2021/3., márciusban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: A potenciálkiegyenlítő, illetve földelővezető színe
Kérdés: Jelenleg folyékony oxigén és nitrogén előállítására szolgáló ipari üzem (légleválasztó üzem) üzembe helyezését végezzük. Minden acél tartószerkezet, csőhíd, fém épületszerkezet, gépházláb, acéltartály, kábelvezeték, acéllépcső és acéllemez meghatározott távolságban csatlakozik a földelőrendszerhez (alapozásföldelőhöz). A megrendelő panaszkodik, hogy a rövid kábeltálcák, vagy pl. egy fém alaplemez földelőfüle a legközelebbi földelőhöz egy fekete NYY huzallal van csatlakoztatva. Azt állítja, hogy az összes földcsatlakozást zöld-sárga színnel kell kivitelezni. Véleményünk szerint ezeknek a fémrészeknek a földelése üzemi potenciálkiegyenlítés, amelyet nem szabad zöld-sárga vezetékkel kivitelezni. Mi erről a szerkesztőség véleménye? Egy további kérdés a motorok helyi földelése. Itt a hálózat áramütés elleni védelmének kialakítása TN-C-S rendszer. A rendszer motorjai NYCWY kábellel vannak bekötve (= földelővezetékkel ellátott kábel). A kábel földelővezetéke mind a kapcsoló berendezésben, mind a motor kapocsdobozában található földelő csatlakozókhoz csatlakoztatva van. Ezenkívül a motor házát (a külső földelő csatlakozási ponton) a legközelebbi helyi földelő csatlakozási ponthoz (alapozó földelés) is csatlakoztattuk, szintén fekete NYY kábellel. Mi erről a szerkesztőség véleménye? Ennek a földelővezetőnek feketének vagy zöld/sárga színűnek kell lennie?
A feltett kérdésekre részletes válasszal szolgál a 2021/3-as számunkban megjelenő cikk.

▪ Ifj. Czinege Károly: Elektromos fűtésről, tabuk nélkül (IX.)
Cikksorozatunkban tovább folytatjuk az elektromos fűtés részleteinek ismertetését, ifj. Czinege Károly hiánypótló, „Az elektromos fűtés a jövő megoldása!” című könyvének egyes rövidített részletein keresztül. A könyv hasznos olvasmány a villamos és épületgépész tervezőknek, valamint a kivitelezőknek, hiszen konkrét adatokkal segíti a tervezést, a kivitelezést, és számos az elektromos fűtéssel kapcsolatban felmerülő kérdésre választ ad (további információk: https://czinege.hu/elektromos-futes-a-jovo-megoldasa-tervezoknek/). A legfontosabb gondolat: a bajt mindig jobb megelőzni, mint bekövetkeztekor kétségbeesni. A tervezői tevékenységet mindig évtizedekre szóló felelősséggel kell végezni. Szinte minden télen lehet olvasni a hó rendkívüli terhelése miatt beszakadt nagyobb felületű lapostetőkről, épületkárokról. A tervezők sokszor mossák kezeiket – ők az általánosan várható hóterhelésre méretezték statikailag az épületeket. Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett belőle… Természetesen a villamos tervező nem feltétlenül rendelkezik mélyreható statikusi ismeretekkel, de a megrendelő figyelmét mégis felhívhatja erre a veszélyre, és megmutathatja a következőkben ismertetendő, biztonságot garantáló, egyszerű megoldást, amelynek további előnye, hogy a megrendelőnek költség takarítható meg az épület használatának teljes idejére. A SAS-307 típusú hóterhelés-mérő kiépítésének részletei ismerhetőek meg a márciusi számunkban megjelenő írásból.

▪ Kosák Gábor: A természetes fény hasznosítása az épületek belső tereinek világítására
A mesterséges világítás fejlődése, a különféle színhőmérsékletű fényforrások széles skálája indította el a XX. század második felében a világítástechnika forradalmát. A mesterséges világítás lehetővé teszi, hogy oda világítsunk, ahova szeretnénk, olyan fényerősséggel, amivel szeretnénk, a világítás lehet megnyugtató, munkára serkentő, visszaadhatjuk, sőt kiemelhetjük a megvilágított objektumok eredeti színét. A lehetőségek bűvöletében a természetes fény zavarónak, az ablakok fölöslegesnek tűntek, árnyékolókkal, színezett üvegekkel szűrték ki a napvilágot, szinte „ablaktalan” irodaházak épültek. Az energiaválság, a környezettudatos szemlélet, a zöld forradalom, és a munkahelyi közérzet előtérbe kerülése meghozta a nagy felismerést: napvilágnál is lehet munkát végezni! Az Európai Szabványügyi Bizottság, a CEN 2018 végén jelentette meg az EN 17037 szabványt, amely MSZ szabványként 2019-ben lett bevezetve, és 2020 október elsejével megjelent a magyar nyelvű változata is. A márciusi számunkban megjelenő írásból megismerhető a szabvány alkalmazási területe, szakkifejezései és meghatározásuk, használt jelképei stb. 

▪ Farpék Gábor, Muth Norbert, Szekeres Károly: Középfeszültségű kábelek javítása inert gázátfújatással
2019 augusztusában a pécsi áramhálózati üzem szolgáltatási területén egy mindössze 1,5 évvel korábban létesített középfeszültségű kábel hibásodott meg. A hiba elhárítása, a beázott kábel cseréje több mint 2 millió forintos költséggel járt. Három szakembert – Farpék Gábort, Muth Norbertet és Szekeres Károlyt – a probléma nem hagyta nyugodni. Elkezdtek gondolkodni azon, hogyan lehetne ezeket a kábeleket megjavítani, és elkerülni a teljes cserét. Az elhárítás során azt tapasztalták, hogy a kábel megbontása után a kábelérből szabályosan folyt a víz. A gondolatokat tett követte, és a pécsi gépészeti alkatrészboltokat bejárva sikerült pneumatikai és hidraulikai alkatrészekből összeállítaniuk egy prototípust. A tesztelés során az eszközzel a korábbi üzemzavar során kibontott kábelekből már sikeresen el tudták távolítani a vizet. A márciusi számunkban megjelenő cikk részletesen bemutatja a berendezés működési elvét, a technológiai eljárást.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Aggregátoros tartalékbetáplálás
Kérdés: Egy tűzoltóság szükségaggregátoros tartalékbetáplálására az MSZ HD 60364-5-551:2010 „Kisfeszültségű áramfejlesztők angol nyelvű szabványa” vonatkozik. Hatálya kiterjed egy létesítmény közcélú villamosenergia-ellátásának alternatív ellátására is. Az áramütés elleni védelem kiegészítő előírásai az 554.4 Hibavédelem (közvett érintés elleni védelem) pont alatt találhatóak. Itt általános előírásként jelenik meg, hogy az 551.4.3.2 vagy az 551.4.3.3 pont egyedi eseteit kivéve az MSZ HD 60634-4-41 szabvány előírásait kell teljesíteni. Esetünkben egy 60 kVA-es mobil aggregátor – szükség esetén – egy tűzoltóságot lát el. A generátor csillagpontja földelt, továbbá az épület számára egy ötsarkú dugaszolóaljzat áll rendelkezésre. Ezen kívül az áramforrás házán lévő földelő csatlakozókapcsot csatlakoztatni kell az épület fő földelősínéhez. A fő-elosztószekrényben van a hálózat-szükségellátás átkapcsoló. Az épületben minden végáramkör 30 mA-es ÁVK-val el van látva. Helyesen gondolom, hogy az épület biztonságos automatikus átkapcsolásának biztosítása érdekében minden végáramkör hurokimpedanciáját meg kell mérni? Elegendő-e épületenként az egyik betáplálás esetére a mérést elvégezni, vagy mindkét betáplálást külön-külön meg kell mérni? Mit kell azalatt érteni, hogy „Feszültségkorlátozás az egyik fázisvezető földzárlatának esetére”, és hogyan kell ennek a pontnak a követelményeit betartani? Van még további mérési kötelezettség az aggregátor üzembe helyezésekor?
A feltett kérdésekre részletes válaszokat ad a 2021/3-as számunkban megjelenő cikk.