2018/4-es, áprilisban megjelent lapszámunkból

▪ Balogh János: Mezőgazdaságban… napjaink alkotásai
Egy farm villamos hálózatának kialakítása – az általánostól eltérő igénybevétel miatt – már a létesítés időszakában is gondot okozhatott a kivitelezőnek, és az elmúlt évek sem javítottak a helyzeten. A villamos hálózatról a létesítés során nem készült villamos terv, a megvalósítás pedig több éven át húzódott. A kiépítés során az elsődleges cél természetesen az alacsony megvalósítási költség volt. Az elosztóból elosztóba történő kábelezés kialakítása során nem volt fontos a PEN szétválasztás logikai rendjének követése. Vélelmezhetően a rendelkezésre álló kábel ismeretében döntötte el a szerelő kolléga, hogy az általa kivitelezett berendezéshez TN-S vagy TN-C rendszert választ. Az áprilisi számunkban megjelenő cikk egy mezőgazdasági létesítményben tapasztalt állapotokat mutatja be, elrettentő felvételekkel illusztrálva.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Vigyázat, PRCD nem RCD!
Egy olvasói levélből: „Egy PRCD védővezető vizsgálatánál a készülék kihúzott állapotában a védővezető folytonosságát nem tudtam megállapítani. Miután a gyártó több készülékét megvizsgáltam, arra a megállapításra jutottam, hogy ez csak gyártói szériahiba lehet. A PRCD kikapcsolt állapotában a „dugó” védővezető kontaktusa és a készülék megérinthető fémrészei között nem volt vezető összeköttetés. Bekapcsolt állapotban ugyanezt tapasztaltam. Nem volt a „dugó” és az összekötő kivezetése között semmilyen védővezető-folytonosság. Azaz a készülék bekapcsolásakor a fázis és a nullavezető között fázisfeszültség van, és nincs védővezető-folytonosság. Ezt a hibát észlelve, nem is értettem, miért van egyáltalán a védővezető csatlakoztatva? Amikor a gyártóhoz fordultam, azt a választ kaptam, hogy szabvány szerint készült! Kerestem a szabványokban, de nem találtam. Tudnának felvilágosítást adni?” A levélben feltett kérdésre az április számunkban megjelenő cikk ad részletes választ.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás-fejlesztés – mozgójárda-világítás
Mozgójárda létesítésére kizárólag nagyvárosokban kerül sor, ahol több metróvonal találkozásánál igyekeznek elkerülni az átszálló utastömegek felszíni közlekedését a sokszor szűk belvárosi utcákon. Párizsban például hét metróvonal között teremt kapcsolatot egy többszáz méteres mozgójárda. Természetesen mindenütt igyekeznek a mozgójárda folyosóját emelt szintű világítással ellátni. A világítás módját tekintve általában hosszirányú, folyamatos fénycsöves lámpatestsorokat terveznek be a világítás céljára. Előfordul azonban keresztirányú lámpatest-elhelyezés is. A hossz- és keresztirányú lámpatest-kiosztás egyidejű alkalmazása viszont végképp ritkaságszámba megy. A mozgójárda-világítási megoldásokra mutat be számos példát, gazdagon illusztrálva az áprilisi számunkban megjelenő írás. 

▪ Murvai István: A villamos tervezők és üzemeltetők feladatainak változásai a VBSZ-t is tartalmazó 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatályba lépésével
A műszaki biztonsági feladatok kiegészülnek a villamos műszaki fogalomváltozások követésével, a jogszabályok, a mértékadó energetikai, régi elnevezésben erősáramú szabványok megismerésével, elsajátításával és megfelelő alkalmazásukkal. A rutinból végzett villamos tervezői munka ugyanis a kivitelezés után sokszor tervmódosításokat igényel, ami az új létesítésű villamos berendezésen bontási munka elrendelését és ismételt létesítéssel történő átalakítást hozhat magával, annak összes következményével együtt. Különösen igaz ez most, a VBSZ-t is tartalmazó 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatályba lépésével. Az áprilisi számunkban megjelenő cikk ismerteti – többek között – a VBSZ szerinti fogalom-meghatározásokat, valamint a villamos tervezők előírt feladatait.

▪ Déri Tamás: Spanyolország fényei – Közvilágítás Barcelonában
Barcelonában előszeretettel használják a gömblámpatesteket, különlegesen kialakított, öntöttvas szerkezeteken, amelyek szinte műalkotásnak is beillenek. Ugyancsak meglepő megoldás a míves öntöttvas falikarokra szerelt, háromvilágú gömblámpatestek házfalakon való alkalmazása. A több sorban felszerelt lámpatest-együttesek nem csak világítási, hanem díszítési célokra is szolgálnak. Szintén barcelonai sajátosság a belvárosi sétálóutcák megvilágítására kialakított, opálburás gömblámpatestek megjelenése, amelyek egyedisége tartószerkezetükben rejlik. Barcelona további közvilágítási megoldásait mutatja be, sok-sok látványos felvétellel a lapunk áprilisi számában megjelenő írás.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megjelent a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat! (II.)
A cikksorozat első része sorra vette az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet fogalmi meghatározásait, valamint értelmező rendelkezéseit. A rendelet 1. melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot (VMBSZ). Az április számunkban „Az előírások változásai” alcímmel megjelenő folytatás a VMBSZ előírásait egy-egy témakör köré csoportosítva ismerteti. 

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása villamos termékeknél, berendezések telepítésénél (II.)
A keletkező tüzeket jelentős részben a villamos berendezések okozzák. Ezért a villamos berendezések létesítésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A cikksorozat „A tűzvédelem villamos vonatkozásai, az új OTSZ” alcímmel, a 2018/4-es számunkban megjelenő második része a vonatkozó jogi-műszaki szabályozást, a magyar jogszabályokat, azok villamos berendezések létesítésére vonatkozó előírásait ismerteti. Így a tűzvédelem alaptörvényét, az 1996. évi XXXI. törvényt, amely a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szól, a tűz elleni védekezés részletes szabályait tartalmazó OTSZ-t; ill. az új OTSZ-szel kapcsolatban kisebb mértékben módosított több korábbi rendeletet; továbbá a témakörhöz kapcsolódó új rendeleteket.