2021/1-2., február elején megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Biztonságtechnikával a koronavírus ellen
A biztonságtechnikai piac a koronavírus járvány miatti első lezárást követően gyorsan reagált a helyzetre és új kombinált megoldásokat nyújtott, amelyek támogatják a belépési lehetőség korlátozását és az óvintézkedések ellenőrzését. A jól ismert higiéniai szabályok ellenére az olyan technikai megoldások egyre fontosabbá válnak, amelyek emlékeztetik az embereket az előírások és a távolsági szabályok betartására, valamint támogatja őket abban, hogy megvédjék magukat és a körülöttük élőket a fertőzésektől. Az idei első lapszámunkban megjelenő cikk a járvány kapcsán foglalkozik az alkalmazható biztonságtechnikával, így a belépés ellenőrzés és belépés korlátozás eszközeivel – optikai szenzorokkal, számláló kamerákkal, kombinált rendszerekkel – a védőmaszk felismerés, a testhőmérséklet ellenőrzés technológiáival, vagy éppen az érintés nélküli csengetés kérdésével, ill. a fertőtlenítés különböző megoldásaival: szűrőkkel, UV-C fertőtlenítő fénnyel és fertőtlenítő köddel.

▪ Murvai István: A gondos villamos tervezés fontossága, a villamos balesetek megelőzése
A villamos tervezőknek mindennapi tervezési munkájuk során műszaki egyeztetésekkel, a kivitelezési tervdokumentáció átgondolt kialakításával, az üzemzavari helyzetek előzetes elemzésével, a megtörtént villamos balesetek okait és tanulságait vizsgálva és hasznosítva kell megalapozniuk a biztonságosan üzemeltethető villamos szerkezetek és berendezések tervezésével a villamos balesetek bekövetkezésének megelőzését. A villamos balesetek bekövetkezését a kockázatok és veszélyhelyzetek elemzésével meg kell előzni. A villamos balesetek megelőzését a villamos tervezők, a villamos kivitelezők, a villamos berendezés felülvizsgálók, a villamos üzemviteli szakemberek, a villamosan nem szakképzettek eredményesen, csak együttesen tudják biztosítani. Rendeltetéstől függetlenül minden létesítmény villamos berendezése csatlakozási pontjának feszültségszintjét meghatározza a méretezési és az egyidejű teljesítmény igénye. A különböző feszültségszintek és villamos műszaki tervezési területek sokoldalú szabvány-, műszaki irányelv- és jogszabályismeretet, ezen kívül villamos anyag, villamos szerkezet, és villamos műszaki biztonsági ismereteket követelnek meg. A 2021/1-2.-es számunkban megjelenő cikk részletezi a villamos tervezők feladatait, ill. megtörtént esetek segítségével hívja fel a figyelmet a gondos tervezés fontosságára.

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (XII.)
Mit is jelent, mi lehet az MSZT/MCS jelölés? Aki elolvassa ezt a részt, az magyarázatot kap az MCS jelentésére. A nemzetközi és az európai szabványosítás a műszaki bizottságok, IEC/TC-k, CLC/TC-k rendszerén alapul. A TC-k (Technical Committees) albizottságokra, SC-kre (Subcommittees) oszolhatnak, ezenkívül az európai szabványosításban létezik CLC/SR (Reporting Secretary) jelentőbizottság-típus, amely önálló szabványosítást nem végez, csak a vonatkozó nemzetközi szabványosítás eredményeit, a szabványokat ülteti át az európai gyakorlatba. A magyar szabványosítás is hasonlóan működik, a szabványosítási munka a műszaki bizottságokban zajlik. Az MSZT/MB-k megfelelnek a nemzetközi/európai TC-knek, de a magyar ipar igényeinek megfelelően egy magyar műszaki bizottság több TC tükörbizottsága, ezek tevékenységét képezi le. A magyar szabványosítás sokáig csak műszaki bizottságokat ismert, albizottságokat például nem. A cikksorozat februárban megjelenő lapszámunkban olvasható újabb része a nagyfeszültségű létesítmények, készülékek és vizsgálataik szabványosító bizottságait – MSZT/MCS 803, 805, MSZT/MB 809 és az MSZT/MCS 804 – mutatja be.

▪ Dr. Csanádi Károly: Felelős műszaki vezető az építőipari kivitelezésben
A cikkben a felelős műszaki vezető feladatainak rövid összefoglalása szerepel a témához igazodó törvényhely megjelölésével, ahol megtalálható az építési törvény rendelkezéseinek eredeti szövege. A cikk az Étv. 2020.07.22. napjától 2020.12.31-ig hatályos szabályait tartalmazza, de az építési törvény néhány rendelkezése 2021.01.01. napjától változik, amelyet érdemes figyelemmel kísérni. A jogszabályhely megjelölése a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre is vonatkozik. A cikkben szereplő kormányrendeleti hivatkozások 2020. január 1-től hatályosak. A jogszabályok ingyenesen elérhetők: https://magyarorszag.hu / vissza a régi magyarorszag.hu oldalra / Keresés / Nemzeti Jogszabálytár / saját oldal / kereső oldal / keresés összeállítása / megjeleníthető a keresett jogszabály. A 2020/11-12. számunkban megjelenő írás a felelős műszaki vezető jogállását és feladatait ismerteti.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló utólagos beszerelése dugaszolóaljzatokhoz
Az áram-védőkapcsolók utólagos beépítésének szükségességét egy konkrét eset, egy olvasói levél kapcsán járjuk körül.
Kérdés: Fémfeldolgozó üzemünk az 1960-as,1970-es évek létesítési szabványai szerint készült. Sem a 32 A-es CEE-dugaszolóaljzatok, sem a védőérintkezős (Schuko) dugaszolóaljzatok elé nem építettek be FI-relét. sőt az egész gyártócsarnokban sehol sem találunk FI-relét. Ehhez kapcsolódnak kérdéseik: 1) Utólagosan fel kell-e szerelnünk FI-reléket? 2) Ha a felújítás egyetlen 32 A-es CEE-dugaszolóaljzatot érint, akkor ez elé be kell-e építenünk FI-relét? 3) A Gyártócsarnokban nagyrészt az 1960-as, 1970-es évekből származó gépek üzemelnek, úm. hengerlő, vágó, fúró stb. gépek. Ha tönkremegy egy megszakító ebben a csarnokban, és ezt az alkatrészt csak mai modellre tudjuk kicserélni, a leírt problémába ütközünk. Véleményünk szerint az új csatlakozási feltételeknek, illetve előírásoknak kell megfelelniük. Hogyan néz ez ki a technika és a jogszabályok mai állása szerint?
A feltett kérdésekre részletes válasszal szolgál a 2021/2-es számunkban megjelenő cikk.

▪ Burgmann Nóra, Pilter Zoltán: Új energiacímke a világítástechnikában is
Az Európai Bizottság 2020. március 11-én bemutatott új javaslatcsomagja tartalmazza a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja a korábbi lineáris gazdasági modell leváltása egy jóval fenntarthatóbb, környezetbarátabb modellre. Ebben a rendszerben a termékeket már eleve úgy tervezik meg, hogy tekintettel vannak azok teljes életciklusára. A fenntarthatóság érdekében fontos célként jelenik meg, hogy az új termékek minél tartósabbak, javíthatók, újrahasználhatók, illetve hulladékká válásukat követően hasznosíthatók legyenek. Ennek a folyamatnak egyik lépéseként megújulnak az energiacímkék is. A megújult energiacímkék használatának szabályozása 2021. március 1-től lép hatályba a háztartási gépeknél, de az új címkékkel már most is lehet találkozni új készülék vásárlásakor. A világítástechnikai termékeknél fél évvel később, 2021. szeptember 1-én válik kötelezővé az új energiacímkék használata. Az, hogy miben is lesz más az új címke, megtudható a februári számunkban megjelenő írásból.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (I.)
Az elektromágneses összeférhetőség (EMC) sokoldalú formájában az elektrotechnika számos területét érinti (1. ábra). Ide tartozik az épületek installációja éppen úgy, mint az infokommunikációs technológia, vagy az „okos épületek” (Smart Building). Az elektromágneses összeférhetőség témáját a gyakorlati felhasználás különböző kontextusa szempontjából vesszük górcső alá. Olyan környezetben, amelyet a mindennapi élet minden területén egyre inkább az elektronika fejlődése alakít ki, és ezzel újra és újra megváltozik, az alkalmazott technológia zavarmentes működésének központi szerepe van. Az érzékeny készülékek, rendszerek és berendezések egyre szélesebb körű elterjedésével és továbbfejlesztésével együtt a velük szemben támasztott követelmények is megváltoznak. Az EMC témáját, mai állását járja körül kétrészes cikkünk, amelynek első része februári számunkban olvasható.