2018/6-7-es, júniusban megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megjelent a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat! (IV.)
A cikksorozat korábbi részeiben sorra vettük az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, valamint a rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat (VMBSZ) fogalmi meghatározásait és értelmező rendelkezéseit. Továbbá elkezdtük a VMBSZ előírásainak egy-egy témakör köré csoportosított ismertetését. A befejező, „A villamos műszaki biztonsági szabályzat előírásváltozásai” alcímű rész a VMBSZ utolsó két témakörének előírásait ismerteti. A június-júliusi számunkban megjelenő befejezés a villamos berendezések helyszíni összeszerelésére, javítására és karbantartására vonatkozó követelményeket, a villamos szerkezetek műszaki biztonsági követelményeit, a javítás utáni vizsgálta teendőit ismerteti.

▪ Murvai István: Ellenőrzési feladatok a villamos berendezések létesítésének befejezését követően
A tervezői, kivitelezői munka befejezése, a létesített villamos berendezés működése nem feltétlenül jelenti a biztonságos üzemeltetés műszaki feltételeinek a teljesítését. Amennyiben a beruházó a hatósági használatbavételi eljárás során a villamos berendezésnél létesítési és minősítési hiányosságokat tapasztal, jogosan jelentik ki, hogy nem veszi át a villamos műszaki biztonsági hiányosságokkal létesült villamos berendezést. A biztonságosan és üzembiztosan működő villamos berendezés létesítéséhez a beruházó villamos műszaki ellenőrének, a villamos kivitelezők műszaki vezetőinek, a villamos kivitelezők műszaki előkészítőinek, az elosztó berendezés gyártóinak, a darabvizsgálati minősítőknek és a felülvizsgálóknak a hiánytalan munkavégzése és együttműködése szükséges. Csak így létesíthető az üzemszerű, valamint az üzemszerűtől eltérő, rendeltetésszerű használatban bekövetkezhető meghibásodásnál is biztonságosan üzemelő villamos berendezés. A június-júliusi számunkban megjelenő írás a villamos tervezők önellenőrzési, valamint a tervellenőrök műszaki biztonsági, ill. a berendezés gyártójának a villamos berendezés létesítésének befejezését követő feladatait ismerteti.

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (IV.)
A 2-es metró eredeti villamos munkáinak fővállalkozója a VBKM Villamos Állomásszerelő Vállalata (VÁV) volt. A VÁV részt vett a villamos tervezésben, a kis- és nagyfeszültségű berendezések gyártásában, helyszíni szerelésben, a vizsgálatokban és az üzembe helyezésben. A villamos berendezések tekintetében a villamos energia felhasználása alapvetően két területen oszlik meg, az egyenáramú vontatás (825 V DC) és a kiszolgáló berendezések (3x400/230 V, 50 Hz, AC) segédüzem, motorok, világítás stb.) között. Ami a járműveket illeti, a vonal üzembe helyezésekor szovjet Metrovagonmas (korábban Mityiscsi Gépgyár) gyártmányú Ev típusú motorkocsikkal indult az üzem. Ezt az Alstom-ok érkezéséig a Szovjetunióból importált hasonló kivitelű további típusok követték. A lapunk június-júliusi számában megjelenő negyedik rész tehát a 2-es metró villamos berendezéseit és járműveit ismerteti meg az olvasókkal, kitérve az egyenáramú és a váltakozó áramú áramellátásra, a mostani és a korábbi metrószerelvényekre.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Gyógyászati helyek előírásai
A tervező és kivitelező szakemberekben számos kérdés merült fel az MSZ HD 60364-7-710:2012 „Kisfeszültségű villamos berendezések” 7-710. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Gyógyászati helyek szabvány értelmezése és alkalmazása során. Ezért a Magyar Szabványügyi Testület (továbbiakban MSZT) újra összehívta a 840-es Épületek Villamos Berendezései műszaki bizottságot, amely a hozzá eljuttatott értelmezési problémákra állásfoglalásokat fogalmazott meg. A június-júliusi számunkban megjelenő írás ezeket, a szabvány előírásaihoz fűzött kiegészítő észrevételeket ismerteti.