Hírek-aktuális

 

 

 

2024/3., március 12-én megjelent lapszámunkból

2024-02-14

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mikor éri meg akkumulátort beépíteni a napelemes rendszerbe?
lapunkbol_1_250_77A címben feltett kérdés megválaszolásához példaként egy olyan családi házat tekintsünk, amelynek tetején keleti fekvésű, 6 kW névleges teljesítményű napelemes-rendszer van telepítve.
Amikor süt a nap, a napelemek egyedül is ténylegesen fedezik a ház villamosenergia-szükségletét. Másrészt, természetesen vannak olyan napszakok, amikor kevés vagy egyszerűen nincs napsütés így nincs napenergia sem, nem termel az „erőmű”. Milyen előnyökkel járhat ebben az esetben az akkumulátor beépítése és üzemeltetése?
A vizsgált példában az átfolyós vízmelegítő biztosítja a meleg vizet, míg a gázkazán a helyiségek fűtését. Így a kazán nyáron teljesen leállítható, ahelyett, hogy alacsony terhelésű üzemmódban kelljen működnie a meleg víz miatt.
Részletesebben kitérünk majd az átfolyós vízmelegítőre is (lásd alább), de először a napelemes tárolórendszer általános gazdasági életképességét vizsgáljuk meg.
A 2024/3. számunkban megjelenő írás a napelemes rendszer saját villamosenergia-tárolóval, egy akkumulátor rendszerrel való kiegészítésével foglalkozik.

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (III.)
lapunkbol_2_250_76A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM számú rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól.
E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, mely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
Cikksorozatunk 2024/3. számunkban megjelenő III. részében megkezdjük az új rendelet 2. melléklete szerinti szabályzatnak és annak változásainak ismertetését.

▪ Dr. Csanádi Károly: Az építésügyi ágazatot érintő jogszabályok léptek hatályba 2024-ben
lapunkbol_3_250_78A jogalkotó a 2023. év negyedik negyedévében több olyan jogszabályt alkotott, amelyek a 2024. évtől léptek hatályba, illetve fejtik ki hatásukat. Terjedelmes jogszabályokról van szó, ezért cikkünkben csak figyelemfelhívó jellegű, kivonatos tájékoztatást adunk.
Akinek a vállalkozását a vállalt munka megvalósítása, kivitelezése során érintheti az újonnan alkotott jogi szabályozás, érdemes a vonatkozó részletek megismerése céljából elektronikus felületen tájékozódnia. Bonyolultabb esetekben ajánlott a vállalkozás jogi képviselőjétől tanácsot kérni. A jogszabályok hatályos szövege ingyenesen megtalálható a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu). Az új jogszabályok közlönyállapotban a https://magyarkozlony.hu oldalon szintén ingyenesen elérhetőek. A villanyszereléssel, épületvillamossággal foglalkozó kivitelezőknek is érdemes időnként megtekinteniük ezeket az elektronikus felületeket.
A 2024/3. számunkban megjelenő cikkben az építésügyi ágazatot érintő, 2024-ben hatályba lépett jogszabályokat – az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény, a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény – ismertetjük.

A szilárdtest-világítás helyzete
lapunkbol_2_268A szilárdtest-világításról (Solid-State Lighting – SSL) szóló legújabb ISA (International SSL Alliance) jelentés összefoglalója átfogó elemzést tartalmaz az SSL-ipar fejlődéséről, globális energiafelhasználásra gyakorolt hatásáról és a jövőbeli kilátásokról. A jelentés részletezi az SSL által elért jelentős előrelépéseket, hangsúlyozva a világítás forradalmasításában rejlő lehetőségeit, miközben energiahatékony megoldást kínál.
A jelentés részletesen elemzi a szilárdtest-világítás (SSL) fejlődésének sajátosságait, energiafelhasználásra gyakorolt hatását és a technológiai fejlesztéseket.

Kovács Ádám: Sololdalú termosztát kompromisszumok nélkül
lapunkbol_1_250_78Az utóbbi időkben az energiaárak változása miatt sokunkban felmerült annak gondolata, hogy fűtési rendszerünket korszerűsítsük vagy új beruházás esetén olyan rendszert alakítsunk ki, amely – hozzon bármit is – a jövő elvárásaihoz igazítható. Ki ne szeretné, hogy fűtési rendszere fejleszthető, módosítható legyen? A változtatásra való igény felmerülhet, akár azért mert jelenleg túl nagy beruházás lenne egy minden vágyunkat kielégítő rendszer, vagy akár azért mert szem előtt tartjuk, hogy a jövőben olyan átalakításokat szeretnénk végezni, amelyek a fűtést is érinthetik.
Természetesen egy termosztát legfontosabb feladata, hogy az adott helyiség hőmérsékletét mérje, és ennek alapján a lehető legjobban tudja vezérelni fűtésünket. Azonban már évtizedek óta a hőmérséklet mellett az emberek kíváncsiak a helyiség páratartalmára is, hiszen nem csak hőérzetünket befolyásolhatja a páratartalom, de egészségügyi hatása is lehet. Gondolok itt akár a túl száraz levegőre vagy éppen a penész megjelenésére. Emiatt a háztartásokban, ha van is egy esztétikus fali termosztát, a falon ott van mellette valamilyen páratartalom mérő is, miközben ez lehetne egy készüléken belül is.

Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (I.)
lapunkbol_3_250_79Cikksorozatunkban biztonságtechnikai és energetikai segédletet nyújtunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezéseinek létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez.
Az Építésügyi hatósági engedélyhez kötött szakági építési tevékenység kivitelezési dokumentáció hiányában nem kezdhető meg. A biztonságosan használható épületvillamossági és épületgépészeti villamos berendezés létesítését mindenkor a villamos kivitelezési tervdokumentáció műszaki megoldásai és teljessége alapozza meg.
Általános műszaki követelmény, hogy a kivitelezési dokumentáció villamossági munkarészeit olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és a villamos berendezés kivitelezésének ellenőrzéséhez szükséges. A segédlettel a biztonságosan használható villamos berendezés létesítését megalapozó tervezői munkát szolgálnánk, a műszaki biztonsági ajánlások összeállításánál felhasználtuk megvalósult létesítmények villamos tervezési hiányosságokból/ellentmondásokból bekövetkezett kivitelezési hibáinak tapasztalatait.

 

 


 

hirdetés

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea