hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

Megjelent és érvénybe lépett az MSZ 18014 Alapozásföldelők szabvány

2019-12-10

A korábbi épületvillamos hálózatoknál a földelésnek kizárólag az érintésvédelemben, az áramütés elleni védelemben volt szerepe. A gyorsan terjedő gyengeáramú rendszerek az az áramütés elleni védelmen túl biztonságos üzemeltetést is megkívánnak, amelynek egyik feltétele a jó földelés.

A jó földelés készítése a villamos szakmában mindig problémát jelentett. Az ipari létesítményeknél, az erőátviteli rendszerek transzformátorállomásainál a tervezők és a kivitelezők komoly erőfeszítéseket tettek a kellő földelési ellenállás elérésére. Több helyen alkalmaztak egy bentonit nevű ásványt, ill. más adalékanyagot, amely a talajnedvességet megtartja, ezzel javítva a talaj vezetőképességét. Régóta ismert, hogy a nedves talajban lévő vasbetonszerkezetek jó villamos vezetőképességgel rendelkeznek, továbbá a cement megvédi az acélt a korróziótól. Adott tehát, hogy az épületek vasbeton alapozásánál az acélszerkezetet felhasználják épület földelő céljára. Az épületek alapjainál a bentonit nem alkalmazható!
A korábbi épületvillamos hálózatoknál a földelésnek kizárólag érintésvédelmi, áramütés elleni védelemben volt szerepe. A gyorsan terjedő gyengeáramú rendszerek az áramütés elleni védelmen túl biztonságos üzemeltetést is megkívánnak, amelynek egyik feltétele a jó földelés.
Az épületen belüli túlfeszültség-védelem kialakításához nélkülözhetetlen a jó földelő rendszer.
Szakmai körökben követelményként jelent meg egy új szabvány iránti igény, amely tartalmazza a jó földelő hatásos és gazdaságos kialakítását. Ebben az évben sikerült a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata, valamint villám- és túlfeszültség-védelemben járatos cégek támogatásával (OBO Bettermann és Dehn SE) rendkívüli gyorsasággal elkészíteni és megjelentetni az MSZ 18014:2019 Alapozásföldelők. Tervezés, kivitelezés, és dokumentáció című szabványt. A szabvány 2019. december 1-én érvénybe lépett!
A szabvány szerint létesített alapozásföldelő alkalmas az érintésvédelmi követelmények feltételeinek biztosítására, földzárlati áramok veszély nélküli levezetésére, az egyenpotenciálú összeköttetés kialakítására, villámvédelmi és túlfeszültségvédelmi berendezések bekötésére.
A szabvány példaábrákat tartalmaz az alapozásföldelő kialakítására, a csatlakozó alkatelem elhelyezésére, a dilatációs hézagok áthidalására, a kivezetés módjára, a csatlakozózászló elhelyezésére. Tájékoztatásul tartalmazza a létesítés dokumentálásának űrlapját.
A szabvány felhívja a figyelmet a többi vonatkozó szabvány együttes alkalmazásának szükségességére – pl. MSZ 447; MSZ EN 62305; MSZ HD 60364-4-41; MSZ HD 60364-4-444; MSZ HD 60364-5-54 –, ide értve a betonokra vonatkozó, és hegesztésre vonatkozó szabványokat is.
A szabvány nem tér ki az 1979-ben az ÉVM-ÉTK által kiadott, de már nem használatos ME 04-124 Betonalapföldelő című műszaki előírásra, amely elődje volt a most megjelent szabványnak. Szakmánk büszke lehet, hogy már évtizedekkel korábban felismertük az épületalap földelés létesítésének ezt a módját.
A szabvány gyors érvénybe léptetése lehetőséget teremt az építőipar többi érintettjének tájékoztatására, már az épület alapozása során.

                                                                                  Rajnoha László
                                                                                  MMK szabványreferens

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea