2026/10., október 12-én megjelent lapszámunkból

▪ Murvai István: A közép és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezés első ellenőrzésének műszaki segédlete, valamint a minősítések megalapozása (I.)
Az első ellenőrzés célja a létesítmény villamos berendezése biztonságos használati követelményei teljesítésének vizsgálata és igazolása, vagy azzal legalább egyenértékű műszaki biztonságot biztosító villamos berendezés létestés megfelelőségének vizsgálatokon alapuló igazolása.
A villamos berendezésnek a biztonságos használat műszaki feltételeit biztosító szabványossági követelmények teljesítését, vagy azzal tervezői nyilatkozattal igazolt, legalább egyenértékű meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát a berendezés létesítésekor, kisfeszültségű villamos berendezés esetén az első üzembe helyezés előtt az első ellenőrzés MSZ HD 60364-6:2017 ellenőrzés tárgyú szabvány alapján, és a többször módosított, az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017.(XII. 4.) NGM-rendelet előírásai szerint kell elvégezni és dokumentálni.
A 2026/10. lapszámunkban induló cikksorozatunkban az első ellenőrzéshez és a minősítésekhez nyújt segítséget.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hibavédelem TT-rendszerben túláramvédelmi készülékkel
A TT-rendszer hibavédelmével egy nagyobb épületegyüttes kapcsán olvasói kérdésekre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy európai város nagy épületegyüttesében építjük ki a villamos rendszert. A hálózat kialakítása TT-rendszer. Az épületben nagy klímaberendezést kell elhelyezni, amelyhez a gyártó 50 A-es olvadóbiztosító beépítését írta elő. A hibavédelemre 300 mA-es „B” típusú ÁVK beépítését tervezzük. A csatlakozási ponton mért hurokimpedancia 40 mΩ a fázis és a nullavezeték között, míg 180 mΩ a fázis és a védővezető között. Az utóbbi adat a TT-rendszerben szokatlanul kicsi, de ez annak tudható be, hogy a transzformátor az épület közelében van, valamint igen jó az épület földelése – alapozásföldelő, gyűrűföldelő együttesével rendelkezik. Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 411.5.2 szakaszában az áll, hogy A Z_S földhurok-impedancia mellett hibavédelmi célra túlfeszültség-védelmi készülékek is használhatók, feltéve, hogy az áramkör földhurok impedanciája Z_s (lásd 411.5.4) tartósan és megbízhatóan elég kis értékű. Különösen a „tartósan és megbízhatóan” követelés foglalkoztat már egy ideje. Az említett alkalmazási esethez valóban ÁVK-t fogunk használni, de alapvetően felmerül bennünk a kérdés, hogy ezt a követelményt hogyan lehet normatív és gyakorlati szempontból teljesíteni. A számunkra ismert szakirodalomban és szakcikkekben ezt a témát általában csak a lakóépületek kapcsán tárgyalják, ahol jóval nagyobb földelési ellenállások vannak. Nagyobb épületekre vonatkozóan – amelyeket TT-rendszerként üzemeltetnek nagyon jó földelési ellenállási értékekkel – eddig alig találtunk információt. Ezért örülnénk egy részletesebb magyarázatnak erről az ügyről, lehetőleg gyakorlati példákkal szemléltetve. Különösen az alábbi pontok érdekelnek minket: Milyen technikai és szervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy tartósan és megbízhatóan kis földhurok-impedanciát biztosítsunk? Milyen mérésekre és igazolásokra van ehhez szükség? Hogy nézzen ki egy megfelelő dokumentáció? Vannak jól bevált vagy normatív módon elfogadott megoldások a földhurok-impedancia folyamatos ellenőrzésére, például állandóan telepített felügyeleti eszközök a villamos rendszerben?
A feltett kérdésekre részletes választ ad a 2026/10. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LX.) – Erőműveink a jelenben és a jövőben – grid, mikrogrid, DER 3
Úgy tűnik a napenergia használata mára világszerte elfogadottá vált. Egyes helyek és területek kivételével – ugyan nem is teljes körűen és maradéktalanul, de azért – mára a jelenléte az energetikában megkerülhetetlen és visszavonhatatlan.
A villamos energia használata világszerte dominánsá vált. A világ energia igénye jelentős ütemben növekszik, a termelést növelni kell – ugyanakkor egyre fontosabb a környezetvédelmi szempontok megfontolása és figyelembe vétele. A napenergiát és több más forrást is – nem kérdés – be kell illeszteni az energiaellátó-rendszerekbe (VER), de hogyan (?), ez most a legégetőbb és legalapvetőbb kérdés a világon.

A napelemek és napelemes rendszerek beillesztése a meglévő rendszereinkbe
Nos amint eddig – igen vázlatosan (!) – láttuk, ez a rendszer viszonylagosan jól, kiegyensúlyozottan, de korántsem „olajozottan” működik. Bárhova is nyúlunk bele, problémát okozunk, zavart keltünk. Itt vannak azonban a napelemek és az egyéb megújuló források, a rendszernek saját belső problémái is keletkeznek folyamatosan, a rendszer önmagától öregszik, elavul. A társadalmi sürgetések (népességnövekedés) egyre inkább kényszerítően hatnak, megoldást kell találnunk.
Kis (HMKE), közepes (közösségi), nagy, nagyobb, még nagyobb, hatalmas, óriási, mega, giga, terra napelemes rendszerek jönnek létre, veszedelmes gyorsasággal.
Cikksorozatunk erőművek jelenével és jövőjével foglalkozó négyrészes alsorozata a 2026/10. számunkban a harmadik résszel folytatódik.

▪ Balogh Zoltán: Több mint kapcsolás: mit tud ma egy KNX-kapcsolóaktor?
Az épületautomatizálás egyik legalapvetőbb feladata a villamos fogyasztók kapcsolása. Első pillantásra ez egyszerűnek tűnik: egy parancs hatására egy relé meghúz, a világítás, ventilátor, szivattyú vagy más fogyasztó bekapcsol. Egy korszerű KNX-kapcsolóaktor azonban ennél jóval többet jelent. Nem egyszerűen távolról vezérelhető relékből álló készülék, hanem önálló, paraméterezhető automatizálási funkciókat tartalmazó KNX-eszköz.
Éppen ezért a kapcsolóaktor jó kiindulópont annak megértéséhez, miben különbözik egy professzionális KNX-rendszer a hagyományos villamos vezérléstől. Egyetlen készüléken keresztül megjelenik a decentralizált működés, a csoportcím-alapú kommunikáció, az állapot-visszajelzés, az időzítés, a prioritások és a jelenetek.
A 2026/10. lapszámunkban megjelenő cikk a korszerű KNX-kapcsolóaktor működését, funkcióit részletezi.

▪ Fodor István: Változó követelmények a sportvilágításban
A sportvilágítástól sok villamos tervező óvakodik, pedig a tervezés logikája ugyanaz, mint egy általános beltéri munkahelynél. Elsőként a látási feladatot határozzuk meg (ez persze jelentősen különbözhet egy beltéri munkahelytől) majd az ezt biztosító világítási rendszert.
Sajátos követelmények fogalmazódnak meg azonban magasabb szinten a sportági szövetségektől, illetve a tv-közvetítésből adódóan. Talán ezek ismeretének hiánya riaszt vissza sokakat. A követelmények azonban jól dokumentáltak és publikusak (pl. UEFA/FIFA Infrastruktúraszabályzatok), de biztos, hogy pl. a tv-közvetítés logikáját (mind az egyes kamerák funkcióját mind a rendezés, tehát a képek/vágások dinamikáját) érteni szükséges ahhoz, hogy jó világítás készüljön.
Az alábbi tagolást javasolt alkalmazni: iskolai, szabadidősport, nézők nélkül; sportesemény nézőkkel; tv-közvetítés. Ezt a látási feladat mentén értjük meg: szabadidősportban csak a játékos részéről vannak látási feladatok, ha nézők is vannak, akkor már nekik is jól kell látniuk, és egy nagy ugrás a tévéközvetítés.
A 2026/10. számunkban megjelenő cikk a korszerű sportvilágítás szempontjaival, kialakításával foglalkozik.

▪ Nagy Gábor: A geotermikus energia növekvő szerepe az energiatermelésben (II.)
A technológiai fejlődés, az olaj- és földgázellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmak, valamint az adatközpontok rohamosan növekvő energiaigénye egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a geotermikus energia egyre nagyobb szerepet kapjon az energiatermelésben.
A geotermikus energia hasznosítására szolgáló technológiák az elmúlt évek jelentős fejlődésének köszönhetően fokozatosan leküzdik azokat a műszaki és gazdasági korlátokat, amelyek korábban visszafogták e megújuló energiaforrás szélesebb körű alkalmazását. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2026 fordulópontot jelent az ágazat számára: csökkennek a beruházási költségek, sorra kötik a nagyszabású villamosenergia-vásárlási szerződéseket (Power Purchase Agreement – PPA), és üzembe állnak a következő generációs geotermikus technológiák első nagyléptékű projektjei.
A 2026/10. számunkban befejeződő kétrészes cikk a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket elemzi.