hirdetés
hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2022/4., áprilisban megjelent lapszámunkból

2022-03-07

▪ Murvai István: A villamos berendezések létesítésének tervezői műszaki feladatai, a biztonsági követelmények teljesítése
l_1_250A műszaki átadás-átvételi/használatbavételi eljárások tapasztalatai szerint sokszor hiányosan teljesítik a villamos berendezések biztonságos használatának követelményeit, ezért a biztonságos használat műszaki feltételeit hiányosan valósították meg. A villamos berendezés létesítésének és üzemvitelének alapszabálya, hogy azt úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen a műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, a tűzvédelmi, a katasztrófavédelmi és a munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. Más megfogalmazásban a létesített villamos berendezés az üzemszerű használata során bekövetkező esetleges meghibásodásoknál is mindenkor maradéktalanul teljesítse az élet-, a tűzvédelemnek, a vagyonvédelemnek, a testi épség megőrzésének és az egészségvédelemnek a követelményeit. Az április számunkban megjelenő írás a gondos tervezés, a többszörös tervellenőrzés fontosságára, hívja fel a figyelmet.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék?
l_2_250„A műveltség nem statikus állapot, amibe egyszer belekerül az ember és élete végéig abban leledzik. A műveltség folyamat, amelynek fenntartása állandó energiabefektetést igényel.” [Simonyi Károly]
Simonyi Károly 1916. október 18-án született Egyházasfaluban egy 10 gyermekes szegényparaszt, földműves család hetedik gyermekeként. 10 éves koráig a falusi gyermekek életét élte. A falu plébánosa, kántortanítója – Kapuy Elek – ismerte fel kiváló képességeit és mindent megtett azért, hogy a gyerek továbbtanulhasson. Levelet írt a család már korábban Budapestre költözött, és ott jómódban élő ágához tartozó tagjának, Simonyi-Semadam Sándornak, kérvén, hogy vállalja a tehetséges fiú iskoláztatását, aki szívesen el is vállalta. Simonyi Károly az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja lett. Másfél év elteltével Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz Gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához Simonyi Károlyt, majd Ernő bátyját is. Nekik nem volt gyermekük, így mindkettőjüket saját fiúkként nevelték, szeretettel vették körül. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az áprilisi számunkban megjelenő írás Simonyi Károlynak, a kiemelkedő „tudós–tanítónak”, iskolateremtőnek állít emléket, számos régi felvétellel illusztrálva.

▪ Nagy Gábor: Fenntartható, hálózatba kapcsolt lakások és épületek
l_3_250A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság IEC/TC 23 Electrical accessories műszaki bizottságának feladata a villamos szerelési anyagokra és a kapcsolódó rendszerekre vonatkozó szabványok kidolgozása, váltakozó és egyenáramú, továbbá háztartási és hasonló célokra. (A „hasonló” kifejezés olyan helyeket foglal magában, mint az irodák, kereskedelmi és ipari létesítmények, kórházak, középületek stb.) Elsősorban a következő termékek és rendszerek tartoznak e bizottság és albizottságai alkalmazási területébe: adapterek, készülékcsatlakozók, önműködően visszakapcsoló készülékek, vezetékdobos hosszabbítók, vezetékcsatorna- és alagútcsatorna-rendszerek, túláramvédelmi megszakítók, csatlakozó eszközök, kontaktorok, kábelhosszabbító készletek, világítótestek csatlakoztatására szolgáló eszközök (DCL), áramütés elleni védőeszközök, villamos energiahatékonysági termékek, szerelési anyagok burkolatai, lakások és épületek elektronikai rendszerei (HBES – Home and Building Electronic Systems), épületautomatizálási és szabályozórendszerek (BACS), HBES-kapcsolók és kapcsolódó szerelési anyagok, csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok, mechanikus és elektronikus kapcsolók. Nadine Bravais az IEC/TC 23 elnöke egy interjúban mesélt ennek az alapvető fontosságú műszaki bizottságnak a munkájáról és azokról a kihívásokról, amelyekkel az éghajlatváltozás egyre érezhetőbbé válása és a digitalizáció felgyorsulása kapcsán szembesül. Azt az interjút közöljük áprilisi lapszámunkban.

▪ Dr. Novothny Ferenc: A védővezető kialakítása ipari termelő üzemekben
l_4_250A védővezetők kialakításáról már többször esett szó. Ezúttal egy konkrét eset – egy ipari termelő üzem – kapcsán, olvasói levélre válaszolva foglalkozunk a témával.
Kérdés: Egy ipari termelő üzemről van szó, ahol esetenként számos elágazást indító helyszíni kapcsolószekrények, hajtásszekrények stb. vannak. Az ipari méreteket tekintve ez azt jelenti, hogy a központi kapcsolószekrénytől az egyes objektumokig terjedő olyan távolságokról és kábelhosszakról beszélünk, amelyek legalább 100 méteresek, vagy esetleg hosszabbak is lehetnek. Gyártóként számos kérdéssel szembesülünk a vizsgálatok során. Hogyan kell ilyen körülmények között helyesen elvégezni a védővezető mérését? A gyártó mérlegelési jogkörén belül és a független kockázatértékelés keretein belül a védővezető folytonossági mérés esetleg akár el is hagyható? Ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozunk áprilisi számunkban a védővezető kialakításának témájával.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (XI.)
lapunkbol_2_250_54A cikksorozat eddigi tíz része megpróbálta megvilágítani az elektromágneses összeférhetőség területét. Az EMC azon részére szorítkozott, amely elsősorban a villamos szerelési technológiát érinti.
Mivel azonban az elektromágneses összeférhetőség nagyon sokrétű, több területet érintő kérdés, nem lehet egyszerű feladat az elektromágneses kompatibilitás mélyreható kezelése. Inkább megpróbáltunk egy-egy rész szempontot ismertetni ennek a villamos jelenségnek széles spektrumából és a villamosan nem hozzáértők többségére vonatkozó következményeiből. A tény az, hogy az általános tájékozottság és a széleskörű ismeretek ezen a szakterületen még nem érhetők el. Ennek ellenére nem csak a gyártóknak kell megismerkedniük az EMC-vel, hanem a tervezőknek és a létesítőknek, a kivitelezőknek is foglalkozniuk kell az alkalmazott eszközök elektromágneses interferencia következményeivel, minden telepítéstípus esetén, beleértve az utólagos felszerelést és az átalakítást is. A cikksorozat áprilisi számunkban megjelenő befejező része rávilágít arra, hogy az EMC-vel jövőbe tekintően foglalkozni miért más, igényesebb, innovatívabb és szükségesebb.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXV.)
lapunkbol_3_250_55A cikksorozat előző részében már megkezdtük a fény–elektromos energia-átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintését. Most folytatjuk a cikksorozaton belüli „mini” sorozatot. Az excitonok alaptípusai: Az exciton igen sokféle lehet, attól függően, hogy milyenek a kristály jellemzői, amelyekben létrejön. Hatással van rá a közeg dielektromos állandója és egyéb anyagi jellemzői, illetve a kristályszerkezete. Egyes esetekben a szilárdtest sávszerkezete több olyan energiaszintet is tartalmaz, amely az excitont alkotó elektron és lyuk számára számításba jöhet. Így egy adott anyagban többféle energiájú exciton is kialakulhat attól függően, hogy az azt alkotó részecskék melyik sávokban találhatók. A közeg dielektrikus jellemzői alapján két jellemző határesete ismert: a Frenkel-exciton és a Wannier–Mott-exciton. Cikksorozatunk áprilisi számunkban megjelenő részében folytatjuk „A fény–elektromos energia átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintése” című alsorozatot.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea