2017/5-ös, májusi lapszámunkból

▪ Kovács Gábor: Központi akkumulátoros tartalékvilágítási megoldások

 A márciusi lapszámban bemutattuk, hogy mikor és milyen módon kell tartalékvilágítást létrehozni és ezekre milyen megoldások léteznek.
Az alkalmazott tartalékvilágítási megoldások a megtáplálás módja szerint lehetnek:
– egyedi akkumulátoros megoldások (felügyelettel vagy anélkül),
– központi akkumulátoros megoldások (hurokfelügyelettel vagy egyedi címzéssel).
Általánosságban elmondható, hogy rövidtávon az egyedi akkumulátoros megoldás gazdaságosabb és olcsóbb. Egy bizonyos darabszám (~300 db) fölött azonban érdemes megvizsgálni a központi akkumulátoros rendszer kiépítésének lehetőségét.
Karbantartás tekintetében a központi akkumulátoros rendszer lényegesen kedvezőbb, de a tervezés és kivitelezés során olyan tényezőkkel is számolni kell, amelyek az egyedi akkumulátoros megoldásoknál nem merülnek fel. Erről olvashatnak bővebben következő lapszámunkban.

 ▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzat áram-védőkapcsoló (ÁVK) nélkül
Az ÁVK nélkül szerelt dugaszolóaljzatot milyen jellel kell ellátni? Milyen szimbólumot kell alkalmazni, és milyen nyelven, milyen feliratot kell rajta elhelyezni? A létesített áramkör egy kereskedelmi épületben van (ipari környezetben), és kifejezetten egy meghatározott gép ellátására szolgál. Továbbá mi a helyzet a gépeknél? Konkrétan a karbantartásra, vagy szervizelésre, ill. egyéb melléktevékenységre szolgáló dugaszolóaljzatok esetében? Hogyan kell ezeket megjelölni? Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány így fogalmaz a 411.3.3 pontban: „egy sajátos, különleges fogyasztókészülék csatlakoztatására szánt csatlakozóaljzat esetében”. A szabvány így motorokra nem vonatkozik? Amennyiben a megrendelő, a tulajdonos egyes áramkörökben nem akar áram-védőkapcsolót – pl. mélyhűtő táplálása –, létesíthető-e ez a dugaszolóaljzat áramkör ÁVK nélkül? Ezekre a kérdésekre ad választ a májusi számunkban megjelenő cikk.

▪ Dr. Csanádi Károly: Szabadságok, pihenőidő, munkaszüneti napok és hosszú hétvégék 2017-ben
A munkáltatók a szabadságolások időszakában is a munkavégzés folyamatosságát és a gazdasági vállalkozások működőképességét tartják szem előtt, míg a munkavállalók legalább az év egy részét szeretnék pihenéssel, kikapcsolódással, nyaralással esetleg – nem is ritkán – további munkavégzéssel tölteni. E látszólagos ellentmondásnak a legtöbb munkáltatónál lehet elfogadható megoldása. A szabadsággal és a pihenőidővel kapcsolatos ismeretekre az év során bármikor szükség lehet. Ehhez kíván segítséget nyújtani a szabadságra és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések ismertetésével a lapunk májusi számában megjelenő írás.

▪ Az emberközpontú világításról
Régóta ismert tény, hogy a fény teszi lehetővé a látást, biztonságot nyújt és segíti a tájékozódást. A fény azonban nem korlátozódik csupán a látás lehetővé tételére, ennél sokkal többre is képes. A tudósok kimutatták, hogy a látással nem összefüggő, hatékony hatást is kifejt az emberekre. Megvan a lehetősége arra, hogy javítsa a kognitív teljesítményt, energiával töltsön fel, növelje az éberséget vagy könnyítse a relaxációt. Javítani képes az emberek hangulatát és stabilizálni tudja az alvás-ébrenléti ciklust. A LightingEurope tudatában van annak, hogy a világítástervezők már sok alkalmazás során megvalósították a kielégítő emberközpontú világítást, mielőtt ez a kifejezés megszületett és értelmezését állásfoglalásában kifejtette volna. Mint azonban sok más dolog esetén, az emberközpontú világításnál is előfordul néha, hogy helytelenül használják. A májusi lapszámunkban megjelenő cikk a nemzetközi szervezet ajánlásának legfontosabb részleteit ismerteti.

▪ Murvai István: Erősáramú villamos berendezések létesítése, tervezése, ellenőrzési feladatai
A villamos tervezőknek naprakészen kell ismerniük a villamos rendszerelemeket, a hatályos szabványokat és jogszabályokat. Villamos műszaki biztonsági szempontból is komplett villamos kivitelezési tervdokumentációt kell készíteniük. Mindezt olyan tartalommal és kidolgozottsággal, hogy a villamos kivitelezők megértsék, és a tervutasításokat betartsák. Az esetleges műszaki ellentmondások megszüntetésével hiánytalanul kell teljesíteni az élet-, az egészség- és a műszaki biztonsági vagyonvédelem követelményeit. Még a legkisebb villamos műszaki feladatokat – pl. átalakítások, bővítések – sem szabad kivitelezési terv nélkül elvégezni, mert a helyszíni rögtönzések súlyos műszaki hibákhoz, akár életveszélyes helyzetekhez vezethetnek. A kivitelezési tervdokumentáció meglétének és ellenőrzésének fontosságára irányítja rá a figyelmet a májusi számunkban megjelenő írás.

▪ Kosák Gábor: Az MSZ EN 13201 Útvilágítás szabványsorozat új kiadása és magyar nyelvű bevezetése (II.)
Az EN-sorozatot a CEN/TC 169 műszaki bizottság dolgozta ki és gondozza. A szabványsorozat eredetileg egy CEN/TR műszaki jelentésből és három EN szabványból állt. Ez a 4 rész az új kiadásban kiegészült egy vadonatúj 5. résszel. Jelenleg a szabvány magyar nyelvű változata készül, részben a Világítástechnikai Társaság (VTT) támogatásával és a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) saját költségén. A kétrészes cikksorozat második, 2017/5-ös számunkban megjelenő része a szabványsorozat többi részével – 3., 4. és az új 5. – foglalkozik.

▪ Déri Tamás: Finnország fényei – Turku közvilágítása
Finnország történelmében kiemelkedő szerepet játszott, mivel ez volt az ország első városa, és 1840-ig legnépesebb települése is. Ennek megfelelően a történelmi városközpont közvilágítása is ódon hangulatot áraszt. A városban a korszerű közvilágítás hagyományos világítótestei is megtalálhatók, és a gömb lámpatestek is elmaradhatatlan kellékek. A belváros esti hangulatát persze a nosztalgia-lámpatestek határozzák meg, ezen belül is a falikaros megoldások. Finnország legrégebbi, ötödik legnagyobb városának díszvilágítását mutatja be – szokás szerint – gazdagon illusztrálva a májusi számunkban megjelenő cikk.

▪ Arató Csaba: A villamos járművek biztonsága (II.)
A villamos járművek elterjedése új kihívások elé állítják a járművekkel foglalkozó szakembereket, és a járművek használóit. Mi jelenthet veszélyt ezeknél a járműveknél? Elsősorban az autóknál eddig megszokott DC 12/24 V-nál lényegesen nagyobb feszültségű és teljesítményű egyenfeszültség megjelenése, és a nagyméretű, nagy teljesítményű akkumulátorok alkalmazása. Ezen tények ismerete, ill. ezeknek tudatában lenni nagyon fontos, különösen rendkívüli esetekben, pl. egy baleset bekövetkeztekor. Egy töltőállomás egyenfeszültségű töltési adatai például DC 50…500 V, 0…120 A, ami 50...60 kW teljesítményt jelenthet! A nagy teljesítményű egyenáramú rendszerek alkalmazása teljesen szokatlan a gépjárműiparban. Eddig csak 12/24 V DC-t alkalmaztak, és ezt nem szigetelték el, az egyik pólus a gépjármű fémtestére csatlakozik. A nagy teljesítményű erőátviteli rendszer természetesen csak szigetelt lehet, annál is inkább, mert a hagyományos 12/24 V DC rendszert továbbra is alkalmazzák a villamos járműveknél, pl. világítási vagy vezérlési, jelzési célokra. A cikksorozat májusi számunkban megjelenő második része a villamos járművek biztonságos üzemeltetéséhez, karbantartásához, szervizeléséhez és a vészhelyzetek elhárításához szükséges ismereteket veszi sorra.