2022/1-2., februárban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Potenciálkiegyenlítés számítása
Ma már egyre inkább műanyag csővezetékek hozzák be az építményekbe a vizet, a gázt, viszik el a szennyvizet. Sőt a korábbi fémcsöveket egyre többször szakítják meg műanyag csövek, bekötések stb. Ennek következtében a gyakorlatban egyre többször kérdőjelezik meg a védelmi célú egyenpotenciálra-hozás hatékonyságát. A vita egyre-másra fellángol. Szükségesnek látszik egy mértékadó, számszerű értékelés – különösen a nedves helyiségek, fürdőszobák, konyhák áramütés elleni védelme szempontjából – a védő egyenpotenciálra-hozás hatékonyságának értékelésére. A 2022/1-2. számunkban megjelenő cikkben ezt a problémát konkrét számszerű példák segítségével kívánjuk illusztrálni.

▪ Déri Tamás: Írország fényei – Fényjáték a dublini állatkertben
Ebben az évben a „Vad fények” kiállítás témája öt földrész legjellegzetesebb látnivalóinak a bemutatása, amelyre a dublini állatkert gyönyörű természeti környezetében került sor. Az eddigiektől eltérően a kiállított, selyembevonatú létesítmények, tárgyak és figurák (a továbbiakban ezeket összefoglaló néven lampionoknak nevezzük) kizárólag belső világítással rendelkeznek, a régebben használt fémhalogén és nátriumlámpás reflektorok teljesen kiszorultak a tervezői elképzelésekből. Az idei fényjátékot 60 kínai szakember készítette mintegy 80 000 munkaóra felhasználásával, Kínában. A munka a tervek elkészítésével kezdődött, amely alapján megtörtént az acélvázak hegesztése, amihez összesen 50 tonna acélt használtak fel. A kiállítás egyes részleteit mutatja be gazdagon illusztrálva a 2022/1-2. számunkban megjelenő írás.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (IX.)
Az iparban, a kereskedelemben, a kézműiparban és a háztartásokban egyre elterjedtebb a hálózati tápellátású villamos készülék mikroelektronikája és teljesítményelektronikája, alkalmazásuk fokozza a hálózati zavarokat. Milyen intézkedéseket tehet a szakember, és mely szabványok adnak irányértékeket? Az elosztóhálózatot üzemeltető szakemberek gyakran tapasztalják, hogy a mikroelektronika érzékeny a teljesítményelektronikai eszközök által kibocsátott zavaró hatásokra. Azonban éppen ezek a készülékek támasztanak lényegesen nagyobb követelményt a feszültségminőséggel szemben. A „CIGRE” (Conseil International des Grand Reseaux Electrices = Nemzetközi fórum a villamosenergia-termelés, -átvitel és -elosztás területén) jelentései évek óta csak megerősítik, hogy a jelenleg meglévő – és továbbra is növekedő – harmonikus feszültségtartalom már majdnem elérte a megengedhető tűréshatárt. Január-februári számunkban további részletekkel folytatódik az EMC-ről szóló cikksorozat. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Hiányos termékek CE-jelöléssel
A közhiedelemmel ellentétben a CE-jelölés nem tanúsító jel, inkább termékútlevélként lehetne definiálni. A témával egy olvasói levél kapcsán foglalkozunk cikkünkben.
Kérdés: Vásároltam 13 db süllyeszthető lefelé sugárzó (Downlight) lámpát, amelyeken gravírozott CE-jel található. Ezek közül kettő komoly hiányosságokat, hibákat mutat (lásd ábra). Hogyan lehetséges az, hogy ilyen CE-jelöléssel ellátott, hibás termékek forgalomba kerülhetnek a német piacon?
Válasz: Természetesen sajnálatos, hogy hibás vagy nem biztonságos termékek kerülnek a piacra. Sajnos ezt a kereskedelmi rendszerben a jelenlegi szabályozással soha nem lehet teljesen kizárni. Kezdjük a CE-tanúsítással (CE – Conformité Européenne = európai megfelelőség). Ellentétben a közkeletű mítoszokkal, ez pontosan nem vizsgálati jel. A CE-jelölés elsősorban termékútlevél. Nem szabad összekeverni az olyan tanúsító jellel, mint például a minőségellenőrzés bevett jelölése, vagy például a VEIKI vizsgálóállomás védjegye. Ideális esetben ez a vizsgálati jel a CE-jelölés mellett található. A jel feltüntetése ekkor azt jelenti, hogy a termék sikeresen teljesítette az előírt vizsgálatokat, vagy hasonlókat, mindazokat, amelyek a minősítő jegy megszerzéséhez szükségesek. A tesztelt biztonsági jel odaítélésének követelményei előírásokban megtalálhatóak. A januári-februári lapszámunkban megjelenő cikk egy hibás termék kapcsán foglalkozik a CE-jelölés jelentésével, mögöttes tartalmával.

▪ Murvai István: Biztonságos villamos berendezések létesítése, a tervező, a műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladatai
Az ipari, kommunális, mezőgazdasági, szolgáltató létesítmények épületeinek villamos berendezés rendszerét a villamos kivitelezők felülvizsgált és jóváhagyott villamos kivitelezési tervdokumentációk alapján létesítik. A villamos berendezés létesítést a kivitelező részéről műszaki vezető irányítja, a beruházó részéről műszaki ellenőr betartatja a tervutasításokat, a hatósági, szakhatósági, valamint közműszolgáltatói előírásokat. Általános követelmény, hogy a létesítmények villamos berendezését úgy kell megtervezni, létesíteni, hogy az megfeleljen az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 1. melléklete szerinti Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak. A január-februári számunkban megjelenő írás a tervező, a műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladatait ismerteti, annak érdekében is, hogy elkerülhetőek legyenek a mellékelt illusztrációkkal is bemutatott létesítési hiányosságok.

▪ Garai Tamás: Kazánházak robbanás elleni védelme
A tűzvédelmi jogszabályokban egyre nagyobb szerepet kap a robbanás elleni védelem, ami eddig méltatlanul háttérbe volt szorítva, pedig egy robbanást csak megelőzni lehet, eloltani már nem. Ez a bevezető is persze csak részben igaz, mert a robbanás megelőzésére eddig is számtalan szabvány és előírás vonatkozott és vonatkozik most is, azonban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM-rendelet (továbbiakban: OTSZ) 2020. január 22-vel bekövetkezett módosítását követően egy új külön fejezetet kapott a robbanás elleni védelem, és az alkalmazásához kiadásra került a „Robbanás elleni védelem”i című tűzvédelmi műszaki irányelv (TvMI) is. Az erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatánál már a korábbi OTSZ is tartalmazta, hogy a felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása, a hatályos előírások szerint pedig már megkezdeni sem lehet a felülvizsgálatot a dokumentációk nélkül. A január-februári számunkban megjelenő cikk a kazánházak robbanás elleni védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.