2023/10., október 17-én megjelent lapszámunkból

▪ Arató Csaba: A szerelői ellenőrzésről, a villamos felülvizsgálatokról (II.)
Cikksorozatunkban a szerelői ellenőrzés, a villamos felülvizsgálatok témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk, a jogszabályi háttérre is részletesen kitérve. Mindezt annak érdekében, hogy tisztázzuk a problémákat, eloszlassuk a bizonytalanságokat, segítsük a villamos szakemberek munkáját.
Kérdés: A szerelői ellenőrzés megszűnt (kivéve az ÁVK és a kéziszerszám ellenőrzést). De nyilvánvalóan az a tevékenység, amit a szerelői munka befejező műveletének nevezünk (remélem, jól nevezem), az megmaradt. A „befejező művelet” pontos tartalmát nem sikerült felderítenem, és elég nagy a bizonytalanság ebben az ügyben (nálam). Többek között, hogy mit végez a VBF felülvizsgáló és mit a villanyszerelő? Másik kérdésem az lenne, hogy a szigetelési ellenállásmérést ki végzi? Végezheti a villanyszerelő, vagy esetleg kötelező neki is elvégezni? Azt tudom, hogy a hurokimpedancia mérés és annak dokumentálása a VBF hatáskörében van. Olyan apropóból jött ez elő nálam, hogy a középfokú villamos oktatásban a hurokimpedancia elmélete és gyakorlati mérése háttérbe szorult, amivel én nagyon nem értek egyet. A szigetelési ellenállás mérése változatlanul szerepel a gyakorlaton és a gyakorlati vizsgákon. Kérem, segítsenek kiigazodni ezen témakörökben, előre is köszönöm! (Tisztelettel, K. L. oktató)
A 2023/10. lapszámunkban a második résszel folytatódó cikksorozatunk ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozik a felülvizsgálatok témakörével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazása okvetlen szükséges?
A címben szereplő kérdéssel – azaz, hogy minden esetben célszerű-e áram-védőkapcsolót beépíteni – egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Mindig problémáink vannak a frekvenciaváltós készülékek, a mosó- és centrifuga gépek, szárítógépek szivárgó áramainak kezelésével. Ezen gépek mind a normál kereskedelemi forgalomban vásárolhatóak, és helyhez kötötten fix bekötéssel, vagy dugaszolható csatlakozókon keresztül csatlakoznak a kisfeszültségű hálózathoz. Az ipari gépek esetében természetesen nem háztartási villásdugókkal. Minden egység szabványos, egy- vagy háromfázisú frekvenciaváltóval van ellátva.
Második probléma: Egy másik cégnél új áramkörben három géphez 32 A-es biztosítót alkalmazott a villanyszerelő. A gépek névleges csatlakozási értékei ezt a 32 A-t még együttes működés esetén sem érik el. Eddig minden rendben. Az elosztó kialakításánál a szerelő betartotta a gyártó szerelési utasítását, amely „A” típusú áram-védőkapcsoló beépítését írja elő a szóban forgó gépekre. Most mindhárom, erre az áramkörre kapcsolt gép összesen öt inverterrel van felszerelve, amelyekre az általam ismert előírások és szabályok, valamint az RCD gyártók kifejezetten „B” típust írnak elő. A magyar forgalmazó kifejezett kérésem ellenére sem volt hajlandó nyilatkozni.
1) Az általunk ebben az összefüggésben ismert MSZ EN 61140 szabvány 7.6.3.3. bekezdésben található táblázat adatai mértékadóak az 1 kHz-ig terjedő frekvencia tartományban (táblázat). Ez azt jelentené, hogy a különbözeti áram mérését aluláteresztő szűrő nélkül kell elvégezni?
2) Nincs információnk arról, hogy inverteres leágazásban a „B” típusú áram-védőkapcsoló használatát mellőzni lehet-e? Valóban lehetséges ez?
3) A konkrét 3 motoros frekvenciaváltós leágazásban milyen különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló lenne megfelelő?
4) Az MSZ EN 61800-5-1 valóban nem ír elő – nagyobb szivárgási áramok esetére – 10 mm² keresztmetszetű réz kiegészítő védővezetőt a 2,5 mm²-es védővezetővel ellátott ipari dugaszoló csatlakozás esetére?
A 2023/10. számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

