hirdetés

Hírek-aktuális

 

 

 

2018/3-as, március 13-án megjelenő lapszámunkból

2018-02-19

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megjelent a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat! (I.)
Az egész szakma üdvözli ezen a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat megjelenését, és árgus szemmel figyeli annak minden betűjét. Így máris egy „szakajtóra való” észrevétel gyűlt össze. A márciusi számunkban kezdődő cikksorozatban nem a rendeletet, illetve a szabályzatot kívánjuk részletesen ismertetni – miután azt mindenkinek saját magának kell behatóan tanulmányoznia –, hanem csak figyelemfelhívással szeretnénk élni, és rá szeretnénk világítani a fontosabb változásokra. Azaz: Mi az új? Mi változott meg? Mi helyébe mi más lép?

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (II.)
A Milleniumi Földalatti Vasút indulásakor két konkurens cég közös vállalatot hozott létre, Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt. (BFKVV) néven. Megbízták a Schlick Vasöntöde és Gépgyárat a földalatti kocsik elkészítésével. A BFKVV két alapítója külön-külön, egymástól eltérő, de mégis azonos alaptulajdonságokkal rendelkező kocsikat rendelt. A járművekhez az elektromos berendezést egyaránt a német Siemens&Halske cég szállította. A kisföldalatti 20 járművel indult. A járművek jellegzetes formáját a hattyúnyakas hossztartójú alváz határozta meg. A kocsi mindkét végén – a kéttengelyű forgóvázak fölött – vezetőfülkét alakítottak ki. Az utastérben 28 ülő- és 14 állóhely volt, a jármű két oldalán egy-egy egyszárnyú tolóajtót létesítettek. Később átalakították a kocsikat. Befogadóképességük 32/40, majd 16/60 fő lett, az ajtókat pedig kétszárnyúvá alakították át. A cikksorozat lapunk 2018/3-as számában megjelenő második részéből további részletek ismerhetők meg a kisföldalatti történetéből, jelenéből és jövőjéből.

▪ Murvai István: Az épületgépészeti berendezések villamos vonatkozásai
A létesítmények villamos berendezéseinek tervezése, létesítése összetett munkafolyamat. A napi feladatok ellátásán kívül, eltérő jogállású személyek közötti műszaki egyeztetéseket, csapatmunkát igényel. Továbbá a jogszabályok, szabványok naprakész ismeretét, valamint azok megfelelő alkalmazását követeli meg az üzemeltető és a felhasználó biztonságos, hatékony munkafeltételeinek biztosítása érdekében. A létesítmények villamos méretezési teljesítménye meghatározza a csatlakozás feszültségszintjét. A villamos tervezői gyakorlat/munkamegosztás szerint más és más tervező készíti a nagyfeszültségű, a középfeszültségű és a kisfeszültségű villamos berendezés kivitelezési műszaki tervdokumentációit. A márciusi lapszámunkban megjelenő cikk az épületgépészeti technológiai berendezések villamos vonatkozásival foglalkozik.

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása villamos termékeknél, berendezéseknél (I.)
Az Európai Unióba való belépés előkészítéseként megszűnt a magyar szabványok kötelező jellege, a dereguláció lebontotta a jogszabályok falát. Napjainkban a villamos termékek forgalmazásához nem kell előzetes bevizsgálás, engedély. A szabványok alkalmazása önkéntes, tehát nem kötelező, az európai irányelvek alkalmazása kötelező, de Brüsszel messze van. Eljött a teljes szabadság, a gyártók, forgalmazók, telepítők paradicsoma… Mi is ezzel a probléma? Először is az, hogy ez így nem igaz. Másodszor, a szabályok teljes hiánya nem lenne jó senkinek sem. A minőségi szolgáltatást nyújtókkal szemben csak az olcsó, de gyenge minőséget, kontár munkát végzőket juttatná előnyhöz. A felelőtlen, elvtelen vállalkozók megerősödnének, a minőségromlást követné a szolgáltatási, pénzügyi, fizetési morál csökkenése. Újraindulna a körbetartozások spirálja, a fogyasztók kiszolgáltatottá válnának, csökkenne a szolgáltatókba vetett bizalom. A márciusi számunkban kezdődőd cikksorozat célja bemutatni, milyen irányelveket, jogszabályokat, rendeleteket, szabványokat, szabályzatokat kell figyelembe venniük és betartaniuk a gyártóknak és a kivitelezőknek.