Hírek-aktuális
2025/6–7., június 11-én megjelent lapszámunkból
▪ Dr. Novothny Ferenc: Színkódolás a külsőtéri UPS akkumulátoronA külsőtéri UPS akkumulátorok kábeleinek színkódolásával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Állandó vita tárgya a három kábel színkódolása a terhelt középponti vezetővel rendelkező UPS akkumulátorok csatlakoztatásakor. UPS rendszereket értékesítünk és telepítünk. Egyes rendszerek akkumulátorszerkezete például két 20-as akkumulátorblokkból áll (azaz egy ún. plusz akkumulátorblokkból és egy mínusz akkumulátorblokkból). Mindkét akkumulátorrész külső oldalán a normál plusz és mínusz csatlakozások mellett egy középső csatlakozó is található. Ez nem csak egy mérésre szolgáló csatlakozó, hanem egy normál terhelésű csatlakozó, amely ugyanolyan keresztmetszetű, mint a plusz és a mínusz. Az UPS rendszer kapcsolási rajza és műszaki leírása szerint ezt a központi csatlakozót a váltakozó áramú bemeneti táp nullavezetőjére kell kötni. A szünetmentes tápegység gyártója színkódolt akkumulátorterminálokat használ a következőképpen: plusz (piros), középső (kék) és mínusz (fekete). És ezzel el is kezdődik a bekötési probléma: mert egy általános akkumulátorban a mínuszhoz csatlakozó vezeték általában kék (a pluszhoz menő meg piros). Ezt azonban véleményem szerint a szóban forgó UPS rendszerekkel nem lehet megvalósítani. Először is a kék jelzésű kábelt az UPS fekete csatlakozójához kell csatlakoztatni, és fordítva a fekete kábelt meg a mínusz csatlakozóhoz. Másrészt ennél az UPS-nél a középpont egyben a nullavezető is, ezért véleményünk szerint kékkel meg kell jelölni. Az MSZ HD 60364-5-510 szabvány szerint a nullavezető jelölésénél a kék szín szükséges. Tudomásom szerint az akkumulátorokra nincs ismert szabvány, amely meghatározná a színeket. De a piros pluszként és a kék mínuszként jelölve – véleményem szerint – egy általánosan elfogadott szakmai eljárás. Kíváncsiak lennénk arra, hogy mi a vezetők helyes színkódolása egy ilyen UPS esetében?
A feltett kérdésre ad részletes választ a 2025/6–7. számunkban megjelenő írás.
▪ Arató Csaba: Robbanás vedelmi előírások (I.)Robbanásveszélyes térségekben robbanásbiztos berendezéseket kell alkalmazni. A vonatkozó rendelkezések értelmében ez a következőket jelenti:
– az alkalmazásra kerülő villamos (vagy nem villamos) gép az ATEX Direktíva szerinti tanúsítással rendelkezik, [ATEX Direktíva: 2014/34/EU (2014. 02. 26.), azaz a 35/2016. (IX. 27.) NGM-rendelet szerint],
– az ATEX tanúsítvány független Tanúsító Intézet vagy a gyártó által került tanúsításra, lásd: Az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 492/2017. (XII. 29.) Kormányrendeletet!
– rendelkezik az aktuális EU-Megfelelőségi Nyilatkozattal,
– létezik hozzá a robbanás védelem témakörét leíró használati utasítás,
– az MSZ EN IEC 60079-14:2025, illetve az MSZ EN IEC 60079-17:2024 szabványok szerint a felülvizsgálata megtörtént, illetve megtörténik (a vonatkozó felülvizsgálatok megfelelő kompetenciával rendelkező szakember által kerültek elvégzésre), (Megjegyzés 1: MSZ EN 60079-14:2014 még 2027. 10. 04.-ig érvényes!), (Megjegyzés 2: MSZ EN 60079-17:2014 még 2027. 01. 05.-ig érvényes!),
– a felülvizsgálatokat 6–12–36 havonta kell elvégezni és megfelelően dokumentálni,
– a vonatkozó szabványok alkalmazása nem helyettesíti a többi, minimum szükséges felülvizsgálat elvégzését,
– a tárgyi eszköz, gép, berendezés karbantartása folyamatos, és a gyártói előírásoknak megfelelően történik,
– az élettartam-követés folyamatos és megfelelő módon vezetésre kerül,
– a készülékazonosítás megtörtént,
– a szükséges javítások, felújítások lehetőleg a gyártói előírásoknak, illetve az MSZ EN IEC 60079-19:2020 szabvány szerint tanúsított javítóműhelyben történnek (a javítások, felújítások megfelelő kompetenciával rendelkező szakember által kerültek elvégzésre, a javítóműhely megfelelő minőségbiztosítással rendelkezik),
– meg kell vizsgálni a 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet (azaz a mindenkor hatályos OTSZ) vonatkozását (ha szükséges, a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt be kell szerezni),
– az adott gép újratelepítésekor minden esetben meg kell vizsgálni az aktuális zónabesorolásnak való megfelelést,
– a zónabesorolást folyamatosan aktualizálni kell az MSZ EN IEC 60079-10-1:2021 és/vagy az MSZ EN 60079-10-2:2015 szabványok szerint,
– az újratelepítést a fentieknek megfelelően kell dokumentálni.
A 2025/6–7. számunkban induló kétrészes cikkünkben a vonatkozó rendelkezések ismertetetjük.
▪ Murvai István: Az új létesítmények felhasználói tulajdonú közép/kisfeszültségű villamos berendezésének létesítése, csapdahelyzetek elemzéseA villamosan szakképzett tervezők, kivitelezők, és műszaki ellenőrök mindennapi munkájuk során biztosítják a villamosan szakképzett üzemeltetők és a képzetlen személyek biztonságos munkavégzésének műszaki biztonsági feltételeit.
Az új létesítmények felhasználói tulajdonú közép/kisfeszültségű villamos berendezésének létesítésekor előfordulnak a villamos tervezők, ill. kivitelezők által okozott műszaki biztonsági csapdahelyzetek. A bevezetőben megadott műszaki biztonsági célkitűzés megvalósulását villamos műszaki tervek és villamos berendezés-létesítés helyszíni vizsgálata alapján elemezzük.
A 2025/6–7. számunkban megjelenő cikkben ismertetett, fel nem tárt hibák alapján vélelmezhető, hogy ezek megelőzésére még igencsak sok a szakmai teendő.
▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló napelemes erőmű inverteréhezAz áram-védőkapcsolók (ÁVK) napelemes rendszerekhez való alkalmazásáról egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Invertert szerelünk be akkumulátortárolóval. A készülék egy családi ház pincéjében rögzítetten van felszerelve, és hárompólusú 20 A-es B típusú kismegszakító védi. Az üzembehelyező hiányolta az áram-védőkapcsolót. Egy 300 mA-es áram-védőkapcsoló beépítését várta el. Mivel a készüléket laikusok is üzemeltethetik, az a véleményem, hogy 30 mA-es RCD-nek kell lennie. Tévedek ebben?
Válasz: Mint a konkrét esetben is, a napelemes inverterek általában fixen csatlakoznak a villamos hálózathoz. Napelemes AC tápáramkör védelméhez nem feltétlenül kell áram-védőkapcsolót (ÁVK) felszerelni. Az MSZ HD 60364-7-712 szabvány „Kisfeszültségű villamos berendezések” vonatkozó aktuális számában a 7-712. rész: „Különleges berendezésekre és helyekre vonatkozó követelmények. A Napelemes (PV-) rendszerek” 712.530, valamint a 712.531 és 712.532 szakaszaiban találhatók az áram-védőkapcsolók AC feszültségoldali használatára vonatkozó információk.
A kérdésben felvetett problémát járja körül a 2025/6–7. számunkban megjelenő írás.
▪ Murvai István: A villamosenergia-rendszer üzemvitele, műszaki állapotai és a villamosenergia-termelés minőségi követelményeiA biztonságos villamosenergia-ellátás legfontosabb követelménye minden napszakban a villamos energia megfelelő minőségű, zavarmentes és folyamatos rendelkezésre állása. A villamos energia meghatározó minőségi jellemzői a frekvencia tűréshatáron belül tartása, a feszültség effektív értéke, a feszültség hullámalakja. További minőségi jellemzők: tápfeszültség nagysága; tápfeszültség változásai; gyors feszültségváltozások; tápfeszültség-letörések; tápfeszültség rövid idejű kimaradása; tápfeszültség tartós kimaradása; átmeneti, hálózati frekvenciájú túlfeszültségek az aktív vezetők és a föld között; tranziens túlfeszültségek az aktív vezetők és a föld között.
A különböző erőművekben megtermelt villamos energia a villamosenergia-rendszer, (a továbbiakban VER) villamos szerkezetein, az átviteli hálózat és az elosztó hálózat kapcsoló és elosztó berendezésein, transzformátorain átalakítva, vezetékein szállítva kerül a felhasználókhoz.
A 2025/6–7. számunkban megjelenő cikk a villamoseneregia-rendszer üzemvitelét, a villamosenergia-termelés minőségi követelményeit elemzi, kitérve – többek között – a szabályozásra és az üzemi követelményekre.
▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (L.) – Napenergia mindenképpen – napelem minden képen! 3A magyar nyelv csodálatos szépsége és fogalmi, tartalmi mélységei nemcsak szépíróink nyelvezetében jelenhetnek meg, de arra buzdítunk mindenkit, hogy a műszaki nyelvezet, a műszaki tudományos élet is minél gyakrabban alkalmazza sikerrel. Legyen hát szabad most használnunk nekünk is e páratlan lehetőséget a címadásban is.
A cikksorozat eddigi részeiben igyekeztünk feltárni és érthetővé tenni a napenergia szakma és a szakma iránt általánosan érdeklődő olvasóink számára a napenergia-hasznosítás részleteit és rejtelmeit. Az előző két részben és a mostaniban – kicsit könnyedebb stílusban – leginkább képekben mutatjuk meg a napelem-alkalmazások mindennapi gyakorlatát, hibáit, szépségeit, „egy kép felér ezer szóval” – az ősi kínai mondást választva vezérgondolatunknak.
Ezt a részt úgy kellett volna kezdeni, hogy ma még meglepő… De talán nem meglepő, hogy a napelem alkalmazások területe egyre szélesedik, határait tekintve talán végtelen. A kutatók nap mint nap újabb és újabb gondolatokat ültetnek át a gyakorlatba.
2025/6–7. számunkban folytatjuk a képes beszámolót a napelemes érdekességekről, és a végére is érünk.