▪ Murvai István: A felhasználó tulajdonú villamos berendezések felújítási, átalakítási, tervezési munkáinak műszaki biztonsági irányelvei
Az ipari és a kommunális létesítmények közép- és kisfeszültségű villamos berendezéseinek közös jellemzője, hogy az elöregedés, a rendeltetés megváltozása, a teljesítményigény növekedése, a korábbi meg nem szüntetett tervezési és kivitelezési hibák miatt sokszor a rendszeres és körültekintő karbantartás mellett sem tudják biztosítani a folyamatosan megbízható és biztonságos villamosenergia-felhasználás követelményeit.
Ráadásul a rendszeres és körültekintő karbantartás a létesítmények többségében nem, vagy csak hiányosan történik meg. Az üzemeltetők műszaki vezetőit az sem sarkallja a hiánytalan munkavégzés megkövetelésére, hogy sok esetben a villamos berendezés létesítése terv nélkül, vagy hiányos tervek alapján történt, az üzemvitel során késedelmesen tártak fel villamos tervezési hibákat, a hiányos tervezői egyeztetések miatt villamos műszaki ellentmondások következtek be, az áramvezető képességet befolyásoló tervezői megoldások figyelmen kívül hagyása miatt tervezési hibák következtek be, a tervezői méretezési tervhibákból kivitelezési hibák adódtak, a hiányos villamos műszaki biztonsági ismeretek miatt a villamos berendezésnél létesítési hibák következtek be.
A 2023/10. számunkban megjelenő cikk a villamos berendezések felújításának, átalakításának műszaki feladataival foglalkozik.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXVII.) – A napenergia hasznosítás veszteségei 1
A Napból mintegy 1366 W/m² teljesítmény fluxus éri folyamatosan a Földünket. Ez a napenergia potenciál a legnagyobb – sajnos egyelőre csak elméleti jellegű – forrás számunkra.
A földi légkörön való áthaladás már jelentős veszteséget jelent, mintegy 49%-ot. A napelemes rendszerek építése és tartós működtetése során lépten-nyomon találkozhatunk további veszteségekkel, amelyeknek különféle okai vannak. Ennek következménye, hogy az elméletileg 100%-nak tekintett bejövő energiából, nem kapunk vissza csak 75–80%-ot. A veszteségek egy része „természetes” módon képződik, ide tartoznak az extrém időjárás által okozott károk, más részét a gyártásban, telepítés során mi magunk okozzuk. Cikksorozatunk 2023/10-es számában megjelenő, ill. következő része áttekinti a veszteségek főbb forrásait, példákkal illusztrálva.

▪ Czikó Zsolt: Megújuló energia – a természet erejének hatékony és biztonságos felhasználása (II.)
Kétrészes cikkünk előző részében azt néztük meg, hogy a napelemes berendezéseknél milyen különleges esetet és védelmi intézkedést kíván meg az elektromos biztonság, és vészhelyzet esetén miként kell ezeket alkalmazni, a folytatásban a szigetelési hibák feltárásáról, és ennek módjairól lesz szó. Ehhez a rendszer szigetelési ellenállásának felügyelete nem csak a folyamatos információt biztosítja, hanem az adott helyi viszonyokra jellemző ellenállás változás mértékéhez lehet a jelzési határértékeket beállítani. A fotovoltaikus berendezésekhez választott elosztórendszer típusa általában IT (földpotenciáltól elszigetelt, az összes aktív vezető el van szigetelve a földpotenciáltól). Előnye, hogy könnyebb a vezetékezés kialakítása és magasabb a rendszer rendelkezésre állása, mivel az IT-rendszerekben az első hiba nem kell, hogy leállást vagy megszakítást okozzon. A 2023/10. számunkban megjelenő írás részletezi a szigetelési hibák feltárásának módjait.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Az É.V. osztály jelölésének jelentése
Az érintésvédelmi osztályokkal, jelölésükkel és a jelölés jelentésével egy tápegységgel kapcsolatos olvasói kérdésre válaszolva foglalkozunk cikkünkben.
Kérdés: Egy hálózat felülvizsgálata során a helyi elektromos készülék tápegységének adattábláján a II. É.V. osztályú szerkezet szokatlan jelképét vettem észre (1. ábra). Lehet ez az érintésvédelmi törpefeszültség (SELV) szimbóluma? A tápegység primer oldali védővezetője – folytonossági mérés alapján – galvanikusan el van választva a szekunder oldaltól.
Válasz: Nagyon csodálatra méltó, hogy az IEC szabványalkotói mennyire kreatívok a szimbólumok meghatározásában. Mindazonáltal ez a szimbólum csak némi átgondolással értelmezhető.
A tápegység adattáblája szerint, annak meg kell felelnie az MSZ EN 60950-1 Informatikai berendezések. Biztonság. 1. rész: „Általános követelmények” szabványnak. A szabvány utolsó kiadása 2014-es. Azonban 2015. május elsején visszavonták, és helyette az MSZ EN IEC 62368-1:2016 Audio/video, információs és kommunikációs technológiai berendezések. 1. rész: „Biztonsági követelmények” jelzettel újra kibocsátották, amelynek jelenleg érvényes kiadása 2020-as.
Mind a visszavont MSZ EN 60950-1:2014 szabványban, mind a visszavont MSZ EN 62368-1: 2016 szabványban, mind a most érvényes MSZ EN 62368-1: 2020 szabványban volt és van egy ilyen szimbólum, mint amilyen a tápegységen látható.
A 2023/10. számunkban megjelenő írás választ ad a feltett kérdésre.