2026/10., október 12-én megjelenő lapszámunkból

▪ Murvai István: A közép és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezés első ellenőrzésének műszaki segédlete, valamint a minősítések megalapozása (I.)
Az első ellenőrzés célja a létesítmény villamos berendezése biztonságos használati követelményei teljesítésének vizsgálata és igazolása, vagy azzal legalább egyenértékű műszaki biztonságot biztosító villamos berendezés létestés megfelelőségének vizsgálatokon alapuló igazolása.
A villamos berendezésnek a biztonságos használat műszaki feltételeit biztosító szabványossági követelmények teljesítését, vagy azzal tervezői nyilatkozattal igazolt, legalább egyenértékű meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát a berendezés létesítésekor, kisfeszültségű villamos berendezés esetén az első üzembe helyezés előtt az első ellenőrzés MSZ HD 60364-6:2017 ellenőrzés tárgyú szabvány alapján, és a többször módosított, az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017.(XII. 4.) NGM-rendelet előírásai szerint kell elvégezni és dokumentálni.
A 2026/10. lapszámunkban induló cikksorozatunkban az első ellenőrzéshez és a minősítésekhez nyújt segítséget.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hibavédelem TT-rendszerben túláramvédelmi készülékkel
A TT-rendszer hibavédelmével egy nagyobb épületegyüttes kapcsán olvasói kérdésekre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy európai város nagy épületegyüttesében építjük ki a villamos rendszert. A hálózat kialakítása TT-rendszer. Az épületben nagy klímaberendezést kell elhelyezni, amelyhez a gyártó 50 A-es olvadóbiztosító beépítését írta elő. A hibavédelemre 300 mA-es „B” típusú ÁVK beépítését tervezzük. A csatlakozási ponton mért hurokimpedancia 40 mΩ a fázis és a nullavezeték között, míg 180 mΩ a fázis és a védővezető között. Az utóbbi adat a TT-rendszerben szokatlanul kicsi, de ez annak tudható be, hogy a transzformátor az épület közelében van, valamint igen jó az épület földelése – alapozásföldelő, gyűrűföldelő együttesével rendelkezik. Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 411.5.2 szakaszában az áll, hogy A Z_S földhurok-impedancia mellett hibavédelmi célra túlfeszültség-védelmi készülékek is használhatók, feltéve, hogy az áramkör földhurok impedanciája Z_s (lásd 411.5.4) tartósan és megbízhatóan elég kis értékű. Különösen a „tartósan és megbízhatóan” követelés foglalkoztat már egy ideje. Az említett alkalmazási esethez valóban ÁVK-t fogunk használni, de alapvetően felmerül bennünk a kérdés, hogy ezt a követelményt hogyan lehet normatív és gyakorlati szempontból teljesíteni. A számunkra ismert szakirodalomban és szakcikkekben ezt a témát általában csak a lakóépületek kapcsán tárgyalják, ahol jóval nagyobb földelési ellenállások vannak. Nagyobb épületekre vonatkozóan – amelyeket TT-rendszerként üzemeltetnek nagyon jó földelési ellenállási értékekkel – eddig alig találtunk információt. Ezért örülnénk egy részletesebb magyarázatnak erről az ügyről, lehetőleg gyakorlati példákkal szemléltetve. Különösen az alábbi pontok érdekelnek minket: Milyen technikai és szervezési intézkedések szükségesek ahhoz, hogy tartósan és megbízhatóan kis földhurok-impedanciát biztosítsunk? Milyen mérésekre és igazolásokra van ehhez szükség? Hogy nézzen ki egy megfelelő dokumentáció? Vannak jól bevált vagy normatív módon elfogadott megoldások a földhurok-impedancia folyamatos ellenőrzésére, például állandóan telepített felügyeleti eszközök a villamos rendszerben?
A feltett kérdésekre részletes választ ad a 2026/10. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (LX.) – Erőműveink a jelenben és a jövőben – grid, mikrogrid, DER 3
Úgy tűnik a napenergia használata mára világszerte elfogadottá vált. Egyes helyek és területek kivételével – ugyan nem is teljes körűen és maradéktalanul, de azért – mára a jelenléte az energetikában megkerülhetetlen és visszavonhatatlan.
A villamos energia használata világszerte dominánsá vált. A világ energia igénye jelentős ütemben növekszik, a termelést növelni kell – ugyanakkor egyre fontosabb a környezetvédelmi szempontok megfontolása és figyelembe vétele. A napenergiát és több más forrást is – nem kérdés – be kell illeszteni az energiaellátó-rendszerekbe (VER), de hogyan (?), ez most a legégetőbb és legalapvetőbb kérdés a világon.

A napelemek és napelemes rendszerek beillesztése a meglévő rendszereinkbe
Nos amint eddig – igen vázlatosan (!) – láttuk, ez a rendszer viszonylagosan jól, kiegyensúlyozottan, de korántsem „olajozottan” működik. Bárhova is nyúlunk bele, problémát okozunk, zavart keltünk. Itt vannak azonban a napelemek és az egyéb megújuló források, a rendszernek saját belső problémái is keletkeznek folyamatosan, a rendszer önmagától öregszik, elavul. A társadalmi sürgetések (népességnövekedés) egyre inkább kényszerítően hatnak, megoldást kell találnunk.
Kis (HMKE), közepes (közösségi), nagy, nagyobb, még nagyobb, hatalmas, óriási, mega, giga, terra napelemes rendszerek jönnek létre, veszedelmes gyorsasággal.
Cikksorozatunk erőművek jelenével és jövőjével foglalkozó három részes alsorozata 2026/10. számunkban zárul.