Hírek-aktuális
2020/8-9-es, szeptember közepén megjelent lapszámunkból
▪ Kosák Gábor: Megjelent a 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet módosítása, benne az új Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzattal
Teljesen megújult a 2018. január elsejével hatályba lépett 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ). Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2020. (VII. 16.) ITM-rendelete egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról 7. fejezete (25–29. paragrafus) tartalmazza a 10/2016. (IV. 5.) NGM-rendelet módosítását. A módosítások az értelmező rendelkezéseket (2. §), a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítését, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatait (4. §) és az 1. mellékletet a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot érintik. A módosítás teljesen lecseréli az értelmező rendelkezéseket (2. §), ez azonban nem jelenti az összes fogalom megváltozását. A 4. § (A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előkészítése, a Műszaki Szakbizottság működése és feladatai) viszont teljesen megújult. A 2020/8-9-es számunkban megjelenő cikk előkészítéseként táblázatban összehasonlítottuk a módosítást és a 40/2017 rendeletet, hogy láthatóak legyenek az egyezések, a különbségek, a törlések és az új részek. Ebből egy egészen használható összehasonlítás keletkezett, amelyet előfizetőink és az EMOSZ tagjai számára honlapunkon, az Archívumban (https://elektroinstallateur.hu/archivum/3/) szeptemberben közzé is teszünk.
▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló utólagos beszerelésének kötelezettsége
Egy meglévő létesítmény bővítése, átalakítása során kérdés lehet, hogy kell-e utólagosan áram-védőkapcsolót beszerelni?
Kérdés: Egy nagy ipari vállalat számos villamos berendezését (szellőzés, hűtőberendezések stb.) és a teljes kisfeszültségű épületinstallációt a kétezres évek elején szerelték készre. A kapcsolószekrényekben rendszeresen elhelyeztek dugaszolóaljzatokat is. Ezek az ún. ipari alkalmazású dugaszolóaljzatok vagy önálló áramkörrel rendelkeznek, vagy a kapcsolószekrény világítási áramkörébe integráltak. Nincsenek áram-védőkapcsolóval védve, ráadásul az egyik szekrénybe pótlólagosan egy új dugaszolóaljzatot is el kellett helyezni. A legutóbbi érintésvédelmi felülvizsgálatot egy külső cégtől rendeltük meg. A felülvizsgálat során a felülvizsgáló mindent (hurokimpedanciát, keresztmetszeteket, biztosítókat stb.) rendben talált, de előírta, hogy az összes szekrény dugaszolóaljzat áramköreibe áram-védőkapcsolót kell beépítenünk. Az MSZ HD 60364-4-41-es szabványra hivatkozott. Nálunk a kapcsolószekrénybe csak szakképzett és kioktatott kollégák nyúlhatnak, és minden kapcsolószekrény biztonságosan zárt. A kapcsolószekrények műszaki dokumentációiban ÁVK nem szerepel. Kellemetlenül érintett a felülvizsgáló kijelentése, börtönnel fenyegetése, hogyha a dugaszolóaljzatról való ellátás esetén baleset lép fel, annak felelőssége a tulajdonost, az üzemeltetőt terheli. Mi a véleményük, mit kell tennünk ebben a helyzetben? A 2020/8-9-es számunkban megjelenő írása e kérdés kapcsán járja körül a problémát.
▪ Murvai István: A villamos biztonságtechnikai követelmények betartásának fontossága
A villamos szabványok műszaki tartalma nem kőbe vésett, a műszaki haladás és a műszaki fejlesztés, az új felhasználói villamos berendezések megjelenése megköveteli módosításukat. A szabványok alkalmazása – mint ismert – önkéntességen alapul, de jogbiztonságot eredményez. A villamos biztonságtechnikai jogszabályok betartása viszont kötelező. A jogszabályi követelmények figyelmen kívül hagyása villamos baleset bekövetkezéséhez vezethet. A műszaki gyakorlatban azonban számos példa igazolja, hogy a megtörtént villamos balesetek oka a jogszabályok megszegésén kívül a szabványelőírások be nem tartása. A helyettük alkalmazott létesítési műszaki biztonsági megoldás legtöbbször legfeljebb egyenértékű, és nem nagyobb biztonságot eredményező. A 2020/8-9-es lapszámunkban megjelenő cikkben a villamos balesetekhez vezető okokat elemezzük, ismétlődésük megelőzése céljából.
▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XIII.) – Telepítés, villamos szerelés
Mint a cikksorozat korábbi részeiben már látható volt, a teljes rendszernek – a napelemen kívül – további, sok fontos alkatrésze, berendezése van, amelyeket egységesen rendszerelemeknek (angolul rövidítve BOS – balance of system) neveznek. A villamos szerelés „műveletei” és fogásai, a villamos szakma általános szakmai megítélése szerint „egyszerű műveletnek” minősülnek. Ám sokan azonban elfelejtik (vagy nem veszik figyelembe), hogy a napelemes rendszerek olyan különleges, többlet ismereteket igényelnek, amelyek alapvetően meghatározzák a kivitelezés és a napelemes projekt sikerességét. Ebben a fontosabb kulcsszavak: napelemes rendszer, villamos szerelés, BOS (balance of system), szakértelem, veszélyek, napelem, földelés, villámvédelem, hálózatra kapcsolás. A napelemes rendszerek esetében sok vizsgálat történt az elmúlt években. A tanulmányok rendre azt mutatták, hogy a kivitelezések (mechanikai és villamos szerelés) színvonala jelentősen hanyatlott. Éppen ezért a 2020/8-9-es számunkban folytatódó cikksorozat ezúttal a napelemes rendszerek telepítésével, villamos szerelésével, azok buktatóival foglalkozik.
▪ Dr. Csanádi Károly: Felkészülés tanácskérésre, a tanácsadás fogadására és jövőtervezésre, nemcsak járványveszély idején
A kamarai tanácsadó szolgáltatás a kevés megtakarítással (értékpapírral, pénzzel, vagyontárgyakkal) rendelkező, ezáltal fizetett szakértők megbízásának hiánya miatt a KKV-szektor vállalkozásait nemcsak a járványveszély, a fertőzésveszély és a járványügyi készültség időtartama alatt segíti térítésmentes jogi és gazdasági tanácsadással. A kamarai tanácsadást legtöbben az egyéni vállalkozók és a mikrovállalkozások köréből vették igénybe. A koronavírus okozta járványveszély és a fertőzésveszély időtartama alatt a kamarai tanácsadás az elrendelt home office munkavégzéssel csak telefonon és e-mailben volt igénybe vehető. A személyes tanácsadás még e cikk készítésekor sem lehetséges. A járvány idején az elektronikus kapcsolattartás megfelelőnek bizonyult. A tanácsadásnak a járványveszély időszakában kiemelkedő jelentősége volt, de a kamarai tagoknak és a regisztrált gazdálkodó szervezeteknek folyamatosan rendelkezésére áll ez a szolgáltatás, mint a kamarai törvényben meghatározott térítésmentes kamarai alapszolgáltatás. A 2020/8-9-es számunkban megjelenő cikk a kkv-szektorban működő mikro-, kis- és középvállalkozások tekintetében szerzett tapasztalatok összegzését tartalmazza, hasznosítás és továbbgondolás céljából.