2026/5., május 12-én megjelenő lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Előírások középfeszültségre
Cikkünkben olvasói kérdésre válaszolva a középfeszültségű hálózati csatlakozással rendelkező napelemes rendszerek ellenőrzésére vonatkozó szabványokkal, előírásokkal foglalkozunk.
Kérdés: Az MSZ EN 62446-1 „Fotovillamos (PV-) rendszerek. Vizsgálati, dokumentációs és karbantartási követelmények”, Az MSZ HD 60364-6 „Kisfeszültségű villamos berendezések 6. rész: Ellenőrzés” és az MSZ HD 60364-5-52 „A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek” szabványok a napelemes erőművek középfeszültségű részeire is vonatkoznak, vagy csak kisfeszültségre? Elfogadott, és a mérnöki gyakorlatnak megfelelően megengedett-e – az ellenőrzési vagy karbantartási eljárás során – a középfeszültségű kapcsoló berendezés kinyitása és ezzel a hőkamerával (thermografikus videokamerával) történő vizsgálata?
A 2026/5. számunkban megjelenő cikkben először kitérünk az említett szabványokra és azok alkalmazására egy középfeszültségű hálózati csatlakozással rendelkező napelemes rendszer esetében, majd a következő lépésben a hőkamerás (termográfiai) vizsgálatok témáját tárgyaljuk a villamos rendszerekben, kifejezetten a középfeszültségű rendszerekre is kitérve.

▪ Arató Csaba: A villamos tűzvédelem változásai (II.)
2026. január 1-jével több ponton is frissült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az alkalmazási környezete. Bár az alap jogszabály – 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet – csak kis mértékben változott, a villamos szakemberek számára a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) újabb kiadása és a digitalizációs kötelezettségek jelentik az igazi vízválasztót.
Előző számunkban már megkezdtük a változások ismertetését, most a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekkel folytatjuk.
Az OTSZ szerkesztői figyelembe vették a korszerű jogalkotási irányelveket, ezért részletes műszaki követelményeket, számításokat, tervezési segédleteket stb. nem tartalmaz az OTSZ. Ezeket szabvány jellegű, de gyakorlatilag jogszabályként funkcionáló dokumentumokban a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben (TvMI) teszik közzé. A TvMI-ket az 53/2014. (XII. 5.) BM-rendelet alapján a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság kidolgozza ki, felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A TvMI-k alkalmazása önkéntes, azonban fontos azt tudnunk, hogy a TvMI-k törzsdokumentumától eltérni csak hatósági engedéllyel szabad! A törzsdokumentum megjegyzéseinek és mellékleteinek alkalmazása nem kötelező. A TvMI-k a BM OKF honlapján hozzáférhetők és szabadon letölthetők. A TvMI-k alkalmazásakor, azok előírásainak teljesítése esetén az OTSZ vonatkozó követelményei is teljesülnek, így az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul!
A 2026/5. lapszámunkban jelenik meg a villamos tűzvédelmi előírások változásait ismertető cikk második, befejező része. 

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LVII.) – A Nap és a szél vajon összedolgoznak? 2
Sokan azt hiszik, hogy az a helyes stratégia, ha „egyidejűleg, azonos helyen, és minél többféle forrásból származó” energiát alkalmazva tudják a folyamatosság és az energiamennyiség ellátási biztonságát legjobban fenntartani. Ez általában igaz, sok esetben ökölszabályként is működhet, de nem minden esetben lehet problémamentesen megvalósítani.
Viszonylag hamar (mintegy 100 év alatt) felismertük, hogy energiaforrásaink végzetesen végesek, azt is, hogy érdemes a megújuló energiákkal is foglalkozni, és azt is, hogy nem érdemes az energiát hosszasan utaztatni…!
A DER (distributed energy, azaz elosztott energiaforrás) fogalma azt jelenti, hogy az energiaforrásokat helyi viszonylatokban kell megtalálni, alkalmazni. Ez akár a helyi szükségletek jelentősebb (10–35%-os) fedezését is jelentheti. A leghosszabban talán a villamos energia „utazik”, sokszor jelentős veszteségekkel. A gáz és egyéb források továbbítási vesztesége nem jelentős, de pénzbe kerül.
A napenergia a Földön szinte mindenhol elérhető, a szél is sok helyen elég gyakran fúj(dogál). Mivel közismert, hogy ellenütemben dolgoznak, célszerűnek látszik a telepítésük „ésszerűsítése”.
A cikksorozat előző része a nap- és a szélenergia együttes alkalmazásával foglalkozott, a 2026/5. számunkban megjelenő részben folytatjuk a témát és a végére érünk.