2018/10-es, októberben megjelenő lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: KNX-huzalozás villamos elosztószekrényben
Kapcsolóberendezésekre és elosztókra elsősorban az MSZ EN 61439-1 és -2 szabvány van érvényben. Egyik szabványban sem található a vezetékek, kábelek, szigetelt vezetékek „együttes” elhelyezésére semmilyen utalás. Korlátozások, előírások csak az elektromágneses összeférhetőség szempontjainak figyelembe vételére vannak (Működési követelmények, EMC-vizsgálatok: zavartűrés, zavarkibocsátás). Azonban az MSZ HD 60364 szabvány kisfeszültségű létesítésre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni. Az MSZ HD 60364-es sorozatban található a kábelek, vezetékek és szigetelt vezetékek együttes elhelyezésének következő két alapkövetelménye. A KNX-jelvezetékek villamos elosztószekrényekben való elhelyezésének szabályait egy olvasói kérdésre válaszolva ismerteti az októberi számunkban megjelenő írás.

▪ Balogh János: A felújított iskola… napjaink alkotásai
Egy iskolának van tulajdonosa, van fenntartója és van üzemeltetője. Ki ezt csináltat az épületen, ki azt… Egy biztos, a „bábák közt” elvész a gyerek! Van, akinek az épület hőszigetelése a fontos és van, akit a naperőmű lelkesít, az épületet naponta használók pedig méltatlankodnak. A munkákat általában minden szakág külön intézi, nem figyelve – és főleg nem értékelve – a másik munkáját. Az eredmény nehezen értékelhető pozitívan. Érdemes azonban szétnézni egy ilyen intézményben. Az iskolában szerzett tapasztalatokat osztja meg felvételekkel alátámasztva a 2018/10-es számunkban megjelenő cikk. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolható csatlakozás megszakítása terhelés alatt
Igaz, hogy a gyártók adott névleges áramra méretezik a dugaszolóaljzatsor gyártmányokat, de ezt sem a laikusok, sem a szolgáltatások alkalmazói nem veszik figyelembe. A kereskedelemben kapható – terhelés alatt kihúzhatóra és bedughatóra tervezett – dugaszolóaljzatok 16 A-ig a laikusok által is kezelhetők, de a kérdés az, hogy ez általánosítható-e az összes ilyen típusú, azaz dugaszolható csatlakozásra? A szabványok valamilyen védelmi célból fontos intézkedéseket fogalmaznak meg, és nem általános alkalmazható „főzőreceptként” szolgálnak, hanem pontosan előírják az alkalmazás körét is. Alapvetően a névleges, azaz a méretezési áram határozza meg, hogy melyik csatlakozóaljzat/csatlakozó dugó (továbbiakban az egységes értelmezés kedvéért mindkettőre együttesen a dugaszolható csatlakozás kifejezést használjuk) húzható ki, illetve dugható be terhelés alatt. Azonban azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy egyenáramú csatlakozásról vagy váltakozó áramú csatlakozásról van-e szó? Az októberi lapszámunkban megjelenő cikk az olvasói kérdésre válaszolva járja körül a témakört és néhány hasznos tanáccsal is szolgál.

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása a villamos termékeknél berendezések telepítésénél (VI.)
A cikksorozat októberi számunkban megjelenő, újabb része „A Villamos Biztonsági Szabályzat és a villamos berendezések létesítési szabványai” alcímet viseli. Ismerteti a 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet legfontosabb részeit, annak hatályát, értelmező rendelkezéseit, műszaki biztonsági követelményeit, zárórendelkezéseit, mellékleteit – köztük a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat legfontosabb rendelkezéseit. A 40/2017. (XII.4.) NGM-rendelet Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről 2017 decemberében jelent meg, és 2018. január 1-jén lépett hatályba. Emellett kitér a 10/2016. (IV. 5.) NGM-rendeletre, ill. még néhány a méréssel, ellenőrzéssel kapcsolatos rendeletre.

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (VI.)
A cikksorozat 3-as metróról szóló részei közül az októberi számunkban megjelenő az állomásokat, a forgalmi technológiai létesítményeket, valamint a járműtelepet mutatja be. Szól a mély fekvésű szakaszon alkalmazott, Budapesten kifejlesztett ötboltozatos állomástípusokról, a felszínhez közeli, nyitott eljárással épített, résfalas szerkezeti megoldású állomásokról, a közvetlenül a felszín alatt elhelyezkedő Árpád hídi állomásról, valamint az egyetlen felszíni állomásról, a Kőbánya-Kispest végállomásról. Ismerteti az utasszállítást kiszolgáló technológiai rendszer szak-, illetve részterületeit – vasúti pálya, jármű (üzemeltetés és fenntartás), energia ellátás, vasúti biztosító berendezések és távközlés, mozgólépcső, szellőztetés, klimatizálás, vízellátás, vízelvezetés. S végül bemutatja a vonal déli végén, a Kőbánya-Kispest végállomás mellett található Kőér utcai Járműtelepet. Emellett egy kis kitérőként megemlíti a szintén a metróépítés idején zajló Árpád híd átépítést.

▪ Déri Tamás: Spanyolország fényei – A Coruña közvilágítása
A Coruña negyedmilliónyi lakosával Galícia második, Spanyolország 17. legnépesebb városa. A város legjelesebb látnivalója maga is kapcsolatos a világítástechnikával, itt található ugyanis az UNESCO világörökség részévé vált Hercules világítótorony, amelyet a rómaiak építettek, és amely – a világon egyedülállóan – a II. századtól kezdve folyamatosan üzemel. Ez az építmény jelenik meg a város címerében és zászlaján. A világítótornyot nagykiterjedésű park veszi körül. A városnak egy forgalmas kikötője van. Jellegzetesek a galériáknak nevezett, beüvegezett balkonok is. A spanyol város közvilágításának érdekességeit, különlegesség megoldásait mutatja be az októberi lapszámunkban megjelenő írás.