2017/10-es, októberben megjelent lapszámunkból

▪ Balogh János Miklós: Budapesten jártam… napjaink alkotásai
Egy XIII. kerületi társasház kapuján bejutva, ismerős kép fogadja a látogatót. Az ajtó mellett egy régi korokat idéző elosztószekrény található. A közel félévszázados berendezés nem volt hivalkodó, ám biztosra vehető, hogy minden szakmabeli ember tekintetét magához vonzza. A társasházban valószínűleg nem laknak erősáramú szakemberek. Talán a veszélyt sem érzik. Azonban mivel a nyitott ajtó mögött méretlen áramú berendezések tömege található, felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az üzemeltetővel? Vajon kinek kellene gondját viselnie egy ilyen elosztónak? A kérdés természetesen költői, nem nehéz megtippelni az üzemeltetőt. Az elrettentő példákat bemutató cikksorozat októberi számunkban megjelenő része ezúttal két budapesti társasházban látott „szörnyűségekről” számol be.

▪ Murvai István: A napelemes kiserőművek tervezési, létesítési és üzemeltetési feladatainak sajátosságai
A napelemes kiserőművek biztonságos használatának céljából ismerni kell a veszélyforrásokat. Fontos, hogy a napelemes erőmű létesítésével a villamosenergia-felhasználó (régi szakkifejezéssel fogyasztó) villamosenergia-termelővé is válik. Megújuló energiát hasznosító erőművét általában saját felhasználói villamos energia igényének ellátása, valamint az általa el nem használt villamos energia közcélú hálózatba történő betáplálása céljából létesíti. A háztartási méretű napelemes kiserőmű villamos teljesítménye, mint ismert, nem haladhatja meg az 50 kVA látszólagos teljesítményt. Jobban megvizsgálva ezt az állítást, ez csak részben igaz. Ugyanis a törvények szövege sem állandó, a jelenleg hatályos 2007. évi LXXXVI. törvény 3.§ 24. pontja alapján az a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, amelynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton sem haladja meg az 50 kVA teljesítményt, háztartási méretű kiserőműnek minősül. A létesítés követelményeiben való műszaki eligazodást segíti az októberi számunkban megjelenő, ismertetve a tervezési, létesítési és üzemeltetési sajátosságokat.

▪ Univerzális modulcsalád épületautomatizáláshoz
A Kameleon Light egy univerzális épületautomatizálási modulcsalád, amely 16 előre definiált üzemmóddal és több intelligens funkcióval rendelkezik. A készülék telepítése alapvető villanyszerelői ismeretekkel és egy lapos csavarhúzóval elvégezhető, programozás nélkül. A hardver ugyanis tartalmazza az összes működtető szoftvert – mindezzel pénzt és időt megtakarítva. Egy, az előlap alatt található forgókapcsolóval választható ki a kívánt funkció, amely lehet például: világításvezérlés, RGB fényáramszabályozás, redőnymozgatás, kapuvezérlés, reklámvilágítás, térfűtés stb. Egy Kameleon Light modul képes önállóan is működni, vagy pl. világítási és redőnymozgatási célú felhasználásnál csoportos működtetést végrehajtani. Például csoportos fel- és lekapcsolás (ill. redőnymozgatás), továbbá képes CAN rendszerbuszra felfűzve több modullal együttesen kiterjesztett rendszercsoportos működésre. A Finder cég Kameleon univerzális épületautomatizálási rendszeréről további részletek októberi számunkban olvashatók.

▪ Kovács Ádám: „Csináld magad” kamerarendszerek
Amikor okostelefonunkat használjuk, akár munka, szórakozás vagy közösségi életünk kapcsán, már használói vagyunk egy rendszernek, amit bizonyos szinten meg kell ugyan tanulni, hogy hatékonyan lehessen használni. Azonban mégsem nekünk kell a programot megírni hozzá, és a telefon alkatrészeit sem nekünk kell összevadászni ahhoz, hogy működjön. A lényeg a felhasználók teljes mértékű kiszolgálása, azaz a terhek levétele a vállukról. A Swann cégnél is valami hasonló indíttatásból döntöttek a csináld magad csomagok mellett. Miért is kellene a telepítőnek saját magának összeválogatnia a rendszer elemeit egy teljesen általános felhasználás esetén. A megvásárolt kamerához úgyis szükség lesz tápegységre, merevlemezre, kábelekre stb. Miért kellene a telepítőnek azzal bajlódnia, hogy a kamerához milyen tápegységet válasszon, mekkora és milyen típusú merevlemezt tegyen a rögzítőbe, és így tovább. Éppen emiatt van létjogosultsága a DIY rendszereknek, amelyekről szól az októberi számunkban megjelenő írás. 

▪ Kosák Gábor: Tények és tévhitek a szabványosításról, a Magyar Szabványügyi Testületről (III.)
A szabványok tájékoztatnak az éppen aktuális, valamint a legjobb gyakorlat szerinti módszerekről, előírásokról és az adott követelmények meghatározásával mintát adnak a tevékenységek egységes és következetes egybefűzésére. Biztosítják a termékek és szolgáltatások minőségét, cserélhetőséget, a kompatibilitást és az ismételhetőséget. Versenyképessé tehetnek egy vállalkozást, mivel az új és átdolgozott szabványok nemcsak a korszerű szakmai tudást foglalják magukban, hanem a bevett eljárásokat is. Ennek köszönhetően a piaci követelményeken túl a vevői igényeket is közvetítik. A cikksorozat befejező része lapunk 2017/10-es számában jelenik meg, és ebben a szabványok, a szabványosítás hasznáról, a magyar szabványosítás jövőjéről esik szó.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Üzemi földelővezető jelölése és csatlakoztatása
Egy olvasó felvetése szerint az üzemi földelővezetőt a kapcsolószekrénybe szerelt készülékekhez, valamint a szerelőlaphoz – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – kábelsaruval és csavarral rögzítették. A szerelési folyamat optimalizálása megkövetelte, hogy sorkapcsokat alkalmazzanak. Ennek a sorkapocsnak más színűnek kell-e lennie, vagy lehet zöld/sárga? Szakmai kiviteli szempontból nyilvánvalóan közömbös, hogy ez a kapocs zöld/sárga vagy más színű. A vezeték egyike – nyilván egyik végén – majd olyan sínhez kapcsolódik, amelyik zöld/sárga. A lapunk októberi számában megjelenő cikk a kérdés kapcsán járja körül a témakört.

▪ Murvai István: Ismét tervezési és kivitelezési hiányosságokról, és azok következményeiről
A villamos berendezés létesítése során a műszaki biztonsági követelmények teljesítésében az első ellenőrzést végző, szakvizsgával feljogosított szakemberek tevékenysége meghatározó. A villamos berendezés biztonságos használatát a hatályos szabványelőírások ismerete, alkalmazása, vagy az egyenértékű műszaki biztonságot eredményező műszaki megoldások alkalmazása biztosítja. Az egyenértékű villamos műszaki biztonság viszont nem vizsgálható a hatályos szabványelőírás ismeretének hiányában. A szabványelőírások betartása önkéntes, nem kötelező jellegű, kivéve, ha jogszabály rendeli el azt! Általános tervezési irányelvként megállapítható, hogy a létesítmények villamos berendezését a villamos kivitelezők részére szöveges és rajzos tervekben megadott, egyértelmű előírásokkal kell megtervezni. Csak így biztosítható az, hogy az üzemszerű használat során bekövetkező meghibásodások sem okozhassanak veszélyhelyzetet. A lapunk 2017/10-es számában megjelenő cikk ismét felhívja a figyelmet a legygakoribb tervezési és kivitelezési hiányosságokra, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek.