmassága kulcsfontosságú a munkafolyamatok hatékonyságának javításakor.
Itt a lehetőség ennek elérésére. A hatékonyság javítására optimalizált Wraptor A6200:

• szűk helyeken is elfér
• könnyen mozgatható
• 7 másodperc alatt nyomtat és teker körbe egy vezetéket

Ez teszi a Wraptor A6200 készüléket kiváló értéket jelentő, munkaerő-takarékos és automatizált megoldássá – ami ráadásul elérhető árú is.

Nézze meg a megoldást működés közben

Brady Kábel- és vezetékazonosítási megoldások >>

W.H. Brady nv Mo-i KKK
2040 Budaörs, Magyarország
Liget u. 3/2
www.brady.hu
Central_Europe@bradycorp.com

▪ Arató Csaba, dr. Novothny Ferenc: Szemelvények az „Érintésvédelmi Munkabizottság” szakmai válaszaiból
Az „Érintésvédelmi Munkabizottsághoz” beérkezett szakmai kérdésekre adott válaszok közül szokás szerint a lapunk szakterületét érintőket ismertetjük. Többek között szó esik arról, hogy van-e irányadó követelmény egy áramkörben a dugaszolóaljzatok maximális számának kiépítésére vonatkozóan (lakás és ipari jellegű területeken); létezik-e valamilyen maximális előírás/ajánlás az áram-védőkapcsolókra kapcsolható világítási és dugaszolóaljzat áramkörök számára vonatkozóan; milyen javaslatok vannak az áram-védőkapcsolók érzékenységére/alkalmazhatóságára a szelektív, az AC, A, B és egyéb típusokra vonatkozóan (érzékenységük zavartatásának figyelembe vételével); önkormányzati lakásban kinek a kötelessége az ingatlan belső hálózatát érintésvédelmi szempontból ellenőrizni stb. Ezekkel a témákkal foglalkozik, és még sok más kérdésre is válaszokat ad a 2021/6-7-es számunkban megjelenő cikk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Folyamatosan nő a napelemek hatásfoka
A számos, korábbi kiállításokon (pl. Intersolar) bemutatottakon kívül is vannak új és további fejlemények a napelemes erőművek és a villamosenergia-tárolási technológiák piacán. Új védelmi technológia növeli a napelemes rendszerek rendelkezésre állását, és a hatékonyabb tárolási rendszerek biztosítják a nagyobb arányú saját villamosenergia-felhasználást. Nagy hatékonyságú és teljesítményű napelem-modulok jelennek meg a piacon, nagyobb teljesítményű félcellás megoldásokkal bővül a kínálat, beépített villám- és túlfeszültség-védelmi eszközök nyújtanak védelmet, háromfázisú hibrid inverterek terjednek el, korszerűbb tárolási megoldások szolgálják a napenergia eltárolását, vezérlő- és optimalizáló rendszerek, online platformok segítik a napenergia hatékonyabb felhasználását. Mindezekről részletesen a 2021/6-7-es számunkban megjelenő cikkben olvashatnak.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (V.)
A készüléktechnikában a különböző feladatokra különböző kapcsolási módok alakultak ki és ezek térben is elkülönülnek, és a galvanikus csatolás elkerülésére nem rendelkeznek közös tápegységgel sem. Az induktív csatolás minimalizálása érdekében az áramkörök a lehető legkisebb hurkot alkotják, míg a potenciálkiegyenlítés megakadályozza, hogy kiegyenlítő áramok zavarfeszültséget keltsenek. Mind a villamos berendezések, mind a villamos készülékek rendszerszintű alkalmazásában megfelelő védelmi áramköröket kell megvalósítani, ha a leírt intézkedések nem elegendőek. Az elmúlt évek gyakorlatában a védelmi célú elválasztás és a megfelelő vezetékezés gazdaságos módszernek bizonyult. A védett tér kialakítására törekvő gondolkodás nem új keletű. Mind az Rb (Ex) védelmi technológiában, mind a villámvédelmi technológiában használják a védett tér koncepcióját, és a gyakorlat igazolta az alkalmazás előnyeit: a védett tér létrehozása lehetővé teszi – ebben a megkülönböztetett térben – a veszély mértékének megfelelő paraméterű, érzékenységű (érzéketlenségű) eszközök és alkatrészek alkalmazását. 2021/6-7-es számunkban már az ötödik részéhez ér az Elektromos összeférhetőségről szóló cikksorozatunk.

▪ Murvai István: A villamos tervezők és a villamos kapcsolóberendezés-gyártók közös biztonságtechnikai feladatai
A létesítmények rendeltetésétől függetlenül a biztonságos üzemeltetés műszaki feltételeit a szabvány előírások ismeretével, a villamos szerkezetek ismeretével, megfelelő kiválasztásával és alkalmazásával, valamint jogszabályismerettel és -követéssel kell biztosítania, a létesítésben közreműködő minden villamos tervezőnek, valamint villamosberendezés-gyártónak. A létesítmények installációs villamos berendezései tervezőinek, az épületgépészeti villamos berendezés tervezőinek, valamint a telepítésre kerülő technológiai gépek gépészeti és villamos tervezőinek olyan részletességű műszaki kivitelezési tervdokumentációt, illetve gyártási dokumentációt kell készíteniük, hogy az abban foglalt tervutasítások betartásával a villamos kivitelezők és berendezésgyártók az üzemeltetők részére maradéktalanul biztosítsák a létesített villamos berendezés veszélytelen üzemeltetésének műszaki feltételeit. A 2021/6-7-es számunkban megjelenő cikk részletesen ismerteti a villamos tervező és berendezésgyártók feladatait, és szokás szerint bemutat néhány hibát a gyakorlatból. 

▪ Kovács Ádám: eMobility megoldások (III.) – Energiamenedzsment
Az autótöltők közül ma már a 11 kW és a 22 kW töltő általános típusnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a 16 A és a 32 A igény nem csak családi házaknál jelent kihívást, de olyan helyeken is ahol több töltési pontra van igény, legyen az akár szálloda, irodaház vagy cégek telephelye. Emiatt mindenképpen meg kell fontolni, hogy olyan berendezést válasszanak, ami képes energiamenedzsmentre, még akkor is, ha a jelenlegi igények alapján nem szükséges, de később hasznos lehet ez a plusz tudás. Természetesen a rendelkezésre álló energiát nem csak az ingatlan és a töltő között lehet megosztani, hanem több töltőpont között is. Egy nagyobb parkoló esetében (szálloda, irodaház stb.), ahol már több töltési lehetőségre is mutatkozhat igény, kiemelten figyelni kell a rendelkezésre álló betáplálásra, és kimondottan hasznos lehet az energiamenedzsment. De mi is kell a jól működő energiamenedzsmenthez? Erre a kérdésre ad választ a cikksorozat 2021/6-7. számunkban megjelenő befejező része.

▪ Dr. Csanádi Károly: Tájékoztatás, tapasztalatok, vélemény és az információs lehetőségek gyűjteménye a kkv-szektor vállalkozásainak, tevékenységük újraindításához
A járványveszély idején a magánszemélyek legtöbbször az építési-szerelési és szakipari munkák kivitelezésének hibás teljesítésével, az anyagvásárlásra átvett előleggel való elszámolás elmaradásával, számlavitával, az online vásárlással, valamint a mesterlevelek, bizonyítványok és oklevelek hitelesítésével kapcsolatban adták elő sérelmeiket és kérdéseiket. A vállalkozói tanácskérés-tanácsadás során sok olyan gazdálkodási és élethelyzet került felszínre, amelynek tapasztalatai feltétlenül tovább gondolásra érdemesek, és vannak olyanok is, amelyek változtatást igényelnek a gazdálkodó szervezetek működtetésében. Fontos, hogy a vállalkozások folyamatosan és gyakran tekintsék át az őket érdeklő lehetőségeket a tartalmi változás miatt. A 2021/6-7. számunkban megjelenő cikkben lévő gyűjtemény tartalmazza a vállalkozók érdemi ügyintézését, hitelfelvételét segítő elérhetőségeket, és támogatja a gazdaság újraindításához szükséges tájékozódást és felkészülést.

A klubnap előadója: Arató Csaba

Az előadás során az alábbi kérdésekre kaphatunk választ:

• Mely ÉVÉ szabványok érvényesek?
• Hogy kell helyesen kialakítani a TN nullázásos érintésvédelmet?
• Milyen tervezési, számítási, ellenőrzési összefüggései vannak a TN érintésvédelemnek?
• Mekkora érintési feszültség léphet fel, és mennyi ideig?
• Érvényes–e az alfa tényezős számítási eljárás?
• Mikor kötelező, és mikor nem az áramvédő kapcsoló?
• Melyek az ellenőrzés legfőbb előírásai? 

Az eseményhez számítógépén vagy a mobilalkalmazásban a Microsoft Teams alkalmazáson keresztül lehet csatlakozni.
Kattintson ide az értekezlethez való csatlakozáshoz

Május elején döntött a Hungexpo – meghallgatva a kiállítók véleményét – az üzleti rendezvények tartásával kapcsolatos bizonytalanság és a felkészülési idő rövidsége miatt, hogy az idei Construma, OtthonDesign és Hungarotherm valamint az Ipar Napjai kiállításokat kizárólag a virtuális térben rendezi meg.

Ganczer Gábor, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy bár nagyon várták a személyes találkozást a kiállítókkal és a látogatókkal, a jelenlegi helyzetben kénytelenek voltak a digitális megvalósítás mellett dönteni. A cég folyamatosan figyelemmel kíséri az átoltottság mértékéhez kötött újranyitási ütemtervvel összefüggő szabályozást és kormányzati nyilatkozatokat, ugyanakkor a színvonalas kiállítás megszervezéshez és a szakmai programok összeállításához hiányzik a kiszámítható környezet. A rendezvényszervezéshez tervezhetőségre van szükség, hiszen egy komplex rendezvényprogram összeállítása, meghirdetése nem kivitelezhető enélkül.

A virtuális Construma otthonteremtési kiállításcsokrot június 2–6. között, a virtuális Ipar Napjait június 15–18. között, míg a 15. MACH-TECH szakkiállítást jövő májusban már fizikailag rendezi meg a Hungexpo Zrt. 

Az üzletkötés nem állhat le, csak a személyes találkozóhely helyett a digitális platformra helyeződik át. A virtuális kiállítás egy olyan könnyen használható, innovatív felület, amely online kapcsolatot biztosít a kiállítók és a látogatók számára. A platform az idei AGROmashEXPO alkalmával már jól vizsgázott és a júniusi kiállításokon is ingyenesen várja a látogatókat.

A Hungexpo hisz abban, hogy a járvány lecsengésével, az eddig megszokott, szükséges biztonsági intézkedések betartásával a kiállítások nemcsak újra indulnak, hanem továbbra is a magyar gazdaság fellendülésének motorjai lesznek.

A Wiha a Showtime téma keretei között mutatja be szerszámrendszereinek, szerszámpalettáinak és szállítási megoldásainak széles választékát. A színpad az ún. Ötcsillagos Rendszereké – 16 kiválasztott készlet vagy rendszer, amelyek különböző módon segítik a felhasználókat a mindennapi munkájuk során. A mechanikus szerszámok terén számos innovációt, valamint az elektromos és az e-mobilitás szektorban bevált, legújabb megoldásokat tartalmaznak.

A különböző szektorok felhasználói kényelmesen választhatnak testreszabott megoldásokat az Ötcsillagos Rendszerek közül, amelyek megfelelnek a saját igényeiknek, alkalmazási és tevékenységi körüknek.

Megoldások széles választéka különféle igényekhez
A kisebb szettek és multifunkcionális táskák mellett a Wiha termékkínálata új szerszámos hátizsák készleteket, L-XXL méretű szerszámosláda szetteket és átfogó műhelykocsikat tartalmaz az e-mobilitási autóipar számára. Az egyes rendszerek tartalma és funkciója mindig az egyes célcsoportok speciális igényeire alapul. A készletek tartalma az ügyfélfelmérések során szerzett visszajelzésekre alapul. A minden esetet lefedő 16 sztár a Wiha cég válasza a helyzetalapú kihívások, igények és kívánságok sokféle változatára. 

A szerszámkészletekbe való befektetés sokféle előnnyel jár
Műhelyben, építkezésen vagy szervizelés közben gyakran a rendelkezésre álló szerszámok határozzák meg, hogy mennyire hatékonyan, milyen minőségben és milyen biztonságosan végezzük el a munkát. A szerszám-kiskereskedők széles kínálatát nézve azonban gyakran nehéz megtalálni a legmegfelelőbb szerszám-összeállítást egyedi alkalmazási célokra. Itt jön képbe a Wiha, hogy ezt a feladatot átvegye a felhasználóitól. Optimális szerszámkészleteket állítottak össze konkrét munkahelyi feladatokhoz, és ezen túlmenően olyan szállítási és tárolási megoldásokba csomagolják ezeket, amelyek maguk is további előnyöket kínálnak. Például kényelmes gurítási vagy hordozási lehetőséget, valamint egyéb sokoldalú, praktikus kényelmi funkciókat. A kombinálható vagy akár bővíthető rendszerek emellett helyet, fáradtságot és időt takarítanak meg.

Szervizelés, hosszabb építkezési projekt vagy csak rengeteg rögzítési feladat – a különböző szerszámkészletek előnyt jelentenek
A szervizelési munkák esetében általában elegendő egy szektorspecifikus szerszámokból álló alapkészlet, legyen szó mechanikus vagy szigetelt szerszámokról villanyszerelők számára. Az ilyen projektek gyakran rengeteg mozgással járnak. Ilyen esetben az új L szerszámhátizsák készletek – szerelő vagy elektromos változatban – kifinomult eszközválasztékot és kényelmes hordozhatóságot kínálnak. Vastagon párnázott hordszíjak, akasztóhorog, különféle rekeszek a szervezett tároláshoz és robusztus kialakítás. Ez csak néhány a hátiszák jellemzői közül. Azok számára, akik kedvelik a klasszikus dobozrendszert, az XL szerszámtartó készlet és az L alapváltozat megfelelő alternatívát jelent.

Ezzel szemben a nagyobb építkezési projektek átfogó szerszám-szettet igényelnek, hogy minden eshetőségre készen álljunk. Ebben az esetben az óriási kerekekkel ellátott, 100 részes, elektromos XXL III szerszámtartó készlet a megfelelő választás. A professzionális eszközök széles választéka maximális rugalmasságot biztosít. Maga a tok használható mobillépcsőként, valamint integrált fűrészelési lehetőséggel rendelkező munkapadként vagy ülésként. A további tároló rekesz helyet biztosít még több eszköznek, kiegészítőnek vagy anyagnak.

Ha számos széleskörű rögzítési feladattal állunk szemben, a speedE^® Industrial vagy a speedE^® II electric e-csavarhúzó jelenti a legnagyobb segítséget. Ezek elektromosan támogatják a felhasználót az egyébként időt és erőfeszítést igénylő rögzítési feladatok során. Először automatikusan és gyorsan csavarják be a csavarokat, majd az anyagot védő ütköző lép működésbe. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy finoman rögzítsék a csavarokat a helyükön. A nyomatékadapterekkel és a számos slimBit bitfejjel való kombináció a lehető legnagyobb rugalmasságot kínálja.

A szerelői szektorban az ötcsillagos rendszerek termékcsaládjának egy 60 darabos dugókulcs csavarhúzó és bitkészlet is a részét képezi, amely egy kényelmes L-Boxx-ban található, valamint egy 40 darabos készlet, amely funkcionális táskát és övcsipeszt tartalmaz. Különböző profilú és alkalmazási területű, finoman fogazott racsnis kulcsokkal, valamint robusztus és kényelmes szállítási megoldásokkal nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot kínálnak a mobil munkavégzés során. 

Optimálisan felszerelt mobil műhely
Az e-mobilitás szektor új kihívások elé állítja az autószerelőket. A speciális és szigetelt eszközök helyes használata elengedhetetlenül fontos az e-autók karbantartása és javítása szempontjából. A műhely megfelelő szakmai és biztonsági eszközökkel való felszerelése most könnyen és egyszerűen elvégezhető. Erre a célra kínálja a Wiha az e-Mobility szerszámkészletet, valamint a teljesen felszerelt e-Mobility műhelykocsit. Ezek a készletek az e-autók karbantartásához szükséges összes eszköz átfogó kínálatát nyújtják.

A felhasználók többek között a Showtime landing page-en tájékozódhatnak az összes többi „sztár és sztárjelölt” előnyeiről.

További információ: www.wiha.com/showtime

(X)

Májusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Május 11-én jelent meg lapunk 2021/5. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: PELV-áramkör „védővezetője”
Cikkünkben a címben szereplő témakört egy olvasói levélre válaszolva járjuk körül. Az olvasó törpefeszültségű rendszerben védővezető kapcsolatot akar készíteni. Azonban nem egészen világos, hogy a villamos berendezés testét akarja védővezetőbe bekötni, vagy egyik aktív vezető megfelelő pontjának földelésével az üzemi földelést kívánja alakítani, vagy esetleg mindkettőt. A válaszadáshoz először is érdemes tisztázni, hogy miben különböznek a PELV- és a SELV-áramkörök. A májusi számunkban megjelenő cikk ismerteti a PELV- és a SELV-áramkörök különbözőségeit, a SELV- és PELV-áramkörökre vonatkozó követelményeket és a vezetők méretezését.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (IV.)
Az áram háromfázisú szimmetrikus terhelésnél, és háromvezetékes ellátásnál a három (aktív-) fázisvezetőn át folyik oda-vissza, míg egyfázisú fogyasztók szimmetrikus elrendezése esetén a három aktív fázisvezető valamelyikén át folyik az áram a fogyasztóig és a nullavezetőn (N) folyik vissza. Így zártak az áramkörök! A védővezető (PE) a kisfeszültségű főelosztó fő földelőkapcsára csatlakozik. Hiba (testzárlat, túlfeszültség) esetén ez a csatlakozás biztosítja a túláramvédelmi készülék vagy túlfeszültség-védelmi eszköz működését. A földelő-rendszer tehát az épület minden védelmi intézkedésének alapja. A gyakorlatban a hálózat soha nem ideális. Habár a hálózati zavartatási vizsgálatokhoz 50 ohmos csatoló impedanciát alkalmaznak, ez a méret azonban csak a metrológiai feltételek meghatározására szolgál. Májusi számunkban folytatódik az elektromágneses összeférhetőséggel foglakozó cikksorozatunk.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építési szerződés régen és most
A kivitelező szakember nem vitatta, hogy az építés, a magas- és mélyépítés az összes gépészeti, elektromos és szakipari munkákkal együtt vállalkozási tevékenységnek minősül, de azért az egyes szakterületek és a szakemberek jogosultsági besorolásai is egymástól jól elkülöníthetők, akár önállóan is kivitelezésre, felújításra és létesítésre irányuló szerződés tárgyát képezhetik, és jelentősen különböznek minden más vállalkozástól. Az építészeti csodák bizonyítják, hogy minden új építmény egyszeri és megismételhetetlen. Két épület lehet hasonló, de nem ugyanolyan. A 2014. március 14. napjáig hatályban volt Polgári Törvénykönyv (régi Ptk. 1959. évi IV. törvény) a vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok mellett tartalmazta az építési és a technológiai szerelési munkák szerződéseire vonatkozó sajátos rendelkezéseket. Az új Ptk. elnevezése: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, amelynek vállalkozási szerződésekre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit tekinti át a májusi számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Új létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése – munkaközi feladatok és egyeztetések
A különböző rendeltetésű létesítmények villamos berendezésének létesítésében a műszaki biztonsági területen egyetemleges felelősséggel és kötelezően együtt kell működniük a kivitelezési tervdokumentációt elkészítő villamos tervezőknek, a villamos kivitelezőknek, a felelős villamos műszaki vezetőknek, a villamos tervezői művezetőknek, a villamos műszaki ellenőröknek, és a villamos berendezés felülvizsgálóknak. Az eltérő műszaki szakterületeken dolgozó szakemberek egymást segítő együttműködése biztosítja a létesítmények villamos berendezésének biztonságos használhatóságát. A létesítmény tervezésében résztvevő villamos tervezők felelősséggel tartoznak a tervezői műszaki megoldásokért, de a felelősség a következők szerint megosztott a villamos berendezés létesítését végző kivitelezőkkel. Minden egyes, a létesítésben részfeladatot vállaló kivitelező vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, ami a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A májusi számunkban megjelenő cikk a berendezések létesítésének villamos tervezői és kivitelezői, műszaki ellenőri feladatait ismerteti, és nem marad el néhány gyakorlati hiányosság bemutatása sem.

▪ Kovács Ádám: eMobility megoldások (II.) – Vállalati lehetőségek
Az otthoni töltés egy egyszerű séma szerint zajlik, hiszen a saját ingatlanunkon a saját autónkat a saját hálózatunkról töltjük, rendszerint egyetlen töltővel. Azonban ettől a legegyszerűbb esettől továbblépve az úgynevezett fél publikus vagy publikus autótöltések esetében már más a helyzet. Az eMobility megoldások felhasználási szempontból három fő csoportra oszthatóak. Az egyik a már korábban említett Privát töltési megoldás, vagyis például az otthon végzett töltés. A másik a Publikus töltés, amely esetében egy bárhol elhelyezett töltőt bárki korlátozás nélkül használhat, illetve harmadik a kettő közé beékelődő Vállalati töltésmegoldás. A fél publikus vagy más néven vállalati töltések alatt azok a megoldások értendőek, amikor egy cég tulajdonában lévő töltőn jól behatárolható, ámde folyamatosan változó személyek kívánnak töltést végezni. Vagyis például szállodák vendégei, irodaházak bérlői vagy esetlegesen egy vállalat saját alkalmazottai. Ezen természetes vagy jogi személyek egy meghatározott időszakon belül tudnak töltést végezni, vagyis, míg valaki egy szálloda vendége, az adott irodaház bérlője vagy éppen egy cég alkalmazottja. A cikksorozat májusi számunkban megjelenő része a vállalati töltésmegoldásokkal – vendéglátás, gasztronómia, ingatlan bérlői (irodaházak), céges flotta – foglalkozik.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XIX.) – az adatlapok hitelessége
Nem állt messze az igazságtól annak az építési vállalkozónak az álláspontja, aki akként vélekedett, hogy az építőipari munkák kivitelezését – beleértve az elektromos, az épületgépészeti és a szakipari munkákat is – régen is, jelenleg is, és a jövőben is az elnevezésétől függetlenül építési, illetve ma már építésre vonatkozó vállalkozási szerződés alapján végzik a kivitelezők. Vajon a napelem-gyárba, csak egyforma cellák érkeznek? Mert akkor könnyű lenne a helyzet. Minden cellagyártás valójában egy soklépéses, bonyolult folyamat, amelynek – mint minden gyártásnak – van egy adott szórása (itt elsősorban a villamos paraméterekre kell gondolni). A cellagyártó a kimeneti termékeket csoportokba rendezi (legjobb, közepes, gyenge, rossz – Grade-A, Grade-B, Grade-C, Grade-D), és ezek külön árazást is kapnak. A napelem-gyártók – akik megvásárolják a cellákat – ezekből állítanak össze egy „mix” keveréket, mert csak így lesz költséghatékony a termelés. A cikksorozat májusi számunkban megjelenő része kitér a közkedvelt TIER-1 lista rejtelmeire, és a gyári adatlapok adatainak hitelességére is.

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Április 13-án jelent meg lapunk 2021/4. száma.
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XVIII.) – A napelemek hatásfoka 2.
Sajnos a napenergia-iparban több ilyen fogalom is van, amely téveszmékkel terhelt. Ide tartozik a hatásfok kérdése is, amelyet több fontos tévedés homályosít el. Hatásfok alatt egy berendezés, eszköz, folyamat, rendszer stb., valamely bemeneti és kimeneti jellemzőjének (paraméterének) aránya értendő. A napelemes energiaátalakítás egy sok elemből álló rendszerrel történik. Bennünket elsősorban az érdekel (főleg a megtérülés miatt), hogy egy adott nagyságú befektetéssel, mekkora hozam kapható kWh-ban mérve. Ezért érdemes egy újabb – de hasonló – mérőszámot bevezetni, a hatékonysági vagy teljesítési tényezőt. További, hatásfokjellegű tényező a kapacitás („hozam kapacitás”). A kWh-ban megadott éves energiahozamot viszonyítja, a telepített kapacitáshoz, óránként súlyozásban (egy év=8760 óra).
A cikksorozat április számunkban megjelenő része egy újabb tévhitet oszlat el.

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (XIII.)
Az MSZT/MB 801 Szabadvezetékek létesítése szabványosító bizottság (https://ugyintezes.mszt.hu/MBs/Details/346): A bizottság alkalmazási területe: Az 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékekre (a vasúti vontatás tartószerkezeteit és vezetékeit kivéve) vonatkozó szabványok kidolgozása, bevezetése.
Az MSZT/MCS 807 Feszültség alatt végzett munka szerszámai szabványosító munkacsoport (https://ugyintezes.mszt.hu/MBs/Details/352): Még egy kis pontosítás, a munkacsoport természetesen nem csak a nagyfeszültségű rendszereken végzett munka szerszámaira vonatkozik. A munkacsoport alkalmazási területe: A feszültség alatti munkavégzés szerszámaira, szerkezeteire és eszközeire vonatkozó szabványok kidolgozása, bevezetése.
Az MSZT/MB 845 Kábelek és vezetékek szabványosító műszaki bizottsága (https://ugyintezes.mszt.hu/MBs/Details/386): A bizottság alkalmazási területe: A kábel- és vezetékhálózatok kialakítására, a villamos energia előállítására, szállítására és elosztására használt erősáramú és jelzőkábelek és vezetékek, valamint szerelvényeik méretezése, vizsgálata és használati irányelvei. A bizottsághoz tartozik még az analóg és digitális átviteli rendszerek koaxiális kábeleinek és kábelszerelvényeinek szabványosítása, a kisfrekvenciás és rádiófrekvenciás kábelek és szerelvényeik szabványosítása. Végezetül ide tartozik még maguknak a szabadvezetékeknek a szabványosítása (gyártás, felhasználás).
A cikksorozat április számunkban megjelenő része részletesen bemutatja a szabadvezetékek létesítése, a feszültség alatt végzett munka szerszámai, valamint a kábelek és vezetékek szabványosító bizottságait.

▪ Murvai István: A felhasználói tulajdonú, közép és kisfeszültségű villamos berendezés tervezési és létesítési munkáinak tapasztalatai ipari létesítményekben
Általános tervezési követelmény, hogy minden kivitelezési dokumentációt – így a villamos kivitelezési tervdokumentációt is – elektronikusan, magyar nyelven kell elkészíteni. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlapnak, a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl, tartalmaznia kell az építtető nevét, megnevezését, valamint a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben résztvevő összes tervező nevét, megnevezését, szakmagyakorlási jogosultságának igazolásaként a tervezési jogosultságot, tervezői névjegyzéki bejegyzés-számának megadását és a tervező saját kezű aláírását. Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az adott tervrajz pontos megnevezését és méretarányát, önálló ábránként. A kivitelezési munkaterületen a tervdokumentációnak papíralapon is rendelkezésre kell állnia. Az április számunkban megjelenő cikk az ipari létesítmények villamos berendezésének tervezési és létesítési tapasztalatait ismerteti.

▪ Kovács Ádám: eMobility megoldások (I.) – otthoni töltés
A piacon számos elektromosautó töltő megoldás lelhető fel, így nehéz eldönteni, hogy a rengeteg lehetőség közül melyik az adott feladatra a legjobb megoldás. Legyen az magán, irodaházi, vendéglátói, publikus vagy más célú, az autótöltőket nem lehet egy kalap alá venni. A velük szemben támasztott igények igen különbözőek lehetnek. A cikksorozat azt próbálja meg bemutatni, hogy az egyes felhasználási területek számára mégis mi lehet a legmegfelelőbb megoldás, mi az, amit érdemes egy autótöltőnek tudnia. Ez az ismeret segíthet később abban, hogy ne telepítsenek olyan fölösleges tudású, felszereltségű töltőt, amelyet az ügyfél nem használ ki, de abban is, hogy a műszaki tartalom megfelelő legyen, még ha valamilyen okból extra igények merülnek is fel. A 2020/4. számunkban megjelenő első rész megpróbálja megmutatni, hogy milyen megoldás a legmegfelelőbb otthonra vagy más olyan helyre, ahol nincs szükség a töltés elszámolására, a fogyasztás mérésére, egész egyszerűen csak egy szimpla töltési lehetőséget kell biztosítani. 

▪ Déri Tamás: „Vad fények” – fényjáték a dublini állatkertben
A legnagyobb amerikai állatkertekben ugyanis évről évre fényjátékokat rendeznek, és ennek mintájára Európában elsőként a dublini állatkertben is megvalósították ezt a kezdeményezést. A „Vad fények” kiállítás 2017-től kezdődően évente november és január között tart nyitva, 50 napon keresztül. A belépődíj borsos, egy háromgyerekes családnak forintra átszámítva 30 000 Ft-ba kerül a kiállítás megtekintése. A fantasztikus látvány azonban felülírja az anyagi megfontolásokat, és évente mintegy negyedmillió látogató részesül ebben az egyedülálló vizuális élményben. A legutóbbi fényjátékot 30 kínai művész készítette 19 000 hagyományos fényforrás (halogén izzólámpa, kompakt fénycső, fémhalogén- és nátriumlámpa), továbbá 5000 méternyi LED-szalag felhasználásával. Természetesen a fényforrások teljesítményét és színhőmérsékletét a megvilágított téma jellegéhez igazítva nagy gonddal választották meg. Az április számunkban megjelenő cikk részletesen, gazdagon illusztrálva mutatja be a dublini állatkert fényjátékát.

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Máricus 9-én jelent meg lapunk 2021/3. száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: A potenciálkiegyenlítő, illetve földelővezető színe
Kérdés: Jelenleg folyékony oxigén és nitrogén előállítására szolgáló ipari üzem (légleválasztó üzem) üzembe helyezését végezzük. Minden acél tartószerkezet, csőhíd, fém épületszerkezet, gépházláb, acéltartály, kábelvezeték, acéllépcső és acéllemez meghatározott távolságban csatlakozik a földelőrendszerhez (alapozásföldelőhöz). A megrendelő panaszkodik, hogy a rövid kábeltálcák, vagy pl. egy fém alaplemez földelőfüle a legközelebbi földelőhöz egy fekete NYY huzallal van csatlakoztatva. Azt állítja, hogy az összes földcsatlakozást zöld-sárga színnel kell kivitelezni. Véleményünk szerint ezeknek a fémrészeknek a földelése üzemi potenciálkiegyenlítés, amelyet nem szabad zöld-sárga vezetékkel kivitelezni. Mi erről a szerkesztőség véleménye? Egy további kérdés a motorok helyi földelése. Itt a hálózat áramütés elleni védelmének kialakítása TN-C-S rendszer. A rendszer motorjai NYCWY kábellel vannak bekötve (= földelővezetékkel ellátott kábel). A kábel földelővezetéke mind a kapcsoló berendezésben, mind a motor kapocsdobozában található földelő csatlakozókhoz csatlakoztatva van. Ezenkívül a motor házát (a külső földelő csatlakozási ponton) a legközelebbi helyi földelő csatlakozási ponthoz (alapozó földelés) is csatlakoztattuk, szintén fekete NYY kábellel. Mi erről a szerkesztőség véleménye? Ennek a földelővezetőnek feketének vagy zöld/sárga színűnek kell lennie?
A feltett kérdésekre részletes válasszal szolgál a 2021/3-as számunkban megjelenő cikk.

▪ Ifj. Czinege Károly: Elektromos fűtésről, tabuk nélkül (IX.)
Cikksorozatunkban tovább folytatjuk az elektromos fűtés részleteinek ismertetését, ifj. Czinege Károly hiánypótló, „Az elektromos fűtés a jövő megoldása!” című könyvének egyes rövidített részletein keresztül. A könyv hasznos olvasmány a villamos és épületgépész tervezőknek, valamint a kivitelezőknek, hiszen konkrét adatokkal segíti a tervezést, a kivitelezést, és számos az elektromos fűtéssel kapcsolatban felmerülő kérdésre választ ad (további információk: https://czinege.hu/elektromos-futes-a-jovo-megoldasa-tervezoknek/). A legfontosabb gondolat: a bajt mindig jobb megelőzni, mint bekövetkeztekor kétségbeesni. A tervezői tevékenységet mindig évtizedekre szóló felelősséggel kell végezni. Szinte minden télen lehet olvasni a hó rendkívüli terhelése miatt beszakadt nagyobb felületű lapostetőkről, épületkárokról. A tervezők sokszor mossák kezeiket – ők az általánosan várható hóterhelésre méretezték statikailag az épületeket. Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett belőle… Természetesen a villamos tervező nem feltétlenül rendelkezik mélyreható statikusi ismeretekkel, de a megrendelő figyelmét mégis felhívhatja erre a veszélyre, és megmutathatja a következőkben ismertetendő, biztonságot garantáló, egyszerű megoldást, amelynek további előnye, hogy a megrendelőnek költség takarítható meg az épület használatának teljes idejére. A SAS-307 típusú hóterhelés-mérő kiépítésének részletei ismerhetőek meg a márciusi számunkban megjelenő írásból.

▪ Kosák Gábor: A természetes fény hasznosítása az épületek belső tereinek világítására
A mesterséges világítás fejlődése, a különféle színhőmérsékletű fényforrások széles skálája indította el a XX. század második felében a világítástechnika forradalmát. A mesterséges világítás lehetővé teszi, hogy oda világítsunk, ahova szeretnénk, olyan fényerősséggel, amivel szeretnénk, a világítás lehet megnyugtató, munkára serkentő, visszaadhatjuk, sőt kiemelhetjük a megvilágított objektumok eredeti színét. A lehetőségek bűvöletében a természetes fény zavarónak, az ablakok fölöslegesnek tűntek, árnyékolókkal, színezett üvegekkel szűrték ki a napvilágot, szinte „ablaktalan” irodaházak épültek. Az energiaválság, a környezettudatos szemlélet, a zöld forradalom, és a munkahelyi közérzet előtérbe kerülése meghozta a nagy felismerést: napvilágnál is lehet munkát végezni! Az Európai Szabványügyi Bizottság, a CEN 2018 végén jelentette meg az EN 17037 szabványt, amely MSZ szabványként 2019-ben lett bevezetve, és 2020 október elsejével megjelent a magyar nyelvű változata is. A márciusi számunkban megjelenő írásból megismerhető a szabvány alkalmazási területe, szakkifejezései és meghatározásuk, használt jelképei stb. 

▪ Farpék Gábor, Muth Norbert, Szekeres Károly: Középfeszültségű kábelek javítása inert gázátfújatással
2019 augusztusában a pécsi áramhálózati üzem szolgáltatási területén egy mindössze 1,5 évvel korábban létesített középfeszültségű kábel hibásodott meg. A hiba elhárítása, a beázott kábel cseréje több mint 2 millió forintos költséggel járt. Három szakembert – Farpék Gábort, Muth Norbertet és Szekeres Károlyt – a probléma nem hagyta nyugodni. Elkezdtek gondolkodni azon, hogyan lehetne ezeket a kábeleket megjavítani, és elkerülni a teljes cserét. Az elhárítás során azt tapasztalták, hogy a kábel megbontása után a kábelérből szabályosan folyt a víz. A gondolatokat tett követte, és a pécsi gépészeti alkatrészboltokat bejárva sikerült pneumatikai és hidraulikai alkatrészekből összeállítaniuk egy prototípust. A tesztelés során az eszközzel a korábbi üzemzavar során kibontott kábelekből már sikeresen el tudták távolítani a vizet. A márciusi számunkban megjelenő cikk részletesen bemutatja a berendezés működési elvét, a technológiai eljárást.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Aggregátoros tartalékbetáplálás
Kérdés: Egy tűzoltóság szükségaggregátoros tartalékbetáplálására az MSZ HD 60364-5-551:2010 „Kisfeszültségű áramfejlesztők angol nyelvű szabványa” vonatkozik. Hatálya kiterjed egy létesítmény közcélú villamosenergia-ellátásának alternatív ellátására is. Az áramütés elleni védelem kiegészítő előírásai az 554.4 Hibavédelem (közvett érintés elleni védelem) pont alatt találhatóak. Itt általános előírásként jelenik meg, hogy az 551.4.3.2 vagy az 551.4.3.3 pont egyedi eseteit kivéve az MSZ HD 60634-4-41 szabvány előírásait kell teljesíteni. Esetünkben egy 60 kVA-es mobil aggregátor – szükség esetén – egy tűzoltóságot lát el. A generátor csillagpontja földelt, továbbá az épület számára egy ötsarkú dugaszolóaljzat áll rendelkezésre. Ezen kívül az áramforrás házán lévő földelő csatlakozókapcsot csatlakoztatni kell az épület fő földelősínéhez. A fő-elosztószekrényben van a hálózat-szükségellátás átkapcsoló. Az épületben minden végáramkör 30 mA-es ÁVK-val el van látva. Helyesen gondolom, hogy az épület biztonságos automatikus átkapcsolásának biztosítása érdekében minden végáramkör hurokimpedanciáját meg kell mérni? Elegendő-e épületenként az egyik betáplálás esetére a mérést elvégezni, vagy mindkét betáplálást külön-külön meg kell mérni? Mit kell azalatt érteni, hogy „Feszültségkorlátozás az egyik fázisvezető földzárlatának esetére”, és hogyan kell ennek a pontnak a követelményeit betartani? Van még további mérési kötelezettség az aggregátor üzembe helyezésekor?
A feltett kérdésekre részletes válaszokat ad a 2021/3-as számunkban megjelenő cikk. 

Január-februári lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Február 2-án jelent meg lapunk 2021/1-2. száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Biztonságtechnikával a koronavírus ellen
A biztonságtechnikai piac a koronavírus járvány miatti első lezárást követően gyorsan reagált a helyzetre és új kombinált megoldásokat nyújtott, amelyek támogatják a belépési lehetőség korlátozását és az óvintézkedések ellenőrzését. A jól ismert higiéniai szabályok ellenére az olyan technikai megoldások egyre fontosabbá válnak, amelyek emlékeztetik az embereket az előírások és a távolsági szabályok betartására, valamint támogatja őket abban, hogy megvédjék magukat és a körülöttük élőket a fertőzésektől. Az idei első lapszámunkban megjelenő cikk a járvány kapcsán foglalkozik az alkalmazható biztonságtechnikával, így a belépés ellenőrzés és belépés korlátozás eszközeivel – optikai szenzorokkal, számláló kamerákkal, kombinált rendszerekkel – a védőmaszk felismerés, a testhőmérséklet ellenőrzés technológiáival, vagy éppen az érintés nélküli csengetés kérdésével, ill. a fertőtlenítés különböző megoldásaival: szűrőkkel, UV-C fertőtlenítő fénnyel és fertőtlenítő köddel.

▪ Murvai István: A gondos villamos tervezés fontossága, a villamos balesetek megelőzése
A villamos tervezőknek mindennapi tervezési munkájuk során műszaki egyeztetésekkel, a kivitelezési tervdokumentáció átgondolt kialakításával, az üzemzavari helyzetek előzetes elemzésével, a megtörtént villamos balesetek okait és tanulságait vizsgálva és hasznosítva kell megalapozniuk a biztonságosan üzemeltethető villamos szerkezetek és berendezések tervezésével a villamos balesetek bekövetkezésének megelőzését. A villamos balesetek bekövetkezését a kockázatok és veszélyhelyzetek elemzésével meg kell előzni. A villamos balesetek megelőzését a villamos tervezők, a villamos kivitelezők, a villamos berendezés felülvizsgálók, a villamos üzemviteli szakemberek, a villamosan nem szakképzettek eredményesen, csak együttesen tudják biztosítani. Rendeltetéstől függetlenül minden létesítmény villamos berendezése csatlakozási pontjának feszültségszintjét meghatározza a méretezési és az egyidejű teljesítmény igénye. A különböző feszültségszintek és villamos műszaki tervezési területek sokoldalú szabvány-, műszaki irányelv- és jogszabályismeretet, ezen kívül villamos anyag, villamos szerkezet, és villamos műszaki biztonsági ismereteket követelnek meg. A 2021/1-2.-es számunkban megjelenő cikk részletezi a villamos tervezők feladatait, ill. megtörtént esetek segítségével hívja fel a figyelmet a gondos tervezés fontosságára.

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (XII.)
Mit is jelent, mi lehet az MSZT/MCS jelölés? Aki elolvassa ezt a részt, az magyarázatot kap az MCS jelentésére. A nemzetközi és az európai szabványosítás a műszaki bizottságok, IEC/TC-k, CLC/TC-k rendszerén alapul. A TC-k (Technical Committees) albizottságokra, SC-kre (Subcommittees) oszolhatnak, ezenkívül az európai szabványosításban létezik CLC/SR (Reporting Secretary) jelentőbizottság-típus, amely önálló szabványosítást nem végez, csak a vonatkozó nemzetközi szabványosítás eredményeit, a szabványokat ülteti át az európai gyakorlatba. A magyar szabványosítás is hasonlóan működik, a szabványosítási munka a műszaki bizottságokban zajlik. Az MSZT/MB-k megfelelnek a nemzetközi/európai TC-knek, de a magyar ipar igényeinek megfelelően egy magyar műszaki bizottság több TC tükörbizottsága, ezek tevékenységét képezi le. A magyar szabványosítás sokáig csak műszaki bizottságokat ismert, albizottságokat például nem. A cikksorozat februárban megjelenő lapszámunkban olvasható újabb része a nagyfeszültségű létesítmények, készülékek és vizsgálataik szabványosító bizottságait – MSZT/MCS 803, 805, MSZT/MB 809 és az MSZT/MCS 804 – mutatja be.

▪ Dr. Csanádi Károly: Felelős műszaki vezető az építőipari kivitelezésben
A cikkben a felelős műszaki vezető feladatainak rövid összefoglalása szerepel a témához igazodó törvényhely megjelölésével, ahol megtalálható az építési törvény rendelkezéseinek eredeti szövege. A cikk az Étv. 2020.07.22. napjától 2020.12.31-ig hatályos szabályait tartalmazza, de az építési törvény néhány rendelkezése 2021.01.01. napjától változik, amelyet érdemes figyelemmel kísérni. A jogszabályhely megjelölése a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre is vonatkozik. A cikkben szereplő kormányrendeleti hivatkozások 2020. január 1-től hatályosak. A jogszabályok ingyenesen elérhetők: https://magyarorszag.hu / vissza a régi magyarorszag.hu oldalra / Keresés / Nemzeti Jogszabálytár / saját oldal / kereső oldal / keresés összeállítása / megjeleníthető a keresett jogszabály. A 2020/11-12. számunkban megjelenő írás a felelős műszaki vezető jogállását és feladatait ismerteti.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló utólagos beszerelése dugaszolóaljzatokhoz
Az áram-védőkapcsolók utólagos beépítésének szükségességét egy konkrét eset, egy olvasói levél kapcsán járjuk körül.
Kérdés: Fémfeldolgozó üzemünk az 1960-as,1970-es évek létesítési szabványai szerint készült. Sem a 32 A-es CEE-dugaszolóaljzatok, sem a védőérintkezős (Schuko) dugaszolóaljzatok elé nem építettek be FI-relét. sőt az egész gyártócsarnokban sehol sem találunk FI-relét. Ehhez kapcsolódnak kérdéseik: 1) Utólagosan fel kell-e szerelnünk FI-reléket? 2) Ha a felújítás egyetlen 32 A-es CEE-dugaszolóaljzatot érint, akkor ez elé be kell-e építenünk FI-relét? 3) A Gyártócsarnokban nagyrészt az 1960-as, 1970-es évekből származó gépek üzemelnek, úm. hengerlő, vágó, fúró stb. gépek. Ha tönkremegy egy megszakító ebben a csarnokban, és ezt az alkatrészt csak mai modellre tudjuk kicserélni, a leírt problémába ütközünk. Véleményünk szerint az új csatlakozási feltételeknek, illetve előírásoknak kell megfelelniük. Hogyan néz ez ki a technika és a jogszabályok mai állása szerint?
A feltett kérdésekre részletes válasszal szolgál a 2021/2-es számunkban megjelenő cikk.

▪ Burgmann Nóra, Pilter Zoltán: Új energiacímke a világítástechnikában is
Az Európai Bizottság 2020. március 11-én bemutatott új javaslatcsomagja tartalmazza a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja a korábbi lineáris gazdasági modell leváltása egy jóval fenntarthatóbb, környezetbarátabb modellre. Ebben a rendszerben a termékeket már eleve úgy tervezik meg, hogy tekintettel vannak azok teljes életciklusára. A fenntarthatóság érdekében fontos célként jelenik meg, hogy az új termékek minél tartósabbak, javíthatók, újrahasználhatók, illetve hulladékká válásukat követően hasznosíthatók legyenek. Ennek a folyamatnak egyik lépéseként megújulnak az energiacímkék is. A megújult energiacímkék használatának szabályozása 2021. március 1-től lép hatályba a háztartási gépeknél, de az új címkékkel már most is lehet találkozni új készülék vásárlásakor. A világítástechnikai termékeknél fél évvel később, 2021. szeptember 1-én válik kötelezővé az új energiacímkék használata. Az, hogy miben is lesz más az új címke, megtudható a februári számunkban megjelenő írásból.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (I.)
Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) sokoldalú formájában az elektrotechnika számos területét érinti (1. ábra). Ide tartozik az épületek installációja éppen úgy, mint az infokommunikációs technológia, vagy az „okos épületek” (Smart Building). Az elektromágneses összeférhetőség témáját a gyakorlati felhasználás különböző kontextusa szempontjából vesszük górcső alá. Olyan környezetben, amelyet a mindennapi élet minden területén egyre inkább az elektronika fejlődése alakít ki, és ezzel újra és újra megváltozik, az alkalmazott technológia zavarmentes működésének központi szerepe van. Az érzékeny készülékek, rendszerek és berendezések egyre szélesebb körű elterjedésével és továbbfejlesztésével együtt a velük szemben támasztott követelmények is megváltoznak. Az EMC témáját, mai állását járja körül kétrészes cikkünk, amelynek első része februári számunkban olvasható.

November-decemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

December 8-án jelent meg lapunk 2020/11-12. száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Ev-töltőállomások párhuzamos üzeme RCCB „B” típus nélkül
A címben szereplő témakörrel egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk: Egy meglévő épületbe 3 darab 11 kW-os (Typ 2) EV-töltőállomást kell telepítenünk. Mindhárom töltőállomásba beépített DC szigetelésvizsgáló eszköz (Insulation Monitoring Device) van beépítve. A DC szivárgó áram felügyelet lekapcsol amint a szivárgó áram a 6 mA-t meghaladja. Azonban 3 mA-nál még nem avatkozik be. Ha azonban a három töltőállomást párhuzamosan üzemeltetjük, előfordulhat 9 mA-es összegzett DC hibaáram a töltőállomások előtt. Befolyásolja villamos berendezésünk üzemét, ha a töltőállomások elé RCCB készülék nincs beépítve? Ha az áramkörbe a töltőállomások elé egy áram-védőkapcsolót építünk be, annak „B” típusúnak kell-e lennie, és valószínűleg szelektívnek is kell lennie, miután az elosztóba egy „A” típus már be van építve? Ugye helyesen látjuk? A felvetett problémát járja körül a 2020/11–12. számunkban megjelenő cikk. 

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XV.)
Bródy Imre 1891. december 23-án, Gyulán született. Édesapja Bródy Adolf, akinek jól működő ügyvédi irodája volt Gyulán. A családnak több ismert tagja is volt, mint Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő. A jómódú polgári családban felnőtt Bródy Imre az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte. 1902–1909. között Aradon, az állami főgimnáziumban tanult, majd 1909–1913. között a fővárosi Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója volt. Itt szerzett középiskolai tanári oklevelet 1915-ben, az előírt gyakorlóév letöltése után. Gimnáziumi tanárként helyezkedett el, de 1919-ben már tanársegédi állást kapott a Királyi József Műegyetemen, Kluphaty Jenő professzor Gyakorlati Fizika Tanszékén. Közben disszertációján dolgozott, amelyben – korát megelőzve – kvantumelméleti módszerekkel elsőként számította ki az egyatomos ideális gázok kémiai állandóját. Ezzel a tanulmányával komoly szakmai hírnevet szerzett magának. 1918-ban kapta meg a doktori címet. A magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptontöltésű izzólámpa kifejlesztőjének főbb életállomásait mutatja be a 2020/11–12. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Villamos biztonságtechnika – a villamos eredetű balesetek megelőzése
A villamos biztonságtechnikai előírások megszegésével sem a létesítés sem az üzemeltetés során nem biztosítható a villamosenergia-felhasználás veszélyei elleni védelem. A villamos biztonságtechnika feladata üzemzavari, meghibásodási üzemállapotokban a védelmek megfelelő működtetésével a villamos eredetű balesetek bekövetkezésének megelőzése. Ezáltal a szakképzett és szakképzetlen személyek, haszonállatok és vagyontárgyak védelme a villamos berendezés fő használati kockázatai – az áramütések, a villamos eredetű tűzesetek, a villamos eredetű égési sérülések – megelőzése, műszaki biztonsági intézkedések, megfelelő villamos szerkezetek, valamint villamos berendezés alkalmazásával. A 2020/11–12. számunkban megjelenő cikk ismerteti a szükséges műszaki biztonsági intézkedéseket, felhívja a figyelmet a kapcsolódó rendeleti követelményekre és szabványokra, és elrettentő gyakorlati példákkal is szolgál.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsolók nem kívánt kioldása
A címben szereplő problémával egy olvasó kérdésre válaszolva foglalkozunk: Szakmai segítséget szeretnék kérni öntől, mint egykori diákja. Jelenleg egy egyedi gépeket gyártó cégnél dolgozom, és sokszor futunk abba a problémába, hogy frekvenciaváltós környezetben az ÁVK (jellemzően mindenhol AC típus) a bekapcsolásnál vagy a kikapcsolásnál leold. Arra gondoltam, hogy B típusú ÁVK oldaná meg a gondunkat, ám ez jellemzően sokkal drágább, mint az AC típus. Mit gondol Tanár Úr? Mi lehet a jó megoldás? A frekvenciaváltós hajtás üzemével kapcsolatos speciális jelenségeket a 2020/11-12. számunkban megjelenő cikkben teljes körűen analizáljuk abból a célból, hogy milyen hatással vannak az áram-védőkapcsolók működésére, természetesen kitérve a kérdéses jelenségre is.

▪ Kosák Gábor: Szabványfigyelő
A 2020. I. félévében közzétett, az épületvillamosság és az épülettechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványokat ismertető cikk előző részében megjelent felsorolás a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazta a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg. A 2020/11-12. számunkban megjelenő folyatatásban a „címoldalas”, angol nyelvű változatban bevezetett szabványok felsorolása következik, csak a címüket feltüntetve. A felsorolásban ÚJ szóval jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A szabványok teljes listáját az MSZT Szabványügyi Közlönyben a Nemzeti szabványok közzététele, visszavonása, helyesbítése fejezetek tartalmazzák.

                                        
www.metabo.com     

www.metabo.com     

Októberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Október 20-án jelent meg meg lapunk 2020/10. száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

A közelmúltban módosították a 40/2017.(XII.4.) NGM rendeletet, amelynek melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat-ot (VMBSZ). A rendelet módosításával és más képzési-képesítési jogszabályok változtatásával (pl. OKJ) a jogszabályi környezet megváltozása nagyon sok kérdést vetett fel az érintett szakemberekben, ezért sokan megkeresték a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet és segítséget kértek a helyzet tisztázására, illetve az új jogszabályok helyes értelmezésére.

Ezért a MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága a következő tájékoztatást adta ki: 

A MEE Érintésvédelmi Munkabizottság Operatív Csoportjának tájékoztatása a 40/2017.(XII.4.) NGM-rendelet módosításáról és a kapcsolódó változásokról

A 2020. július 16-i Magyar Közlönyben hirdették ki az innovációért és technológiáért felelős miniszter „egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról” szóló 27/2020. (VII. 16.) ITM számú rendeletét, amely hét különböző műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendelet jogharmonizációs és deregulációs célú módosítását tartalmazza.
A módosított rendeletek között van az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet is, amelynek 1. melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat-ot (VMBSZ). A módosító rendelet 2020. július 31-én lépett hatályba. 2020. július 31. után a módosító rendelet a hatályát veszti, a továbbiakban az új egybe szerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 40/2017. (XII.4.) NGM számmal. Ez elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban a következő linken: http://www.njt.hu/.
Mindenekelőtt arra kell rávilágítanunk, hogy jelenleg egy általános jogszabályi deregulációs (újraszabályozási) többlépcsős folyamat első lépcsőjénél (rendeletalkotás) tartunk (ennek része a VMBSZ módosítása is), amelyet egy sor további változásnak kell követnie, illetve fog követni!
A jelenlegi szabályozás átmenetinek tekinthető, nem egyértelmű. A teljes szakképzési rendszer átalakulóban van, több jogszabályt módosítottak, illetve hatálytalanítottak és további változások is várhatók!

A módosított VMBSZ villamos biztonsági felülvizsgálatot ír elő, amit a módosított szabályzatban meg nem határozott fogalmú, feladatú és felelősségű villamos biztonsági felülvizsgálók végeznének. A villamos biztonsági felülvizsgálat a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) együttes felülvizsgálatából áll! A villámvédelem, az elektrosztatika és ellenőrzésük nem tartozik VMBSZ tárgykörébe, ez változatlanul teljes egészében az OTSZ hatályköre!
Jelenleg a módosított VMBSZ fenti előírása „nem működik”, mert még nincs jogilag előírva ilyen szakképzés, nincs előírva a képzés anyaga és a képesítés vizsgakövetelménye!
A szabályozott szakmák felülvizsgálata napirenden van, és bár a szakmai elképzelések szerint a villamos biztonsági felülvizsgáló, mint szabályozott szakma hatósági képzés keretében lenne megszerezhető a jövőben, de az egész szabályozott szakmai csomagról még nincs vezetői döntés.

A jelenlegi átmeneti időszakban a villamos biztonsági felülvizsgálatot az végezheti, akinek erősáramú alap szakképzettsége és Erősáramú berendezések felülvizsgálója és Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítése van (mindkettő + a szükséges kiegészítő képesítések: tűzvédelmi szakvizsga, Robbanásbiztos berendezés kezelője és ötévenkénti ismeretfelújító tanfolyamon részt vett).
Célszerű már most a két ismétlődő (ÉV és EBF) felülvizsgálat összevonása. Új berendezések létesítésénél máshogyan nem is lehet eljárni! Meglévő berendezések esetében, és a meglévő ÉV, illetve EBF szakképesítések birtokában – az új szakképesítésre vonatkozó jogszabály megjelenéséig – külön az ÉV és külön az EBF felülvizsgálat elvégezhető (részvizsgálatként), külön dokumentálható, de csak mindkét vizsgálat megléte tesz eleget a hatályban lévő jogszabálynak!
Az átmeneti időszakban nyugodtan lehet használni az adott esetre aktualizált, eddig is használt jegyzőkönyv mintákat, a szabványos állapot (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatakor, illetve az érintésvédelmi felülvizsgálatkor. Nincs kötelező formula a dokumentáció készítésére, csak ajánlott változatok, (pl. ilyenek a jegyzetben is látható minták, vagy a www.vibite.hu honlapról letölthető változat, de vannak számítógépes dokumentációkészítő szoftverek is). A teljes körű vizsgálatot ajánlott elvégezni, azonos időpontban az MSZ HD 60364-6 szabvány alapján.

Változatlanul hatályban van a felülvizsgálatról szóló TvMI 12.3:2020.01.22. jelű tűzvédelmi irányelv! Az EBF felülvizsgálatoknak mindig is voltak tűzvédelmi szempontjai, ezek most is változatlanul megvannak! A TvMI tűzvédelmi szempontból kiegészíti az MSZ HD 60364-6 szabványt, a kettőt együtt kell használni!
A módosított VMBSZ nem tér ki, illetve nem írja elő a tűzvédelmi szakvizsgát. Jelenleg a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 14. foglalkozási ágára kötelező tűzvédelmi szakvizsgát ír elő! Tehát, aki rendelkezik Erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítéssel, annak jelenleg érvényes tűzvédelmi szakvizsgával is kell rendelkeznie! Vélelmezhető, hogy a mindkét (EBF és ÉV) felülvizsgálói szakképesítéssel rendelkezők a villamos biztonsági felülvizsgáló képesítést majd megkaphatják!

Budapest, 2020. szeptember 29.

               Arató Csaba                                           Dr. Novothny Ferenc
      az ÉV MuBi titkára                                      az ÉV MuBi vezetője

A villanyszerelők esetében a professzionalizmus nem csupán tudást, tapasztalatot és magas szakmai képesítést jelent, hanem szerszámokat is, amelyek lehetővé teszik ezen készségek hatékony alkalmazását a munkavégzés során. A WIHA ebben segít.

Mérhető, hogy mekkora a jelentősége a megfelelő felszerelésnek egy építkezésen, vagy, hogy milyen következményekkel járhat annak hiánya.

Az idő pénz...
A megfelelően felszerelt szerszámostáska pedig időt takarít meg. A nap folyamán a zökkenőmentes munka elősegíti az ütemtervből adódó határidők betartását, mind heti, mind havi viszonylatban, mind pedig az egész projekt szintjén. A különböző igényekhez, követelményekhez és alkalmazási területekhez igazított szerszámkészlet jelenti a legjobb befektetést a minőség, a sebesség és a munkaterületi rend fenntartása terén – anélkül, hogy szükség lenne a megfelelő szerszám keresésével járó mikro-szünetekre, vagy a hiányuk okozta hosszabb leállásokra.
Milyen megtakarításokat hozhat még a megfelelő szerszámokba történő befektetés? A precíz tervezés, fejlesztés alapján, minőségi anyagokból gyártott professzionális szerszámok egyrészt megakadályozzák beszereléskor az elemek károsodását, továbbá minimálisra csökkentik az esetleges javítások és módosítások szükségességét. A magas minőség tartós befektetést is jelent. A jó szerszámok azok, amelyek az elkövetkező néhány évben nem használódnak el és nem deformálódnak, így nincs szükség ciklikus kiadásokra a korai elhasználódás miatt. Végül, de nem utolsósorban a munkavállalók egészségének védelme a hibás eszközök hosszú távú használatának következményeivel szemben a legfontosabb szempont. Ez nemcsak a balesetek elleni védelmet, hanem a foglalkozási megbetegedések okozta hosszú távú kiesések megakadályozását is jelenti.

Változások? Csak jobbra!
Hiba lenne azt hinni, hogy az építőipar nem változik és a tíz évvel ezelőtt működő megoldások teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi normáknak és szabványoknak. A modern technológiák folyamatos és szinte ugrásszerű fejlődése, valamint a szerkezeti elemek méretének fokozatos csökkenése arra készteti a szerszámpiacot, hogy alkalmazkodjon ezen változások típusához és üteméhez. Az új technikai kihívások mellett a tervezés általános megközelítése is megváltozik, egyre inkább alkalmazott-orientálttá válik, és prioritást élvez a munkahelyi egészség és kényelem. Ebből a szempontból a jó szerszámtáska nemcsak olyan kéziszerszámok teljes készletét jelenti, mint csavarhúzók, fogók, kábelek megmunkálására szolgáló szerszámok vagy mérőeszközök. A professzionalizmus meghatározója már nem az eszközök széles választéka, hanem azok minősége és optimalizáltsága. Az általános minőséget egyéni előnyökre bontva, képesek vagyunk meghatározni a szerszámok változásának irányát.
„A villanyszerelőknek szánt modern megoldások jelenlegi tervei olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint pl. az egyes szerszámok súlyának csökkentése, az egyes készletek multifunkciós eszközökkel való leváltásának lehetősége, vagy az egyes elemek, például a markolatok különféle típusú munkákra – nedves, olajos területeken vagy sérüléseknek különösen kitett eszközökkel végzett munkára – való adaptálása.” – sorolja Maja Sikorska a Wiha marketing osztályáról. A gyakorlatban a Wiha megoldásai számos innovációt tartalmaznak, mint például a speciális SoftFinish csavarhúzócsalád, amely lehetővé teszi többek között a jobb erőátvitelt a kézről a szerszámra, minimalizálva az izmok terhelését behajtáskor vagy kihajtáskor, vagy a többcélú TriCut szerelőfogó, ahol a markolatba integrált kemény és lágy zónákkal, ívelt véggel ellátott részei megakadályozzák, hogy az ujjak lecsússzanak róla nehezen elérhető helyeken történő munkavégzés során. Maga a projekt úgy lett kialakítva, hogy 3 funkciót kombináljon egy szerszámban, és 60%-kal csökkentse a készlet térfogatát, valamint 50%-kal a súlyát. Az ismert megoldások kisebb változásai révén a munka eredményesebbé válik, és a munkáltató biztos lehet abban, hogy a munkavállaló a közeljövőben nem szenved olyan sérülést, amely megakadályozza őt feladatainak ellátásában.

Még inkább munkára kész táska
A Wiha XXL II modellhez hasonlóan az új Wiha III szerszámostáska magját szintén a villanyszerelők által díjazott, bevált tartalom képezi – több mint 100 ergonomikus, tanúsított és szigetelt speciális szerszám.
Újdonság az előző kiadáshoz képest a praktikus ElectricVario Family szerszámkészlet, amely többek között egy SlimVario electric bittartóval vagy SoftFinish electric markolattal ellátott csavarhúzóból áll. Ez akadálytalan és teljes mértékben szigetelt hozzáférést biztosít a mélyen fekvő csavarokhoz. A készlet egy PicoFinish precíziós csavarhúzóval lett kiegészítve, amely hosszú, vékony markolattal és egy könnyen forgó végsapkával van ellátva, így az ellenállás nélkül forgó sapkának köszönhetően tökéletes az érzékeny elemek, precíziós mechanika szerelése esetén. Figyelemre méltó 2020-as újdonság a VoltTester is, egy egypólusú, érintésmentes feszültségvizsgáló készülék beépített, nagy fényáramú LED lámpával lehetővé teszi a gyors ellenőrzést 12–1000 V AC tartományban, valamint egy speciális, megfelelően kiegyensúlyozott kalapács villamossági szakemberek számára, U-alakú kalapácsfelülettel a szűk helyeken való optimális hozzáférés érdekében. A rendszert az innovatív Wiha-koncepción alapuló jól ismert fluoreszkáló bitek, a hatszögű csavarokat mágnes használata nélkül megtartó MagicRing funkcióval rendelkező nyeles kulcs és a pontos vízmérték egészíti ki.
Az XXL bőrönd új változata nemcsak tartalmával lepi meg a felhasználót. „A legkelendőbb termékünk következő változata magába foglalja a rendszer teljesen felszerelt műhely irányába való bővítését. Új funkcionalitásokat vezettünk be, amelyek célja a még nagyobb mobilitás, valamint a multifunkciós jelleg növelése.” – mondja Sikorska Maja, a változások irányával kapcsolatban. Az ergonómia és a munka hatékonyságának javítása szempontjából a legfontosabb módosítások a következők: a láda fedele olyan vezetősínekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik a szerelési anyagok méretre vágását, valamint akár 6 munkamagasság beállítását (4 ülő és 2 álló helyzetben). A Wiha XXL III bőrönd sikerrel használható fellépőként, székként vagy állványként. Maximális terhelhetősége 150 kg és minden körülmények között kényelmet biztosít – most ráállhat, ráülhet vagy nekitámaszkodhat a szerelő. Ha gyorsan és gyakran az építkezéssel járó kaotikus körülmények között kell dolgozni, a termék multifunkciós jellege ideális partnerré teszi a bőröndöt, amely helyben megoldja a logisztikai problémák egy részét, a továbbfejlesztett szerszámkészlet pedig még jobb felkészültséget biztosít az esetleges telepítési nehézségekre.
A munkaergonómiának A-tól Z-ig kell biztosítania az építkezésen az egyes feladatok elvégzésének kényelmét, különös tekintettel a munkahelyi egészség és biztonság alapelveire, ezért az összes megoldásnak – nemcsak a villanyszerelőknek szánt megoldásoknak – XXL méretben kell rendelkezésre állnia. A Wiha XXL III szerszámostáska éppen ezért jó lépés a jobb munkavégzés irányába.

A COVID-19 vírus okozta több mint fél éves kényszerszünet után újra nyit a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központ. Október 7–11. között rendezik meg a tavasszal elmaradt Construma kiállításcsokrot, majd 19–22. között az Automotive Hungary és az Ipar Napjai kiállítást.

A kiállítók és a látogatók egészségügyi biztonságára fokozottan ügyelve a Hungexpo összeállított egy POST COVID kézikönyvet, valamint új belépési szabályokat fogalmazott meg, amelyek minimalizálják a fertőzés kockázatát a kiállítási központban. A kiállításokat virtuális térrel bővítették, hogy a fizikai megjelenésen túl a kiállítóik a virtuális térben felbukkanó látogatókat is fogadni tudják.

Október 7-11. között rendezik meg a 39. Construma és a 9. OtthonDesign kiállítást. A megszokottól eltérő időpontban és körülmények között szervezett kiállításon (az otthonteremtési kiállítási csokrot eredetileg tavasszal tekinthették volna meg a látogatók) a kiállítási központ legnagyobb alapterületű csarnokában, az A pavilonban csaknem 150 kiállító vesz részt, akik személyesen is szeretnének partnereikkel, a szakmai látogatókkal és a végfelhasználókkal találkozni. A kiállításhoz szakmai partnereink által szervezett konferenciák is kapcsolódnak.
Az idei Construma, OtthonDesign Otthonteremtési kiállítási csokor megrendezése önmagában is jelentős eredmény, tekintve, hogy több hagyományos, hasonló tematikájú, európai kiállítást bizonytalan időre halasztottak a szervezők. A kiállítók eltökéltségét és optimizmusát jelzi, hogy a nehézségek ellenére is ilyen szép számban részt vesznek a kiállításon, ahol a látogatók számára bemutatják az elmúlt időszak újdonságait, a legújabb trendeket.
A rendkívüli körülményekre tekintettel a Hungexpo – a kiállítás megszervezésén túl – azzal járul hozzá az ágazat üzleti lehetőségeinek bővítéséhez, hogy a látogatók számára az idei évben online megvásárolt belépőjegyek árát jelentősen csökkentette.
Minden vállalkozás új megoldásokat keres az új kihívásokra. Így tesz a Hungexpo is. Miközben a fizikai kiállítás körülményeinek kockázatát igyekszik minimálisra csökkenteni az új egészségügyi szabályok bevezetésével, a cég munkatársai az elmúlt hónapok során kidolgozták a kiállítás kibővítését, a szélesebb látogatói kör elérését elősegítő virtuális kiállítási formát, ezáltal lépéseket téve egy hosszú távon működőképes hibridmegoldás kialakítása felé.
A virtuális kiállítási forma segítségével a kiállítók a Hungexpo honlapjáról közvetlenül elérhetik a látogatókat. A feltöltött információk pedig nem csupán a kiállítás nyitvatartási idejében, hanem attól elkülönülve, napi 24 órában elérhetők a fizikai kiállítás napjain.
A Construma ezúttal is számos szakmai programnak ad helyet. Ezek közé tartozik – immár hagyományosan – a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara épületgépészeti szakmai továbbképzése; az ÉVOSZ kerekasztal beszélgetése „Mire elég a forrás?” címen, a nagy értékű építési beruházásokról; a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület „Bérlakásépítési program 2020” című rendezvénye; a Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzése építészek számára. A kiállítás fő támogatója a KÉSZ Zrt., a területen zajló fejlesztés kivitelezője pedig vezetett szakmai túrákat indít a kiállítás ideje alatt az érdeklődő szakemberek számára.
A Construma része immár évek óta a nagy sikerű Otthon Design kiállítás, ahol a látogatók megismerhetik a legújabb trendeket, és megtekinthetik a lakberendezés és belsőépítészet újdonságait.
A kiállítás része a Magyar Design stand, amely idén külsejében megújulva, de küldetését tekintve változatlanul igyekszik bemutatni az utóbbi év magyar design termését, a diplomamunkáktól kezdve néhány prototípuson át a megvásárolható, megrendelhető termékekig. Ezzel egyfelől láthatóvá teszi az aktuális design trendeket, másfelől pedig egy egyedi kínálattal várja az érdeklődőket. Az Magyar Design mottója idén a fenntarthatóság és a környezet védelme. Az itt bemutatott darabok a legújabb, környezetkímélő technológiákkal készültek, legtöbbjük hagyományos, környezetkímélő anyagok felhasználásával.
A stand a személyes találkozások helyszíne is: tervezők, érdeklődők, potenciális partnerek és vásárlók beszélgethetnek, inspirálódhatnak. Több magyar designmárka, pl. Plydesign, Shelfie önálló standon várja a látogatókat.
A kiállítás megnyitóján adják át a Construma-díjakat, a tavaszi pályázaton részt vett legjobb innovatív termékek elismeréseként. A 2020-as díjazott cégek és termékek: Bachl Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. (Bachl Extrapor HL); Horizont Global Kft. (Fészekház); Internorm Ablak Kft. (Internorm KF520 műanyag – műanyag/alumínium ablak); Nilan Légtechnika Kft. (Nilan Combi S 302 Polar Top); Solar Hero Innovációs és Megújuló-energia Zrt. (Új generációs cella-optimalizált német fejlesztésű napelem modul).
A kiállítás 2020. október 7–11. között, naponta 9–18 óráig (vasárnap 9-17 óráig) tart nyitva. Szakmai napok: október 7-9., nagyközönség napok: október 10-11. A belépés a III. kapun keresztül történik. A helyszínen a pénztárakban érintős bankkártyával, vagy HelloPay kártyával lehet belépőjegyet vásárolni. A Hungexpo a fertőzésveszély csökkentése érdekében arra ösztönzi a látogatókat, hogy belépőjegyüket online vásárolják meg. Az online jegyek mintegy 50%-kal olcsóbbak, mint a helyszínen értékesített belépők.
Bővebb információk: www.construma.hu

Október 19–22. között rendezik meg a 8. Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítást, amelyet ezúttal az Ipar Napjai szakkiállítással egy időben tekinthetnek meg a látogatók. A Hungexpo célja ezekben a rendkívüli időkben is ugyanaz, mint mindig: találkozási pontot biztosítani az ipar és a járműgyártás valamennyi hazai és nemzetközi beszállítója és szolgáltatója számára.
Idén először az Ipar Napjai Nemzetközi ipari szakkiállítás társrendezvénye a 8. Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás, amelynek tematikája lefedi a járműgyártás teljes folyamatát a tervezéstől a gyártásig. A szakkiállítás célja, hogy a járműgyártási iparág valamennyi szintű hazai beszállítója és szolgáltatója találkozhasson egymással.
Napjaink vezető irányzatai, mint például az Ipar 4.0, a digitalizáció vagy az automatizálás az ipar minden területén megjelennek, egyik iparág, azon belül egyetlen cég sem nézheti tétlenül a változásokat, alkalmazkodnia kell a piaci körülményekhez. Ilyen versenyhelyzetben rendkívül fontos az iparágak közötti szinergia kihasználása, a piaci szereplők között létrejövő együttműködések kiaknázása.
Erre nyújt egyedülálló lehetőséget a két kiállítás egy időben, egy helyen, 2020 októberében a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.
A kiállítás-csokorra várhatóan mintegy tízezer szakmai látogató érkezik, akik egy helyen, egy időben kíváncsiak a piac kínálatára, résztvevőire, a megjelenő ágazatok nyújtotta lehetőségekre, a legújabb trendekre és innovációkra.
A tavalyi rendezvényekhez hasonlóan a szakmai partnerek közreműködésével számos érdekes, szakmailag tartalmas, magas színvonalú, az iparág egészét lefedő tematikai pontokra épülő programot állítottak össze. Ezek közül kiemelkedik a hagyományos B2B Beszállítói Fórum, amely egyedi üzleti lehetőségeket nyújt a beszállítók és beszerzők részére. A zártkörű fórum célja, hogy a beszerzők számára lehetővé tegye az előzetes minőségi szűrőn már átesett, ugyanakkor a számukra számára ismeretlen beszállító cégek megismerését, velük való személyes tárgyalást, és az esetleges későbbi üzletkötést.
A szakmai rendezvények közé tartoznak a különböző mérnöki és szakmai továbbképzések, valamint az egyetemi mérnökhallgatók szokásos versenye, a Techtogether. A 2014 óta az Automotive Hungary kiállítással egy időben megrendezett verseny lehetőséget teremt arra, hogy a járműépítő hallgatói csapatok tagjai új szponzorokat találjanak fejlesztéseikhez, a munkaerőre vágyó cégek pedig új munkatársakra lelhetnek.
Bővebb információ, látogatói nyitvatartás, belépési szabályzat, szakmai regisztráció díjmentes belépésért a látogatók részére: www.iparnapjai.hu és www.automotivexpo.hu

▪ Kosák Gábor: Megjelent a 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet módosítása, benne az új Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzattal (II.)
Teljesen megújult a 2018. január elsejével hatályba lépett 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ). Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2020. (VII. 16.) ITM-rendelete egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról 7. fejezete (25–29. paragrafus) tartalmazza a 10/2016. (IV. 5.) NGM-rendelet módosítását. A módosítások az értelmező rendelkezéseket (2. §), a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítését, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatait (4. §) és az 1. mellékletet a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot érintik. A módosítás teljesen lecseréli az értelmező rendelkezéseket (2. §), ez azonban nem jelenti az összes fogalom megváltozását. A 4. § (A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítése, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatai) viszont teljesen megújult. A cikk 2020/10-es számunkban megjelenő második részben a módosítás kapcsán a szakmát foglalkoztató legfontosabb kérdésekre keresünk válaszokat.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsolók egymás után?
Több áram-védőkapcsoló soros elrendezésének számos oka lehet. Ezeket itt mind felsorolni nem tudjuk, mert szétfeszítené a rendelkezésre álló terjedelmet. Ezért egy olyan gyakorlati példával szolgálunk, amely figyelembe veszi a kisfeszültségű villamos berendezések aktuális létesítési előírásait. A megszakítók, kapcsolók – közöttük az áram-védőkapcsolók – szelektivitására vonatkozó szabvány az MSZ HD 60364-5-53:2015 „Kisfeszültségű villamos berendezések 5-53. rész: Kapcsoló- és vezérlőberendezések”, amelynek 536. szakasza „A védelmi berendezések koordinációja”. Az 536.3 „Az áram védőkapcsolók közötti szelektivitás” pontban ezt írja: „Ha az ÁVK-k között szelektivitás szükséges, figyelembe kell venni a gyártók előírásait.” Részletes követelmények a „H” mellékletben találhatóak. A szelektivitásnak számos módja közül a soros szelektivitásra a H.2.1 Total szelektivitás pont ad meghatározásokat: Két soros ÁVK közötti totál szelektivitás biztosításához a tápoldali, nem aktív ÁVK áram-idő karakterisztikájának teljes egészében magasabban kell elhelyezkednie, azaz a leágazás oldali ÁVK áram-idő karakterisztikája felett kell lennie, a két karakterisztika sehol se érhet egybe! A több áram-védőkapcsoló egymás utáni elhelyezésének kérdéskörét októberi számunkban egy olvasói kérdésre – „Egyáltalán alkalmazzák-e a gyakorlatban az áram-védőkapcsolók egymás utáni kapcsolását, és annak mi az értelme?” – válaszolva járjuk körül. 

▪ Murvai István: A villamos műszaki biztonsági rendeleti szabályozás betartásának fontosságáról
Amint ismeretes, használatbavételi engedély alapján lehetséges jogkövetően használatba venni a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett minden létesítményt, építményt, építményrészt. A rendeltetésszerű és biztonságos használat műszaki feltételei közé tartozik a létesített villamos berendezés biztonságos használhatósága is. A használatbavételi eljárások szakhatósági helyszíni szemléinek tapasztalatai alapján a villamos biztonságtechnikai követelmények betartása azonban az új létesítményekben sem hiánytalan. Számos esetben megismételt szakhatósági szemlék szükségesek a létesítésben közreműködő tervezők, kivitelezők munkájában feltárt villamos biztonságtechnikai hiányosságok teljes körű megszüntetéséhez. Mindez sajnálatosan annak ellenére is bekövetkezik, hogy a villamos tervezés, kivitelezés jogszabályok és szabványok vonatkozásában mindenkor az adott időszak műszaki biztonsági követelményeinek megfelelően került szabályozásra. A villamos műszaki biztonsági tervezési, létesítési hiányosságok pedig a jogi és műszaki szabályozás ellenére mégis ismétlődnek. Az októberi számunkban megjelenő írás az érvényben lévő jogszabályok betartásának fontosságára hívja fel a figyelmet, egy kis időbeli visszatekintéssel, és megtörtént esetek bemutatásával.

