hirdetés
hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2019/8-9-es, szeptemberben megjelent lapszámunkból

2019-08-22

▪ Arató Csaba: Változik az OTSZ! (I.)
lapunkbol_u_1_250A 2014 évi 54/2014. (XII. 5.) BM (OTSZ 5.0) rendelet módosítása, a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet a kihirdetését követő 180. napon, azaz 2020. január 22-én lép hatályba. Időközben várható a TvMI-k módosítása is, mivel összhangba kell hozni azokat a módosított OTSZ-szel (jelenleg vannak átfedések). A TvMI-k készítése és módosítása folyamatban van. Több irányelv fog most módosulni, köztük a villamos TvMI elvileg, valamint a robbanás elleni védelem TvMI, amelyek jelenleg a véleményezési szakaszban vannak. 2020. január 22. után a módosító rendelet hatályát veszti, a továbbiakban az új, egybeszerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 54/2014.(XII.5.) BM számmal (OTSZ 5.1). Ez elérhető lesz a Nemzeti Jogszabálytárban (www.njt.hu). Jelenleg a módosításokkal egybeszerkesztett szöveg érhető el, és le is tölthető (www.ujotsz.hu/hirek/dokumentumok-2/). Mivel a módosító rendelet jelentős mértékben és sok helyen megváltoztatja a jelenleg hatályos OTSZ 5.0 szabályzatot, így a lapunk 2019/8-9-es számában induló cikksorozattal segítjük Olvasóinkat a változások közötti eligazodásban. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Villamos kerékpár (E-Bike) töltőállomás a munkatársak részére
lapunkbol_1_250_28Az elektromos kerékpár tekinthető-e villamos járműnek? A villamos autók MSZ HD 60364-7-722 szabványban nem találtam utalást az E-Bike-okra. 200 főt foglalkoztató vállalatunk – környezetvédelmi szempontból – szorgalmazza a villamos energia használatát a fosszilis energiahordozók helyett, és engedélyezi, illetve biztosítani szeretné a kerékpár akkumulátorok feltöltését. Milyen előfeltételei vannak a töltők hálózatra csatlakoztatásának? Üzemeltethető-e egyszerre több töltőberendezés ugyanazon az áramkörön? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a 2019/8-9-es számunkban megjelenő írás.

▪ Garai Tamás: „Így szoktuk” – csatlakozások és sorkapcsok bekötése
lapunkbol_2_250_27Az elektromos tüzek leggyakrabban nem zárlatból és túlterhelésből adódnak – ezek ellen megfelelő védelmet jelentenek a túláramvédelem és zárlatvédelem eszközei –, hanem jellemzően a nem megfelelő érintkezések miatt történnek, ahol az érintkező részek szikrázhatnak, melegedhetnek. A szikrázás miatt keletkező korom még jobban megnöveli az átmeneti ellenállást, majd egyre nagyobb ívek keletkeznek, amelyektől a csatlakozás tovább melegszik, majd meggyullad. Az augusztus–szeptemberi lapszámunkban megjelenő írás célja, nem az, hogy megkeresse az összes olyan szabványt, ami a kérdéses témára vonatkozik, és próbálja bebizonyítani, hogy a megoldás miért jó, vagy miért nem jó, hanem annak átgondolása, hogy mi az a megoldás, ami még elfogadható és kellő biztonságot jelent arra nézve, hogy nem fog a használat során tüzet okozni.

▪ A multifunkciós csavarozó szerszámok valóban leválthatják a csavarhúzókat?
lapunkbol_u_2_250Az elektrotechnika területén tevékenykedők, a villanyszerelők különösen igényes szerszámfelhasználói csoportot alkotnak. A szerszámok tartósságára vonatkozó követelményeken túlmenően fontos szempont a megfelelő szigetelés is. A munkabiztonsági szabályoknak, valamint a „józanésznek megfelelően” a feszültség alatt álló készülékeken, valamint a közvetlen közelükben végzett munkálatok során 1000 V AC védőszigetelésű szerszámokat kell használni. Nagyon jó példa erre a felhasználók által nagyra értékelt Wiha LiftUp VDE bittartós multifunkciós csavarozó. A nemzetközi IEC 60900:2012 szabvány nagyon konkrétan és szigorúan határozza meg a VDE tanúsítvánnyal rendelkező szerszámokon elvégzendő teszteket. A végső fázisban minden olyan szerszámot, amely 1000 V-ig terjedő feszültség alatt való munkavégzésre szolgál, a gyártósort elhagyásakor 10 000 V „terhelés” alatt ellenőriznek. Ez vonatkozik a több részből álló szerszámokra is. Nemcsak a komplett szerszámnak kell megfelelnie a szabvány minden követelményének, hanem összes alkotóelemének is. Az ilyen megoldások tervezése és megvalósítása terén a Wiha úttörő szerepet tölt be, LiftUp VDE bittartós multifunkciós csavarozójáról a szeptemberben megjelenő számunkban olvashatók további részletek. 

