2020/1-2-es, február elején megjelent lapszámunkból

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (V.)
A cikksorozat mostani része a villamos berendezések létesítésének szabványosító műszaki bizottságait – MSZT/MB 839, 840 és 841 – mutatja be. Ezek működése a gazdasági élet másik fontos szereplőire, a kivitelezők, azon belül is a villanyszerelők érdeklődésére tarthat számot. Az Európai Unió legfontosabb célja, létrehozásának hajtómotorja az unión belüli kereskedelem akadályainak lebontása, a termékek szabad áramlásának elősegítése. A szabványosításban ezt szolgálja az „új megközelítésű” (new approach) műszaki szabályozási politika. Az új megközelítés elve alapján álló európai szabályozás szerint a nemzeti jogszabályok alapját képező és kötelezően betartandó európai irányelvek. Csak az alapvető biztonsági követelményeket írják elő, a megvalósítás módját az ún. harmonizált európai szabványokra bízzák. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő részben három szabványosító bizottság – MSZT/MB 839 Villamos létesítés robbanásveszélyes környezetben szabványosító műszaki bizottság, MSZT/MB 840 Épületek villamos berendezései szabványosító műszaki bizottság, MSZT/MB 841 Villámvédelem szabványosító műszaki bizottság – áttekintése következik.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemek kábelezése közvetlenül a tetőn
„Manapság a 20 foknál kisebb hajlásszögű fémtetőre nem szerelnek külön tartószerkezetet a napelemtáblák rögzítésére. Számos megoldást fejlesztettek ki, és minden fémtetőhöz (akár hullám-, akár trapéz-, akár korcolt lemez stb.) van már valamilyen szerelőidom (tetőkapocs, tetőkupak, Z-tartó stb.) amellyel a lemezhez, vagy a héjazathoz a rögzítés megoldható. Konzolos tartószerkezet hiányában mind a napelemes erőmű hálózati csatlakozó kábeleit, mind a napelemek kábelezését közvetlenül a tetőre fektetik. Ezt feltehetően nem szabadna, mert a tetőn lefolyó esővíz mozgását akadályozza, és tartósan nem is szabad a kábeleket vízben áztatni. A lemezre fektetés következtében a szabad szellőzés lehetőségéről is le kell mondani. Eddig egyetlen olyan megoldással sem találkoztam, ahol a kábelezést a napelempanelek közelében, magasságában oldották volna meg. Az egyik napelemtől a másikig haladó sztring összekötő kábel sokszor a levegőben van – ún. lengőkábel –, ennek rögzítése sem megoldható a napelemtábla keretéhez. Milyen megoldás javasolható?” Erre az olvasó levélre válaszolva foglalkozik a témával a 2020/1-2-es számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (VIII.) – napkövető rendszerek
A napelem az adott körülmények között a lehető legtöbb energiát többnyire akkor gyűjti be, ha aktív felületének normálisa, többnyire (vagyis a napos idő domináns részében) a direkt napsugárzás (DBI, BNI) irányával párhuzamos. A napkövetés, a klasszikus „egyszerű telepítéshez” képest többlet költséget jelent, de a megtérülési időt csökkenti. A jól és hatékonyan működő rendszerek megépítése csillagászati és vezérléstechnikai ismereteket követel. A napkövetés vezérléstechnikájának– főleg a kéttengelyű követések esetében – kétféle feladatot kell megoldania. Az egyik a szezonális változásokból eredő „napmozgás” követése, a másik pedig a „napi napmozgás” követése (napmagasság). A két mozgás egymástól nem független. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő cikk bemutatja a napkövető rendszerek elméletét, típusait és működésüket, és hasznos tanácsokkal is szolgál velük kapcsolatban. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzatok száma kismegszakítónként vagy szobánként
Egy olvasói levélben fordultak lapunkhoz a következő kérdéssel: Van-e valamilyen jogszabályi, vagy szabványelőírás arra vonatkozóan, hogy egy kismegszakítóval védett áramkörbe hány dugaszolóaljzatot lehet beszerelni, vagy, hogy egy szobában mennyi a minimálisan vagy maximálisan elhelyezendő dugaszolóaljzatok száma?
A kérdés a feltett formában túl általános, mert a dugaszolóaljzatok fajtáinak és a kismegszakítók valamint az áram-védőkapcsolók fajtáinak se szeri se száma, és a létesítési körülmények is igen változóak. Érthető azonban az olvasó aggodalma, hiszen sok dugaszolóaljzatról sok különböző terhelésű fogyasztó látható el, és félő, hogy a táphálózat így károsodhat! Ennek ellenére nem található – a létesítményekre vonatkozóan – a kérdésre választ adó szabvány, hacsak nem tekintik bizonyos vonatkozásban az MSZ HD 60364-7-710 szabvány ide vonatkozó részét, azaz 710.55.102.1. pontját, amelynek címe: „Csatlakozóaljzat áramkörök a 2. csoporthoz tartozó gyógyászati helyek gyógyászati IT-rendszerében”, de itt sem található az elhelyezés darabszámára utaló előírás. A témát részletesen tárgyalja a 2020/1-2-es számunkban megjelenő szakcikk.

▪ Dr. Csanádi Károly: Határon túli fogyasztói érdekvédelmi ügyek a vállalkozásoknál
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos magyar jogszabályoknak a közösségi normákhoz való közelítésére, illetve a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérésére a jogalkotónak jogharmonizációs kötelezettsége keletkezett. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi joganyagát az jellemzi, hogy közösségi szinten nem jelenik meg egységes fogyasztóvédelmi jogszabály, hanem a fogyasztóvédelmi előírásokat elsősorban áru- és szolgáltatás-specifikus irányelvek és ajánlások tartalmazzák. A tagállamok saját nemzeti jogalkotásukon keresztül eltérő jogforrási szinten vezették be a közösségi előírásokat. Nem minden tagállamban fogadtak el fogyasztóvédelmi törvényt. Az EU azon tagállamai, amelyek önálló fogyasztóvédelmi törvényt alkottak, a törvények szabályozási tárgyát és körét illetően eltérő megoldásokat alkalmaztak. Hazánkban a fogyasztói érdekvédelemi jogalkotás nem a fogyasztóvédelmi törvény létrehozásával kezdődött. Előzménye volt a termékfelelősségről és a nemzeti szabványosításról szóló törvény, a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvény, a versenytörvény, a házaló kereskedésről szóló miniszteri rendelet, továbbá a fogyasztóvédelem hatékonyságának javításáról és a fogyasztóvédelmi szabályozás korszerűsítésének koncepciójáról szóló kormányhatározat. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő írás a határon túli fogyasztói érdekvédelmi ügyekkel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás fejlesztés – csarnokvilágítás
Tovább folytatva az európai metróhálózatok csarnokvilágítási megoldásairól szóló eszmefuttatást, elsőnek a kijevi csarnokvilágítás kerül bemutatásra, ahol középkori formavilágú, hajdan gyertyás, ma kompaktfénycsöves csillárok függnek a mennyezeten. Egy moszkvai metróállomás csarnokában pedig csészeformájú csillárokat szereltek fel. Szentpéterváron a nagyszüleink lakásából ismert kialakítású csillárok köszönnek vissza, az emlékekben élő kápráztató hatásukkal együtt. Közvilágítási jellegű kandeláberek használata a metróállomásokon végképp ritkaságszámba megy, a természetes világítás kihasználására viszont már bővebb a példatár. A 2020/1-2-es számunkban megjelenő írás újabb metrócsarnok világítási megoldásokat mutat be, szokás szerin sok-sok szép illusztrációval.