▪ Dr. Csanádi Károly: Jogszabály-módosítás az egyéni vállalkozók tájékoztatásáról és a kötelező jótállásról
Módosították az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt. Új közfeladattal bővült 2020. július 1-től a gazdasági kamarák hatásköre. A törvény (röviden: Evectv.) 3/A. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A gazdasági kamarák tájékoztatást nyújtanak az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.” Módosították a tartós fogyasztási cikkekre és a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendeleteket. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 70/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet számos változást tartalmaz. Emellett az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletet is módosították. A jogszabály-módosításokról részletesen beszámol az októberi számunkban megjelenő írás.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Elosztószekrény egyenpotenciálra hozása
Egy meglévő épület, létesítmény bővítése, fejlesztése mindig számos villamos vonatkozású kérdést is felvet. Egy ilyen lehet az elosztószekrén egyenpotenciálra hozása, amellyel kapcsolatban egy olvasó is érdeklődött: Vállalatunknál új üzemrészt alakítottunk ki. Az ott létesített alelosztó (kapcsolószekrény) a főelosztóból két NYCWY 4x185/95 mm² keresztmetszetű kábellel van megtáplálva. Az áramütés elleni védelmi rendszer – mint ahogyan az az épületben szükséges – TN-S-rendszerű. A szekrénytől egy alapozásföldelési csatlakozó kb. 10 m-re van. Úgy tervezzük, hogy a PE-sínt összekötjük ezzel. Ezzel kapcsolatos a kérdésünk: Milyen keresztmetszetű réz vezetővel kell összekötni? Kötelező, hogy a védővezető (PE) a fázisvezető keresztmetszetének fele legyen, azaz jelen esetben 95 mm², miután kettős kábelt viszünk? Van valamilyen maximális keresztmetszeti előírás? Ezekre a kérdésekre válaszolva foglakozik a problémával az októberi számunkban megjelenő írás.

▪ Egyedi közvilágítás a debreceni Dósa nádor téren
2020. augusztus 15-én ünnepélyes keretek között avatták fel Debrecenben a megújult Dósa nádor teret. A Debrecen 2030 program részeként megvalósult beruházás új sétálóövezettel gazdagította a várost. A hét hónap alatt elkészült fejlesztés keretében 11 000 négyzetméter újult meg a Dósa nádor téren és a Csapó utca egy szakaszán. A cél az volt, hogy olyan új közösségi teret hozzanak létre, amely szervesen csatlakozik a főtérhez, és a jelenleginél sokkal nagyobb zöldfelület jöjjön létre. A téren különleges, burkolatba süllyesztett szökőkút is megvalósult, amely nemcsak víztakarékos, hanem teljesen automatizált vezérlésű mind a víz, mind a LED-es fényjáték szempontjából. A téren modern utcabútorok is helyet kaptak – ivóvízkút, egy- és többszemélyes támlás padok, hulladéktárolók, kerékpártámaszok stb. A beruházás létrejöttében a Hofeka Kft. látványos közvilágítási megoldásai és utcabútorai kiemelkedő szerepet kaptak. A téren alkalmazott közvilágítási megoldásokat és utcabútorokat mutatja be látványos felvételekkel az októberi számunkban megjelenő cikk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XIV.) – Szakkifejezések magyarázata
A megfelelő rendszerek felépítéséhez fontos a szakma szakkifejezéseinek pontos értése, és a munka során való alkalmazása. A cikksorozat mostani része a napelem-ipar sajátos elnevezéseinek (szakzsargon szavainak és kifejezéseinek) értelmezését kívánja elősegíteni. Ezek többsége a félvezető iparból, illetve a meteorológiából származik, de vannak olyanok is, amelyeket „maga a napelem-ipar” termelt ki, fejlődése során. A terjedelem korlátai miatt sajnos nem lehet minden fogalmat részletesen kifejteni, ezért a fontosabbakat kiemeltük, a cikksorozat októberi számunkban megjelenő következő része a napelem ipar sajátos szakmai jelöléseit mutatja be és értelmezi.

Július 16-án megjelent a 27/2020.(VII.16.) ITM rendelet keretében a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása és a VMBSZ-t teljesen lecserélték.
MI SEGÍTÜNK ÁTLÁTNI a változásokat!

A villamos szakma már nagyon várta a Villamos Biztonsági Szabályzat (VBSZ) kiadását, amelynek előkészületei már több mint 30 éve folytak. A VBSZ többször eljutott a rendeletben való megjelenés küszöbéig, végül 2017 végén a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet mellékleteként Műszaki Biztonsági Szabályzat, VMBSZ néven jelent meg.

Most július 16-án megjelent a 27/2020.(VII.16.) ITM rendelet keretében a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása és a VMBSZ-t teljesen lecserélték.

A változásokról Kosák Gábor, az MSZT szabványosító menedzsere nem csak az Elektroinstallateur 2020/8-9 és 10-es számában ad tájékoztatást, hanem táblázatban összehasonlította a módosításokat és a 40/2017 rendeletet. Ebben pontosan nyomon lehet követni, az egyezéseket, a különbségeket, a törléseket és az új részeket.

Ez a segédlet a lentebbi linken elérhető, illetve előfizetőink és EMOSZ tagok honlapunk Archívumában (https://elektroinstallateur.hu/archivum/3/) is megtalálják. (Amennyiben előfizetőként még nem rendelkezik belépési kóddal, azt az info@elektroinstallateur.hu oldalon kérheti.)

https://elektroinstallateur.hu/uploadedfiles/customitem_362_VMBSZ_EI.pdf

2020. november 18-án megjelent az új Elektromosipari szakemberek kézikönyve. A kibővített, mintegy 650 oldalas kézikönyv összeállításában, lektorálásában neves szakemberek vettek részt.

Augusztus-szeptemberi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Szeptember 15-én jelent meg meg lapunk 2020/8-9. száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Kosák Gábor: Megjelent a 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet módosítása, benne az új Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzattal
Teljesen megújult a 2018. január elsejével hatályba lépett 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ). Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2020. (VII. 16.) ITM-rendelete egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról 7. fejezete (25–29. paragrafus) tartalmazza a 10/2016. (IV. 5.) NGM-rendelet módosítását. A módosítások az értelmező rendelkezéseket (2. §), a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítését, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatait (4. §) és az 1. mellékletet a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot érintik. A módosítás teljesen lecseréli az értelmező rendelkezéseket (2. §), ez azonban nem jelenti az összes fogalom megváltozását. A 4. § (A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítése, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatai) viszont teljesen megújult. A 2020/8-9-es számunkban megjelenő cikk előkészítéseként táblázatban összehasonlítottuk a módosítást és a 40/2017 rendeletet, hogy láthatóak legyenek az egyezések, a különbségek, a törlések és az új részek. Ebből egy egészen használható összehasonlítás keletkezett, amelyet előfizetőink és az EMOSZ tagjai számára honlapunkon, az Archívumban (https://elektroinstallateur.hu/archivum/3/) szeptemberben közzé is teszünk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló utólagos beszerelésének kötelezettsége
Egy meglévő létesítmény bővítése, átalakítása során kérdés lehet, hogy kell-e utólagosan áram-védőkapcsolót beszerelni?
Kérdés: Egy nagy ipari vállalat számos villamos berendezését (szellőzés, hűtőberendezések stb.) és a teljes kisfeszültségű épületinstallációt a kétezres évek elején szerelték készre. A kapcsolószekrényekben rendszeresen elhelyeztek dugaszolóaljzatokat is. Ezek az ún. ipari alkalmazású dugaszolóaljzatok vagy önálló áramkörrel rendelkeznek, vagy a kapcsolószekrény világítási áramkörébe integráltak. Nincsenek áram-védőkapcsolóval védve, ráadásul az egyik szekrénybe pótlólagosan egy új dugaszolóaljzatot is el kellett helyezni. A legutóbbi érintésvédelmi felülvizsgálatot egy külső cégtől rendeltük meg. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló mindent (hurokimpedanciát, keresztmetszeteket, biztosítókat stb.) rendben talált, de előírta, hogy az összes szekrény dugaszolóaljzat áramköreibe áram-védőkapcsolót kell beépítenünk. Az MSZ HD 60364-4-41-es szabványra hivatkozott. Nálunk a kapcsolószekrénybe csak szakképzett és kioktatott kollégák nyúlhatnak, és minden kapcsolószekrény biztonságosan zárt. A kapcsolószekrények műszaki dokumentációiban ÁVK nem szerepel. Kellemetlenül érintett a felülvizsgáló kijelentése, börtönnel fenyegetése, hogyha a dugaszolóaljzatról való ellátás esetén baleset lép fel, annak felelőssége a tulajdonost, az üzemeltetőt terheli. Mi a véleményük, mit kell tennünk ebben a helyzetben? A 2020/8-9-es számunkban megjelenő írása e kérdés kapcsán járja körül a problémát.

▪ Murvai István: A villamos biztonságtechnikai követelmények betartásának fontossága
A villamos szabványok műszaki tartalma nem kőbe vésett, a műszaki haladás és a műszaki fejlesztés, az új felhasználói villamos berendezések megjelenése megköveteli módosításukat. A szabványok alkalmazása – mint ismert – önkéntességen alapul, de jogbiztonságot eredményez. A villamos biztonságtechnikai jogszabályok betartása viszont kötelező. A jogszabályi követelmények figyelmen kívül hagyása villamos baleset bekövetkezéséhez vezethet. A műszaki gyakorlatban azonban számos példa igazolja, hogy a megtörtént villamos balesetek oka a jogszabályok megszegésén kívül a szabványelőírások be nem tartása. A helyettük alkalmazott létesítési műszaki biztonsági megoldás legtöbbször legfeljebb egyenértékű, és nem nagyobb biztonságot eredményező. A 2020/8-9-es lapszámunkban megjelenő cikkben a villamos balesetekhez vezető okokat elemezzük, ismétlődésük megelőzése céljából.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XIII.) – Telepítés, villamos szerelés
Mint a cikksorozat korábbi részeiben már látható volt, a teljes rendszernek – a napelemen kívül – további, sok fontos alkatrésze, berendezése van, amelyeket egységesen rendszerelemeknek (angolul rövidítve BOS – balance of system) neveznek. A villamos szerelés „műveletei” és fogásai, a villamos szakma általános szakmai megítélése szerint „egyszerű műveletnek” minősülnek. Ám sokan azonban elfelejtik (vagy nem veszik figyelembe), hogy a napelemes rendszerek olyan különleges, többlet ismereteket igényelnek, amelyek alapvetően meghatározzák a kivitelezés és a napelemes projekt sikerességét. Ebben a fontosabb kulcsszavak: napelemes rendszer, villamos szerelés, BOS (balance of system), szakértelem, veszélyek, napelem, földelés, villámvédelem, hálózatra kapcsolás. A napelemes rendszerek esetében sok vizsgálat történt az elmúlt években. A tanulmányok rendre azt mutatták, hogy a kivitelezések (mechanikai és villamos szerelés) színvonala jelentősen hanyatlott. Éppen ezért a 2020/8-9-es számunkban folytatódó cikksorozat ezúttal a napelemes rendszerek telepítésével, villamos szerelésével, azok buktatóival foglalkozik.

▪ Dr. Csanádi Károly: Felkészülés tanácskérésre, a tanácsadás fogadására és jövőtervezésre, nemcsak járványveszély idején
A kamarai tanácsadó szolgáltatás a kevés megtakarítással (értékpapírral, pénzzel, vagyontárgyakkal) rendelkező, ezáltal fizetett szakértők megbízásának hiánya miatt a KKV-szektor vállalkozásait nemcsak a járványveszély, a fertőzésveszély és a járványügyi készültség időtartama alatt segíti térítésmentes jogi és gazdasági tanácsadással. A kamarai tanácsadást legtöbben az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások köréből vették igénybe. A koronavírus okozta járványveszély és a fertőzésveszély időtartama alatt a kamarai tanácsadás az elrendelt home office munkavégzéssel csak telefonon és e-mailben volt igénybe vehető. A személyes tanácsadás még e cikk készítésekor sem lehetséges. A járvány idején az elektronikus kapcsolattartás megfelelőnek bizonyult. A tanácsadásnak a járványveszély időszakában kiemelkedő jelentősége volt, de a kamarai tagoknak és a regisztrált gazdálkodó szervezeteknek folyamatosan rendelkezésére áll ez a szolgáltatás, mint a kamarai törvényben meghatározott térítésmentes kamarai alapszolgáltatás. A 2020/8-9-es számunkban megjelenő cikk a kkv-szektorban működő mikro-, kis- és középvállalkozások tekintetében szerzett tapasztalatok összegzését tartalmazza, hasznosítás és továbbgondolás céljából.

A gazdaságnak égetően szüksége van a nemzetközi szakvásárok újraindítására. Nem csupán a világ minden részéből összesereglő kiállítók és látogatók miatt, hanem a számtalan standépítő, fuvarozó és szállítmányozó, vendéglátós, szállodai és kiskereskedelmi alkalmazott érdeke is ez, akik mind élvezik e rendezvények előnyeit.

II. Frigyes német-római császár 1240. Július 11-én vásár jogokat adományozott Frankfurt am Main városának, és ezzel megszületett a Frankfurti Vásár (Messe Frankfurt). Visszatekintve az elmúlt 780 évre, a Vásár eseménydús történelmet tudhat magáénak, és az évszázadok során középkori piacból, a világ legnagyobb működő vásártársaságává vált.
A Messe Frankfurt azzal ünnepelheti 780 éves évfordulóját, hogy a Covid járvány okozta több hónapos globális leállást követően ismét kiállítást tart. „Rendezvényeink ismét a személyes interakció platformjai lesznek. Az elmúlt 780 év újra és újra megmutatta, mennyire fontosak a vásárok a gazdasági fellendülés elősegítésére a válság idején, és ügyfeleink egyértelművé tették számunkra, hogy a személyes találkozók és a párbeszédek pótolhatatlanok. Az évszázadok során számos alkalommal kellett válságos időszakokat átélnie és túlélnie a Frankfurti Vásárnak.
A kiállítások helyzete természetesen megváltozott a koronavírus járvány eredményeként, és kulcsfontosságú szerepet játszik a digitalizáció, és a biztonság témája, de ennek az iparágának a legfontosabb sikertényezői továbbra is a személyes találkozók, amit a Messe Frankfurt platformjai már 780 éve lehetővé tesznek, és a face-to-face találkozók iránti igény manapság még nagyobb, mint korábban.” – mondta Wolfgang Marzin, a Vásárvállalat elnöke és vezérigazgatója.

Wolfram N. Diener, a Messe Düsseldorf 2020. június 1-én kinevezett vezérigazgatója – szintén a kiállító iparág kiemelt szerepét hangsúlyozza: „Minden előjel az újraindítás irányába mutat. A vállalatoknak most olyan színtérre van szüksége, ahol bemutathatják saját magukat és újdonságaikat, ahol építhetik a kapcsolatrendszerüket, és ahol együttesen tűzhetik ki a jövőbe vezető utat. Ehhez teremtenek kitűnő feltételeket vezető világvásárainkkal. Higiéniai és fertőzésvédelmi követelményrendszerünk gondoskodik arról, hogy a lehető legnagyobb mértékben óvjuk kiállítóink, látogatóink és munkatársaink biztonságát és egészségét. Nálunk minden feltétel adott a biztonságos és sikeres szakvásárokhoz a koronavírussal terhelt időszakban.”
A düsseldorfi vásárközpont higiéniai és fertőzésvédelmi koncepciójának köszönhetően az egyes ágazatok meghatározó seregszemléit a kiállítók, a látogatók és a munkatársak lehető legnagyobb fokú védelme mellett meg lehet rendezni. A koncepció biztosítja a szükséges egészségügyi és higiéniai intézkedéseket, valamint a távolságtartási szabályokat. Ezen kívül kiterjed a résztvevők létszámára, a standkiosztásra, valamint a higiéniai, műszaki és szervezési intézkedésekre. A vásárvállalat szabályozása Észak-Rajna-Vesztfália jelenleg érvényes koronavírus-járvány elleni rendeletén alapul.
A nemzetközi utazási lehetőségek fokozatos felszabadítása szintén segíti a vásárok lebonyolításának újrakezdését. Az első, Európán belüli határnyitásokat követően a német kormány 2020. július 1-vel fokozatosan szünteti meg a harmadik országból érkező beutazásokra vonatkozó korlátozásokat.

Rövid betegség után, életének 94. évében 2020. június 23-án eltávozott közülünk Kádár Aba a villamos szakma meghatározó alakja. Neve összeforrt az emberi élet védelmével, az érintésvédelemmel. Derűt sugárzó egyénisége, embersége, tudása, segítőkészsége hiányozni fog mindazok számára, akik ismerhették.

1927-ben Budapesten született. 1949-ben egyike volt a Budapesti Műszaki Egyetem azon (B tagozatos) hallgatóinak, akik még gépészmérnöki oklevéllel lettek villamos mérnökök. Már egyetemi évei alatt is dolgozott az Újjáépítési Minisztériumban, majd a Budapesti Elektromos Műveknél, tervezőként a MÉLYÉPTERV-ben, főszakértőként az Energiagazdálkodási Intézetben, végül az Energia-biztonságtechnikai Felügyelet főmunkatársaként ment nyugdíjba.
Munkaviszonyán kívül számos megbízásnak tett eleget, 1966 óta a Magyar Szabványügyi Testület (korábban Hivatal) villamos biztonsági szabványainak szabványelőkészítője, állandó külső előadója, csaknem valamennyi erősáramú villamos szakbizottság aktív tagja, az Épületek villamos berendezése Nemzeti Szabványosító Bizottság elnöke, és az IEC TC ülésein hazánk képviselője volt.
Gyakorlatvezető tanársegédként tevékenykedett a Műszaki Főiskolán, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen. Előadó tanár volt a Munkavédelmi Képző- és Továbbképző intézetben, az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézetben.
Egész szakmai életútját végigkísérte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Érintésvédelmi Munkabizottságának 40 évig tartó vezetése, majd haláláig tartó tiszteletbeli elnökként részvétele annak operatív csoportjában. Szakmai tanácsai nemcsak országos hírnévre predesztinálták, véleménye meghatározó volt a szakma minden művelője számára. Az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetségének, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének elnökségi tagja, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata Minősítő Bizottságának korábban alelnöke, azután tagja, 1957 óta a mindenkor illetékes szervnél, ma a Magyar Mérnöki Kamaránál bejegyzett szakértő volt. Tizenöt éven át igazságügyi szakértőként is dolgozott.
Szakirodalmi tevékenysége szinte páratlan, két tucat szakkönyv, főiskolai és tanfolyami jegyzetek szerzője és társszerzője, számos szakcikk írója, és számolatlan szakkönyv, főiskolai és tanfolyami jegyzet, szakcikk lektora.
Már a hatvanas évektől kezdve folyamatosan elismerték segítőkész szakmai hozzáállását, önzetlen problémamegoldó készségét, széles körű szakmai tevékenységét, alapos szakmai tudását, és a laikusoktól a szakemberekig mindenkit érintő, érdekfeszítő ismeretterjesztő előadásait.
Állami kitüntetései, társadalmi szervezetek díjai, csak a mellékelt felsorolásban fértek el.
Kádár Abát a magyar elektrotechnika nagyjai között őrizzük meg emlékezetünkben, negyed évszázadig ő volt az érintésvédelem szakterületének doyenje, öröksége minket is kötelez.
2007-ben a következő intelemmel adta át nekem a stafétabotot:

„Számos nemzetközi konferencián vettem részt, ahol a legérdekesebb munka a szünetbüfében volt, ahol kicseréltük nézeteinket, tapasztalatainkat! Ezért fontos ez a munkabizottság, itt van lehetőség kötetlen beszélgetésre, szakmai problémák felvetésére!”

Dr. Novothny Ferenc
Címzetes egyetemi tanár, az ÉV MuBi vezetője

 Kádár Aba kitüntetései, díjai:

- MAGYAR ÉRDEMKERESZT EZÜST FOKOZAT                               2012
- KIVÁLÓ MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM                                              1988   1984
- NEHÉZIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA                                              1964
- VIETNÁMI BARÁTSÁG ÉRDEMÉREM                                            1961
- MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA EMLÉKÉREM                                    2015
- MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT
      „KANDÓ KÁLMÁN ÉLETMŰDÍJ” EMLÉKÉREM                             2012
- MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET NEMZETI
       ELEKTROTECHNIKAI BIZOTTSÁGA DÍSZOKLEVÉL                  2015
- MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET „SZABVÁNYOSÍTÁSÉRT”
       ÉRDEMÉREM                                                                      2010
- MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL EMLÉKPLAKETT                    1986
- MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL EMLÉKLAP                           1977   1970
- MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL SZAKKÖNYV NÍVÓDÍJ           1977   1970
- MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL SZAKCIKK NÍVÓDÍJ              1969
- MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK
       SZÖVETTSÉGE    1. DÍJ                                                      1976
- MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET ÉLETPÁLYA DÍJ          1995
- MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET STRAUB DÍJ              1985
- MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET JUBILEUMI DÍJ           1975
- MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET BLÁTHY DÍJ               1971

Kádár Aba temetése 2020. július 20-án, fél 11-kor lesz a Farkasréti temetőben.
Gyászmiséjét 2020. július 19-én,18.00 órakor tartják a Szent Imre-templomban. (1114, Bp. Villányi út 25.)

Június-júliusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Június 9-én jelent meg lapunk 2020/6-7. száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható.

▪ Dr. Novothny Ferenc: ÁVK mezőgazdasági üzemben
Kérdés: Egy új épületben a kisfeszültségű, 230 V váltakozó feszültségű vezetékkel együtt az IoS (Internet of Services) infokommunikációs hálózat vezetékeit is el kell helyezni. Milyen távolságot kell a párhuzamosan elhelyezett vezetők között tartani? A kötődobozok, lehetnek e közösek, vagy lehetnek-e közös fedél alatt? A kérdések mind a koaxiális kábelekre, mind a kisfeszültségű szigetelt vezetékekre vonatkoznak.
Válasz: Különböző rendszerek egymásra hatásáról, egymás potenciális zavarásáról a gyakorlatban csak bonyolult és időigényes mérésekkel, ill. számításokkal lehet kellő biztonsággal nyilatkozni. Miután ez a gyakorlatban alig megvalósítható, így a szabványalkotók arra a döntésre jutottak, hogy az elektromágneses zavarás és zavartatás elkerülésének többé-kevésbé gyakorlati megoldásait szabványokban kell rögzíteni. Amennyiben a szabványalkalmazó a normaként előírt zavarszintet túllépi, a gyakorlati esetek zömében zavarjelenség lép (léphet) fel. Ezen válasz kapcsán szeretnénk átfogóan rámutatni arra, hogy milyen körültekintően kell eljárni, amikor a szabványok előírásait végre kívánják hajtani. Első lépés mindig a káros kölcsönhatások megakadályozásában a védelmi célok áttekintése és megfogalmazása. A minden részletre kiterjedő válasz a 2020/6-7. számunkban megjelenő cikkben olvasható.

▪ Murvai István: Villamos berendezések engedélyeztetése, biztonságos kivitelezése, használatbavétele
A villamos berendezés biztonságos használatát alapvetően a villamos tervezők, a villamos kivitelezők és az üzemviteli szakemberek munkája alapozza meg, és ugyanilyen fontosságú a megfelelően elvégzett műszaki előkészítés, ellenőrzés, valamint az egyeztetés. Az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá nem tartozó létesítmények építésének megkezdése jogerős hatósági építésengedélyezési engedély megszerzéséhez kötött, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján. Az eredményes eljáráshoz szükséges a területileg illetékes építéshatósághoz kérelem, valamint az építés engedélyezési tervcsomag benyújtása, amelynek építészeti, statikai, épületgépészeti és villamos műszaki tervdokumentáció-részeket kell tartalmaznia. Az építéshatóság döntése megalapozásához szakkérdésekben szakhatósági állásfoglalásokat kér az érintett szakhatóságoktól és szolgáltatói nyilatkozatokat a közművek üzemeltetőitől. A villamos berendezések engedélyeztetésének menetét, és néhány gyakran előforduló hibát és azok következményeit ismerteti a 2020/6-7. számunkban megjelenő írás.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XII.)
Mivel a Magyar Elektrotechnikai Múzeum születésnapja – 1975. június 8. – és a budapesti Múzeumok Éjszakájának időpontja viszonylag közel van egymáshoz, ezért a korábbi évek éjszakáira való visszatekintéssel emlékezünk és ünnepeljük az intézmény 45. születésnapját a néhány évvel ezelőtt készült képek segítségével. A múzeumot minden évben igen sok látogató kereste fel. Állandó és időszaki kiállításaival, valamint a Múzeumok Éjszakájára szervezett szakmai és ismeretterjesztő előadásaival, bemutatóival vonzotta a különböző korcsoportokba tartozó érdeklődőket, kisgyermekeket, diákokat, főiskolai és egyetemi hallgatókat, gyakorló és nyugdíjas szakembereket, sőt más szakmaterületek magyar és külföldi képviselőit egyaránt. Minden évben 4000–5000 látogatója volt a Múzeumok Éjszakáján az intézménynek, szombaton 15 órától vasárnap hajnali 2 óráig. A múzeumban zajlott látványos eseményeket mutatja be sok-sok képpel a 2020/6-7. számunkban megjelenő cikk. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: ÁVK mezőgazdasági üzemben
Kérdés: Egy mezőgazdasági üzemben (csirkekeltető és nevelő) telepített napelemes erőmű áramkörébe kell-e áram-védőkapcsolót (RCD) alkalmazni? A teljes PV-berendezés – amelynek teljesítménye 500 kWp – az épületen kívül, a szabadtéren helyezkedik el. Mind az inverterház, mind a kábel elosztószekrény a kültéren van. A transzformátor a telekhatáron a hálózati csatlakozási pontnál van. A generálkivitelező nem épített be ÁVK-t azzal az indokkal, hogy az inverter már hibaáram felismeréssel rendelkezik (Huawei gyártmány: SUN2000). Az egész berendezés a mezőgazdasági épületeken kívül a szabadba van telepítve. Milyen mértékben helyeselhető a kivitelezés, azaz/tényleg elhagyható az áram-védőkapcsoló, azzal az indokkal, amelyet a generál kivitelező kijelentett?
Válasz: Először is kijelenthető, hogy nincs általános ÁVK kötelezettség! A technika mai állása szerint egy napelemes erőműben hibavédelmi szempontból csak akkor kell ÁVK-t alkalmazni, ha a kikapcsolási követelményeket a túláramvédelem nem képes ellátni! A minden részletre kiterjedő válasz a 2020/6-7. számunkban megjelenő cikkben olvasható.

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (VII.)
A sorozaton belüli minisorozatként folytatva az „elosztók szabványosításának körüljárását, most az ezekbe beépített kapcsoló- és vezérlőkészülékekről, túlterhelés elleni és hibavédelmi eszközökről fogunk szólni. Amíg az MB 826 csillaga fényesen ragyog, testvérbizottsága, az MSZT/MB 825 Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőkészülékek szabványosító műszaki bizottság szerényen meghúzódik az árnyékában. A megcsappant érdeklődés oka, hogy számos készülékgyártó megszűnt a kilencvenes évek folyamán, így a bizottság ipari háttere összeszűkült. A bizottság alkalmazási területe: szabványosítás az ipari használatú kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőkészülékek, azaz a vezérlőkapcsolók, megszakítók, kapcsolók, szakaszolók, szakaszolókapcsolók és biztosító-kapcsolókészülék kombinációk, kontaktorok és motorvédő kapcsolók, vezérlő-áramköri készülékek és kapcsolóelemek, többfunkciós berendezések, tartozékok terén. Ide tartoznak a háztartási és hasonló célú elektromechanikus kontaktorok is. A cikksorozat 2020/6-7-es számunkban megjelenő része tovább folytatja az MSZT műszaki szabványosító bizottságainak bemutatását, ezúttal két újabb bizottság – MSZT/MB 825 Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőkészülékek, ill. MSZT/MB 827 Kisfeszültségű túláramvédelmi megszakítók és áram-védőkapcsolók – tevékenységének ismertetésével.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építési termékek forgalmazásának szabályai
A téma jogalapja az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU Rendelete, amely figyelembe veszi a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által megállapított, a termékek belső piacon történő forgalmazásának horizontális jogi keretét. Az európai uniós rendelet alkalmazása a tagállamokban közvetlenül kötelező, belső jogalkotást nem igényel, és elsőbbsége van a tagállami belső joggal szemben. Létezik egy másik közösségi norma is, az irányelv, amelyet a tagállamok jogalkotással beépítenek nemzeti jogrendszerükbe, ezáltal válik jogi normává. Az építési termékek forgalmazását szabályozó rendelet ismertetése 2020/6-7. számunkban olvasható.

Tekintettel a Covid19 járvány okozta helyzetre, valamint az ahhoz kapcsolódó eseményekre és utazási korlátozásokra a Messe Frankfurt partnereivel (a ZVEI-vel,a ZVEH-vel és a Vásári Tanácsadó Testülettel) együtt úgy határozott, hogy a tizenegyedik Light+Building szakkiállítást – az idei évet kihagyva – 2022. március 13–18. között rendezik meg.

Mára már világosan látszik, hogy a jelenlegi Corona-válság miatt már nem lehetett a Light+Building 2020 eseményt megrendezni. Korábban döntés született arról, hogy a világ vezető világítási és épületvillamossági vásárát az eredeti márciusi időpont helyett későbbi időpontra – 2020. szeptember 27 – október 2. közöttre – halasztják. A Messe Frankfurt partnereivel együtt megfelelő intézkedéseket kezdeményezett az esemény lehető leghamarabb történő megrendezése érdekében. Azonban tíz héttel a kezdeti halasztást követően újból megvizsgálva a jelenlegi helyzetet, tekintettel a Német Szövetségi Kormány valamint a német tartományok közös határozatára – miszerint a nagy eseményeket Németországban legalább augusztus végéig nem lehet megtartani – nem garantálható a Light + Building szervezésének megfelelő ütemezése és előkészítése.A Light + Building világkiállításként az ipar és általában az üzleti vállalkozások számára fontos találkozóhely, ahol a cél a személyes kapcsolat. Jelenleg a Messe Frankfurt az utazási feltételek és a gyülekezést, csoportosulást szabályozó rendelkezések kapcsán nem tudja garantálni, hogy ez a cél biztosan megvalósítható-e. A döntés az Intersec Building-et is érinti. A kapcsolódó biztonságtechnológia platform szintén 2022-ben a Light + Building szerves részeként kerül megrendezésre.

„A jelenlegi szabályozások a folyamatos globális utazási korlátozásokkal és az egyéni egészséget fenyegető lehetséges veszélyekkel lehetetlenné teszik a Light + Building 2020-ban történő megrendezését." – mondta Wolfgang Marzin. a Messe Frankfurt elnök vezérigazgatója "Ugyanakkor a kiállítók és a látogatók érdekében időben el kell kerülnünk a felesleges költségeket. A döntés egyikünknek sem volt könnyű, de most energiáinkat arra irányítjuk, hogy a következő Light + Buildinget a megszokott ütemben 2022-ben megtartsuk."

"A Light+Building rendkívül nagy jelentőséggel bír az épületvillamos és épület szolgáltatások technológiájával foglalkozó vállalatok számára – itt a legújabb technológiákat alkalmazó iparágak a jövőt mutatják be. Bármennyire sajnáljuk a rendezvény visszavonását, mi is támogatjuk azt. A sokféle bizonytalanság és kihívás miatt helyes volt ezt a döntést most meghozni." – mondta Michael Ziesemer a ZVEI elnöke.

Daniel Hager, a ZVEI Villamos Installációs Rendszerek Szövetségének elnöke hozzátette: "A jelen helyzetben nem lennénk képesek megtapasztalni azt a pozitív, együttműködő és innovatív szellemet, amelyet a Light+Building már a kezdetektől megtestesített. Biztos vagyok benne, hogy 2022 márciusában új energiával telve, jobb helyzetből indulhat a szakvásár.”

Ugyanakkor Lothar Hellmann, a ZVEH elnöke hangsúlyozta: „Az elmúlt 20 évben a Light+Building az ipar kiemelt informatikai és technológiai platformjává fejlődött. Ami annyira létfontosságúvá teszi ezt a kiállítást, az a résztvevők közötti intenzív kapcsolat, információcsere. A Corona-válság kapcsán az egyik fontos tapasztalat, hogy a modern kommunikációs csatornák ellenére semmi sem pótolhatja a személyes találkozókat. Éppen ezért örömmel várom a 2022-es Light+Building vásárt, amely kiemelt figyelmet fog fordítani az éghajlatvédelemre, az elektromobilitásra és a digitalizációra."

Tehát az egész iparág feladata 2020-ra, hogy levegőt kapjon, és még erősebben térjen vissza a 2022-es Light+Buildingen!

Az országjáró szakmai roadshow sok-sok éves történetében először fordul elő, hogy május 5-én Online „házhoz megy”.

INGYENES REGISZTRÁCIÓ

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Május 12-én megjelent lapunk 2020/5-ös száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható!

▪ Dr. Novothny Ferenc: Társasházi fővezeték felújítás
Egy társasházban a fogyasztásmérők elosztószekrényétől mért fővezetéket új vezetékre kell kicserélni. Az oka, hogy a fogyasztás megnövekedése miatt a régi köpenyes vezetéket NYM (5x6 mm²) nagyobb keresztmetszetűre kell cserélni (5x16 mm²). A kivitelezés módja olyan, hogy a lépcsőházból az egyik tulajdonos garázsába, onnan egy másik tulajdonos lakásán keresztül a céllakáshoz kell vezetni. Ez az út azonos az 1970-ben fektetett vezetékek nyomvonalával. Ez a közös nyomvonal szolgál az összes lakás mért elosztóvezetékének elhelyezésére. Ez az elhelyezés most is lehetséges, de a kérdés az, hogy milyen feltételeknek kell ma megfelelnie? A fővezeték cseréjének problémáját, garázsban, ill. lépcsőházban átvezetésének lehetőségét egy konkrét esetet megvizsgálva, egy olvasói levélre válaszolva járja körül a 2020/5. számunkban megjelenő cikk.

▪ Biztonságos beléptetés – az ipar válasza a Covid-19 okozta nehézségekre
A jelenlegi járványügyi helyzetben komoly logisztikai kihívások elé nézett minden nyílt üzlethelyiséggel működő kereskedelmi és szolgáltató egység, a gyógyszertáraktól, dohányboltoktól a szupermarketekig, bankfiókoktól a postahivatalokig. Az ipari automatizálás területéről már jól ismert WERMA új SignalSET vezetéknélküli beléptetőrendszere válasz a járvány okozta kihívásokra a kereskedelem területén is. A gyártó új rendszerével megkönnyíthető az ilyen helyiségekbe történő be- és kilépés, segítséget nyújt az emberek közötti biztonságos távolság betartatásában.

▪ Villamos kötés, elosztás tartósan vízálló kivitelben? Igen, létezik!
A nedves, vizes környezetben történő szerelésre, a kötések, elágazások üzembiztos kialakítására több megoldás alakult ki az elmúlt évek során. Fontos azonban az időtállóság, a megbízhatóság, illetve szükség esetén a könnyű átszerelhetőség, ezáltal hosszabb garanciaidőt lehet vállalni, és az üzemeltetés során is alacsonyabb a hibalehetőség. A Hensel Hungária Kft.-t, mint gyártó céget, kereste meg a veszprémi illetőségű Vemévszer Kft., hogy tapasztalt villamosipari kivitelezőként és üzemeltetőként magas IP-védettségű kábelösszekötődobozokra lenne szükségük, mert több olyan munkájuk van, amelynél a világítás kötései az időjárás viszontagságainak köszönhetően meghibásodnak, zárlat alá kerülnek. A választás a Hensel ENYCASE termékcsalád WP tagjára esett, a tartós vízállóság miatt. A veszprémi Fegyházmegyei Levéltár épületének villamos felújításáról és a speciális kábelösszekötődobozokról lapunk májusi számban olvashatnak. 

▪ Murvai István: A régi építésű társasházak, lakóépületek villamos berendezéseinek műszaki biztonsági állapotáról
A villamos berendezés működőképessége, mint ismeretes nem azonos a biztonságosan használható villamos berendezés fogalmával. A gondolatsort tovább kifejtve azt is rögzíteni kell, hogy a működésképes villamos berendezés – amely a rendeltetésszerű használat közben meghibásodott, valamint a meghibásodott, működésképtelen, de a villamos betáplálásról nem leválasztott villamos berendezés – is okozhat villamos balesetet, amennyiben az áramütés elleni védelem műszaki biztonsági előírásai nem, vagy csak hiányosan teljesítettek. Elvileg minden lakóépület villamos berendezése teljesíti a használatbavétel időpontjában hatályos jogszabályi és szabvány előírásokat. A szabványok, jogszabályok, műszaki fogalmak, megnevezések azonban nem „kőbevésettek”, a műszaki-gazdasági fejlődés miatt folyamatosan és egyre gyorsabban változnak. Közben pedig a szabványelőírások változását nem követte, vagy nem teljes körűen követte a társasházak villamos berendezéseinek felújítása, annak ellenére sem, hogy azok élettartama megközelítően harminc évre becsülhető. A májusi számunkban megjelenő cikk a szükséges, de elmaradt felújítások és szakszerűtlen üzemvitel következményeként tapasztalható állapotokra hívja fel a figyelmet. 

▪ Dr. Csanádi Károly: Az e-kereskedelem buktatói – mire kell figyelni?
A lapunk előző, 2020/4. számában megjelent „Szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, napi pihenőidő, munkaszüneti napok és a szombati munkanapok 2020-ban” című cikk azzal zárult, hogy a következő számban az „Építési termékek forgalmazásának szabályai” elnevezésű témával foglalkozunk. A kézirat leadásakor azonban még nem volt ismert, hogy mikor és milyen mértékben történik hazánkban a járványveszély. Ma már tudjuk, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet befolyásolta, és gyakran meg is változtatta vásárlási szokásainkat, részben a kijárási korlátozás, részben az üzletek nyitva tartásának változása miatt. Az elektronikus kereskedelem a járványveszélytől függetlenül is évről-évre növekedő tendenciát mutat, a jövőben is további elterjedése várható, és még szükségszerű is lehet. Ezért érdemes minél előbb megismerkedni az e-kereskedelem legfontosabb szabályaival, buktatóival, és érdemes kipróbálni a vásárlást is a gyakorlatban. A cikk a természetes személyek vásárlásaival foglalkozik, de személyes szükségleteinek beszerzése során minden cégtulajdonos és tisztségviselő is magánszemélynek minősül. A céges vásárlásokra más szabályok vonatkoznak. A járványveszély időszerűvé tette az e-kereskedelem fontosabb lépéseinek és kockázatainak megismerését, azaz érdemes tisztázni, hogy mire is kell figyelni. A 2020/5. számunkban megjelenő írás ebben segíti olvasóinkat.

▪ Lieli György: Egy mindig magyar tulajdonú gyár rövid fejlődéstörténete (III.) – 100 éves a GANZ KK
Az 1990–2017-ig tartó időszak a privatizáció, a piacgazdaságra áttérés, a megrendülés és talpon maradás kora volt a GANZ KK életében is. A „multik” sorra vásárolták fel, majd részben megszüntették az ellehetetlenített magyar gyártóbázisokat vagy külföldi tőkével vegyes vállalatokat alapítottak, létrehozva az útkeresés bizonytalanságát, nem sokat törődve a megjelenő társadalmi megrázkódtatásokkal (munkanélküliség, infláció stb.). Ebben a helyzetben a hazai, villamos gépeket gyártó iparban a vállalatok egyedi túlélési, kilábalási stratégiája jelentős szerephez jutott. Az a cég, amely korábban is innovatív magatartású volt, sajátos nemzeti kulturális mentalitással rendelkezett, üzleti szemléletére, szervezeti felépítésére és hagyományaira támaszkodóan esélyes volt a túlélésre. A cikksorozat előző részei bemutatták a GANZ KK 1919–1948. és 1949–1989. közötti történetét, a májusi számunkban megjelenő folytatásban a rendszerváltás utáni események következnek.

A Trend FM rádió 2020.04.20-i "Mindig környezettudatosan a Monitor Délutánban" című műsorában szerkesztőségünket is megkérdezték a világítástechnika trendjeiről, és kapcsolódásáról a környezettudatossághoz.

 Az INTERJÚ ide kattintva meghallgatható.

A Magyar Szabványügyi Testület 2020. április 1-jén közzétette az MSZ IEC/TR 61000-5-2:1999 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 5. rész: Szerelési és zavarcsökkentési irányelvek. 2. főfejezet: Földelés és kábelezés nemzeti szabvány magyar nyelvű kiadását.

Ez a szabvány a villamos és az elektronikus rendszerek, illetve a villamos berendezések villamos és elektronikus készülékek vagy rendszerek közötti elektromágneses összeférhetőségét (EMC) biztosító földelés és kábelezés irányelveit tartalmazza. A dokumentum alapvetően az ipari, a kereskedelmi és a lakossági villamos berendezésekben alkalmazott földelési megoldásokkal és az ezekben használt kábelekkel foglalkozik. Ez a szabvány a kivitelezők és a felhasználók, valamint bizonyos mértékig az érzékeny villamos vagy elektronikus berendezések és rendszerek, illetve az olyan berendezések gyártói számára készült, amelyek nagy zavarkibocsátási szintje ronthatja az eredő elektromágneses környezetet.

Bővebben

forrás MSZT

Március 19-én ideiglenesen felfüggesztette a termelést négy európai gyárában a Schréder, hogy ezzel minimalizálják az egészségügyi kockázatokat, és elkerüljék az nCOVID-19 terjedését dolgozóik körében. Az azóta eltelt hetekben folyamatosan figyelve a helyzet alakulását, lehetővé tették az erre alkalmas területeken munkatársaik részére az otthoni munkavégzést, illetve arra törekedtek, hogy a termelésben dolgozó kollégák számára miként tehetik biztonságossá a munkavégzést a munkahelyek megőrzése érdekében.

Számos intézkedést foganatosítottak, hogy a vírus terjedésének megelőzése érdekében minimalizálják az egészségügyi kockázatot az újrainduló termelésben dolgozó kollégáik számára. A szigorú biztonsági óvintézkedések bevezetése, az átgondolt munkaszervezés, a kézfertőtlenítők, egyéni védőfelszelések rendelkezésre állása megteremtette a lehetőséget, hogy április 6-ával újraindíthatták a termelést a pilisszentiváni gyárban. A gyártási folyamatokhoz az ellátási láncok továbbra is biztosítottak, így a cég a beérkező rendeléseket teljesíteni tudja.

A Wiha most vezeti be új SpeedE® II electric e-csavarhúzóját. Két anyagvédelmi fokozatával az új e-csavarhúzó még nagyobb sebességet képes elérni.
A gyorsabb, erősebb és még sokoldalúbb kialakítású elektromos csavarhúzó új generációja most még több alkalmazási előnyt ígér.

A Wiha speedE® II két anyagvédelmi szintjével – 0,4 Nm és 1 Nm – újabb alkalmazási területek nyílnak meg. Az 1000V AC feszültségig szigetelt, cserélhető slimBit rendszerrel, ez a „Made in Germany" innováció maximális biztonságot, rugalmasságot és választási szabadságot kínál a mindennapi munkában.

Egyedülálló funkcionalitását az intuíció és a könnyű kezelhetőség testesíti meg: Alkalmazásakor először a csavarok bejhajtása történik meg háromszor gyorsabban egy hagyományos csavarhúzóhoz képest, majd az anyagvédő funkció lép életbe. Különösen érzékeny csavarkötések esetén, amikor a rögzítés során kiemelt óvatosság szükséges, a nagy erőátvitel gyorsan anyagi károkat okozhat. Ilyen esetben a 0,4 Nm nyomatékszint választandó.
Az 1,0 Nm-es beállítással a speedE® II a sárga Power slimBitekkel kombinálva, nagyobb erőt igénylő feladatokhoz ajánlott, mint például nagyobb menetes csavarok rögzítése. A csavart ezután kézzel mindkét anyagvédelmi beállításban meghúzhatja.
A gyűrűs kapcsoló kényelmes működtetést tesz lehetővé minden munkahelyzetben. A gyűrűs LED fény a munkaterületet kiválóan megvilágítja, ami még egyszerűbbé teszi a munkát és megakadályozza az árnyékok vetülését a munkadarabra. A piros és sárga slimBitek mindegyikét 10 000 V AC feszültséggel tesztelik és 1000 V feszültségig tanúsítják szigetelőképességüket.
A színkódolás segít a megfelelő fokozat kiválasztásában. A kis csavarprofilokat általában érzékeny, finom csavarkötésekhez használják. A csavarhoz passzoló SlimBit piros színe arra utal, hogy az anyagvédelem szintjét a szintén piros 0,4 Nm szintre kell állítani. Nagyobb profilú, erősebb csavarkötések esetén a megfelelő slimBit sárga színe azt mutatja, hogy a csúszka sárgára is állítható, tehát az erőteljesebb 1,0 Nm-re.

A megerőltető kézi csavarozási folyamat a múlté. Az ergonomikusan megtervezett speedE® II használata nagymértékben csökkenti az izomhúzódás kialakulásának kockázatát azon felhasználóknál, akiknél napi munkájuk során folyamatos használatban van a csavarhúzó. A kéz, a karok és az egész vázizom-rendszer izmait és az inakat kevésbé terheli, ami észrevehető egészségügyi előnyt jelent sok olyan szakma felhasználói számára, akik mindennapi munkájuk során hagyományos csavarrögzítő eszközöket használnak. Ezért az AGR német orvosai és terapeutái is javasolják (Kampány az egészségesebb hátakért) az új e-csavarhúzó használatát.

Mérete és súlya szempontjából a speedE® II összehasonlítható a hagyományos csavarhúzókkal, így ideális társ a mobil alkalmazásokhoz. A „Made in Germany” címke garantálja, hogy robusztusságára és minőségére a legszigorúbb szabványok vonatkoznak.
A SpeedE® II szett tartalmazza magát az e-csavarhúzót, egy piros és egy sárga slimBitet, két szabványos 18500 újratölthető akkumulátort, USB töltőt és egy L-Boxx Mini dobozt. További kiegészítők, például az easyTorque nyomaték adapter, a slimBit bittartók, táskák és az USB töltő számára megfelelő tápegység külön érhetők el.
A Wiha speedE® II electric az immáron 96-részes Wiha ElectricVario Family termékcsalád legújabb tagja, amely az összes rögzítőszerszámot, a slimBiteket, a ¼ "-es hatlapú dugókulcsokat, az adaptereket és még több eszközt kombinálva optimálisan fedi le az összes rögzítési feladatot.

 Nézze meg az oktatóvideót: speedE® animáció

Az Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában, valamint Neumann János Informatikai Karán született meg egy egyedülállónak mondható különleges berendezés ötlete a koronavírus elleni védekezéshez.

Az egyetem kutatói megfeszített tempóban dolgoznak egy olyan tömeg-lélegeztetőgép fejlesztésén, amely nagyszámú – egyszerre akár 5, 10, 50, esetleg még több – kritikus állapotú koronavírusos beteg ellátására is alkalmas lehet, akár tábori körülmények között is.
Az EKIK BioTech Kutatóközpontja és a Bejczy Antal iRobottechnikai Központja által kezdeményezett, karitatív, nonprofit módon működő MassVentil Project néven futó kutatás-fejlesztéshez március eleje óta egyre több hazai és külföldi kutató, hallgató és ipari szereplő csatlakozik.
A kutatók a járvány rohamos terjedése miatt versenyt futnak az idővel. Rendkívül fontosnak tartják, hogy minél több fejlesztőmérnököt és szakembert tudjanak bevonni a projektbe, hogy ezáltal gyorsabban haladjanak a megvalósítás felé. A fejlesztést már kormányzati szinten is számon tartják.

Az Óbudai Egyetemen született az ötlet
Dr. habil. Kozlovszky Miklós, a Neumann János Informatikai Kar habilitált egyetemi docense és dékánja, valamint az EKIK BioTech Kutatóközpontjának vezetője 2020 márciusának első napjaiban (még a világjárvánnyá nyilvánítás előtt) egy olyan lélegeztető berendezést álmodott meg, amelynek egyik leglényegesebb jellemzője, hogy nem szükséges minden pácienshez dedikált gép, tehát egy berendezéssel több pácienst lehet egyszerre lélegeztetni, így több beteg életét lehet megmenteni. A koncepció illeszkedik az Egyetem rektora, prof. dr. Kovács Levente által meghirdetett kiberorvosi kutatás-fejlesztési irányhoz, amelynek keretében az elmúlt időben több orvosinformatikai kezdeményezés indult el az egyetemen. A koronavírus elleni küzdelemben az Óbudai Egyetem alapkutatási szinten részt vesz a járvány matematikai modellezésével foglalkozó országos epidemiológiai munkacsoportban, míg alkalmazott kutatások szintjén a jelenlegi innovatív elképzelésben.

 A MassVentil koncepció
Az Óbudai Egyetemen többen csatlakoztak a dr. habil. Kozlovszky Miklós által indított kezdeményezéshez, elsősorban a Neumann Informatikai Kar és a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ kutatói, név szerint: dr. Haidegger Tamás, dr. Galambos Péter, Takács Bence és Garamvölgyi Tivadar.
A projekt résztvevőinek elsődleges célja tehát egy moduláris tömeg-lélegeztető rendszer működő prototípusának kifejlesztése, amelyet krízishelyzetben nagyszámú, kritikus állapotú koronavírusos beteg egyszerre történő lélegeztetésére lehet használni, amellett, hogy védeni tudják az egészségügyi dolgozókat. A tömeges lélegeztetésnek ugyanis hangsúlyos tényezője, hogy a kilélegzett fertőző levegőt a berendezés elvezeti a közös légtérből (és szűri is), ezzel lényegesen csökkenti az ápolószemélyzet megfertőződésének a kockázatát. További óriási előnyt jelent, hogy a berendezés ad-hoc jelleggel telepíthető kórházon kívüli környezetben, kórházi infrastruktúra nélkül is.

Készülőben
Március 16-án a maroknyi, lelkes kutatóból álló csoport tagjai megépítették az első gépet, amelyen a koncepciót szemléltették. Motorként ekkor még egy házi porszívó szolgált. Időközben napról napra több egyetem hallgatója (többek közt SE EKK DEI, PTE, BME, SZTE) és kutatója csatlakozott a projekthez.
Március 20-án megépült a következő verzió, amelynek gépházában már igazi motor működött. Egyúttal szenzorokat is terveztek a rendszerbe. Március 22-én az SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika orvosai is bekapcsolódtak a fejlesztésbe. Két nappal később, március 24-én eljutottak odáig, hogy sikeresen működnek a páciens lélegeztetéshez fejlesztett szabályzók is.

Nemzetek feletti összefogás
2020. március 11-én a WHO világjárvánnyá nyilvánította a koronavírus-járványt. Az országok vezetői elkezdték felvásárolni a lélegeztetőgépeket. Azóta a Föld minden tájáról egyre sürgetik az utánpótlást. A fejlődő országokban alig van berendezés. Az olasz tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az emberéletek mentése során szinte mindenütt (eltérő mértékben) az egyik legnagyobb problémát a lélegeztetőgépek száma jelenti, illetve az, hogy a jelenleg használatos berendezések egyszerre csak egy embert képesek ellátni. Szintén nagy gond, hogy a hagyományos lélegeztetőgépek esetében a kilélegzett levegő a közös légtérbe áramlik, így fokozottan veszélyezteti az egészségügyi személyzetet.
A projekthez a mérnökök és kutatók mellett orvosok, közgazdászok, újságírók, fizikusok, matematikusok, jogászok, valamint egyre nagyobb számban hallgatók is csatlakoznak. A résztvevők közös vállalásuk szerint tudásuk legjavát, eredményeiket, minden, a tömeg-lélegeztetőgép megvalósítására szánt szellemi terméküket önkéntesként, ingyenesen bocsátják az azokat a gyakorlatban felhasználni kívánók rendelkezésére.
Közös munkájuk eredményét publikálják, és mindenki számára, aki a COVID-19 járvány megfékezésén fáradozik, térítésmentesen hozzáférhetővé teszik. Egyúttal kérik, aki teheti, segítse a nemzetek feletti összefogást! Programozókat, villamosmérnököket, makereket, designereket és tesztereket, médiaszakembereket keresnek, emellett többek között olyan mérőműszerekre is szükségük van, amelyekkel megfelelően tudják dokumentálni a teszteket. A programhoz a MassVentil Project Facebook-oldalán keresztül lehet csatlakozni.

A projektről a http://massventil.org/ oldalon olvashatnak bővebben.

Áprilisi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Április 14-én megjelent lapunk 2020/4-es száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható!

Március 5-én tartotta hagyományos éves sajtótájékoztatóját a Wago Hungária Kft. A rendezvénynek idén a cég új székhelye adott otthont, lehetővé téve, hogy a meghívottak ne csak az előző év eredményeiről kapjanak tájékoztatást, de megismerjék a figyelemre méltó, új irodát is, amelyet 2019 októberében vehettek birtokba.

Köszöntőjében és bevezető előadásában Fodor Róbert, a Wago Hungária Kft. ügyvezetője büszkén számolhatott be az elmúlt év nemzetközi és hazai eredményeiről. A cégcsoport 1990 óta átlagosan 11 %-os növekedést ért le, aminek köszönhetően 2019-ben elérték 955 millió eurós árbevételt. A Wago Hungária Kft. 2013 óta átlagosan évi 25 %-os növekedést mutat, 2019-ben pedig az árbevétel elérte a 3,3 milliárd forintot.
A nemzetközi cégcsoport – több gyártót megelőzve – olyan piaci növekedést tudhat magáénak, amely arra ösztönözte a vállalat vezetését, hogy újra fogalmazzák a célokat: A Wago a vázát szeretné adni egy intelligens, hálózatba kapcsolt világnak.
A sajtótájékoztató a hagyományokhoz híven a termékcsoportok újdonságainak bemutatásával folytatódott.

A Csatlakozástechnika területén szó esett többek között a 221-es sorozatú vezeték összekötők helytakarékos, DIN-sínhez alkalmazható rögzítőadaptereiről, az új nedvességálló Gel Box tokozatról vezeték összekötőkhöz, a Winsta dugaszolható csatlakozási rendszer kínálta lehetőségekről, amit később az iroda bejárása során gyakorlatban is megtekinthettek az érdeklődők.
A cég smartData digitális alkalmazásai is egyre bővülő lehetőségeket kínálnak a szakembereknek az elektromos és mechanikai tervezéstől a megrendelés és az egyedileg gyártott termékek konfigurálásáig.

Az Interface elektronika üzletág újdonságai között szerepel a PRO 2 ipari tápegység, ami világújdonság. Kompakt méretével, 96%-os hatékonyságával komoly költség és CO₂-kibocsátás takarítható meg. Emellett az egyedi, beépített rövidzár-védelem, a szabadon paraméterezhető megszakítás, a valós idejű adatok lekérdezhetősége is fontos előnyt jelent.
Szintén az üzletághoz tartozó hír, hogy az új MID (Measuring Instruments Directive) hiteles fogyasztásmérők novembertől már elérhetőek lesznek a hazai piacon is. Fontos termékkör ez a 2020. január 16. IV./3. § rendelet fényében, miszerint az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezet villamosenergia-felhasználásának figyelemmel kísérése érdekében köteles bizonyos meghatározott esetekben almérőt felszerelni, ha a villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján nem határozható meg.

A Wago cég az Épületautomatizálás területén is a jövő trendjeit figyelve alakítja portfólióját. Ilyen terület a még kevéssé ismert TSN (Time Sensitive Network). A jól ismert Ethernet megbízható vezetékes megoldásként lett kialakítva, mind a számítógépes, mind az automatizálási hálózatokban. Az Ethernetet azonban eredetileg nem úgy tervezték, hogy megfeleljen a gyorsan fejlődő automatizálási technológia által támasztott követelményeknek, különös tekintettel a garantált és a valós idejű kommunikációra. Ezért az automatizálás különféle buszrendszerei fizikai szinten az Ethernetet használva fejlődtek, közben a saját valós idejű protokolljaikat használva.
A jövőben az Ipar 4.0 alkalmazások egyre egységesebb Ethernet hálózatokat igényelnek. Ilyen hálózatok a hagyományos felépítésben csak igen nagy költségekkel valósíthatók meg. Az időérzékeny hálózatépítés (TSN) azonban megoldást kínál ezen aktuális feltételek megváltoztatására.
A Wago I/O System Field csatolók már erre a faladatra lettek optimalizálva. Az új I/O Advanced ki/bemeneti modul támogatja a TSN és az OPC UA protokollt nagy sávszélesség és jelátviteli képesség jellemzi.

Az információs előadásokat követően a hagyományokhoz híven átadták a Wago termékek értékesítésében az előző évben legnagyobb forgalmat, ill. forgalomnövekedést elérő nagykereskedő és viszonteladó partnerek elismerő díjait.
A sajtótájékoztató az iroda bejárásával folytatódott, ahol a vendégek az elegáns belsőépítészeti megoldások mellett a cég termékeinek alkalmazását is láthatták a gyakorlatban a mennyezetben és a padlóban elhelyezett üvegpaneleknek köszönhetően.
Az eseményt finom falatok mellett kötetlen beszélgetés zárta.

niKa

A XXIII. Villanyszerelő Konferencia nem marad el, hanem "átköltözik" az internetre. A koronavírus miatt ezt az újszerű megoldást választotta az EMOSZ. A konferencia előadásai az eredeti időpontban, március 24-én az interneten keresztül nézhetők, hallgathatók meg. Az esemény eredeti napján, 2020. március 24-én 8:00-kor megnyitja kapuit – még, ha virtuálisan is – a XXIII. Villanyszerelő konferencia, hogy mindenki időben tudjon csatlakozni, majd 9:00-kor eldördül a startpisztoly és kezdetét veszi a rendezvény.

Sok-sok energiát ráfordítva az összes előadás a technika segítségével rögzítésre került, és egy élő adásban lesz elindítva. "Jelen" lesznek az előadók is, és valós időben egy élő (írásos/chat) beszélgetés keretében lesz lehetőség kérdezni tőlük.
Mint az előadások listájából is kiderül most is lesznek cégfüggetlen és céges előadások, néhány bemutatkozó és termékismertető videóval.

Úgy gondoljuk, hogy ebben az időben, amikor a digitális oktatást be kellett vezetni pár nap leforgása alatt ez is egy remek lehetőség az iskoláknak, az egyetemeknek és az oktatóknak is, hogy egy oktatási napot ilyen formában megoldhatnak. A rendezvény a tanulók, a hallgatók és az oktatók részére teljesen ingyenes, de regisztrációhoz kötött (ha nincs meg az e-mail cím, akkor nem tudunk rá információt küldeni).

Érdemes lesz így is részt venni, mert sok érdekes, aktuális téma kerül terítékre, a cégek pedig számos újdonsággal szolgálnak. Az immár XXIII. Villanyszerelő konferencia tehát most ugyan a cyber-térbe kényszerült, de a szervezők odaadó munkájának köszönhetően a YouTube-on elérhető lesz élő adásban. Kiváló előadók, hasznos szakmai témák és olyan termékújdonságok – amelyek a Light & Building-en kerültek volna bemutatásra – garantálják, hogy hasznos időtöltés lesz csatlakozni! Különös tekintettel ajánljuk ezt a lehetőséget szakirányú tanulmányokat folytató hallgatóknak, diákoknak, mivel jó kiegészítést ad a jelenlegi helyzetben az online oktatáshoz. (Hallgatók, diákok számára a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.)

A konferencia részletes programja már erősen körvonalazódik, pár előadást már rögzítettünk, nehogy bármi kellemetlenség adódhasson. Az előadások sorában dr. Novothny Ferenc az áramvédőkkel kapcsolatos ismereteket eleveníti fel, Arató Csaba az OTSZ és TVMI-k változását fogja bemutatni, Pásztohy Tamás a mérőhelyek körüli változásokat ismerteti, Szász János Elektromos fűtések fogyasztása és egyéb költségei a TNM rendeletnek megfelelően címmel tart előadást. Dr. Kovács Károly (Dehn SE) a villám- és túlfeszültségvédelem termékújdonságait, Mucsi Gyula (Ultima Kft.) a Kaiser cég 2020. évi újdonságait mutatja be, Magyar Klára (Kopos Elektro Kft.) közel száz év fejlesztéseit ismerteti. Vesely Zoltán - A SEZ-ről röviden, az Enertech Hungária Kft. - Professzionális kábelhúzási megoldások a Runpotec segítségével, Hunyadi Sándor - Hogyan építsünk ki jól használható mérőrendszert?, Horváth Katalin - Villanyszerelés mentős szemmel, Horogh Gyula - Változások a felnőttképzés területén…, Tóth Gergely - 15 percben a FAM-ról címmel tart előadást.
S még mindig vannak meglepetések... Az újdonságok, aktualitások nem csak az előírások, hanem a szereléstechnika és az élet egyéb területeit is érinteni fogják.
Hamarosan újabb részletek...

Csatlakozzunk minél többen, és nézzük meg együtt az újdonságokat, aktualitásokat, ezzel is megköszönve az EMOSZ, a szervezők odaadó munkáját!

A részletes program hamarosan elérhető az EMOSZ honlapján, ill. mi is folyamatos tájékoztatást adunk honlapunkon, ill. rendkívüli hírlevelünkben.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Motor és kábel kiválasztása hajtásokhoz
A hibás tervezés az energiahatékonyság miatt sokszor jelentős többletköltséggel jár, esetleg vezeték, transzformátor vagy frekvenciaváltó cseréjét teszi szükségessé, rosszabb esetben üzemzavaraival termeléskiesést okoz. A kiválasztást ezért mindig meg kell előznie a hálózati táplálás és a környezeti feltételek beható vizsgálatának, tanulmányozásának. A hajtás lehető legjobb kialakítása a munkagéptől egészen a hálózatig terjed. Mindamellett be kell kalkulálni egy megfelelő tartalékot is, miután a termelési folyamat esetleg megváltozhat, vagy közvetlen az üzembe helyezés után szükségessé válhat egy kis bővítés. A tartaléknak azonban nem szabad túl nagynak lennie! Minden túl dimenzionálás negatívan hat a gazdaságosságra! A villamos energia rendelkezésre állásának szükségtelenül nagyobb mértéke költségnövelő, a túl nagyra választott rendszer hűtése is többletköltségest okoz, a nagyobb keresztmetszetű kábelek is drágábbak, az azokat tartó kábeltálcák is költségesebbek, és végül a túlságosan nagyra választott motor is költségnövelő. A 2020/4-es számunkban megjelenő írás a helyes motor- és kábelkiválasztást tárgyalja.

▪ Déri Tamás: Dánia fényei – Közlekedési világítás Koppenhágában
A Koppenhágai repülőtér csarnokaiba vezető folyosók természetes világítását a padlózattól a födémig kialakított oldalvilágítók segítségével oldották meg, a benapozás-védelmet pedig képzőművészeti alkotások biztosítják. Az ablakokon átszűrődő színes fények feloldják a sok száz méteres folyosók vizuális monotóniáját. Ablaktalan folyosókon ugyanezt a hatást színdinamikai eszközökkel érik el. Ismét más jellegű a szélesebb folyosók világítástechnikai kialakítása, ahol már kereskedelmi és vendéglátó létesítmények biztosítják a vizuális változatosságot. Ezek fényét a födémben kialakított felülvilágítókból beszűrődő természetes világítás egészíti ki. A 2020/4-es számunkban megjelenő cikk megkezdi „Dánia fényeinek” bemutatását, a közlekedési világítás néhány példáját felhozva, sok-sok szép felvétellel.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (X.) – Energiatároló eszközök és rendszerek 1.
A napenergia-hasznosítás egy újabb, igen gyorsan fejlődő ágazata a hálózatra táplálás. Bizonyos műszaki vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek hatékonyságát úgy lehet maximálisan kihasználni, ha a napelemes rendszert nagyméretű tárolórendszerekkel egészítik ki (völgyfeltöltés – csúcskisimítás). A villamos energia tárolására különféle eszközök állnak rendelkezésre. A tárolóeszközök közötti jobb eligazodás érdekében érdemes különféle szempontok alapján rendszerezést végezni. Az egyik ilyen szempont lehet a tárolandó energia mennyisége, a másik a megkívánt tárolási idő. További szempontok lehetnek a tárolás villamos energia beviteli, ill. kivételi sebessége. Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyekben a villamos energiát változatlan formában, hatékonyan, nagymennyiségben és hosszú ideig lehetne tárolni. A legtöbb jelenlegi eszköz ezért nem közvetlenül villamos formában tárolja az energiát, hanem átalakítás után, más formában. Mind az energia tárolása, mind kivételezése energiaátalakításokkal jár, amelyek veszteségeket okoznak. A cikksorozat áprilisi számunkban megjelenő – ill. a májusban megjelenő következő – része elsősorban a napelemes rendszerekben alkalmazott tárolókkal foglalkozik. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemes erőmű vezeték-keresztmetszetének meghatározása
Egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk cikkünkben a napelemes erőművek vezeték-keresztmetszetének meghatározásával. A kérdezők egy olyan problémába futottak bele, hogy a szükséges keresztmetszet meghatározásánál az ő számításaikkal szemben a kivitelező cég és egy harmadik fél, egy független szakértő is más-más eredményre jutott. Így tanácstalanul állnak a probléma előtt, nem értve, hogy hogyan lehet három különböző eredmény. Közben számos kollégával megvitatták a kérdést, de nem jutottunk dűlőre, hogy mikor kell képletet, és mikor táblázatot alkalmazni. A kialakult ellentmondásokat igyekszik rendbe tenni az áprilisi lapszámunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Villamos berendezések biztonságos kivitelezése
A villamos berendezések létesítési folyamataiban minden résztvevőnek teljesítenie kell kötelességeit, mert ez elengedhetetlen a biztonságosan használható berendezések hiánytalan megvalósításához. Ezen célkitűzés teljesítése az építtetők részéről jogosan elvárt, azonban a műszaki feladatokat a villamos tervezők és a villamos kivitelezők munkájuk során sok esetben nem, vagy csak hiányosan teljesítik. Lényeges műszaki gazdasági követelményt ír elő az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló, többször módosított, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban Kkr.). A Kkr. 3.§. (1) bekezdése alapján a kivitelezési szerződés megkötését szabályozó szakasz gazdasági része előírja, hogy a kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli mindannak a jogkövetkezményét, ami a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A 2020/4-es számunkban megjelenő cikk részletezi a villamos berendezések biztonságos kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételeket, és jellemzően előforduló hibákra is kitér.

▪ Dr. Csanádi Károly: Szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, napi pihenőidő, munkaszüneti napok és a szombati munkanapok 2020-ban
A téma a mostani veszélyhelyzetben, a megszokott munkarend felborulása miatt különös aktualitással bír. A szabadság megállapítása és kiadása tekintetében az előző évhez képest jogszabályi változás nem történt, de a szülési szabadság és a gyermekhez kapcsolódó fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozóan történt változás 2020. január 1-től. A munkáltatók a szabadságolások időszakában is a munkavégzés folyamatosságát és a vállalkozások működőképességét tartják szem előtt, míg a munkavállalók legalább az év egy részét szeretnék pihenéssel, kikapcsolódással, nyaralással, esetleg – nem is ritkán – további munkavégzéssel tölteni. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a legtöbb munkáltatónál a felek számára lehet elfogadható megoldása. Ehhez kíván segítséget nyújtani a szabadságra és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések ismertetése. A különféle jogcímeken igénybe vehető szabadsággal, pihenőidővel és a munkanapok áthelyezésével kapcsolatos frissített ismeretekre az év során bármikor szükség lehet, mindezt foglalja össze az áprilisi számunkban megjelenő cikk.

A Deutsche Messe az egészségügyi hatósággal, a Kiállítók Tanácsával és a partnerszövetségekkel, a VDMA-val (Német Mérnöki Szövetség) és a ZVEI-vel (Német Elektromos és Elektronikai Gyártók Szövetsége) szoros együttműködésben döntött arról, hogy a Hannoveri Vásárt 2020 vásásrt júliusra halasztják.

A Hannoveri Regionális Egészségügyi Hatóság határozottan javasolta, hogy a Deutsche Messe kövesse a Robert Koch Intézet tanácsát, amely átfogó intézkedéseket fogalmaz meg az egészség megóvása érdekében a nagyobb rendezvények szervezése kapcsán. Például lázmérő állomások létesítése minden beléptetési pontnál; a veszélyeztetett területekről érkezők, vagy akik kapcsolatba léptek a veszélyeztetett területeken élőkkel, azok ne látogathassák a kiállítási központot. Ez a vásár összes résztvevőjének átfogó vizsgálatát igényelte volna – a kiállítóktól és a látogatóktól a szolgáltatókig, a kiállítási építőkig és az vendéglátó ipari vállalkozásokig.
Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása aránytalanul nagy erőfeszítéseket követelne és olyan mértékben rontaná a rendezvény lebonyolítását, hogy a szakkiállítás nem tudná teljesíteni célját, vagy csak a kiállítókra és a látogatókra nézve jelentős korlátozásokkal valósulhatna meg.
Mivel a kiállítók, a látogatók, az alkalmazottak és a nyilvánosság egészsége a legfontosabb szempont a Deutsche Messe számára, a Hannover Messe kiállítói tanácsadó testületeivel konzultálva döntöttek a kiállítás júliusra történő elhalasztásáról.
„A júliusi dátummal a lehető legkorábbi időintervallumot kínáljuk kiállítóinknak, hogy innovációikat bemutathassuk a nemzetközi közönségnek” – mondta Dr. Jochen Köckler, a Deutsche Messe AG igazgatóságának elnöke. „A koronavírus által az első félévben kiváltott globális gazdasági kihívásokra tekintettel az új időpont nagyszerű lehetőségeket kínál, hogy jelentős lendületet adhasson a második félévre a globális gazdaságnak.”
„Feltételezzük, hogy a helyzet enyhülni fog az elkövetkező hónapokban, és hogy az ipar számára előnyös lesz az új üzleti helyzet." – fűzte hozzá Thilo Brodtmann, a VDMA vezérigazgatója.

Márciusi lapszámunk tartalomjegyzéke itt olvasható ↓

Március 10-én megjelent lapunk 2020/3-as száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható!

2020 szeptemberében 27. és október 2. között rendezik meg a Light + Building szakvásárt Frankfurtban

2020. február 24.

A koronavírus fokozott európai terjedése miatt a Messe Frankfurt Vásárvállalat alapos tájékozódást és egyeztetéseket követően a Light + Building szakvásár elhalasztása mellett döntött. A világítástechnika és az épületvillamosságás vezető világvásárát 2020. szeptember közepe és vége között rendezik Frankfurtban. A nemzetközi szakvásár két együttműködő partnere, a ZVEI és a ZVEH szakmai szövetség támogatja ezt a döntést.

A Covid-19 múlt hétvégi váratlan olaszországi megjelenése megkövetelte, hogy a vásárvállalat a frankfurti városi egészségügyi hivatallal szorosan egyeztetve átértékelje a kialakult helyzetet. A jelenlegi helyzetben a szakvásárok Kínából érkező résztvevőinek több lépcsős egészségügyi felülvizsgálatát követelik meg, amit a Messe Frankfurt Vásárvállalat csak aránytalan ráfordítással képes teljesíteni. Ezen kívül sokasodnak az utazási korlátozások, amelyek megnehezítik mind a potenciális látogatók, mind pedig a kiállítók részvételét a szakvásáron. Mindezek alapján a szakvásár rendezője úgy döntött, hogy elhalasztja a Light + Building szakvásárt. Ezt a döntést a Light + Building Magyarországi képviselet:

BD-EXPO Kft.
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 4.
E-mail: office@bdexpo.hu
www.messefrankfurt.hu

együttműködő partnerei, a ZVEI, a Német Elektrotechnikai és Elektronikai Ipar Országos Szövetségének Elektromos Szerelési Rendszerek Szakmai Tagszövetsége és a Világítástechnikai Szakmai Szövetség, valamint a ZVEH Német Elektrotechnikai és Informatikai Kisiparok Országos Szövetsége is támogatják. A döntést a legfontosabb olasz szakmai szervezetek szintén támogatják. Mind a kiállítók, mind a látogatók tekintetében a legtöbb látogató Németország után Kínából és Olaszországból érkezik.

Új időpont: 2020 szeptemberében rendezik a Light + Building szakvásárt

A Light + Building a műszaki szakemberek, a gyártók, a kivitelezők, a kereskedők és a tervezők legfontosabb nemzetközi szakmai seregszemléje. A Light + Building az innováció fóruma és interdiszciplináris platformja, az üzleti kapcsolatok építésének és a szerződéskötéseknek legfontosabb színtere. A legfontosabb szakmai rendezvény, amely hozzájárul a fenntartható jövő biztosításához.

A gyártók egyértelművé tették, hogy az üzletkötések előkészítéséhez feltétlenül szükségük van a platformra. A Light + Building szakvásár nyújtotta lehetőségeket a Messe Frankfurt Vásárvállalat még ebben a szezonban biztosítani kívánja, ezért a szakvásárt elhalasztja. A Light + Building 2020. szeptember közepe és vége között kerül sorra Frankfurtban.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Földelés kialakítása egy felújítás alatt álló társasházban
Egy 1930-ban épült többlakásos társasház teljes villamos felújításának kapcsán is felmerült a földelés kérdése. Az épületben minden épületvillamossági berendezés, így a vezetékek, a fogyasztásmérő szekrény, a csatlakozó- és az elosztódobozok stb. újra lesznek cserélve. A ház kábeles csatlakozással rendelkezik, és antenna nincs a házon. A felújításnak természetesen a földelésre is ki kell térnie, és annak a megvalósulási dokumentációban is szerepelnie kell. A tulajdonos egy villámvédelemmel foglalkozó cég tanácsára 2 darab 9 méteres rúdföldelő utcafront oldali lemélyítését javasolta. A villamos tervező nagyvonalúan elfogadta a javaslatot, de a kivitelező túlzottnak és indokolatlannak tartja a mélyföldelő telepítését. A márciusi számunkban megjelenő írás válaszolva az olvasói kérdésre járja körül a földelés kialakításának témáját.

▪ Kosák Gábor: Nők a férfiak világában
Ha az utca emberének felteszik a kérdést, hogy soroljon fel néhány híres tudóst, valószínűen férfiakat – pl. Thomas Edison, Graham Bell, Albert Einstein vagy Stephen Hawking – említ elsőként, ami jól példázza, hogy a nemi sztereotípiák nehezen halnak el. A múltban csak néhány nő volt olyan szerencsés, hogy munkájukat életük során elismerjék, sokan csak posztumusz megbecsülést kaptak. Ez azonban az utóbbi években megváltozott, és több fény vetül a hölgyek tudomány és technika területén végzett alapvető munkájára. A férfi tudósok és feltalálóink mellett sok olyan nőre is büszke lehet az emberiség, akiknek nevét nem emlegetik minden nap, azonban találmányaik nem csak a hétköznapokat könnyítették meg, hanem forradalmasították a számítógépek működését, vagy a mai napig életeket mentenek. Így a nemzetközi nőnap környékén, a 2020/3-as lapszámunkban kiváló alkalom nyílik egy kis megemlékezésre róluk, természetesen a teljesség igénye nélkül.

▪ Lieli György: Egy mindig magyar tulajdonú gyár rövid fejlődéstörténete (I.)
100 éves a Ganz KK
A Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. (röviden: Ganz KK) 100 éves történetének első nyolc évtizede a múlt századra esett, és fejlődéstörténete (még visszaesésekkel is) hűen tükrözi a társadalmi élet változásait, kataklizmáktól sem mentes, iparpolitikai és gazdálkodási bukdácsolásokkal tarkított folyamát. Az első világháború után az egyik halaszthatatlan feladat Magyarországon a vasúthálózat villamosítása lett. Könnyen végiggondolható, hogy ez milyen széleskörű beszállítói háttértámogatást igényel, tisztán csak termékoldalról. Épületek, vasszerkezet- és kábelgyártás, pályaelemek, járművek, hajtás- és távközlési rendszerek, és nem utolsósorban az energia biztosítása az előállítástól, a továbbításon, transzformáláson keresztül a vezérlő és kapcsoló berendezésekig, amelyek közül kiemelendők a különféle villamos készülékek. És a vasút csak egy nemzetgazdasági ág… Amennyiben egy szigorúan műszaki pontosságot és történeti hűséget elváró cikkben szabad egy kissé költői hasonlattal élni, úgy lehetne fogalmazni, hogy a cég forrásvidékén három patak fakadt, összefolyásuk befogadva sok kis erecskét, bővizű folyammá szélesedett. Márciusi számunkban kezdődik a 100 éves vállalatot bemutató cikksorozatunk, amelyből sok érdekesség ismerhető meg a Ganz KK történetéből.

Február 4-én megjelent lapunk idei első, 2020/1-2-es száma!
Néhány cikk rövid előzetese ITT olvasható!

2020. február 5–6. között rendezi meg a VTT a XI. LED konferenciát, amelynek ezúttal az Óbudai Egyetem Bécsi úti kampusza ad otthont. A konferencia fő témája a „Fenntarthatóság és környezettudatosság a világítástechnikában”.
A két nap részletes programja:

További információ és jelentkezés (2020. január 22-ig kedvezményesen!)