Következő, decemberben megjelenő lapszámunkból

Murvai István: Villamos eredetű tűzesetek keletkezésének megelőzése kisfeszültségű berendezéseknél

A villamos eredetű tűzesetek következtében emberi életek, továbbá nagy gazdasági értékek kerülhetnek veszélybe. A villamos eredetű tűzesetek bekövetkezését a tervezési, létesítési és üzemviteli, valamint a jó karbantartási és a szükség szerinti felújítási munkával meg lehet és meg is kell megakadályozni. A villamos kivitelezési tervezési munka során a tervezőnek az alábbi számításokat és méretezéseket kell elvégeznie: zárlati teljesítmény; zárlati szilárdság; beépített teljesítmény; egyidejű teljesítmény; méretezési teljesítmény; terhelő áram; feszültségesés; teljesítményveszteség; melegedés; áramütés elleni védelem.
A téma tárgyalását folytató cikk 2015/11-12-es lapszámunkban olvasható.

Balogh János Miklós: A szolgáltató precízsége… napjaink alkotásai

A remélt változások azonban csak kismértékben jelentkeztek, és nem segítették a kétkezi munkával dolgozó villanyszerelők életét. Számukra csak a piaci területen történő sodródás jutott. A nagyhalak alvállalkozóivá válva nagyrészük jelenleg kiszolgáltatott helyzetben tölti dolgos napjait. De miként is létesülhet évek óta egy mérőszekrény?
Kedves cikkírónk ismét egy életből vett elrettentő példát mutat be lapunk december elején megjelenő számában a „Kollégák! Így ne szereljünk…” felkiáltás jegyében.

A spanyol Ávila díjnyertes fényei

A 2003-ban alapított Nemzetközi Város–Ember–Fény verseny díjával azokat az erőfeszítéseket szándékoznak elismerni, amelyeket a városok környezetük emberközelivé tétele érdekében tesznek. Ehhez a világítást eszközként használják fel az ott élők és dolgozók vagy az oda látogatók jó közérzetét elősegítő városfejlesztés érdekében. A díjakat azok a városok kapják, amelyek a legjobban integrálják egységes világítási stratégiába a modern városi életnek a város, ember és fény fogalmakhoz kapcsolódó igényeit.
Ávila díjnyertes világítását mutatja be a 2015/11-12-es számunkban megjelenő írás, gyönyörű felvételekkel illusztrálva.

Furján Attila: Fotovillamos rendszerek mérési feladatai és rendszerdokumentációja

Magyarországon az alternatív villamosenergia-termelés egyik igen elterjedt módja a hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek alkalmazása. Ezek átadásának alapját képezi a megfelelő rendszerdokumentáció, és üzembe helyezésük előtt számos mérési feladatot is el kell végezni Emellett – a szabvány által nem megkövetelt – kiegészítő diagnosztikai méréseket is célszerű lefolytatni.
A hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek mérési feladatait és a rendszerdokumentáció tartalmi követelményeit ismerteti a 2015/11-12-es számunkban megjelenő írás.

Dr. Novothny Ferenc: Gyakorlati szakmai kérdések és válaszok

Új cikksorozatunk indító részének kérdése a betápláló vezeték feszültségesésével kapcsolatos, miszerint: Egy 120 m hosszú 2,5 mm² keresztmetszetű tápvezetéken – amelyet C karakterisztikájú 16 A-es kismegszakító véd. Olvasónk az áramütés elleni védelemhez szükséges értéknél jóval nagyobb hurokimpedanciát mért. Ez a probléma, amint azt az Olvasó maga is javasolja, egy ÁVK alkalmazásával megoldható, ugyanis így a hurokimpedancia szinte elhanyagolható. Mi a helyzet azonban a fázis-nulla hurok impedanciával, és ezzel összefüggésben a feszültségeséssel? Figyelemmel kell-e lenni mindkettőre?
A kérdésre adott részletes szakmai válasz lapunk 2015/11-12-es számában olvasható.

Garai Tamás: Villamos berendezések a tűzvédelem tükrében (VII.)

A sztatikus feltöltődés elleni védelem vonatkozásában az OTSZ előírja, hogy a tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot. A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg.
A 2015/11-12-es számunkban megjelenő ismertetésben az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemhez, valamint a hozzá kapcsolódó robbanásvédelmi előírások értelmezéséhez igyekszünk segítséget nyújtani.

Dr. Csanádi Károly: Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői (III.)

A résztvevők feladatainak rövid összefoglalását a cikk I., II., III., IV. és V. része tartalmazza. Az eddig megjelent I. rész az építtetővel, a tervezővel és a tervezői művezetővel (2015/8-9.), a II. rész a vállalkozó kivitelezővel foglalkozik (2015/10.)
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja. A 2015/11-12-es számunkban megjelenő III. rész az ő feladatait veszi sorra.