Májusi lapszámunkból

▪ Kosák Gábor: A nemzetközi és európai elektrotechnikai szabványosítás, és annak magyar vonatkozásai (I.)

A szabványosítás egyfajta rendszerezésre való törekvés. A természetben is megfigyelhető, hogy a hangyák meghatározott sémák szerint építik fel hangyabolyukat, társadalmuk meghatározott elvek alapján épül fel, adott szerepkörökbe osztva végzik tevékenységüket. A tudatos szabványosítás megjelenésében mérföldkőnek számított az 1791. évi francia nemzetgyűlés, amely elfogadta a métert és a kilogrammot a hosszúság, ill. a tömeg egységeként. 1875-ben ez vezetett az európai államok többségére kiterjedő méteregyezmény elfogadásához. Megjelentek az első szabványok a vasúti nyomtáv és az űrszelvény, valamint a téglák méreteinek meghatározására. A huszadik század elején a fejlett országok többségében megalakultak a szabványügyi szervezetek
A szabványosításról szól kétrészes cikk első része – amely májusi számunkban jelenik meg – áttekintést ad a szabványosítás témaköréről, és ismerteti a nemzetközi elektrotechnikai szabványosítást.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Gyakorlati szakmai kérdések és válaszok

A cikksorozat mostani olvasói kérdései a dugaszolóaljzatok elhelyezésének speciális eseteire vonatkoznak. Egyrészt arra, hogy hogyan helyezhető el süllyesztett dugaszolóaljzat a magánházak kültéri úszómedencéjének 1,35 m-es környezetében, másrészt arra, hogy szabad-e egy családi ház konyhai mosogatójának környezetébe dugaszoló aljzatot szerelni? Továbbá egy teraszon, a dugaszolóaljzat fölé utólag elhelyezett vízköpő problémája is felmerül.
Ezekre ad választ a májusi lapszámunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István – A napelemes kiserőművek létesítési feladatainak tapasztalatai az építtető és a villamos tervező szemével (II.)

A naperőmű (továbbiakban PV erőmű) létesítésével lényegesen megváltoznak és megnövekednek a villamos energia felhasználói feladatok, mivel a fogyasztói feladatok kiegészülnek a vállalt villamos energiatermelés műszaki biztonsági és üzemviteli feladataival is. A villamos műszaki biztonsági, valamint műszaki jogi területen további új ismeretek megszerzése, valamint a „begyepesedett” ismeretek felfrissítése is szükséges a biztonságos és eredményes villamosenergia-termeléshez. A villamos tervezők feladata is összetettebb és eltérő. Összetettebb, mint a megszokott és általános fogyasztói villamos berendezés létesítési feladatok teljesítése során, többet kíván a rutinszerű műszaki megoldásoknál.
Ezen feladatok elvégzéséhez nyújt segítséget a cikksorozat májusi lapszámunkban megjelenő része.

▪ Garai Tamás: Hő- és füstelvezető rendszerek – a tervezéstől a megvalósulásig

Az elmúlt években a hő- és füstelvezető rendszerek sok változáson mentek keresztül. A létesítésére vonatkozó követelményeket már az MSZ 595-8:1982 szabvány is tartalmazta, de a kialakítás részletei és pontos létesítési követelmények jelentősen megváltoztak. Ma már az ilyen rendszerek megfelelő létesítéséhez elengedhetetlen az építész és tűzvédelmi tervezők mellett a villamos- és gépésztervezők, valamint a kivitelezők szoros együttműködése.
A hő- és füstelvezető rendszerek területe kissé elhanyagolt a többi tűzvédelmi berendezéshez képest. Az építőipari kivitelezések során minden szakág „megkapja” a maga feladatát, de a hő- és füstelvezető rendszert egyik sem tekinti igazán a sajátjának. A valóság azonban a megfelelő rendszer létesítése és kivitelezése ugyanis az építész-, az elektromos-, a gépész- és a tűzvédelmi tervező, valamint az építtető és a kivitelezők együttműködését igényli.