2022/6-7., júniusban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Szigetelési ellenállás mérése
Cikkünkben a szigetelési ellenállás mérésével, a szigetelésvizsgálat – egyébként is vitatott – témájával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Egy gyártó cég szigetelési ellenállás mérőműszerének ismertetőjében azt állítja, hogy a műszer előteszt funkcióban el tudja végezni a szigetelési ellenállás előzetes vizsgálatát. A kérdés, hogy ezzel a növekvő feszültségű vizsgálattal pontosan mit és hogyan ellenőriz? Ha a mért érték például 250 V-nál a határérték alatt van, akkor a mérés megszakad? Pedig 500 V-nál sem lehet az érték jobb. A 250 V-nak ki is kell kapcsolnia az érzékeny eszközöket, vagy csak lekapcsolja az érzékeny berendezésről a feszültséget? Esetleg az érzékeny berendezések jelenlétét ismeri fel? E funkció nélküli egyszerű mérőeszközzel is elvégezhető lenne ugyanez a két mérés? Elképzelhető, hogy egyszer 250 V-tal, majd jó mért érték esetén 500 V-tal mérünk, hogy hasonló eredményt kapjunk? Mindig bizonytalan, hogy mely készülék, illetve villamos szerkezet bírja ki ténylegesen az 500 V-ot. Hogy néz ki ez a fűtésszabályozásnál, a szelektív megszakítónál és főleg az okos fogyasztásmérőnél? Ezt a berendezést 500 V-os mérésre tervezték? Jó lenne, ha önök létrehoznának egy kis listát a problémás villamos szerkezetekről. Az én szemszögemből például a “B” típusú áram-védőkapcsoló egy ilyen készülék. Mindezekre a kérdésekre ad választ a 2022/6-7. számunkban megjelenő írás. 

▪ Murvai István: Biztonságos villamos berendezések tervezése, létesítése és üzemeltetése
A villamos berendezések biztonságos használatának műszaki feltételeinek biztosításához a létesítésben és az üzemeltetésben a szakképzettségen kívül szakmai felelősségtudat és átfogó villamosipari műszaki ismeretek is szükségesek. A bevezetőben meghatározott alapvető célkitűzés szükségessé teszi a mindennapokban gyakorolt villamosipari műszaki területen felül az ezen tevékenységi körbe nem tartozó, kapcsolódó villamos tervezési, kivitelezési és üzemviteli munkák és ezek követelményeinek ismeretét is. Mindez kizárólag a szabványok, a szabványváltozások, a hatályos jogszabályok és a műszaki irányelvek, valamint a villamos szerkezetek és a gyártmányok széleskörű ismeretének birtokában valósulhat meg. A villamos berendezések biztonságos használatának műszaki feltételeinek biztosításához a létesítésben és az üzemeltetésben a szakképzettségen kívül szakmai felelősségtudat és átfogó villamosipari műszaki ismeretek is szükségesek. Ennek részleteit és az elvégzendő feladatokat ismerteti a 2022/6-7. számunkban megjelenő írás.

▪ Peter Respondek: Buszrendszerek és elektromágneses összeférhetőség (EMC) az épületvillamosság területén (I.)
Aligha van még egy olyan iparág, amely olyan változásoknak van kitéve, mint a villanyszerelés. A változások gyors üteme miatt a tervezőknek és a kivitelezőknek előrelátóan kell cselekedniük, akár olyan eszközök integrálására is gondolva, amelyek ma még nem is léteznek. Összehasonlítva a lakóépületek néhány évvel ezelőtti villanyszerelését a mai követelményekkel, jelentős változás tapasztalható. Míg korábban elég volt a fogyasztóknak egyszerűen be- vagy kikapcsolniuk a világítást (1. ábra), és megfelelő tápellátást biztosítani, ma már további funkciók, mint pl. kijelzés, jelentés, monitoring; üzemeltetés, ellenőrzés, szabályozás, biztonság; energia- és időgazdálkodás; kommunikáció az interneten keresztül az elvárások, és a szolgáltatók nyújtják is ezeket. A lakó- és ipari épületek üzemeltetésével szembeni egyre növekvő követelményekkel együtt a biztonsági követelmények is egyre növekedni fognak. Az építésre vonatkozó rendeletek, egyéb építési előírások (pl. szabályzatok,) szabványok mind a villámvédelemre, mind a túlfeszültség-védelemre és az elektromágneses összeférhetőségre is betartandó előírásokat írnak elő. Ezek tehát az épületelektrotechnika követelményei és feladatai annak érdekében, hogy az üzemek, rendszerek és eszközök interferencia nélkül működhessenek az adott környezetben. Ennek részleteit világítja meg a 2022/6-7. számunkban induló cikksorozat.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Egy felújítás utáni berendezés veszélyes hiányosságokkal
Egy lakás/épület villamos rendszerének felújítása során számos probléma, akár veszélyt okozó helyzet is előfordulhat. Cikkünkben egy olvasói levélre válaszolva egy konkrét esetet vizsgálunk meg.
Kérdés: Miután a hozzátartozók által bérelt lakásukban (lakóházban) a felújítási munkákat – beleértve az villamosenergia-elosztás felújítását – elvégezték, rokonunk kérésére a felújítást többek között az elosztószekrényt is megnéztem (ábra). Sajnos rá kellett jönnöm, hogy a kábelek egy része kötőelemekkel meg van hosszabbítva és az áram-védőkapcsoló (RCD) nincs bekötve, ami véleményem szerint komoly biztonsági problémát jelent a lakásban élők számára. Ráadásul a rendszer felújítása után nem végezték el az MSZ HD 60364-6 szabvány szerinti vizsgálatokat. A rendszer szakszerű vizsgálatára és a hibák feltárása és kijavítása irányuló, a kezelő szövetkezethez intézett kérések válasz nélkül maradtak. Most – egy megfelelő tesztkészülékkel – magam teszteltem a rendszert, hogy bizonyítékot tudjak szolgáltatni a rendszer hibás voltára. Sajnos a hiányosságok azonnali orvoslásának sürgőssége nem nyilvánvaló, és valószínűleg csak egy-két hónap múlva kerül sor a rendszer ellenőrzésére. A tulajdonos szerint nincs veszély, és a hibákról már értesítették. Én azonban másképp látom. Kérdés, hogy üzemeltethető-e egyáltalán így a rendszer? Nem kellene a rendszert a kivitelezés befejezése után ellenőrizni? Mit tehetek, ha a tulajdonos nem tesz eleget a hibák ellenőrzésére és kijavítására vonatkozó kéréseimnek?
Mindezekre a kérdésekre ad választ a 2022/6-7. számunkban megjelenő írás.

▪ Dr. Csanádi Károly: Szakmagyakorlási jogosultsági változások 2022-ben
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet módosításait tartalmazza a 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet, amelynek rendelkezései 2022. április hónap 1. napján hatályba léptek. A jogszabályban 16 helyen történt változás és megújított tartalommal jelent meg az 1. számú melléklet. A 2022/6-7. számunkban megjelenő cikk terjedelmi okokból csak az érdemi változásokat tartalmazza a vonatkozó jogszabályhelyre utalással – figyelemfelhívás céljából –, de segítségével azonosíthatók az ingyenesen elérhető Nemzeti Jogszabálytárban (https://njt.hu) már átvezetett módosítások. A több oldalnyi 1. számú melléklet sem szerepel a cikkben, csak a Jogszabálytár elektronikus felületén tekinthető meg, szintén terjedelmi okokból.

▪ Véghely Tamás Most már értem a napenergiát (XXVII.)
A fény–elektromos energia-átalakítás lehetőségét, 1837-ben, elsőként Edmond Becquerel tárta fel a tudomány számára. Akkor indult el az a folyamat, amely mára – a később bekapcsolódó kutatók tízezreinek munkája nyomán – világméretű napelem iparrá vált, és amely teljes kiteljesedését még korántsem érte el. A III. generációs napelemek csoportjába tartoznak a QD, nano-, a grafén, fullerén, perovskit szerkezetek. A II. csoport egyes elemeinek (főleg s DYE, DSC, DSSC stb.) ismertetése során is érződött, hogy bizonyos megnevezések, fogalmak erősen hasonlítanak, szinte „redundánsan” átfedik egymást. Az átfedéseket, netán téves értelmezéseket igyekszünk felfedni és tisztázni. Ha a „napelem mezőnyben” jobban kialakulnak a vezértípusok, akkor feltehetően ez a jelenség csökken, megszűnik. A cikksorozaton belüli mini sorozat 2022/6-7. számunkban megjelenő utolsó részében a III. generációs napelemek bemutatása és a téma összefoglalása következik.