Hírek-aktuális

 

 

 

2018/10-es, októberben megjelenő lapszámunkból

2018-09-19

▪ Dr. Novothny Ferenc: KNX-huzalozás villamos elosztószekrényben
lapunkbol_1_254_02Kapcsolóberendezésekre és elosztókra elsősorban az MSZ EN 61439-1 és -2 szabvány van érvényben. Egyik szabványban sem található a vezetékek, kábelek, szigetelt vezetékek „együttes” elhelyezésére semmilyen utalás. Korlátozások, előírások csak az elektromágneses összeférhetőség szempontjainak figyelembe vételére vannak (Működési követelmények, EMC-vizsgálatok: zavartűrés, zavarkibocsátás). Azonban az MSZ HD 60364 szabvány kisfeszültségű létesítésre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni. Az MSZ HD 60364-es sorozatban található a kábelek, vezetékek és szigetelt vezetékek együttes elhelyezésének következő két alapkövetelménye. A KNX-jelvezetékek villamos elosztószekrényekben való elhelyezésének szabályait egy olvasói kérdésre válaszolva ismerteti az októberi számunkban megjelenő írás.

▪ Balogh János: A felújított iskola… napjaink alkotásai
lapunkbol_2_250_16Egy iskolának van tulajdonosa, van fenntartója és van üzemeltetője. Ki ezt csináltat az épületen, ki azt… Egy biztos, a „bábák közt” elvész a gyerek! Van, akinek az épület hőszigetelése a fontos és van, akit a naperőmű lelkesít, az épületet naponta használók pedig méltatlankodnak. A munkákat általában minden szakág külön intézi, nem figyelve – és főleg nem értékelve – a másik munkáját. Az eredmény nehezen értékelhető pozitívan. Érdemes azonban szétnézni egy ilyen intézményben. Az iskolában szerzett tapasztalatokat osztja meg felvételekkel alátámasztva a 2018/10-es számunkban megjelenő cikk. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolható csatlakozás megszakítása terhelés alatt
lapunkbol_1_250_16Igaz, hogy a gyártók adott névleges áramra méretezik a dugaszolóaljzatsor gyártmányokat, de ezt sem a laikusok, sem a szolgáltatások alkalmazói nem veszik figyelembe. A kereskedelemben kapható – terhelés alatt kihúzhatóra és bedughatóra tervezett – dugaszolóaljzatok 16 A-ig a laikusok által is kezelhetők, de a kérdés az, hogy ez általánosítható-e az összes ilyen típusú, azaz dugaszolható csatlakozásra? A szabványok valamilyen védelmi célból fontos intézkedéseket fogalmaznak meg, és nem általános alkalmazható „főzőreceptként” szolgálnak, hanem pontosan előírják az alkalmazás körét is. Alapvetően a névleges, azaz a méretezési áram határozza meg, hogy melyik csatlakozóaljzat/csatlakozó dugó (továbbiakban az egységes értelmezés kedvéért mindkettőre együttesen a dugaszolható csatlakozás kifejezést használjuk) húzható ki, illetve dugható be terhelés alatt. Azonban azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy egyenáramú csatlakozásról vagy váltakozó áramú csatlakozásról van-e szó? Az októberi lapszámunkban megjelenő cikk az olvasói kérdésre válaszolva járja körül a témakört és néhány hasznos tanáccsal is szolgál.

▪ Kosák Gábor: Európai irányelvek, jogszabályok, rendeletek, szabványok és szabályzatok alkalmazása a villamos termékeknél berendezések telepítésénél (VI.)
lapunkbol_2_250_15A cikksorozat októberi számunkban megjelenő, újabb része „A Villamos Biztonsági Szabályzat és a villamos berendezések létesítési szabványai” alcímet viseli. Ismerteti a 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet legfontosabb részeit, annak hatályát, értelmező rendelkezéseit, műszaki biztonsági követelményeit, zárórendelkezéseit, mellékleteit – köztük a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat legfontosabb rendelkezéseit. A 40/2017. (XII.4.) NGM-rendelet Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről 2017 decemberében jelent meg, és 2018. január 1-jén lépett hatályba. Emellett kitér a 10/2016. (IV. 5.) NGM-rendeletre, ill. még néhány a méréssel, ellenőrzéssel kapcsolatos rendeletre.

▪ Arató Csaba: A budapesti metró története (VI.)
lapunkbol_3_250_16A cikksorozat 3-as metróról szóló részei közül az októberi számunkban megjelenő az állomásokat, a forgalmi technológiai létesítményeket, valamint a járműtelepet mutatja be. Szól a mély fekvésű szakaszon alkalmazott, Budapesten kifejlesztett ötboltozatos állomástípusokról, a felszínhez közeli, nyitott eljárással épített, résfalas szerkezeti megoldású állomásokról, a közvetlenül a felszín alatt elhelyezkedő Árpád hídi állomásról, valamint az egyetlen felszíni állomásról, a Kőbánya-Kispest végállomásról. Ismerteti az utasszállítást kiszolgáló technológiai rendszer szak-, illetve részterületeit – vasúti pálya, jármű (üzemeltetés és fenntartás), energia ellátás, vasúti biztosító berendezések és távközlés, mozgólépcső, szellőztetés, klimatizálás, vízellátás, vízelvezetés. S végül bemutatja a vonal déli végén, a Kőbánya-Kispest végállomás mellett található Kőér utcai Járműtelepet. Emellett egy kis kitérőként megemlíti a szintén a metróépítés idején zajló Árpád híd átépítést.

▪ Déri Tamás: Spanyolország fényei – A Coruña közvilágítása
lapunkbol_4_250_07A Coruña negyedmilliónyi lakosával Galícia második, Spanyolország 17. legnépesebb városa. A város legjelesebb látnivalója maga is kapcsolatos a világítástechnikával, itt található ugyanis az UNESCO világörökség részévé vált Hercules világítótorony, amelyet a rómaiak építettek, és amely – a világon egyedülállóan – a II. századtól kezdve folyamatosan üzemel. Ez az építmény jelenik meg a város címerében és zászlaján. A világítótornyot nagykiterjedésű park veszi körül. A városnak egy forgalmas kikötője van. Jellegzetesek a galériáknak nevezett, beüvegezett balkonok is. A spanyol város közvilágításának érdekességeit, különlegesség megoldásait mutatja be az októberi lapszámunkban megjelenő írás.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea