2024/4., április 16-án megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Fogyasztás meghatározása teljesítménymérés alapján
A mai energiaárak mellett még gyakrabban felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne meghatározni egy-egy fogyasztó fogyasztását kWh-ban. Cikkünkben egy olvasói kérdésre válaszolva foglakozunk a témával.
Kérdés: Egy fogyasztó villamosenergia-fogyasztását több napon keresztül mértük. Óránként hat mérési adatot rögzítettünk wattban [W]. Ha például egy mérési intervallumra vonatkozólag 1000 W teljesítményadatunk van, hogyan számíthatom ki a fogyasztást kWh-ban? Szabad a 6 mérési adatot összegeznem és átlagolnom az egy órás mérési adathoz? Vagy a hat teljesítményadatot összeadva megkapom az órás fogyasztást?
Válasz: A kérdés megválaszolásához tisztázni kell néhány fogalmat és azok kapcsolatát, ill. elő kell venni néhány képletet. Így a fogyasztás (energia) és a teljesítmény kapcsolatát, a villamos teljesítmény fogalmát, a teljesítmény átlagértékeit.
Az áprilisi számunkban megjelenő írás képleteket felsorakoztatva ad választ a feltett kérdésekre.

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (III.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM számú rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól. E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, mely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
Cikksorozatunk áprilisi számunkban megjelenő befejező részében végére érünk az új rendelet 2. melléklete szerinti szabályzat és annak változásai ismertetésének.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (II.)

Cikksorozatunkban biztonságtechnikai és energetikai segédletet nyújtunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezéseinek létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez.A villamos tervezők mindenkori legfontosabb feladata a hiánytalan, áttekinthető ellentmondás mentes tervek összeállításával a kivitelezők részére mindazon tervutasítások biztosítása, amelyek betartásával biztonságosan használható villamos berendezés létesíthető. A villamos kivitelezési tervdokumentációk tartalmi követelményeit az építőipari kivitelezésről szóló, többször módosított 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet szabályozza.Áprilisi számunkban folytatjuk tehát a cikksorozatot, a generál villamos tervező, a társ- és altervezők egyeztetési és a villamos műszaki leírásuk összeállításának műszaki biztonsági feladatainak elemzésével.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLI)
Hetven telt el azóta, mikor is 1954-ben bejelentették a szilícium alapú napelem feltalálását. Az egyik neves amerikai kutatólaboratórium három tudósa, ekkor már több éves munkával kutatott egy új, nagy jelentőségű, szilárdtest energia átalakító után, és munkájukat végre siker koronázta.
Ez az év a napelem iparban azonban többszörösen is nevezetes dátum. Az első használható napelem megszületéséig hosszú út vezetett. Itt most nem térhetünk ki minden részletre, csupán a főbb állomásokat emeljük ki. Haladjunk tehát időrendi sorrendben.
Cikksorozatunk áprilisi számunkba megjelenő részében feltárjuk, hogy milyen egyéb fontos események történtek akkoriban, és miként járultak hozzá magyar tudósok az amerikai napelemipar beindításához. Végezetül röviden, tőszavakban summázzuk a technikai fejlődés lényegesebb állomásait.

▪ Dr. Csanádi Károly: Rendes szabadság, apasági és szülői szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság 2024-ben
Munkavállalót foglalkoztató cégek vezetői és az egyéni vállalkozók minden évben, az év elején foglalkoznak a szabadság kiadásának ütemezésével. A munkáltatók a szabadságolások időszakában is a munkavégzés folyamatosságát és a vállalkozások működőképességét tartják szem előtt, míg a munkavállalók legalább az év egy részét szeretnék pihenéssel, kikapcsolódással, nyaralással esetleg – nem is ritkán – munkahelyüktől függetlenül munkavégzéssel tölteni. E látszólagos ellentmondásnak a legtöbb munkáltatónál a felek számára az időben történő egyeztetéssel lehet elfogadható megoldást találni.
Aki az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit a jogszabályban is megtekintené, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény „59. A szabadság” című fejezete ingyenesen elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu). Évközi, esetleges jogszabályváltozások a Magyar Közlönyben jelennek meg. A Magyar Közlöny is ingyenesen megtekinthető a https://magyarkozlony.hu weboldalon. Javasolt, hogy a vállalkozások vezetői, tagjai és munkavállalói is használják az elektronikus felületeket!
Az előző évekhez hasonlóan áprilisi számunkban a különféle jogcímeken igénybe vehető szabadság és a távollét szabályairól, valamint a szabadság kiadásának rendjéről tájékoztatunk.