2020/4-es, áprilisban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Motor és kábel kiválasztása hajtásokhoz
A hibás tervezés az energiahatékonyság miatt sokszor jelentős többletköltséggel jár, esetleg vezeték, transzformátor vagy frekvenciaváltó cseréjét teszi szükségessé, rosszabb esetben üzemzavaraival termeléskiesést okoz. A kiválasztást ezért mindig meg kell előznie a hálózati táplálás és a környezeti feltételek beható vizsgálatának, tanulmányozásának. A hajtás lehető legjobb kialakítása a munkagéptől egészen a hálózatig terjed. Mindamellett be kell kalkulálni egy megfelelő tartalékot is, miután a termelési folyamat esetleg megváltozhat, vagy közvetlen az üzembe helyezés után szükségessé válhat egy kis bővítés. A tartaléknak azonban nem szabad túl nagynak lennie! Minden túl dimenzionálás negatívan hat a gazdaságosságra! A villamos energia rendelkezésre állásának szükségtelenül nagyobb mértéke költségnövelő, a túl nagyra választott rendszer hűtése is többletköltségest okoz, a nagyobb keresztmetszetű kábelek is drágábbak, az azokat tartó kábeltálcák is költségesebbek, és végül a túlságosan nagyra választott motor is költségnövelő. A 2020/4-es számunkban megjelenő írás a helyes motor- és kábelkiválasztást tárgyalja.

▪ Déri Tamás: Dánia fényei – Közlekedési világítás Koppenhágában
A Koppenhágai repülőtér csarnokaiba vezető folyosók természetes világítását a padlózattól a födémig kialakított oldalvilágítók segítségével oldották meg, a benapozás-védelmet pedig képzőművészeti alkotások biztosítják. Az ablakokon átszűrődő színes fények feloldják a sok száz méteres folyosók vizuális monotóniáját. Ablaktalan folyosókon ugyanezt a hatást színdinamikai eszközökkel érik el. Ismét más jellegű a szélesebb folyosók világítástechnikai kialakítása, ahol már kereskedelmi és vendéglátó létesítmények biztosítják a vizuális változatosságot. Ezek fényét a födémben kialakított felülvilágítókból beszűrődő természetes világítás egészíti ki. A 2020/4-es számunkban megjelenő cikk megkezdi „Dánia fényeinek” bemutatását, a közlekedési világítás néhány példáját felhozva, sok-sok szép felvétellel.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (X.) – Energiatároló eszközök és rendszerek 1.
A napenergia-hasznosítás egy újabb, igen gyorsan fejlődő ágazata a hálózatra táplálás. Bizonyos műszaki vizsgálatok azt mutatják, hogy ennek hatékonyságát úgy lehet maximálisan kihasználni, ha a napelemes rendszert nagyméretű tárolórendszerekkel egészítik ki (völgyfeltöltés – csúcskisimítás). A villamos energia tárolására különféle eszközök állnak rendelkezésre. A tárolóeszközök közötti jobb eligazodás érdekében érdemes különféle szempontok alapján rendszerezést végezni. Az egyik ilyen szempont lehet a tárolandó energia mennyisége, a másik a megkívánt tárolási idő. További szempontok lehetnek a tárolás villamos energia beviteli, ill. kivételi sebessége. Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan eszközök, amelyekben a villamos energiát változatlan formában, hatékonyan, nagymennyiségben és hosszú ideig lehetne tárolni. A legtöbb jelenlegi eszköz ezért nem közvetlenül villamos formában tárolja az energiát, hanem átalakítás után, más formában. Mind az energia tárolása, mind kivételezése energiaátalakításokkal jár, amelyek veszteségeket okoznak. A cikksorozat áprilisi számunkban megjelenő – ill. a májusban megjelenő következő – része elsősorban a napelemes rendszerekben alkalmazott tárolókkal foglalkozik. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemes erőmű vezeték-keresztmetszetének meghatározása
Egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk cikkünkben a napelemes erőművek vezeték-keresztmetszetének meghatározásával. A kérdezők egy olyan problémába futottak bele, hogy a szükséges keresztmetszet meghatározásánál az ő számításaikkal szemben a kivitelező cég és egy harmadik fél, egy független szakértő is más-más eredményre jutott. Így tanácstalanul állnak a probléma előtt, nem értve, hogy hogyan lehet három különböző eredmény. Közben számos kollégával megvitatták a kérdést, de nem jutottunk dűlőre, hogy mikor kell képletet, és mikor táblázatot alkalmazni. A kialakult ellentmondásokat igyekszik rendbe tenni az áprilisi lapszámunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Villamos berendezések biztonságos kivitelezése
A villamos berendezések létesítési folyamataiban minden résztvevőnek teljesítenie kell kötelességeit, mert ez elengedhetetlen a biztonságosan használható berendezések hiánytalan megvalósításához. Ezen célkitűzés teljesítése az építtetők részéről jogosan elvárt, azonban a műszaki feladatokat a villamos tervezők és a villamos kivitelezők munkájuk során sok esetben nem, vagy csak hiányosan teljesítik. Lényeges műszaki gazdasági követelményt ír elő az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló, többször módosított, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban Kkr.). A Kkr. 3.§. (1) bekezdése alapján a kivitelezési szerződés megkötését szabályozó szakasz gazdasági része előírja, hogy a kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli mindannak a jogkövetkezményét, ami a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A 2020/4-es számunkban megjelenő cikk részletezi a villamos berendezések biztonságos kivitelezéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételeket, és jellemzően előforduló hibákra is kitér.

▪ Dr. Csanádi Károly: Szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság, napi pihenőidő, munkaszüneti napok és a szombati munkanapok 2020-ban
A téma a mostani veszélyhelyzetben, a megszokott munkarend felborulása miatt különös aktualitással bír. A szabadság megállapítása és kiadása tekintetében az előző évhez képest jogszabályi változás nem történt, de a szülési szabadság és a gyermekhez kapcsolódó fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozóan történt változás 2020. január 1-től. A munkáltatók a szabadságolások időszakában is a munkavégzés folyamatosságát és a vállalkozások működőképességét tartják szem előtt, míg a munkavállalók legalább az év egy részét szeretnék pihenéssel, kikapcsolódással, nyaralással, esetleg – nem is ritkán – további munkavégzéssel tölteni. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a legtöbb munkáltatónál a felek számára lehet elfogadható megoldása. Ehhez kíván segítséget nyújtani a szabadságra és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések ismertetése. A különféle jogcímeken igénybe vehető szabadsággal, pihenőidővel és a munkanapok áthelyezésével kapcsolatos frissített ismeretekre az év során bármikor szükség lehet, mindezt foglalja össze az áprilisi számunkban megjelenő cikk.