Hírek-aktuális

 

 

 

2018/11-12-es, december elején megjelent lapszámunkból

2018-11-06

▪ Dr. Novothny Ferenc: Tetováló szalon, mint gyógyászati helyiség
lapunkbol_1_250_17Milyen műszaki előírások, ill. milyen biztonsági, valamint érintésvédelmi követelmények vonatkoznak egy „kozmetikai stúdióra”, pontosabban egy tattoo-stúdióra? Alkalmazható-e az MSZ HD 60364-7-710 „masszázsszalonokra” vonatkozó előírása, és „0 csoportba” sorolható-e a „gyógyászati helyiségek” besorolása szerint? Vagy minden további követelményt mellőzve alkalmazhatóak az építményekre vonatkozó általános létesítési és biztonsági előírások, valamint a villamos berendezésekre vonatkozóan a „kisfeszültségű villamos berendezések” előírásai? Az ezekre a speciális létesítményekre, helyiségekre vonatkozó előírásokat ezekre az olvasói kérdésekre válaszolva járja körül a lapunk 2018/11-12-es számában megjelenő írás.

Farpék Gábor: „Társas” házunk tája… (I.)
tarsashaz_2_711A villanyszerelés olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá. Azonban, ha komolyabban belenézünk a lakóhelyünk villamos berendezésébe, valóban tökéletes biztonságban érezhetjük magunkat?
Nézzük mi a tapasztalat a társasházak esetében. A több lakás villamos energia igényét kiszolgáló közös, osztatlan tulajdonban lévő méretlen vezetékhálózatok állapotáról, felújításának esedékességéről érdemes néhány gondolatot ejteni. Új cikksorozatunk ezt a témát járja körül.

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (VII.)
lapunkbol_2_250_17A cikksorozat előző része a 3-as metróvonal állomásairól, forgalmi, technológiai létesítményeiről és járműtelepéről szólt. A folytatásban a metróvonal villamosenergia-ellátásának és létfontosságú kiegészítő berendezéseinek ismertetése következik. A földalatti vasutaknál a villamosenergia-ellátás fokozott fontosságú, mert nemcsak a közlekedő vonatokat, hanem az utasterek világítását és a műszaki berendezéseket (pl. mozgólépcsők) is megszakítás nélkül kell ellátni energiával. Ez a feladat nagybiztonságú táphálózatot, berendezéseket és készülékeket igényel! Ennek összetevőit – a villamos-energia ellátás részleteit, a vasúti biztosító-berendezést, a mozgólépcsőket, a szellőztetési rendszert, a vízellátást, vízelvezetést, a központi forgalomvezérlést, a hírközlő berendezéseket – mutatja be a december elején megjelenő lapszámunkban olvasható írás.

▪ Dr. Csanádi Károly: Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői (III.)
lapunkbol_3_250_17A cikksorozatban szereplő egyes résztvevőkre vonatkozó törvényi szintű keretszabályok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben találhatók. A résztvevők feladatainak rövid összefoglalását a cikksorozat I., II., III. és IV. része tartalmazza. A mostani rész a vállalkozó kivitelezővel foglalkozik. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint építőipari kivitelezési tevékenységet – az építési törvényben foglaltakon (pénzügyi fedezet saját költségen történő teljesítéshez, alvállalkozókra is, és szerződésben rögzített részteljesítés esetén az első teljesítésig meghatározott munkarészre) túlmenően – a vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan tartalmazza a vállalt tevékenységet, és a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz. A cikksorozat 2018/11-12-es lapszámunkban megjelenő része a Kormányrendelet vállalkozó kivitelezőkre vonatkozó rendelkezéseit ismerteti.

▪ Kosák Gábor: Szabványfigyelő
lapunkbol_1_250_18A 2018. I. félévében közzétett, az épületvillamosság és az épülettechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok felsorolása a szabvány alkalmazási területének rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szabványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg. Az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványoknak csak a címét tünteti fel. A szabványok teljes listáját az MSZT Szabványügyi Közlönyben a Nemzeti szabványok közzététele, visszavonása, helyesbítése fejezetek tartalmazzák. A felsorolásban az ÚJ szóval jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy módosítanak. A 2018/11-12-es számunkban megjelenő cikk a szakterületünket érintő, ebben az időszakban megjelent magyar nemzeti szabványokat sorolja fel.

▪ Kovács Ádám: EnOcean a fűtés szolgálatában
lapunkbol_2_250_18Az EnOcean technológiájú szenzorok és kapcsolók a lehető legkisebb energiát is igyekeznek kinyerni környezetükből. Ez a kinyert energia származhat kinetikus mozgásból, fényből vagy akár hőmérsékletkülönbségből, amelyet a vezeték nélküli kommunikációhoz használ fel az eszköz. Az EnOcean egyes részei nem új keletűek. Lényege az, hogy ezen a három területen mindig a legfejlettebb technológiát használja és fejlessze annak érdekében, hogy egy a meglévőnél mindig sokkal hatékonyabb és jobb megoldást hozzon létre. A 2018/11-12-es számunkba megjelenő cikk sorra veszi, hogy az EnOcean technológiája jelenleg már milyen megoldásokkal képes hatékonyan energiát nyerni környezetéből, és bemutatja az SAB+ típusú szelepmozgató előnyeit.

▪ Murvai István: Szélerőművek üzemi viszonyai
lapunkbol_3_251A megújuló erőművek villamosenergia-termelését, kapcsolását a természet, a Nap, ill. a szél, és nem az erőmű üzemeltetőjének szándéka határozza meg – az üzemeltető vagy a rendszerirányító csak kikapcsolást végezhet. A naperőművek éves teljesítmény-kihasználási tényezője 10–11%, a szélerőművek éves teljesítmény-kihasználási tényezője 18–22% között változó. A szél energiája az áramló tömeg mozgási energiája. Ezt lehet részlegesen átalakítani egyéb mechanikai mozgásokká, elsősorban forgássá. A szélenergia teljes hasznosítása nem lehetséges, mivel ez azt jelentené, hogy a sebesen érkező levegő teljesen lefékeződne. A nyomáskülönbségek hatására létrejövő egyenletes légáram útjába helyezett szélturbina turbina lapátok lassítják az áramlást, nyomáskülönbséget, turbulenciákat okoznak. Az áramló szél energiáját döntően vízszintes tengelyre szerelt, körívet képező tartószerkezetre szerelt turbinalapátok alakítják forgó mozgássá, és a turbina beszűkített oldalán Bernoulli-féle szívóhatás keletkezik. A szélerőművek üzemi viszonyait vizsgálja meg a decemberi számunkban megjelenő cikk.