Dr. Novothny Ferenc: Megszakítók kioldási áramának beállítása

A megfelelő megszakítók kiválasztásának és helyes beállításának témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk. 

Kérdés: Felülvizsgálatkor mindig azzal a kérdéssel szembesülök, hogy vajon a megszakítón a kioldási és zárlati kioldási értékek helyesen vannak-e beállítva? Meg tudná ezt a témát a szerkesztőség részletesebben világítani? Szerintem sok villamos szakember ugyanilyen tudatlan abban, hogyan kell helyesen beállítani a kioldási értékeket a villamos szekrényekben a transzformátor előtt, illetve mögött. 

Válasz: Először is tisztázzuk a fogalmakat, azaz, hogy mit értünk megszakítók alatt.

Melyek is azok a megszakítók?
A megszakítókat az MSZ EN 60947-2 szabvány tárgyalja. Nagyjából kétféle megszakítót különböztethetünk meg. A kisebb megszakító típusok általában csak néhány beállítási lehetőséggel (vagy még azzal sem, lásd kismegszakítók) rendelkeznek. A túlterhelésvédelem kioldásához fontos a még biztosan nem kioldó áram (I_t) értékének ismerete, ezen értéknél nagyobb áramra – a túlterhelés elkerülésére – a kioldás (hőkioldási tartomány) létrejöhet, és amely áramot a megszakító még károsodás és kioldás nélkül folyamatosan el tud viselni.
a) Kisebb megszakítók esetén ez az érték rögzített, és megfelel a kapcsoló gyártó által megadott névleges áramának (I_n): I_t=I_n. A gyorskioldás (ún. pillanatkioldó) kioldási értéke (I_m) azonban általában beállítható. A gyakori beállítási értékek a következők 3 x I_n … 10 x I_n. Ha zárlati túláram lép fel, és eléri ezt az értéket, a kapcsoló rövid időn belül (általában kevesebb, mint 0,1 másodperc) kiold.
b) A kereskedelmi vagy ipari alkalmazásokhoz használt nagyobb megszakítók további beállítási lehetőséggel is rendelkeznek. Számos típusnál a túlterhelésvédelemhez az ún. beállítási érték (I_r) külön megválasztható, pl. I_r = 0,7I_n … 1I_n. Az a) pontban említett azonnali kioldás (pillanatkioldás) árambeállítási lehetőségén túlmenően lehetőség van a kioldás késleltetési idejének beállítására is, ha egy úgynevezett független késleltetésű túláramvédelmi funkciót kívánunk kialakítani. Ez rövidzárlat esetén lehetővé teszi a kioldás időzítését a sorba kapcsolt védőeszközök szelektivitásának biztosítására, vagy nagy indítási áramok nem kívánt kioldásának elkerülésére. 

Megszakítók kiválasztása és beállítása
A kiválasztással vagy beállítással kapcsolatban egyértelműen le kell rögzítenünk, hogy a megszakító beállítási áramának (I_r) vagy névleges áramának (I_n) nagyobbnak kell lennie a várható (I_B) üzemi áramnál, és kisebbnek kell lennie a védendő kábelek és vezetékek maximális áramterhelhetőségénél (I_z). Egy megszakító akkor működik megfelelően, ha:
– a névleges vagy a beállított áram I_n vagy I_r nagyobb, mint a maximális üzemi áram I_B, és ugyanakkor kisebb, mint a védendő kábelek vagy vezetékek maximális áramterhelhetősége (I_z). Azaz az MSZ HD 60364-4-43 „Kisfeszültségű villamos berendezések 4-43. rész: Biztonság. Túláramvédelem” szabvány szerint:

I_b ≤ I_n ≤I_z.

– A gyártó által hagyományosan megadott I₂ értékre, amely a szabvány definíciója szerint:
„I₂ hatékony működést biztosító áram a védelmi eszközök egyezményes megszakítási időtartama alatt.”
amely a biztosítók nagy vizsgálóáramának felel meg, az MSZ HD 60364-4-43 szabvány a következő követelményt írja elő, legyen kisebb, mint 1,45 I_z, azaz:

I₂ ≤1,45∙I_z.

Ezt az I₂ értéket a gyártónak kell megadnia.
– A névleges üzemi rövidzárlati megszakítóképesség (I_cs) – amely definíció szerint:
Ezen értéket a névleges zárlati határ megszakítóképesség százalékában szokás megadni. Az alábbi értékek lehetnek: 25% (csak A kategóriás megszakító esetén) 50%, 75% vagy 100%. Azon zárlati értéket fejezi ki, amelyet a megszakító ismételten képes megszakítani – nagyobb, mint a várható rövidzárlati áram (I_kmax):

I_cs > I_kmax.

A cikk, amelyből részletet közöltünk, az Elektroinstallateur 2026/1–2. számában jelent meg.
A teljes cikket Archívumunkban megtalálja – ahol minden lapszámunkban sok-sok további cikk olvasható a szerzőtől villanyszerelés; hálózatvédelem; megújuló energia; szabványok; előírások; és más épületvillamossági témákban.

Legyen előfizetőnk, hogy Ön is hozzáférhessen az értékes szakmai információkhoz, ismeretekhez!

Előfizetés 

Vagy legyen tagja az EMOSZ-nak (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szakmai Egyesülete) és a tagsággal kedvezményesen tud részt venni a az EMOSZ rendezvényein, képzésein és ingyenes Elektroinstallateur szaklap előfizetést kap!

Szeretnék tag lenni