2022/10., október 18-án megjelent lapszámunkból

▪ Lambert Miklós Félvezetős sugárzók nem világítási célra (V.)
Az első fényemittáló diódák az infravörös és a vörös hullámtartományban sugároztak. Az infravörös – azaz a „vörösön innen” – sugárzás a 780…100 000 nm-es hullámhossz tartományban (IR-A…C) található. Az emberi szem számára láthatatlan, de megfelelő fotódetektorok segítségével jól kiegészítheti a természetes fénnyel nem látható tárgyakat, eseményeket. Az első IR LED-ek tiszta GaAs-ből készültek és a 950 nm-es (közeli infravörös) tartományban sugároztak (IR-A). Ebben a hullámhossztartományban a szilícium fotódetektorok érzékenysége maximális, így ideális megvilágító eszköznek bizonyul az emberi szem számára láthatatlan spektrumban, amely elektronikai úton alkalmas megjelenítő eszközzel (fényérzékelő fotodiódával, vagy ezekből felépített integrált képérzékelő chippel, bár fekete-fehérben) a látható spektrumba konvertálja a képet. Cikksorozatunk októberi számunkban megjelenő újabb része az infravörös sugárzással foglalkozik.

▪ Peter Respondek: Buszrendszerek és elektromágneses összeférhetőség (EMC) az épületvillamosság területén (III.)
Az olyan, kifejezetten a villamos szerelési technológiára szabott buszrendszer, mint például a KNX, LCN vagy Enocean, számos előnnyel jár a modern épületek kialakításánál. A villanyszerelő által összeállított számos egyedi funkciót teljesítő hálózat egyetlen hálózatba – a buszhálózatba – integrálható. Egy jól átgondolt épületinstalláció-technológiával (Building System Technology BST) ugyanazon érzékelő több, különböző funkcióra való használata is megvalósítható. A különböző gyártóktól származó buszalkatrészek és megoldások kompatibilisek egymással, így például a KNX-szel is. Ezzel lehetővé válik a közös és az egyedi alkalmazások összehangolása programozással, és biztosítható a legújabb műszaki követelmények teljesíthetősége. Októberi számunkban tovább folytatjuk a buszrendszerek és az elektromos összeférhetőség témájának ismertetését.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXX.)
Geszti P. Ottó [Geszti Pál Ottó] 1922. november 19-én, Budapesten született. Édesapja Geszti József (1878–1944) gépészmérnök, geofizikus, édesanyja Breuer Margit. 1940–1941-ben Budapesten műszerész tanuló volt, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1946-ban kapta meg a „B” tagozatos villamos-gépészmérnöki diplomáját. 1946-tól 1949-ig a Magyar Állami Szénbányák Rt. Villamosenergiai Főosztályán dolgozott. 1949-től 1953-ig az Állami Villamosművek Rt. Villamosenergiai Iparigazgatóságának alkalmazásában állt, mint mérnök, majd, mint műszaki vezető-helyettes. 1953–1955-ben a Mátravidéki Erőmű főmérnökeként tevékenykedett. 1953-ban a műszaki tudomány kandidátusa lett, 1957-ben doktori címét is megszerezte. Cikksorozatunk októberi számunkban megjelenő részében Geszti P. Ottó munkásságát mutatjuk be.

▪ Murvai István: Kisfeszültségű villamos berendezések átadás-átvételi eljárása, dokumentációi, ismétlődő hiányosságok
A villamos berendezés tervezőknek, kivitelezőknek és a villamos berendezés gyártóknak a létesítmények biztonságos használhatóságát jogszabályok, műszaki irányelvek és szabványok ismeretével, a műszaki és jogszabályi változások naprakész követésével, alkalmazásával és előírásaik betartásával kell igazolniuk. A különböző rendeltetésű létesítmények kisfeszültségű villamos berendezéseinek műszaki átadás-átvételi eljárásánál sokszor azonos és ismétlődő hiányosságok tapasztalhatók a szükséges dokumentációk összeállításában. A bevezetőben megadott célkitűzések a gyakorlati tapasztalatok alapján sajnálatosan hiányosan teljesítettek. A villamos műszaki biztonság alapvető követelményeinek feladatteljesítése csak többszöri hiánypótlást követően válik megfelelővé a különböző rendeltetésű létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárásainál. Emlékeztetőként, a villamos műszaki átadás-átvételi eljárást mindenkor jogszabályok és szabványok szabályozták, a különbséget a kötelező és az önkéntes szabványalkalmazás különbsége jelenti. A 2020/10. számunkban megjelenő írás ismerteti a kisfeszültségű villamos berendezések átadás-átvételi eljárásának lépéseit, dokumentációit, kitérve az ismétlődő hiányosságokra.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vezetékes töltőkészülékek villamos közúti járművekhez (II.)
A villamos járművek 1000 V AC és 1500 V DC közötti töltésére vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 61851-21 (Villamos jármű vezetékes töltőrendszere 21. rész: Villamos járművek egyen- vagy váltakozó áramú töltőállomáshoz való vezetéses kapcsolásának követelményei) szabvány határozza meg. Cikkünk a villamos közúti járművek villamos energiával történő vezetékes ellátásában az áramütés elleni védelem szükséges óvintézkedéseivel foglalkozik. A cikksorozat első részében már foglalkoztunk a hibaáram-védelemmel kapcsolatos különféle rendelkezésekkel. A 2022/10. számunkban megjelenő újabb résszel folytatjuk a hibavédelem az e-mobilitásban témával részletesen foglalkozó cikksorozatunkat.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XXIX.) – Napelemek típusai – generációk 1.
Kereskedelmileg és iparilag is felhasználható napelemekről, azaz napelem-iparról, az 1990-es évek óta beszélhetünk. Cikksorozatunkban egy gyors leltárt készítünk arról, hogyan is állunk most, mit tudunk használni, és egy kissé kitekintünk – már amennyire lehet előre tekinteni –, hogy mit is hozhat a jövő. Azért csak ilyen „gyors (és rövid) a leltár”, mert már „papíron is csak lihegve lehet követni” a gyors fejlődést, és a hirtelen kinyílt technológiai lehetőségeket. A cikksorozaton belül indított 2022/10. számunkban kezdődő minisorozat sorra veszi és bemutatja a napelemek generációit, fejlődését, fejlesztési irányait.

▪ Kisbér is csatlakozott az okos városok sorába
A Bakony kapujának is nevezett város, a magyar lótenyésztés fellegvára a XXI. Kisbéri Napokon, 2022. július 22-én „visszakapta” a városközpont megújult Fő terét. A revitalizációs projekt keretén belül helyreállították a település történelmi városközpontját, amelyet úgy alakítottak ki, hogy maximálisan igazodjon a XXI. század követelményeihez. A Fő tér villamosenergia-ellátását a légvezetékek helyett már a díszburkolat alatt húzódó földkábelek biztosítják, így semmi nem rontja el a sétány látképét. A munkálatok során kandeláberes közvilágítást építettek ki, amihez a HOFEKA Kft. 24 db Kilinda típusú egyedi smart oszlopot és világítótestet szállított. Az oszlopok mindegyike rendelkezik valamilyen okos kiegészítő funkcióval. A Kisbéren megvalósult okos város megoldásokat mutatja be az októberi számunkban megjelenő cikk.