2025/3., március 10-én megjelent lapszámunkból

▪ Arató Csaba: A 280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet (TÉKA) kiadása (II.)
A Magyar Közlöny 2024. évi 98. (2024.09.30.) számában jelent meg az új Kormányrendelet, amely felváltja a korábbi „OTÉK” betűszóval jelzett „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet.
A kormány egyúttal áttekintette a teljes szakterületet és a témakörhöz kapcsolódó még további hét kormányrendeletet adott ki.
Kétrészes cikkünkben a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet – rövidített neve: TÉKA – ismertetjük, kiemelve a villamos szakmához kapcsolódó részeit. A rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
Az új kormányrendelet (hasonlóan az elődjéhez) terjedelmes, 75 oldalon 12 fejezetet, 89 alfejezetet, 138 §-t és 7 mellékletet tartalmaz. Érthető ez a terjedelem, hiszen nagyon sok részletes előírást és létfontosságú biztonsági követelményt tartalmaz, amelyek ismerete, betartása és megvalósítása mindannyiunk létérdeke, és szükséges ahhoz, hogy egészséges, biztonságos körülmények között éljünk. A rendelet elsősorban – a tárgyának megfelelően – általános területrendezési és építészeti jellegű szabályokat állapít meg, amelyekhez kapcsolódnak a villamos létesítési követelmények is. Egyes előírások igen részletesek pl. a konkrét méretadatok esetében. A 2025/3. lapszámunkban megjelenő írásban folytatjuk a kormányrendeletben előírt villamos létesítési követelmények ismertetését.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hálózatra kapcsolt, napelemes, tározós erőmű védelme
Egyre jobban elterjednek a tárolórendszerekkel összekötött napelemes erőművek. Ezek kialakításával kapcsolatban is sok kérdés felmerülhet. Cikkünkben egy olvasó kérdéseire válaszolva foglalkozunk a témával.
Kérdés: Egy napelemes erőmű inverterrel és akkumulátortároló rendszerrel kombinált MSZ HD 60364-4-43 szabvány szerinti túlterhelés- és rövidzárlatvédelméről, valamint az MSZ HD 60364-4-41 szabvány szerinti hibavédelméről van szó. Ebből a célból egy inverter akkumulátortároló rendszerrel van összekapcsolva:
1) Az inverter gyártója 25 A töltő- illetve kisütési áramot ad meg. Az MSZ HD 60364-4-43 szabvány szerint a túlterhelés elleni védelem mellőzhető, ha a berendezés tartósan csatlakoztatva van. Viszont, ha hiba van például az inverterben, akkor attól tartok, hogy 25 A-nél nagyobb áramok fognak folyni. Ez könnyen megtörténhet az áramköri nyáklapok károsodása miatt. Figyelembe kell ezt venni?
2) Ez az eset rövidzárlat elleni védelem esetére is vonatkozik. Hogyan érhető el ez az inverter és az akkumulátor között? Csak egy 63 A-es megszakító van beépítve a memóriába. Hogyan bizonyítható a védőintézkedés hatékonysága – beleértve a szükséges kioldóáramokra való hivatkozást?
3) Ez az eset a hibavédelemről is szól. Az akkumulátortárolónak van védővezető csatlakozása, de itt is gondok vannak az MSZ HD 60364-6 (Ellenőrzés) szabvány szerinti mérésekkel. Kell-e itt „B” típusú RCD-t alkalmazni, és ha igen, hova kell telepíteni? A szabványokban nem találtam erre választ!
4) A következő kérdésem a tartalék áramellátásra vonatkozik. Az inverternek van egy egyszerű kivezetése, az ún. PE-csatlakozási pont. Ennek TN vagy TT hálózatot kell alkotnia. Akkor a TN hálózati rendszerben földelni kellene a feszültségforrást. A háznak azonban nincs földelési rendszere. Az áramszolgáltató PEN-vezetéke használható erre a célra?
5) Ha most vészhelyzetben tartalékárammal látom el az épületet (egy- vagy háromfázisúan az inverterről), akkor ez tulajdonképpen felhasználóváltás is. Bár az összes végáramkört áram-védőkapcsoló védi, vannak régi alelosztók, kábelek stb. Ez megváltoztatja a meglévő védelmi funkciókat?
6) Nem találok valódi gyártói nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az inverter tartalék ellátási üzemmódban melyik hálózati rendszert alkotja. Hogyan tudnám ezt végre tisztázni? Egyfázisú működésnél egyszerűen földelhetek egy vezetőt és így „csillagpontot” alkothatok? Az inverter „Fronius SYM GEN 24” és a tároló egy „BYD HVM 11.0 kWh”.
Erre a sok-sok felmerült kérdésre igyekszik részletes választ adni a 2025/3. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLVII) – HMKE energiatárolással 2
A mindennapi hírek egyre inkább mind riasztóbb energiaválságokról szólnak, pedig a szerződés nélküli „gratisz” energia adagunk naponta érkezik hozzánk (megtartó égitestünkről), pontosan 8,3 perc alatt itt van. És csak dől és dől ránk számolatlanul, méretlenül és fizetség nélkül...
Miért is vagyunk akkor most energiaválságban? Elherdáljuk az energiát? Vagy talán képtelenek vagyunk befogadni kellő feltételekkel? Egyáltalán tudjuk-e pontosan milyen feltételekről is beszélünk? Fel vagyunk készülve a „napkorszakra”? Ha tényleg kell ez az energia, akkor miért nem vagyunk képesek jól hasznosítani? Mind-mind megannyi érdekes (húsbavágó!) kérdés, és többségükre ma sincs kielégítő válaszunk.
Cikksorozatunk 2025/3. lapszámunkban megjelenő részében folytatjuk az energiatárolással kiegészített napelemes erőművek témáját, és a végére érve összefoglalást adunk.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos üzemvitelt biztosító műszaki átadása (I.)
Az építtető villamos műszaki ellenőrének műszaki biztonsági feladata a terv szerinti kivitelezés ellenőrzése, a tervutasítások betartatása, valamint a villamos berendezés jóváhagyott tervek szerinti kivitelezésének, átadási vizsgálatainak, méréseinek, minősítéseinek felülvizsgálata a közép/kisfeszültségű berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok alapján.
Az építtető, a villamos tervezők, a vállalkozó és alvállalkozó villamos kivitelezők, a felelős műszaki vezetők, a tervezői művezetők, a villamos műszaki ellenőr, a tervellenőrök, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátorok a szerződésükben megadott műszaki határoknak megfelelően kötelesek együttműködni, hogy a villamos berendezés tervezés, létesítés, üzembe helyezés műszaki biztonsági követelményei maradéktalanul megvalósuljanak. A 2025/3. számunkban induló cikksorozatban a közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések biztonságos üzemvitelt biztosító műszaki átadásához adunk segédletet.

▪ Dr. Csanádi Károly: Kivitelezési jogszabályváltozás (I.)
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1. napján hatályba lépett rendelkezéseinek megfelelően a jogalkotó létrehozta a törvény hatálybalépésével összefüggő módosításokról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet, amely tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításait is. A hatályos jogszabály a módosításokkal egységes szerkezetben naprakész, frissített állapotban ingyenesen elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu).
Nagyon fontos változás a tervezői és a kivitelezői tevékenységre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítás, amelyet a lapunk 2025/1–2. száma tartalmazza.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (röviden: Épkiv.) alábbi módosított rendelkezései 2024. október 1. napján hatályba léptek. A változásokat kezdi el ismertetni a cikksorozat 2025/3. számunkban megjelenő első része.

▪ Peter Respondek: „Áramok háborúja” a békés együttélés ellen (I.) – Egyenáram a kisfeszültségű technikában – perspektívák
Az 1890 körül kialakult vita Thomas Alva Edison és George Westinghouse/Nikola Tesla között azon a kérdésen alapult, hogy az Edison által preferált egyenfeszültség vagy a Westinghouse/Tesla által kedvelt váltakozó feszültség a megfelelőbb az Amerikai Egyesült Államok villamosenergia-ellátásának nagyszabású technológiája, azaz az villamos hálózatok felépítése számára. Ez a vita „Az áramok háborújaként” vonult be a történelembe.
Mint ismeretes, ebben a rendszerversenyben – hosszú távon – a váltakozó áram került ki győztesen, mert könnyebben transzformálható, a nagyobb feszültség kisebb áramerősséget tesz lehetővé, kisebb keresztmetszet mellett pedig kisebb veszteség keletkezik, és hosszabb kábelek építhetők be. A dinamoelektromos elv 1866-ban Werner von Siemens által, valamint a transzformátor Gaulard és Gibbs által 1881-ben történő feltalálásával lehetővé vált nagyobb mennyiségű energia költséghatékony szállítása nagy távolságokra. Nikola Tesla 1887-ben a kétfázisú váltakozó áram és Mikhail Dobrowolski 1888-as háromfázisú váltakozó áramának feltalálásával lehetővé vált a váltakozó áramú hálózatok mai kialakítása, amelyek ma a villamosenergia-rendszer gerincét alkotják, mind az európai együttműködő hálózatokban, mind világszerte.
Ez ma fenntartható módon változik a megújuló energiaforrások fokozottabb használatának és a decentralizált energiatermelő rendszereknek köszönhetően. Kétrészes cikkünkben – amelynek első része 2025/3. számunkban jelenik meg – az egyenáramú hálózatok kialakításának műszaki lehetőségeivel, technikai kihívásaival foglalkozunk.