2024/3., március 12-én megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mikor éri meg akkumulátort beépíteni a napelemes rendszerbe?
A címben feltett kérdés megválaszolásához példaként egy olyan családi házat tekintsünk, amelynek tetején keleti fekvésű, 6 kW névleges teljesítményű napelemes-rendszer van telepítve.
Amikor süt a nap, a napelemek egyedül is ténylegesen fedezik a ház villamosenergia-szükségletét. Másrészt, természetesen vannak olyan napszakok, amikor kevés vagy egyszerűen nincs napsütés így nincs napenergia sem, nem termel az „erőmű”. Milyen előnyökkel járhat ebben az esetben az akkumulátor beépítése és üzemeltetése?
A vizsgált példában az átfolyós vízmelegítő biztosítja a meleg vizet, míg a gázkazán a helyiségek fűtését. Így a kazán nyáron teljesen leállítható, ahelyett, hogy alacsony terhelésű üzemmódban kelljen működnie a meleg víz miatt.
Részletesebben kitérünk majd az átfolyós vízmelegítőre is (lásd alább), de először a napelemes tárolórendszer általános gazdasági életképességét vizsgáljuk meg.
A 2024/3. számunkban megjelenő írás a napelemes rendszer saját villamosenergia-tárolóval, egy akkumulátor rendszerrel való kiegészítésével foglalkozik.

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (III.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM számú rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól.
E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendeletben foglalt követelményeket alkalmazni kell az energetikai rendszerek akkumulátorai és a nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorai és komponensei esetében is – feszültség alatt álló szerkezeti részein végzett valamennyi olyan tevékenységre, mely tevékenységet végző személy a feszültség alatt álló berendezésnek feszültség alatt álló részeit testével közvetlenül, szigetelt vagy szigeteletlen munkaeszközével, egyéni védőeszközével vagy munkadarabbal közvetve, a munkamódszerektől függően megérinti, átívelési távolságon belül megközelíti, létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, üzemzavar-elhárítási és -megelőzési, javítási és karbantartási feladatok végrehajtása céljából (a továbbiakban: FAM tevékenység).
Cikksorozatunk 2024/3. számunkban megjelenő III. részében megkezdjük az új rendelet 2. melléklete szerinti szabályzatnak és annak változásainak ismertetését.

▪ Dr. Csanádi Károly: Az építésügyi ágazatot érintő jogszabályok léptek hatályba 2024-ben
A jogalkotó a 2023. év negyedik negyedévében több olyan jogszabályt alkotott, amelyek a 2024. évtől léptek hatályba, illetve fejtik ki hatásukat. Terjedelmes jogszabályokról van szó, ezért cikkünkben csak figyelemfelhívó jellegű, kivonatos tájékoztatást adunk.
Akinek a vállalkozását a vállalt munka megvalósítása, kivitelezése során érintheti az újonnan alkotott jogi szabályozás, érdemes a vonatkozó részletek megismerése céljából elektronikus felületen tájékozódnia. Bonyolultabb esetekben ajánlott a vállalkozás jogi képviselőjétől tanácsot kérni. A jogszabályok hatályos szövege ingyenesen megtalálható a Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu). Az új jogszabályok közlönyállapotban a https://magyarkozlony.hu oldalon szintén ingyenesen elérhetőek. A villanyszereléssel, épületvillamossággal foglalkozó kivitelezőknek is érdemes időnként megtekinteniük ezeket az elektronikus felületeket.
A 2024/3. számunkban megjelenő cikkben az építésügyi ágazatot érintő, 2024-ben hatályba lépett jogszabályokat – az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény, a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény – ismertetjük.

▪ A szilárdtest-világítás helyzete
A szilárdtest-világításról (Solid-State Lighting – SSL) szóló legújabb ISA (International SSL Alliance) jelentés összefoglalója átfogó elemzést tartalmaz az SSL-ipar fejlődéséről, globális energiafelhasználásra gyakorolt hatásáról és a jövőbeli kilátásokról. A jelentés részletezi az SSL által elért jelentős előrelépéseket, hangsúlyozva a világítás forradalmasításában rejlő lehetőségeit, miközben energiahatékony megoldást kínál.
A jelentés részletesen elemzi a szilárdtest-világítás (SSL) fejlődésének sajátosságait, energiafelhasználásra gyakorolt hatását és a technológiai fejlesztéseket.

▪ Kovács Ádám: Sololdalú termosztát kompromisszumok nélkül
Az utóbbi időkben az energiaárak változása miatt sokunkban felmerült annak gondolata, hogy fűtési rendszerünket korszerűsítsük vagy új beruházás esetén olyan rendszert alakítsunk ki, amely – hozzon bármit is – a jövő elvárásaihoz igazítható. Ki ne szeretné, hogy fűtési rendszere fejleszthető, módosítható legyen? A változtatásra való igény felmerülhet, akár azért mert jelenleg túl nagy beruházás lenne egy minden vágyunkat kielégítő rendszer, vagy akár azért mert szem előtt tartjuk, hogy a jövőben olyan átalakításokat szeretnénk végezni, amelyek a fűtést is érinthetik.
Természetesen egy termosztát legfontosabb feladata, hogy az adott helyiség hőmérsékletét mérje, és ennek alapján a lehető legjobban tudja vezérelni fűtésünket. Azonban már évtizedek óta a hőmérséklet mellett az emberek kíváncsiak a helyiség páratartalmára is, hiszen nem csak hőérzetünket befolyásolhatja a páratartalom, de egészségügyi hatása is lehet. Gondolok itt akár a túl száraz levegőre vagy éppen a penész megjelenésére. Emiatt a háztartásokban, ha van is egy esztétikus fali termosztát, a falon ott van mellette valamilyen páratartalom mérő is, miközben ez lehetne egy készüléken belül is.

▪ Murvai István: Ipari létesítmények biztonságosan használható villamos berendezésének létesítése (I.)
Cikksorozatunkban biztonságtechnikai és energetikai segédletet nyújtunk az ipari létesítmények biztonságosan használható közép/kisfeszültségű felhasználói villamos berendezéseinek létesítését megalapozó villamos kivitelezési tervdokumentációk készítéséhez.
Az Építésügyi hatósági engedélyhez kötött szakági építési tevékenység kivitelezési dokumentáció hiányában nem kezdhető meg. A biztonságosan használható épületvillamossági és épületgépészeti villamos berendezés létesítését mindenkor a villamos kivitelezési tervdokumentáció műszaki megoldásai és teljessége alapozza meg.
Általános műszaki követelmény, hogy a kivitelezési dokumentáció villamossági munkarészeit olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és a villamos berendezés kivitelezésének ellenőrzéséhez szükséges. A segédlettel a biztonságosan használható villamos berendezés létesítését megalapozó tervezői munkát szolgálnánk, a műszaki biztonsági ajánlások összeállításánál felhasználtuk megvalósult létesítmények villamos tervezési hiányosságokból/ellentmondásokból bekövetkezett kivitelezési hibáinak tapasztalatait.