2024/1–2., február 6-án megjelent lapszámunkból

▪ Murvai István: Villamos biztonságtechnikai hiányosságok megszüntetése, a villamos balesetek bekövetkezésének megakadályozása
Az üzemelő villamos berendezés karbantartásának sorozatos elmaradása, és a nem megfelelő létesítés, valamint a házilagos villamos berendezés bővítések súlyos következményekkel járnak.
A súlyos villamos biztonságtechnikai hiányosságok megszüntetése, a villamos balesetek bekövetkezésének megakadályozása a meglévő villamos berendezés felújításához szükséges gondos villamos tervezői munkával érhető el. A 2024/1–2. számunkban megjelenő cikkünkben ezt egy gyakorlatból vett példával ismertetjük, egy üzemelő létesítmény villamos berendezése felújításának menetével.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Víz egy elárasztott elosztószekrényben! – Ki kell-e cserélni az összes készüléket?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha egy villamos berendezésbe valami miatt víz kerül, vízzel árasztódik el. A problémával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy új épületben, nem sokkal annak befejezése előtt, a fölötte lévő szinti csőtörés miatt a víz elárasztotta a villamos elosztószekrényt. Az elosztóban lévő kb. félméteres víz a rézsíneken rövidzárlatot okozott, és megsemmisült néhány készülék. Sajnos ezt csak két nappal később fedezték fel. Valószínűleg azokat az alkatrészeket, amelyeket átjárt a víz, cserélnünk kell. A biztosító azonban nem fizet olyan alkatrészekért, amelyek nyilvánvalóan nem érintkeztek vízzel. A nem cserélhető alkatrészekkel kapcsolatos a kérdésem. A magunk részéről már nem adnánk rá többé garanciát! Ez így helyes? Mi a szakértői vélemény azokról az alkatrészekről, amelyek két napig nedvesség hatásának voltak kitéve? Szerintem ezeket is cserélni kellene.
Ezekre a kérdésekre is válaszolva foglalkozik a témával a 2024/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Okosvillamossági technológiák (IX.) – Okos redőnyvezérlések
Egy gyakori automatizálási igényről: a motoros redőnyök okosításáról, okos vezérléseiről lesz szó a cikksorozat mostani részében. Erre a célra számos egyszerűen beüzemelhető és egyben kedvező árú megoldás érhető el a piacon.
A motoros redőnyökből sok gyártó sokféle típusa kapható Magyarországon. Ha az ügyfél motoros redőny távvezérlését, automatizálását és okosotthon rendszerbe illesztését tervezi, már a motor kiválasztásakor érdemes erre való tekintettel típust választani, mivel nem minden redőnymotor alkalmas az utólagos okosításra.
A legfontosabb követelmény, hogy a redőnymotor a FEL és LE irány vezérléséhez rendelkezzen külön L1 és L2 fázisbemenetekkel, ezeket vezérli majd az okos redőnyvezérlő modul.
Az ilyen redőnymotorok jellemzően 4 vagy 5 vezetékesek, hiszen a nullavezető és a védőföld mellett a „FEL” és „LE” irány fázisához is kell bemenettel rendelkezniük. Néhány kompatibilis típusnak van egy ötödik, állandó fázis bemenete is.
Cikksorozatunk 2024/1–2. számunkban megjelenő része tehát az okos redőnyvezérlésekkel foglalkozik, bemutatva a belépő szintűtől a számos okos funkciót támogató megoldásokig.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemek az úszómedence 2-es sávjában
Napjainkban a családi házaknál is egyre több napelemet telepítenek, sokszor minden lehetséges helyet kihasználva. Cikkünkben az úszómedencéhez közel elhelyezendő napelemekkel kapcsolatos problémákkal, előírásokkal foglalkozunk egy olvasói levélre válaszolva.
Kérdés: Megbízónk garázsának homlokzatára öt vagy hat napelemmodult kíván felszereltetni. Az invertert a garázsban helyezné el. A földben, 2,5 m-re a garázs homlokzatától van az úszómedence. Az MSZ HD 60364-7-702 szabvány szerint az 1-es sáv határa a medence szélétől 2 m-re van. Engedélyezett-e napelemmodult a medence 2-es sávjában elhelyezni, amikor a modulok egyenfeszültsége életveszélyes nagyságú, több mint 120 V?
Válasz: Először is érdemes a normatív követelményeket megvizsgálni. Igen, a 2-es sáv az úszómedence belső élétől számított 2 méteres távolságtól kezdődik, az úszómedencékre és szökőkutakra vonatkozó MSZ HD 60364-7-702 szabvány szerint. A sáv kiterjedése 1,5 m, így a 2-es sáv a medence belső szélétől számított 2 m-től 3,5 m-ig tart. A 2-es sáv függőleges kiterjedése a hozzáférési szinttől (talajszinttől) 2,5 m magasság. Így a megrendelő által tervezett napelemmodulok tényleg az úszómedence 2-es sávjába esnek.
A 2024/1-2. számunkban megjelenő írás részletes választ, megoldást ad a problémára.

▪ Garai Tamás: Elektromobilitás és tűzvédelem
Február 1-től új tűzvédelmi műszaki irányelv került kiadásra az elektromos autók töltőhelyeinek kialakításához. Az elektromos járművek száma rohamosan nőtt az elmúlt években és további növekedés várható a jövőben is.
A Li-ion akkumulátorok technológiája lehetővé tette, hogy egyre kisebb méretben egyre nagyobb teljesítményű energiatárolókat lehet gyártani, de a hagyományos ólom-, Ni-MH-, AGM, vagy a Ni-Cd stb. akkumulátorokhoz képest a Li-ion akkumulátor egy lényegesen veszélyesebb technológia. A lítium elemi formában erősen reaktív és gyúlékony, ezért az akkumulátorokhoz ionos vegyületként használják por formájában, amelyet fokozottan tűz- és robbanásveszélyes éghető folyadékokkal kevernek össze.
A Li-ion akkumulátorok csoportján belül is többféle létezik, mind anyagában, mind kialakításában, de ami közös, hogy az anódot és a katódot egy vékony szeparátor fólia választja el egymástól, amelynek sérülése esetén cellazárlat alakulhat ki, és az akkumulátor kigyulladhat. Nemcsak egy mechanikai sérülés lehet veszélyes, mert ha a belső hőmérséklet más okból eléri a 116–131 ^oC-ot, akkor az akkumulátor belsejében megindul a szakirodalomban „thermal runaway”-nek nevezett „hőmegfutás” folyamat, amely következtében az akkumulátor biztosan ki fog gyulladni.
A 2024/1–2. számunkban megjelenő írás a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság által kidolgozott, az elektromos autók töltésére és a töltőhelyek kialakítására vonatkozó követelményeket – amelyek a 2024. február 1-től hatályos tűzvédelmi műszaki irányelvekbe (továbbiakban TvMI) kerültek – ismerteti. 

▪ Arató Csaba: A VMBKSZ és a FAMBSZ új összevont szabályozása (II.)
A gazdaságfejlesztési miniszter 2023. augusztus 30-án kiadta a 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendeletet a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a feszültség alatti munkavégzés szabályairól. E rendeletben a korábban külön rendeletekben szabályozott két biztonsági szabályzatot felújítva, korszerűsítve adták ki, egy rövid bevezető rendelet után, annak két külön mellékleteként:
– 1. melléklet: Villamosművek, termelői, magán- és közvetlen vezetékek műszaki biztonsági szabályzata,
– 2. melléklet: FAM Tevékenység Biztonsági Szabályzat.
A rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) hatálya alá tartozó villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire. A rendeletben meghatározott feltételek szerint a villamosműre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nukleáris létesítményekre, a bányafelügyelet hatáskörébe utalt tevékenységek során használt villamos berendezésekre és a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésekre.
Cikksorozatunk I. részében megkezdtük az új rendelet 1. melléklete szerinti szabályzatnak és változásainak ismertetését, amelyet 2024/1-2. számunkban folytatunk.

▪ Murvai István: Kisfeszültségű villamos berendezések létesítése – villamos biztonságtechnikai követelmények, a hiányosságok okai és következményei
Cikkünkben a kisfeszültségű felhasználói áramellátó villamos berendezések létesítésének villamos biztonságtechnikai követelményeivel, valamint a létesítési és üzemviteli műszaki feladat teljesítése során bekövetkezett hiányosságokkal, azok okaival és következményeivel foglalkozunk.
A kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések tervezési, kivitelezési, átalakítási, üzemeltetési munkáiban irányító vezetői, vagy beosztotti műszaki feladatot végzők villamosan szakképzettek. Rendelkeznek a mindennapi munkavégzésükhöz szükséges szakirányú alap és kiegészítő képzettségekkel, szakvizsgákkal, a szükséges szakmai gyakorlati idővel, ismerik a villamos energia veszélyforrásait, helyismeretük, munkavédelmi ismereteik biztosítják a létesített vagy üzemeltetett villamos berendezés biztonságos használhatóságát.
Ismert és meghatározó villamos biztonságtechnikai követelmény, hogy a villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy megfeleljen az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló, többször módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. számú melléklete szerinti Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (továbbiakban VMBSZ) követelményeinek.
A 2024/1–2. számunkban megjelenő írás a villamos berendezések létesítésének biztonságtechnikai követelményeit ismerteti, a gyakorlatból vett példákkal felhívva a figyelmet a tervezési hiányosságokra.