hirdetés
hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2019/3-as, márciusban megjelent lapszámunkból

2019-02-12

▪ Dr. Novothny Ferenc: Az MSZ 447 kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás szabvány változásai (II.)
lapunkbol_1_250_21Minden szakember szabványalkalmazó, munkájának elengedhetetlen feltétele az érvényben lévő szabványok ismerete. Ez ma több okból nem könnyű feladat, egyrészt folyamatosan jelennek meg új szabványok, másrészt a meglévőket rendszeresen módosítják, ráadásul a legtöbb szabvány csak idegen nyelven érhető el. A megjelenő módosított szabványokkal az az olvasó legnagyobb baja, hogy az újonnan megjelent szabványelőírásból nem derül ki, hogy mi az új, mit töröltek, mi módosult, azaz nincs összehasonlítás az előző változattal. Ezen kíván segíteni a márciusi számunkban folytatódó, négyrészesre tervezett cikksorozat, a változások jobb áttekinthetősége érdekében az új szövegeket pirossal, az új szöveg betoldásokat zölddel, míg a törölt szövegeket világoskékkel színezve.

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása villamos termékeknél, berendezések telepítésénél (VIII.)
lapunkbol_2_250_21A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény teljesen új elvi és szervezeti alapokra helyezte a szabványosítást. A nemzeti szabványosítás hazánkban is önkéntes közhasznú tevékenységgé vált. Szabványmódosítást akkor adnak ki, ha a szabvány kiadása után a műszaki fejlődés miatt a szabvány egyes részein változtatni kell. . Amikor az európai szabványosítás egy nemzetközi szabványt változtatásokkal vezet be, a szabványhoz európai közös módosításokat ad ki. Az MSZ-szabványok a magyar címoldallal kezdődnek, amely a szabványra vonatkozó azonosító és forrásadatokat tartalmazza. Jelenleg a szabványok nagyjából háromnegyede angol nyelvű MSZ-szabvány. Amikor még a „tiszta” MSZ-szabványok uralták a magyar szabványállományt, minden szabvány magyar nyelvű volt, az angol nyelvű MSZ-szabványok problémája a fel sem merült. A 2019/3-as számunkban megjelenő írás ismerteti a szabványmódosításokat, az európai közös módosításokat, az MSZ szabványok szerkezeti felépítését, valamint foglakozik a magyar és az angol nyelvű szabványokkal, valamint a szabványállomány speciális tagjaival.

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (IX.)
lapunkbol_3_250_19A cikksorozat előző részeiben bemutattuk az 1896-ban létesített budapesti millenniumi földalatti vasutat, majd az 1950-ben elkezdett és a teljes hosszában 1972-ben átadott kelet-nyugati 2. és az 1990-ben bejezett észak-déli 3. metró vonal építkezését és néhány üzemi adatát ismertettük. A metróépítés azonban nem állt le. Ahogy az már említésre került, a budapesti földalatti hálózat koncepciója, hogy két átlós – kelet-nyugati, észak-déli – és két összefogó körgyűrűs fővonalból álljon, már korábban kialakult. Ezt az alapkoncepciót vették alapul a részletesebb tervek kidolgozásakor. A budapesti metróhálózatról Dr. Kozáry István írása szerint „a negyedik vonal Dél-Budát Újpalotával, az ötödik Őrmezőt a Móricz Zsigmond körtérrel, a Boráros térrel, a Kodály körönddel, a Margitszigettel összekötő, Óbudáig (Bécsi útig) vezető ún. harántoló vonal lesz.” (UVATERV Műszaki Közlemények 1980/1). A kivitelezés valóban ezt a tervet követi. A 4. metró első szakaszát – amely Dél Budáról indul és a Keleti pályaudvarig jutott el – 2014 márciusában adták át. A 2019/3-a számunkban megjelenő írás a 4. metróvonalról építéséről ad ismertetést.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Mosógép aquastop a fürdőszoba 1-es sávjában
lapunkbol_4_250_08Egy laikus üzemeltető – ha a készülék csatlakozását egy szakemberrel biztosította – akkor egy padlószintű, zuhanytálca nélküli zuhanyt tartalmazó helyiségben akárhova, még az 1-es sávba is betolhatja a mosógépét. Végül is ez a felhasználó döntése, ebben nem akadályozható meg. Természetesen feltételezhető, hogy a villamos szakemberek helyesen a mosógép fix bekötését, vagy csatlakozóaljzatát a 0-ás és az 1-es sávon kívül helyezték el. Miután a villamosan nem képzett, ún. laikusok az MSZ HD 60364-7-701 szabvány biztonsági előírásait nem ismerik, nem kell, hogy ismerjék, és a villamos szakemberek nem hatósági joggal felruházott személyek, így az elhelyezés módját nem írhatják elő, a helytelent sem tilthatják. Természetesen a cselekedet veszélyére felhívhatják a felhasználó figyelmét. A problémakört egy olvasói levélre válaszolva járjuk körül 2019/3-as lapszámunkban.

▪ Murvai István: A villamos berendezések bővítésének buktatói
lapunkbol_1_250_22Napjainkban együtt kell élni a hatályos erősáramú villamos biztonságtechnikai szabványok gyakori változásaival. Ennek ellenére mindenképpen el kell kerülni a műszaki fogalmak nem kellő ismeretéből és alkalmazásából, valamint hiányos ismeretéből adódó hibákat. Emellett nem kellő mélységű tervezői felmérés miatt bekövetkező létesítési hibákat is meg kell előzni, mivel azok csak látszólagossá teszik a villamos berendezés létesítésének befejezését, és ismételt munkavégzést követelnek meg. A leggyakrabban előforduló villamos biztonságtechnikai hiányosságokat kivitelezési tervek tapasztalatai és a megvalósult létesítmények villamos berendezésének utólagos átalakítási munkáinak elemzése alapján készült a 2019/3-as számunkban megjelenő összeállítás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (I.)
lapunkbol_2_250_22A Napban lejátszódó fúziós folyamatokban rengeteg energia keletkezik, amely szélessávú elektromágneses sugárzás formájában az űrbe sugárzódik szét. Ennek csekély hányada eljut a Földre is. A légkör külső felületére érkező sugárzási energia értékének csak mintegy 49–51%-a jut el ténylegesen a földfelszínre, ám ez is hatalmas érték. A világ jelenlegi összes energiafelhasználása meg sem közelíti ezt. A sugárzás (elsősorban a napsugárzásra gondolva) több adattal is jellemezhető: időbeli eloszlás, hullámhossz szerinti megoszlás, területi eloszlás, erősség (intenzitás, teljesítmény) energiamennyiség stb. A 2019/3-as számunkban induló, új cikksorozat sorozat kisebb, érthető egységekben és napi szinten könnyen feldolgozható módon ismerteti a napelemes rendszerek legfontosabb fogalmait és folyamatait.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (II.)
lapunkbol_3_328Évekkel ezelőtt „Barangolás az elektrotechnika ösvényein” címmel már igyekeztünk bemutatni a Magyar Elektrotechnikai Múzeum termeit. Tavaly év végén merült fel a gondolat, hogy cikksorozat keretében mutassuk be a Múzeum egy-egy kincsét. Szeretnénk ezt tenni két okból is: egyrészt, mert valóban elképesztően érdekes eszközöket, műszaki kultúrtörténeti ritkaságokat ismerhetünk meg, másrészt mert szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Múzeum sorsa 2015. óta túlzás nélkül válságosnak mondható. A műszaki kultúrtörténeti ritkaságokat bemutató cikksorozat a Jedlik teremmel kezdődik, ahol egy tablón nyomon követhető a természettudós életútjának egy-egy állomása, és külön érdekesség a gondosan összeállított Jedlik-családfa. Szintén látható egy olajfestmény, amelyen Jedlik Ányos az Osztrák Császári Vaskorona Rend III. osztályú kitüntetését viseli. Az 1879-ben elnyert rendjel egy eredeti példánya külön megtekinthető a terem tárlójában. Jedlik Ányos találmányai közül érdemes néhányat kissé részletesebben is megismerni, ezeket bemutatását kezdi meg a 2019/3-as számunkban megjelenő írás.

hirdetés

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea