Hírek-aktuális

 

 

 

2023/1–2., február 7-én megjelent lapszámunkból

2023-01-10

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzat bővítés fürdőszobában
lapunkbol_1_305A dugaszolóaljzatok fürdőszobában való elhelyezésével kapcsolatban számos kérdés felmerül a gyakorlatban. Cikkünkben egy ilyen kérdéssel foglakozunk egy olvasói levélre válaszolva.
Kérdés: A fürdőszobában a zuhanyzófülke mellett közvetlenül áll a mosógép . A zuhanyzót és a mosógépet a zuhany oldalfala választja el (a zuhany padlója felett 1,9 m magasságig üvegfal van). Nemrég szárítógépet tettünk a mosógépre. A szárítógép nem rendelkezik IPX4-es védettséggel. Megengedett-e a szárító elhelyezése, feszültség alá helyezése? A tervek szerint a mosógép meglévő dugaszolóaljzatát (a zuhany oldalfalától kb. 40 cm távolság) egy duplaaljzatra (szárítógéphez és mosógéphez) cseréljük, amelynek távolsága >60 cm a zuhany oldalfalától. A szárító és mosógép együttes teljesítménye 3300 W. A duplaaljzatot a meglévő aljzathoz kábellel kell csatlakoztatni (a csempére fektetve), és a meglévő aljzat dobozát burkolattal kell fedni. Megengedhető-e ez a kivitelezés?
Ezekre a kérdésekre ad részletes választ a 2023/1-2. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Közép- és kisfeszültségű villamos berendezések létesítése és üzemvitele
lapunkbol_2_250_63A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések létesítésekor és üzemvitele során számos műszaki biztonsági előírást kell teljesíteni. Amennyiben ezeket az előírásokat nem tartják be, annak komoly hatásai lehetnek a villamos berendezés biztonságos használhatóságára. Az építtető, a kivitelezési dokumentáció tervezői, a szakági tervezők, a vállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építtetői fedezetkezelő, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor és a villamos berendezés felülvizsgálói kötelesek együttműködni a létesítmények biztonságos használhatósága céljából. Az építmények villamos berendezése létesítésének befejező művelete a szabványok és jogszabályok által szabályozott első ellenőrzés, a biztonságos üzemvitelt pedig időszakosan ismétlődő ellenőrzések és a jó karbantartás biztosítják. A 2022/1-2. számunkban megjelenő cikkben az új létesítmények és a korábbi létesítésű építmények villamos berendezéseinek műszaki biztonsági állapotát elemezzük.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXXI.)  Napelemek típusai – generációk 3.
lapunkbol_3_250_64A napelemek harmadik generációjában sok új elnevezéssel és fogalommal kell megismerkednünk. Mint említettük korábban, ezen változatok működése elsősorban a kvantummechanika, kvantumfizika, fotokémia szemléletével, fogalmaival magyarázhatók és érthetők meg. A kutatók szeretnék átlépni a szilárdtest félvezetőkre megismert Shockley-Qessier korlátot, ami hatalmas erőfeszítéseket kíván. Azonban a legutóbbi (2015–2020) fejlesztések is csak néhány tized, esetleg 1–2% hatásfok fejlődést hoztak. A dolgok dimenzióit illetően egyre kisebb hosszúságtartományban, a nanométer (10E-9 m,10-9 m) tartományban járunk. Ez gyakorlatilag a látható fény hullámhosszának tartománya (380–890 nm). A harmadik generáció (G3) főbb csoportjai: QD (Quantum Dot, MEG napelemek), QD Intermediate band solar cell (QD IBSC), – CM (Carrier multiplication, MEG), SF (Singlet Fission) elven működő napelemek, Hot carrier, nanokristályok alkalmazása, grafén, fullerén alkalmazások, perovszkit alapú rendszerek. A napenergiával foglalkozó cikksorozatunk 2023/1-2. számunkban megjelenő része a napelemek 3. generációját mutatja be.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Elárasztott területek építményeinek villamos berendezései
lapunkbol_1_250_64Az árvizek, esőzések, villámárvizek következtében elárasztott területeken az épületek villamos berendezései is veszélyeknek vannak kitéve. A témával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Az utóbbi években bekövetkezett esőzési és árvízi katasztrófák következtében az érintett házak és létesítmények pince és földszinti része napokig víz alatt volt. A víz kifejezés némileg félrevezető, mivel valószínűleg minden elképzelhető vegyi komponenst tartalmazott, mint például savak, olajok, lakkok vagy más oldott vegyi anyagok. Ezzel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:
▪ A kapcsolók és aljzatok a vízzel történő öblítéses tisztítás után újrafelhasználhatóak-e?▪ Ki kell-e cserélni a berendezéseket és alkatrészeket teljes mértékben?
▪ 
Milyen hatással lesz közép- és hosszú távon a fent leírt igénybevétel a kábelek és vezetékek szigetelésére?
▪ 
A kábelek és vezetékek a csatlakozási helyeken (kábelvégelzáróknál) nedvességgel telítődhetnek (kapilláris hatás)?
▪ 
A kábeleket és vezetékeket kompletten ki kell-e cserélni?
Ezekre a kérdésekre ad választ – a szükséges alapvető intézkedésekre is kitérve – a 2023/1–2-es számunkban megjelenő írás.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (VII.)
lapunkbol_2_310A fénytartomány másik oldala az infravörös (0,75…1000 mm) hullámhosszúságú sugárzás, az emberi szem számára láthatatlan. A cikksorozat mostani és következő részében ezen sugárzás tulajdonságait mutatjuk be néhány alkalmazáson keresztül.
Az infravörös sugárzás különös fontossággal bír az emberi felhasználásban, mert esetleges melegítő hatásán kívül semmiféle egészségkárosító hatása nincs, annál több hasznos alkalmazási terület segíti az embert munkájában. A felhasználási területek jobb behatárolása miatt az infravörös sugárzást több részre osztották:
▪ A közeli infravörös sugárzás (NIR, IR-A) 0,75…1,4 µm hullámhosszú, amelyet az optikai kommunikációban használnak, mert üvegszálon keresztül haladva kis veszteséggel terjed. A képi intenzivitás erős ebben a tartományban, amit az éjjellátó szemüvegek hasznosítanak.
▪ A rövid hullámhosszú infravörös sugárzás (SWIR, IR-B) az 1,4…3 µm hullámhosszú fény. Gyengülése 1,45 µm-nél következik be. Az 1,53…1,56 µm-es hullámhosszú fényt a távközlésben hasznosítják.
▪ A közepes hullámhosszú infravörös sugárzás (MWIR, IR-C) 3…8 µm hullámhosszú. Fő alkalmazási területe a haditechnika, az infravörös önirányítású rakétáknál alkalmazzák.
▪ A hosszú hullámhosszú infravörös sugárzás (LWIR, IR-C) a 8…15 µm közé eső tartomány, amelyet gyakran hőérzékelőként emlegetnek, mert egy passzív hőképet alakít ki, amelyhez nem kell külső fényforrás vagy hő. Néha távoli infravörösnek is nevezik.
▪ A távoli infravörös sugárzás (FIR) a 15…1000 µm-es hullámhosszok közé eső tartomány.
Cikksorozatunk 2023/1–2-es számunkban megjelenő része az infravörös világítással, jelátvitellel foglalkozik.

▪ Déri Tamás: Európa karácsonyi fényei (II.)
lapunkbol_3_250_63Európa karácsonyi fényeinek bemutatása reménytelen és egyben könnyű feladat. Reménytelen, mert Európában több tízezer városban és faluban gyúlnak ki a karácsonyi fények, ugyanakkor könnyű is, hiszen november közepétől január közepéig bárhol lencsevégre kaphatóak az ünnepi fények. Terjedelmi okokból természetesen csak egy nagyon szűk körű bemutatóra van lehetőség, ám ez kellő ízelítőt nyújt az ünnepi hangulat fényeinek megismeréséhez. A 2023/1–2. számunkban megjelenő második részben ezúttal is néhány európai város – Salzburg, Rovaniemi, Dublin, Strasbourg, Lille, London – karácsonyi fényeiből adunk egy kis betekintést, szokás szerint gazdagon illusztrálva.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea