2026/8-9., szeptember 8-án megjelenő lapszámunkból

▪ Murvai István: A magyarországi villamos energia rendszer a (továbbiakban VER) forrásoldalának elemzése és a rendelkezésre nem álló termelőkapacitás pótlásának folyamata
A Paksi atomerőmű 2021-től változatlanul 2026,6 MW teljesítményű. Részaránya a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 16%.
A szén-lignit tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 1166,3 MW-ról 2026-ra 684 MW-ra csökkent. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 5,4%.
A földgáz tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 4166,4 MW-ról 2026-ra 3089,2 MW-ra csökkent. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 24%.
A földgáz tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 4166,4 MW-ról 2026-ra 3089,2 MW-ra csökkent. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 24,%.
Az olaj tüzelésű erőművek teljesítménye a 2016 évi 410 MW-ról 2026-ra 438,3 MW-ra emelkedett. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 3,5%.
Az ipari méretű naperőművek 2016 évi 55,3 MW kapacitása 2026 évre 4921,1 MW-ra nőtt. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 24,%.
A szélerőművek teljesítménye a 2016 évi 328,9 MW-ról 2026-ra 325,1 MW-ra csökkenve alig változott. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 32,6%.
A biomassza biogáz erőművek teljesítménye a 2016 évi 365 MW-ról 2026-ra 489,2 MW-ra változott. Részarányuk a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 3,9%.
A Paksi Atomerőmű az éves bruttó villamosenergia-termelésének közel a felét megtermeli, és ezzel Magyarország évi villamos energia felhasználása harmadrészének megtermelője, annak ellenére, hogy részaránya a VER beépített bruttó erőmű kapacitáshoz viszonyítva 16%.
A Duna alacsony vízállása miatt nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű hűtővíz, ezért a Paksi Atomerőmű 1, 3, 4 blokkjait szakaszosan és részlegesen le kellett állítani. A Paksi Atomerőmű villamos teljesítmény termelési adatai 2026. 08. 04.-én, 18:19-kor: 1. blokk 0 MW, 2. blokk 225 MW, 3. blokk 0 MW, 4. blokk 0 MW. A mért teljesítményadatok alapján látható, hogy a 2. blokk egyik generátora üzemelt. A bekövetkezett környezeti hatás nélkül is teljesítményhiányos magyarországi VER ellátásbiztonságát a kiesett 1775 MW teljesítmény súlyosan veszélyeztette.
A magyarországi villamosenergia-renszer forrásoldalát elemzi a 2026/8–9. számunkban megjelenő írás, különös tekintettel a nyáron történtekre vonatkozóan.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló (RCD) mérésmódjának megválasztása
Az áram-védőkapcsolókra vonatkozó, megfelelő mérések elvégzésének módjával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Az áram-védőkapcsolókra vonatkozó, megfelelő mérések elvégzésének módjával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A következő problémával szembesültem. Amennyiben az épület villamos hálózatába áram-védőkapcsoló van beépítve, azt a villamos biztonsági felülvizsgálat során műszeresen ellenőrizni kell. Köztudott, hogy az „AC” típus csak tiszta váltakozó áram esetében működik helyesen, az „A” típusú áram-védőkapcsoló (továbbiakban ÁVK) váltakozó áram és „pulzáló” egyenáram esetében is helyesen működik. A „B” típusú meg sima egyenáramra is kiold. Eddig mindegyik típust a megfelelő vizsgálóárammal ellenőriztem. Azaz az „AC” típust tisztán szinuszos váltakozó árammal, az „A” típust pulzáló vizsgáló egyenárammal, a „B” és „B+” típusokat pedig egyenárammal vizsgáltam. A mérőeszköz azonban nemcsak a vizsgálóáram típusát, hanem a kezdő fázishelyzet meghatározását is lehetővé teszi. Továbbá a jelenlegi mérési módszerem a gyakorlatban gazdaságosan nem megvalósítható, különösen nagyméretű, például 200 ÁVK-t tartalmazó üzemek esetében. A rendelkezésemre álló szabványok nem voltak igazán informatívak. Kaphatnék választ arra esetleg, hogy mely méréseket kell valójában a szabvány követelményeinek minimális teljesítéseként elvégezni?
Válasz: Az ÁVK gyűjtőfogalom, olyan kapcsoló berendezések csoportját jelöli, amelyek többek között az MSZ HD 60364-4-41 „Áramütés elleni védelem" szabvány 411. „Védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása” szakasza szerinti védelmi intézkedésben a hibavédelem megvalósítására használható. Az erre a célra használt ÁVK tehát a fent említett védelmi intézkedés alkotóeleme. Hasonlóképpen, az ÁVK-k az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 415. szakasza szerinti kiegészítő védelemre is használhatók.
Az áram-védőkapcsolók mérési eljárásával foglalkozik részletesen a 2026/8–9. számunkban megjelenő cikk.

▪ Fodor István: Világítástervezés BIM környezetben
A világítás tervezésének alapvető célja, hogy a szükséges (szabványos) megvilágítást biztosítsuk az adott látási feladathoz. A világítás tervezésének alapvető célja, hogy a szükséges (szabványos) megvilágítást biztosítsuk az adott látási feladathoz. Ez persze erős leegyszerűsítés, hiszen számos egyéb követelményt kell még teljesíteni. De ez az érték a legfontosabb.
Az, hogy egy adott síkon milyen megvilágítás érhető el, hamar számítógéppel tervezhető lett, mert a kézzel, papíron is elvégezhető hatásfokmódszert felváltotta a pontmódszer, amely ugyan csak a világítótest közvetlen sugárzását veszi figyelembe, de adott sík tetszőleges pontjában, az akár több irányból beeső fényt tudja összegezni. Az így készült rácsozat már a térbeli egyenletességet is megmutatja. Ez meghaladja a „kockáspapír” energiaigényét. A pontmódszer kiegészítése a térhatárolók reflexiójával és így a közvetett sugárzás „hozzászámolásával” megteremtette az alapot az első, még DOS-alapú, tervezőprogramok kifejlesztésére. A Siemens Silicht programja például hamar közkedvelt lett itthon az épületvillamossági tervezők körében, mert a pontosság tekintetében az előbb említett, „javított pontmódszert” alkalmazva, lényegében 100%-os, és magyar nyelven is elérhető volt.
A számítógépes világítástervezésről szól a 2026/8–9. számunkban megjelenő írás.