2025/1–2., február 4-én megjelenő lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemes erőmű: DC-ívérzékelő utólagos felszerelése
Kérdés: Egy ügyfél, aki szerelőcsarnokokra már több napelemes rendszert is telepíttetett most egy egyenáramú ívérzékelő utólagos felszerelését tartotta szükségesnek. Kifogásolja azt is, hogy a PV-kábelek egy része a tető felületén fekszik, ami jelentős tűzveszélyt jelent. A tetőburkolat hőszigetelt fém szendvicspanel. A biztosító indoklása: megnövelt kockázatot jelent a 20 000 m² feletti komplexumméret. A legnagyobb rész – mintegy 1,5 hektár – éghető szigeteléssel burkolt és láthatatlan tűzfalakkal valószínűleg tagolódik. De így is elég nagy kockázatnak van kitéve. A napelemes rendszer éghető szigetelésű fémlemeztetőre történő telepítése is jelentős kockázatnövekedést jelent. A „kemény tető” ív miatti tűzveszélyessége lényegesen nagyobb, mint a szabványos vizsgálati igénybevétel. A fém tetőburkolat nem védi meg az alatta lévő éghető szigetelést az égő ív hatásától. A tűz behatolása nagy területen terjedhet, és valószínűleg messzemenő következményekkel járhat az üzemeltetésre és a biztonságra nézve. Ezért utólag be kell szerelni egy automatikus biztonsági lekapcsolót. Ezzel a biztosító továbbra is egyértelművé teszi, hogy ez csak a biztosítási fedezet megadása és az ismert hiba közötti kapcsolatra vonatkozik. A biztosítási szerződéseknek semmiféle hivatalos vagy jogi ellenszolgáltatás szempontjából nincs jelentősége.
Nos, kutattam az interneten, hogy megtaláljam a megfelelő eszközöket. Az általam talált gyártók leállították a gyártást. Vannak jelenleg megfelelő gyártók? A biztosító fedezheti a meglévő rendszer utólagos felszerelését?
A feltett kérdésekre ad választ a 2025/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációinak fontossága
A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációi készítésének célja, hogy utasítást adjon a villamos kivitelezők részére, annak érdekében, hogy a biztonságosan használható villamos berendezés létesítés tárgyi feltételét megalapozhassák.
A villamos tervezőkön kívül a villamosan szakképzett műszaki vezetők munkavégzése is a villamos kivitelezőket segíti. A villamos berendezés létesítésben munkát végző minden egyes villamosan szakképzett személy feladata a villamos berendezést felhasználó, villamosan szakképzett és képzetlen személyek életének, testi épségének, egészségének védelmén kívül az üzembiztosan működő villamos berendezés létesítése.
A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezést úgy kell megtervezni, hogy az üzemviteli megállapodás rendelkezéseinek betartásával, a felhasználói belső szabályzat utasításainak betartásával feleljen meg
– a villamos berendezés műszaki leírásában,
– a villamos berendezés kezelési útmutatójában,
– a villamos szerkezetek termékismertetőjében
előírt követelményeknek. A berendezés kezelésének, használata javításának a tervezett rendeltetésének és az előírt üzemeltetési módjának megfelelő használat során bekövetkezhető meghibásodás esetén is veszélytelennek kell lennie. Mindezekkel együtt az elkészített villamos kivitelezési tervdokumentációban alkalmazott tervezői utasításoknak meg kell felelniük a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.
Az üzembiztosan, biztonságosan használható villamos berendezések létesíhéséhez ad útmutatókat a 2025/1–2. számunkban megjelenő cikk, jó néhány rossz példát bemutatva, elemezve.

Arató Csaba: A 280/2024. (IX.30.) Kormányrendelet (TÉKA) kiadása (I.)
A Magyar Közlöny 2024. évi 98. (2024.09.30.) számában jelent meg az új Kormányrendelet, amely felváltja a korábbi „OTÉK” betűszóval jelzett „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet.
A kormány egyúttal áttekintette a teljes szakterületet és a témakörhöz kapcsolódó még további hét kormányrendeletet adott ki. Kétrészes cikkünkben a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet – rövidített neve: TÉKA – ismertetjük, kiemelve a villamos szakmához kapcsolódó részeit. A rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
Az új kormányrendelet (hasonlóan az elődjéhez) terjedelmes, 75 oldalon 12 fejezetet, 89 alfejezetet, 138 §-t és 7 mellékletet tartalmaz. Érthető ez a terjedelem, hiszen nagyon sok részletes előírást és létfontosságú biztonsági követelményt tartalmaz, amelyek ismerete, betartása és megvalósítása mindannyiunk létérdeke, és szükséges ahhoz, hogy egészséges, biztonságos körülmények között éljünk. A rendelet elsősorban – a tárgyának megfelelően – általános területrendezési és építészeti jellegű szabályokat állapít meg, amelyekhez kapcsolódnak a villamos létesítési követelmények is. Egyes előírások igen részletesek pl. a konkrét méretadatok esetében. A 2025/1–2. számunkban induló írásban megkezdjük a kormányrendeletben előírt villamos létesítési követelmények ismertetését.