2023/5., május 16-án megjelent lapszámunkból

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (II.)
Cikksorozatunkban a felülvizsgálatok és ellenőrzések végzésének rendjét és az ehhez szükséges szakképesítéseket vettük górcső alá, hogy segítsük az eligazodást.
Hazánkban a korábbi években működő és közismert szakképzési rendszert (lásd: OKJ) a közelmúltban teljesen átszervezték. Új jogszabályok tartalmazzák a szakmák listáját és a szükséges szakmai képesítéseket. Módosították az OTSZ-t és a VMBSZ-t; összevonásra kerültek az EBF és az ÉVF felülvizsgálatok.
Az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet szétválasztották. Megjelentek a szakmai képzések alapját szolgáló „programkövetelmények”, és kialakították a hatósági hatáskörbe tartozó jogszabály alapján szervezett képesítő képzések rendszerét. Az áprilisi számunkban megjelent cikket folytatva az újonnan kialakított szakképzési rendszer 2023. áprilisi állapotának megfelelően adunk egy összefoglaló ismertetést, elsősorban az erősáramú/energetikai szakma és a biztonsági felülvizsgálatok és felülvizsgálók szempontjából.
A felülvizsgálatok és ellenőrzések végzési rendjének és a szükséges szakképesítéseknek az ismertetését az előző részben az 1) és a 2) ponttal már megkezdtük, májusi számunkban a 3) ponttal folytatjuk.

▪ Czikó Zsolt: Szigetelt csillagpontú energiaellátó rendszer technikai szempontból (III.)
Mindannyian tudjuk, hogy a mindennapi életünk villamos energia nélkül elképzelhetetlenné vált. A villamos energia folyamatos rendelkezésre állása számos területen alapvető a biztonságos és hatékony működéshez.
Az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány szerint a következő védelmi és felügyeleti készülékek használhatók az IT-rendszerben: szigetelési ellenállás felügyeleti készülékek (IMDs) – röviden Isometer, szigetelési ellenállás felügyeleti rendszerek (IMDs), szivárgóáram felügyeleti készülékek (RCMs), szigetelési hibahely meghatározó rendszerek (IFLS), túláramvédelmi készülék, hibaáram védőkapcsolók (szivárgóáram védőkészülék – RCDs).
Az MSZ HD 60364-4-41:2018 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem szabvány az IT-rendszerben az első hiba kialakulását jelezni kell egy szigetelési ellenállás felügyeleti készülékkel (IMD) vagy egy szivárgóáram felügyeleti készülékkel (RCM), amennyiben a rendszer lekapcsolása első hiba esetén nem történik meg. Továbbá szintén követelmény, hogy az első hiba kialakulását hang vagy fényjelzéssel is jelezni kell. Továbbá a tervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szigetelési hiba üzenet a megfelelő helyen legyen megjelenítve. RCDs vagy RCMs készülékek használata IT-rendszerben csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, mivel szimmetrikus szigetelési hibát nem tudnak érzékelni.
Az IT-rendszerről szól cikksorozatunk májusi számában megjelenő részében a védelmi és felügyeleti készülékekkel, a szórt kapacitásokkal és az első hiba megjelenésével foglalkozunk.

▪ Murvai István: Folyamatos villamosenergia-ellátás, termelő kapacitások növelése, energiaforrás szerinti összetétele
Az erőművi önfogyasztással és a hálózati veszteségekkel csökkentett villamosenergia-termelésnek és felhasználásnak valós időben egyensúlyban kell lennie a megfelelő minőségű és folyamatos villamosenergia-ellátáshoz. Vizsgáljuk meg a különböző primer energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelési, valamint a villamos- energia-átvitel sajátosságait!
A villamos energia a termelő, az átviteli hálózat, az elosztóhálózat és a felhasználói tulajdonú villamos berendezés rendszerén keresztül jut el a villamos energia használókhoz. A használók méretezési teljesítményigénye határozza meg a csatlakozási pont feszültségszintjét, amely lehet: kisfeszültségű, középfeszültségű, nagyfeszültségű.
A villamos energia fogyasztók helyett napjainkban a villamos energia használók megnevezés a helytálló, hiszen egyre több villamos energia fogyasztó villamos energia termelő is.
A májusi számunkban megjelenő írás a folyamatos villamosenergia-ellátáshoz szükséges termelő kapacitásokkal foglalkozik, és annak primer energiaforrás szerinti optimális összetételét elemzi.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló előtétbiztosítója
Az áram-védőkapcsolók túlterhelés és zárlatvédelmével kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések. Cikkünkben egy olvasói kérdésre válaszolva foglakozunk a témával.
Kérdés: Eddig az volt a szokás, hogy a csoportos ÁVK védelmére előtétbiztosítót szerelnek be, amely biztosítja, hogy ne legyen túlterhelve. Az szabványkövetelmény, hogy hárompólusú áram-védőkapcsolóra csak hat kismegszakító áramkör csatlakoztatható, és ma még mindig ez aktuális? A tartalék előtétbiztosítók az áramütés elleni védelemben jelentős helyet foglalnak el. Ha egy 40 A-es ÁVK minden aktív vezetéke maximum 2 x 16 = 32 A-rel terhelhető, akkor mi értelme van az előtétbiztosítónak, ha az ÁVK áramköre nem terhelhető túl? Még rövidzárlat esetén is kiold a 16 A-es kismegszakító. Kérdésem arra a helyzetre vonatkozik, amikor az ÁVK által táplált áramkörök nem haladhatják meg az ÁVK névleges áramát, és ugyanabban a szekrényben vannak (általában ugyanazon a kalapsínen), azaz nincs külső kábelvezeték az ÁVK és a megszakítók között.
Ezekre a felvetésekre reagálva és válaszolva foglalkozik a témával a májusi számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXIV.) – Különleges napelemek 1
Korábbi cikkeinkben áttekintettük a napelem féleségeket, elsősorban működési elvük és a gyártástechnológia alapján. Azon kívül, hogy a gyártási technológia a megismert sokféleséget mutatja, az is meglepő, hogy a konstrukciókban, felépítésükben (alkalmazástechnikában) is milyen nagy változatosság van. A különleges napelemek különleges igényeket testesítenek meg megjelenésük miatt, így még nehezebbé válik annak megjóslása, milyen(ek) is lesz(nek) a napelem(ek) 5–10 év elteltével. Sok minden kimaradt, és ezért ezek pótlásával kezdjük most. A cikksorozaton belüli újabb, a különleges napelemekről szóló minisorozat májusi számunkban megjelenő első része bemutatja – többek között – a 2T, 3T, 4T konstrukciókat, a kétoldalas napelemeket, a felezett cellákból készített napelemeket.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXXV.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk mostani és következő részében Kádár Abának – okleveles villamos-gépészmérnök, kiváló ipari szakértő és szakíró, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum elkötelezett szakmai támogatója, az erősáramú villamosipari oktatás és a hazai erősáramú villamos biztonságtechnika elméleti és gyakorlati megalapozója – állítunk emléket. Kádár Aba 1927-ben született Budapesten. Közvetlenül a budai Ciszterci Rend Szent Imre Gimnáziumban tett érettségi után, 1945 őszén beiratkozott a Műegyetemre, ahol 1949. szeptember 1-én villamos-gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ez volt a Műegyetemen az utolsó olyan évfolyam, amelyben a villamosmérnököket még nem külön karon, hanem a Gépészmérnöki Kar „B” tagozatán képezték. 1999-ben. Arany-, 2009-ben Gyémánt-, 2014-ben Vas-, 2019-ben Rubindiplomát kapott. Fő szakterületei az erősáramú villamos biztonságtechnika, az áramszolgáltatás, valamint a villamos hálózathoz való fogyasztói csatlakozás és a szabványosítás voltak. Kádár Aba szerteágazó szakmai tevékenységéről, életútjának fontosabb eseményeiről szól a májusi és a június-júliusi számunkban megjelenő cikk.