2020/6-7., júniusban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: ÁVK mezőgazdasági üzemben
Kérdés: Egy új épületben a kisfeszültségű, 230 V váltakozó feszültségű vezetékkel együtt az IoS (Internet of Services) infokommunikációs hálózat vezetékeit is el kell helyezni. Milyen távolságot kell a párhuzamosan elhelyezett vezetők között tartani? A kötődobozok, lehetnek e közösek, vagy lehetnek-e közös fedél alatt? A kérdések mind a koaxiális kábelekre, mind a kisfeszültségű szigetelt vezetékekre vonatkoznak.
Válasz: Különböző rendszerek egymásra hatásáról, egymás potenciális zavarásáról a gyakorlatban csak bonyolult és időigényes mérésekkel, ill. számításokkal lehet kellő biztonsággal nyilatkozni. Miután ez a gyakorlatban alig megvalósítható, így a szabványalkotók arra a döntésre jutottak, hogy az elektromágneses zavarás és zavartatás elkerülésének többé-kevésbé gyakorlati megoldásait szabványokban kell rögzíteni. Amennyiben a szabványalkalmazó a normaként előírt zavarszintet túllépi, a gyakorlati esetek zömében zavarjelenség lép (léphet) fel. Ezen válasz kapcsán szeretnénk átfogóan rámutatni arra, hogy milyen körültekintően kell eljárni, amikor a szabványok előírásait végre kívánják hajtani. Első lépés mindig a káros kölcsönhatások megakadályozásában a védelmi célok áttekintése és megfogalmazása. A minden részletre kiterjedő válasz a 2020/6-7. számunkban megjelenő cikkben olvasható.

▪ Murvai István: Villamos berendezések engedélyeztetése, biztonságos kivitelezése, használatbavétele
A villamos berendezés biztonságos használatát alapvetően a villamos tervezők, a villamos kivitelezők és az üzemviteli szakemberek munkája alapozza meg, és ugyanilyen fontosságú a megfelelően elvégzett műszaki előkészítés, ellenőrzés, valamint az egyeztetés. Az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá nem tartozó létesítmények építésének megkezdése jogerős hatósági építésengedélyezési engedély megszerzéséhez kötött, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján. Az eredményes eljáráshoz szükséges a területileg illetékes építéshatósághoz kérelem, valamint az építés engedélyezési tervcsomag benyújtása, amelynek építészeti, statikai, épületgépészeti és villamos műszaki tervdokumentáció-részeket kell tartalmaznia. Az építéshatóság döntése megalapozásához szakkérdésekben szakhatósági állásfoglalásokat kér az érintett szakhatóságoktól és szolgáltatói nyilatkozatokat a közművek üzemeltetőitől. A villamos berendezések engedélyeztetésének menetét, és néhány gyakran előforduló hibát és azok következményeit ismerteti a 2020/6-7. számunkban megjelenő írás.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XII.)
Mivel a Magyar Elektrotechnikai Múzeum születésnapja – 1975. június 8. – és a budapesti Múzeumok Éjszakájának időpontja viszonylag közel van egymáshoz, ezért a korábbi évek éjszakáira való visszatekintéssel emlékezünk és ünnepeljük az intézmény 45. születésnapját a néhány évvel ezelőtt készült képek segítségével. A múzeumot minden évben igen sok látogató kereste fel. Állandó és időszaki kiállításaival, valamint a Múzeumok Éjszakájára szervezett szakmai és ismeretterjesztő előadásaival, bemutatóival vonzotta a különböző korcsoportokba tartozó érdeklődőket, kisgyermekeket, diákokat, főiskolai és egyetemi hallgatókat, gyakorló és nyugdíjas szakembereket, sőt más szakmaterületek magyar és külföldi képviselőit egyaránt. Minden évben 4000–5000 látogatója volt a Múzeumok Éjszakáján az intézménynek, szombaton 15 órától vasárnap hajnali 2 óráig. A múzeumban zajlott látványos eseményeket mutatja be sok-sok képpel a 2020/6-7. számunkban megjelenő cikk. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: ÁVK mezőgazdasági üzemben
Kérdés: Egy mezőgazdasági üzemben (csirkekeltető és nevelő) telepített napelemes erőmű áramkörébe kell-e áram-védőkapcsolót (RCD) alkalmazni? A teljes PV-berendezés – amelynek teljesítménye 500 kWp – az épületen kívül, a szabadtéren helyezkedik el. Mind az inverterház, mind a kábel elosztószekrény a kültéren van. A transzformátor a telekhatáron a hálózati csatlakozási pontnál van. A generálkivitelező nem épített be ÁVK-t azzal az indokkal, hogy az inverter már hibaáram felismeréssel rendelkezik (Huawei gyártmány: SUN2000). Az egész berendezés a mezőgazdasági épületeken kívül a szabadba van telepítve. Milyen mértékben helyeselhető a kivitelezés, azaz/tényleg elhagyható az áram-védőkapcsoló, azzal az indokkal, amelyet a generál kivitelező kijelentett?
Válasz: Először is kijelenthető, hogy nincs általános ÁVK kötelezettség! A technika mai állása szerint egy napelemes erőműben hibavédelmi szempontból csak akkor kell ÁVK-t alkalmazni, ha a kikapcsolási követelményeket a túláramvédelem nem képes ellátni! A minden részletre kiterjedő válasz a 2020/6-7. számunkban megjelenő cikkben olvasható.

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (VII.)
A sorozaton belüli minisorozatként folytatva az „elosztók szabványosításának körüljárását, most az ezekbe beépített kapcsoló- és vezérlőkészülékekről, túlterhelés elleni és hibavédelmi eszközökről fogunk szólni. Amíg az MB 826 csillaga fényesen ragyog, testvérbizottsága, az MSZT/MB 825 Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőkészülékek szabványosító műszaki bizottság szerényen meghúzódik az árnyékában. A megcsappant érdeklődés oka, hogy számos készülékgyártó megszűnt a kilencvenes évek folyamán, így a bizottság ipari háttere összeszűkült. A bizottság alkalmazási területe: szabványosítás az ipari használatú kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőkészülékek, azaz a vezérlőkapcsolók, megszakítók, kapcsolók, szakaszolók, szakaszolókapcsolók és biztosító-kapcsolókészülék kombinációk, kontaktorok és motorvédő kapcsolók, vezérlő-áramköri készülékek és kapcsolóelemek, többfunkciós berendezések, tartozékok terén. Ide tartoznak a háztartási és hasonló célú elektromechanikus kontaktorok is. A cikksorozat 2020/6-7-es számunkban megjelenő része tovább folytatja az MSZT műszaki szabványosító bizottságainak bemutatását, ezúttal két újabb bizottság – MSZT/MB 825 Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőkészülékek, ill. MSZT/MB 827 Kisfeszültségű túláramvédelmi megszakítók és áram-védőkapcsolók – tevékenységének ismertetésével.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építési termékek forgalmazásának szabályai
A téma jogalapja az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU Rendelete, amely figyelembe veszi a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által megállapított, a termékek belső piacon történő forgalmazásának horizontális jogi keretét. Az európai uniós rendelet alkalmazása a tagállamokban közvetlenül kötelező, belső jogalkotást nem igényel, és elsőbbsége van a tagállami belső joggal szemben. Létezik egy másik közösségi norma is, az irányelv, amelyet a tagállamok jogalkotással beépítenek nemzeti jogrendszerükbe, ezáltal válik jogi normává. Az építési termékek forgalmazását szabályozó rendelet ismertetése 2020/6-7. számunkban olvasható.