2020/10-es, október 20-án megjelent lapszámunkból

▪ Kosák Gábor: Megjelent a 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet módosítása, benne az új Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzattal (II.)
Teljesen megújult a 2018. január elsejével hatályba lépett 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ). Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2020. (VII. 16.) ITM-rendelete egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról 7. fejezete (25–29. paragrafus) tartalmazza a 10/2016. (IV. 5.) NGM-rendelet módosítását. A módosítások az értelmező rendelkezéseket (2. §), a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítését, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatait (4. §) és az 1. mellékletet a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot érintik. A módosítás teljesen lecseréli az értelmező rendelkezéseket (2. §), ez azonban nem jelenti az összes fogalom megváltozását. A 4. § (A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítése, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatai) viszont teljesen megújult. A cikk 2020/10-es számunkban megjelenő második részben a módosítás kapcsán a szakmát foglalkoztató legfontosabb kérdésekre keresünk válaszokat.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsolók egymás után?
Több áram-védőkapcsoló soros elrendezésének számos oka lehet. Ezeket itt mind felsorolni nem tudjuk, mert szétfeszítené a rendelkezésre álló terjedelmet. Ezért egy olyan gyakorlati példával szolgálunk, amely figyelembe veszi a kisfeszültségű villamos berendezések aktuális létesítési előírásait. A megszakítók, kapcsolók – közöttük az áram-védőkapcsolók – szelektivitására vonatkozó szabvány az MSZ HD 60364-5-53:2015 „Kisfeszültségű villamos berendezések 5-53. rész: Kapcsoló- és vezérlőberendezések”, amelynek 536. szakasza „A védelmi berendezések koordinációja”. Az 536.3 „Az áram védőkapcsolók közötti szelektivitás” pontban ezt írja: „Ha az ÁVK-k között szelektivitás szükséges, figyelembe kell venni a gyártók előírásait.” Részletes követelmények a „H” mellékletben találhatóak. A szelektivitásnak számos módja közül a soros szelektivitásra a H.2.1 Total szelektivitás pont ad meghatározásokat: Két soros ÁVK közötti totál szelektivitás biztosításához a tápoldali, nem aktív ÁVK áram-idő karakterisztikájának teljes egészében magasabban kell elhelyezkednie, azaz a leágazás oldali ÁVK áram-idő karakterisztikája felett kell lennie, a két karakterisztika sehol se érhet egybe! A több áram-védőkapcsoló egymás utáni elhelyezésének kérdéskörét októberi számunkban egy olvasói kérdésre – „Egyáltalán alkalmazzák-e a gyakorlatban az áram-védőkapcsolók egymás utáni kapcsolását, és annak mi az értelme?” – válaszolva járjuk körül. 

▪ Murvai István: A villamos műszaki biztonsági rendeleti szabályozás betartásának fontosságáról
Amint ismeretes, használatbavételi engedély alapján lehetséges jogkövetően használatba venni a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett minden létesítményt, építményt, építményrészt. A rendeltetésszerű és biztonságos használat műszaki feltételei közé tartozik a létesített villamos berendezés biztonságos használhatósága is. A használatbavételi eljárások szakhatósági helyszíni szemléinek tapasztalatai alapján a villamos biztonságtechnikai követelmények betartása azonban az új létesítményekben sem hiánytalan. Számos esetben megismételt szakhatósági szemlék szükségesek a létesítésben közreműködő tervezők, kivitelezők munkájában feltárt villamos biztonságtechnikai hiányosságok teljes körű megszüntetéséhez. Mindez sajnálatosan annak ellenére is bekövetkezik, hogy a villamos tervezés, kivitelezés jogszabályok és szabványok vonatkozásában mindenkor az adott időszak műszaki biztonsági követelményeinek megfelelően került szabályozásra. A villamos műszaki biztonsági tervezési, létesítési hiányosságok pedig a jogi és műszaki szabályozás ellenére mégis ismétlődnek. Az októberi számunkban megjelenő írás az érvényben lévő jogszabályok betartásának fontosságára hívja fel a figyelmet, egy kis időbeli visszatekintéssel, és megtörtént esetek bemutatásával.

▪ Dr. Csanádi Károly: Jogszabály-módosítás az egyéni vállalkozók tájékoztatásáról és a kötelező jótállásról
Módosították az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt. Új közfeladattal bővült 2020. július 1-től a gazdasági kamarák hatásköre. A törvény (röviden: Evectv.) 3/A. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A gazdasági kamarák tájékoztatást nyújtanak az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről.” Módosították a tartós fogyasztási cikkekre és a javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendeleteket. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 70/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet számos változást tartalmaz. Emellett az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendeletet is módosították. A jogszabály-módosításokról részletesen beszámol az októberi számunkban megjelenő írás.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Elosztószekrény egyenpotenciálra hozása
Egy meglévő épület, létesítmény bővítése, fejlesztése mindig számos villamos vonatkozású kérdést is felvet. Egy ilyen lehet az elosztószekrén egyenpotenciálra hozása, amellyel kapcsolatban egy olvasó is érdeklődött: Vállalatunknál új üzemrészt alakítottunk ki. Az ott létesített alelosztó (kapcsolószekrény) a főelosztóból két NYCWY 4x185/95 mm² keresztmetszetű kábellel van megtáplálva. Az áramütés elleni védelmi rendszer – mint ahogyan az az épületben szükséges – TN-S-rendszerű. A szekrénytől egy alapozásföldelési csatlakozó kb. 10 m-re van. Úgy tervezzük, hogy a PE-sínt összekötjük ezzel. Ezzel kapcsolatos a kérdésünk: Milyen keresztmetszetű réz vezetővel kell összekötni? Kötelező, hogy a védővezető (PE) a fázisvezető keresztmetszetének fele legyen, azaz jelen esetben 95 mm², miután kettős kábelt viszünk? Van valamilyen maximális keresztmetszeti előírás? Ezekre a kérdésekre válaszolva foglakozik a problémával az októberi számunkban megjelenő írás.

▪ Egyedi közvilágítás a debreceni Dósa nádor téren
2020. augusztus 15-én ünnepélyes keretek között avatták fel Debrecenben a megújult Dósa nádor teret. A Debrecen 2030 program részeként megvalósult beruházás új sétálóövezettel gazdagította a várost. A hét hónap alatt elkészült fejlesztés keretében 11 000 négyzetméter újult meg a Dósa nádor téren és a Csapó utca egy szakaszán. A cél az volt, hogy olyan új közösségi teret hozzanak létre, amely szervesen csatlakozik a főtérhez, és a jelenleginél sokkal nagyobb zöldfelület jöjjön létre. A téren különleges, burkolatba süllyesztett szökőkút is megvalósult, amely nemcsak víztakarékos, hanem teljesen automatizált vezérlésű mind a víz, mind a LED-es fényjáték szempontjából. A téren modern utcabútorok is helyet kaptak – ivóvízkút, egy- és többszemélyes támlás padok, hulladéktárolók, kerékpártámaszok stb. A beruházás létrejöttében a Hofeka Kft. látványos közvilágítási megoldásai és utcabútorai kiemelkedő szerepet kaptak. A téren alkalmazott közvilágítási megoldásokat és utcabútorokat mutatja be látványos felvételekkel az októberi számunkban megjelenő cikk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XIV.) – Szakkifejezések magyarázata
A megfelelő rendszerek felépítéséhez fontos a szakma szakkifejezéseinek pontos értése, és a munka során való alkalmazása. A cikksorozat mostani része a napelem-ipar sajátos elnevezéseinek (szakzsargon szavainak és kifejezéseinek) értelmezését kívánja elősegíteni. Ezek többsége a félvezető iparból, illetve a meteorológiából származik, de vannak olyanok is, amelyeket „maga a napelem-ipar” termelt ki, fejlődése során. A terjedelem korlátai miatt sajnos nem lehet minden fogalmat részletesen kifejteni, ezért a fontosabbakat kiemeltük, a cikksorozat októberi számunkban megjelenő következő része a napelem ipar sajátos szakmai jelöléseit mutatja be és értelmezi.