2022/8-9., szeptemberben megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vezetékes töltőkészülékek villamos közúti járművekhez (I.)
A villamos járművek 1000 V AC és 1500 V DC közötti töltésére vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 61851-21 (Villamos jármű vezetéses töltőrendszere 21. rész: Villamos járművek egyen- vagy váltakozó áramú töltőállomáshoz való vezetékes kapcsolásának követelményei) szabvány határozza meg. Cikkünk a villamos közúti járművek villamos energiával történő vezetékes ellátásában az áramütés elleni védelem szükséges óvintézkedéseivel foglalkozik. MSZ EN IEC 61851-1:2020 szabvány négy töltési módot különböztet meg, amelyeket az alábbiakban részletesebben ismertetünk. Az AC módú töltési módok jelenleg a legelterjedtebbek. Ezért ebben a cikkben nem ismertetjük azokat az óvintézkedéseket és intézkedéseket, amelyek egyenáramú töltés esetén a hibavédelemre (áramütés elleni védelemre) vonatkoznak. A 2022/8-9. számunkban kezdődő cikksorozat részletesen foglalkozik a hibavédelem az e-mobilitásban témával.

▪ Murvai István: Elosztó és kapcsoló berendezések létesítése, jellemző zárlatvédelmi hiányosságok
Amint ismert, a szabvány előírások betartása önkéntes. A szabvány előírásoktól eltérő műszaki megoldások alkalmazásánál a legalább egyenértékű műszaki biztonságot a tervezőnek igazolnia kell. Az egyenértékűségi előírás be nem tartása pedig nem biztosítja az élet, a testi épség, az egészségvédelem, röviden a biztonságos használat követelményeit. A kisfeszültségű kapcsoló és elosztó berendezésekben minden villamos kötésnek hozzáférhetőnek kell lennie szemle, vizsgálat és karbantartás céljából. A látszólag egyszerű követelmény teljesítése a berendezés gyártójának a feladata. Az eredeti gyártó utasításai alapján kell kialakítani az adott berendezés mezőit a villamos tervező egyvonalas kapcsolási és elhelyezési tervei alapján. Ennek az állításnak az igazsága azonban részleges. A részletek megtudhatóak a 2022/8-9. számunkban megjelenő írásból.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (V.)
Cikksorozatunk jelen részében a növénytermesztésben használt LED-es világítás üzemi felhasználását mutatjuk be. Ismertetjük, hogy hogyan folyhat a növénytermesztés a LED-ekkel megvilágított terekben és egy különleges alkalmazási területre, az akvarisztikára is kitérünk. Bár a kutatások folynak, a szakirodalom bőséges az egyes növények fejlődésére kedvezően ható LED-es színtartományok beszámolóiban. Tény, hogy egységes „recept” nincsen. Az adott növényhez kikísérletezett megvilágítással lehet jó eredményt elérni, a spektrumot, a fényerősséget és a sugárdózist rögzítve, és figyelmen kívül nem hagyva a járulékos körülményeket, mint a hőmérséklet, a páratartalom stb. Lényeges szempont a hőmérséklet, különösen akkor, ha télen kívánják a növényeket nevelni. A LED-es világítás többféle kialakításban használható a különböző növények neveléséhez, vagy akár az akvarisztikában is, ezt mutatja be a cikksorozat 2022/8-9. számunkban megjelenő része.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXVIII.) – Az árnyék és hatásai
A napelem ipar a fényt „dolgozza” fel. Ezért a napelemes rendszerekben a fény legkisebb hiánya is gondot okoz, és elégedetlenséget kelt a felhasználókban. Főként azok a szakemberek, akik hivatásszerűen foglalkoznak a napenergiával (telepítők, üzemeltetők, karbantartók) érzik ezt az ”elégedetlenséget”, sőt többet is, mivel a „fény hiánya” – értsd a besugárzás erősségének csökkenése – nemcsak bosszankodást okoz, hanem további súlyos hibák forrása lehet. Cikkünk a napelemes rendszerekben előforduló árnyékhatásokkal foglalkozik. Részletesen feltárja az árnyék okait és okozatait, amelyek rendszerműködési zavarokat és végső esetben tüzet is okozhatnak. (Kulcsszavak: napelemes rendszer, árnyék, félárnyék, helyi túlmelegedés, Hot-spot, bypass dióda.) A cikksorozat lapunk 2022/8-9. számában megjelenő része tehát az árnyékhatásokkal foglalkozik, részletesen taglalva a témát.