2024/6–7., június 11-én megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Tervezői, kivitelezői nyilatkozatok
Szakmai megbeszéléseken gyakran esik szó a villamosenergetikai kivitelezések anomáliáiról. Hol arról, hogy a villanyszerelő tervez, ha van egyáltalán terv, hol arról, hogy a kivitelezés során elmaradnak egyes kiviteli megoldások, pl. a pilonok egy részébe nem kerül horganyzott villámvédelmi levezető. A tervezők ráadásul legtöbbször nem találkoznak a kivitelezés során, vagy után az általuk tervezett installáció elkészült, megvalósult formájával, és csak problémák keletkezése után szembesülnek a tervtől eltérésekkel.
Utána kívántunk járni, mi lehet ennek a gyakorlatnak az oka, és azt vélelmezzük, hogy a jogszabályok félreértelmezése adhat alapot ennek a kivitelezői magatartásnak. A 2024/6–7. lapszámunkban megjelenő írásban a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésével tisztázzuk, hogy kinek mi a feladata, kötelezettsége, felelőssége a villamos munkák során.

▪ Murvai István: Villamos berendezések műszaki biztonsági állapota és a villamos tervezés, kivitelezés összefüggései (II.)
Cikksorozatunkban tovább folytatjuk a meglévő, valamint az új létesítmények felhasználói tulajdonú kisfeszültségű villamos berendezések műszaki biztonsági állapota és a villamos tervezés, valamint kivitelezés összefüggéseinek vizsgálatát.
A meglévő létesítmények villamos berendezését az üzemviteli szakemberek szükség szerint javítják, elvégzik a szükséges karbantartási feladatokat, a kötelező időszakos felülvizsgálatokat. Az új létesítmények villamos műszaki átadást követő eredményesen lezárt használatbavételi eljárása látszólag biztosítja a villamos berendezés biztonságos használatát.
A bevezető ideális, igaznak látszó állításai azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján csak elviekben teljesülnek, a villamos biztonságtechnikai követelmények megvalósítása látszólagos, az elemzés alapján kétségeket kell, hogy ébresszen.
Cikksorozatunk 2024/6–7. lapszámunkban megjelenő második részében gyakran előforduló tervezési és kivitelezési hibákra hívjuk fel a figyelmet, a gyakorlatból vett példákkal.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (II.)
Hazánkban a korábbi években működő és közismert szakképzési rendszert (lásd: OKJ) a közelmúltban teljesen átszervezték. Új jogszabályok tartalmazzák a szakmai listát, és a szükséges szakmai képesítéseket.
Módosították az OTSZ-t és a VMBSZ-t; összevonásra kerültek az EBF és az ÉVF felülvizsgálatok. Az oktatási és vizsgáztatási tevékenységet szétválasztották. Megjelentek a szakmai képzések alapját szolgáló „programkövetelmények”, és kialakították a hatósági hatáskörbe tartozó jogszabály alapján szervezett képesítő képzések rendszerét. Az újonnan kialakított szakképzési rendszer 2024. áprilisi állapotának megfelelően adunk egy kétrészes, összefoglaló ismertetést – elsősorban az erősáramú/energetikai szakma és a biztonsági felülvizsgálatok és felülvizsgálók szempontjából –, amelyet az előző lapszámunkban megkezdtünk, s most a 2024/6–7. lapszámunkban a végére érünk.