2017/4-es lapszámunkból

▪ Hol tart a facility management Magyarországon? – Új képzési lehetőség a szakma képviselői számára
Célegyenesbe érkezett egy hároméves, Erasmus+ forrásból finanszírozott egyedülálló fejlesztés. Az e-learning formában végezhető Facility Management Academy öt nyelven lesz elérhető. A pályázat 2014 szeptemberében indult, ahol a WIFI nemzetközi képző központ több tagja, nevezetesen bolgár, szerb, osztrák és magyar kollégák fogtak össze annak érdekében, hogy egy olyan innovatív, többnyelvű online felületet fejlesszenek ki, amely lehetővé teszi a létesítménygazdálkodási és ingatlanüzemeltetési távoktatást, vagyis magát a WIFI Facility Management Akadémiát. A facility management fontosságára, jelentőségére és most induló új képzési formájára hívja fel a figyelmet az áprilisi számunkban megjelenő cikk. 

▪ Arató Csaba: A villamos járművek biztonsága (I.)
Korunkban az emberiségnek számtalan kihívással kell szembenéznie. Ezek közül talán a két legnagyobb probléma a folytonosan növekvő energiaigények kielégítése és a környezetvédelem kérdése. Amennyiben ezekre nem találunk jó megoldásokat, az az emberiség létét is veszélyeztetheti. A közlekedés olyan ága a gazdaságnak, amely mindkét témakörben érintett. Az utóbbi években/évtizedekben nagyon intenzív kutatásokat és fejlesztéseket folytattak a gépjárműgyártók, annak érdekében, hogy szakterületükön is megtalálják az optimális megoldást ezekben a témákban. Ennek figyelembevételével került előtérbe a villamos járművek fejlesztése és gyártása, ami mindkét kérdésre kedvező választ ígér. A három részes cikksorozat – amelynek első része áprilisi számunkban jelenik meg – az elektromos autók biztonsági kérdéseit járja körül.

▪ Balogh János: Rémisztő újdonság… napjaink alkotásai
A napokban egy telephelyen jártam, amelynek építése még folyamatban van, alakulnak az elképzelések. Nem történik ez másként a villamos berendezések területén sem. Akad ez is, akad az is, minden, ami bontott. A tulajdonos az élet sodrásában alakíttatja ki a telephely villamos hálózatát, leginkább az ötletszerűségtől vezérelve. Nincsenek könnyű helyzetben a kivitelezést végző kollégák sem. Anyagból sok van, de mind bontott. Ebből kell megoldani a hálózat és az elosztó berendezés kivitelezését. Mint az az április számunkban megjelenő íráshoz kapcsolódó felvételeken is látható, nem mindenre jut energia.

▪ Murvai István: Háztartási méretű napelemes kiserőművek létesítési feladatai
A háztartási méretű napelemes kiserőművek döntő többségben a meglévő fogyasztói villamos berendezés bővítésével létesülnek, a bővítés villamosenergia-termelés céljából történik. A döntés előtt szükséges megismerni a vonatkozó jogszabályokat, mindenek előtt a villamos energiáról szóló, többször módosított 2007.évi LXXXVI. villamos energia törvényt. Ennek alkalmazása kiterjed a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására. Az április lapszámunkban megjelenő cikk a villamos tervezési, létesítési, üzemeltetési és biztonságos üzemviteli, gazdasági sajátosságokat elemzi, a villamos balesetek megelőzése céljából.

▪ Garai Tamás: Felülvizsgálatok a tűzvédelmi műszaki irányelv alapján – Villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata
A TvMI a jogszabályi előírások értelmezéséhez, és a felülvizsgálat dokumentálásához nyújt segítséget. A villámvédelmi felülvizsgálatok rendje, műszaki tartalma szempontjából az építmények három csoportba sorolhatók:
a) azon építmények, amelyek esetében a jogszabály, a szabvány vagy a TvMI értelmében nincs kötelezettség a villámvédelem létesítésére,
b) nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények,
c) norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények.
Az áprilisi számunkban megjelenő írás a villámvédelmi berendezések felülvizsgálatára vonatkozóan veszi sorra, hogy milyen változásokat hozott a témában megjelent „Felülvizsgálat és karbantartás” című tűzvédelmi műszaki irányelv.

▪ Kosák Gábor: Az MSZ EN 13201 Útvilágítás szabványsorozat új kiadása és magyar nyelvű bevezetése (I.)
Az EN-sorozatot a CEN/TC 169 műszaki bizottság dolgozta ki és gondozza. A szabványsorozat eredetileg egy CEN/TR műszaki jelentésből és három EN szabványból állt. Ez a 4 rész az új kiadásban kiegészült egy vadonatúj 5. résszel. Jelenleg a szabvány magyar nyelvű változata készül, részben a Világítástechnikai Társaság (VTT) támogatásával és a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) saját költségén. A kétrészes cikksorozat első, 2017/4-es számunkban megjelenő része az előzményekkel, az 1. és a 2. résszel foglalkozik.

▪ Dr. Csanádi Károly: Vállalkozási szerződés építési-szerelési munkákra – Vállalkozási szerződésből eredő jogviták, jogkövetkezmények
A Ptk. szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés alapján a szerelési szolgáltatás teljesítésére a vállalkozó kivitelező köteles, a szolgáltatás követelésére az építtető, illetőleg a megrendelő jogosult. A lapunk előző, 2017/3. számában megjelent elektromos kivitelezési munkákra is vonatkozó vállalkozási és kivitelezési szerződések Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban röviden: Ptk.) szereplő rendelkezéseinek ismertetését folytatva az április számunkban megjelenő írás a jogviták megelőzését és a jogkövetkezmények lehető legkisebb hátrányos hatását kívánja elősegíteni.