2023/4., április 18-án megjelent lapszámunkból

▪ Interjú: Most van itt az ideje a váltásnak
A Ledvance Kft. cégvezetőjével Szegszárdi Zoltánnal a világítástechnikai ipart újabb kihívás elé állító fénycsőkivonás kapcsán beszélgettünk, arról hogy ez miként érinti a végfelhasználókat, mennyire tájékozott a szakma, és várhatóan hogyan zajlik majd ez az átmenet.

▪ Arató Csaba: A felülvizsgálatok rendje (I.)
A gyorsan változó szabályozások közepette a szakemberek gyakran nehezen találják meg az aktuális információkat jogosultságokról, szükséges szakképesítésekről. Cikksorozatunkban a felülvizsgálatok és ellenőrzések végzésének rendjét és az ehhez szükséges szakképesítéseket vettük górcső alá, hogy segítsük az eligazodást. Felsorolásra és értelmezésre kerülnek a témát érintő rendeletek, szabványok, jogszabályok.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXIII.) – Napelemek típusai – Generációk 5.
A cikksorozat előző részében már megkezdtük a napelemek 4. generációjának bemutatását, amelyet most folytatunk, és – kitérve az 5. generációra, ill. összefoglalva a témát – be is fejeződik a cikksorozaton belüli, a napelemek típusaival foglalkozó minisorozat. Mint az előző rész végén is szerepelt, a napelem szerepe elsősorban a fény átalakítása elektromos árammá. Ezen folyamat legfőbb jellemzője a teljesítmény hatásfok (PCE, power conversion efficiency). A teljesítmény hatásfok definíciószerűen: a kimeneti oldal (napelem) teljesítmény (P_out), és a lumineszcens lapra eső teljesítmény (P_in) aránya. Szokás használni még az IPCE hatásfokot is. Az IPCE (incident photon-current conversion) a beeső fotonok által keltett áramsűrűség (J; mA/cm²) átalakítást jelenti. (Ez gyakorlatilag az ismert I_V jelleggörbe). A napelem hatásfok növelésére irányuló kutatások más, egyéb irányba is kiterjednek. A cikksorozat áprilisi lapszámunkban megjelenő része részletesen ismerteti a napelem-ipar legújabb kutatási eredményeit, fejlesztéseit. 

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXXIV.)
A Magyar Elektrotechnikai Múzeum műszaki kultúrtörténeti ritkaságait bemutató cikksorozatunk XXXIV. részében Sebestyén Jánosnak – okleveles villamosmérnök, ipari szakértő, zseniális vezető, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum szakmai támogatója, a MEE társelnöke, az OMFB alapító alelnöke, az erősáramú villamosipar-fejlesztés és a hazai információs infrastruktúra zászlóvivője – állítunk emléket. Sebestyén János 1911. május 7-én, Budapesten született. 1929-ben érettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A Budapesti József nádor Műegyetemet 1934-ben kitüntetéssel és önerőből, minden családi vagy más anyagi támogatás nélkül végezte el. Ez volt első próbája az elkövetkező nehézségekhez. Az egyetem elvégzése után nagyon nehezen és csak sokára kapott munkát, mivel a gazdasági világválság még nagyon erősen hatott. Ezért, és a fasizmus előretörésének hatására először gondolt a kivándorlásra, majd itthon maradva szimpatizált a kommunista mozgalommal, de tagja egy pártnak sem lett. 1935-ben végül elhelyezkedett a Budapesti Kismotor- és Gépgyár elődjénél egy kis cégnél, ahol ő volt az egyedüli – és mint kezdő, nagyon olcsó – mérnök. Itt dolgozott 1945 elejéig. Cikksorozatunk április számunkban megjelenő része Sebestyén János érdekes, izgalmas, eredményes, úttörő mérnöki életpályáját mutatja be.

▪ Czikó Zsolt: Szigetelt csillagpontú energiaellátó rendszer technikai szempontból (II.)
Mindannyian tudjuk, hogy a mindennapi életünk villamos energia nélkül elképzelhetetlenné vált. A villamos energia folyamatos rendelkezésre állása számos területen alapvető a biztonságos és hatékony működéshez. Cikksorozatunk első részében már megkezdtük az IT-rendszer (földeletlen energiaellátó rendszer) ismertetését, jelentőségét a biztonságos és megbízható energiaellátásban, illetve felvezettük, hogy a különböző típusú elosztórendszerek kiválasztásánál milyen szempontokat kell figyelembe venni. A második részben folytatjuk a téma áttekintését, először is összehasonlítva az egyes rendszertípusok működését. Április számunkban folytatódó cikksorozatunk az IT-rendszert, a 365/24 órás folyamatos energiaellátás tökéletes megoldását mutatja be részletesen.

▪ Murvai István: A villamosművek és a felhasználói villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációk nélkül történő létesítésének következményei
A villamos berendezés létesítési folyamata a tervezésből, a létesítésből, az átalakításból, a bővítésből és az ehhez kapcsolódó hatósági eljárások lefolytatásából áll. Ennek ellenére találkozunk kivitelezési tervdokumentációk nélkül, hiányos tervdokumentációk alapján végzett villamos berendezés létesítéssel. Cikkünkben ezek következményeit vizsgáljuk. A villamosművek és a felhasználói villamos berendezések tervdokumentációk nélkül való létesítésének következményeit néhány megtörtén eset kapcsán elemezzük. Az április számunkban megjelenő cikk tanulságos eseteket – egy naperőmű melléklétesítményének építése és bontása, villamos kivitelezési tervdokumentáció nélkül történő kábelvonal létesítés stb. – mutat be.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Átívelés-érzékelő eszköz (AFDD) alkalmazási követelménye
Mint az az egy olvasói kérdésből is kiderül, nem egyértelmű, hogy hol kell ténylegesen alkalmazni az átívelés-érzékelőket, az AFDD-ket. Erre válaszolva foglalkozunk részletesen a témával.
Kérdés: Úgy tűnik, nem egyértelmű, hogy hol kell ténylegesen használni az átívelés-érzékelőket az (AFDD-ket). Cégem bérházakat, idősek otthonát, szállodákat, óvodákat és ápolóintézeteket épít. Munkaterületemen kisebb-nagyobb tervezési és mérnöki szakirodák, valamint villamossági cégek egyaránt megtalálhatóak. A sok általam irányított projekt és a hatóságok elérhető felületei ellenére még nem sikerült megtalálni a cél eléréséhez, a megfelelő információ elnyeréséhez a megfelelő utat. Ez igényli az ismételt szakértői megbeszéléseket. Ha különböző szervek kockázatértékelési eljárásait alkalmazom, azok ugyanazon bemeneti feltételek mellett eltérő eredményeket adnak, az egyik szerint kell, a másik szerint nem kell AFDD-t beépíteni. Ismeretes, hogy a kockázat- és biztonsági értékelést mindig a legjobb tudás és meggyőződés szerint kell elvégezni. Ha azonban valóban vitatott esetekről van szó, úgy tűnik, hogy az értékelések nagymértékben eltérnek egymástól. Hogyan értékelik Önök ezt a helyzetet?
Az április számunkban megjelenő írás az AFDD-k alkalmazásának követelményeit járja körül.