▪ Dr. Csanádi Károly: Bíróságon kívüli alternatív vitarendezés
lapunkbol_3_252A vállalkozások vezetői, tagjai és munkavállalói számára közismert, hogy jogvitákat – megegyezés hiányában – bírósági eljárásban lehet rendezni. A bírósági eljárás szereplői, alanyai a felek, azaz a felperes, aki valamely követelését bírói úton kívánja érvényesíteni az alperessel szemben, aki azonban vitatja a követelés jogalapját, összegszerűségét. Jogvita rendezhető bíróságon kívüli eljárásban is, például mediátor segítségével, gazdasági mediáció vagy munkajogi mediáció keretében. Fogyasztói jogvita esetében a fogyasztó a kedvezményezett abban a tekintetben, hogy csak fogyasztó, azaz végfelhasználó kezdeményezheti a fogyasztói jogvitát bíróságon kívüli békéltető eljárásban vállalkozással (szolgáltatóval) szemben, ha nem elégedett a vásárolt termék minőségével, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságával vagy az általa igénybe vett szolgáltatás minőségével. A fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésének lehetőségét békéltetésnek nevezik. Fogyasztó a legtöbb esetben természetes személy, magánszemély, törvény csak kivételes esetben, korlátozottan ismeri el valamely vállalkozás fogyasztói jogállását. Vállalkozás csak abban az esetben lehet fogyasztó, ha a jogvita tárgya nem függ össze, nem kapcsolatos valamely általa gyakorolt tevékenységgel. A 2019/8-9-es számunkban megjelenő cikk a bíróságon kívüli vitarendezés kérdéskörét járja körül.

▪ Murvai István: A villamosenergia-termelés és elosztás fogalmai, szabályozása, jellemzői, a nap- és szélenergiát hasznosító megújuló villamosenergia-termelés sajátosságai
lapunkbol_4_250_09Az erőművekben megtermelt villamos energiát az alaphálózatokkal össze kell gyűjteni, el kell osztani, és a nagyfelhasználói súlypontokba kell szállítani. Az alaphálózatok szolgálják az erőművek együttműködését is. A villamos hálózatok biztosítják az erőművek együttműködését, a megtermelt villamos energia országon belüli elosztását, valamint az egyes országok villamosenergia-rendszerei közötti kapcsolatot, azaz az együttműködést. A villamos energia előállítására, átvitelére és elosztására szolgáló berendezések összességét biztosító villamos berendezések a villamos művek, ezek együttműködése és szabályozása által jut el a villamosenergia-rendszerben a termelt és a szállított villamos energia a felhasználókhoz. Az átviteli és elosztóhálózatokkal kell az előállított villamos energiát a felhasználókhoz szállítani. A villamosenergia-termelés megkívánja az erőművek együttműködését, valamint a termelési menetrend tartását. A villamosenergia-rendszer szabályozásával, a termelési és szállítási veszteségekkel megemelt teljesítménnyel megemelten kell biztosítani a mindenkor változó felhasználói teljesítményigényt. Azt augusztusi–szeptemberi számunkban megjelenő cikk – többek között – tisztázza a témakörhöz tartozó szükséges fogalmakat, ismerteti a villamosenergia-rendszer ütemvitelét, szabályozását. 

▪ Kosák Gábor: A Magyar Szabványügyi Testület műszaki szabványosító bizottságai (II.)
lapunkbol_5_250_01A gyógyászattal a szabványosításban két bizottság, az MSZT/MCS 211, Orvostechnika és az MSZT/MB 843, Gyógyászati villamos készülékek foglalkozik. Az MCS 211 szabványosítási területe az orvostudomány, nem villamos egészségügyi felszerelések és készülékek, fogászat, sterilizálás és fertőtlenítés, nem villamos gyógyászat, nem villamos kórházi készülékek, elsősegély, fogyatékkal élő személyek és egészségügyi informatika. Az MCS 211 számtalan nemzetközi ISO és európai CEN műszaki bizottság munkáját képezi le nemzeti szinten. Az MCS 211 és a cikk tárgyát képező MB 843 között számos kapcsolat van, az előbbi a gyógyászat nem villamos, az utóbbi a villamos oldalával foglalkozik. Mivel a cikksorozat az elektrotechnikai szabványosítással foglalkozik, az MCS 211-ről nem szól, arról az MSZT honlapján található tájékoztatás (https://ugyintezes.mszt.hu/MBs). Azonban meg kell említeni még két bizottságot: az MSZT/MB 719, Ionizáló sugárzás elleni védelem és az MSZT/MB 849, Az elektromágneses terek és sugárzás élettani hatása, amelyeknek szintén vannak gyógyászati vonatkozásaik. A cikksorozat augusztus–szeptemberi számunkban megjelenő része az MSZT/MB 843 Gyógyászati villamos készülékek szabványosító műszaki bizottsággal ismerteti meg az olvasókat.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea