2022/3., márciusban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Egyenpotenciálra-hozás (EPH)

Kérdések: Mindig egy pálcikaember két keze között nézzük az érinthető potenciált. De senki nem kérdezte még meg, hogy az emberke keze és lába között mekkora az érinthető potenciál? Én is sokat vagyok otthon mezítláb, már többször elképzeltem, mi lenne, ha a hűtő oldalán megjelenne a veszélyes potenciál, én meg a földön állok? Az ugye 115 V feszültség. Ezen nem segít a helyi kiegészítő védőösszekötés. Erre mi a megoldás? (Vegyek fel papucsot?)
Más oldalról nézve: az idegen fémszerkezet be van kötve az egyenpotenciálba, pl. nálunk az egyedileg állítható fűtésrendszer csövei. Zárlatkor az EPH biztosítja, hogy a hűtő és a fűtéscső közel azonos potenciálon legyen. De ki gondol arra, hogy a fűtéscsövön ki is viszem a 115 V-os potenciált a mellettem lévő szomszédok lakásának fűtéscsöveire. Mert Murphy törvénye alapján ilyenkor a gumitömítéses sajtolt csőkötések is összeérnek, tehát átvezetik a veszélyes potenciált. Így tehát a szomszédban én okozok veszélyes potenciálemelkedést (a cső és a betonpadló között)? Persze a 10 emeletes panelház betonvasalása valahol a földszinten be van kötve a fő földelőkapocsba, de ennek a hatásosságát tekintsük kétségesnek. Másrészt a panelépület szerelési technológiájától is függ, hogy a földszinti bekötés a 6. vagy a 10. emeleten mennyire érződik. Egy lakásban lévő zárlat az EPH-n át nyilván nem emeli meg az egész épület potenciálját 115 V-ra. Tehát marad a konyhai csempe földpotenciálon, közben a kéz és a láb között 115 V van...
Ezekre a kérdésekre válaszolva foglalkozunk márciusi számunkban az egyenpontanciálra-hozás témájával.

▪ Lambert Miklós: Félvezetős sugárzók nem világítási célra (I.)
A félvezető eszközök – az elektronika más területeihez hasonlóan – minden korábbi megoldásnál hatékonyabb sugárforrások alapelemeivé válnak. Anyagi világunkban az anyag részecskéi (atomjai, molekulái vagy ennél kisebb alkatelemei) fizikai hatásokra mozognak, energiájukat sok esetben sugárzás formájában adják le, vagy veszik fel. Az elektromágneses sugárzás egy szakasza a fénytartomány, amelyben fotonok szállítják az energiát. A fénytartománynak van egy látható része, a spektrum szélein emberi szem számára láthatatlan. A fény zömében a Nap sugárzásából származik, de művi úton is előállítható. Márciusi számunkban induló cikksorozatunk erről szól, amelyet félvezetős eszközökkel állítanak elő.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXIV.)
A fény–elektromos energia átalakítás lehetőségét, 1837-ben, elsőként Edmond Becquerel tárta fel a tudomány számára. Akkor indult el az a folyamat, amely mára – a később bekapcsolódó kutatók tízezreinek munkája nyomán – világméretű napelem iparrá vált, és amely teljes kiteljesedését még korántsem érte el. Amióta a tudósok rájöttek arra, hogy a korábban feltárt Shockley–Queisser felső határnál (SQ limit) is nagyobb hatásfokot lehet elérni bizonyos trükkökkel (koncentrátorok, többszörös naprendszerek, hibridrendszerek, az élőlények és a technikai eszközök házasítása), azóta egyre nagyobb elvárások fogalmazódnak meg a napelemek energiahozamát illetően. Fontos ismerni, hogy a Shockley – Queisser felső határ csak a hagyományos, szilárdtest, egy-átmenetű P-N (single PN junction) cellákra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy több átmenetes (multijunction vagy más konstrukciójú) napelemcellák esetében ez a határ lényegesen meghaladható, és akár 80% feletti érték is lehet. Ezt a – már-már irreális – elvárást nemcsak a tudományos versengés hajtja, de a világszerte egyre növekvő energiaigények is késztetést jelentenek. Cikksorozatunk márciusi számunkban megjelenő része „A fény–elektromos energia átalakító egységek anyagainak és konstrukcióinak áttekintése” címmel indít útjára egy cikksorozaton belüli alsorozatot.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Padlóösszefolyó-szivattyú zuhanytálca nélküli tusolóban

Kérdés: Egy építkezési felvonulási épületben, a fürdőhelyiségben az épített zuhanyba padlóösszefolyó-szivattyút kell beépítenünk, amelynek működtető motorja 230 V váltakozó feszültségről van megtáplálva (1. ábra). A gyártó szerint az összefolyó szabványos kivitelű, fedele rozsdamentes acél. A fedél alatt van a szivattyú a nyitott vezetéki csatlakozási lehetőséggel. Beépíthető-e egy ilyen villamos készülék a zuhanyba?Válasz:Vizsgáljuk meg először a zuhanytálca nélküli tusolókban elhelyezett villamos berendezésekre vonatkozó szabványelőírásokat. A fürdőhelyiségekre vonatkozó szabvány napjainkban érvényes kiadása az „MSZ HD 60364-7-701: 2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal” szerinti létesítés hova történik, ezt kell először meghatározni. A kérdésre a vonatkozó szabványelőírások segítségével válaszol a márciusi számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Különböző rendeltetésű létesítmények villamos berendezésének létesítése során feltárt hiányosságok okai, következményei és ismétlődésük megelőzésének műszaki lehetőségei
Minden létesítmény villamos berendezésének létesítése a villamos kivitelezési tervek készítésével veszi kezdetét. A villamos generáltervezőnek, a társ- és altervezőknek, az épületgépészeti villamos berendezéseket tervezőknek a kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteniük, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez az szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. A márciusi számunkban megjelenő cikk kitér – többek között – a jellemző tervezési hiányosságokra, azok következményeire, ismerteti a villamos műszaki vezetők feladatait, felsorolja a műszaki biztonsági dokumentációk jellemző hibáit, és tanácsot ad a feltárt hiányosságok ismétlődésének megelőzéséhez.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építő- és szerelőipari vállalkozások kivitelezési kockázatai vállalkozók tapasztalatai alapján és a kárenyhítési lehetőségek
A gazdasági és jogi tanácsadást igénybe vevő ügyfelek körében azonosítás nélkül a 2020/2021. években szóbeli tájékozódó felmérés során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a kivitelező vállalkozók mely okokat tartották kockázatosnak az általuk végzett építési-szerelési munkák kivitelezése során, nemcsak a járvány időszakában, hanem azt megelőzően is. Így a visszaemlékezések a világjárványt megelőző időszakra is vonatkoztak. A válaszadók tapasztalataikat nem kategorizálták külön-külön a megrendelői és vállalkozói oldalra. Véleményüket részben saját vállalkozásuk tekintetében mondták el, részben az építkezés vagy szerelés egészére vonatkozott az észrevétel, de néhányan a fogyasztók kockázataira is kitértek. A vállalkozók véleménye szerint is a kockázatok kezelése nagyobb figyelmet kíván. A márciusi számunkban megjelenő cikk egy gyűjteményt tartalmaz az építőipari kivitelező vállalkozásoktól származó összesített kockázatokról, illetve a kockázatok csökkentésére irányuló lehetőségeket ismerteti.