hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2021/5., májusban megjelent lapszámunkból

2021-04-12

▪ Dr. Novothny Ferenc: PELV-áramkör „védővezetője”
Cikkünkben a címben szereplő témakört egy olvasói levélre válaszolva járjuk körül. Az olvasó törpefeszültségű rendszerben védővezető kapcsolatot akar készíteni. Azonban nem egészen világos, hogy a villamos berendezés testét akarja védővezetőbe bekötni, vagy egyik aktív vezető megfelelő pontjának földelésével az üzemi földelést kívánja alakítani, vagy esetleg mindkettőt. A válaszadáshoz először is érdemes tisztázni, hogy miben különböznek a PELV- és a SELV-áramkörök. A májusi számunkban megjelenő cikk ismerteti a PELV- és a SELV-áramkörök különbözőségeit, a SELV- és PELV-áramkörökre vonatkozó követelményeket és a vezetők méretezését.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (IV.)
lapunkbol_rs_250Az áram háromfázisú szimmetrikus terhelésnél, és háromvezetékes ellátásnál a három (aktív-) fázisvezetőn át folyik oda-vissza, míg egyfázisú fogyasztók szimmetrikus elrendezése esetén a három aktív fázisvezető valamelyikén át folyik az áram a fogyasztóig és a nullavezetőn (N) folyik vissza. Így zártak az áramkörök! A védővezető (PE) a kisfeszültségű főelosztó fő földelőkapcsára csatlakozik. Hiba (testzárlat, túlfeszültség) esetén ez a csatlakozás biztosítja a túláramvédelmi készülék vagy túlfeszültség-védelmi eszköz működését. A földelő-rendszer tehát az épület minden védelmi intézkedésének alapja. A gyakorlatban a hálózat soha nem ideális. Habár a hálózati zavartatási vizsgálatokhoz 50 ohmos csatoló impedanciát alkalmaznak, ez a méret azonban csak a metrológiai feltételek meghatározására szolgál. Májusi számunkban folytatódik az elektromágneses összeférhetőséggel foglakozó cikksorozatunk.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építési szerződés régen és most
lapunkbol_cs_250A kivitelező szakember nem vitatta, hogy az építés, a magas- és mélyépítés az összes gépészeti, elektromos és szakipari munkákkal együtt vállalkozási tevékenységnek minősül, de azért az egyes szakterületek és a szakemberek jogosultsági besorolásai is egymástól jól elkülöníthetők, akár önállóan is kivitelezésre, felújításra és létesítésre irányuló szerződés tárgyát képezhetik, és jelentősen különböznek minden más vállalkozástól. Az építészeti csodák bizonyítják, hogy minden új építmény egyszeri és megismételhetetlen. Két épület lehet hasonló, de nem ugyanolyan. A 2014. március 14. napjáig hatályban volt Polgári Törvénykönyv (régi Ptk. 1959. évi IV. törvény) a vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok mellett tartalmazta az építési és a technológiai szerelési munkák szerződéseire vonatkozó sajátos rendelkezéseket. Az új Ptk. elnevezése: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, amelynek vállalkozási szerződésekre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit tekinti át a májusi számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Új létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése – munkaközi feladatok és egyeztetések
lapunkbol_1_250_49A különböző rendeltetésű létesítmények villamos berendezésének létesítésében a műszaki biztonsági területen egyetemleges felelősséggel és kötelezően együtt kell működniük a kivitelezési tervdokumentációt elkészítő villamos tervezőknek, a villamos kivitelezőknek, a felelős villamos műszaki vezetőknek, a villamos tervezői művezetőknek, a villamos műszaki ellenőröknek, és a villamos berendezés felülvizsgálóknak. Az eltérő műszaki szakterületeken dolgozó szakemberek egymást segítő együttműködése biztosítja a létesítmények villamos berendezésének biztonságos használhatóságát. A létesítmény tervezésében résztvevő villamos tervezők felelősséggel tartoznak a tervezői műszaki megoldásokért, de a felelősség a következők szerint megosztott a villamos berendezés létesítését végző kivitelezőkkel. Minden egyes, a létesítésben részfeladatot vállaló kivitelező vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, ami a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A májusi számunkban megjelenő cikk a berendezések létesítésének villamos tervezői és kivitelezői, műszaki ellenőri feladatait ismerteti, és nem marad el néhány gyakorlati hiányosság bemutatása sem.

▪ Kovács Ádám: eMobility megoldások (II.) – Vállalati lehetőségek
lapunkbol_2_250_43Az otthoni töltés egy egyszerű séma szerint zajlik, hiszen a saját ingatlanunkon a saját autónkat a saját hálózatunkról töltjük, rendszerint egyetlen töltővel. Azonban ettől a legegyszerűbb esettől továbblépve az úgynevezett fél publikus vagy publikus autótöltések esetében már más a helyzet. Az eMobility megoldások felhasználási szempontból három fő csoportra oszthatóak. Az egyik a már korábban említett Privát töltési megoldás, vagyis például az otthon végzett töltés. A másik a Publikus töltés, amely esetében egy bárhol elhelyezett töltőt bárki korlátozás nélkül használhat, illetve harmadik a kettő közé beékelődő Vállalati töltésmegoldás. A fél publikus vagy más néven vállalati töltések alatt azok a megoldások értendőek, amikor egy cég tulajdonában lévő töltőn jól behatárolható, ámde folyamatosan változó személyek kívánnak töltést végezni. Vagyis például szállodák vendégei, irodaházak bérlői vagy esetlegesen egy vállalat saját alkalmazottai. Ezen természetes vagy jogi személyek egy meghatározott időszakon belül tudnak töltést végezni, vagyis, míg valaki egy szálloda vendége, az adott irodaház bérlője vagy éppen egy cég alkalmazottja. A cikksorozat májusi számunkban megjelenő része a vállalati töltésmegoldásokkal – vendéglátás, gasztronómia, ingatlan bérlői (irodaházak), céges flotta – foglalkozik.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XIX.) – az adatlapok hitelessége
lapunkbol_3_250_44Nem állt messze az igazságtól annak az építési vállalkozónak az álláspontja, aki akként vélekedett, hogy az építőipari munkák kivitelezését – beleértve az elektromos, az épületgépészeti és a szakipari munkákat is – régen is, jelenleg is, és a jövőben is az elnevezésétől függetlenül építési, illetve ma már építésre vonatkozó vállalkozási szerződés alapján végzik a kivitelezők. Vajon a napelem-gyárba, csak egyforma cellák érkeznek? Mert akkor könnyű lenne a helyzet. Minden cellagyártás valójában egy soklépéses, bonyolult folyamat, amelynek – mint minden gyártásnak – van egy adott szórása (itt elsősorban a villamos paraméterekre kell gondolni). A cellagyártó a kimeneti termékeket csoportokba rendezi (legjobb, közepes, gyenge, rossz – Grade-A, Grade-B, Grade-C, Grade-D), és ezek külön árazást is kapnak. A napelem-gyártók – akik megvásárolják a cellákat – ezekből állítanak össze egy „mix” keveréket, mert csak így lesz költséghatékony a termelés. A cikksorozat májusi számunkban megjelenő része kitér a közkedvelt TIER-1 lista rejtelmeire, és a gyári adatlapok adatainak hitelességére is.

hirdetés

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea