2022/5., májusban megjelent lapszámunkból

▪ Murvai István: Bevásárolóközpontok jellemző villamos tervezési, létesítési hiányosságai
A bevásárlóközpontok, kereskedelmi létesítmények műszaki átadás-átvételi előkészítő eljárása és használatbavételi eljárásának megkezdése előtti önellenőrzéses vizsgálatok – a műszaki vezetés és ellenőrzés folyamatos munkája ellenére – gyakran tárnak fel műszaki biztonsági hiányosságokat. Ezeket az önellenőrzéseket az új létesítmények kivitelezése során általában nem a létesítés előkészítési munkáinak, majd a villamos és épületgépészeti rendszerek létesítésével egy időben végzett tevékenységek részeként, hanem a befejezéshez közeli műszaki állapotban kezdik meg. Ezért az előirányzott használatbavételi eljárás dátumának közelsége miatt sok esetben nem áll rendelkezésre az alapos műszaki vizsgálathoz szükséges idő. Az önellenőrzés ugyan tár fel hiányosságokat, de sem a hibafeltárás, sem a hiányosságok megszüntetése nem teljes körű. A májusi számunkban megjelenő cikk a leggyakoribb tervezési és létesítési hibákra hívja fel a figyelmet.

▪ Dr. Novothny Ferenc: „Dirty Power”, avagy a LED hálózatszennyezése
A környezetvédelem szükségessége ma már széles körben elismert. Ennek megfelelően az energiatakarékosság és a légkörbe kerülő széndioxid (CO2) kibocsátás csökkentése kiemelt programmá vált mind a magán, mind a vállalati szféra számára. Az állami finanszírozási programok által támogatott környezetbarát magatartási mód hatására a fogyasztók egyre inkább hajlandóak befektetni energiatakarékos termékekbe. A világítástechnika az a szakterület, ahol az energiatakarékosság egyszerűen és olcsón megvalósítható. Végül is a LED-ek (Light Emitting Diode) körülbelül 80...85% energiát takarítanak meg a hagyományos izzólámpákhoz képest. Míg az izzólámpák tisztán ohmos fogyasztók, a LED-lámpák elektronikus kapcsolóüzemű tápegységeket tartalmaznak, nemlineáris fogyasztók! Ezért egy másik szempontra is figyelemmel kell lenni: a hálózatszennyezésre. A májusi számunkban megjelenő írás a LED-ek által keltett hálózatszennyezés létrejöttét, hatásait és elkerülésének lehetőségeit ismerteti. 

▪ Csanádi Károly: Építőipari jogszabályváltozások 2022-ben
Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza azokat a változásokat, amelyek 2022-ben fokozatosan – januárban és júniusban – lépnek hatályba. A módosítások, szövegpontosítások „salátarendelet”-ben jelentek meg, amelynek az a jellemzője, hogy az említett kormányrendelet – egy rendeletben – több olyan Korm. rendelet egy-egy pontját módosította, amely kapcsolatos az építésüggyel. A salátarendeletek – más esetben a salátatörvények – nehezebben áttekinthetők, mint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok. A salátatörvény és a salátarendelet nem hivatalos kifejezés, de már átment a köztudatba. A májusi számunkban megjelenő cikk csak az építő- és szerelőipart közvetlenül érintő változásokat tartalmazza, a vonatkozó jogszabály megnevezésével, de az interneten ingyenesen elérhető és beazonosítható a módosításra került korábbi rendelkezés.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Rágcsálók behatolása az IP44 szintű külső behatások elleni védelem ellenére
Kérdés: Egy mezőgazdasági üzemben – áramkimaradás esetére – a villamos rendszer vészhelyzeti áramellátására vagy szántóföldi üzemeltetéshez áramfejlesztőre van szükség. Az üzemeltető által választott eszköz egy teljesítményaggregátor, amely mindkét üzemmódra alkalmas, és a megfelelő tanúsítványokkal rendelkezik. A teljes készülék védettségi osztálya IP44-es. Ennek ellenére most külső egérbehatolás történt. Már a külső nyomok alapján is a készülék belsejébe rágcsáló behatolását feltételezték. A fedél kinyitásakor napvilágra került a sérülés mértéke: nedvesség, vizelet és széklet által szennyezett elektromos alkatrészek, korrodált fémrészek és a megrágott vezetékek. Nagy volt a méreg, hogy a rágcsálók az IP44 védettségi osztály és a minősítő vizsgálatok, tanúsítványok ellenére behatolhatnak egy villamos készülék belsejébe, és súlyos károkat okozhatnak. A védettség mértéke szerint 1 mm-nél nagyobb idegen testek nem tudnak áthatolni. Felfogható-e a védelmi osztály úgy, hogy az kizárólag a drót áthatolása és a veszélyes részek elérésére vonatkozik? De idegen test lehet egy olyan élőlény is, amelyet a dróttal ellentétben labirintustömítések nem akadályoznak?
A májusi számunkban megjelenő írás ezekre a kérdésekre válaszolva is foglalkozik az IP védettséggel, amely a mezőgazdasági létesítményeknél kiemelt fontossággal bír.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXVI.)
A cikksorozat előző részének végén felsoroltuk a napelemek generációit, a folytatásban egy-egy illusztratív ábrával, jelképesen mutatunk be variánsokat anélkül, hogy részletesen ismertetnénk azokat. Egy-két technológiai típust, azonban részletesen is bemutatunk, mert a jövő szempontjából – a kutatók többsége szerint – jelentősek. A fény–elektromos energia-átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintéséről szóló alsorozat harmadik, májusi számunkban megjelenő része példákat felsorakoztatva megkezdi a napelemek egyes generációinak és előállítási technológiáinak bemutatását.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (III.)
A cikksorozat előző két része definiálta a félvezetős fénysugárzók azon tartományait, amelyek nem az emberi világítástechnikát szolgálják. A folytatás azokról a sugárzókról szól, amelyeket a földi élet alapjául szolgáló növényvilág nevelésében érdekelt technikáknál, a hortikultúrás növénytermesztésnél használnak. Ezek alapvető eszköze a LED, és ehhez a technológiához a gyártók speciális gyártmányok sorával állnak rendelkezésre. Áprilisi számunkban tehát a harmadik résszel, a kertészeti alkalmazásokkal tovább folytatódik a félvezetős sugárzók nem világítási célokra való felhasználásáról szóló cikksorozatunk.