2019/11-12-es, decemberben megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Feszültség a védővezető és a nullavezető között
Egyik megbízónknál az erősáramú berendezések első ellenőrzését, azaz szabványossági vizsgálatát és a TN-C-S-rendszer érintésvédelmi ellenőrzését végeztük. Megállapítottuk, hogy a PE-védővezető és az N üzemi nullavezető között potenciálkülönbség van. Multiméterrel mérve 5 V feszültséget mértünk! A készülékek különböző belső ellenállásából adódó mérési pontatlanság számunkra ismert.
Kérdéseink a következőek:
– Van-e műszaki előírás ennek a feszültségnek a mérésére, például a VMBSZ-ben vagy az MSZ HD 60364-ben?
– Van-e valamilyen határértéke e feszültségnek, amelynél – a biztonság szempontjából – ki kell kapcsolni, azaz amelynél nagyobb nem engedélyezett?
– Van-e valamilyen kapcsolat a mért feszültség és a mért „levezetési áram” között, mert mi frekvenciaváltókat alkalmazunk, és ott tudomásunk szerint előírás a levezetési áram nagyságának mérése?
Ezekre a kérdésekre válaszolva járja körül a témát a decemberben megjelenő lapszámunkban közölt írás.

▪ Arató Csaba: Változik az OTSZ! (III.)
A 2014 évi 54/2014. (XII. 5.) BM (OTSZ 5.0) rendelet módosítása, a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet a kihirdetését követő 180. napon, azaz 2020. január 22-én lép hatályba. Időközben várható a TvMI-k módosítása is, mivel összhangba kell hozni azokat a módosított OTSZ-szel (jelenleg vannak átfedések). A TvMI-k készítése és módosítása folyamatban van. Több irányelv fog most módosulni, köztük a villamos TvMI elvileg, valamint a robbanás elleni védelem TvMI, amelyek jelenleg a véleményezési szakaszban vannak. 2020. január 22. után a módosító rendelet hatályát veszti, a továbbiakban az új, egybeszerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 54/2014.(XII.5.) BM számmal (OTSZ 5.1). 2019/11-12-es lapszámunkban jelenik meg a változások közötti eligazodásban segítő cikksorozat befejező része, így még a rendelet hatályba lépése előtt valamennyi változás tanulmányozható.

▪ Murvai István: Technológiai berendezések gyártmányfejlesztési feladatai, biztonsági követelmények, a piacra helyezés előkészítése
Az egyedi berendezések fejlesztésekor sok esetben az is előfordulhat, hogy a gyártmány elnevezése, megnevezése is gondot okoz. Például egy konkrét esetben, egy komplex villamos szerkezeteket és információtechnológiai rendszereket tartalmazó, új és használt gépészeti/villamos gyártmányok vizsgálatára és minősítésére szolgáló berendezés fejlesztése során a gyártómű szakembereinek műszaki egyeztetésekor is szakmai problémát okozott a gyártmány megnevezése. Ezért mindenképpen indokolt a szükséges fogalmak beazonosítása – a rögzült, esetleg téves, valamint a „begyepesedett” fogalomhasználat elkerülése céljából –, amit megtesz a 2019/11-12-es számunkban megjelenő cikk.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (VII.)
Úgy gondolhatnánk, hogy az a legkedvezőbb a napelemes rendszerek számára, ha szép meleg, napos idő van. Ez a feltevés helyes, de csak részben igaz, a napelemek jellemzőinek hőmérsékletfüggése miatt. Az energiahozam ugyanis nemcsak attól függ, hogy „1000-el” süt-e nap, hanem attól is, hogy mennyi energia nyerhető ki az adott helyzetben az adott eszközökből. Az elektromos eszközök esetében szinte minden esetben (az alap-, és működési jellemzőkre nézve) hőmérsékletfüggés tapasztalható (ellenállás-változás, feszültség, áram-változások stb.). Ezt a tényezőt az angol elnevezés alapján (thermoelectric coefficient – Tc) termo-elektromos koefficiensnek (magyarul Tk) nevezik. A napelemek esetében a feszültség (V_oc, V_mp), az áram (I_sc, I_mp,) és a teljesítmény P (P_nom P_STC P(Wp) P_mpp) hőmérséklettől függően változik. Amennyiben növekszik a hőmérséklet, a feszültségértékek csökkennek, az áramértékek kismértékben növekednek és a teljesítményérték – mivel ez az előző kettő szorzata – is csökken. Az időjárásnak és a helyi klimatikus viszonyoknak a napelemes rendszerek működésére gyakorolt hatásait, az időjárás szerepét ismerteti a decemberi számunkban megjelenő írás.

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (IV.)
Az MSZT/MB 842 Berendezések villamos energia mérésére és terhelésszabályozásra szabványosító műszaki bizottság egyik különlegessége, hogy hozzá tartozik az egyetlen magyar vezetésű nemzetközi szabványosító bizottság, az IEC/TC 13 „Villamosenergia-mérés, tarifa- és terhelésszabályozás” bizottság. A méréstechnikában Magyarország jelentős eredményeket ért el. A magyar műszeripar a XIX. század végétől kezdve és a két világháború között világhírű volt, ez az 1980-as évek végéig kitartott. Ennek köszönhetően a nemzetközi elektrotechnikai szabványosító szervezet, az IEC műszaki bizottságai közül Magyarország adta a mérőműszerekkel foglalkozó műszaki bizottságok titkárságát azok megalakulása óta, azaz a már említett villamos fogyasztásmérőkkel foglalkozó IEC/TC 13 és az IEC/TC 85 „Villamos és elektromágneses mennyiségek mérőműszerei” bizottság titkárságát. A magyar ipar szerkezetében az 1990 után bekövetkezett változások miatt az IEC/TC 85 vezetését fel kellett adni. Most mind a fogyasztásmérők, mind a mérőműszerek az MB 842-höz tartoznak. A cikksorozat decemberi lapszámunkban megjelenő része az MSZT/MB 842 bizottságot mutatja be részletesen.

▪ Dr. Csanádi Károly: Mit kell tudniuk a vásárlók könyvéről a villamossági anyagokkal, készülékekkel és szerszámokkal kereskedő vállalkozásoknak?
Azt persze túlzás lenne állítani, hogy a villanyszerelési anyagokkal, készülékekkel, berendezésekkel és szerszámokkal való kereskedés szezonális jellegű lenne. Még kevésbé képzelhető el, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek a szokásosnál nagyobb forgalmat generálnának. Természetesen a tavaszi-nyári lakásfelújítások időszakában – főként a kiskereskedelemben – több a vásárló, mint az év más időszakában. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a kereskedő vállalkozó más vállalkozó üzletében vásárlóvá, fogyasztóvá válik. Szinte mindenkinek megvan az esélye arra, hogy valamilyen módon kapcsolatba kerüljön a vásárlók könyvével. A vállalkozónak a jogszabályok írják elő, hogy mit kell tennie a vásárlók könyvével, mi a dolga a bejegyzésekkel, a vásárló, illetve a fogyasztó pedig a bejegyzéstől reméli, hogy megoldódik a problémája, és megváltozik az, amivel nem volt megelégedve. A közbeszédben általában panaszkönyvnek nevezett vásárlók könyvével kapcsolatos tudnivalókat ismerteti a 2019/11-12-es számunkban megjelenő cikk.