2026/4., április 13-án megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló (ÁVK) napelemes erőművekben
Az áram-védőkapcsoló szigetüzemben és hálózatra kapcsolt üzemmódban működő napelemes rendszerben való megfelelő alkalmazásával egy olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Az egyik projektben egy akkumulátoros invertert szigetüzemben vagy hálózatra kapcsolt üzemmódban is kellene üzemeltetni. A gyártó tájékoztatása, hogy ilyen üzemmódban „B” típusú ÁVK szükséges, mivel a készülék egyenáramú összetevőt generálhat. Párhuzamos hálózati működéshez egy belső, „B” típusú ÁVK áll rendelkezésre. A gyártó dokumentációja azt mutatja, hogy magát az invertert nem védi közvetlenül ÁVK. Csak a fogyasztókhoz vezető vezetéken látható egy „B” típusú ÁVK. Szeretném tudni, hogy megfelelő-e a technika ma elismert szabályainak, ha egy „B” típusú ÁVK-t közvetlenül az inverterbe szerelnek, és egy „A” típusú ÁVK-t használnak a fogyasztók felé? A megfontolás háttere: A meglévő berendezésekben gyakran már több, többnyire „A” típusú áram-védőkapcsoló be van építve, mivel tervezéskor, telepítéskor nem számítottak egyenáramú maradékáramot generáló terhelésekre. Mindegyik cseréje nagy idő- és költségráfordítást jelentene. Véleményem szerint a javasolt megoldás elfogadható lenne, mivel az inverter keltette egyenáramok egyáltalán nem érhetnék el a fogyasztókat az előtte fekvő N-PE híd miatt. Még az olyan egyenáramú hibaáramok is, amelyek még nem okozzák a „B” típusú ÁVK kioldását, de egy „A” típusú ÁVK-t „vakká” tehetnének (például 15 mA DC), csak az inverter és az N-PE híd közötti vezetékeken fordulnának elő, és ott is maradnának. Már feltettem ezt a kérdést az inverter gyártójának is. Bár hangsúlyozták, hogy a villamos kapcsolásra vonatkozó tanácsot nem adhatnak, nem látnak problémát a javaslatommal kapcsolatban. Csak azt szeretném tudni, hogy a javaslatom technikai szempontból megfelelő-e?
A feltett kérdésekre ad részletes választ a 2026/4. számunkban megjelenő írás.

▪ Arató Csaba: A villamos tűzvédelem változásai (I.)
2026. január 1-jével több ponton is frissült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és az alkalmazási környezete. Bár az alap jogszabály – 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet – csak kis mértékben változott, a villamos szakemberek számára a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) újabb kiadása és a digitalizációs kötelezettségek jelentik az igazi vízválasztót.
A Katasztrófavédelem és a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság célja egyértelmű: a technológiai fejlődés – különösen az energiatárolók és az elektromos autók térnyerése – miatt elkerülhetetlenné vált a szabályozás finomhangolása. 2026. január 1-jén hatályba lépett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) módosítása.
Az idén hatályba lépett 16/2025. (V. 29.) BM-rendelet (amely többek között az OTSZ-t is módosította) kimondja:
„Alapvető jogalkotói cél, hogy a jogrendszer csak a legszükségesebb mértékben szabályozza az egyes élethelyzeteket, és a normák világosan állapítsák meg a jogalanyok kötelezettségeit és jogait. A jogalkalmazók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a szabályozás hatályon kívül helyezéssel és módosítással egyszerűsíti a tűzvédelmi joganyagot, és az ágazati szakképzési előírásokat.”
A 2026/4. számban induló kétrészes cikkünkben a villamos tűzvédelmi előírások változásait ismertetjük.

▪ Zsák Péter, Zs. Szabó Kitti: Gondoskodó okosotthon: a villanyszerelő szerepe az idősgondozásban és a segítséggel élőknél
Európa rohamosan öregszik. Az Eurostat előrejelzései szerint 2050-re az uniós lakosság közel 30 százaléka 65 év feletti lesz. Magyarországon ez az arány már ma is meghaladja a 20 százalékot, és a tendencia egyértelmű: Az idősek többsége a saját otthonában szeretne megöregedni.
Ez nem csupán érzelmi ragaszkodás, hanem elemi emberi igény: a megszokott környezet, a saját ritmus és az önrendelkezés megtartása. Az intézményi ellátásnak megvan a maga helye, de ahol van választás, ott a saját lakás győz. A gondoskodó okosotthon éppen ezt a választási lehetőséget adja meg: nem váltja ki a gondozót, nem hoz döntéseket a lakó helyett, de jelentősen kitolja az önálló életvitel határait. Ez nemcsak az idős ember méltóságát őrzi meg, hanem a hozzátartozó válláról is leveszi a mázsás súlyt: azt az állandó gyomorgörcsöt, hogy vajon minden rendben van-e otthon?
A szakirodalom AAL (Ambient vagy Active Assisted Living) néven hivatkozik arra a szemléletre, amely technológiai eszközökkel támogatja az idősek vagy korlátozott mozgásképességűek biztonságos, otthoni életvitelét. Magyarul ezt leginkább „támogatott életvitelnek” nevezhetjük, de a lényeg a technikai elnevezésnél sokkal egyszerűbb: a rendszer a háttérben, láthatatlanul dolgozik, és csak akkor kér figyelmet, ha valóban beavatkozásra van szükség.
A 2026/4. számunkban megjelenő cikk a gondoskodó okosotthon részleteit mutatja be.

▪ Murvai István: A villamosenergia-rendszer (továbbiakban VER) termelői oldal különböző erőműveinek rendelkezésre állása és az ellátásbiztonság műszaki energetikai elemzése
A villamosenergia-ellátás biztonságot a különböző primerenergiát átalakító erőművek rendelkezésre állása – a változó terhelés és a különböző műszaki és sajátossági jellemzők miatt változó villamosenergia-termelés ellenére is – a termelés–fogyasztás egyensúlyának minden időpillanatban történő fenntartása biztosíthatja.
Az elemzést az azonos fogalomhasználat és az ismeretek frissítése céljából kezdjük a szükséges fogalmak felidézésével.
Erőmű: Az erőmű azon energiaátalakító-létesítmény, amely valamely energiahordozó – szén, gáz, olaj, hasadóanyag, vagy megújuló energia, azaz Nap, szél, víz, biogáz, geotermikus energia – felhasználásával villamos energiát termel.
Villamosmű: A villamosmű az erőmű, az átviteli, és az elosztóhálózat.
Erőművi névleges teljesítmény: Generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges hatásos teljesítményeinek összege.
A 2026/4. számunkban megjelenő cikk az erőműveinek rendelkezésre állását vizsgálja, az ellátásbiztonság műszaki energetikai elemzésével. 

▪ Déri Tamás: Európai vasútvilágítás-fejlesztés – Antwerpen Central Station 1
Antwerpen központi pályaudvara egyike Európa legkorszerűbb vasúti csomópontjainak. Az eredeti pályaudvar 1895 és 1905 között épült eklektikus stílusban a világ negyedik legnagyobb pályaudvaraként. Belgium legszebb állomása, de 2009-ben a Mashable magazin a világ legszebb vasútállomásaként jellemezte.
A pályaudvart 1998 és 2007 között több mint 500 milliárd Ft-os beruházási költségfelhasználással átépítették. Ennek keretében fejállomásból átmenő állomást létesítettek úgy, hogy az átmenő vágányok számára alagutat létesítettek. Ezen keresztül haladnak át – mozdonyvezető csere nélkül – az áthaladó, elsősorban a nagysebességű szerelvények. Ezen kívül még egy föld alatti szint szolgálja a helyi forgalmat, tehermentesítve ezzel a felszíni vonatfogadó csarnok forgalmát.
A Central Station-hoz közelítve az impozáns felvételi épületről nehéz lenne megállapítani, hogy mit rejt magában. A XIX. század végén épült palota lehetne bank, áruház, vagy akár egy hercegi palota is.
A 2026/4. számunkban induló új vasútvilágítási cikksorozat első részében – s majd még a folytatásban is – az Antwerpen Central Station világítását mutatjuk be.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LVI.) – A Nap és a szél vajon összedolgoznak?
Sokan azt hiszik, hogy az a helyes stratégia, ha „egyidejűleg, azonos helyen, és minél többféle forrásból származó” energiát alkalmazva tudják a folyamatosság és az energiamennyiség ellátási biztonságát legjobban fenntartani. Ez általában igaz, sok esetben ökölszabályként is működhet, de nem minden esetben lehet problémamentesen megvalósítani.
A mi értelmezésünkben, a megújuló energiák csoportosításában, a szél a Nap gyermeke. A Föld nagy részét alkotó vizek felszínét a Nap felmelegíti, és a meleg felszálló levegő megmozdítja a körülötte lévő légtömegeket, amelyek aztán mozgásba lendülnek. Így alakul ki a nagy földi légkörzés, amely alapvetően meghatározza a globális klimatikus jellemzőket.
A Föld keringésének és forgásának ténye, valamint a forgástengely erős kibillentettsége miatt a „levegő tömegre” többféle erő is hat, többek között a Coriolis erő.
A szél nem ismer határokat, ezért most már környezetvédelmi szempontból is fontos a mozgások erősségének, irányának és ciklikusságának ismerete. Hogy jobban megérthessük a nap- és szélenergia együttes alkalmazását, a cikksorozat 2026/4-es számunkban megjelenő része kissé jobban (de nem túl részletesen) ismerteti a szél tulajdonságait és hatásait.