2016/8-9-es, augusztus-szeptemberi lapszámunkból

▪ Arató András: A ledek csapdái

Az újfajta, ledes világító eszközökkel kapcsolatban, a gyakorlatban sokan szereztek rossz tapasztalatokat. Gyakran előfordul, hogy a drága pénzen megvalósított ledes világítás nem igazolja a hozzá fűzött reményeket. A 2016/8-9-es számunkban megjelenő írás azokra a legfontosabb szempontokra mutat rá, amelyek figyelmen kívül hagyása ahhoz vezethet, hogy a felújított világítás a korábbinál rosszabb lesz. Ismerteti, hogy miért mások a ledek, kitér a fényerősség, a fényszín, az élettartam és az energiatakarékosság csapdáira.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Gyakorlati szakmai kérdések és válaszok

Egy társasházi lakás lakószobájában új dugaszolóaljzatot kell felszerelni. Ennek megtáplálására egy tőle 3 méter távolságra levő, régi, egyfázisú, védőérintkező nélküli, süllyesztett dugaszolóaljzat áll rendelkezésre. A dugaszolóaljzatba kéteres, szürke és fekete színű NYM vezeték van bekötve. A kapható új dugaszolóaljzatok mind védőérintkezősek, három vezetékkel kell bekötni őket. Megfelelő-e, ha a meglévő dugaszolóaljzatot áram-védőkapcsolóval egybeépített dugaszolóaljzatra cserélik, és a meghosszabbításban háromeres vezetéket alkalmaznak? Elfogadható-e az ilyen szerelés, vagy ki kell cserélni az egész vezetéket háromeres vezetékre? Ha igen, meddig? A szinti elosztóig, vagy a főelosztóig? Ezekre a kérdésekre ad választ a cikksorozat augusztus-szeptemberi számunkban megjelenő része.

▪ Dr. Csanádi Károly: A kéményseprő-ipari tevékenységről mindenkinek

Felmerülhet a kérdés, hogy egy épületvillamossággal foglalkozó szakfolyóiratban mit keres egy, a 2016. július 1. napján hatályba lépett kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvényt ismertető írás. Nos, ennek oka az, hogy a 2016/8-9-es számunkban megjelenő cikk ajánlott olvasmány a vállalkozások számára, amelyek a tevékenységük gyakorlásához ingatlant használnak vagy annak tulajdonosai, valamint természetes személyek számára is tartalmaz információt.

▪ Garai Tamás: Tűzgátló tömítések alkalmazása a gyakorlatban

Annak érdekében, hogy az épületek biztonsága megfeleljen a mai kor követelményeinek, az épületek létesítésével kapcsolatos előírások alapvetően változtak meg az OTSZ hatálybalépésével együtt. Bár az épületek tűzvédelmi tervezésének alapelvei nem változtak, továbbra is legfontosabb szempont, hogy az épületek tűz esetén meghatározott ideig ne dőljenek össze, ne terjedhessen át tűz a szomszédos épületekre, tűzszakaszokra, és mindezek mellett talán a legmeghatározóbb, hogy tűz esetén biztonságosan elhagyhatóak legyenek. A bekövetkezett tűzesetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vezetékek melletti rések nagymértékben befolyásolják a keletkezett tűz károsító hatását. A tűzgátló lezárásokkal, tömítésekkel foglalkozik az augusztus-szeptemberi lapszámunkban megjelenő cikk.

Május 8-a szomorú nap volt Németországban a hagyományos villamosenergia-termelés résztvevői számára. Hétvégén – az ipari termelés hiányában – amúgy is alacsonyabb a fogyasztás, és ezen a napon a szélerőművek és a naperőművek ontották a villamos energiát! 11 órakor az összes német villamosenergia-fogyasztó teljesítményigénye 57,8 GW volt. Mindezt 26,11 GW naperőmű, 20,8 GW szélerőmű, 5,14 GW biomassza erőmű, 2,75 GW vízerőmű (összesen 54,83 GW a megújuló energiából) látta el, azaz a termelés majd 95%-a megújuló energiából származott. A 2016/8-9-es lapszámunkban megjelenő írás ennek szakmai és gazdasági hatásait elemzi.